Előre, 1953. szeptember (7. évfolyam, 1833-1858. szám)

1953-09-01 / 1833. szám

1953. szeptember 1., kedd ELŐRE A pártmunka megjavításáért*) A Román Munkáspárt Központi Vezetősége augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésén elfogadott gazdasági intézkedések programm­­ja hatalmas visszhangot keltett a széles nép­­tömegekben. A programm célkitűzése az, hogy a mezőgazdasági és tömegfogyasztási cikkek termelésének emelésével, a lakásépítkezések és egyéb társadalmi, egészségügyi és kul­turális tevékenység fejlesztésével, rövid idő alatt jelentősen megjavítjuk a városi és falu­si dolgozók anyagi és kulturális életszínvo­nalát. Az egész párt a népgazdaság fejlesztésére és a nép életszínvonalának és kulturális szín­vonalának komoly és szüntelen emelésére összpontosítja minden erőfeszítését. E fel­adatot csak a dolgozók lendületes, szervezett munkájával, a párt vezetésével lehet teljesí­teni. A pártvezetés tudatosítja a tömegekben a harc érdekeit és céljait, felkelti bennük azt a képességet, hogy szervezetten cseleked­jenek e célok eléréséért. A párt ereje a töme­gek bizalmában és támogatásában, a párt politikájának a tömegek által való megvaló­­stásában van. A tömegek ereje abban áll h­ogy a párt vezeti őket. A tömegeknek az a képessége, hogy sikeresen teljesítsék az új élet megteremtésének feladatát, nagymérték­ben a pártszervezetek irányító munkájának minőségétől, a pártmunka színvonalától függ. A pártszervezetek tevékenységének megja­vítása szempontjából rendkívül nagy jelentő­ségű az RMP KV augusztus 19-—20-i bőví­tett plenáris ülésének sramrozata a pártmun­­ka megjavításáról és a párt tömeg­kapcsolatai­nak megerősítéséről. A pártvezetőség gon­doskodásának a pártmunka megjavításáról az ,a célja, hogy megerősítse a pártszervezetek mozgósító erejét a nagy feladatok teljesítése érdekében, amelyeket a plenáris ülésen kije­löltek a gazdasági élet fejlesztésére és a dolgozó nép életszínvonalának szüntelen eme­lésére. A plenáris ülés a pártmunkát elemezve, megállapította, hogy a párttagok verifikálása után és különösen az elhajlók, Luca, Pauker, Georgescu párt- és államellenes akcióinak le­leplezése után megnövekedett a pártkáderek és a párttagok ébersége és jelentősebb mér­tékben foglalkoznak a párt sorai tisztaságá­nak megőrzésével. Megjavult a párt vezető szerveinek tevékenysége és megerősödött az összeforrottsága. A pártmunka javulását tükrözik a pártszervezetek sikerei az állami terv teljesítéséért folyó szocialista versenyek vezetésében és a mezőgazdasági téren vég­zett munka politikai vezetésében. Az ipar fellendülésének megszervezésében a pártszervezetek is voltak a dolgozók élén s ennek eredményeképpen a szocialista ipar globális termelése az 1938. évi termelés két és félszeresére emelkedett. Meg­növekedett a pártszervezetek politikai vezetőszerepe az iparban és mezőgazdaság­ban, az ország kulturális, művészeti és tu­dományos életében. Számos pártkáder és álla­mi káder növekedett és növekszik fel. A plenáris ülés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pártmunkában még számos hiányos­­ság és gyengeség jelentkezik, amelyeket tel­jes határozottsággal fel kell számolni. Hiányosságok mutatkoznak a pártmunká­ban a belső pártdemokrácia és a kollektív vezetés elveinek alkalmazása és tiszteletben­­tartása terén. Egyes tartományi, rajoni és vá­rosi szervezetekben komolyan megsértik a belső pártdemokráciát és a kollektív vezetés elvét. Egyes pártbizottsági titkárok­ egyedül hoznak határozatokat anélkül, hogy alaposan tanácskoznának a büró tagjaival. Egyes tar­tományokban és rajonokban a tartományi és rajoni bizottságok tagjai formálisan vesznek részt a pártmunka legfontosabb kérdéseinek megoldásában. A p­á­r­takt­í­v­a -ü­lé­se­ket nem tartják rendszeresen és nem használják fel arra, hogy a párt- és államélet problémáit megbeszéljék az aktívával és bevonják azt a határozatok kidolgozásába. Sok esetben elnyomják vagy nem veszik te­kintetbe a párt,káderek részéről jövő bírálatot. A párthatározatok és feladatok teljesítésé­nek ellenőrzése gyakran rendszertelen, és egyes esetekben felületes. A pártapparátus nem szervezi meg kielégítő módon a pártha­tározatok végrehajtásának ellenőrzését és azt, hogy figyelmeztessék a pártvezetőséget a különféle hiányokról, torzításokról, stb. Komoly fogyatékosságok mutatkoznak egyes pártszervek és , szervezetek, egyes néptanácsi végrehajtó bizottságok és más állami szervek tevékenységében a tömegkap­csolatok megerősítése terén. Vannak még fe­lelős munkával megbízott pár,­aktivisták, akik íróasztal mögül intézik a dolgokat, ritkán érintkeznek a dolgozókkal, elérhetetlenné vál­tak a dolgozók számára és kisfontosságú kér­déseknek tekintik a dolgozók életének kérdé­seit. A földművelésügyi minisztérium, az ál­lami gazdaságok minisztériuma, az élelmi­­szeripari minisztérium, a könnyűipari mi­nisztérium és más szervek nem törődnek kel­lőképpen a dolgozók életének kérdéseivel. A szocializmus építésének ügyére rendkí­vül káros az, hogy egyes pártszervek és ál­lami szervek alábecsülik a dolgozó paraszt­ság tömegeivel való kapcsolatok megerősíté­sének, a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetsége megszilárdításának feladatát. Egyes pártszervek és állami szervek nem ve­szik figyelembe a dolgozó parasztság szük­ségleteit és jogos igényeit, nem ellenőrzik, hogy mint alkalmazzák a népi demokratikus állam adó- és begyűjtési politikáját. Számos szakszervezeti szerv, sőt maga a Szakszervezetek Központi Tanácsa sem for­dít elég gondot a dolgozók életének megjaví­tására, nem teljesíti kielégítő módon a hi­vatását, hogy őrködjék a dolgozók jogainak tiszteletben tartása felett, a Munkakódex és­­a kollektív szerződések előírásainak betartá­sa, a lakásépítkezések, a társadalmi-kulturá­lis, stb. építkezések végrehajtása felett. A szakszervezetekben tevékenykedő párttagok­­ *) A Scânteia 2754. számának vezércikke, gyakran nem harcolnak elszántan azért, hogy kiirtsák az egyes szakszervezeti szervek te­vékenységében meghonosodott bürokratiz­must. Egyes pártszervezetek nem fordítanak kellő figyelmet a szakszervezetekre és nem irányítják kielégítés módon ezeket. Noha az Ifjúmunkás Szövetség egész sor komoly sikert ért el, még vannak hiányossá­gok az ifjúmunkások, a tanuló ifjúság és fő­leg a falusi ifjúság soraiban végzett munká­jában, az IMSZ-káderek marxista-leninista nevelésében. Egyes pártszervek nem aktivizálják kellő mértékben a néptanácsokat, hogy azokat va­lóban a dolgozók legszélesebb tömegszerve­­zetévé tegyék. A néptanácsok sok helyen hi­vatalnok módra dolgoznak, nem vonják be munkájukba a képviselőket, az állandó bi­zottságokat, s a honipolgári bizottságokat, hogy ezek is tevékenyen kivegyék e munká­ból részüket, a dolgozók életszínvonalának megjavítását érintő számos kérdés megoldá­sában a kezdeményezés és gazdasági szellem hiányáról tesznek tanúságot. Egyes minisz­tériumok és központi intézmények, mint pél­dául a belkereskedelmi minisztérium, a föld­művelésügyi minisztérium, a községi gazdál­kodás minisztériuma, a testnevelési és sport­bizottság sokszor a néptanácsok munkáját megbénító körlevél- és intézkedés-áradattal helyettesítik, a dolgozó tömegek mozgósításán alapuló, eleven, operatív munkát. A pártunk előtt álló magasztos feladatok, megkövetelik a pártmunka megjavítását és a párt tömegkapcsolatainak megerősítését. E cél érdekében a KV plenáris ülése jelentős feladatokat tűzött az összes pártszervek és pártszervezetek elé. A pártszervek és pártszervezetek egyik leg­fontosabb feladata, a belső pártdemokrácia megerősítése. Az összes pártszerveknek és pártszervezeteknek szigorúan be kell tarts­atok az RMP Központi Vezetőségének hatá­rozatát a pártszervek megválasztásának ha­táridőiről, valamint e szerveknek időszakon­kénti beszámolójáról a pártszervezetek előtt. A tartományi konferenciákat a beszámoló és a választások céljából minden két évben egy­szer, míg a rajoni és városi pártbizottságok konferenciáit és a párti alapszervezetek bürói­­nak megválasztását évente tartják meg. A tartományi, rajoni és városi bizottságok rend­szeres pártaktív egyűléseket szerveznek, hogy megvitassák a pártmunka legföbb feladatait. A plenáris ülés megköveteli minden párt­­bizottságtól, hogy szigorúan tartsa be a kol­lektív vezetés elvét, amely a pártvezetés legfőbb elve. Keményen vissza kell verni minden olyan irányzatot, ennek az elvnek megszegésére irányuló minden törekvést és az olyan kísérleteket, hogy egye­dül, vagy a vezető kollektívában való előzetes megvitatás nélkül hozzák meg a ha­tározatokat. Csakis a problémák alapos és elmélyült tanulmányozása alapján kell meg­hozni a pártszervek összes határozatait. A párt propagandájában és a pártszerveze­tek gyakorlati tevékenységében észlelhető személyi kultusz megnyilvánulásait fel kell számolni, mert ezek összeegyeztethetetlenek a marxista-leninista tanítással. Fel kell tárni a kommunisták és a dolgozó tömegek előtt a párt nagy kollektív erejét, a Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításait követő pártvezetés kollektív tapasztalatát és bölcseségét. A pártszerveknek és pártszervezeteknek ál­landó figyelmet kell fordítaniuk a párt sorai egységének szüntelen megszilárdítására, — ami a párt legyőzhetetlen erejének forrása — a párt összeforrottság­áinak megerősítésére a Központi Vezetőség körül. A pártkáderek munkájának megjavításáért harcolva, a pártszervek és pártszervezetek emeljék ki merészen a tehetséges és odaadó ifjú kádereket, küzdjenek elszántan a káder­hullámzás ellen. Különleges figyelmet kell fordítani az ideológiai munka és főleg a pártkáderek po­litikai-ideológiai nevelésével kapcsolatos munka színvonalának az emelésére, az el­méletnek a gyakorlattól való elszakadására vezető irányzatoknak, a be­larángásnak, az Idé­zetmániának és annak leküzdésére, hogy a m­arxizmus-leninizmus elméletét gépiesen, dogmatikusan értelmezzék, ahelyett, hogy a marxista tanítás lényegét­ sajátítanák el. A párt központi feladata a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének — népi demokratikus rendszerünk alapjának — megszilárdítása. A munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetségének megerősítése, a munkásosztály vezetése alatt, biztosítja a szocializmus építése művének sikerét. Ez az irányelv az alapja pártunk egész tevékeny­ségének. Soha sem szabad elfelejtenünk a nagy Le­nin útmutatását, hogy a dolgozó parasztság milliós tömegeivel való tartós szövetség nélkül nem lehet felépíteni a szocializmust. Pártunk és kormányunk fő feladata, hogy tán­­toríthatatlanul kövesse ezt a kipróbált lenini politikát. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítására következete­sen és rendszeresen kell alkalmazni azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeknek cél­ja, hogy kiszélesítsük a dolgozó parasztság­nak a mezőgazdasági termelés gyarapítása érdekében nyújtott segítséget, hogy meg­javítsuk a dolgozó parasztság ellátását a vá­ros és falu közötti árucsere fejlesztése révén, hogy emeljük a dolgozó parasztság életszín­vonalát. A mezőgazdaság szocialista átalakításá­nak munkájában a pártszervezeteknek őrköd­niük kell az önkéntesség elvének szigorú tisz­teletben tartása felett, harcolni kell bármilyen adminisztratív kényszer alkalmazására irá­nyuló törekvés ellen és szigorúan meg kell azt büntetni. A pártszervezeteknek állandó felvi­lágosító munkát kell folytatniuk a dolgozó parasztság soraiban és konkrét tények alap­ján meg kell győzniök őket, hogy a kis- és középgazda­ságokkal rendelkező parasztok számára az egyetlen biztos út a jólét és a boldogság felé — a szocialista mezőgazda­ság útja. A pártszervezeteknek teljes határozottság­gal kell küzdeniök a begyűjtések, az adó, a földcsere terén és bármilyen más téren meg­nyilvánuló visszaélések ellen a közigazga­tási és pártszervek részéről és a legnagyobb szigorral kell őrködniök a népi törvényesség felett. A falusi pártszervezetek nagyfontosságú feladata, hogy széles pártonkívüli aktívát építsenek ki minden pártszervezet köré, mert ez az aktíva erős összekötő láncszem a párt és a dolgozó parasztság széles tömegei kö­zött. A pártszervezetek a pártonkívüli dolgozók politikai aktivizálása és öntudatuk növelése révén vonják be őket egyre nagyobb számban a közügyek vezetésébe és állítsák őket felelős munkahelyekre. A plenáris ülés megköveteli a pártszerve­zetektől, hogy iparkodjanak felszámolni egyes pártszervek és káderek elszigetelődését a tömegektől. Haladéktalanul véget kell vet­ni azoknak az irányzatoknak, amelyek a dol­gozók nevelésének és szervezésének eleven tevékenységét fel akarják cserélni a pártmun­kában alkalmazott bürokratikus módszerek­kel (a körlevelekkel, utasításokkal, telefon­­intézkedésekkel való visszaélés, a gyűlések túltengése, stb.). A párt,kádereknek, a párt szerveinek és szervezeteinek figyelmesen meg kell hallgat­nak a tömegek szavát, készen kell állniuk arra, hogy ne csak tanítsák a tömegeket, ha­nem tanuljanak is a tömegektől, ösztönözniük kell az alulról jövő bírálatot, kíméletlen har­cot kell folytatniok a kritika elfojtói ellen. Állandó gondot kell fordítaniok a dolgozók életszínvonalának emelésére, ha­rcra kell moz­­gósítaniok a dolgozókat a termelés emelé­séért, hazánk felvirágoztatásának és a nép jólétének biztosításáért. A párt­szer­veknek nagy mértékben fel kell használ­niuk a tömegkapcsolatok megerősíté­sének valamennyi formáit,­­ az agitációt és a politikai tömegmunka egyéb formáit, a pártsajtót, a néptanácsokat, a szakszervezete­ket, az ifjúsági szervezeteket, a nőküldötteket. Különleges figyelmet kell fordítani a szak­­szervezetek párt általi irányítására, az egyes szakszervezeti szervek tevékenységében meg­nyilvánuló bürokrácia felszámolására, a szak­­szervezetek tömegmunkájának megjavítására, a munkások és tisztviselők anyagi és kultu­rális szükségleteiről való gondoskodásuk erő­sítésére. Az IMSZ-szervezetek munkájának megjaví­tása céljából a pártszervezeteknek kötelessé­gük szeretettel és hozzáértéssel foglalkozni az IMSZ-szervezetekkel, nemcsak időnként, hanem rendszeresen biztosítani munkájuk irányítását és támogatását. A párt egyik fontos feladata megerősíteni a párt kapcsolatait az értelmiségiek széles köreivel. Az élenjáró értelmiség népünk nem­zeti büszkesége. A néphez hű értelmiségiek értékesen járultak és járulnak hozzá a nép­gazdaság és a kultúra fejlesztéséhez, a népi demokratikus rendszer megerősítéséhez. A pártszervezeteknek szüntelenül őrködniük kell azon, hogy kedvező feltételeket biztosítsanak a kultúra művelőinek alkotó tevékenységéhez, hogy javítsák életkörülményeiket, hogy a marxi-leniai eszmék szellemében való neve­­lőmun­kát végezzenek az értelmiség körében. Ma inkább, mint bármikor, szükség van a ■forradalmi éberség fokozására. A béke, de­mokrácia és szocializmus táborának sikerei szerfölött nyugtalanítják az imperialistákat, akik továbbra is folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák provokációikat, diverziós cselekedeteiket, a demokratikus tábor orszá­gainak­­belső aláa­knázására irányuló próbál­kozásaikat. Az RMP Központi Vezetőségének bővített plenáris ülése valamennyi párttag és a dol­gozó nép nevében kifejezésre juttatta mélysé­ges megelégedését azért a szilárdságért, a­­mellyel az SZKP Központi Bizottsága fel­számolta Beájának, a szocializmus ügye ga­lád árulójának bűnös kalandját és felhívta a kommunistákat és a dolgozókat, hogy vonják le a politikai és a konkrét gyakorlati tanul­ságokat az imperialistáik és ügynökségük te­vékenységéből. Minden pártszervnek és párt­­szervezetnek szent kötelessége, hogy tettekkel és ne szavakkal erősítse a párt éberségét és az állami éberséget, fedje fel és hiúsítsa meg az imperializmus ügynökeinek, a kémeknek, diverzánsok­nak és szabotőröknek bűnös tevé­kenységét. A pártszerveiknek és a pártszerve­zeteknek és valamennyi párttagnak, mint a szemük fényére kell ügyelniük a párt sorai­nak tisztaságára, ébereknek kell lenniük a párt vonalától való minden elhajlással vagy a pártpolitika eltorzításával szemben. Fel kell számolni a tagjelöltek és pártta­gok felvétele terén észlelhető elmaradást és az egyéni felvétel elvének szigorú betartása alapján biztosítani kell a pártszervezetek rendszeres megerősítését új tagokkal, akik tettekkel bizonyították be a párt ügye iránti odaadásukat. A plenáris ülés elhatározta, hogy 1954 márciusában összehívja a Pártkongresszust. Kövessünk el mindent, hogy a pártéletnek és a dolgozó nép életének e rendkívül nagyfon­tosságú eseményére megjavítsuk és maga­sabb színvonalra emeljük a pártmunkát s be­csülettel teljesítsük a KV plenáris ülése ál­tal kitűzött feladatokat az ország gazdasá­gának fejlesztése és a dolgozók életszínvona­lának és kulturális színvonalának szakadat­lan emelése érdekében! A pártszervezetek a KV plenáris ülésének a pártmunka megjavítására vonatkozó Hatá­rozatát valóra váltva, növelik azt a képessé­güket, hogy harcra mozgósítsák a tömegeket a népi demokratikus állam szüntelen erősí­téséért, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségének, a párt, a kormány és a nép egységének megszilárdításáért, a szo­cializmus felépítésé­re, a nép jólétének biz­tosítására és a béke megvédésére irányuló pártpolitikának valóra váltásáért. A temesvártartományi néptanács tanügyi osztályának munkája az új tanév előkészítéséért Néptanácsaink tanügyi osztályainak a nyári időszak folyamán egyik legfontosabb feladata az új tanév alapos előkészítése. A temesvártartományi tanügyi osztály elsősor­ban az új tanerők megfelelő elosztásáról gon­doskodott. Ebben az iskolai évben Temesvár­ról, Lugosról, Karánsebesről, a Magyar Au­tonóm Tartományból és más helyekről sok fiatal tanító kerül a tartomány iskoláiba. A tanügyi osztály a rajoni tanfelügyelőkkel gyűlést tartott s ismertette a feladatokat. Amint az eddig beérkezett jelentésekből ki­tűnik, az új tanerők elhelyezését Resica rajonban oldották meg a legjobban. A tanerők szakmai és politikai színvonalá­nak emelése érdekében Temesváron több to­vábbképző tanfolyam működött. Gondoskod­tak, hogy az eddig megfelelő képesítés nél­kül dolgozó tanítók is továbbképezzék magu­kat. Ennek a tanfolyamnak 148 hallgatója volt. A tanügyi osztály irányításával az iskolák vezetőségei a legtöbb helyen eredménnyel tá­mogatták a végzett növendékeket a pálya­­választás kérdésében. A temesvári középisko­­lák és műszaki iskolák — például a magyar és a szerb líceum, az építészeti szakiskola — növendékeinek kulturcsoportja több községet látogatott meg, ahol ismertették iskoláik cél­kitűzését és jelentőségét is. Tovább­ bővült a tartomány iskolahálózata. Poiana-Marulin­on és más helyeken új isko­lák épültek. Szinérszegen és Zaguzseniben az eddigi négyosztályos iskolák helyett már hét­­osztályos iskolákban kezdik me­g a tanítást. Vörös Acélon román nyelvű, Lugoson magyar nyelvű középiskola létesült. Az idei tanévben Vörös Acélon, Aninán, Boksánbányán és Lu­goson újabb négy esti középiskola indul. Új bentlakás létesült Boksánbányán. A tanügyi osztály munkájának eredménye, hogy az al­­mási és karánsebesi rajonban az egyébként csak a II. ciklus növendékeinek létesített bentlakásokban félidőre a távolabb lakó 1—4 osztályos gyermekek számára is biztosítanak helyet. Az új tanév előkészítésében azonban ko­moly hiányosság, hogy elmaradtak az isko­lák kijavításával és a tüzelőanyag biztosítá­sával. Lehetőség van arra, hogy a mulasztá­sokat pótolják, de gyors és határozott mun­kára van szükség. A tanügyi osztály gondo­sabb irányító és ellenőrző munkáján múlik, hogy a tartomány összes iskoláiban megfe­lelő körülmények között kezdődjön az új tanév. Bukarest tartomány néptanácsának X. rendes ülésszaka Vasárnap, augusztus 30-án tartotta tize­dik rendes ülésszakát Bukarest tartomány néptanácsa, a néptanács székházának dísz­termében. Nicolae Matache elvtárs, a tartományi néptanács községi gazdálkodási és helyiipari osztályának vezetője beszámolt a helyi ipar, a községi gazdálkodás és az építkezések tervének teljesítéséről az év első nyolc hó­napjában. Utána Ionita Constantin elvtárs, a tarto­mányi néptanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszámolt a gyapot és az őszi nö­vények betakarításának, valamint az őszi vetések és ugazolások megfelelő elvégzésé­nek biztosítására vonatkozó intézkedésekről. A bukaresttartományi néptanács rendes ülésszakának lezárásakor egyhangúan ho­zott határozatok hozzájárulnak a dolgozók életszínvonalának emeléséhez és az őszi me­zőgazdasági munkák jó elvégzéséhez. EGY PÉLDAMUTATÓ KULTÚROTTHON Tiszta, rendes a mákófalvi kultúrotthon. A nagyteremben kékre festet­t berendezés, padok, ülőhelyek, még karzat­­is van. A karzat kö­zepén filmvetítőgép. Minden arányos, szépen elrendezett. A jelszavak, képeik elhelyezése is gonddal történt. Főleg ez a gondosság­­ az, ami a szeretetnek, megbecsülésnek általános érzéséről beszél. Vasárnap délelőtt a szánj­átszócsoport pró­bált, Illyés Gyula „Tű­vétevők" című színda­rabját. A­­kult­urolib­­an igazgatója, Butta Er­zsébet tanítónő irányítja a játékot. Néha be­lepillant a kezében tartott Művelődési Útmu­tatóba s úgy irányít tovább. — Szomorúbban Erzsiké ... képzeld csak el, menyasszony vagy, akiit erőszakkal akar­nak férjhez tadni ahhoz, akit nem szeret... Gál Erzsike megpróbál szomorúbb lenni, de nehezen megy. — Azért... — mondja vidáman — mert ma már senkit sem adnak erőszakkal férjhez sem Mákófalván, sem másutt, s nem tudom magam „beleélni“. Valóban. A vidám természetű Gál Erzsike nem tud szomorkodni. A tanítónő ugyan meg­magyarázza, hogy még csak egy napja „ug­rott be“ ebbe a szerepbe, mert az eredeti sze­reposztás szerinti menyasszony beteg lett. Más jelenet következik. Butta Erzsébet a „kicsi szolgálónak is hosszasan elmagya­rázza hogyan keressen, kutasson az elve­szett után. Kovács István az „anyámasz­­■szony“ gazdára” szerepében kitűnő alakítást adott. Nemrég, az arató ünnepen Nagy Margit tanárnő előadása után a szánjátszócsoport Caragiale „Leonida nagyságos vér és a reak­ció“ című kis jelenetét adta elő. A nyár folyamán, vakációjukat otthon töl­tő diákok telkes támogatói voltak a kult­úr­munkának. Kovács István tanítóképzős diák a szánjátszócsoport főerőssége. Bakos Erzsike pedig barátnőjével, Nagy Enikővel felkeresi a „sokat olvasó“ házakat. — Uj könyveket kapott a könyvtár... — ezzel kopogtatnak be s a magukkal hozott könyvekből ayámlgatnak olvasásra. A mezőre is kiviszik a könyveket. Az egyes számú szérán, ahol a kollektivisták csépeltek, az egészségügyi láda mellett ott voltak az idő­szerű kérdésekkel foglalkozó brosúrák, köny­vek. A mezőre nem túlterjedelmes olvasmá­nyokat vittek, csak olyanokat, amit egy ebéd­szünetben elolvashattak, mint Sadoveanu: „A balta“, vagy Ruszakov: „Egy kolhoz életet. Egy évvel ezelőtt Márkófalván negyvenöt családdal kollektív gazdaság alakult. Ez az idő komoly munkával teli év volt. Turzai Sán­dor, a kollektív gazdaság elnöke és több kol­lektivista jól tudta, hogy gazdaságuk külön­böző termőértékű földjein példamutató mező­gazdálkodást kell folytatniok. Jól tudták, hogy ehhez, a fejlett mezőgazdasági tudományt, csakis agrotechnikai körökön tanulhatják meg. A tanulmányi körök meg is alakultak. Tag­jai közül sokan elsőrendű gazdák, akik a múltban gyakorlatban sok szép eredményt értek el, de nem ismerték még a tudományos gazdálkodást. Például mi a lényege 0 .kloro­­fil-asszimilációnak, a Villamsz-féle földjaví­­tási módszereknek. A négyes-vetésforgót is­merték, de nem tudták, hogy a füves-vetésfor­gó még ennél is jobb eredményeket ad. Turzai Sándor elmondta, hogy végrehajtot­ták a napraforgó és a kukorica mesterséges beporzását. — Szép eredményt értünk el vele — álla­pítja meg az elnök — de azt is megtanultuk, hogy a földünkbe többé, úgynevezett „szé­kács“ búzáit ne vessünk. Nem a mi földünk körülményeihez való. Másképpen álltunk az „Odvosi“ búzával. Az agrotechnikai körben tanultak ki,széle­sítették a kollektivisták tudását. Emberemlé­kezet óta úgy tudták, hogy a mákófalvi föld­ben nem terem meg a hagyma. Miután meg­vizsgálták földjük összetételét, tudományosan kísérleteztek és ma már öklömnyi hagymákat termesztenek. — Eddig Mákófalva két vagon káposztát vásárolt Hunyadon évente — mondja a ker­tészeti brigád felelőse — most mi szállítunk oda évente két vagon káposztát, termesztjük a cukorborsót és a dinnyét is. A kulturmunka a termelés legközvetlenebb kérdéseibe is bekapcsolódik. Irányítja a köz­ség életét a bőség, a jólét felé. ★1 A tél folyamán tizennyolc olvasókör mű­ködött Mákófalván. A mezei munkák beállta után mindössze három maradt meg, de amint ez befejeződik, a körök újra megalakulnak. A megmaradt olvasókörök tagjai között Nagy Margit kultúrfezetős megalakította a könyv­barátok körét. Ez a kör először Solohov: „Új barázdát szánt az eke“ című könyvét vitatta meg. A részvevők valamennyien elolvasták ezt a könyvet és részletesen megbeszélték. A kulturmun­kából a néptanács elnöke, Eötvös Győző is kiveszi a részét. Különösen a faliújság munkáját segíti. A mákófalvi kultúrotthon példát mutat ab­ban, hogyan lehet állandósítani a kulturmun­­kát s hogyan lehet eredményesen támogatni ezzel a harci fegyverrel a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának ügyét. KORDA ISTVÁN Kulturothont építenek Polovragi (Craiova tartomány) községben, a néptanács kezdeményezésére, kulturotthont építenek a dolgozó parasztok, élükön a kom­munistákkal. A szükséges anyagot az önmeg­adóztatási összegből vásárolták. Az építkezést a Fesztivál tiszteletére kezd­ték meg. Napról napra számos dolgozó pa­raszt tesz eleget vállalásának: önkéntes mun­kával rakják a szép, korszerű épület falait. Gh. CIOANA levelező Zahedi, iráni miniszterelnök tárgyalni akar az angolokkal a kőolaj kérdésében LONDON. (Agerpres.)­­ A REUTER hír­­ügynökség kairói tudósítója közli: Az AL MISRI című egyiptomi lap augusz­tus 28-i számában közölte Zahedi tábornok, iráni miniszterelnök nyilatkozatát. Zahedi kijelentette, hogy szeptember második felében tárgyalásokat kezd Angliával a petróleum kérdésében. Zahedi kijelentette, hogy a tárgya­lásokat Angliával az iráni kőolaj államosí­tására vonatkozó törvény alapján kezdi meg, amelyet a parlament és a sah ratifikált. Zahedi a továbbiakban kiemelte, hogy poli­tikájával ezentúl is támogatja az arab orszá­gok ügyét. „Az iráni küldö­ttség szintén részt vesz az arab államok csoportjában, amely az ENSZ- ben a marokkói kérdés napirendre tűzését kérte.“ — mondotta Zahedi. Az egyiptomi lap­­tudósítój­a nyilatkozatot kért Kásánitól, az iráni vallási körök befo­lyásos vezetőjétől arra vonatkozólag, hogy véleménye szerint Zahedi tábornok az iráni nép számára elfogadható módon meg fogja-e tudni oldani a kőolajkérdést. Kasani azt válaszolta nem, hiszi, hogy Zahedi tábornok a kőolaj kérdésében az iráni nép óhaja ellenére cselekedhetne. Mindene­setre — mondotta Kásám! — Razan politiká­ját nem lehet többé Iránra rákényszeríteni. (Razmar volt iráni miniszterelnök, ellenez­te a kőolajipar államosítását és a politikai ellenfelei megölték). Bárki, aki megkísérelné hogy Razmar politikáját folytassa, ugyano­lyan sorsra jutna, min­t“. Kasani a továbbiakban kijelentette, hogy ellenzi a diplomáciai kapcsolatok újrafelvé­­telét Angliával. „Angol politikai személyisé­gek — mondotta — nem tanúsítanak jóakara­­tú magatartást irántunk. Nem fűzik őket ba­ráti érzések hozzánk“. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Nagyszerű kettős győzelmet arattak atlétáink a­ belga válogatott ellen A férfiak 126:94, a nők Szombaton és vasárnap ,a fővárosi Köztár­sasági stadionban került sor a Romám Nép­­köztársaság—Belgium nemzetközi atlétikai viadalra. Hazánk atlétái ezúttal elnölzben mérték össze erejüket a belga versenyzőkkel és éppen ezért a találkozót nagy érdeklődés­­kísérte. Mindkét napon nagyszámú lelkes kö­zönség nézte végig a színvonalas, sportszerű küzdelmeket. A találkozó során hat román és három belga atlétikai csúcs született. 400 m-es gát­futásban Ilie Savet 53,2 mp-es, 110 m-es gát­futásban Ion Opris 14,8 ,mp-es, 3000 m-es akadályban Victor Firea 9 p 05,6 mp-el, 100 méteres női síkfutásban Alexandra Taifas Slroe 12,3 mp-el, kalapácsvetésben Constan­tin Spiridon 56,94 m-el, női diszkoszvetésben pedig Anelise Reimesch 45,58 m-el állított fel új RNK csúcsot. Az egyes versenyszámok győztesei a követ­kezők: Férfiak: 400 m-es gátfutás: Ilie Savei (RNK) 53,2 mp (román csúcs), 200 m-es síkfutás: J. Vercruyase (Belgium) 21,7 mp (belga csúcsbeállítás), 800 m-es síkfutás: R. Moens (Belgium) 1 p 55,7 mp. 3000 m-es akadály: Victor Firea (RNK) 9 p 05,6 mp (román csúcs). Gerelyvetés: Demeter András (RNK) 62,32 m. Súlylökés: Gabriel Geor­gescu 15,57 m. 5000 m-es síkfutás: F. Hermann (Belgium) 14 p 49,6 mp. Távolugrás: Ion Wiesenmaier (RNK) 7,07 m. 4x400 m-es 63132 arányban győztek váltó: Belgium (Liussen, Nanet, Leva, Mo­­ens) 3 p 19,2 mp. Rúdugrás: Zeno Dragomir (RNK) 4,00 m. 110 m-es gátfutás: Ion Opris (RNK) 14,8 mp (román csúcs). 400 m-es sík­futás: Moens(Belgium) 48,0 mp. 100 m-es síkfutás: J. Vercruysse (Belgium) 10,6 mp. Hármasugrás: Traian Chirul (RNK) 14,46 m. Kalapácsvetés: Constantin Spiridon (RNK) 56,94 m (román csúcs­) 1500 m-es síkfutás: F. Stermann (Belgium) 3 p 53,0 mp. Diszkosz, vetés: Mihai Raica (RNK) 45,85 m. Magas­ugrás: Sőtér János (RNK) 1,97 m. 10.000 m-es síkfutás Dumitru Vasile (RNK) 30 p 56,6 mp (beállított román csúcs). 4x100 m-es váltó: Belgium (R. Verpruysse, J. Ver­­cruysse, Germonprez, Goosset) 41,6 mp (bel­ga csúcs.) Nők: 200 m-es síkfutás: Alexandra Taifas Sicoe (RNK) 25,1 mp. Diszkoszvetés: Lia Manoli( RNK) 40,45 m. Diszkoszvetésben a harma­dik helyezett, S. Launen (Belgium) 37,32 m-es eredményével új országos csúcsot állí­tott fel. Magasugrás: Balázs Jolán (RNK) 1,58 m. 4x100 m-es váltó: Belgium (L. Vloe­­ma­ns, M. Van­dezande, S Kral, M. Cyssels) 51,5 mp (belga csúcs). 100 m-es síkfutás: Alexandra Taifas Sicoe (RNK) 12,3 mp. (ro­mán csúcs). 80 m-es gátfutás: Ana Serban (RNK) 11,8 mp. Súlylökés: Olimpia Cam­­pianu (RNK) 12,28 m. Távolugrás: Sanda Grossu (RNK) 5,36 m. Gerelyvetés: Aneliese Reimesch 45,58 m (román csúcs­) A labdarúgóbajnokság ősz Vasárnap országszerte megkezdődtek a labdarúgóbajnokság őszi idényének küzdel­mei. Az első forduló mérkőzései azt bizonyí­tották, hogy a csapatok legtöbbje elég jól kihasználta a nyári átmeneti időszakot. Az együttesek technikai és taktikai szempont­ból is jobb teljesítményt nyújtottak, mint a tavaszi fordulók során. Ez nem jelenti azt, hogy a csapatok játéka teljesen kifogásta­lan és már nincs javítanivaló. A vasárnapi fordulón különösen a csatárok játéka ha­gyott sok kívánnivalót maga után. Az A-li­­gában sorra került négy mérkőzésen mindösz­­sze 12 gól esett, ami bizony nagyon kevés és sürgős javítanivalót követel annak érde­­ mi idényének első fordulója kében, hogy a jövőben jobb eredményt ér­hessenek el labdarúgócsapataink. Eredmények: Temesvári Tudomány—Temesvári Lokomo­tív 2:1 (7:0). Góllövők: Cadariu és Chirila, illetve Gurita. Kolozsvári Tudomány—Sztálin varasz. Di­namó 2:2 (0:2). Góllövők: Hidisan és Mihai, illetve A. Moldovan és Lutz. Nagyváradi Haladás— Petrozsényi Bá­nyász 2:0 (1:0). Góllövők: Bodó és Kiss. Marosvásárhelyi Lokomotiv— HKH 2:1 (1:1). Góllövők: I­eze II. és Józsi, illetve Drágán. A Boliga eredményei I. CSOPORT: Szebeni Szabadság—Bákói Dinamo 0:0, Pitesti Vörös Lobogó—Bukaresti Szpartak 0:1 (0:1), Sztálinvárosi Vasas— Turnu-Magureli Dinamó 1:0 (0:0), Iast Tu­domány—Campinat Vasas 0:0, Bakói Vörös Lobogó—Iast Lokomotiv 3:1 (3:0), Moreni Láng—Brad­al Vasas 3:0 (0:0), Bukaresti Vasas—Sepsiszentgyörgyi Vörös Lobogó 2:0 (2:0), Ploesti Láng—Konstancai Munkatelep 3:0 (1:0). II. CSOPORT: Medgyesi Láng—Nagyvá­radi Vasas 2:0 (2:0), Craiovai Lokomotiv­— Kolozsvári Lokomotív 2:1 (1:0), Turnuszeve­­rnni Lokomotiv—Régens Lendület 2:0 0:0), Nagybányai Vasas­—Vajdahunyadi Vasas 1:1 (1:1), Aranyosgyéresi Vasas—Nagyváradi Lokomotiv 3:0 (1:0), Lupényi Bányász—Resi­­cai Vasas 1:1 (1:0). A labdarúgóbajnokság B.-ligájának I. cso­portjában a Bukaresti Szpartak, a II. csoport­jában a Medgyesi Láng vezet 24, illetve 20 ponttal. 3 NEW YORK. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: Az ENSZ-közgyűlésének augusztus 28-i ülé­sén a küldöttek felszólalásaikban megokol­ták szavazataikat a koreai politikai értekez­letre vonatkozó határozattal kapcsolatban. A közgyűlés ezután rátért a határozat meg­vitatására. Ez a határozat kifejezi az ENSZ megelégedését a koreai fegyverszünet meg­kötése miatt, dicsőíti a h­sziamanista csapa­tokat és a koreai agresszióban részt vett „EN­SZ-csapatokat“. A. J. Visinszkij, szovjet főmegbízott, a tények alapján megvilágította ennek a hatá­rozatnak a jellegét. Mint mondotta: ez a határozat kísérlet a koreai agresszorok di­csőítésére és a történelem meghamisítására. A határozatot 52 szavazattal 5 ellenében elfogadták. Pearson elnök ezután berekesztette a köz­gyűlés 7. ülésszakát. ■k Az Egyesült Nemzetek Szövetségének politi­kai értekezletén 55 szavazattal kettő ellené­ben a küldöttek hozzájárultak, hogy a Szovjetunió részt vegyen a koreai politikai értekezleten. Ez nyílt beismerése annak, hogy a Szovjetunió részvétele nélkül lehetetlen megvitatni és megoldani bármely fontos ne.emzetközi problémát. Noha az USA az ENSZ politikai értekezle­tén India részvétele kérdésében a szavazás­nál kudarcot vallott — 38 állam nem támo­gatta az amerikai álláspontot — mégis az USA-szaki nyomással sikerült több országot távoltartani a szavazástól, így azután India nem kapta meg a kétharmados szavazattöbb­séget, ami a közgyűlés jóváhagyásához szük­séges. Ezért India a közgyűlésen visszavonta jelölését. NYUGATI SAJTÓKOMMENTÁROK AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS MUNKÁJÁRÓL NEW YORK. (Agerpres.) — Az ENSZ- közgyűlés legutóbbi ülésszakán lefolyt vi­tákkal kapcsolatban, valamint arra vonatko­­zólag, hogy miképpen oldották meg vég­eredményben India részvételének kérdését a koreai politikai értekezleten, a WASHING­TON POST azt írja, hogy Lodge, az USA küldötte, bevezette a diplomáciába az ame­rikai szenátus módszereit. „Lodge, úgy lát­szik, összetéveszti az ENSZ-t a republikánus párt kongresszusával, India küldöttségét pedig egy másodrendű küldöttséggel. Ez a magatartás nemcsak kellemetlen légkört te­remt, hanem gyakorlatilag lehetetlenné tesz bármilyen őszinte vitát az ENSZ-ben“ — írja a lap. A BALTIMOORE SUN című lap részle­tesen elemzi az India részvételére vonatkozó határozatot. A lap ezt írja: „Dél-Korea és az USA az ENSZ-ben képviselt küldöttek 65 százalékának szavaza­ta ellen vagy támogatása nélkül érték el céljukat. Azon kormányok között, amelyek nem támogatták Amerikát és Dél-Koreát, szerepelnek az USA legközelebbi szomszé­dai, Kanada és Mexikó, Pakisztán és For­­moza kivételével egyetlen ázsiai ország sem támogatta az USA és Dél-Korea álláspont­ját. Nem támogatták Amerikát az északat­lanti tömbben részvevő partnerei sem — Gö­rögország kivételével — sőt, azon kormá­nyok sem, amelyek csapatokat küldtek Ko­reába, kivéve Görögországot és Kolumbiát. Nagyon derűlátónak kell lenni ahhoz, hogy az ember ezt a helyzetet győzelemnek ne­vezhesse.“ A NEW YORK WORLD TELEGRAM AND SUN című lap azt írja, hogy az ENSZ közgyűlésének szavazata az indiai kérdés­ben „lélektani vereséget jelentett az USA számára“. A lap kiemeli, hogy az USA ál­láspontja jelentéktelen támogatásban része­sült, majd hozzáteszi, hogy az USA elve­szítheti a kis államoknak, valamint az ázsiai és arab országok tömbjének támogatását, ha a Biztonsági Tanácsban Franciaország ál­láspontját támogatja a marokkói kérdésben. Több svéd burzsoá lap bírálta az USA magatartását az ENSZ 7. ülésszakán India részvételét illetően a koreai politikai érte­kezleten. A STOCKHOLMS TIDNINGEN vezércik­kében hangsúlyozza: „Az USA azzal, hogy kirekesztette Indiát a koreai politikai érte­kezletről, kétes értékű győzelmet“ aratott. India távoltartása a politikai értekezletről megakadályozza az összes ázsiai kérdések megvitatását. Nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, hogy az USA gátlás nélkül kizárja a világ egyik valóban legnagyobb országát egy olyan értekezletről, amely Ázsia vala­mennyi problémájával foglalkozik. Az amerikaiak arra hivatkoznak, hogy ál­láspontjuk Li Szín Man óhajának következ­ménye. Ha ez valóban igaz, rendkívül ne­vetséges, hogy ily fontos kérdésben egy olyan világhatalomnak, mint amilyen az USA, a külpolitikáját egy keletázsiai diktátorocska irányítsa. Inkább hihető, hogy az USA elle­ne van a „kerekasztal konferenciának“ — ír­ja a lap. Befejeződött az ENSZ közgyűlésének VII. ülésszaka

Next