Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)
R - Rügy - Rügydugvány - Rügyecske - Rügyfakadás
Ragy — 458 gyombára meredek mészkőfalak. Itt emelkedik a Stubbenkammer a 133 m. magas Königsstuhllal, regényes sziklafal meredeken a tengerből; közelében van a híres Hertha-tó. Területén sok őskori sírt találtak. Sassnitz, Binz, Lohme, Göhren és Sellin városok látogatott tengeri fürdők. A szigetet újabban több vasúti vonal szeli keresztül s a szomszédos vidékekkel rendes gőzhajójárat köti össze. R. lakói az ókorban germánok, későbben szlávok voltak. 1168-ban I. Valdemár dán király foglalta el, aki lakosait a keresztény vallásra térítette. III. Witzlaf halála után 1325-ben a szigetet Pomerániához csatolták, ezzel 1648-ban a svédek birtokába jutott. 1715-ben poroszok és dánok szállották meg, de 1720-ban visszakerült Svédországhoz. 1815-ben Poroszország kapta meg. Rügy (gemma nov.), a hajtás fejletlen, embrionális alakja, amely erősebben fejlett levélképletekkel van befedve és bizonyos ideig nyugalomban van. A R. részei a R.-tengely (surculus), amely törpeszártagú szár és a R. borulóka (tegumentum), amely fejletlen lomb- és allevelekből, továbbá az ezeket védő vékony rügytakaró-levelekből (tegmenta) és kemény bőrszerű levelekből, a rügypikkelyekből (perulae) áll. (. Az a R., amelynek boruléka csak lomb- és A. óvólevelekből áll, levél-R., amelyben ezenkívül még embrionális virágok is vannak, vegyes-R., amelyben a R.-tengely kizárólag embrionális virágokat visel, virágrügynek neveztetik. A borulék egy körben fekvő tagjainak kölcsönös elhelyezkedési viszonya a borulás (aestivatio, praefoliatio), az egyes tagok fekvési módja a türemlés (vernatio). A borulás lehet: l.nyílt (aperta), amikor a borulék tagjai nem borulnak egymásra; 2. kopácsos (valvata), ha érintkeznek szüleikkel; 3. fedelékes (imbricata), ha széleikkel fedik egymást; 4. csavart (contorta, az előbbi speciális esete), ha minden tag egyik széle fed, a másik fedett, amidőn a R. csavarodottnak látszik; 5. quincuncialis, ha az öt tag a »/* levélállásnak megfelelő elhelyezésű; 6. cochlearis, ha egy levél egészen kívül, egy egészen belül, a többi három pedig félig belül, félig kívül helyezkedik el. A türemlés lehet: 1. sík (plana), ha a levelek laposak, simák; 2. felébe összehajtott (duplicativa, conduplicativa), ha a levelek színük felé a főér mentén össze vannak hajtva; 3. többszörösen összehajtott (plicata), ha a levelek az oldalerek mentén, vagy az ujjas erek mentén vannak összehajtva; 4. gyűrött (corrugativa), ha a levelek rendszertelenül gyűröttek; 5. behajtott (involutiva, involuta), ha a levelek széle a levél színe felé van behajlítva; 6. visszahajtott (revoluta), ha a levelek széle a levél fonáka felé vannak visszahajlítva; 7. begöngyölt (convoluta), ha a levél egy irányban tölcsérszerűen van összegöngyölve; 8. bekimborodott(Arcimata), ha a levél csúcsától az alapjáig csigaszerűen kunkorodott. A R. megjelenésének módja szerint lehet: 1. rejtett, amikor a kéregbe van bemélyesztve; 2. félig rejtett, amikor a támasztólevél alapja a R.-et beburkolja; 3. szabad, amikor a szár felületén jól kivehető. A szabad R. lehet nyeles v. ülő, azonkívül fedett, ha R.-pikkelyek borítják, fedetlen v. csupasz, ha védőpikkelyekkel nem bírnak. A R. megjelenésének helyét tekintve lehet: 1. rendes (normális), ha a tenyészőkúpon előre meghatározott helyen jön létre; 2. járulékos, ha előre meg nem határozott helyen, a szükség szerint a száron, gyökéren, v.levélen keletkezik. A rendes R.-ek lehetnek: 1. csúcsrügyek a főtengely v. az ág csúcsán; 2. oldalrügyek, közvetlenül a csúcs-R. mellett; 3. hónaljrügyek, a levelek (támasztólevelek) hónaljában. A csúcsrügyek a főtengely hosszanti növekedését folytatják, az oldalrügyek az esetleg elpusztuló főrügyet helyettesítik ebben, a hónaljrügyek az ágakat hozzák létre. A hónalji R. némelykor többesével jelenik meg egymás felett (serialisan) v. egymás mellett (collateralisan). A R.-ek fejlődésének kezdete már megfigyelhető akkor, amidőn az őket létrehozó szár fejlődése a tenyészőkúpban megindul. Teljes kifejlődésüket ősszel érik el, télen át növekedésük szünetel, de tavasszal újból erőteljesen megindul. L. Rügyfakadás-Rügydugvány, 1. Dugványozás. Rügyecske(pimula, növ.), a csiranövény rügye (1. Csírázás). Rügyfakadás (1. az ábrákat), a növények, különösen a fásnövények rügyeinek előre meghatározott nyugalmi időszak eltelte után való felnyílása és hajtássá való kifejlődése (normális gemmaábra. A lógesztenye virágrrigyfakadása. 1. ábra. A lógesztenye levélrrigye fakadásának szakaszai! Aligryfakadás