Romániai Magyar Szó, 1948. július (2. évfolyam, 246-273. szám)
1948-07-01 / 246. szám
g CWtOTOTK, 1945, yum« 1. pgn alk^naszása azt az eredményt |rtrinti ii, hogy az ügyvédeket țMtifc tudnak magyarul) kötelezzék, hogy egyes birák és népbirák előtt, akik nem értik a román nyelvet románul mondják el védőbeszédeiket“. Ehhez hasonló példát többet is lehetne felsorolni. Például Szatmármegyében fordult elő, hogy a népbirák tanfolyamán az egyik magyar előadó nem tartotta kötelességének, hogy a magyar népbirák számára magyar nyelven magyarázza meg az előadások lényegét s ezáltal lehetőséget teremtsen számukra ismereteik gazdagítására. Miközben az államgépezetbe befurakodó romám reakciósok a nemzetiségi nyelvhasználat tagadásával, a magyar reakciósok a nyelvhasználat jogának visszautasításával igyekeznek ellenérzéseket támasztani a tömegekben az államgépezet iránt. Az elmúlt napokban éppen egy szatmármegyei eset bizonyította be legjobban a tényt, hogy a román és magyar reakciósok, akik látszatra, egymás ellen igyekeznek tüzelni is együttélő népeket, ugyanabból a rontásból kapják a megbízatást, demokráciaellenes propagandájukra a pénzt. A Vatikán 11*1 irányított román és magyar katolikus reakciók- az amerikai Imperializmus honi fegynöksége — Szatmár megyében nemzetiségre való tekintet nélkül ■ bukaresti vatikáni követségtől kapott pénzen osztozva fejti ki népellenes tevékenységét. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének II. plenáris ülésének határozata félreérthetetlenül körvonalazza, hogyan kell küzdeni az ilyen soviniszta, néneken»s kísérletezések ellen. A legcélravezetőMi megoldás: az egyérdekü dolgoz 1 tömegeket az flsztélyszoldszt‘á«> Tegyében nemzetiségre való tekintet nélkül közös küzdelembe állítani az osztályellenség ellen, amely a sovinizmust, bizalmatlanságot, gyenakvist szítja a népek között. Mindenütt, ahol a román és magyar nép dolgozó fiai szoros együttműködésben harcolnak a Wzsákmányoték ellen és együtt küzdenek az ország gazdasági, politikai és kulturális újjáépítéséért, nem tud gyökeret verni a nemzetiségi izgatás. Tudor Olaru szintén a pidék egész sorát idézi: Nagycsányt, ahol a román és magyar egyetemisták a Román Munkáspárt felhívására testvérként együtt dolgoztak a gázvezetéknél, a Dermata gyárat, a sepsiszentgyörgyi Textilgyárat, ahol az osztályharc tudatosításának szilárdulásával egyidejűleg háttérbe szorultak a sz>viniszta bizalmatlanságok, stb, stb. „Íme, a példák egész sora, amely azt igazolja, hogy ott, ahol a Párt szervezeteinek sikerült szétbontani a nemzeti elszigetelődést és a román és magyar munkásokat, földműveseket közös osztálytevékenységbe lendítette, közös önkéntes munkákba, mezőgazdasági kampányokba, szövetkezetek és vegyes népi athéneumok építésébe, ott a sovinizmust szétverték. Ezért küzdeni kell a kizsákmányolás bármilyen formája ellen, hogy a Román Népköztársaságban valósággá vált nemzetiségi jogegyenlőség mennél hathatósabban teljesedhessék ki és mennél jobban el lehessen távolítani az együttélő nemzetiségek soraiból az államgépezetből a sovinizmust szító népellenséget. Az államosítás súlyos csapást mért a sovinizmusra, de éppen az államosítás ténye kötelez arra, hogy a további fejlődés érdekében fokozottabb harc induljon csökevényeinek teljes felszámolására. GOLDBERGER MIKLÓS: ■&A nemzetiségi kérdés megoldásának gazdasági 'jellege 1* Román Népköztársaságban“ című, 2ih számunkban megjelent cHeJyét a „Probleme Ecomomice" tudományos gaz. Roadpi folyóirat Ti-ík számú, m vettük &L Az államosítási törvény értelmében községi tulajdonba mentek át a vágóhidak, műmalmok és olajgyárak fi belügyminisztérium utasításai a vállalatok átvételével kapcsolatban !A romániai proletariátus és annak élcsapata, a Román Munkáspárt által megvalósított forradalmi cselekedet: az ipari üzemek, bányák, bankok, biztosító intézetek és szállítási vállalatok államosítása, ugyanakkor arról is intézkedik, hogy az alábbi vállalatok a községek tulajdonába mennek át ! 1. A magánkézben lévő vágóhidak, amelyeknek napi teljesítőképessége legalább 100 marha, vagy xio sertés. 2. A műmalmok, amelyek legkevesebb két dupla hengerrel rendelkeznek búza vagy kukorica őrlésre és amelyeknek őrlőképessége legalább egy vagon, 24 óra alatt. 3. A következő olajprések : a) az államosított malmok tulajdonosainak olajprései. b) azon személyek tuladonát képező olajpréseket, akik egy államosított malomnál működtek. c) azokat a mechanikus préseket, amelyek termelőképessége legalább 500 kgr. 24 óra alatt. A belügyminisztérium határozott utasítást adott a község vezetőségének, ezeknek a vállalatoknak az átvételére, kezelésére és működésére vonatkozólag. Minden vállalatot egy igazgató, vagy egy ügyvezető kezel majd és ha szükség mutatkozik, akkor egy ember több vállalat irányítását is végezheti. Az igazgatókat, vagy az ügykezelőket lehetőleg a munkásság soraiból kell választani és azok működésüket a kereskedelmi törvényeknek megfelelően kell kifejtsék. A törvényes formaságok betartásáig is joguk van aláírásokat eszközölni és visszatartani három hónapig azokat a személyeket, akik el akarják hagyni a vállalatot. Továbbá személyzetet nevezhetnek ki, kiadásokat eszközölhetnek és beszedik a jövedelmet. Az igazgatók, vagy ügykezelők kapcsolatot kell keressenek a hasonló állami vállalatok vezetőivel, hogy felhasználhassák azok tapasztalatait. Az általános ügyvezetést és a különböző vállalatok együttműködését a polgármesterek és a megyefőnökök végzik, az irányítást és ellenőrzést pedig a belügyminisztérium. A nyersanyagbeszerzés és a készáru elhelyezés megkönnyítése céljából, a belügyminisztérium közölte a megyék és a községek vezetőségével, hogy szakmák szerint egyesíthetik egy, vagy több gazdasági egységbe a községi tulajdonokba átment vállalatokat. A vállalatok pénzellátására vonatkozólag a helyi ügyvezetőségek a rendelkezésükre álló alapokból kell kiutalást adjanak, vagy állami kölcsönért kell forduljanak. Háromhavonkint jelentéseket kell beküldeniök az összes üzemeknek a belügyminisztériumhoz, a vállalatok működésére vonatkozólag, feltüntetve a termelés adatait is, a nehézségeket és az esetleges javaslataikat. Különösképpen figyelmet szenteltek azoknak az üzemeknek, amelyek tüzelőanyag, cserealkatrész, vagy egyéb hiányok miatt régóta nem voltak működésben és sürgős intézkedésekkel pótolták a hiányosságokat. A belügyminisztérium által átvett vállalatok kifogástalanul működnek és a munkásság mindenütt hatalmas erőfeszítéseket tesz a termelés és a munka termelékenységének fokozására. Színpompás népi táncbemutatóval befejeződtek az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepségei Sikerrel vettek részt a táncbemutatón a magyar népi tánccsoportok és a marosvásárhelyi munkásdalárda is A centenáriumi hónap ünnepségei az ország legkülönbözőbb vidékeiről összegyűlt népi dal- és tánccsoportok háromnapos bemutatkozó ünnepélyével értek véget. Pénteken és szombaton este csak a Giulsti-i stadionban szerepelnek a népi művészek. Vasárnap azonban a főváros nagyobb terein naphosszat szólt a furulya, hegedű és csimpolya s a közönség séta közben az egyetem feljárata előtt, vagy a Győzelem terén gyönyörködhetett a tánc lendületében repkedő tarka szoknyákban és kendőkben, művészi hímzésű fehér gyolcsingekben. Este a Giulesti-i stadion lépcsőzetes tribünjén ember-ember hátán szorongva, várta a záróünnepély kezdetét. A kormány s a diplomáciai testület tagjainak megérkezése után a frisitőárusok hangját s a gyereksírást elnyomta a hat fiatal móc havasi kürtjének riogása. Octav Livezeanu beszéde A köztársasági himnusz elhangzása után Octav Livezeanu művészet- és tájékoztatásügyi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta a centenáriumi ünnepségek politikai jelentőségét. Hangoztatta, hogy az 1848-as forradalmi év megünneplésének kiemelkedő eseménye 1948 június 11-ike volt, amikor a Nagy Nemzetgyűlés megszavazta a forradalmi lépést: az iparvállalatok, bankok, biztosító intézetek és szállítóvállalatok államosításáról szóló törvényt, amelyet a Román Munkáspárt javaslata alapján a kormány terjesztett elő. «Az államosítás megmutatja, — mondotta — milyen mértékben haladtuk túl egy évszázad később a forradalmi eszményeket, a munkásosztály által folytatott harcban. Mialatt a háborús uszítók folytatják káros tevékenységüket, mi gyarapítjuk erőfeszítésünket az ország újjáépítésére, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére és a Román Népköztársaság megszilárdítására Megemlékezett a varsói értekezletről, majd Gh. Gheorghiu-Dejnek a Rromán Munkáspárt kongresszusán elmondott jelentését idézte, hangoztatva, hogy a népi művészcsoportok tánc, ének és zenebemutatói arról tanúskodnak, hogy a nemzeti hagyományok igazi megőrzői a dolgozó emberek, a munkásosztály pártja és nem azoknak az osztályoknak a képviselői, akik elárulták az 1848-as forradalmat és egy évszázadon át megakadályozták a forradalmi kívánalmak valóra váltását. Az a körülmény, hogy a művészcsoportok elsőizben mutatkozhattak be ilyen hatalmas arányokban, domborítja ki a legjobban, hogy a Román Népköztársaságban a népművészet ma milyen kedvező körülmények között fejlődhet ki. A beszéd után folytatódtak a táncbemutatók, amelyek során az ország legkülönbözőbb részéből egybesereglett népi művészcsoportok szektet adtak a népművészet páratlan értékéről. Színes népviseletben egymásután jelentek meg a sportpálya közepén elhelyezett előadóemelvényen a legkülönbözőbb munkás és falusi tánccsoportok és a hatalmas közönség tetszésnyilvánítása közepette mutatták be sajátos népi táncaikat. A közönség lelkesen megtapsolta a Brassó megyei Apáca község magyar táncosait is. Hasonló nagy sikert arattak a színes népviseletű remek kalotarszegi tánccsoportok, Vista községből A táncbemutató a késő esti órákba nyúlt. A fényszórók tüzében egyre újabb és újabb csoportok jelentek meg, de a közönség érdeklődése pillanatnyilag sem lankadt. A táncbemutató lezajlása után kihirdették az eredményt, amely szerint a falusi tánccsoporok első díját a szörény megyei Carpa község népi táncosai, a romanaci Știrbei község tánccsoportja és az avasi táncosok nyerték el. A második díjat nyert népi tánccsoportok között vannak a kalotaszegi Vista községbeli tárcosok is A diák tánccsoportok között s Csíkszeredai magyar tánccsoportot is a második díjjal tüntették ki. A szakszervezeti munkáscsoportok közül az S.T.B. szakszervezeti művészcsoportja nyertei el az első díjat. A dalkarok és zenekarok versenyében díjat nyert a marosvásárhelyi Egyesült Magyar Munkásdalárda . Kiosztották a díjakat a centenáriumi népi táncbemutatón részt vett csoportok között Hétfőn délelőtt, a műveezeti és tájékozatásügyi minisztériumban, ünnepélyes külsőségek között osztották ki a díjakat az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepségek népi táncbemutatóján kitűnt népi, munkás és iskolai művész-csoportok között Az ünnepélyes díjkiosztás Mihail Florescu és Dumitru Mihalache a művészeti és tájékozatásügyi minisztérium vezértitkárai, a kitüntetett művészcsoportok, valamint a megyei vezetőségek jelenlétében folytak le. Mihail Florescu, a művészetügyi minisztérium vezér Hatalmas népi tömegeket mozgattak meg a marosvásárheli Petőfi-versenyek (Folytatás az l-3. oldalról. Megismételjük a Petőfiversenyeket — jelentette be Balogh Edgár a közönség zúgó tapsa közepette — és az új országos versenyeket ez évben a segesvári Petőfi ünnepségen Petőfi sírjánál hirdetjük ki. „ Beszéde befejező részében megemlékezett a Román Népköztársaság Alkotmányáról s a Román Munkáspárt élenjáró szerepéről amely biztosította az elért nagyszerű politikai, gazdasági és művelődési eredményeket. Majd éltette a Petőfiversenyen résztvevő népművész csoportokat, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségéből kialakuló új népi kultúra harcosait. A megnyitó ünnepség az Internazionale eléneklésével ért véget, melyet a magyar tanítók énekkara adott elő. A színjátszók műsora Hétfőn délelőtt megkezdődtek azután a versenyek. A dalosok a kultúrpalotában, a táncoscsoportok a Transilvaniaban, a színjátszók a Korzó moziban rendezték előadásaikat. A színjátszók műsorán szerepeltek: Kiss Jenő „A fehér ember“, Móric Zzigmond „Mint a mezők virágai, Károly Sándor „Ha megáll a mozdony", Asztalos István „A tejes ember“, Szemlér Ferenc „Elkészült a híd" című darabja és más erdélyi szerzők műve. A biharmegyei színjátszók a „Mélyek a gyökerek" című ismert színdarabból adtak elő egy részletet. [A ,klabscsoportok i Bartók- Kodály dalokkal szerepeltek. A versenyeket óriási érdeklődés kíséri titkára beszédében tolmácsolta a kormány köszönetét és megelégedését a művészcsoportok iránt, amelyek jelentősen hozzájárultak a centenáriumi ünnepségek sikeréhez. Rámutatott arra, hogy a kormány támogatást nyújtott a centenáriumi ünnepségek rendezőségének a népi tánc, ének és zenebemutatók életrehívásában. Végül felhívást intézett a népi tánccscoportok tagjaihoz, hogy falvaikba visszatérve, igyekezzenek minden egyes faluban megalakítani a városi befolyástól mentes romlatlanul népi tánccsoportokat, hogy a legközelebbi ünnepségeken minnél több tánccsoportból válasszák ki a legjobbakat. Ezután az egyes táncsoportok között kiosztották a díjakat. Olcsó strand a bukaresti szervezett dolgozóknak A fővárosi polgármesteri hivatal elhatározta, hogy a kolektívszerződéses alkalmazottak és családtagjaik részére a strandjegyek árát leszállítja. A strandjegyek új ára a következő: Floreasca strandjegy 6o lej az öltöző díjat is beleértve. Szakszervezeti alkalmazottak és családtagjaik részére í1 lej személyenként. — Négyszemélyes kabin 320 lej, szakszervezeti alkalmazottak részére 80 lej. Sznagov strand: általános belépőjegy 6c lej, szakszervezeti alkalmazottak részére 15 lej. Kabin három személy részére 60 lej. A csónakázás és egyéb árak változatlanok maradtak.