Romániai Magyar Szó, 1948. december (2. évfolyam, 378-401. szám)
1948-12-30 / 400. szám
Csütörtök, 1948 december 30 Tűzoltó gépkocsiszivattyút (ezer, hatszáz és háromszáz literest) jó állapotban lévőt megvételre keresünk. Ajánlatot a bőipari központhoz kérünk. BUKAREST: DUMBRAVA ROSIE 12 SZÁM. 11 elvei, minden tervénhedt és olyan dolog iránti megvetése, ami a haladást gátolja, s mindez a Szovjetunió kultúrájának zászlóvivőjévé avatta s ez az ország lett egész élete összes vágyainak megtestesitője. Gorkij a szovjet hatalom első éveitől kezdve szakadatlanul buzdította a szovjet embereket hogy minden erejükkel járuljanak hozzá a szocialista állam kultúrájának kialakításához. Az irkucki tanulókhoz írott levelében világosan kifejtette szocialista hazájának jövőjéről alkotott véleményét. Gorkij Max'«» volt a szocialista kultúra nagy íróinak egyik előfutára. Egész életével, amely szorosan összszessett a dolgozó nép életével, egész alkotó és építő munkásságával, — amely a a Kommunista Párttal és annak vezetőivel — Leninnel és Sztálinnal — szoros kapcsolatban folyt le — és művészi lángeszével arra törekedett, hogy a szocialista kultúra zászlóvivője legyen. Mély emberszeretete, a munkában rejlő alkotó és felszabadító erő iránti érzéke, az orosz nép tehetsége és ereje iránt táplált hazafias büszkesége, szociális". „Sokszázezer orvosra, tanítóra, mérnökre, zenészre, színészre, költőre, íróra stb. van szükségünk — írta —. Egész sereg olyan ember kell, akik feltárják és kiaknázzák természeti kincseiinket. Hazánkban ne legyenek élősdiek, akik az emberek egészségét veszélyeztetik; ne legyen gaz és dudva, amely kiszívja a föld nedvét és olyan élősdiek se legyenek, amelyek az erdőket és a vetést pusztítják. Földünket alakítsuk kertté, csapoljuk le mocsarainkat, öntözzük az aszályos területeket, csatornázzuk és mélyítsük folyóinkat és építsünk sokmillió kilométernyi utat. Ez a munka vár ránk s ez széleskörű ismereteket követel. Ez a mi feladatunk. A fasiszták, a gazdagok rabjai és lakájai pedig azt mondják: elég a kultúrából. Vissza a középkorba ... Ők már veszendőben vannak és érzik, hogy semmi és senki meg nem menti őket az elmúlástól. De a földkerekség haldokló rablói rengeteg aljasságot követnek el.a siesség eszméjét megtestesítő, a nép felszabadításáért küzdő ember típusát. „Az anya“ című regényében, „Nyár“ című elbeszélésében és egyéb műveiben. A kommunista munkások megrajzolásában Gorkijnak elsősorban a midenség iránti szocialista felfogást szemléltető művészi magatartása domborodik ki. Az általa alkotott új embertípus első feladatául a szocialista eszme megvalósítását tűzte célul maga elé. Innen ered Gorkij hősének legjellegzetesebb ismérve: az egész nép képviselőjének érzi magát s ennélfogva ilyen értelemben (az új elvek alapján) oldja meg saját életének kérdését. Gorkij különös figyelmet szentelt az ember életében az alkotó munkának. Azt bizonygatta, hogy az alkotó munka elhanyagolása az egyén visszafejlődéséhez vezet. „Az Artamanov-ügy“. ..Vassza Jeleznova“ és „Klim Számgin“ című műveiben irodalmi formában igazolja Marxnak azt a tételét, hogy a tőkés társadalom embertelen embertípust termel ki. * Gorkij különös figyelmet szentelt az ember problémájának és kifejtette az emberiségnek az emberrő alkotott véleményét s ezáltal bemutatta a szocializmus . Gorkij történelmi jelentősége mindenek előtt abban áll, hogy már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt megalkotta a hőt Gorkijnak, mint szocialista művésznek, egész munkásságát a szabad, alkotóépítő munka szelleme hatotta át. „Egész életemben — írta — csak azokat az embereket tartottam igazi hősöknek, akik szeretnek és tudnak dolgozni, akik életcélukkal az emberiség összes erőinek tömörítését tűzik ki az alkotásra, földünk megszépítésére és ezen a földön emberhez méltó életkörülmények megteremtésére.“ Gorkijnak rendkívül nagy szerepe volt a szovjet kultúra haladásában. Tudvalévően legtöbbet és legtermékenyebben az irodalomban dolgozott ő a művészetben a szocialista realizmus szülőatyja. Ö volt a szovjet irodalom legerősebb bírálója, teoretikusa és szervezője. Ö lett a Szovjet Írók Szövetségének elnöke. Átérezvén a valóságábrázoló szovjet irodalom világraszóló jelentőségét, folyton azt hangoztatta, mindent el kell követnünk, hogy megteremtsük azt a hatalmas irodalmat, amelyre nemcsak a Szovjet Országnak, hanem az egész emberiségnek szüksége van. A SZOVJET IRODALOM A SZOCIALISTA KULTÚRÁ ért küzdő harcost, miközben következetesen alkalmazta a szocialista tartalom és a nemzeti forma egységének elvét. Életszagú hőseit szigorúan történelmi keretbe, az orosz nép felszabadító harcának középpontjába állította. Gorkij hőseinek ilyen történelmi vonásai általános jelleget és tartalmat kapnak, az új ember, a szocialista kultúra harcosa és építője jellemvonásaivá válnak. Gorkij hőse a harcos ember, az akarat és a határozott cél embere. Ez az ember a világtörténelem egészen új feladatának, a szocializmus felépítésének érdekében gondolkozik és cselekszik. Tudatában van a körülötte zajlóesemények teljes jelentőségének és mélységének. Gorkij álma az volt, hogy könyvet írjon, az új Szovjet Oroszországról. Ha összegyűjtjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a Szovjetunióról tartott beszédeit, írott cikkeit és karcolatait s a szovjet emberről írott elbeszéléseit, elmondhatjuk, hogy ezt a művet tényleg megalkotta Gorkij ..Szeressétek második anyátokat, hatalmas szocialista hazánkat“, írta a többi között. Ez a hazafias magatartás és a szocialista hazaszeretet érzése képezi Gorkij forradalom utáni írásainak ideológiai tartalmát.* Még élete erejében, 1928 ban beutazta a Szovjetuniót Felkereste mindazokat a helyeket, ahol ifjúkorában bolyongott s igy alkalma nyílt annak a megállapítására és megírására, hogy milyen sikeresen épül a szocialista állam, milyen iramban alakul ki az új kultúra, és annak kimondására, hogy a szép sehol sem olyan szép, mint Szovjetoroszországban. Az emberiség történelmében a munka sohasem szemléltette olyan meggyőzően magának az embernek és az életnek átalakítására ható csodás erejét, mint a Szovjetunióban. Gorkij az uj világ eszméinek kifejezője és az uj világ építőinek tanítómestere volt. Magasra emelte az uj világ zászlaját és tisztán meglátta, kik óhajtják a régi világ vesztét.* Gorkijnak, mint a szocialista kultúra zászlóvivőjének ismertetése nem lenne teljes, ha nem beszélnénk a polgári társadalmat leleplező óriási irói erejéről, ami legjobban jellemzi a nagy író és harcos egész tevékenységét. Gorkij megértette, hogy a tőkés társadalom bomlásnak indult és a benne rejlő hullaméreggel megfertőzte mindazokat akik — akarva, nem akarva — annak embertelen érdeke, szolgálatában állnak. Megértette, hogy a tőkés világ elérte az őrület csúcspontját. Gorkij fáradhatatlan katonája volt a régi világ s annak embertelen eszközei ellen vívott harcnak. A szocialista kultúra zászlaja, amely alá ő harcba szólította az egész haladó emberseffet, egyben az ebrü®4 világ, a kanitaizmus hazugságai és képmutatás elleni _ harc 73szlaja is volt Fantasiai Magyar S20 Fordulat a kolozsvári Állami Magyar Színházban ír . Csak jó jelnek tekinteejük, hogy a kolozsvári Állami Magyar Színház a múlt évi gyakorlatából eltérően nem hajszolja egyik bemutatót a másik után. Kiküszöböli ezzel az egyes darabok gyorstalpalásszerű előkészítését, időt ad a színésznek és rendezőnek a darabban való alapos elmélyülésre s időt a közönségnek — a későn ébredőknek is — minden darab megtekintésére. A színház vezetőségének akarata vagy szándékossága mellett ehhez, kétségtelenül a jó műsor is hozzájárult. Az új közönség fokozatosam megszerette a színházat s örömmel jegyezhetjük fel, hogy ennek meggyőző jeleként ebben az évben például az „Ócskavas nagyban“ megérte a tizenkettedik előadást a Gergely Sándor „Vitézek és hősök“ című hatalmas drámája is a tizedik előadáshoz közeledik. (A múlt évben csupán a „Csikós“ érte meg tizenkettedik előadását s az is csak az évad végén!! Az elmúlt egy hónapi működésével a kolozsvári Állami Magyar Színház igazolta a kapunyitás után hozzáfűzött reményeket. Műsora továbbra is jó, s ujjabb komolyméretű fejlődést láthatunk mind a rendezésben, mind pedig színészeink egyéni játékstílusában és kollektív együttműködésében ★ Gogoly ,ukcánynénő“-je után november végétől december végéig négy darabot hozott színre a színház.Ebből kettő múlt évi felújítás volt (Beaumarchers „Figaró házassága“ és Seriebe .„Egy pohár víz“) egy kolozsvári önbemutató (Gergely Sándor „Vitézek és hősök“) egy pedig a kolozsvári színpadon régen nem látott darab felújjítása (Móricz: „Légy jó mindhalálig“). A tavalyi két felújítás két klasszikus szatirikus vigjákot hozott, melyek ép egykori haladó voltak, a maguk korában is bátor, szókimondó és a polgári, illetve feudális rendszert leleplező jellegük és mulattató meseszövésük tesz alkalmassá az időnkénti felújításra s tett szinte aktuálissá most, és nálunk, amikor a reakciós feudális-polgári csökevények ellen folytatunk kemény küzdelmet. A „Figaró házasságát“ Imrédy Géza rendezte az idei felújításkor s kisebb szerepekben szerepcserét is eszközölt a Színház.Az előadás általában jó volt — sikerült részben a darab önmagában rejlő votantottságát leküzdeni—, kár azonban, hogy az előadásban inkább a mulattató, bohózatszerű elemek hangsúlyozódtak ki, mint Beaumarcheis maró szatírája, mellyel az egykori udvari világ gyülevész népségét s a nővadász Almaviva grófot és típusait illeti. Szép teljesítményt nyújtott Figaró szerepében Fóra Jenő, Almaviva grófot és típusait illeti Imrédy Géza, továbbá a fiatal és nagyon tehetséges Dorián Ilona. * MóriczZsigmond „Légy jó mindhalálig“ című színműve közismerten gyengébb színpad alkotás, mint regény. Legnagyobb hibája kétségtelenül abbó származik, hogy színpadon is regény marad elsősorban. E mellett Nyilas Misi megható történetének, még ha nem is mentes minden állásfoglalástól, zsem sok mondavalója van a ma embere számára. Színpadra hozatala legfennebb arra volt jó, hogy az egykori félfeudális polgári rendszer népellenes és létekörő iskoláztatási rendszerét idézze a mai mélyen demokratikus iskolai reformunk ellentéteként a néző elé. Társadalmi rajza azonban nem elég mélységg Nyilas Misi tragédiája inkább egyéni tragédia, mint sorstársai. A darabot Sarlay Ime rendezte sok hozzáértéssel és odaadással. A bemutató legnagyobb értéke egy egészen fiatal színész nagyon komoly bemutatkozása volt (Kiss Albert). Seribe „Egy pohár víz“ című művét a multi évivel gyengébb, vonatottabb előadásban láttuk az időt. Az az érzésünk, hogy a színház vezetősége túlságosan a tavalyi jó előadás emlékeire t£ maszkodott s nem fektetett kettő súlyt ezévi előkészítésére. ★ A kolozsvári Állami Magyar Színház ezévi nagy eseménye kétségenkívül Gergely Sándor „Vitézek és hősök“ című hatalmas drámájának a bemutatása volt. Gergely Sándor drámája a magyar realista irodalom egyik reprezentáns alkotása. Sőt, ezen túlmenően Gergely Sándor darabját, különösen ami a témaválasztást és a téma színpadra vitelét jelenti sok tekintetben úttörő és útmutató jellegűnek is kell tekintenünk. A „Vitézek és hősökében az északerdélyiek által különösen oly jól ismert horthyista-fasiszta korszaknak a marxista-leninista szemlélettel elemezett hűséges korrajzát viszi a néző elé Gergely Sándor. A darab hősének drámáján így lett nála a dolgozó magyar nép drámája, s ennek köszönhető döbbenetes tömeghatása és hallatlan mozgósító jellege. A kolozsvári Állami Magyar Színház életében a komoly fordulatot a színpadi rendezést és a színészi alakítást illetően is Gergely Sándor darabja hozta meg. A kollektív munka első nagy eredményét láthattuk a súlyos mondanivalóm darabhoz méltó színrehozatalban. Rendező és színészek Egyaránt megértették, hogy itt szakítani kell az elavult formákkal, a sablonos játékstílussal s ez a szakítás, ha nem is maradéktalanul és nem is mindenkinél (az utolsó felvojnás tömegkórusánál, Galló Aliz és Sugár Jenő játékára gondolünk) általában sikerült. Rendező és színészek közös nagy érdeme, hogy — s ez a szocialista realista színjátszás igazi feladata — csakugyan sikerült a nézőt a látszólagos egyéni tragédián (Eszterág agyonlövése) fel illemeseti s elhitetni vele, hogy a halálraítélt tulajdonképen maga a kivégző rendszer. Kömives Nagy Lajos, a da- 1 rab rendezője eddigi legjobb alkotását valósította meg a da- 1. rab színrehozatalával. De néhány színészünk is eddigi csúcs- teljesítményét mutatta. (Sepkálszky, Lantos, Flóra, Firma Már-ta) bizonyságául annak, hogy az új kollektív színjátszás, a szo-cialista realizmusra való törekvés eddig talán rejtett adottságaik teljes kibontakoztatására is lehetőséget nyújt. DÁVID gyula Állattenyésztők és tejtermelők figyelem! Bükköny-és konkolymag | eredeti és őrölt állapotban ELIKÓ C. DAVID 'HzltDAN) MALOM | BUKAREST, Sos. Basarab 15. szám.