Romániai Magyar Szó, 1951. január (5. évfolyam, 1009-1033. szám)
1951-01-01 / 1009. szám
Romániai Magyar Szó - 4 - Hat esztendeje telt, amióta a hatalmas szovjet seregek szétzúzták a fasizmus gyilkos hordáit és ma ismét a béke megvédéséről kell beszélnünk. A béke harcosaivá kell szegődnünk, ha nem akartunk ismét egy új rablótámadás áldozatai lenni. Mi nem akarjuk, hogy megismétlődjék a borzalom, aminek a hitleri rablóhadjárat gyászos esztendei alatt tanúi és szenvedői voltunk. Fiatalságunk egy része bejárta az díszes frontokat Nem mi akartuk hogy it.idszék rablóhadjáratában 50 millió élettől fosszák meg a földet. Nem mi akartuk, de a tények azt mutatják, hogy nem volt elegendő nem akarni Nem elegendő nem akarni ! Ha nem akarjuk a hollók vijjogását hallani Koreában ha nem akarjuk meglátni ■ a gardeterek, az obersturm-führerek és az SS legények díszfelvonulását Eisenhower tábornok parancsnoksága alatt , cselekedni kell ! Tettekre van szükség. A békéről való ártatlan álmodozás helyett a békés, dolgozó emberek mindennapi építő cselekedetére van szükség. A tudomány embere úgy érzzi hogy fontos feladatok várnak reá. Hiszen az ő hivatása megmondani, hogyan építsünk tartós falakat házainkhoz, az ő hivatása meggyógyítani a betegeket, termékennyé tenni a kiszikkadt földeket és az embert jobban kiszolgáló, többet, jobbat és olcsóbbat termelő gépeket konstruálni. De mi tudjuk ma már,hogy hiába konstruáltak nemes szándékú mérnökök mind tökéletesebb gépeket az ember életének jobbátételére — amikor ezek a gépek a kapitalisták kezében az ember kizsákmányolójának eszközeivé váltak. A tudomány embere meggyújtja laboratóriumában az atommáglyát amely megkönynyíthetné az ember életét — de elborzadva látja, hogy a tőke aranyszügyű urai érmék a máglyának a tüzével akarják felparzsolni az égisz, világot. .A tudományos felfedezések segítségével épp úgy lehet ágyút mint vajat csinálni. A tudósok nagy nyugtalansággal és sajnálattal gegoldolnak arra, hogy munkájuk eredménye a főkés rendszerben inkább szolgálhat alapul az ember és a civilizáció megsemmisítésére, mint az általános jólét emeléséhez“ — mondotta Olifaul professzor — a neves atomkutató. Kemény iskola volt az elmúlt háború. De a tudomány becsületes munkája megtanulta benne hogy a kapitalizmus, nem kedvez azoknak , akik a tudományt az emberi élet szolgálatába akarják állítani Ha a tudomány embere a béke építésének szolgálatába akarja állítani tudását — úgy azt csak a munkásosztály társadalmi segítségével valósíthatja meg Ezek a becsületes tudósok szólaltak meg a világ előtt a nagy francia tudós Fr. Juliot-Curie szavain keresztül: ,,A munkások és parasztok erőitől elszigetelten, a tudomány emberei tehetetlenek és sokat közülük az a veszély fenyeget, hogy azoknak a fámában sínylődnek, akik ellen harcolniok kellene és ebben az esetben elárulják a nép érdekeit. A tudomány valóban hatalmas lehetőségeket nyújt a békés építés számára. De mindezeket nem valósíthatja meg addig, amíg a kapitalizmus rabságában él, hanem csak a munkásosztály hatalmának oltalmazó és segítő keze alatt. Ezt bizonyítja a Szovjetunió példája. A Szovjetunióban a tudomány összes felfedezéseit a nép szolgálatába állítják Liszenko akadémikus felfedezéseinek alkalmazása a gyakorlati mezőgazdaságban hatalmas arányban növeli meg a földek terméshozamát. A terméshozam világátlaga nem haladja meg hektáronként írta : Tóth Imre a 9—10 mázsát. De a Szovjetunióban számos kolhoz ér el 100—150 hektáros területen 25—35 mázsás termésátlagot hektáronként. Más a helyzet a kapitalista táborban. A gyarmati országokban évente az emberek százezrei pusztulnak el a megismétlődő éhínség miatt. A hindu parasztok ,a neyyorki munkanélküliek korgó gyomrainak zaját azonban túlharsogja az Egyesült Államok földművelésügyi miniszterének Mr. Braumannak a kétségbeesett hangja: ,tul sok az ennivalónk ! torkunkat fojtogatja az élelmiszer fölösleg•*. Ezzel egyidejűleg 1950 elején a miniszter úr 4 milliárd dollárt irányzott elő a burgonya és az egyéb élelmiszerekben mutatkozó ,,fölösleg megsemmisítésére‘, és ez év február 18 án már meg is semmisítettek cca 40 millió bushell burgonyát. A kapitalisták attól félnek, hogy a növekvő terméshozam lenyomná az árakat és csökkenthetné a profitjaikat- Hogyan is támogathatná az ilyen társadalom a Liszenko féle agronómia alkalmazását ? Egy ilyen társadalom minden eszközt felhasznál arra, hogy megakadályozza a tudománynak az ember szolgálatába állítását. És ha a tudomány embere az emberiséget akarja szolgálni felfedezéseivel, akkor nem elég ha a lombikjában levő anyagot savakkal és lúgokkal támadja , hanem támadnia, kérlelhetetlenül kell támadnia azt a kapitalista rendszert is ami szögesdrótakadályokat épít közte és a nép között. Az amerikai tőkések maguk beismerik hogy ma nem kevesebb, mint ezer millió éhező ember él a földön. Az egyik Egyesült Államokbeli egyetem két „professzora“ Frank A .Person és Floyd A. Hruper könyvet írt erről az egymilliárd emberről a világéhség“ címen. Ebben a könyvben a szerzők röviden mint ..fölösleges szájakéról beszélnek az emberiségnek erről a részéről. Hazugság ! Nem az egymilliárd éhező száj fölösleges, hanem fölöslegesek az ilyen áltudósok, fölöslegesek az olyan egyetemek, ahol ilyen áltudománnyal fertőzik meg a fiatalok fejét, fölösleges az egész tőkés imperializmus ! Nem igaz, hogy a föld szűk volna az emberiség számára ! Van föld elég A szovjet tudomány megmutatta az egész világnak, hogy lehet a forró sivatagot, a jeges tundrát és a mocsaras őserdőt termővé tenni. A Szovjetunió népei nekiláttak a természet olyan aránya gyors átalakításához , amelyet maga a természet csak az évek milliói folyamán tud elvégezni. A szovjet ember kezében a tudomány fegyverével vezényel az Ob és Jeniszej folyóknak. Megparancsolja nekik, hogy ezentúl ne az Északi Jeges-tengerbe öntsék vizeik nagyrészét hanem a Káspi-tóba. Nem oda ahová a vak természet szabta meg , hanem oda ahová a szocialista ember terve irányítja ! Ennek a gigantikus tervnek az első lépése Amu daria-Káspi-tó közötti kanális építése A Kara-Kum sivatagát nemsokára átszeli az utolsó karaván a teherhordó tevék helyét gépkocsi és hajó veszi át. Virágzó városok, gyümölcsöskertek és gyapotföldek kiszorítják a Kara-Kum sivatagot a Szovjetunió térképéről. A természet geológiai méretű megváltoztatására a szovjet ember felhasználja a tudomány legújabb vívmányait és új felfedezésekre ösztönzi a kutatókat. ..Mi a békés építés nagy feladatának szolgálatába állítottuk az atomenergiát , mi az atomenergia segítségével hegye,két fogunk a levegőbe röpítenni, meg fogjuk változtatni a vizek folyását, öntöző csatornákkal fogjuk átszelni a sivatagokat és új utakat fogunk építeni, újra és újra az élet számára, olyan vidékeken, amelyet ritkám látott ember“. ’ A szocialista ember felébreszti a természet elszunnyadt erőit és az ember szolgálatába állítja azokat. A tőkések és professzori címekkel felcicomázott talpnyalóik azonban és fizetett béreinceik nem azon törik a fejüket hogyan lehetne jóllakatni egymilliárd embert, a termőföldek megmunkálóját, hanem arra, hogy mi módon lehetne ezeket a földeket az ezermillió éhező sírjává változtatni. Ez foglalkoztatja ma a burzsoáziához szegődötttudósokat. A tudomány embere előtt tehát két tábor áll Az egyik táborban a tudományt az emberiség javára, a béke céljaira fordítják. Ez a tábor a Szovjetunió vezette béketábor, amely egyesíti a szocializmus és demokrácia táborát valamint az összes jószándékú dolgozó embereket- A tudomány haladásának a sorsa ehhez a táborhoz van kötve elszakíthatatlanul. A másik táborban a tudományt a tömeggyilkosok bitorolják- Ez a tábor a kizsákmányolás, a halál tábora. Ez a tőke, az amerikaiangol imperializmus tábora. Ide gyűltek mind a tudomány veszett ellenségei Giondano Bruno gyilkosai, Gallilei bírói, a római Pápa és Churchill a Dalai Láma és Truman. Nincs harmadik út-Ha valamely tudományt a béke ellen fordítanak úgy ez magának a tudománynak a vesztét jelenti. Az a tudomány, amelyik az imperializmust szolgálja, maga kovácsolja saját hóhérainak fegyverét. ..Ezért — szólott M. Vavilov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke a világ összes tudósaihoz, a haladó tudomány nevében. — ..E békéért való harcban, különös felelősség terheli a tudomány világát, a tudósokat, a mérnököket A becsületes tudósok és mérnökök erkölcsi kötelessége megakadályozni, hogy a tudományos gondolkodás új eredményei a háborús uszítókat szolgálják A szovjet tudósok felhívják a világ összes tudósait és mérnökeit, hogy akadályozzák meg a háborús uszítókat egy újabb kalandtól. 1951. január 1., hétfő N. Munovárová, a taskenti ..Szirti in" textilkombinát orvosnőj a munkások gyermekeit vizsgálja az üzem gyári bölcsődéjében Köszöntő Három éve lett szép hazánk Népünk Köztársasága. Két tavaszt ért s máris mennyi Rügye bomlott virágba-Két tavaszt ért, a két tervet. Győztes harcunk zálogát, S most ötéves diadalra. Szebb tavaszba visz a Párt, Havas tél van, de szivünkben Piros virágok nyílnak. Hálaképpen küldjük el a Szabadító Sztálinnak. Neki küldjük, aki békénk És szabadságunk adta, Aki nékünk a legdrágább: A népek édesapja. HAJDÚ ZOLTÁN A Filmbizottság forgatókönyvpályázatának eredményei December elsején zárult le a minisztertanács mellett működő Filmbizottság forgatókönyv-pályázata. A pályázaton a következő pályaművek nyertek díjat, vagy dicséretet: ..Észak,Moldova feltámad": első díj 50.000 lej, nyerte Horia Matei újságíró, Bukarest; harmadik dij 20.000 lej, nyerte Corescu Mihai, esztergályos. „A fehér arany (az ország villamosítása)“: második dij 30.000 lej, nyerte H. Salem hadnagy és Ion Margiineanu szakaszvezető; harmadik dij, 20.000 lej, nyerte C. Valeanu tisztviselő, Bukarest; 7.500 lejes jutalommal járó dicséretet kapott Bucuria Manatorul a D. Th. Neculuta irodalmi körből; N. Alexandrescu, Iasi; Mesarosiu Titu, diák, Bukarest; Pantu C., filmoperatőr és Ilinschi C. tisztviselő ,Bukarest. „Torda, az iparváros": különleges jutalom, 10.000 lej, nyerte Maria Rován, írónő, Bukarest. 7.500 lejes jutalom, nyerte Valentin Avrigeanu színész, Torda. ,,Az üdülőhelyek és gyógyfürdők a dolgozó nép szolgálatában": harmadik díj, 20.000 lej, nyerte Viorica A. Reus, a temesvári Opera tagja. 7.500 lejes jutalmat kapott Frida Papadache, fordító, Bukarest; Lucian Zlatti, újságíró, Turnu Severin; I. Braneanu, újságíró, Bukarest; 10.000 lejes különleges jutalomban részesültek Manoiu Alice Bukarest és Haralambie Louis, könyvtáros, Bukarest. ,,A kulturforradalom első eredményei (az új munkásértelmiség)’ 10.000 lejes különleges jutalomban részesült Romelia Dima, a bukaresti D. Th. Neculuta irodalmi kör tagja. „Az állami gazdaság — szocialista nagyüzem": 20.000 lejes harmadik díjat nyert Fenyves László, újságíró, Temesvár. 7.500 lejes jutalmat nyert Vlad Stan, újságíró, Bukarest. „A sportmozgalom a Román Népköztársaságban": 20.000 lejes harmadik díjat nyert F. Michitevici, campuiluingi operatőr; ugyancsak 20.000 lejes harmadik díjat nyert Ana Roman diáklány és Mihail Lupescu, újságíró, Bukarest. 7.500 lejes jutalmat kapott Rusu Corneliu diák, Bukarest, valamint N. Craisaleanu és A. Dobrescu tisztviselők, Bukarest. „Egy nap a pionírok életéből": a 20.000 lejes harmadik díjat Orenstein Meri tanulólány nyerte. Ugyancsak 20.000 lejes harmadik díjban részesült Elena Costindési tanárnő is; 10.000 lejes különleges jutalmat kapott Pacuraru Legia tordai tanulólány. ,,Egy nap az ifjúság életéből*: 50.000 lejes első díjat nyert Lucia Olteanu, a bukaresti D. Th. Neculuta irodalmi kör tagja; speciális 10.000 lejes jutalomban részesült Vasile Fulgeanu, a bukaresti Ion Paun Pincio irodalmi kör tagja; 7.500 lejes jutalomban részesült Szász Győző biharpüspöki tanár. „Egy nagyüzem kulturélete": 50.000 lejes első díjat nyert C. Marin aradi újságíró; 20.000 lejes harmadik díjat nyert Mircea Crbc- San bukaresti színész; 7.500 tejes jutalomban részesült Stonescu Valeria, Sztálinváros ,,Két nagyüzem szocialista versenye". 7.500 lejes jutalomban részesült Rudas Aladár aradi újságíró. A Bukarestben lakó díjnyertesek számára december 28-án délután öt órakor osztották ki a díjakat a Filmbizottság Wilson utca 4. szám alatti székházában. A vidéki nyerteseknek postán küldik el a pályadíjakat. A pályázat lezárása alkalmából a Filmbizottság üdvözli a részvenvőket és köszönetét tolmácsolja nekik azért az érdeklődésért, amit az országunkban most születő új irodalmi műfaj, a filmforgatókönyv iránt tanúsítottak.