Előre, 1956. szeptember (10. évfolyam, 2756-2781. szám)
1956-09-01 / 2756. szám
2 Szabadságot Németország Kommunista Pártjának! 14 bukaresti jogászok nagygyűlése A fővárosi jógizok csütörtökön este nagygyűlést tartottak a Boema kerthelyiségben, hogy tiltakozzanak Németország Kommunista Pártjának törvényen kívül helyezése ellen. A gyűlést Petre Belle egyetemi tanár, a fővárosi jogtudományi kar dékánja nyitotta meg. N. Dascovics egyetemi tanár, az Akadémia jogügyi kutatóintézete nemzetközijogügyi szakosztályának vezetője, a nemzetközi jogszabályok megszegésének s a jaltai és a potsdami egyezmények útján elismert jogalapok semmibevevésének minősítette a karlsruhei alkotmányjogi bíróság ítéletét. Az 1945 júliusában létrejött potsdami egyezmény világosan leszögezte — mutatott rá a szónok —: Németországnak biztosítani kell az összes demokratikus pártok szabad működését, hogy politikai élete demokratikus alapon állhasson helyre s hogy azután békésen illeszkedhessek be a nemzetközi életbe. I. Stoenescu egyetemi tanár, a Legfelső Bíróság elnökhelyettese a karlsruhei per során a halmazott eljárások fondorlatos jellegét domborította ki. A bírói tanács jó néhány tagja megrögzött militarista és revanspolitikus. Az ítéletet teljesen szokatlan feltételek között mondották ki, megsértve az alapvető perrendi szabályokat és a védelem jogát. Még a vád alá helyezés eszközéhez is folyamodtak a védelem több ügyvédjével szemben, hogy megfélemlítsék őket. Sem a bírósági vádirat, sem az ítélet kihirdetésekor felolvasott indokolás nem rós fel Németország Kommunista Pártjának semmi ténybeli kihágást. Nem hozhatták fel ellene azt sem, hogy kísérletet vagy előkészületeket tett az ország államrendjénak erőszakos megdöntésére. Mindössze azzal vádolhatták Németország Kommunista Pártját, hogy politikájában a marxil leniai tanokat követi és hogy Németország békés egyesítéséért s az ujrafelfegyverzés és a háborús veszély ellen küzdve, felvilágosítja a közvéleményt. Ez a per tehát nem tények, hanem eszmék, nézetek ellen irányult. Mint jogászok, mint az igazság ügyének védelmezői — mondotta befejezésül a szónok —, tiltakozunk a bonni vezető körök antidemokratikus cselekménye elen amely az emberiség legdrágább kincsét, a békét fenyegeti. Felszólalt még Traian Ionascu egyetemi tanár, az Akadémia jogügyi ku tanintézetének igazgatóhelyettese. — A karlsruhei bíróság — mondotta — az alkotmányellenesség vádjával illetett és félre akart állítani egy olyan pártot, amelynek ideológiája a német nép igazi érdekeinek szolgálatában áll. De nem lehet perbe fogni egy ideológiát; nem illetékes erre egyetlen bírósági szerv sem, még ha a ranglétra legfelső fokán is áll. A per kétségteenül folyik, de társadalmi és politikai síkon, s a döntést maga a német nép hozza majd meg, a társadalom fejlődésének tudományos jellegű törvényei alapján. A karlsruhei ítélet a népek millióinak jogos feháborodását váltotta ki Németországban s az egész világon, mindazoknak a körében, akik s békéért, a leszerelésért, a nemzetközi enyhülésért és biztonságért küzdenek. Mint állampolgárok s mint jogászok, a béke és a társadalmi haladás ügyéért ezúton is síkraszállva, keményen elítéljük Németország Kommunista Pártjának alkotmányellenes betiltását — fejezte be beszédét Traian Ionascu. I. Raidu ügyvéd, a Román Népköztársaság Ügyvédi Kollégiuma Központi Tanácsa elnökségének tagja, ez után felolvasta a bukaresti jogászok nagygyűlésének a Német Szövetségi Köztársaság kormányához, a bonni Bundestaghoz és a karlsruhei szövetségi alkotmányjogi bírósághoz intézett tiltakozó táviratát. A dolgozók országszerte nagygyűléseken tiltakoznak Marosvásárhely (Kiküldött munkatársunktól. — Augusztus 31 délután 3 óra. Az üzemekből, vállalatokból, intézményekből a dolgozók ezrei munka után egyenesen a főtérre jöttek, hogy tiltakozásukat fejezzék ki Németország Kommunista Pártjának betiltása miatt. A tömött sorok felett zászlóerdőt lenget a szél, jelszavas táblákat emelnek Magasba a munkáskezek. A feliratok magyarul és románul hirdetik: Együtt érzünk a német kommunisták, har és egy emberként követeljük a karlsruhei törvényszék jogtalan és önkényes ítéletének érvénytelenítését.” A tömeg lelkesen élteti Németország Kommunista Pártját, amikor a rögtönzött emelvényen Csavar Béla, a tartományi szaktanács elnöke megnyitja a marosvásárhelyi dolgozók nagygyűlését. Csupor Lajos, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja, a tartományi pártbizottság első titkára lép a mikrofon elé. A szónok vázolta a pari Doimasának korai menyeit és az ezután előállt helyzetet. — Ez az eljárás ...... merénylet a munkásosztály, az egész német nép és a Német Szövetségi Köztársaság demokratikus erői ellen” — mondotta. ..A karlsruhei ítélet mögött ugyanazok állanak, akik annak idején Németországot katasztrófába sodorták’ — folytatta. „Le a háborús uszítókkal Nem akarjuk, hogy megismétlődjék 1933!” - kiáltották többen . A nyugatnémet reakciós körök módszerei nem újak. A hiteristák ugyanígy jártak el, de a történelem szemetesládájába kerültek, míg Németország Kommunista Pártja az összes üldözések ellenére élt, él és élni fog. „Dolgozunk és harcolunk, tartós békét akarunk!” — hangzott a tömegből és hosszas tapssal fogadták Csupor elvtárs zárószavait: „ ... Biztosítjuk a kommunistákat és a német munkássztálytestvéri Szolidaritásunkról." Ebben a szellemben beszéltek a többi felszólalók is. Csonca Gavrila, a Simó Géza bútorgyár mérnöke a gyár Valamennyi dolgozójának nevében elítélte a nyugatnémet reakció mesterkedéseit, amely a haladás, a békés fejlődés ellen irányul és csatlakozott a német munkásosztály jogaiért harcoló milliók akaratához.-----------------r*t----Alacsony termetű, idős ember a következő felszólaló: Dr. Mátyás Mátyás, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet híres professzora. „Mi orvosok, akik foglalkozásunknál fogva is a legemberségesebb érzéseket tápláljuk, testületileg tiltakozunk minden olyan erőszakos cselekedet ellen, mely a gondolkozási és cselekvési szabadságot lábbal tiporja és amely előfutárja a pusztításnak is és a háború borzalmainak” — mondotta többek között. „A Német Kommunista Párt zászlóvivője a német nép békéjéért, haladásáért, az egységes Németország megteremtéséért vívott harcának. A világ becsületes dolgozóinak összefogása továbbra is támogatni fogja őt ebben a munkában.” Megrázó szavakkal emlékezett viszsza a hitlerizmus borzalmaira Kelemen Piroska, az OCL Alimentara dolgozója. — Én egyike vagyok azoknak, akiket deportáltak. Gyermekemet, szüleimet és hozzátartozóimat vesztettem el az auschwitzi haláltáborban. Sohasem felejtjük el ezt, és nem akarjuk, hogy mégegyszer megismétlődjék. — mondotta, majd így folytatta: „Ezért teljes erőnkkel és egész szívünkkel a német nép mellett állunk, a német munkásosztály és annak partja theflef.i ''A több mint tízezres tömeg egyöntetű akaratát tolmácsolta Szőcs Béla, a tartományi néptanács dolgozója is, amikor kijelentette: „Követeljük, hogy vonják vissza Németország Kommunista Pártjának betiltására hozott ítéletet. Szabadságot a békeszerető német népnek!” (Tudósítónktól) . Tegnap, augusztus 31-én délután Kolozsvár fizikai és szellemi dolgozóinak sokezres tömege lepte el a Szabadság-teret. Ünnepek alkalmával lát együtt ilyen sok embert a főtér. Most azonban nem ünnepelni jöttek. Ellenkezőleg, azért gyűltek egybe, hogy tiltakozzanak az emberiséggel szembeni újabb merénylet ellen, felháborodásukat fejezzék ki a karlsruhei bíróság terrorakciója, Németország Kommunista Pártja betiltása ellen. A nagygyűlésen részvevők előtt Vaida Vasile elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének póttagja, a kolozsvári pártbizottság első titkára szólott elsőnek. Rámutatott arra, hogy a karlsruhei bíróság önkényes ítélete, a legelemibb emberi jogoknak ez a lábbal tiprása éppen akkor következett be, amikor nemzetközi viszonylatban a feszültség enyhülésének lehettünk tanúi. Ez nem véletlen. A szónok vázolta, hogy a revansvágyó nyugatnémet politika következetesen ellene szegül a békés törekvéseknek, a német nép és a világ öszszes népei létérdekeinek. Ezt az utat ismeri az emberiség. 1933 óta ez a hitleri fasizmus útja. A történelem azonban nem ismétlődik. Téves illúzió lenne azt képzelni, hogy ilyen aljas aktussal el lehet némitani a német népet és meg lehet Kolozsvár kötni a kezét. Az ítélet nem a nyugatnémet kormányzat erejének, hanem ellenkezőleg gyengeségének a jele. Jogtipró ítéletek a múltban is voltak, de a Német Kommunista Párt létezett és létezik ma is, mert mélyen gyökerezik a népben, amely Róza Luxemburgot, Karl Liebknechtet, Ernst Thälmannt, Wilhelm Piecket és anynyi más kiemelkedő harcost adott az emberiségnek. Beszéde végén Vaida Vasile elvtárs hangsúlyozta, hogy népünk, amely kétszer is átélte a német militarizmus szörnyűségeit, testvéri szolidaritást vállal a német nép harcával az újabb háborús veszély ellen. Ezek után Bognár Katalin, a kolozsvári Herbák János gyár élmunkásnője mondotta el, milyen nyugtalanságot és felháborodást váltott ki üzemükben a nyugatnémet kormányzat terrorintézkedése. Ugyanakkor a gyár dolgozóinak tiltakozását fejezte ki. Ezután Moga Aurél akadémikus, a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora lépett a mikrofon elé. „A tudomány és kultúra emberei tisztában vannak azzal, — mondotta többek között —, hogy ez a jogtalan akció egy láncszeme az emberiség békéje, a nemzetközi feszültség enyhülése elleni mesterkedéseknek”. Hangsúlyozta, hogy hazánk értelmiségi dolgozói határozottan síkraszállnak a terrorakciók f Ilin, tudva azt, hogy a nyugatnémet militarizmus újjáélesztése merénylet az emberiséggel szemben Márton Gyula professzor, a Bolyai Tudományegyetem dékánja emlékeztet azokra a borzalmakra, amelyeket a hitler-fasizmus szabadított az emberiségre. Alig tértünk magunkhoz, alig építettük újjá a szétrombolt hajlékokat, Nyugat-Németországban máris megtették az első lépéseket a fasiszta hadsereg újjáélesztésére, — mondotta többek között, majd a Bolyai Tudományegyetem taniszemélyzete és diáksága nevében határozottan tiltakozott a karlsruhei bíróság jogtipró ítélete ellen. Utolsónak Talpalaru Vasile, a vasúti műhelyek c.munkása beszélt a nagygyűlésen. Rámutatott, hogy ez az akció szétoszlatta az utolsó illúziókat is a párizsi szerződés úgynevezett garanciáira vonatkozóan, majd a vasúti műhelyek dolgozóinak a német kommunista párt betiltása elleni tiltakozását tolmácsolta. Az elhangzott beszédek után a nagygyűlés részvevői tiltakozó táviratot intéztek Konrad Adenauerhez, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához. A táviratban megbélyegezték a jogtalan és barbár lépést és követelték a karlsruhei bíróság ítéletének megsemmisítését. tudósítónk telefonjelentése).énteken délután a Cenk alatti iparváros dolgozó népe nagygyűlésen tiltakozott a karlsruhei ítélet ellen. Négy óra után valósággal megmozdult az egész város. Az Ernst Thälmann-gyár, a Vörös Zászló üzemek, a Timella, a Fónagy Jéhos-gyár, a Vaseszterga-művek dolgozói ezres sorokban vonultak a belváros felé. És megindult a nagy munkásnegyedek népe is: Ó-Brassó, Bolgárszeg, Bertalan dolgozói hatalmas folyamként hömpölyögtek az öreg város utcáin. Fél ötre körülbelül negyvenezer főnyi tömeg lepte el a zászlódíszbe öltözött Augusztus 23 teret. Kemény munkáskezek emelték magasra a jelszavas táblákat. A hatalmas belük román, magyar és német nyelven tiltakoztak Németország Kommunista Párt-i pértk betiltása ellen és követelték a arlsruhei ítélet megsemmisítését. (Tudósítónktól). Csütörtök délután négy órakor több mint ötvenezer temesvári dolgozó gyűlt egybe az Operaház előtti téren, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a karlsruhei bíróság igazságtalan döntése ellen. A nagygyűlést Patelinet Vasile, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja, a tartományi pártbizottság első titkára nyitotta meg, Temesvár majd Temesvár dolgozóinak nevében Isac Martin, a Nagy Nemzetgyűlés képviselője mondott beszédet. A tiltakozó nagygyűlésen felszólalt Binder Stefan német középiskolai tanár Kovács István, az Electromotor országos hírű esztergályosa, Motiu Ioan, az IMB kiváló öntője, akik megbélyegezték a karlsruhei bíróság jogtalan döntését és követelték Németország Kommunista Pártjának törvényes jogaiba való visszahelyezését. A tiltakozó nagygyűlésen résztvett temesvári dolgozók táviratot küldtek a bonni szövetségi kormányhoz és követelték a Németország Kommunista Pártja betiltásáról hozott határozat visszavonását Sztálinváros Sokszor gyűlt már össze Sztálinváros dolgozó népe az ódon házaktól körülvett történelmi levegőjű tanácsház előtti téren, de ilyen forró és forradalmi hangulatú gyűlést rég láttak ezek a házak. Bergheanu Maxim elvtárs, a Román Munkáspárt KV póttagja Sztálin tartomány pártbizottságának első titkára részletesen ismertette a nyugatnémetországi eseményeket. „Minden terrorintézkedés ellenére Németország Kommunista Pártja él és élni fog” — mondotta hatalmas tapsorkán közepette. Capatina Petre mozdonyvezető ésmunkás a vasúti munkások nevében mondott beszédet. Ezután Szemlér Ferenc állami díjas író, az RNK írószövetségének titkára vette át a szót és a magyar nemzetiségű dolgozók nevében tiltakozott a karlsruhei ítélet ellen. Cojocaru Petre, a Vörös Zászló művek IMSZ bizottságának titkára, a fiatalok nevében szólalt fel. Flueras Eugenia, a Vörös Posztó üzemek él munkásnője az asszonyok, az anyák nevében emelte fel szavát a német militaristák önkényessége ellen. Gotismann Harold mérnök, a német nemzetiségű dolgozók szószólójaként tiltakozott Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen. Vizitu Gheorghe traktorgyári élmunkás felolvasta azt a táviratot, amelyet a nagygyűlés küldött s amelyben a város dolgozói az ítélet megsemmisítését kérik, szabadságot követelnek Németország Kommunista Pártjának. Az Internacionálé forró dallama szállt az esti órákban a régi város házai fölé. CLORE Az RNK Újságírószövetségének tiltakozó távirata A Német Szövetségi Köztársaság kormányának BONN A Román Népköztársaság újságírói mélységes felháborodással tiltakoznak Németország kommunista pártjának betiltása, a kommunista és demokratikus sajtó beszüntetése, valamint számos nyugatnémet újságírónak a szövetségi rendőrség szervei által történt letartóztatása ellen. A demokratikus szervezetek és a kommunista ás demokratikus sajtó betiltása, a békét és Németország egységének ügyét következettsüti védelmező lapok székházainak fordúlása és lepecsételése arra a szomorú időszakra emlékeztet, amikor a Németországban hatalomra került fasizmus hasonló intézkedésekkel készítette elő a német nép és egész Európa egyik legvéresebb tragédiáját .A mi országunk a maga részéről szintén fájdalmasan megsínytette e sötét korszak következményeit. Éppen ezért a romániai újságírók nevében követeljük, hogy semmisítsék meg a karlsruhei törvényszék ítéletét és hatálytalanítsák a sajtószabadságot durván sértő intézkedéseket. Meggyőződésünk, hogy az eszmék és a gondolat szabadsága nem nyomható el önkényes ítéletekkel, csendőr szuronyokkal, s hogy a német nép megtalálja a szükséges erőt ahhoz, hogy útját állja egy új fasiszta diktatúrának. AZ RNK UJSÁGÍROSZÖVETSÉGE Az igazság szavát nem lehet elhallgattatni A sztálinvárosi Vörös Zászló művekben sok szó esik ezekben a napokban Németország Kommunista Pártjának betiltásáról. Mélységes harag tölt el bennünket azok ellen, akik a felháborító karlsruhei ítéletet előkészítették és megrendezték Világosan áll előttünk, milyen érdekek és célok szülték ezt az ítéletet. A nyugatnémet militarista körök azt akarják elérni a kommunisták föld alá kényszerítésével, hogy megsemmisítsék azt a forradalmi erőt, amely következetesen harcol Nyugat-Németország demokratikus fejlődéséért, a két német állam egyesítéséért, az átkos német militarizmus újjáélesztése ellen. A Kruppok érdekeit szolgálja ez az ítélet, akik gyűlölt fegyvereikkel ismét lángba szeretnék borítani Európát, hogy újabb világégésnél megsüthessék a maguk pecsenyéjét. A bonni politikusok azonban végzetesen tévednek ha azt hiszik, hogy terrorintézkedésekkel el lehet hallgattatni egy pártot, mely mögött a munkásosztály, a becsületes emberek milliói állanak. A német nép még nem felejtette el azt a háborút, amelybe, a hitlerizmus taszította. Aj párt betiltása riadót jelent számára, hiába próbálják gúzsba kötni, még elszántabban, még keményebben fog harcolni a militarizmus ellen E küzdelemben a német kommunisták mellett állunk mi, a Román Népköztársaság dolgozói is. Békét, boldog, nyugodt jövőt akarunk teremteni magunknak és gyermekeinknek. Ezért a7 német néppel együtt mi is tiltakozunk a kar farukéi ítélet ellen, amely nemcsak a német kommunisták, hanem egyszersmind a világbéke ellen is irányul. MICHEL SCHUSTER technikus Közös ügyünk győzni fog Bányásztársaimmal együtt mélységes felháborodással vettük hírül Németország Kommunista Pártjának betiltását. Ismerjük azokat az erőket, amelyeknek érdekében állott elhallgattatni a militarizmus ellen, Németország egyesítéséért harcoló kommunista pártot. Ugyanezek a sötét erők üldözték és kényszerítették egykor illegalitásba hazánkban is a kommunista pártot. Jól emlékszem, az elnyomatásnak ezekre az éveire, nehéz küzdelmes idők voltak, de mindannyian éreztük, hogy a párt föld alatt is él és dolgozik. A kommunista párt volt ezekben az években is a mi erősségünk. A kommunista párt vezetett, irányított bennünket az embertelen kizsákmányolás elleni harcban. Katonai behívót kaptam 1929-ben, amikor a csendőrök a lupényi sztrájkolók tömegébe jöttek. Újság nem került a kezembe, két tiszt beszélgetéséből értettem meg, mi történt a Zsitvölgyében. Később neveket hallottam, a letartóztatottak, az áldozatok nevei. Mind ismertem őket ,társaim voltak. Most, amikor Németország Kommunista Pártjának betiltásáról, a párt székházainak feldúlásáról hallok, ugyanazt az aggodalmat, ugyanazt a felháborodást ésazzal a felháborodással tiltakozom Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen A német kommunista pártnak az ítélet kihirdetése után közzétett nyilatkozatából látom és tudom, hogy most is éppen olyan erős, épp olyan élő és összeforrott, mint azelőtt. A német kommunista párt él és élni fog. Egy kommunista pártot nem semmisíthet meg semmiféle ítélet. A német nép ügyének győznie kell. DÖTIÜ AVRAM a lupényi bányabrigád vezetője A német nép mellett állunk... Mint minden becsületes embert, engem is megdöbbentett és mélyen felháborított Németország Kommunista Pártja betiltásának híte. Szüleimmel együtt nagyon sokat szenvedtem a német fasizmus miatt. Meghurcoltak bennünket a kegyetlenségükről, embertelenségükről hírhedt lágerek egész sorsa. Tudom mit jelentene, ha újra feltámadna a fasizmus, az emberirtás e magas iskolája.De a német dolgozó nép harci erején megtörik minden ilyen kísérlet. Ez a nép most, a német munkásmozgalom megpróbáltatásainak napjaiban bátran szembeszegül a bonni alkotmánybíróság jogtalan ítéletével. A német nép harcában mi is — a szocializmust építő társadalom művészei, akik tudjuk mit jelent az emberiség és a művészet számára a német militarizmus — felsorakozunk a német nép oldalán s határozottan tiltakozunk a karlsruhei ítéletellen. Tudjuk, hogy Németország Kommunista Pártjának betiltásával nem lehet megfojtani a német munkásmozgalmat. A jogtalanul betiltott német kommunista párt, a német munkásosztály tántoríthatatlanul harcol tovább jogaiért, a német nép békés jövőjéért. ERDOS I. PÁL grafikus Soha nem nyugszunk bele a törvénytelen ítéletbe Németország Kommunista Pártját betiltották. Az NKP-ra mért csapással és az összes többi demokratikus szervezetek létének veszélyeztetésével a nyugatnémet militaristák arra akarják kényszeríteni a német népet, hogy engedelmes eszközzé váljék egy újabb háború megszervezőinek kezében. Ez volt mindnyájunk véleménye, mikor olvastuk a hírt. Azóta a rádió, az újságok naponta adnak újabb részleteket a nyugatnémetországi eseményekről. Házkutatások, letartóztatások, sajtóhadjárat — mintha már mindezzel találkoztunk volna. Az 1933-as évek jutnak eszünkbe, amikor a hitlerizmus a német nép és Európa érdekei és biztonsága ellen törve, ugyanígy kezdte, betiltotta a kommunisták pártját. És aztán megismertünk egy olyan hitleri Németországot, amely szószegéssel, megsemmisítő táborokkal, „villámháborúval’ Európa feldúlásával tette gyűlöltté nevét az egész földön. Az átkos emlékű barnainges Németország pusztította el a német nép nagy harcosát, Ernst Thilmannt. Tudom, a nyugatnémet militarista köröket nem lehet azonosítani a német néppel, amely az emberiségnek adta Beethovent, Goethét, Schillert, amelynek fia volt Marx Károly, Engels Frigyes,Rota Luxemburg, Karl Liebknecht. Németország Kommunista Pártját éppen békeszerető, valóban demokratikus politikája miatt helyezték törvényen kívül. A bonni kormány nyílt harcot indított a német nép lelkiismerete ellen. De a német nép, a német munkásosztály ebben a nagy harcban nincs egyedül. Az egész haladó emberiség — Ázsiától Amerikáig — ezekben a napokban fölsorakozott egy emberként a német munkásosztály nagy ügye mellett Mi, romániai magyar értelmiségiek tisztán látjuk ma már a nyugatnémetországi események mozgató rugóit. Mint színész, számtalanszor volt alkalmam találkozni a német nép nagy fiainak örök alkotásaival. Éppen ez a gazdagmúlt késztet engem is arra, hogy tiltakozzak az ellen, ami most történt. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy az NKP-t „alkotmányos", valójában alkotmányellenes ítéletekkel hallgatásra kényszerítsék. Véssék emlékezetükbe a Hitler nyomdokaiba lépő német militaristák és revansvágyók, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát. Az egész világ becsületes embereivel együtt én is követelem, hogy semmisítsék meg a karlsruhei terrorítéletet, állítsák vissza az NKP-t jogaiba. Éljen Németország Kommunista Pártjai / MOGYOROSSY GYŐZŐ a nagyváradi Állami Magyar Színház tagja Hat orvos levele Az orvosok az élet védelmező). A leg-drágább kincset, az emberek életét óvjuk. Gyűlöljük a háborút, a pusztítást, mint emberek és mint orvosok. A karls- i ruhei bíróság döntése egy új háború fenyegető árnyát vetíti az emberiség elé. Ezért emeltük fel mi is tiltakozó szavunkat. A hitlerfasizmus uralomra jutásakor is így kezdődött Illegalitásba kényszerítették a német nép függet lenségének Védelmezőjét, a béke és a haladás zászlóvivőjét, Németország Kommunista Pártját. Ennek a következményeit mindannyian ismerjük. Szabadon készülhettek fel a második világháborúra, amely több mint 50 millió ember életét követelte. Nem akarjuk, hogy ugyanez megismétlődjék. Mi, orvosok az élet nevében emeltük fel tiltakozó szavunkat és követeljük a karlsruhei bíróság terrorítéletének visszavonását. Az emberek, a gyermekek egészségét akarjuk óvni , megkönnyíteni, gondtalanná tenni minden ember életét. Et a nemes, magasztos feladatot csak békeidőben tehettük meg. A karlsruhei bíróság döntése a békét, a mi munkánkat is fenyegeti. Ezért tiltakozunk a világ sokmillió becsületes dolgozójával együtt Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen és követeljük törvényes jogaiba való visszahelyezését A Temesvár tartományi 2-es számú klinikai kórház orvosainak nevében : Dr. BULBUCA IOSIF professzor, dr. GEOROESCU ILIE profeszszor, dr. KARDOS IVÁN, dr. LAZAR GYÖRGY, dr. BERCEANU DÁN professzor, dr. MICLEA FELICIA 1956. szeptember 1., szombat «tag Így kezdődött-ez lett a vége Fejezetek a német munkásmozgalom történetéből -------- Ebben az évben — több mint 100 esztendeje — próbáltak meg elsőizben fellépni Németországban a kommunista párt ellen. A párt követelései akkoriban a következők voltak: „Kiáltsák ki _____ egész Németországot egységes, oszthatatlan köztársasággá; vegyék állami tulajdonba az összes hercegi és más hűbéri földbirtokokat, bányákat és bányaipari üzemeket; vegye az állam saját kezelésbe az öszszes közlekedési eszközöket, a vasutakat, csatornákat, gőzhajókat, utakat . IV. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére Stieber rendőrtanácsos „az évszázad egyik legalávalóbb rendőrkopója” (Engels) másfél éven át gyűjtött hamis terhelő adatokat a Kommunisták Szövetsége elleni kölni perhez. „Szégyenletes ítélet! Átkozottak legyenek az ilyen gaztettek okozói, bűnsegédeik és helyeslőik! Én remélek!” - írta naplójába az ítélet után Varnhagen von Ense író. 17 ÉVVEL KÉSŐBB, 1869-ben — Marx Károly és Engels Frigyes tevékeny támogatásával — August Bebe és Wilhelm Liebknecht Eisenachban életre hivta Németország Marxista Szociáldemokrata Munkáspártját. És a német munkásosztály 1875-ben, Gothában megalakított egyesített pártja 1877-ig 500.000 választóra növelte sorait. . .ban Bismarck, a véreskezű vaskancellár betiltotta a pártot, ina 12 ÉVVEL KÉSŐBB a csaknem félmillió választó által timo- 10 lógatott párt 35 képviselővel vonult be a Reichstagba és működő* a ___ sínek eredményeként von Bismarck úr eltűnt a politikai élet szín* 73 padárul. a ------ a bait II. Vilmos császár, az 1852. évi kommunista gyilkosok utóda, JAO Bülow nevű kancellárjának kiadta az utasítást: „Előbb lelőni « ^ ludO szocialistákat, lefejezni és ártalmatlanná tenniőket, ha ■ k$"_ ______ vérfürdő árán is — aztán pedig megindítani kifelé a háborút”. Hat évvel később megindította a háborút, az első világháborút, amelyben „nettó 3 akart pártokat ismerni”és hajtóvadászatot rendezett a Spartakusz szövetség ellen. Az eredmény: több mint 10.000.000 halott és 3.500.000 rokkant. TÍZ ÉVVEL vérszomjas utasításának kiadása után a Hohenzollern -■* uralkodó az éjszaka és a köd leple alatt átszökött a határon, egyszers mindenkorra végetért a császári uralom — megalakult Németország Kommunista Pártja. --------“ -ban a weimari köztársaság megpróbálta betiltani a kommu. 1923 1930 BAN a kommunista pártnak már 350.000 tagja volt, 1932 _____ őszén pedig 6.000.000 választója és 100 Reichstag-képviselője. —““I .ban a német militaristák Hitler vezetésivel betiltották Németor , ittország Kommunista Pártját. Majd röviddel ezután Németország I juU Szociáldemokrata Pártját is. Az eredmény: kerek 25.000.000 halott _____ a második világháborúban. 12 ÉVVEL KÉSŐBB, a hitlerek és göringek a történelem szemétdombjára kerültek, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt pedig — amelyek Németország Szocialista Egységpártjában egyesültek Ne.metország egyharmadában közösen létrehozták az első német munkás- paraszt államot, elkergették és megsemmisítették a militaristákat. —-----ban, — még 12 év sem telt el — Németország fennmaradó részében a militaristák betiltották a kommunista pártot. ŐK MAGUK SEM HISZIK, hogy ez így maradhatna 12 évig... .....! (A „Neues Deutschland” nyomén). A nyugatnémet sajtó aggódik a karlsruhei ítélet külpolitikai következményei miatt BONN. (Agerpres.) — ADN:A nyugat-németországi sajtó kommentárokat fűz az SZKP Központi Bizottságának az NKP betiltásával kapcsolatos nyilatkozatához. A kommentárokból kitűnik, hogy a lapokat aggasztják a karlsruhei ítélet kis politikai következményei. Számos lap bírálja a bonni kormány politikáját, amely újabb akadályokat gördít Németország újraegyesítésének útjába és meggátolja Nyugat-Németország és a Szovjetunió kapcsolatainak rendezését. A Frankfurter Neue Presse című polgári lap azt írja, hogy a Moszkva és Bonn közötti kapcsolatok annyira elhidegültek, hogy elérték a fagypontot és a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Bonn semmi erőfeszítést nem tett annak érdekében, hogy tárgyaljon a Szovjetunióval. A lap végül figyelmeztet arra, hogy az SZKP KIj” nyilatkozatát nem szabad lebecsülni. Az ugyancsak polgári benyitottságú Mannheimer Morgen azt írja, hogy Nyugat-Németország kormányának több komolyságot kell tanúsítania a Szovjet nyilatkozattal kapcsolatban és különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy az SZKP olyan ellenséges cselekedetnek minősíti Németország Kommunista Pártjának betiltását, amely meghiúsítja a békés alapon való egyesítésre irányuló erőfeszítééseket. ... A Zsenminzsibao cikke PEKING (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: „Tiltakozunk Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen” című cikkében a Zsenminzsibao rámutat arra, hogy a bonni hatóságok intézkedése alá akarja aknázni a német nép harcát nemzeti függetlenségéért és szabadságáért Ez a ténykedés egyúttal nyílt megszegése a fasizmust leverő összes államok Németország demokratizálásáról szóló egyöntetű határozatának. A bonni hatóságok — folytatja a lap — jól tudják, hogy Németország Kommunista Pártja mindig elszántan harcolt Németország kettészakítása ellen, a militarizmus ellen, az egységes, független, demokratikus és békeszerető Németországért. Éppen ezért a kommunista párt betiltásával a bonni hatóságok arra törekednek, hogy erőszakoval rákényszerítsék Nyugat-Németországra a fasiszta diktatúrát, siettessék az ország militarizálását és sutverbitsák a helyzetet Németországban, s ezzel még jobban elmélyítsék az ország kettészakítottságát. Németország Kommunista Pártja... nak betiltása ellen — írja a lap —f~, erélyesen tiltakoznak a világ összes úij békeszerető népei. A kínai nép határozottan támogatja Nyugat-Németország lakosságának igazságos harcát a kommunista párt törvényes jogainak helyreállításáért Szilárd meggyőződésünk, hogy a nyugatnémet munkásosz- tály még szorosabbra vonja majd sorait, egyesíteni fogja az összes demokratikus és békeszerető erőket és minden bizonnyal ki fogja vívni a győzelmet. Tiltakoznak a volt olasz partizánok BONN (Agerpres). — Mint az UNITA jelenti, az Olasz partizánok országos egyesületének végrehajtó bizottsága nyilatkozatban tiltakozott Németország Kommunis-ta Pártjának betiltása ellen. A német kommunisták vérüket ontották és hősiességről tettek tanuságot a nácizmus elleni harcban. Az NKP betiltása mélyen antidemokratikus akció, amely veszélyezteti Németország békés egyesítését — állapítja meg a nyilatkozat. A Bolgár Hazafias Front nyilatkozata SZÓFIA (Agerpres). — Az ATB jelenti: A Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa nyilatkozatot tett közzé Németország Kommunista Pártjának betiltásával kapcsolatban A nyilatkozatban Bulgária legnagyobb szervezete mintegy 3 millió tagja nevében erélyesen tltakozik a nyugatnémet kormánynak az NKP betiltására vonatkozó határozata ellen. A Hazafias Front Országos Tanácsa nyilatkozatában határozottan támogatja a német nép hősies harcát a békéért és Németországnak demokratikus alapon való békés egyesítéséért. A Bolgár Írószövetség Elnöksége és más bulgáriai társadalmi szervezetek szintén tiltakoztak Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen. Roland Weyl ismert fracia ügvéd véleménye . PÁRIZS. — Az Agerpres tudósítója jelenti: A l’Humanité augusztus 30-i száma Roland Weyl ismert francia ügyvéd nyilatkozatát közli. Weyl jelen volt a Németország Kommunista Pártjának betiltására vonatkozó ítélet kihirdetésénél. „Németország Kommunista Pártja tevékenységének betiltása — mondotta a francia ügyvéd — olyan esemény, amelynek súlyos voltát senki sem tévesztheti szem elől, különösen ha tekintetbe vesszük hogy ezt a határozatot röviddel Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének hivatalos megkezdése után hozták. Ki kell emelni azt a tényt is, hogy a karlsruhei törvényszék ítéletét egész sor rendelkezéssel erősítették meg, amelyek ma is feljogosítják a nyugatnémet rendőrhatóságokat, hogy nyíltan üldözőbe veegyenek bárkit, aki ellenvéleményt mer nyilvánítani a kormány hivatalos politikájával szemben.” „Franciaországot különösért érintő körülményként ki kell emelnünk azt is — mondotta Roland Weyl —, hogy a betiltott kommunista párt szerepelt azoknak a politikai szervezeteknek a névjegyzékén, amelyeknek működését a négy nagyhatalom — s közöttük? Franciaország is — engedélyezte. Jól tudjuk, hogy e névjegyzék megjelenése óta Németország Kommunista Pártja semmiben sem változtatta idei programját.”