Romániai Magyar Szó, 1952. július (6. évfolyam, 1470-1496. szám)

1952-07-01 / 1470. szám

1952. Julius f., kedd ­­z olimpiai játékoknak a ALIG EGY HÓNAP MÚLVA az olimpiai arsénák hírül adják Helsinkiben a XV­­impiai játékok megnyitását. A finn sajtó az most nagy figyelmet szentel az elkövet­­ező sportünnepnek. A demokratikus újságok , folyóiratok állandóan hangsúlyozzák, úgy az olimpiai versenyeket a békeharc, v­ilág népeinek barátsága és együttműködése gyében kell megrendezni. Mint ismeretes, a versenyek megkezdése lőtt Helsinkibe viszik a hagyományos olim­­iai fáklyát az „olimpiai tűzzel”. A finn bé­­lharcosok bizottságának lapja, a „Tyan­­ij­am” című folyóirat a következőket írja: Az olimpiai fáklya a szellemi kapcsolat js képe a mostani és a korábbi olimpiai ítékok között. A szellemi kapcsolatnak zonban nemcsak ebben kell megnyilvá­­nlnia, hanem az ősi olimpiai játékok alap­­szméjét, a béke gondolatát is át kell vennie, s legsúlyosabb bűnnek tartották: az ókori limpiászokon, ha valaki a versenyek idején egyverhez nyúlt és szó sem lehetett arról,­ogy az olimpiászon részt vegyen olyan ál­om, amely háborút visel. Ez is bizonyítja, hogy a béke gondolatáról való lemondás most­­, az olimpiai játékok lényegével való szakt­­ást jelentené. Ezek a játékok csak akkor vál­­atnak a népek barátságának ünnepévé, ha­zokat a békeharc jegyében rendezik.” • A haladó' finn sportolók' is­ aktívan részt vesznek a békeharcban. Nemrég az olimpiai érmekkel kitüntetett finn­ versenyzők felhívás­­sal fordultak minden, sportolóhoz, hogy az­dei olimpiai játékokat a béke jegyében tart­sák meg. Hasonló felhívást tettek közzé a helsinki „Jurju” sportegyesület tagjai is. A finn olimpiai bizottság június elején köz­zé tette, milyen sportágak szerepelnek az idei lympiászon és azt is közölte, mely országok vesznek ré­szt az olimpiai versenyeken. A köz­­leményből kitűnik, hogy hetven ország spor­tolói vesztek részt az egyes sportágak ver­senyein. A DEMOKRATIKUS SAJTÓ az olimpiászon részvevő államok névsorának közzététele után többizben felhívta a figyelmet arra a megengedhetetlen tényre, hogy a mai napig sem hívták meg az olimpiászra a Kínai Nép­­köztársaság a Német Demokratikus Köztár­saság és a Koreai Demokratikus Népköztár­saság sportolóit. Ugyanakkor­,az olimpiai bi­zottság meghívta Helsinkibe Nyugat-Német­­ország, a h­szinmanista Dél-Korea és a Kuo­­mintangista hadsereg maradványainak spor­tolóit. béke ünnepévé kell válniuk M. Pekkala, Finnország volt miniszterelnö­ke, a finn olimpiai bizottság tagja, az olim­piai bizottságnak a Kínai Népköztársaság sportolóival kapcsolatban elfoglalt álláspont­jához hozzászólva, a „Vapaa Sana” című na­pilapban a következőket írta: Amennyiben a népi Kína sportolói részére nem teszik lehető­vé az olimpiai játékokon való részvételt, ez botrányt jelent Finnország számára, mert Finnország is azok közé az államok közé tartozik, amelyek a Kínai Népköztársaság kor­­mányát törvényesnek ismerték el. A NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁG szerint minden országot csak egy küldöttség képviselhet s ezzel igyekeznek indokolni, hogy a három demokratikus ország sportolóit nem hívták meg a versenyre. A finn demokra­tikus napilapok bebizonyítják, hogy a nem­zetközi olimpiai bizottság indokolása nem helytálló, mert az olimpiai játékokon Nyugat- Németország küldöttsége mellett részt vesznek a Saar-vidék sportolói is, ez utóbbi terület pedig ugyancsak Németországhoz tartozik. A „Tyokansan Sanomat” és a „Vapaa Sa­na” című napilapok június 12-i számukban közölték a Finn Nép Demokratikus Szövetsége III­­ kongresszusának felhívását a munkás­­sportolókhoz és a szövetség valamennyi tag­jához. A felhívásban a többi között a követ­kezőket olvashatjuk: „A sportélet legutóbbi eseményei azt mutatják, hogy a burzsoázia és a szociáldemokraták a sportból fegyvert akarnak kovácsolni politikai spekulációik szá­mára. A nemzetközi olimpiai bizottság nem kívánja az ötszázmilliós kínai nép képviselői­­nek részvételét az olimpiai játékokon, ugyan­akkor feljogosítja a Kuomintang-hadsereg Taiwan szigetén lévő maradványait az olim­piászon való részvételre. Nem hívták meg a Német Dimnokratikus Köztársaságot és a Koreai Demokratikus Népköztársaságot sem. Mindez nem járul hozzá a nemzetközi sportkapcsolatok megszilárdításához és nem felel meg az olimpiai játékok elveinek.” A haladó lapok megállapítják, hogy a Finn Nép Demokratikus Szövetségének felhívása nagy segítséget jelent abban a harcban, amelynek célja, hogy a mostani olimpiai játékok való­ban a népek testvériségének és a békének ünnepévé váljanak. A világ haladó sportolói arra törekszenek és el is fogják érni, hogy az olimpiai játéko­kat ne csak a sport, hanem a béke és a né­pek közötti barátság ügyévé is tegyék. (A „Szovjetszkij Szport” június 19-i számá­ban megjelent cikk nyomán). A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének nyilatkozata TOKIO (TASZSZ).­­• A Kiodo japán saj­tóügynökség az Associated Press helsinki le­velezőjének közleményére hivatkozva, jelenti: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Siegfried Edstroem nyilatkozatot tett „A­ Nemzetközi Olimpiai Bizottság —­ mon­dotta Edstroem — óhajtja, hogy Kína ifjúsá­ga részt vegyen az Olimpiai Játékokon. A je­len pillanatban azonban a NOB végrehajtó bizottsága ellene van Kína „részvételének”. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság reméli, hogy a kínai sportolók részvétele az elkövet­kező években elintézést nyer.” A finn olimpiai bizottsághoz közelálló kö­rök rámutatnak arra, hogy valószínűleg mind a­ kuomintangista Kína, mind a Kínai Nép­­köztársaság elküldi csapatait Helsinkibe. Mindkét részről kifejezték kívánságukat, hogy a játékokban részt vegyenek. Ugyanezekben a körökben mutatnak rá arra is, hogy a NOB végrehajtó bizottsága, amely az olimpiai já­tékokat vezeti, ezt a kérdést még az Olimpiai Játékok megkezdése előtt, július 16-án, a Hel­sinkiben tartandó gyűlésen tisztázni fogja. Atlétikai utánpótlásunk fokmérője volt a középiskolások 1952 évi atlétikai bajnoksága A fővárosi Köztársasági Stadionban három napig tartott a középiskolások 1952 évi atlé­tikai bajnokságának döntője. A versenyen 725 sportoló diák, fiú és leány vett részt, akik a tartományi bajnokságokban a legjobb ered­ményeket mutatták fel. Az 1951—52. tanév legjelentősebb ifjúsági versenyén fiataljaink megmutatták, hogy a pártunk és kormányunk által spor­tunknak nyújtott sokoldalú támogatás lehe­tőséget ad arra, hogy fiatal sportolóink sza­badon fejlődhessenek és mind jobb eredmé­nyeikkel szemléltessék atlétikai utánpótlá­sunk fejlődését. Diáksportolóink egyben bebizonyították, hogy az „Első a sportban, első a tanulásban" jelszónak komoly tartalmat tudnak adni. A versenyzők között számos éltanuló­ vett részt, akik jó sporteredményeik mellett 9-en felüli átlagjegyükkel,, a tanulásban elnyert jutal­maikkal bizonyították a fenti tényt. A verseny befejezésekor, Ion Victor elvtárs, közoktatásügyi helyettes miniszter értékes díjakat osztott ki az éltanulók és a győztesek között. . A legjobb eredmények (ifjúsági sportsze­rekkel) a következők voltak: FIUK: Távolugrás Iglinda Vasile (Cons­tanta) 6,38; Súlylökés: Georgescu Gábriel (Putna) 16,28; Gránátdobás: Buica Marius (Tel­eorman) 69,80; 1500 m sík: Voicu Ioan (Bukarest) 4:13,6; Diszkosz: Purdea Lucian (Bukarest) 39,33; 400 m sik: Standi Ghe­­orghe (Temesvár) 52,8; Magasugrás: Andro­­nic Virgil (Constanta) 1,80; 100 m sik: Cojo­­caru Gheorghe (Galac) 11,7; Gerely: Pascu Sorin (Radna) 54,00; 4x100 m váltó: 1. Te­mesvár, 2. Galac, 3. Buzau 46,7 idővel LÁNYOK: 400 m sik: Petrescu Fiorentina (Bukarest) 63,3; Gránátdobás: Bodnarescu (Suceava) 39,16; Gerely: Bugle Renate (Sztálinváros) 33,23; Távolugrás: Grosu Sanda (Bukarest) 4,79; Magasugrás: Chimi­­nic Zorca (Bihar) 1,45, 2. Soos Ella (Bihar) 1,45; 100 m sík: Bardas Letitia (Galac) 13,4; Diszkosz: Vornicu Ecaterina (Bacau) 30,89. Súlylökés: Vintila Maria (Bukarest) 9,68; 4x100 m váltó: Galac 55,5. Csapatversenyben: 1. Bukarest 55 pont­tal, 2. Galac 50 ponttal, 3. Kolozsvár 40 ponttal. CDSA-Finn válogatott 2:0 (1:0) Vasárnap játszották le a helsinki olimpiai stadionban a CDSA és a finn labdarúgó vá­logatott közötti mérkőzést. A zsúfolásig meg­telt olimpiai stadionban lendületes, gyors, célratörő játékot, látott a közönség. A mér­kőzést a szovjet csapat fölénye jellemezte. Az eredményes CDSA csatárokkal szemben nem tudtak perenállni az egyébként jól véde­kező finn játékosok. A végeredmény 2:0 (1:0) lett a szovjet csapat javára. Mindkét gólt a kiváló CDSA csatár, Bobrov lőtte. Budapest válogatottt Vienna (Ausztria) 5:3 (3:1) Vasárnap találkozott a budapesti Üllői­ úti stadionban Budapest válogatottja az auszt­riai Vien­nával, amely az osztrák bajnokság­ban a harmadik helyen áll. A nagyb­am­ú, végig hatalmas küzdelemben a magyar csa­pat értékes 5:3 arányú győzelmet aratott. Góllövők: Kocsis, Puskás, Bozsik, Tibor, Hidegkúti, illetve Épp, Walczhoffer (11 -ből) és Nickherl. Tartományi röplabdabajnokságok KOLOZS TARTOMÁNY RÖPLABDABAJ­­NOKSÁGA Zilahon került lebonyolításra. A küzdelmeken 9 rajon győztes csapatai vettek részt. A férfi csapatok közül a Kolozsvári I Tudomány került az első helyre, a Dési Ha­­­­ladás és a Zilahi Szpartak a második illet­­­­ve harmadik helyet foglalták el. A női csapa­tok közül ugyancsak a Kolozsvári Tudomány vívta ki az elsőséget, második lett a Dési Haladás, harmadik a Szamosujván Haladás. KONSTANCAN a RÖPLAB­DABAJNOK­­SÁG TARTOMÁNYI SZAKASZÁBAN a Kon- stancai Tudomány férficsapata az első helyre, a Medzsidiai Dunarea a második helyre ke­rült. A női csapatok közül első lett a Kons­­tancai Lokomotiv CFR, második a Dunärea csapata. E. Norhadián nyerte a vasárnapi 226 km-es kerékpárversenyt Vasárnap délelőtt a testnevelés és a sport fejlesztésére vonatkozó párthatározat harma­dik évfordulójának tiszteletére köztársasági kerékpárosversenyt rendeztek a Bukarest— Gaesti—Pitesti—Bukaresti 226 kilométeres távon. A verseny célpontja a fővárosi Dinamo ke­rékpárpálya volt. Eredmények: 1. Ervant Norhadian 6 óra 33 p. 25 mp. 2. Traian dacomban, 3. Datcu, 4. P. Nitu, 5. Coman, 6. Pantazescu, 7. Bac­­lagian azonos idővel, 8. Sebe 6 óra 34 p. 15 mp., 9. Bene azonos idővel, 10. Toncu 6 óra 34 p. 16 mp. A kézilabda bajnokság utolsó fordulója Most vasárnap fejeződött be az 1952-évi kézilabda bajnokság tavaszi fordulója, amely­ben 11 heti küzdelem után a Hadsereg Köz­ponti Háza csapata került a bajnoki táblá­zat élére. A második helyen a Sztálin­városi Dinamo van. A bajnokság tavaszi fordulóját általában élénk küzdelmek jellemezték, a 2—3—4 helyért való küzdelemben igen szo­ros mezőny alakult ki. A tavaszi forduló után megállapítható, hogy a bajnokságban részvevő csapatok já­tékát az elmúlt évekhez viszonyítva erős fej­lődés színvonalemelkedés jellemezi. Az utolsó forduló eredményei: Hadsereg KH—Segesvári Lokomotiv 5:2 (2:2), Nagyszebeni Arsenal—Perjámosi Ha­ladás 6:5 (5:2), Bukaresti Dinamo—Temes­vári Tudomány 10:7 (5:5), Sztálinvárosi Di­namo—Zsombolyai Vörös Lobogó 10:1 (4:1), Ploesti Láng — Medgyesi Metáius 9:5 (6:0). A tavaszi fordulóban elmaradt mérkőzéseket későbbi időpontban játszák le. A KÉZILABDA BAJNOKSÁG TÁBLÁZATA PÉNTEKEN, SZOMBATON ÉS VASÁRNAP JÁTSZOTTÁK LE BARLADON A KÖZÉP­ISKOLÁSOK 1952. ÉVI NŐI KÉZILABDA­­BAJNOKSÁGÁT. A bajnokságon Iasi, Bra­­ila, Bukarest, Kolozsvár, Turnuszeverin, Giurgiu, Szászrégen és Câmpulung-Muscel csapatai vettek részt. A döntő mérkőzést és egyben a bajnokságot a Szászrégeni Peda­gógiai Középiskola csapata nyerte 1:0 arány­ban, a Turnuszeverini Egészségügyi Közép­iskola csapatával szemben, amelyik így a 2. helyre szorult. Vasárnap két minősítő mérkőzést játszottak Nagybányán: női kézilabda: Nagybányai Mé­táiul—Mármarosszigeti Akarat:5:0, férfi ké­zilabda: Nagybányai Métáiul—Nagybányai Dinamo 13:5. + Hadsereg K. Háza 11 10 1 0 101:37 21 Szív. Dinamó 11 9 0 2 92:38 18 B. Dinamo 11 8 1 2 70:48 17 Szebeni Arsenal 11 8 1 2 69:50 17 T­ vári Tudomány 11 5 0 6 76:86 10 S­ vári Lokomotív 11 4 1 6 51:53 9 K­ vári Tudomány 10 3 2 5 58:66 8 Zsomb. V. Lobogó 9 4 0 5 53:66 8 N-disznódi V. Lob. 9 3 0 6 39:47 6 Perjámosi Haladás 10 2 1 7 50:66 5 Ploesti Láng 10 2 0 8 47:80 4 Medgyesi Metáius 10 0 1 9 46:97 1 A marosvásárhelyi üzemek sportolói hozzájárulnak a falvak sportéletének fellendítéséhez Maros tartományban több mint 300 köz­ség sportolói vesznek részt a Falusi Bajnok­ságok atlétikai, röplabda, kézilabda és labda­rúgó mérkőzésein A helyi néptanácsok tá­mogatásával és a helyi lehetőségek­­alapos kihasználásával falusi sportolóink, versenyei­ket sok helyen máris megfelelő sportpályákon bonyolíthatják le, így Karácsonyfalva és Ákosfalva községekben a helyi kollektív gaz­daságok támogatásával a szovjet kolhozok példája nyomán sportpályák épültek, 400 méteres futópályával, 2 röplabdapályával, magas és távolugró gödörrel, füvesített lab­darúgó pályával. A Csiba-Káposztásszentmik­­lósi kollektív gazdaság sportolói is elkészí­tették sporttelepüket, amelyet néhány nappal ezelőtt avattak fel. Falusi sportközösségeinknek, a­ városi üze­mek sportolói szervező munkájukban és a sportoktatás terén is komoly segítséget nyúj­tanak. A karácsonyfalvi sportközösségnek például a Marosvásárhelyi Szpartak,Élelme­­zők sportolói nyújtottak támogatást többszö­ri kiszállásaik alkalmáva­. Különösen techni­kai tanácsokat adtak­ az­ MVK próbázás te­rén, amelynek következtében a­­sportközösség MVK jelöltjeinek száma 85-re emelkedett, míg ugyanakkor 26 an meg is szerezték a jelvényt. A Csiba-Káposztásszentmiklósi sportközösségnek, amelynek a cukorgyár-sport közössége nyújt komoly és sokoldalú támogat­gatást, 56 MVK jelöltje és 12 jelvényviselő­je van. A marosvásárhelyi TSB, a rajon­ TSB-kel karöltve, az IMSZ és a tartományi szakszer­vezeti tanács támogatásával, rendszeresen szervez mintacsapatokat. Ezek felkeresik a tartomány községeit, sportbemutatókat tarta­nak és a falusi sportolóknak átadják tapasz­talataikat. Május hónap folyamán 15 minta­csapat szállt ki falura. A Marosvásárhelyi Lendület Simó Géza sportolói például Nyá­­rádselye faluba látogattak el, ahol torna, férfi és női röplabda, valamint atlétikai mű­sort mutattak be. Ez alkalommal Gedeon Z. sportoktató az MVK próbáival kapcsolatban el­méleti és gyakorlati útmutatásokat adott a helyi sportolóknak. A bemutató alkalmával kitűntek Kádár Jenő lakatos és Bálint Ibolya, az MVK jelvény kitűnő fokozatának viselői. A Marosvásárhelyi Testnevelési Középisko­­la tanulói Köszvényes­faluban és Nyárádre­­metén"torna, atlétika, röplabda és női kézi­labda bemutatót tartottak és barátságos mér­kőzést játszottak a remetei labdarúgókkal. A két község sportolóinak és dolgozóinak kü­lönösen tetszett a női kézilabda mérkőzés, amelynek nyomán a helyi sportközösség nő­tagjai vállalták, hogy női kézilabda szakosz­tályt alakítanak. Köszvényes faluban Kame­­nitzki Árpád testnevelési tanár irányítása alatt a falusi ifjak lelkesen kapcsolódtak be az MVK mozgalomba. Szárhegy község dolgozó földművesei lel­kes fogadtatásban részesítették a Gyergyó­­szentmiklósi Szpartak sportolóit, akik férfi és női röplabdában, atlétikában és labdarú­gásban mérték össze erejüket a község spor­tolóival. Vannak sajnos a tartományban olyan sport­közösségek is, amelyek nem ismerték fel a Falusi sportolóknak nyújtandó támogatás fontosságát. Ezek közé tartoznak a Szászré­geni Lendület, Marosvásárhely, Építők, Di­­csőszentmiklósi Vörös Lobogó és a Maroslu­­dasi Szpártak. Ezek a sportközösségek vál­toztassák meg mielőbb helytelen magatartá­sukat a falusi sportmunkával­­szemben, járul­janak hozzá lelkes falumunkával a falusi sporttevékenység megerősítéséhez, a város és falu dolgozói közötti szövetség megszilárdí­tásához. F. S. 4 Romániai Magyar Szó A moszkvai „Dinamó“ és a RNK válogatott labdarúgóinak baráti mérkőzése Vasárnapi számunkban röviden beszámol­tunk arról, hogy a Román Népköztársaság válogatott labdarúgócsapata, amely a Szov­jetunióban tartózkodik, szombaton délután játszotta Moszkvában második nemzetközi baráti mérkőzését a hírneves moszkvai „Di­namó” labdarúgócsapatával. A közönség hatalmas tapssal fogadta a pályán megjelenő csapatokat. A két csapat­­kapitány, Blinkov (Dinamo) és Petschowski (RNK) zászlót és virágcsokrot cseréltek, majd moszkvai időszámítás szerint 18.30 órakor Beljánin (Moszkva) játékvezető sípjelére megkezdődött a mérkőzés. A két csapat a következő felállításban sorakozott fel: MOSZKVAI DINAMO: Szanaja, Zjabljl­­kov, Szolovjov, Szedov, Blinkov, Szokolov, Fjodorov, Tenjágin, Beskov, Iljin, Vladimír, Szergej Szolovjov. A BNK VÁLOGATOTTJA: Voinescu, Zavo­­da II. Kovács, Farmati, Calinoiu, Serfőző Iordache, Bodó, Ozon, Petschowski, Suru. Már a játék első perceiben a moszkvai „Di­namó” labdarúgói rendkívül gyors és hely­­cserés támadásokat indítanak. Védelmünk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy elhárítsa a „Dinamó*’ támadásait. A játék 6. percében azonban Beskov, a „Di­namó“ középcsatára 10 méterről a kapu jobb alsó sarkába lövi a labdát, 1:0. Egy perc múl­va a labda újra Beskovnál van, aki Voinescu kapuja felé tart, de a­ román kapus merész ugrással megszerzi a labdát. A „Dinamó“ egészen a 15 percig folytatja támadásait. Ez­után a játék valamennyire kiegyenlítődik és a román labdarúgók sorozatos támadást ve­zetnek, amelyek azonban megtörnek a „Di­namó” fedezet során. A 27. perctől kezdve új­ból a „Dinamó“ játékosai uralják a mezőnyt és hevesen támadnak. Voinescu kitűnik azál­tal, hogy néhány rendkívül nehéz helyzetben ment. Az első félidő eredménye 1:0 a mosz­kvai „Dinamó“ javára. Szünet után a Román Népköztársaság vá­logatottjában Bodó helyét Zavoda­­ foglalja el. A második félidő első perceiben csapatunk támadásba lendül. Suru és Ozon összjátéká­­ból Zavoda­­ kapja a labdát, előre tör a 16- ig, kapura lő, de Szanaja szögletre véd" A szovjet kapus ugyancsak mesterien védi Ozon lövését. A játék ismét a mi térfelünkön fo­lyik. A szovjet csatárok nehéz feladat elé ál­lítják Voinescut, de a román válogatott ka­pusa bátor védéseivel, mindent elhárít. A né­zőközönség nagy tapssal jutalmazza Voines­cu bravúros védéseit. A román csapat újból támadásba megy át, gyors és pontos összjá­­tékkal közelíti meg a „Dinamó­’ kapuját. A 68. percben Ozon révén kiegyenlít. A nagy­számú közönség lelkes tapssal ünnepelte a román csapatot. A játék utolsó perceiben a moszkvai csapat erőteljesen támadott, de a játék végeredmé­nye 1:1 maradt. A moszkvai „Dinamó" igen technikás, gyors és átütő játékot mutatott be. A szovjet , együttes legjobb játékosai Szanaja, a közép­hátvéd Szolovjov és a két szélső Fjodorov és Szergej Szolovjov voltak. A RNK válogatott­­ja és a moszkvai „Dinamó“ közötti mérkőzés megmutatta azt a nagy fejlődést, amelyet a román labdarúgók a ragyogó szovjet sport elsajátítása során elértek. A moszkvai „Di­namó” nagy játékerőt képviselő csapatával szemben a Román Népköztársaság labdarú­gócsapata nagy lendülettel küzdik. Különö­sen jó benyomást keltett Voinescu, a ka­pus, rajta kívül még Ozon, Iordache, Zavoda II, Kovács és Farmati. Beljánin játékvezető nagy hozzáértéssel vezette a mérkőzést. A moszkvai közönség hatalmas érdeklődés­sel kisérte a mérkőzést és melegen ünnepelte a román válogatott labdarugókat. A román válogatott mindkét találkozója a szovjet labdarugókkal meleg baráti légkörben zajlott le. A román sport küldöttei a Román Népköz­társaság sokezer sportolójának meleg üdvöz­­letét és elismerését tolmácsolták a kiváló szovjet sportolóknak. A moszkvai mérkőzések hozzájárultak a román és a szovjet sportolók, népünk és a szovjet nép közötti barátság megszilárdítá­sához és elmélyítéséhez. Mi az oka atlétikánk egyenetlen fejlődésének ? Az utóbbi időben számos élsportolónk ki­váló eredményt ért el. Atlétikánk a múlthoz viszonyítva jelentős lépéssel haladt előre. Pártunk és kormányunk szerető gondoskodá­sa lehetővé tette, hogy atlétikában Ugyanúgy mint a többi sportágakban is komolyan fej­lődhessünk. Sőtér, Zeno Dragomir és mások legújabb csúcsai is beszédes bizonyítékai en­nek. Az eredmények mellett azonban számos hiányosság is akad. Sportembereink között sokszor felvetődött már a kérdés: mi az oka atlétikánk egyenetlen fejlődésének. Az atlétikai versenyeket látogató nézőnek is biztosan feltűnt már, hogy például a 800 méteres női síkfutásban miért érkezik be Treybal mögötti, a második helyezett 60—80 méteres hátránnyal? Vagy a 420 cm-t ugró Zeno Dragomir után következő ugró miért ugrik csak 370, legjobb esetben 380-at? S ezt a felsorolást így folytathatnak szinte va­lamennyi versenyágban. A helyzet elemzésével olyan hibákra buk­kanunk, amelyek a legsürgősebb orvoslást kívánják. Élsportolóink, válogatott­aink kö­zött még ma is sok olyan nevet találunk, amelyekkel már évekkel ezelőtt találkoztunk. Ez önmagában véve még nem volna baj, hiszen a legkiválóbb szovjet szakedzők sze­rint egy nemzetközi viszonylatban számotte­vő eredmény eléréséhez 6—10, sőt több év munkája szükséges, ami azt jelenti, hogy egy atléta 25—30 életéve között éri el pálya­futása csúcspontját. Ezt igazolja a Szovjet­unió válogatottjának összetétele is, amely pedig olyan neveket foglal magában, mint Nina Dumbadze, Ana Andreeva, Bulancsik, stb., akiket mint a világ elsőit ismerünk s akik szintén ehhez a korosztályhoz tartoz­nak. Férfi vágtázó számainkat nézve igen gyen­gén állunk. Hiába van 3—4 10.9-es, százas síkfutónk, mert ez az eredmény nem elég egy nemzetközi versenyen népköztársasá­gunk színeinek méltó képviseléséhez. Ehhez legalább 10.5-t 10.6-t kell tudjanak elérni vágtázniuk. A nőknél Tailas és Konrád Emma minő­ségi szempontból megállják a helyüket akár­milyen nemzetközi találkozón is. Azonban felvetődik a kérdés: mi történik akkor, ha ezek valamelyike — vagy amint a vágtázó számokban olyan sűrűn előfordul — mind­ketten lerándulnak? (Claudia Russe, Marx Zsuzsa esete). Várjon pótolhatják-e őket az utánuk következő futók, akik több mint 2 és fél másodperccel gyengébb időt futnak? A 400-­as férfi síkfutásban Molna óta egy futónk sincs 50 mp-en belül. Távolugrásban egyedül Wiesenmayer ugrik rendszeresen 7 méteren felül. A többiek lega­lább 20—30 cm-el maradnak mögötte A férfi középtávfutásba­n határozott javu­lás észlelhető. Új, fiatal tehetségek, mint Ursu, Bordou, Dumitrache és még többen, állandó fejlődést mutatnak és csak komoly erőpróbákra várnak, hogy azokon igazolják egyre javuló formájukat. Hosszútávfutásban összesen három ered­ményes futónk van, akik közül kettő Dinu Cristea és Radu Ionita, már 40 éven felül vannak. Itt utánpótlás jóformán nincs. Meggondolkoztató a helyzet a férfi gerely­vetésben, ahol egyetlen 60 méteren felüli do­bónk van, míg a többiek még mindig csak 52, esetleg 54 métert dobnak. Ezen a vonalon nagyon szét kell nézniük­ egyesületeinknek és edzőinknek! Mi történt az „Ifjúsági Kupa” versenyein felfedezett Zamfir Constantinnal, aki már 59 méteren felül dobott, vagy a marosvásárhelyi Deme­terrel, aki tavaly, atlétikai pályafutásának első évében már 58 méter körül dobott. Mi­lyen gondot fordított egyesülete Gabriel Geor­gescura, az ifjúsági nyaraló-edzőtáborban 13 méteren felül dobó súlydobóra, akit fizikai képességei pár év alatt Raica mellé emel­nének? Komoly felelősség terheli azokat az egyesü­leti vezetőinket, akik működésüket és figyel­müket csak egy sportágra, a labdarúgásra összpontosítják és semilyen támogatást sem adnak az alapsportoknak, ami pedig elsőren­dű kötelességük volna. Miért tevődik össze egy atlétikai szakosztály állománya a fővá­rosban alig 10—15 atlétából, holott az egye­sületek sportolóinak legalább 40 százalékát az atlétikai szakosztályoknak kellene képez­nie? Több vidéki egyesület pedig csak papíron, esetleg pár taggal rendelkező szakosztályt tart fenn, a­mi csak arra szükséges, hogy a futballcsapat részvételét a bajnokságban biz­tosítsák. A fővárosi és a vidéki egyesületek egyaránt csak e kis létszámú szakosztállyal foglalkoz­nak kisebb-nagyobb mértékben, de legtöbb esetben nem támogatják kellően, ha az újabb tagokat akar toborozni, nehogy ez nagyobb kiadásba kerüljön. Az atlétikai edzőket is komoly mulasztás terheli e hibák elkövetésében! Ha tehetséges atlétára bukkannak, ahelyett, hogy legalább egy évig tanítanák, fejlesztenék a kezdő atlé­tát és csak amikor már megfelelő alappal és gyakorlattal rendelkezik, engednék versenyez­ni, már az első hetekben-hónapokban „be­dobják” a versenyekbe. Ily módon, a fiatal atléta nem is tehet szert a beidegzett moz­gásra, mert a versenyeken előadódó erőfe­szítések és eredményre való törekvés köny­­nyen kibillentik, az edzéseken elsajátított he­lyes mozgásából. A túl korán elért eredmények utóbb, minden esetben megbosszulják magukat. Nem be­szélve arról, hogy az elhamarkodott verseny­zés az egészség rovására is mehet. Ugyanakkor edzőink feladata, hogy a leg­nagyobb mértékben tervszerűsítsék munká­jukat! Egy-egy edzésen ne „intézzenek” el, felületesen minden egyes számot. Minden ed­zési napon foglalkozzanak behatóan két-há­­rom számmal és akkor minden héten legalább kétszer bőven jut idejük egy-egy csoport ala­pos átdolgozására. (Ez azért nem jelenti azt, hogy az edző nem vethet egy-egy pillantást a következő edzésére beosztott csoportokra). Ugyanakkor használják ki kellőképpen a ha­ladó atléták segítségét mind a technikai szá­moknál, mind az időméréseknél. Nagyban elő­segíti az edző munkáját, ha egy-egy csoport vezetését kielégítő szaktudással és tapaszta­lattal, valamint bizonyos fokú pedagógiai készséggel rendelkező haladó atlétára bízhat­ja, akinek munkáját azonban kellőképpen irányítania és ellenőriznie kell. A legtökéletesebb megoldás az volna azon­ban, ha megfelelő számú időszaki edzőtábort állítanának fel az egyes atlétikai ágak sze­rint, ahol minden csoporttal külön-külön le­het foglalkozni. Minden évben egy ilyen egy­hónapos táborozás, jobban mondva atlétikai iskolázás biztosítaná atlétikánk egyenletes fejlődését minőségi-mennyiségi szempontból. A felsorolt hibákat mind egyesületeinknek, mind edzőinknek a legsürgősebben orvosolni kell. Nem engedhető meg, hogy akkor amikor népköztársaságunkban a sport olyan támo­gatásban részesül, mint amilyet még soha eddig nem kapott, egyesületeinkben még ilyen hiányosságok mutatkoznak. Nem meg­engedhető, hogy kis és nagy egyesületeink atlétikai szakosztályaiban az egyes számokat csak egyetlen ember képviselje, sok esetben pedig még egy sem. Rendezzünk minél több MVK és toborzó versenyt, foglalkozzunk komolyan a felbuk­kanó tehetségekkel! Ez legyen az egyesületek vezetőinek fő feladata, amelynek megoldása hivatva van atlétikánk egyenletes és állandó fejlődését biztosítani. KISS LÁSZLÓ A szovjet természetjárás példája Fejlesszük Természetjárásunk az utóbbi években ha­talmas fejlődésnek indult. Lerázta magáról az egykori burzsoá „turisztika” hagyományait, valóságos tömegmozgalommá lett és sikere­sen teljesíti egyik fontos feladatát: egészsé­ges pihenési és szórakozási lehetőséget bizto­sít a dolgozóknak a legszebb keretben — a természet övén. Dolgozók százezrei hódolnak ma a természetjárásnak. Részt vesznek az or­szág különböző vidékein rendezett munkás­kirándulásokon, megmásszák hazánk gyö­nyörű hegyeit. A természetjárás mint sport, minőségi szempontból is jelentős haladást mutat. Mind több természetjáró emelkedik ki a tömegekből és törekszik magasabb, sportszerűbb teljesít­ményekre. Kétségtelen, hogy a jó úton hala­dunk, annál is inkább, mert előttünk áll a vi­lág legfejlettebb természetjáró mozgalmának, a szovjet természetjárásnak a példája. En­nek alapján értékelni tudjuk az eddig meg­tett utat, de ugyanakkor megállapíthatjuk a további tennivalókat is, megítélhetjük a hiá­nyosságokat és felismerhetjük ezek kiküszöbö­lésének lehetőségeit. „Az ifjúságnak szüksége van vidámságra, élénkségre és egészséges sporttevékenységre — mint torna, úszás, kirándulások mindenne­mű testgyakorlatok — ,szellemi változatosság­ra, tanulmányokra, elemzésre, kutatásokra és mindezekre, ha csak lehet, együttesen.” Lenin­e szavaival kijelölte a szovjet ifjú­ság testi és szellemi nevelésének útját, azt a verőfényes utat, amelyen hazánk fiatalsága is halad. Hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióban a természetjárásnak, bizo­nyítja az a tény, hogy az általános testneve­lési tanfolyamok munkatervében a torna, úszás, atlétika és sportjátékok mellett, mindig ott találjuk a természetjárást is. Még ott is, ahol az éghajlati viszonyok megnehezítik, vagy lehetetlenné teszik az egyes sportágak gyakorlását, a természetjárás télen éppúgy, mint nyáron, változatos és mindig érdekes sportolási lehetőséget biztosít a fiatalságnak. Ugyanez a felfogás nyilvánul meg pártunk 1949 június 26-i határozatában is. Ennek ér­telmében a természetjárás a legfontosabb alapsportok közé tartozik, hozzájárul a ma­gas termelékenységű munkára és a haza vé­delmére felkészült, újtípusú, sokoldalú ember kifejlesztéséhez. A Szovjetunió példája azonban azt mutat­ja, hogy a természetjárás az élvezetes, egész­­séges pihenés mellett a kultúrát, az általános haladást is szolgálja. Ezen a téren a termé­szetjáró mozgalmunkban még­ sok a kívánni­való. Természetjáró kirándulásaink jórésze nem nyújt lehetőséget a tömegek kulturális fejlő­désére. A kirándulások programmjából hiány­zik a kultúrműsor, az ismeretterjesztő elő­adás. Egyes turista irodák (Kolozsvár, Ma­rosvásárhely, Arad, Nagyvárad) kezdeménye­zései elszigeteltek maradtak. Pedig a kultúrműsor, a kirándulás szín­helyével összefüggésben álló földrajzi, nö­vénytani, geológiai, állattani előadások, amellett, hogy fokozzák a kirándulás nyújtot­ta, élvezetet, hozzájárulnak a részvevők kul­­túrszínvonalának emeléséhez is. A terepversenyek, amelyeket szovjet mintá­ra az aradi turista iroda kezdeményezett, a biztató kezdet után mintha feledésbe merültek volna. Itt-ott indul még egy-egy verseny, sőt egyes versenyeken az ország több városából is részt vesznek az élturisták. De arról szó sincs, hogy ezek a versenyek tömegakciókká váljanak. Van még egy hibájuk a nálunk rendezett terepversenyeknek. Úgyszólván csakis tájéko­zódási feladatokat rónak a részvevőkre. Két­ségtelen, hogy a tájékozódás fontos része a természetjáró tevékenységnek. De ugyan­olyan gondot kellene fordítani a természet­­járó más képességeinek fejlesztésére is. A szovjet terepversenyek rendes műsorához tar­tozik például a sziklás, füves hegyoldalak és más nehezen megközelíthető terepek bejárása, szakadékok, rohanó hegyi folyók keresztezé­se, táborozás, sátorverés, tűzrakás, stb. Az ilyen feladatok minden versenyt változatossá, érdekessé tesznek. A versenyek így egyrészt a terepjáró technika valóságos iskoláivá lesz­nek, másrészt pedig azáltal, hogy nagyszámú nézőt vonzanak az ügyességi számokhoz, ér­tékes propagandaakciót jelentenek a termé­szetjárás népszerűsítése érdekében. Nálunk is megindult a munka ezen a téren. A pionírszervezetek, ha nem is mindenütt és rendszeresen, de már bevették munkater­vükbe kirándulások rendezését is. Itt is, mint minden más téren, arra kell azonban töreked­­nünk, hogy a szovjet természetjárás nyomdo­kaiba lépve, magasabb minőségi színvonalat kölcsönözzünk az ifjúsági kirándulásoknak. A Szovjetunió fiatal turistái minden évben nagyarányú kiállításokon számolnak be ter­mészetjáró tevékenységükről. A kiállítások anyagát tanulmányozva, tiszta képet alkotha­tunk magunknak a szovjet ifjúsági természet­­járás célkitűzéseiről, értékes eredményeiről. Azt is meglátjuk belőlük, hogy minden szov­jet ifjúsági kirándulásnak megvan a maga feladata, amelynek teljesítésével a részvevők hozzájárulnak a szovjet haza fejlődéséhez._ Számos ifjúsági természetjáró csoport régi­séges kutatásokkal foglalkozik. A kiállítá­sokon a csoportok jelentésein, a bejárt helyek térképein kívül számos fényképet látunk a feltárt ókori településekről. Az ásatásokon napvilágra került tárgyak egy részét eredeti­ben is bemutatják a kiállítások. Más csopor­tok a Nagy Honvédő Háború színhelyein jár­tak, háborús emlékeket gyűjtöttek, ismét má­sok a népművészet kincseinek feltárásával, a népköltészet, a népi zene remekeinek felku­tatásával foglalkoztak. Ott láthatók a­ kiállí­tásokon a természetjárók őslénytani, ásvány­tani, növénytani és más gyűjteményei is. A szovjet tudományos intézetek, földrajzi társaságok, múzeumok és más intézmények felismerték, milyen értékes segítséget nyújt­hatnak nekik az ország minden vidékét fel­kereső­­természetjáró csoportok. Komoly fela­datokat jelölnek ki számukra, útbaigazítják őket, irányítják munkájukat,­­ így a szovjet természetjárók gyakran hozzájárulnak vala­mely tudományos kérdés megoldásához, vala­mely nagyfontosságú kutatómunka sikeréhez. Vegyünk példát a szovjet természetjárásról. Igyekezzünk emelni természetjáró mozgal­munk minőségi színvonalát, hogy ezzel­ is hozzájáruljunk szocialista hazánk mielőbbi felépítéséhez. P. M. nyomán természetjáró sportunkat

Next