Előre, 1955. április (9. évfolyam, 2318-2343. szám)
1955-04-12 / 2327. szám
1955. április 19., kedd GYERGYÓ RAJON HELYI IPARA A múltban azt tartották, hogy a gyergyói medence nagyon szegény vidék. A gyenge minőségű termőföld mostoha éghajlattal párosult. Az ittlakó székelyek még nehezebben éltek, mint másutt. Elmehettek ugyan éhbérért favágónak, amíg a nehéz élettel járó korai öregségtől reszkető kéz már nem tudott keményen lesújtani a sudár fenyők derekára. Pedig a gazdag vidék a Gyergyó medence. Az életét csak nehezen tengető népkincseken jár minden nap, amikor a hegyoldalt tapossa. Mondta is egyszer egy fiatal geológus, aki az itteni hegyeket kutatta, a gyergyóiaknak : „Be kellene fedjék ezt a vidéket, hogy még az esőtől is megóvják azt a sok kincset, ami itt fekszik”. Mert a Gyergyó medencét körülölelő hegyek sok-sok értéket rejtenek magukban, amelyeknek a feltárása majd lehetővé teszi, hogy a medence az elkövetkezendő években és évtizedekben gazdag érckitermelő és feldolgozó központtá váljon. Addig is szerény kezdet gyanánt életképes és fejlődő helyiipart találunk Gyergyó rajonban. A Muresul helyiipari vállalat Gyergyó rajon helyi erőforrásainak a kihasználására alakították a Muresul helyiipari vállalatot 1950-ben. Kezdetben csak egy-két részleggel rendelkezett, de az évek folyamán fokozatosan bővült. Jelenleg négy osztálya van : Az élelmiszeripari részleg, amelybe a lekvár és a borvíz-kitermelés tartozik, a második, a textilipari részleg csak a gyapjúfésülőkből áll most, de az 1955-ös beruházási terv szerint már festő és iparművészeti, valamint szűcs, kalaptisztító és vasaló műhelyekkel bővül. Harmadik a malomrészleg, amelybe a rajon községeiben levő malmok tartoznak. Végül az építőanyagot kitermelő részleg, kő- és mészkőbányák. Április 1-ig volt fafeldolgozó részlegük is, amely azután rajoni kezelésbe ment át. A vállalat első negyedévi tervét 140 százalékra teljesítette, ezen belül a különböző részlegek a következőképpen: Élelmiszeripari részleg 144,3 százalékra Textilipari részleg 130.4 százalékra Malomipari részleg 117.7 százalékra Építőanyag kitermelő részleg 213.8 százalékra Fafeldolgozó részleg 170.2 százalékra A rajoni fakitermelő részleg * 12 Gyergyó rajon helyi erőforrásait használja fel a Magyar Autonóm Tartomány fakitermelő és fafeldolgozó helyiipari vállalatának Gyergyó rajoni részlege is, melynek kitermelő telepei vannak a csomafalvi, alfalusi, nyergespataki és a gyilkostói erdőkben. Fűrészüzemei Tekerőpatak, Csomafalva, Alfalu és Ditró mellett fekszenek. A részleg dolgozói vállalták, hogy május tiszteletére négyhavi tervüket három hónap alatt, vagyis az első negyedév végére teljesítik. Ezt a vállalásukat túl is teljesítették, amennyiben az első negyedévi tervüket 221 százalékban valósították meg. Arra törekszenek, hogy a tartományi helyiipari vállalat rajoni részlegei között folyó május 1-i versenyben ők legyenek az elsők. A Gyergyó rajoni részleg termékei két csoportra oszlanak : 1. Erdei termékek. Itt a fő termék a fenyőrönk, amelyből a negyedévi tervet 314 százalékban teljesítették, aztán a gömbrúd, amelyből 700 százalékos a tervteljesítés. Azonkívül olyan termékeket is termelnek ki, amelyek nincsenek a tervben. Például tűzifát, mivel Gyergyóban hosszabb ideig tart a tél, mint másutt, az iskolák és a kórház faellátását nekik kellett biztosítaniuk. 2. Ipari termékek, amelyek közül a főtermék a deszka. Ebből a tervet 326 százalékban, bányafa-tervüket 194 százalékban míg a közfogyasztási cikkek tervét 207,4 százalékban teljesítették. Ilyen közfogyasztási cikkek a kerítéselemek, amelyek nagy keresletnek örvendenek a dolgozó parasztság körében. Nincs a tervükben villanypózna sem, mégis termelnek, mert már tapasztalatból tudják, hogy szükség van rá. A villanypózna mindkét vége szabvány által előírt átmérőjű kell legyen; most a kitermelés folyamán, ha megfelelő vastagságú fenyőt találnak, azt félreteszik erre a célra. Szintén nem szerepel a tervükben, de azért gyártanak szétszedhető baromfi-pajtákat, amiben ugyancsak nagy a kereslet. Hatalmas lehetőségek a további fejlődésre A Magyar Autonóm Tartomány néptanácsa az 1955-ös évben új helyi erőforrások kihasználását tűzte ki feladatul. Ennek értelmében Gyergyó rajonban a következő helyi erőforrások kerülnek, — és az év első hónapjában már kerültek is — feltárásra. Januárban Vaslábon nagy teljesítőképességű mészkőbánya, amelyet a Muresul helyiipari vállalat termel ki és a marosvásárhelyi „Lázár Ödön“’ vállalatnak szállítja a mészkövet, amelyet az eddig kénytelen volt jóval távolabbról beszerezni. Andezit bányát nyitnak Újfaluban, az utak kövezésére szükséges kockakő kitermelésére. Ebben az évben kezdték meg Csomafalván a borvíz nagyobb méretű értékesítését. Az itt található borvíz mondhatni a legjobb minőségű, azonban nem lehet légmentesen lezárni, hanem meglehetősen ritka pórusú literes cserépkorsókban szállítják Gyergyószentmiklósra. Vaslábon mészkőőrlő-malmot fognak építeni műtrágya előállítására. Új hengermalmot nyitnak Gyergyószentmiklóson. Azonkívül ebben az évben új részlegekkel bővül a Muresul helyiipari vállalat. Hatalmas tőzegtelepet fedeztek fel Vasláb, Csomafalva, Újfalu határában. A tőzeget általában mint harmadrendű tüzelőanyagot ismerik. A Szovjetunióban azonban nem fűtésre, hanem sokkal jövedelmezőbben használják fel, így a Gyergyó rajoni tőzegből is a szovjet tapasztalatok alapján különböző anyagokat fognak előállítani. A tőzegből 40 százalék ecetet, 30 százalék kokszot, 6-8 százalék kátrányt, azonkívül műtrágyát s más egyebet lehet előállítani. De kitűnő épületanyag is. Egy 10 centiméteres tőzegfal ugyanolyan jó szigetelő, mint egy 45 centiméteres téglafal. Vannak még lehetőségek, amelyeket ki lehetne használni, például nagyon elkelne a rajoni központban egy gyapjúfeldolgozó üzem. Gyapjúfései vannak a Muresulnak, s nem kellene nagy befektetés a gyapjúfeldolgozó létesítéséhez sem. Ugyanis a berendezés beszerzése nem jelentene nehézséget, hiszen országos érdekű gyapjúfeldolgozó üzemeinkből kerülnek ki olyan gépek, amelyeket ott új, korszerű berendezéssel helyettesítenek, de amelyeket a helyiipari vállalatokban még hosszú ideig használni lehet. Marad a helyiség kérdése, de ezt is meg lehetne oldani esetleg átalakítással. A rajoni néptanács komolyabban kell foglalkozzon a helyiipar fejlesztésével és helyi erőforrások feltárásával. Helytelen, hogy a néptanács alelnöke és titkára csak alig ismerik a helyi ipar kérdéseit — az elnök elvtárs foglalkozik ezzel a kérdéssel — mondják. De a néptanács elnöke is több segítséget nyújthatna a helyiiparnak a helyi erőforrások feltárására. A tartományi néptanács nem volt elég körültekintő a helyiipar tervmutatószámainak a jóváhagyásakor. Azonkívül a tervek leküldésében több operativitásra lenne szükség. Mindent egybevéve, szép eredmények születtek a helyi erőforrások kihasználása nyomán s a helyiipari vállalatok is lelkiismeretesen teljesítik, sőt túlteljesítik feladataikat. Mindenesetre még mindig vannak nagy és kihasználatlan lehetőségek. Ezért mind a tartományi, mind a rajoni néptanács feladata, még intenzívebben foglalkozni a helyi erőforrások kérdésével. NAGY ERZSÉBET A magyar film hete A magyar filmhét keretében nagy sikerrel mutatták be a fővárosban a „2x2 néha 5“ című filmoperettet. A derűs, hangulatos és szép film főalakjai Dr. Tóth Panna, a fiatal egyetemi tanársegéd és Kerekes András repülő. Panna tanársegéd elbuktatja a vizsgára jelentkező repülőst, akivel nemsokára újra találkozik, — most már a pilóta birodalmában — a repülőtéren. Vidám jelenetek hosszú sora mutatja be, hogyan lesz a különböző módon gondolkodó két fiatal haragjából végülis — szerelem. A fordulatos szövegkönyv Kovács Dénes és Vajda Albert munkája. Nem kis része van a film sikerében a fiatal rendezőnek, Révész Györgynek és Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőrnek, akik kedves ötletekkel és nagyon szép képekkel gazdagították a filmet. Ferrari Violetta sokszínűen, életszerűen hozta elénk Dr. Tóth Pannát, Zenthe Ferenc Kerekes szerepében szintén megnyerő, lendületes alakítást nyújtott. Képünk a filmnek azt a jelenetét ábrázolja, amikor Dr. Tóth Panna szabadulni próbál a tölgyfa koronájára zuhant könnyű vitorlázógépből. ^ 2x2 NÉHA 5 Növénytermelési tankönyv készül (Tudósítónktól.) Hazánkban a mezőgazdasági főiskolák munkáját nehezebbé tette, hogy nem állt rendelkezésre növénytermeléstani munka. Tanárok és diákok sokszorosított jegyzetekre szorultak. A mezőgazdasági és erdészeti kiadó most növénytermelési tankönyv megírására kötött szerződést a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet növénytermesztési katedrájának kollektívájával. A kollektíva tagjai, Antal Dániel egyetemi tanár, valamint Sebők N. Péter és Erdélyi István tanársegédek 1956-ra vállalták a terjedelmes, nyolcszáz oldalasnak ígérkező tudományos munka elkészítését. — A növénytermeléstani munka pedagógiai szempontból azért is nagyjelentőségű, mert többek között egyes kultúrnövények származásának kérdése is kiterjed — mondja Antalbániél egyetemi tanár. Ezek az adatok, amelyeknek feltárásában a szovjet tudománynak vezető szerepe volt, a növények további elterjedése és nemesítése szempontjából is fontosak. Igen érdekes adatok állnak rendelkezésre egyes kultúrnövényeink eredete szempontjából, így például Moldvában, Ghica Voda idejében már 1694- ben megadóztatták a tengeri termést, Erdélyben Gernyeszegről van egyik első kukoricatermesztési adatunk, 1627-ből. Később, de jóval nehezebben terjedt el a burgonya termesztése. Csak kevesen tudják, hogy a délamerikai Chiloe-sziget az egyetlen hely, ahol még ma is találni vadon termő burgonyát. Innen nemesítették a délamerikai régi kultúrnépek, s terjedt el azután Európában is. Antal Dániel elmondta még, hogy a burgonya termesztésének körülményei jellemzőek a felbomló feudalizmus viszonyaira. A nép, amely joggal gyanakodott minden, az urak által bevezetett nyításra, azt a hírt terjesztette, hogy a burgonyával meg akarják mérgezni. A burgonya felhasználási módját nem ismerték, gyakran földfeletti részét fogyasztották, amely csakugyan mérget (szolanint) tartalmaz. Végül is a gyakori éhínség szorította rá a falu népét a burgonya fogyasztására. Ilyen és ehhez hasonló példák bizonyítják, hogy a kultúrnövények terjesztésének története szakmai jelentőségén kívül fontos társadalomtörténeti adatokat is tartalmaz. A most készülő növénytermelési tankönyv tehát a főiskolai diákság általános művelődéséhez is hozzájárul majd. ---------- gely által szerzett fejlett tapasztalatok terjesztésének. Népköztársaságunkban, az üzemek új technikával való felszerelésének és a tömegek kezdeményező készségének eredményeként növekedett a munka termelékenysége. Ennek ellenére számos üzemben és iparágban a munka termelékenységének növekedése elmarad az üzemek technikai felszerelése mögött. Sok helyen nem teljesítik kielégítő módon az önköltség csökkentésének feladatát. Egyes vállalatokban nem tartják tiszteletben a munka termelékenységének növekedése és a munkások átlagkeresetének növekedése közötti szükségszerű kölcsönös viszonyt. Csak a munkatermelékenységnek az átlagkeresetnél gyorsabb növekedése biztosíthatja az államnak a szocialista felhalmozás lehetőségeit, hogy ennek alapján szakadatlanul bővíteni lehessen a termelést s emelni lehessen a dolgozók életszínvonalát. A lenini tanításokra és országunk dolgozóinak tapasztalataira támaszkodva a párt harcra mozgósítja a tömegeket a termelés és a munkatermelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szigorú takarékossági rendszer meghonosításáért, kidomborítva azt, hogy ez az egyetlen helyes út, amely az életszínvonal emelése felé vezet. A munkatermelékenység növelése szempontjából döntő fontosságú kérdés az élmunkások tapasztalatainak tanulmányozása és rendszeres, kitartó terjesztése. Az a széleskörű szocialista verseny, amely jelenleg május tiszteletére folyik, elő kell mozdítsa azt, hogy ezek a tapasztalatok a munkások és technikusok mind szélesebb tömegeinek közkincsévé váljanak s új sikerekhez segítsék őket az ötéves terv utolsó évi feladatainak teljesítésében. Lenin rámutatott arra, hogy a munkásosztály csak a parasztság legszélesebb tömegeivel együtt építheti fel a szocializmust, továbbá arra, hogy a népi hatalom alapja, legfőbb elve a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Pártunk Lenin tanításai alapján központi feladatának, a szocializmus sikeres felépítéséhez szükséges alapvető feltételnek tekinti, hogy szüntelenül erősítse a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét s ezen belül a munkásosztály vezető szerepét. Pártunk falusi politikája a lenini hármas jelszón alapszik: „A szegényparasztságra támaszkodunk, szorosra fűzzük szövetségünket a középparasztsággal, szüntelen harcot folytatunk a kulákság ellen.“ A leninizmus arra tanít, hogy a szocializmust nem lehet csak városon építeni, hanem falun is építeni kell; azt tanítja, hogy a népi hatalom nem támaszkodhat hosszú ideig két különböző alapra. Ellentmondások fakadnak abból, ha csak városon fejlődik a szocializmus, míg falun a kapitalizmust szülő egyéni kisgazdaság marad túlsúlyban, a népi hatalom az ellentmondás megszüntetésének vonalán kell haladjon. Lenin kijelölte a mezőgazdaság szocialista átalakításának útját, kidolgozta zseniális szövetkezeti tervét. Ez a terv a dolgozó parasztságot tapasztalatai és meggyőződése alapján az ellátó és értékesítő szövetkezeteken át elvezeti a termelőszövetkezetekhez, a kollektív gazdaságokhoz s ilymódon fokozatosan bevonja a szocializmus építésébe. Pártunk szüntelenül erősíti a dolgozó parasztsággal való szövetséget s szilárdan követi a mezőgazdaság szocialista átalakításának útját. A népi demokratikus állam nagy segítséget ad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, hogy a gazdaságukban rejlő lehetőségeket maradéktalanul felhasználhassák a termelés növelésére; a párt ugyanakkor megmagyarázza a dolgozó parasztság tömegeinek, hogy a kis parasztgazdaság lehetőségei korlátozottak, hogy csak a szocialista mezőgazdaság útján, az állam gépeinek és traktorainak igénybevételével végzett közös munkával vethetnek véget mindörökre a szegénységnek, csak ezen az úton teremthetnek maguknak jómódú életet. A felvilágosító politikai munka eredményeként, a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségéről meggyőződött dolgozó parasztok eddig mintegy 5000 kollektív gazdaságot és mezőgazdasági társulást alakítottak, azonkívül számos termelőcsoportot ipari növények termesztésére. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1953 augusztusi plenáris ülésén nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a párt és az állam szerveinek a legnagyobb figyelemmel kell kísérniök a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások fejlődését és nap nap után elő kell segíteniök gazdasági és szervezeti erősödésüket. A párt ugyanakkor állandó munkát végez a falusi szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, újabb kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások és termelőcsoportok alakításáért. A párt szigorúan vigyáz arra, hogy tiszteletben tartsák az önkéntesség lenini elvét, de határozottan harcol az ellen is, hogy sorsára bízzák a szocializmus építését falun. Pártunk kidolgozta a mezőgazdaság fellendítésének programmját s arra irányítja a munkásosztály és a dolgozó parasztság, az egész nép erőfeszítéseit, hogy népünk életszínvonalának emelése érdekében ez évben 10.000.000 tonna búza- és kukoricatermést érjünk el s minden növényből gazdag termést takarítsunk be. Lenin megmutatta az árucsere óriási jelentőségét a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság szoros kapcsolatainak kialakításában. Népi államunk a város és falu közti árucserével, s különösen az állami és a szövetkezeti kereskedelemmel, a szerződéskötési rendszerrel, ösztönzi és érdekeltté teszi a dolgozó parasztokat a mezőgazdasági termelés növelésében, a szocializmus útjára irányítja őket, s megjavítja a dolgozók és az ipar ellátását, előmozdítja az életszínvonal emelését. A szocialista kereskedelem jelentősége különösen megnőtt a jegyrendszer megszüntetése és a szabadforgalmú kereskedelem bevezetése óta. Szükséges tehát, hogy nagy figyelmet fordítsunk a szocialista kereskedelem — az állami és szövetkezeti kereskedelem — alapos megjavítására. Lenin kifejtette, hogy minden forradalom legfőbb kérdése a hatalom kérdése és hangsúlyozta, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, a különböző történelmi feltételek között, igen gazdag és változatos formákat ölt, de lényegük elkerülhetetlenül ugyanaz lesz: a proletariátus diktatúrája. Lenin rámutatott arra, hogy a burzsoázia régi államgépezetét szét kell zúzni és helyébe új államot kell létesíteni. Ezt a zseniális lenini tant teljességgel igazolta a szocializmust építő dolgozók államszervezésének új történelmi formája — a népi demokratikus rendszer megjelenése. A marxi-lenini tanokat követve, országunk dolgozói a párt vezetésével kiragadták az államhatalmat a burzsoázia és a földesurak kezéből, szétzúzták a burzsoá államgépezetet és megteremtették a népi demokratikus államot, amely a dolgozók hatalmát képviseli, az ő érdekeiket szolgálja és szoros szálak fűzik a nép széles tömegeihez. A néptanácsok száz meg százezer munkást, dolgozó parasztot és értelmiségit mozgósítanak a közügyek vezetésére. Pártunk és államunk lenini nemzeti politikája nyomán a román és a nemzeti kisebbségi dolgozók között a barátság, a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítség kapcsolatai jöttek létre; valamennyien egyaránt kiveszik részüket a népgazdaság fejlesztéséért, a dolgozók "életszínvonalának emeléséért és a közös haza — a Román Népköztársaság — erősítéséért folyó harcból. A román nép és a nemzeti kisebbségek közti barátság és testvériség szüntelen erősítése, a nacionalizmus és a sovinizmus bármely megnyilvánulásának leküzdése, jelentős feltétele államunk szakadatlan erősödésének. A népi demokratikus állam, a társadalmi fejlődés objektív törvényeinek ismeretére és felhasználására alapozva működését, mindjobban kiépíti gazdasági szervező funkcióját. Szakadatlanul erősíti és fejleszti a szocialista alakulatot, tervszerűen vezeti az ipart és a közlekedést, a pénzügyeket, a mezőgazdaság szocialista szektorát, a szocialista kereskedelmet, minden úton-módon támogatja a mezőgazdaság felemelkedését, a város és a falu közti árucsere fejlesztését. Az állam gazdasági-szervező funkciója egybefonódik a kulturális-nevelő funkcióval. Az állam, mint a kultúrforradalom megvalósítója, hatalmas munkát fejt ki a tömegek műveltségi színvonalának emelése és szocialista öntudatra nevelése érdekében, a művészet és a kultúra felvirágoztatásáért a szocialista realizmus útján, a néphez hű,us értelmiségi káderek kiképzéséért. A dolgozók odaadó támogatását élvező népi demokratikus állam kíméletlenül szétzúzza az osztályellenség, az imperialista kémek és ügynökök mesterkedéseit. Erősítenünk kell a tömegek éberségét, úgy, amint azt Lenin tanította, hogy meghiúsítsuk az osztályellenség minden bűnös akcióját. Az állam biztosítja a külső agresszió ellen az ország védelmi képességének erősödését. Lenin arra tanított bennünket, hogy az államgépezet kérdése a szocialista építés egyik legfontosabb kérdése. Az államgépezet szakadatlan erősítése és tökéletesítése nélkül nem haladhatunk előre sikerrel a szocializmus felé. A párt, az államgépezetre vonatkozó lenini elveket követve, fáradhatatlanul erősíti a vezetést és az ellenőrzést az államgépezet minden láncszemében; megköveteli tőlük, hogy minden úton-módon erősítsék kapcsolataikat a néptömegekkel; mindennapi harcra buzdítja a dolgozókat a bürokratizmus megszüntetéséért. A párt harcol azért, hogy az államgépezet minél olcsóbb, minél takarékosabb legyen s hogy szüntelenül tökéletesítse munkamódszereit. V. I Lenin a Szovjetunió békepolitikáját hirdette és hangsúlyozta a szocialista rendszer és a kapitalista rendszer együttlétezésének és békés versenyének lehetőségét. Népi demokratikus államunk — a lenini tanításoktól vezéreltetve — békés külpolitikát folytat, a nemzetközi együttműködés külpolitikáját. Országunk külpolitikájának alapelve felszabadítónkkal és megingathatatlan barátunkkal, a Szovjetunióval való barátságunk és testvéri együttműködésünk. Országunknak szoros baráti és együttműködési kapcsolatai vannak a Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országgal; országunk igyekszik normális együttműködést létrehozni a kapitalista országokkal, hogy fejlessze kereskedelmi és kulturális kapcsolatait és védje a békét. Az államok közti normális kapcsolatok fejlődését s a népek békéjét veszélyeztetik az agresszív imperialista körök, amelyek az imperializmus világuralmának helyreállítására törekedve megindították a fegyverkezési hajszát, agresszív katonai tömböket hoznak létre s a német militarizmust akarják megtenni a készülő támadás rohamcsapatának A párizsi egyezmények ratifikálása folytán — amely a népek akarata ellen következett be — a nemzetközi feszültség fokozódott. A demokratikus tábor országainak népei, számot vetve biztonságuk veszélyeztetésének fokozódásával, kénytelenek megtenni a szükséges intézkedéseket védelmük megerősítésére, hogy egységes erővel helyezkedhessenek szembe az agressziós erőkkel. A moszkvai értekezleten részvevő nyolc európai állam — köztük a mi országunk is — megegyezésre jutott egy barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése, valamint fegyveres erőik és azok egységes parancsnokságának megszervezésére szükséges intézkedések tekintetében. Népünk szilárd elhatározása, hogy csakúgy, mint a többi szabad ország, megsemmisítő csapást mérjen minden agresszorra, amely merényletet követne el forradalmi vívmányai ellen, népi demokratikus államunk függetlensége ellen. Amint VI. Lenin mondotta: „Soha 'sem fogják legyőzni azt a népet, amelynek munkásai és parasztjai nagy többségükben felismerték, megérezték és tisztába jöttek vele, hogy saját hatalmukat..., a dolgozók hatalmát védik, hogy azt az ügyet védelmezik, amelynek győzelme biztosítja nekik és gyermekeiknek a kultúra minden áldását, mindannak élvezetét, amit az emberi munka létrehozott ”. A béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának valamennyi más népével együtt népünk ezentúl is minden erejével részt vesz a béke megvédéséért folyó harcban. Még mindig nem késő meggátolni a párizsi egyezmények valóra váltását, a német militarizmusnak — egy újabb világháború kirobbantása legveszedelmesebb tényezőjének — a felélesztését. A béke szüntelenül növekvő erői erősebbek a háborús és agressziós erőknél. Ha az imperialisták mégis agressziós kalandokba bocsátkoznának, nem a „világcivilizáció” fog elveszni, hanem az imperializmus rothadt és véres társadalmi rendszere. Lenin arra tanította a munkásosztályt, hogy a párt forradalmi elmélettel felfegyverzett élcsapata kell hogy legyen; hogy a párt a proletárok osztályának pártja kell hogy legyen; szoros kapcsolatban kell állania a széles tömegekkel, hogy a pártot nemcsak a tudományos forradalmi elmélet — amelyhez igazodik — teszi erőssé, hanem szervezettsége, akarat- és akcióegysége, öntudatos vasfegyelme is. Lenin kifejtette, hogy a párt a proletariátus legmagasabb fokú szervezési formája, amelynek vezetnie kell a dolgozók minden más szervezetét s amelynek a hatalom megszerzése után az állam vezető erejévé kell válnia. E lenini elvek alapján álló pártunk az 1918—1920-as Románia nagy osztályharcainak tüzében alakult meg, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán hazánkban támadt forradalmi lendület hatására. A Román Kommunista Párt megalakulása folytán a leninizmus történelmi jelentőségű győzelmet aratott a romániai munkásmozgalomban az opportunizmus és a reformizmus fölött. A Román Kommunista Párt maga köré egyesítve a hazafias erőket, előkészítette és megvalósította az augusztus 23-i történelmi aktust, és a Szovjetuniónak a fasizmuson aratott győzelme folytán kialakult kedvező körülmények között harcra vezette országunk dolgozóit a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntéséért és népi demokratikus államunk megteremtéséért. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése folytán az 1948 februári kongresszuson létrejött a Roma Munkáspárt. Ez biztosította a munkásmozgalom soraiban fennálló szakadás felszámolását a marxi-leniai ideológia alapján és magasra emelte a munkásosztály vezető szerepét a dolgozó népnek a szocializmus felépítéséért folyó harcában. A párt a jobboldali és baloldali opportunista elhajlások szétzúzásával szüntelenül erősítette egységét. A párt állandó erősítése, a pártszervezetek tevékenységének magasabb színvonalra való emelése biztossá teszi az előttünk álló nagyszerű feladatok sikeres teljesítését. Lenin arra tanít, hogy igyekeznünk kell minél magasabbra emelni a párttag címét. Ez arra kötelez minden párttagot, hogy aktív harcosa legyen a pártpolitika és a párthatározatok gyakorlati megvalósításának, napról napra mindjobban erősítse kapcsolatát a dolgozókkal s példamutatásával a párt kijelölte feladatok teljesítésére mozgósítsa a pártonkivülieket. A párt megerősítése szempontjából nagy jelentősége van az alapszervezetek által kifejtett munka megjavításának. A tartományi, rajoni és városi pártbizottságok tegyenek meg mindent az alapszervezetek mozgósító erejének állandó növelésére, hogy azok csatasorba állíthassák a dolgozókat a párt politikájának valóra váltásáért, s hogy a dolgozó nép legbecsületesebb és legodaadóbb fiainak a pártba való bevonásával erősítsék a párt sorait. A párt megköveteli összes szerveitől és szervezeteitől, hogy szilárdsággal váltsák valóra a pártvezetés és a pártélet lenini szabályait, hogy következetesen alkalmazzák a kollektív vezetés lenini elvét. Erősítenünk kell a pártfegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra, biztosítanunk kell a pártszervezetek egész tevékenységében a belső pártdemokráciát. Ne feledjük el Lenin útmutatását, hogy a szervezési munkában a legfontosabb kérdés az emberek helyes kiválasztása és a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Minden egyes pártszervezet és párttag kötelessége kérlelhetetlen magatartást tanúsítani a hibákkal és hiányosságokkal szemben, ösztönözni az önkritikát és az alulról jövő kritikát. Lenin különleges erővel hangsúlyozta a kommunisták marxista nevelésének, a szocialista ideológia tömegpropagandájának szükségességét, bármilyen burzsoá ideológiai befolyás visszaverésének szükségességét. „A kérdés csakis így tehető fel: burzsoá, vagy szocialista ideológia ? Itt nincs középút... —■ írja Lenin. — Ezért a szocialista ideológia mindennemű lekicsinylése, mindennemű mellőzése egyszersmind a burzsoá ideológia erősbitését jelenti.” A párt különleges figyelmet fordít arra, hogy az összes párttagok és tagjelöltek elsajátítsák Marx-Engels-Lenin-Sztálin mindent legyőző tanítását, s hogy elterjesszék a széles tömegek között ezt a tanítást. Minden párttag és tagjelölt kötelessége elmélyülten tanulmányozni a marxi-lenini tanítást s állandóan fejleszteni öntudatát. Abból a tényből kiindulva, hogy a marxizmusleninizmus nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez, a párt elvárja a kommunistáktól, hogy megértsék a marxizmus-lertinizmus alkotó jellegét, hogy ne az idézeteket és kiragadott formulákat, hanem Marx-Engels- Lenin-Sztálin tanításainak mindent legyőző lényegét tegyék magukévá. A párt vezetésével, dolgozó népünk a szocializmust építi. A szocializmus országunkban való sikeres építésének biztosítéka a lenini utat szilárdan követő párt irányvonalának és politikájának megvalósítása, a széles tömegek alkotó tevékenysége, a nép szoros tömörülése a párt körül s a párt, a kormány és a nép megbonthatatlan egysége. Lenin zászlaja alatt, a Román Munkáspárt vezetésével előre a szocializmus győzelméért édes hazánkban — a Román Népköztársaságban ! (Megjelent a Solhteia 3255. számában) ELŐRE IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli. Fokozatos, lassú felmelegedés várható. Jobbára borús égboltozat, elvétve, főleg az ország északnyugati részén, kisebb esők. Hőmérsékleti értékek: nappal 9 és 17 fok, éjjel 2 és 8 fok között. A következő három napra eleinte aránylag hűvös, majd fokozatosan melegebb idő várható. Kezdetben felhős, majd fokozatosan kiderülő égboltozat, mérsékelt, helyenként élénkülő szél. Gólzápor a labdarúgóbajnokság A-osztályának VII. fordulójában A labdarúgóbajnokság A-osztályának VII. fordulója némi meglepetésre, jobb támadójátékot hozott a legtöbb csapat részéről, mint az eddigiek. Lényegesen jobban játszott a Bukaresti Dinamo, a CCA, újból nekilendült az Aradi Flamura Rosie és a Kolozsvári Stiinta csatársora. Örvendetes a Ploesti Flacara jó szereplése is. Eredmények: Bukaresti Dinamo—A marosvásárhelyi Locomotiva 6:1 (4:0). Góllövők: Ene (2), Suru (2), Nicusor és Szökő, illetve Crisan. Ploesti Flacara—Sztálinvárosi Dinamo 4:0 (2:0). Góllövők: Dragán (2) Marin Marcel és Pahontu. Régent Avintul—CCA 1:9 (0:6). Góllövők: Tataru (4), P. Moldoveanu (2), Demjén, Karikás és Munteanu, illetve Mateon. Aradi Flamura Rosie—Bukaresti Progresul 3:2 (2:2). Góllövők: Birou, Kapás és Mercea, illetve Blujdea és Cacoveanu. Kolozsvári Stiinta— Petrozsényi, Minerul 3:1 (1:0). Góllövők: Dragoman, Suciu és Avram, illetve Moldoveanu, Konstancai Locomotiva—Temesvári Stiinta 0:1 (0:0). Góllövő: Dinulescu A bajnokságban továbbra is a Bukaresti Dinamo vezet 12 ponttal. A Ploesti Flacara 10 ponttal (1 mérkőzéssel kevesebbet játszott) a második helyet foglalja el. A Bukaresti Progresul Aradon szenvedte el első vereségét s igy most már csak a Bukaresti Dinamo és a Ploesti Flacara veretlen. 2:0 arányban vezetett Aradon a Bukaresti Progresul a 21. percben, de Popovici kapus három védhető gólt engedett hálójába s így vereséget szenvedett a Progresul. A forduló és egyben a bajnokság legnagyobb eredménye született meg Régenben vasárnap. A katonacsapat hat mérkőzésen 6 gólt rúgott, azaz mérkőzésenként egyet, a hetedik fordulóban pedig kilencszer vette be a régensek kapuját! Még egyetlen győzelmet sem szerzett az újonc Régens Avintul. Kevés gólt (3) rúgott, de nagyon sokat (20) kapott. Ebből 11-et öt mérkőzésen, kilencet pedig vasárnap. Harmincegy gól esett a vasárnapi fordulóban. 26-ot a győztes csapatok, ötöt pedig a legyőzött együttesek rúgtak. Rekordszám ebben a bajnoki idénybem! Szerdán, április 13-án kerül sor a VIII. fordulóra. CCA—Bukaresti Dinamo; Sztálinvárosi Dinamo — Temesvári Locomotiva; Petrozsényi Minerul—Aradi Flamura Rosie; Temesvári Stiinta—Ploesti Flacara, Kolozsvári Stiinta—Regent Avintul, Marosvásárhelyi Locomotiva—Bukaresti Progresul. s Meglehetősen izgatott volt a légkör a mérkőzés előtt mindkét öltözőben a nagy tét miatt. Az osztrákoknak a döntetlen eredmény is elég lett volna a csoportelsőség kivívására és éppen ezért kezdettől fogva védekezésre rendezkedtek be. Mindenáron arra törekedtek, hogy gólt ne kapjanak. A román csapat felismerte az osztrákok taktikáját és a szokottnál is gyorsabb iramba kezdett. Veszélyesen támadott és sokszor és jól lőtt kapura. Az osztrákok szervezett védelme valamennyi támadást biztosan hárított el. Kitűnően védett az osztrák kapus ezen a mérkőzésen. A 7. és 14. percben biztos góltól mentette meg csapatát. Az osztrákok időnként ellentámadásokkal igyekeztek megközelíteni a román kaput, de ezek a támadások erőtlenek voltak s igy védelmünk megerőltetés nélkül mindig időben rombolt. A 35. percben megszületett az első és egyben a győzelmet jelentő román gól. Neamtu szerezte meg a labdát és mindjárt Georgescuhoz továbbított, aki három osztrák játékost is átjátszott és jobbszélre küldte a labdát. Itt Copil lefutotta Fresset és Enehez gurított s a középcsatár védhetetlenül a hálóba vágta a labdát. 1:0 a román csapat javára. Szünet után a román csapat továbbra is jól játszott, de most már az osztrákok is támadásba lendültek s igy még izgalmasabb lett a mérkőzés. Az 51. percben Copil szerezte meg a labdát, hatalmas lövést küldött az osztrák kapura s a kapus nagy bravúrral csak szögletre tudott menteni. Hat perccel később Ene fejese kapufát ért. Az osztrákok ritkábban támadtak, de ezek a támadások most már mindig veszélyt jelentettek a román kapura. A 67. percben Bocianu fejjel mentett, majd a 72. percben az utolsó pillanatban szögletre hárított. Az utolsó percekben ismét a román csapat rohamozott, de az eredmény már nem változott A mezőny legjobb játékosa a román csapat középcsatára, Ene volt. Kiemelkedett még Stefanescu, Georgescu, Ghibea és Bocianu, de a győzelem elérésében valamennyi játékosunknak egyforma érdeme volt. Az osztrák csapatból Dobias, Tamadt, Kostbcek és Raihauer játéka tűnt ki. A két csapat a következő felállításban játszott: RNK: Bocianu — Ionita, Stancu, Stefanescu — Neamtu, Maior — Copil, Ghibea, Ene, Georgescu, Anghel. Ausztria: Dobias — Schrottenbann, Tamadt, Fresser — Kleemaier, Hölt, — Koisser, Kosiicek, Hauser, Huberts, Baihauer. A IV. csoportban ugyanezen a napon a Magyar Népköztársaság csapata a jugoszláv együttest győzte le 2:0 (2:0) arányban. A csoportgyőzelmet így a magyar válogatott 4 szerezte meg. További eredmények: Franciaország—Belgium 2:0 (0:0), Törökország—Luxemburg 4:2 (1:2). Az első és negyedik csoportban a küzdelmek befejeződtek. A végső állás a következő: STPmsmsw Ifjúsági labdarúgó válogatottunk nagy nemzetközi sikere Nagy feladatot oldott meg ifjúsági labdarugó válogatottunk vasárnap Olaszországban. Harmadik ellenfelét, az eddig veretlen és nagy esélyekkel indult kitűnő osztrák válogatottat is legyőzte és ezzel első helyen végzett az első csoportban. Nehéz volt az út a győzelemig, de a mindvégig lelkesen játszó ifjú labdarúgóink jól megállták helyüket az erős mezőnyben s ragyogó győzelemmel örvendeztették meg népünket. Értékes az osztrákok elleni győzelem, de különösképpen értékes a csoportelsőség. Labdarúgóink legyőzték a franciákat, döntetlent értek el a belgák ellen és a döntő fontosságú mérkőzésen le tudták győzni a nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező osztrák válogatottat is. Román Népköztársaság — Ausztria 1:0 (1:0) Első csoport: 1. RNK 3 2 1 0 3:1 5 2. Ausztria 3 2 0 1 8:5 4 3. Franciaország 3 1 0 2 4:6 2 4. Belgium 3 0 1 2 3:6 1 Negyedik csoport: 1. Magyar NK 3 3 0 0 10:1 6 2. Jugoszlávia 3 2 0 1 8:2 4 3. Törökország 3 1 0 2 4:6 2 4. Luxemburg 3 0 0 3 3:16 0