Előre, 1955. április (9. évfolyam, 2318-2343. szám)

1955-04-12 / 2327. szám

1955. április 19., kedd GYERGYÓ RAJON HELYI IPARA A múltban azt tartották, hogy a gyergyói medence nagyon szegény vidék. A gyenge minőségű termőföld mostoha éghajlattal párosult. Az ittlakó székelyek még nehezeb­ben éltek, mint másutt. Elmehettek ugyan éhbérért favágónak, amíg a nehéz élettel já­ró korai öregségtől reszkető kéz már nem tudott keményen lesújtani a sudár fenyők derekára. Pedig a gazdag vidék a Gyergyó medence. Az életét csak nehezen tengető nép­kincse­ken jár minden nap, amikor a hegyoldalt ta­possa. Mondta is egyszer egy fiatal geoló­gus, aki az itteni hegyeket kutatta, a gyer­­gyóiaknak : „Be kellene fedjék ezt a vidéket, hogy még az esőtől is megóvják azt a sok kincset, ami itt fekszik”. Mert a Gyergyó medencét körülölelő hegyek sok-sok értéket rejtenek magukban, amelyeknek a feltárása majd lehetővé teszi, hogy a medence az el­következendő években és évtizedekben gaz­dag érckitermelő és feldolgozó központtá váljon. Addig is szerény kezdet gyanánt életké­pes és fejlődő helyiipart találunk Gyergyó rajonban. A Muresul helyiipari vállalat Gyergyó rajon helyi erőforrásainak a kihasználására alakították a Muresul helyi­ipari vállalatot 1950-ben. Kezdetben csak egy-két részleggel rendelkezett, de az évek folyamán fokozatosan bővült. Jelenleg négy osztálya van : Az élelmiszeripari részleg, amelybe a lek­vár és a borvíz-kitermelés tartozik, a má­sodik, a textilipari részleg csak a gyapjú­­fésülőkből áll most, de az 1955-ös beruházá­si terv szerint már festő és iparművészeti, valamint szűcs, kalaptisztító és vasaló mű­helyekkel bővül. Harmadik a malomrészleg, amelybe a rajon községeiben levő malmok tartoznak. Végül az építőanyagot kitermelő részleg, kő- és mészkőbányák. Április 1-ig volt fafeldolgozó részlegük is, amely azután rajoni kezelésbe ment át. A vállalat első negyedévi tervét 140 szá­zalékra teljesítette, ezen belül a különböző részlegek a következőképpen: Élelmiszeripari részleg 144,3 százalékra Textilipari részleg 130.4 százalékra Malomipari részleg 117.7 százalékra Építőanyag kitermelő részleg 213.8 százalékra Fafeldolgozó részleg 170.2 százalékra A rajoni fakitermelő részleg * 1­2 Gyergyó rajon helyi erőforrásait használja fel a Magyar Autonóm Tartomány fakiterme­lő és fafeldolgozó helyiipari vállalatának Gyergyó rajoni részlege is, melynek kiterme­lő telepei vannak a csomafalvi, alfalusi, nyer­gespataki és a gyilkostói erdőkben. Fűrész­üzemei Tekerőpatak, Csomafalva, Alfalu és Ditró mellett fekszenek. A részleg dolgozói vállalták, hogy május­­ tiszteletére négyha­vi tervüket három hónap alatt, vagyis az el­ső negyedév végére teljesítik. Ezt a vállalá­sukat túl is teljesítették, amennyiben az első negyedévi tervüket 221 százalékban valósí­tották meg. Arra törekszenek, hogy a tarto­mányi helyiipari vállalat rajoni részlegei kö­zött folyó május 1-i versenyben ők legyenek az elsők. A Gyergyó rajoni részleg termékei két cso­portra oszlanak : 1. Erdei termékek. Itt a fő termék a fe­nyőrönk, amelyből a negyedévi tervet 314 százalékban teljesítették, aztán a gömbrúd, amelyből 700 százalékos a tervteljesítés. Azonkívül olyan termékeket is termelnek ki, amelyek nincsenek a tervben. Például tűzi­fát, mivel Gyergyóban hosszabb ideig tart a tél, mint másutt, az iskolák és a kórház faellátását nekik kellett biztosítaniuk. 2. Ipari termékek, amelyek közül a főter­mék a deszka. Ebből a tervet 326 százalék­ban, bányafa-tervüket 194 százalékban míg a közfogyasztási cikkek tervét 207,4 szá­zalékban teljesítették. Ilyen közfogyasztási cikkek a kerítéselemek, amelyek nagy keres­letnek örvendenek a dolgozó parasztság kö­rében. Nincs a tervükben villanypózna sem, mégis termelnek, mert már tapasztalatból tudják, hogy szükség van rá. A villanypóz­na mindkét vége szabvány által elő­írt átmérőjű kell legyen; most a ki­termelés folyamán, ha megfelelő vas­tagságú fenyőt találnak, azt félreteszik erre a célra. Szintén nem szerepel a tervükben, de azért gyártanak szétszedhető baromfi-pajtákat, am­iben ugyancsak nagy a kereslet. Hatalmas lehetőségek a további fejlődésre A Magyar Autonóm Tartomány néptaná­csa az 1955-ös évben új helyi erőforrások kihasználását tűzte ki feladatul. Ennek ér­telmében Gyergyó rajonban a következő he­lyi erőforrások kerülnek, — és az év első hónapjában már kerültek is — feltárásra. Januárban Vaslábon nagy teljesítőképes­ségű mészkőbánya, amelyet a Muresul he­­lyiipari vállalat termel ki és a marosvásár­helyi „Lázár Ödön“’ vállalatnak szállítja a mészkövet, amelyet az eddig kénytelen volt jóval távolabbról beszerezni. Andezit bányát nyitnak Újfaluban, az utak kövezésére szük­séges kockakő kitermelésére. Ebben az évben kezdték meg Csomafalván a borvíz nagyobb méretű értékesítését. Az itt található borvíz mondhatni a legjobb minőségű, azonban nem lehet légmentesen lezárni, hanem meg­lehetősen ritka pórusú literes cserépkorsók­ban szállítják Gyergyószentmiklósra. Vaslá­bon mészkőőrlő-malmot fognak építeni mű­trágya előállítására. Új hengermalmot nyit­nak Gyergyószentmiklóson. Azonkívül ebben az évben új részlegekkel bővül a Muresul helyiipari vállalat. Hatalmas tőzegtelepet fedeztek fel Vas­láb, Csomafalva, Újfalu határában. A tőze­get általában­ mint harmadrendű tüzelőa­nyagot ismerik. A Szovjetunióban azonban nem fűtésre, hanem sokkal jövedelmezőbben használják fel, így a Gyergyó rajoni tőzeg­ből is a szovjet tapasztalatok alapján külön­böző anyagokat fognak előállítani. A tőzeg­ből 40 százalék ecetet, 30 százalék kokszot, 6-8 százalék kátrányt, azonkívül műtrágyát s más egyebet lehet előállítani. De kitűnő épületanyag is. Egy 10 centiméteres tőzegfal ugyanolyan jó szigetelő, mint egy 45 centi­­méteres téglafal. Vannak még lehetőségek, amelyeket ki le­hetne használni, például nagyon elkelne a rajoni központban egy gya­pjúf­eldolgozó üzem. Gyapjúfései vannak a Muresulnak, s nem kellene nagy befektetés a gyapjúfeldol­­gozó létesítéséhez sem. Ugyanis a berendezés beszerzése nem jelentene nehézséget, hiszen országos érdekű gyapjúfeldolgozó üzemeink­ből kerülnek ki olyan gépek, amelyeket ott új, korszerű berendezéssel helyettesítenek, de amelyeket a helyiipari vállalatokban még hosszú ideig használni lehet. Marad a helyi­ség kérdése, de ezt is meg lehetne oldani esetleg átalakítással. A rajoni néptanács komolyabban kell fog­lalkozzon a helyiipar fejlesztésével és he­lyi erőforrások feltárásával. Helytelen, hogy a néptanács alelnöke és titkára csak alig ismerik a helyi ipar kérdéseit — az elnök elvtárs foglalkozik ezzel a kérdéssel — mond­ják. De a néptanács elnöke is több segítséget nyújthatna a helyiiparnak a helyi erőforrá­sok feltárására. A tartományi néptanács nem volt­­ elég kö­rültekintő a helyiipar terv­mutatószámainak a jóváhagyásakor. Azonkívül a tervek leküldé­­sében több operativitásra lenne szükség. Mindent egybevéve, szép eredmények szü­lettek a helyi erőforrások kihasználása nyo­mán s a helyiipari­ vállalatok is lelkiismere­tesen teljesítik, sőt túlteljesítik feladataikat. Mindenesetre még mindig vannak nagy és kihasználatlan lehetőségek. Ezért mind a tartományi, mind a rajoni néptanács feladata, még intenzívebben foglalkoz­ni a helyi erőforrások kérdésével. NAGY ERZSÉBET A magyar film hete A magyar filmhét keretében nagy sikerrel mutatták be a fővárosban a „2x2 néha 5“ cí­mű filmoperettet. A derűs, hangulatos és szép film főalak­jai Dr. Tóth Panna, a fiatal egyetemi tanár­segéd és Kerekes András repülő. Panna ta­nársegéd elbuktatja a vizsgára jelentkező re­pülőst, akivel nemsokára újra találkozik, — most már a pilóta birodalmában — a repülő­téren. Vidám jelenetek hosszú sora mutatja be, hogyan lesz a különböző módon gondol­kodó két fiatal haragjából végülis — szere­lem. A fordulatos szövegkönyv Kovács Dénes és Vajda Albert munkája. Nem kis része van a film sikerében a fiatal rendezőnek, Révész Györgynek és Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőrnek, akik kedves ötletekkel és­ nagyon szép képekkel gazdagították a filmet. Ferrari Violetta sokszínűen, életszerűen hozta elénk Dr. Tóth Pannát, Zenthe Ferenc Kerekes szerepében szintén megnyerő, lendületes ala­kítást nyújtott. Képünk a filmnek azt a jelenetét ábrázolja, amikor Dr. Tóth Panna szabadulni próbál a tölgyfa koronájára zuhant könnyű vitorlázó­gépből. ^ 2x2 NÉHA 5 Növénytermelési tankönyv készül (Tudósítónktól.)­­ Hazánkban a mező­­gazdasági főiskolák munkáját nehezebbé tet­te, hogy nem állt rendelkezésre növényter­­meléstani munka. Tanárok és diákok sok­szorosított jegyzetekre szorultak. A mező­­gazdasági és erdészeti kiadó most növény­­termelési tankönyv megírására kötött szer­ződést a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet növénytermesztési katedrájának kollektívájá­val. A kollektíva tagjai, Antal Dániel egye­temi tanár, valamint Sebők N. Péter és Er­délyi István tanársegédek 1956-ra vállalták a terjedelmes, nyolcszáz oldalasnak ígérke­ző tudományos munka elkészítését. — A növénytermeléstani munka pedagó­giai szempontból azért is nagyjelentőségű, mert többek között egyes kultúrnövények származásának kérdése is kiterjed — mondja Antal­­bániél egyetemi tanár. Ezek az adatok, amelyeknek feltárásában a szov­jet tudománynak vezető szerepe volt, a nö­vények további elterjedése és nemesítése szempontjából is fontosak. Igen érdekes ada­tok állnak­­ rendelkezésre egyes kultúrnövé­nyeink eredete szempontjából, így például Moldvában, Ghica Voda idejében már 1694- ben megadóztatták a tengeri termést, Erdély­ben Gernyeszegről van egyik első kukorica­­termesztési adatunk, 1627-ből. Később, de jó­val nehezebben terjedt el a burgonya ter­mesztése. Csak kevesen tudják, hogy a dél­amerikai Chiloe-sziget az egyetlen hely, a­­hol még ma is találni vadon termő burgo­nyát. Innen nemesítették a délamerikai régi kultúrnépek, s terjedt el azután Európában is. Antal Dániel elmondta még, hogy a bur­gonya termesztésének körülményei jellem­zőek a felbomló feudalizmus viszonyaira. A nép, amely joggal gyanakodott minden, az urak által bevezetett nyításra, azt a hírt ter­jesztette, hogy a burgonyával meg akarják mérgezni. A burgonya felhasználási módját nem ismerték, gyakran földfeletti részét fo­gyasztották, amely csakugyan mérget (szo­­lanint) tartalmaz. Végül is a gyakori éhín­ség szorította rá a falu népét a burgonya fo­gyasztására. Ilyen és ehhez hasonló példák bizonyítják, hogy a kultúrnövények terjesztésének törté­nete szakmai jelentőségén kívül fontos tár­sadalomtörténeti adatokat is tartalmaz. A most készülő növénytermelési tankönyv te­hát a főiskolai diákság általános művelődé­séhez is hozzájárul majd. ----------­ ­­ gely által szerzett fejlett tapasztalatok ter­jesztésének. Népköztársaságunkban, az üzemek új tech­nikával való felszerelésének és a tömegek kezdeményező készségének eredményeként növekedett a munka termelékenysége. Ennek ellenére számos üzemben és iparágban a munka termelékenységének növekedése el­marad az üzemek technikai felszerelése mö­gött. Sok helyen nem teljesítik kielégítő mó­don az önköltség csökkentésének feladatát. Egyes vállalatokban nem tartják tiszteletben a munka termelékenységének növekedése és a munkások átlagkeresetének növekedése kö­zötti szükségszerű kölcsönös viszonyt. Csak a munkatermelékenységnek az átlagkereset­nél gyorsabb növekedése biztosíthatja az ál­lamnak a szocialista felhalmozás lehetősé­geit, hogy ennek alapján szakadatlanul bő­víteni lehessen a termelést s emelni lehessen a dolgozók életszínvonalát. A lenini tanításokra és országunk dolgo­zóinak tapasztalataira támaszkodva a párt harcra mozgósítja a tömegeket a termelés és a munkatermelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szigorú takaré­kossági rendszer meghonosításáért, kidombo­rítva azt, hogy ez az egyetlen helyes út, a­­mely az életszínvonal emelése felé vezet. A munkatermelékenység növelése szempontjá­ból döntő fontosságú kérdés az élmunkások tapasztalatainak tanulmányozása és rend­szeres, kitartó terjesztése. Az a széleskörű szocialista verseny, amely jelenleg május­­ tiszteletére folyik, elő kell mozdítsa azt, hogy ezek a tapasztalatok a munkások és techni­kusok mind szélesebb tömegeinek közkincsé­vé váljanak s új sikerekhez segítsék őket az ötéves terv utolsó évi feladatainak teljesíté­sében. Lenin rámutatott arra, hogy a munkásosz­tály csak a parasztság legszélesebb tömegei­vel együtt építheti fel a szocializmust, to­vábbá arra, hogy a népi hatalom alapja, leg­főbb elve a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége. Pártunk Lenin tanításai alapján központi feladatának, a szocializmus sikeres felépíté­séhez szükséges alapvető feltételnek tekinti, hogy szüntelenül erősítse a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét s ezen belül a munkásosztály vezető szerepét. Pár­tunk falusi politikája a lenini hármas jelszón alapszik: „A szegényparasztságra támasz­kodunk, szorosra fűzzük szövetségünket a kö­zépparasztsággal, szüntelen harcot folyta­tunk a kulákság ellen.“ A leninizmus arra tanít, hogy a szocializ­must nem lehet csak városon építeni, hanem falun is építeni kell; azt tanítja, hogy a népi hatalom nem támaszkodhat hosszú ideig két különböző alapra. Ellentmondások fakadnak abból, ha csak városon fejlődik a szocializ­­mus, míg falun a kapitalizmust szülő egyéni kisgazdaság marad túlsúlyban, a népi hata­lom az ellentmondás megszüntetésének vona­lán kell haladjon. Lenin kijelölte a mezőgaz­daság szocialista átalakításának útját, kidol­gozta zseniális szövetkezeti tervét. Ez a terv a dolgozó parasztságot tapasztalatai és meg­győződése alapján az ellátó és értékesítő szövetkezeteken át elvezeti a termelőszövet­kezetekhez, a kollektív gazdaságokhoz s ily­­módon fokozatosan bevonja a szocializmus építésébe. Pártunk szüntelenül erősíti a dolgozó pa­rasztsággal való szövetséget s szilárdan kö­veti a mezőgazdaság szocialista átalakításá­nak útját. A népi demokratikus állam nagy segítséget ad az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak, hogy a gazdaságukban rejlő lehetőségeket maradéktalanul felhasz­nálhassák a termelés növelésére; a párt ugyanakkor megmagyarázza a dolgozó pa­rasztság tömegeinek, hogy a kis parasztgaz­daság lehetőségei korlátozottak, hogy csak a szocialista mezőgazdaság útján, az állam gépeinek és traktorainak igénybevételével végzett közös munkával vethetnek véget mindörökre a szegénységnek, csak ezen az úton teremthetnek maguknak jómódú életet. A felvilágosító politikai munka eredménye­ként, a szocialista mezőgazdaság felsőbbren­dűségéről meggyőződött dolgozó parasztok eddig mintegy 5000 kollektív gazdaságot és mezőgazdasági társulást alakítottak, azon­kívül számos termelőcsoportot ipari növé­nyek termesztésére. A Román Munkáspárt Központi Vezetősé­ge 1953 augusztusi plenáris ülésén nyoma­­tékosan hangsúlyozta, hogy a párt és az ál­lam szerveinek a legnagyobb figyelemmel kell kísérniök a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások fejlődését és nap nap után elő kell segíteniök gazdasági és szervezeti erősödésüket. A párt ugyanakkor állandó munkát végez a falusi szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, újabb kollektív gaz­daságok, mezőgazdasági társulások és terme­lőcsoportok alakításáért. A párt szigorúan vigyáz arra, hogy tiszte­letben tartsák az önkéntesség lenini elvét, de határozottan harcol az ellen is, hogy sor­sára bízzák a szocializmus építését falun. Pártunk kidolgozta a mezőgazdaság fel­lendítésének programmját s arra irányítja a munkásosztály és a dolgozó parasztság, az egész nép erőfeszítéseit, hogy népünk élet­színvonalának emelése érdekében ez évben 10.000.000 tonna búza- és kukoricatermést ér­jünk el s minden növényből gazdag termést takarítsunk be. Lenin megmutatta az árucsere óriási jelentő­ségét a város és a falu, az ipar és a mezőgaz­daság szoros kapcsolatainak kialakításában. Népi államunk a város és falu közti árucse­rével, s különösen az állami és a szövetkezeti kereskedelemmel, a szerződéskötési rendszer­rel, ösztönzi és érdekeltté teszi a dolgozó pa­rasztokat a mezőgazdasági termelés növelé­sében, a szocializmus útjára irányítja őket, s megjavítja a dolgozók és az ipar ellátását, előmozdítja az életszínvonal emelését. A szo­cialista kereskedelem jelentősége különösen megnőtt a jegyrendszer megszüntetése és a szabadforgalmú kereskedelem bevezetése óta. Szükséges tehát, hogy nagy figyelmet fordít­sunk a szocialista kereskedelem — az állami és szövetkezeti kereskedelem — alapos meg­javítására. Lenin kifejtette, hogy minden forradalom legfőbb kérdése a hatalom kérdése és hang­súlyozta, hogy a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet, a különböző történelmi feltételek között, igen gazdag és változatos formákat ölt, de lényegük elkerülhetetlenül ugyanaz lesz: a proletariátus diktatúrája. Lenin rámutatott arra, hogy a burzsoázia régi államgépezetét szét kell zúzni és helyé­be új államot kell létesíteni. Ezt a zseniális lenini tant teljességgel iga­zolta a szocializmust építő dolgozók állam­­szervezésének új történelmi formája — a népi demokratikus rendszer megjelenése. A marxi-lenini tanokat követve, országunk dolgozói a párt vezetésével kiragadták az államhatalmat a burzsoázia és a földesurak kezéből, szétzúzták a burzsoá államgépeze­tet és megteremtették a népi demokratikus államot, amely a dolgozók hatalmát képvise­li, az ő érdekeiket szolgálja és szoros szálak fűzik a nép széles tömegeihez. A néptaná­csok száz meg százezer munkást, dolgozó parasztot és értelmiségit mozgósítanak a közügyek vezetésére. Pártunk és államunk lenini nemzeti poli­tikája nyomán a román és a nemzeti kisebb­ségi dolgozók között a barátság, a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítség kap­csolatai jöttek létre; valamennyien egyaránt kiveszik részüket a népgazdaság fejleszté­séért, a dolgozók "életszínvonalának emelé­séért és a közös haza — a Román Népköz­­társaság — erősítéséért folyó harcból. A ro­mán nép és a nemzeti kisebbségek közti ba­rátság és testvériség szüntelen erősítése, a nacionalizmus és a sovinizmus bármely meg­nyilvánulásának leküzdése, jelentős feltétele államunk szakadatlan erősödésének. A népi demokratikus állam, a társadalmi fejlődés objektív törvényeinek ismeretére és felhasználására alapozva működését, mind­jobban kiépíti gazdasági­ szervező funkcióját. Szakadatlanul erősíti és fejleszti a szocialis­ta alakulatot, tervszerűen vezeti az ipart és a közlekedést, a pénzügyeket, a mezőgazda­ság szocialista szektorát, a szocialista ke­reskedelmet, minden úton-módon támogatja a mezőgazdaság felemelkedését, a város és a falu közti árucsere fejlesztését. Az állam gazdasági-szervező funkciója egybefonódik a kulturális-nevelő funkcióval. Az állam, mint a kultúrforradalom megvalósítója, hatalmas munkát fejt ki a tömegek műveltségi színvo­nalának emelése és szocialista öntudatra nevelése érdekében, a művészet és a kultúra felvirágoztatásáért a szocialista realizmus útján, a néphez hű,­us értelmiségi káderek kiképzéséért. A dolgozók odaadó támogatását élvező népi demokratikus állam kíméletlenül szétzúzza az osztályellenség, az imperialista kémek és ügynökök mesterkedéseit. Erősíte­nünk kell a tömegek éberségét, úgy, amint azt Lenin tanította, hogy meghiúsítsuk az osztályellenség minden bűnös akcióját. Az állam biztosítja a külső agresszió ellen az ország védelmi képességének erősödését. Lenin arra tanított bennünket, hogy az ál­lamgépezet kérdése a szocialista építés egyik legfontosabb kérdése. Az államgépezet sza­kadatlan erősítése és tökéletesítése nélkül nem haladhatunk előre sikerrel a szocializ­mus felé. A párt, az államgépezetre vonatko­zó lenini elveket követve, fáradhatatlanul erősíti a vezetést és az ellenőrzést az állam­­gépezet minden láncszemében; megköveteli tőlük, hogy minden úton-módon erősítsék kapcsolataikat a néptömegekkel; mindennapi harcra buzdítja a dolgozókat a bürokratiz­mus megszüntetéséért. A párt harcol azért, hogy az államgépezet minél olcsóbb, minél takarékosabb legyen s hogy szüntelenül tö­kéletesítse munkamódszereit. V. I Lenin a Szovjetunió békepolitikáját hirdette és hangsúlyozta a szocialista rendszer és a kapitalista rendszer együtt­­létezésének és békés versenyének lehetősé­gét. Népi demokratikus államunk — a lenini tanításoktól vezéreltetve — békés külpoliti­kát folytat, a nemzetközi együttműködés külpolitikáját. Országunk külpolitikájának alapelve fel­szabadítónkkal és megingathatatlan bará­tunkkal, a Szovjetunióval való barátságunk és testvéri együttműködésünk. Országunk­nak szoros baráti és együttműködési kap­csolatai vannak a Kínai Népköztársasággal és a többi népi demokratikus országgal; or­szágunk igyekszik normális együttműkö­dést létrehozni a kapitalista országokkal, hogy fejlessze kereskedelmi és kulturális kapcsolatait és védje a békét. Az államok közti normális kapcsolatok fejlődését s a népek békéjét veszélyeztetik az agresszív imperialista körök, amelyek az imperializmus világuralmának helyre­­állítására törekedve megindították a fegy­verkezési hajszát, agresszív katonai tömböket hoznak létre s a német militarizmust akar­ják megtenni a készülő támadás roham­csapatának­ A párizsi egyezmények ratifi­kálása folytán — amely a népek akarata ellen következett be — a nemzetközi fe­szültség fokozódott. A demokratikus tábor országainak népei, számot vetve biztonsá­guk veszélyeztetésének fokozódásával, kény­telenek megtenni a szükséges intézkedése­­ket védelmük megerősítésére, hogy egysé­ges erővel helyezkedhessenek szembe az agressziós erőkkel. A moszkvai értekezleten részvevő nyolc európai állam — köztük a mi országunk is — megegyezésre jutott egy barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés megkötése, valamint fegyveres erőik és azok egységes parancsnokságának megszervezésére szük­séges intézkedések tekintetében. Népünk szilárd elhatározása, hogy csakúgy, mint a többi szabad ország, megsemmisítő csapást mérjen minden agresszorra, amely merény­letet követne el forradalmi vívmányai ellen, népi demokratikus államunk függetlensége ellen. Amint V­­I. Lenin mondotta: „Soha­ '­sem fogják legyőzni azt a népet, amelynek munkásai és parasztjai nagy többségükben felismerték, megérezték és tisztába jöttek ve­le, hogy saját hatalmukat..., a dolgozók hatalmát védik, hogy azt az ügyet védel­mezik, amelynek győzelme biztosítja nekik és gyermekeiknek a kultúra minden áldását, mindannak élvezetét, amit az emberi mun­ka létrehozott ”. A béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának valamennyi más népével együtt népünk ezentúl is minden erejével részt vesz a béke megvédéséért folyó harc­ban. Még mindig nem késő meggátolni a párizsi egyezmények valóra váltását, a né­met militarizmusnak — egy új­abb világhá­ború kirobbantása legveszedelmesebb ténye­zőjének — a felélesztését. A béke szüntelenül növekvő erői erőseb­bek a háborús és agressziós erőknél. Ha az imperialisták mégis agressziós ka­landokba bocsátkoznának, nem a „világcivi­lizáció” fog elveszni, hanem az imperializ­mus rothadt és véres társadalmi rendszere. Lenin arra tanította a munkásosztályt, hogy a párt forradalmi elmélettel felfegyver­zett élcsapata kell hogy legyen; hogy a párt a proletárok osztályának pártja kell hogy le­gyen; szoros kapcsolatban kell állania a szé­les tömegekkel, hogy a pártot nemcsak a tu­dományos forradalmi elmélet — amelyhez igazodik — teszi erőssé, hanem szervezettsé­ge, akarat- és akcióegysége, öntudatos vasfe­gyelme is. Lenin kifejtette, hogy a párt a proletariátus legmagasabb fokú szervezési formája, amelynek vezetnie kell a dolgozók minden más szervezetét s amelynek a hata­lom megszerzése után az állam vezető ere­jévé kell válnia. E lenini elvek alapján álló pártunk az 1918—1920-as Románia nagy osztályharcai­nak tüzében alakult meg, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán hazánkban támadt forradalmi lendület hatá­sára. A Román Kommunista Párt megalaku­lása folytán a leninizmus történelmi jelentő­ségű győzelmet aratott a romániai munkás­­mozgalomban az opportunizmus és a refor­mizmus fölött. A Román Kommunista Párt maga köré egyesítve a hazafias erőket, előkészítette és megvalósította az augusztus 23-i történelmi aktust, és a Szovjetuniónak a fasizmuson aratott győzelme folytán kialakult kedvező körülmények között harcra vezette országunk dolgozóit a kizsákmányoló osztályok hatal­mának megdöntéséért és népi demokratikus államunk megteremtéséért. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése folytán az 1948 februári kon­gresszuson létrejött a Roma­ Munkáspárt. Ez biztosította a munkásmozgalom soraiban fennálló szakadás felszámolását a marxi-le­niai ideológia alapján és magasra emelte a munkásosztály vezető szerepét a dolgozó nép­nek a szocializmus felépítéséért folyó harcá­ban. A párt a jobboldali és baloldali oppor­tunista elhajlások szétzúzásával szüntelenül erősítette egységét. A párt állandó erősítése, a pártszervezetek tevékenységének magasabb színvonalra való emelése biztossá teszi az előttünk álló nagy­szerű feladatok sikeres teljesítését. Lenin arra tanít, hogy igyekeznünk kell minél magasabbra emelni a párttag címét. Ez arra kötelez minden párttagot, hogy ak­tív harcosa legyen a pártpolitika és a párt­­határozatok gyakorlati megvalósításának, napról napra mindjobban erősítse kapcsola­tát a dolgozókkal s példamutatásával a párt kijelölte feladatok teljesítésére mozgósítsa a pártonkivülieket. A párt megerősítése szempontjából nagy jelentősége van az alapszervezetek által ki­fejtett munka megjavításának. A tartományi, rajoni és városi pártbizottságok tegyenek meg mindent az alapszervezetek mozgósító erejének állandó növelésére, hogy azok csata­sorba állíthassák a dolgozókat a párt politi­kájának valóra váltásáért, s hogy a dolgozó nép legbecsületesebb és legodaadóbb fiainak a pártba való bevonásával erősítsék a párt sorait. A párt megköveteli összes szerveitől és szervezeteitől, hogy szilárdsággal váltsák valóra a pártvezetés és a pártélet lenini sza­bályait, hogy következetesen alkalmazzák a kollektív vezetés lenini elvét. Erősítenünk kell a pártfegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra, biztosítanunk kell a párt­­szervezetek egész tevékenységében a belső pártdemokráciát. Ne feledjük el Lenin útmutatását, hogy a szervezési munkában a legfontosabb kérdés az emberek helyes kiválasztása és a határo­zatok végrehajtásának ellenőrzése. Minden egyes pártszervezet és párttag kö­telessége kérlelhetetlen magatartást tanúsí­tani a hibákkal és hiányosságokkal szemben, ösztönözni az önkritikát és az alulról jövő kritikát. Lenin különleges erővel hangsúlyozta a kommunisták marxista nevelésének, a szocia­lista ideológia tömegpropagandájának szük­ségességét, bármilyen burzsoá ideológiai be­folyás visszaverésének szükségességét. „A kérdés csakis így tehető fel: burzsoá, vagy szocialista ideológia ? Itt nincs közép­út... —■ írja Lenin. — Ezért a szocialista ideológia mindennemű lekicsinylése, minden­nemű­ mellőzése egyszersmind a burzsoá ideo­lógia erősbitését jelenti.” A párt különleges figyelmet fordít arra, hogy az összes párttagok és tagjelöltek el­­sajátítsák Marx-Engels-Lenin-Sztálin min­dent legyőző tanítását, s hogy elterjesszék a széles tömegek között ezt a tanítást. Minden párttag és tagjelölt kötelessége el­­mélyülten tanulmányozni a marxi-lenini ta­nítást s állandóan fejleszteni öntudatát. Ab­ból a tényből kiindulva, hogy a marxizmus­­leninizmus nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez, a párt elvárja a kommunisták­tól, hogy megértsék a marxizmus-lertinizmus alkotó jellegét, hogy ne az idézeteket és ki­ragadott formulákat, hanem Marx-Engels- Lenin-Sztálin tanításainak mindent legyőző lényegét tegyék magukévá. A párt vezetésével, dolgozó népünk a szo­cializmust építi. A szocializmus országunkban való sikeres építésének biztosítéka a lenini utat szilárdan követő párt irányvonalának és politikájának megvalósítása, a széles tömegek alkotó tevé­kenysége, a nép szoros tömörülése a párt körül s a párt, a kormány és a nép meg­bonthatatlan egysége. Lenin zászlaja alatt, a Román Munkáspárt vezetésével előre a szocializmus győzelméért édes hazánkban — a Román Népköztársa­ságban ! (Megjelent a Solhteia 3255. szá­mában) ELŐRE IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli. Fokozatos, lassú felmelegedés várható. Job­bára borús égboltozat, elvétve, főleg az or­szág északnyugati részén, kisebb esők. Hőmérsékleti értékek: nappal 9 és 17 fok, éjjel 2 és 8 fok között. A következő három napra eleinte arány­lag hűvös, majd fokozatosan melegebb idő várható. Kezdetben felhős, majd fokozatosan kiderülő égboltozat, mérsékelt, helyenként élénkülő szél. Gólzápor a labdarúgóbajnokság A-osztályának VII. fordulójában A labdarúgóbajnokság A-osztályának VII. fordulója némi meglepetésre, jobb támadójátékot hozott a legtöbb csapat részéről, mint az eddigiek. Lényegesen jobban játszott a Bukaresti Dinamo, a CCA, újból nekilendült az Aradi Flamura Rosie és a Kolozsvári Stiinta csatársora. Örvendetes a Ploesti Flacara jó szerep­lése is. Eredmények: Bukaresti Dinamo—A marosvásárhelyi Loco­­motiva 6:1 (4:0). Góllövők: Ene (2), Suru (2), Nicusor és Szökő, illetve Crisan. Ploesti Flacara—Sztálinvárosi Dinamo 4:0 (2:0). Góllövők: Dragán (2) Marin Mar­cel és Pahontu. Régent Avintul—CCA 1:9 (0:6). Góllövők: Tataru (4), P. Moldoveanu (2), Demjén, Ka­rikás és Munteanu, illetve Mateon. Aradi Flamura Rosie—Bukaresti Progre­­sul 3:2 (2:2). Góllövők: Birou, Kapás és Mercea, illetve Blujdea és Cacoveanu. Kolozsvári Stiinta— Petrozsényi, Minerul 3:1 (1:0). Góllövők: Dragoman, Suciu és Avram, illetve Moldoveanu, Konstancai Locomotiva—Temesvári Stiin­ta 0:1 (0:0). Góllövő: Dinulescu A bajnokságban továbbra is a Bukaresti Dinamo vezet 12 ponttal. A Ploesti Flacara 10 ponttal (1 mérkőzéssel kevesebbet ját­szott) a második helyet foglalja el. A Bukaresti Progresul Aradon szenvedte el első vereségét s igy most már csak a Bukaresti Dinamo és a Ploesti Flacara ve­retlen. 2:0 arányban vezetett Aradon a Bukaresti Progresul a 21. percben, de Popovici kapus három védhető gólt engedett hálójába s így vereséget szenvedett a Progresul. A forduló és egyben a bajnokság legna­gyobb eredménye született meg Régenben vasárnap. A katonacsapat hat mérkőzésen 6 gólt rúgott, azaz mérkőzésenként egyet, a hetedik fordulóban pedig kilencszer vette be a régensek kapuját! Még egyetlen győzelmet sem szerzett az újonc Régens Avintul. Kevés gólt (3) rúgott, de nagyon sokat (20) kapott. Ebből 11-et öt mérkőzésen, kilencet pedig vasárnap. Harmincegy gól esett a vasárnapi forduló­ban. 26-ot a győztes csapatok, ötöt pedig a legyőzött együttesek rúgtak. Rekordszám eb­ben a bajnoki idénybem! Szerdán, április 13-án kerül sor a VIII. fordulóra. CCA—Bukaresti Dinamo; Sztálin­városi Dinamo — Temesvári Locomotiva; Petrozsényi Minerul—Aradi Flamura Rosie; Temesvári Stiinta—Ploesti Flacara, Kolozs­vári Stiinta—Regent Avintul, Marosvásárhe­lyi Locomotiva—Bukaresti Progresul. s Meglehetősen izgatott volt a légkör a mérkőzés előtt mindkét öltözőben a nagy tét miatt. Az osztrákoknak a döntetlen ered­mény is elég lett volna a csoportelsőség ki­vívására és éppen ezért kezdettől fogva vé­dekezésre rendezkedtek be. Mindenáron arra törekedtek, hogy gólt ne kapjanak. A román csapat felismerte az osztrákok taktikáját és a szokottnál is gyorsabb iram­ba kezdett. Veszélyesen támadott és sokszor és jól lőtt kapura. Az osztrákok szervezett védelme valamennyi támadást biztosan há­rított el. Kitűnően védett az osztrák kapus ezen a mérkőzésen. A 7. és 14. percben biz­tos góltól mentette meg csapatát. Az osztrá­kok időnként ellentámadásokkal igyekeztek megközelíteni a román kaput, de ezek a tá­madások erőtlenek voltak s igy védelmünk megerőltetés nélkül mindig időben rombolt. A 35. percben megszületett az első és egy­ben a győzelmet jelentő román gól. Neamtu szerezte meg a labdát és mindjárt Georges­­cuhoz továbbított, aki három osztrák játékost is átjátszott és jobbszélre küldte a labdát. Itt Copil lefutotta Fresset és Enehez gurított s a középcsatár védhetetlenül a hálóba vág­ta a labdát. 1:0 a román csapat javára. Szünet után a román csapat továbbra is jól játszott, de most már az osztrákok is tá­madásba lendültek s igy még izgalmasabb lett a mérkőzés. Az 51. percben Copil sze­rezte meg a labdát, hatalmas lövést küldött az osztrák kapura s a kapus nagy bravúrral csak szögletre tudott menteni. Hat perccel később Ene fejese kapufát ért. Az osztrákok ritkábban támadtak, de ezek a támadások most már mindig veszélyt jelentettek a ro­mán kapura. A 67. percben Bocianu fejjel mentett, majd a 72. percben az utolsó pil­lanatban szögletre hárított. Az utolsó per­cekben ismét a román csapat rohamozott, de az eredmény már nem változott A mezőny legjobb játékosa a román csa­pat középcsatára, Ene volt. Kiemelkedett még Stefanescu, Georgescu, Ghibea és Bocianu, de a győzelem elérésében valamennyi játéko­sunknak egyforma érdeme volt. Az osztrák csapatból Dobias, Tamadt, Kostbcek és Rai­­hauer játéka tűnt ki. A két csapat a következő felállításban ját­szott: RNK: Bocianu — Ionita, Stancu, Stefa­nescu — Neamtu, Maior — Copil, Ghibea, Ene, Georgescu, Anghel. Ausztria: Dobias — Schrottenbann, Ta­madt, Fresser — Kleemaier, Hölt, — Koisser, Kosiicek, Hauser, Huberts, Baihauer. A IV. csoportban ugyanezen a napon a Magyar Népköztársaság csapata a jugoszláv együttest győzte le 2:0 (2:0) arányban. A csoportgyőzelmet így a magyar válogatott 4 szerezte meg. További eredmények: Franciaország—Bel­gium 2:0 (0:0), Törökország—Luxemburg 4:2 (1:2). Az első és negyedik csoportban a küzdel­mek befejeződtek. A végső állás a következő: STP­­­msmsw Ifjúsági labdarúgó válogatottunk nagy nemzetközi sikere Nagy feladatot oldott meg ifjúsági labdarugó válogatottunk vasárnap Olaszország­ban. Harmadik ellenfelét, az eddig veretlen és nagy esélyekkel indult kitűnő osztrák válogatottat is legyőzte és ezzel első helyen végzett az első csoportban. Nehéz volt az út a győzelemig, de a mindvégig lelkesen játszó­ ifjú labdarúgóink jól megállták helyüket az erős mezőnyben s ragyogó győzelemmel örvendeztették meg népünket. Értékes az osztrákok elleni győzelem, de különösképpen értékes a csoportel­sőség. Labdarúgóink legyőzték a franciákat, döntetlent értek el a belgák ellen és a döntő fontosságú mérkőzésen le tudták győzni a nagy nemzetközi tapasztalattal ren­delkező osztrák válogatottat is. Román Népköztársaság — Ausztria 1:0 (1:0) Első csoport: 1. RNK 3 2 1 0 3:1 5 2. Ausztria 3 2 0 1 8:5 4 3. Franciaország 3 1 0 2 4:6 2 4. Belgium 3 0 1 2 3:6 1 Negyedik csoport: 1. Magyar NK 3 3 0 0 10:1 6 2. Jugoszlávia 3 2 0 1 8:2 4 3. Törökország 3 1 0 2 4:6 2 4. Luxemburg 3 0 0 3 3:16 0

Next