Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)

S - spann - Spanovica - Spányi - Spányik - Spanyol - Spanyol-amerikai háború - Spanyol betegség - Spanyol bor - Spanyol boróka - Spanyol bors - Spanyol borsó - Spanyolbőr - Spanyol cédrusfa - Spanyol csipke - Spanyol csizma - Spanyol édes hre - Spanyolfal - Spanyolfehér - Spanyolgallér - Spanyol-Guina - Spanyol hagyma - Spanyol inkvizició - Spanyol irodalom

Spann — 60 — bevette és kifosztotta. 1672-ben Petróczy és Szu­hay felkelővezérek megverték Enyiczkénél. 1673. Ampringen kormányzósága alatt a felvidéken igyekezett elnyomni a protestáns ellenzéket. L. Felső-magyarországi főkapitányság. Spann, Othmar, osztrák nemzetgazda és szo­ciológus, szül. Bécsben 1878 okt. 1.; 1909-ben Brünnben, 1919. a bécsi egyetemen lett tanár. Főbb művei: Untersuchungen Uber die niedeliche Bevölkerung in Frankfurt a.M. (1912); System der Gesellschaftslehre (2. kiad. 1923); Fundament der Volkswirtschaftslehre (2. kiad. 1921); Die Haupttheorien der Volkswirtschaftslehre (10. kiad. 1922). Spanovica, adók. Pozsega vm. pakráci­­.-ban, (1916) 1289 horvát lak. (Tr. SzHSz.) Spányi Béla, festő, szül. Budapesten 1852 márc. 19., megh. u. o. 1914 jún. 12. Művészeti tanulmá­nyait a bécsi akadémián végezte, aztán Szolno­kon, majd 1887-től Münchenben dolgozott s több­nyire mocsaras tájat ábrázoló képeivel korán si­kereket aratott a Műcsarnokban. 1882-ben Sás­szedő c. képe a Ráth-díjat, Őszi reggel c. képe 1889. a Társulati díjat, Őszi verőfény c. műve 1893. az állami aranyérmet kapta. Az új ország­háza éttermét öt tájképe díszíti. 1905-ben gyűjte­ményes kiállítást rendezett Budapesten. Tájkép, Mocsaras táj és Inota c. festményei a Szépmű­vészeti Múzeumban vannak. V. ö. Művészet 1914. Spányik Kornél, festő, szül. Pozsonyban 1858 okt. 29. A bécsi képzőművészeti akadémián, majd Liezen-Mayernél és Benczúr Gyulánál tanult s 1888. állított ki először Budapesten. Leginkább adomás tartalmú életképeket festett, egy ilyent (Pihenő) megvett a király, a Mézeshetek című a Szépművészeti Múzeumba került. 1899-ben meg­festette a pozsonyi városháza számára Szilágyi Dezső arcképét, a miniszterelnöki palota számára Bittó Istvánét. Spanyol, nép, 1. Spanyolok, Spanyolország. Spanyol-amerikai háború, 1. Spanyolország (története) és Északamerikai Egyesült­ Álamok (története). Spanyol betegség, l. Spanyol nátha. Spanyol bor. Spanyolország mintegy 14 mil­lió ha. területen átlag 20 millió hl. évi borter­méssel Európa bortermelő államai között Francia-és Olaszország után a harmadik helyen áll, s né­pességéhez viszonyítva legtöbb bort termel. A szellemívelés módja különböző; találunk olaszos mívelést, fákra felfuttatott tőkékkel, másfelől alacsony mívelést karó mellett bakmetszéssel, sőt gyalogmívelést karó nélkül. Év-i részében a vörös­bor, déli részében a fehérbor termelése van túl­súlyban. Évi belfogyasztása 8—10 millió hl., a többi kivitelre kerül. A must egy részét sziruppá főzik s ennek előállításával külön cégek foglal­koznak. Kétféle szirup van: egy világosabb, amellyel csak javítják, s egy sötétebb, amellyel egyszersmind festik is a borokat. A gyengébb borokból szeszt főznek, s ezzel, valamint a befőtt musttal készítik a csemegeborokat. Leghíresebb csemegeborok a Jerez (Xeres , Sherry), a Malaga, ezeket a Pedro Jimenes, Muskotály, Malvasia és Palomina szőllőfajtákból készítik. A Jerez-borok hazája Cadiz. A legjobb malaga-bor a Lagrima. A malaga-borokhoz adott szirup két­féle : Arope és Color. Az Arope egyharmadára besűrített must, kissé kesernyés és égett ízű. A malaga-borokhoz ebből 8°/0-ot adnak. A Color söté­tebb színű s az aropénak tovább befőzése és újra hígítása útján készül. Nevezetesebb borok még a Paxarete, vörös Alicante, a Lagrima, Mal­vasia, Tinto seco, Malana seco. Igen sok cse­megebor-utánzat is készül, Madeira, Marsala és Port utánzatok. Spanyol boróka (növ.), 1. Boróka. Spanyol bors (növ.), a. m. paprika (1. o. és Fűszernövények). Spanyol borsó (növ.), 1. Onobrychis. Spanyol bor, 1. Illatos szerek. Spanyol cédrusfa (növ.), 1. Cedrela. Spanyol csipke, aranyhálós alapon színes se­lyemmel varrott s részarányosan elrendezett, vi­rágokat ábrázoló, pompás hatású, nehéz csipke, amelynek készítése Spanyolországban a XVII. sz.-ban virágzott. A valódi S.-éhez hasonló csip­két később hímzett s csipke módjára összevarrt galandokból is készítettek. Ez a hamis S. Spanyol csizma (acrea Hispanica), kínzó esz­köz. Nálunk is alkalmazták kínvallatásnál. 1687. Caraffa Eperjesen Féja Dániel volt kassai biró lábát zúzatta szét fahasábok között, melyek hé­zagaiba éket veretett. Féja a második ékelés után kínjában jóformán megőrült és bakója úgy csa­patta el fejét. Spanyol édes here (növ.), 1. Hedysarum. Spanyollal vagy olaszfái, mozgatható, fémből vagy fából való állvány, szövet- v. szőnyeg-bevo­natú védőfallal. Használata és előállítása nagyon különféle. Spanyolfehér, 1. Kréta és Bizmut kloridjai. Spanyolgallér, orvosi népies kifejezés, lásd Fitymaszűkülés. Spanyol-Guinea (Colonia del Guinea Conti­nental v. Rio Muni), 1891. a spanyoloktól elha­gyott, de ismét birtokba vett gyarmat Afrika Ny.-i partján, 28,106 km 2 területtel s 225,000 lak. A volt német Kamerun gyarmat csaknem teljesen körülfogta s egyetlen jó kikötője a Co­risco-öböl. A gyarmat lakosai mbika, kumbe és mbinga négerek; főkeresetforrásuk az elefánt­csontgyüjtós és kaucsukszedés. Spanyol hagyma (növ.), 1. Poré. Spanyol inkvizíció, 1. Inkvizíció. Spanyol irodalom. A S. őstermékei latin nyel­ven vannak írva. Már a Kr. u. I—VII. sz.-ban szá­mos latin nyelvű író, költő, krónikás és tudós ne­vével találkozunk. Sem ezek a latin nyelvű, sem a spanyol-arab munkák nem tartoznak a volta­kópeni S. keretébe; a katalán nyelvű spanyol írókra vonatkozólag pedig 1. Katalán nyelv és iro­dalom. A S. vagy helyesebben kasztiliai irodalmat öt korszakba osztva tárgyalhatjuk. Első korszak (XII—XV. sz.). A spanyol nyelv legrégibb hiteles írott emléke a Poeyna del Cid (1. Cid) volna, amelynek keletkezési ideje körül­belül 1140 és 1200 közé esik. A hősköltemény Spanyolország lovagkorát tükrözteti vissza s a spanyol nemzeti szellem és hősiség szelleme lengi át. A románcokat nyilvános és családi ünnepek alkalmával énnekelték, írásba csak a XVI. sz. Amely szó­­ alatt nincs meg, Sz alatt keresendő ! Spanyol irodalom

Next