Romániai Magyar Szó, 1949. szeptember (3. évfolyam, 603-628. szám)

1949-09-01 / 603. szám

Romániai Magyar HENRY BARBUSSE Tizennégy éve, 1935. augusztus 30-án halt meg Moszkvában Henry Barbusse francia kommunista író, a dolgozó emberiség, a nyugateu­­rópai haladószellem­ű értelmiség egyik vezetőszemélyisége. Korán kezdett írni. Már 21 éves korában novelláskötete jelent meg. Naturalista Írónak indult, főleg Zola van hatással rá. Már első írásáiban jelentkezett a társadalom­­kritikai hang, de a kátyúból kive­zető utat nem látta még. Élete döntő élménye az első im­perialista világháború, amelyet sza­kaszvezetőként harcolt végig. Sa­ját szemével látja, azt a mérhetet­len pusztítást, amelyet a háború okoz anyagi és morál­i síkon egy­aránt és azt is meglátja, hogy a vérontás busás üzletet jelent fel­­idézőinek. Megírta „Tűz“ című re­­gényük A világhír szárnyára kap­ja nevét. A könyv könyörtelen vádbeszéd az imperialista háború, illetve a háború felidézői és vám­­fizetői ellen, összefüggő képsoro­zat egy szakasz katona lövészárok­­beli életéből. Egy ember beszélt belőle, de milliók nevében. A világháború végetért. Gazda­sági válságok járulnak hozzá a kapitalista társadalmak belső el­­lenmondásainak leleplezéséhez. Ez­alatt Európa keleti részén új világ születik. A hajdani cári despotiz­mus földjén munkások, parasztok, értelmiségiek tízmilliói építik a szo­cializmust. Barbusse a hajdani pol­gári humanista megismerkedik a marxi-lenini tanokkal. Látóköre ki­bővül, s tegnapi humanistából, a romantikus antikapitalistából tudatos forradalmár, harcos humanista lesz. A huszas évek végétől kezd­ve Barbusse a dolgozó emberiség szószólója, a kapitalista társadalom könyörtelen bírálója a Szovjetunió barátja, a világ haladó szellemeinek vezet­ő személyisé­ge. A dolgozók nevében beszél egy­re világosabban, egyre félreérthe­­tetlenebbül. Amikor francia írótár­­sai sorra eltévelyednek s a szelle­mi zűrzavarból egyre rikoltóbb és rikoltóbb hangok hallatszanak ki, Barbusse egyike azon keveseknek, akik a művészetben a realista írás­­művészet nagy hagyományait kép­viselték,­­ akik a művészetben tettet, fegyvert látnak. „Világos­ság“ című műve a francia realis­ta regényírás egyik maradandó al­kotása, a kapitalista francia társa­dalom könyörtelen kritikája. Ebben a könyvében már kiutat is mutat a kapitalista polgári társadalom ká­tyújából és úttalanságiból. „Örök láncok“ című forradalmi szellemű világtörténete művészi eszközök­kel megírt ismeretterjesztő munka, amelyben a történelmet a dialekti­ , A perjámsei kalap*.vár munkás­at és­­a njfolun dolgozópAMUW­** tok hitik táncolnak a Co­meereal raktár* előtt . ­ Százh­uszonegy esztendővel ezelőtt 1828. augusztus 31-én született Tolsztoj Lev Nikolajevics a világ­irodalom egyik legnagyobb realis­ta prózaírója, a cári Oroszország társadalmi állapotának éd­eshangú bí­rá­ló­ja. Szüleit korán elvesztette, 13 éves koráig falun nevelkedett. Az egyetemet nem végezte el, 1847- ben falusi birtokára költözött. 1851-ben belépett a hadseregbe s részt vett a krími háborúban. A háború nagy hatással volt rá, 1857- ben nagyobb külföldi utat tett, s a Nyugatból kiábrándulva tért ha­za. 1862-ben megnősült, falusi bir­tokára vonult vissza s hatalmas regénye a „Háború és béke“ írásá­ba kezdett. Élete másik főművét, a Karenina Annát néhány évvel később írta. 1877-től kezdve tollát mindinkább reformtörekvései szol­gálatába ál­­totta. Néhány évvel később hadat üzent az európai polgári műveltségnek. Utolsó nagy műve a „Feltámadás“. 82 éves ko­rában megszökött Jásznája Pól­ján­áról, hogy a régi jámbor mu­zsikák módjára egyedül haljon meg. Szökése után tíz nappal az osztopovi pályaudvaron halt meg. Tolsztoj az orosz feudalizmus végvonag­ásának esztendeiben kez­dett írni. Monumentális életművé­ben leginkább a régi, az 1905-ös forradalom előtti Oroszország tár­sadalmi állapotait ábrázolta. A fél­­feudalista társadalmi rendszert, a mindenható orosz földesurat és a baromi sorban robotoló nincstelen muzsikát. A legmélyebb érzésből született, a legszenvedélyesebb fel­­háborodástól áthatott, romantikus­­antikapitalista vádjai a kapitalizmus ellen a patriarkális paraszt riadal­mát éreztetik, aki irtózik a polgári átalakulástól. Tolsztoj az írói lángelme, a heves tiltakozó, a nagy leleplező, a kapitalizmus ádáz ellenfele olyan értetlenséget árul el alkotásaiban az Oroszországot fenyegető válság okaival és a válságból való kijutás eszközeivel szemben, amely csak a patriarchális, naiv, tudatlan orosz paraszt tulajdonsága lehetne és nem európai műveltségű író ma­gatartása. Lenin zseniális Tolsztoj tanul­mányában a gondolkozó Tolsztoj ellentmondásait elemzi és többek között a következőket írja: — A feudális rendőrállam, a monarchia elleni harc nála a poli­tika megtagadásává lett, a „ne állj ellent a gonosznak“ tanához, az 1905—1907-es évek tömegharcai­­ról való teljes elforduláshoz veze­tett. A hivatalos egyházzal való harc új, megtisztított vallás, vagy­is az elnyomott tömegeknek szánt új, me­gtisztított raffinált méreg terjesztésével járt együtt. A föld magántulajdonának kárhoztatása nem a harcnak az igazi ellenségre, a földesúri birtoklásra és politikai hatalmi eszközre, a monarchiára való koncentráláshoz vezetett, ha­nem ábrándos, elmosódó, erőtlen sóhajtáshoz. Tolsztoj nézeteinek ellenmondásai nem csupán saját nézeteinek ellenmondásai, hanem tükrei azoknak a rendkívül bonyo­lult viszonyoknak, társadalmi hatá­soknak és történelmi hagyományok­nak, amelyek az orosz forradalom különböző osztályainak és rétegei­nek lelki világát a reformot kö­vető, de a forradalmat megelőző korszakban meghatározták. Tolsztoj írói hagyatéka a szovjet népek közkincsévé vált. Azt ta­nulták meg tanutásaiból ami he­lyes és ami nem merült a múltba, kus materializmus felfogásához hí­ven, mint osztályharcok történetét ábrázolja. , Sztál­iról írt könyve arról tanús­kodik, hogy megértette és átélte mindazt, ami a Szovjetunió társa­dalmában végbement Barbusse felismerte és munkáiban hangot adott annak, hogy a társa­dalmi fejlődésért folytatott harc ve­zető ereje csak a munkásosztály lehet. Hirdette, hogy az európai társadalomnak hajnalhasadása csak akkor kezdődhetik meg, amikor a népek a világ első szocial­sta ál­lamának, a Szovjetuniónak segítsé­gével elindulnak a szocializmus felé vezető úton. A harmincas évek elején szt­ir arca, meggörnyedt alakja jelképpé magasztosodott. Európa vándora volt, aki sorba bejárta az európai nagy városokat, hirdetve a marxi­leniai tanok igazát s a békeszerető népek fasizmus elleni összefogásá­nak szükségességét. Szóval, betű­vel, tettel, haláláig harcolt a fel­ismert de elkerülhetőnek vélt má­sodik világégés veszélyének elhárí­tásáért. A Szovjetunióban, másod­i szülővárosában, Moszkvában érte utól a halál. Élete és munkássága szép példája annak, hogy a mű­vész, vagy tudós, hogyan szolgál­hatja híven a dolgozó emberiség és a népek közötti béke, ügyét. Két nevezetes évfordulóra emlékezik a haladó emberiség. 1935. augusztus 30-án halt meg Henry Barbusse francia kommunista ír­ó, a nyugateurópai haladó­­szellemű értelmiség egyik vezetőszemélyisége. Százhuszonegy eszten­dővel ezelőtt született Tolsz­toj Leó, az orosz realista re­­gény megteremtője, a világirodalom egyik legnagyobb teremtő lángelméje. TOLSZ TOJ LEO A második világháború folyamán Kiev városát, teljesen lerombol­ták a német repülők. Képünk a hatalmas iramban újjáépülő Kiev egyik városrészét mutatja be. Fonógépet gyártanak a nagyszebeni „Independenta” gépgyárban A nagyszebeni „Independenta“ gépgyár 0® augusztus 23-a tiszte­letére vállalt versenyek során olyan munkálatokat fejezett be, amelyeknek nagy része csak a szeptemberi munkatervben szere­pelt­, így augusztus 17-én 45 százalékban készen volt a szép d­ecember végére tervezett cséplő­gép.­­ A búza és a lóhere mag tisztító gépek és triörök gyártásánál a szeptemberi mun­katerv 25 százalékát befejezték már. A motorkészít­­ő osztályon is már szep­­ember­re dolgoznak. A malomipari gépek — különösen a henger- és kalapács-malom gyártásában is szép az eredmény. Az állami tervbe a kalapács-ma­lom gyártása nincs is felvéve. Legbüszkébbek azonban az „In­dependente“ dolgozói arra, hogy augusztus 16-án elhagyta üze­müket az a két Dobson-rendsze­­rű fonógép, amelyet országunk­ban eddig még nem gyártottak. Amikor a két gép az első próbát és a terhelési próbát is kiállta, az üzem dolgozói ünnepi hangu­latban gyülekeztek a gépek köré és lelkes éljenzésük túl harsogta a gépek hangos zakatolását. A dol­gozók boldogan szól­tak arról, hogy régebben a­­ külföldi tőké­sekkel pakáló gyárosok az ilyen kezdeményezéstől elzárták dol­gozóinkat. Egyben augusztus 23-a tiszteletre fogadalmat tettek: a gépek gyártásába igyekeznek olyan pontosan és tökéletesen dolgozni, hogy a gyártott gépek a külföldi áruval minden tekin­tetben versenyezhessenek. SZŰCS JÓZSEF levelező Kivitelre is alkalmas vetélők gyártását kezdték meg Temesváron A „Technotemn*" új gyártmánya sok devizát takarít meg (Temesvár.) . A szövőgép leg­fontosabb alkatrésze a vetélő. E kis, fából készült hajócska nélkül, a nagy szövőgép hasznavehetetlen. Amíg a termelési eszközök a ka­pitalista kizsákmányolok kezében voltak, külföldről drága pénzen hozták be. Nem állott a kapitalis­ta érdekében, hogy belföldön való gyártását megkísérelje, arra sem volt gondja, hogy az ország devi­zakészletét kímélje. Csak vagyona elmenekítésével törődött. 1948 jú­nius 11-én, a termelési eszközök munkáskézbe kerülése után azon­ban megváltozott a világ. Az iparügyi minisztérium a munkásigazgatókkal, a munkás­sággal, technikusokkal összefogva, hozzáfogott e probléma megoldá­sához is. A legnagyobb nehézség az volt, hogy a vetélőgyártáshoz szükséges fának egészen különleges tulajdon­­ságúnak kell lennie, hogy a nagy sebességgel dolgozó szövőgépben a súrlódást és ütődést kibírja. Ilyen fa országunkban nincs, tengeren­túlról hozta be minden ország. A Szovjetunió specialistáinak segítsé­gével, akik a faimpregnálás, fa­­komprimálás terén hatalmas ered­ményt értek már el, a temesvári „Technolemn“ munkásai és tech­nikusai hozzáfogtak a kísérletek­hez és az 1949 első harmadában sikerült már olyan vetélőket gyár­­taniok, amelyek hazai fából ké­szültek és a külföldről importált faanyagot helyettesítik. Szövőgyá­rainkban már 1872 munkaóra óta működnek, de még mindig jók és tartósak, pedig a külföldről importált vetélő élettartama csak hat hónap, tehát 1248 óra volt! Szövőgyárainknak évente több­százezer vetélőre van szükségük. A „Technolemn“ előállította vetélők tehát hatalmas értékű devizát ta­­karítanak meg nemzetgazdasá­gunknak. Augusztus 23. tiszteletére aztán a „Technolemn“ munkássága, a munkásigazgató és technikusok vezetésével elkészítette és benyúj­totta a minisztériumnak az első, exportcélokra készült vetélőket. Ilyen módon a jövőben az álta­lunk gyártott vetélőket külföldre is szánthatjuk és cserébe az ipa­runk fellendüléséhez elengedhetet­nül szükséges gépeket és alkat­részeket behozhatjuk. Csütörtök, szeptember 1. Az építkezésügyi minisztérium 5 új építkezési szak­iskolát létesített Az építkezésügyi minisztérium az ország öt nagy ipari központ­jában, nevezetesen Brassóban, Bukaceliben, Kolozsváron Craio­­vábam és Galacon építkezési sza­k­­iskolákat létesített. Ezek az­ isko­lák a fenti városok ép­kezési vállalatai mellett működnek. A kolozsvári építkezési szakis­­kola előadási nyelve: magyar. Akik a szakiskola növen­dékei akarnak lenni, felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizs­gára jelentkezhetnek mindazok, a 14 évnél nem fiatalabb és 16 évnél nem idősebb ifjak,akik leg­alább négy elemi iskola, osztály elvég­zéséről szóló bizonyítvány bír­tokában vannak. Azok a fiúk és lányok, akik az iskola hallgatói kivánnak lenni és a hétosztályos elemit elvégezték, felvételi vizsga nélkül iratkozhatnak be a szak­­mai iskolákba. A építkezési szakiskolák három évesek. Azokat, akik elvégezték az is­­kolát, a negyedik fizetési kate­góriába osztják be. Ácsok, vas­­betonozók kőművesek, vízveze­­tékszervek, víz-, gáz, villanyszere­lők lehetnek és az­­iskola elvég­­zése után azonnal elhelyezkedhet­nek az építésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok­nál. A felvételi vizsgák a következő napokon az alább megnevezett helységekben lesznek: Galacon a 7-es számú építkezési vállalat mellett működő szakiskolában, szeptember 5-én. Craiovába­n a 16-os számú vál­­latot mellett működő építkezési szakiskolában, szeptember 12-én. Brassóban az 5-ös számú vál­lalat mellett működő építkezési szakiskolában, szeptember 15-én. Kolozsváron a 9-es számú vál­lalat mellett működő építkezési szakiskolában, szeptember 19-én.

Next