Előre, 1959. március (13. évfolyam, 3528-3553. szám)
1959-03-01 / 3528. szám
2 mm A tömegek segítségével csökkentik az útépítés önköltségét Nagybánya tartományban Nagybánya tartomány a múltban híres volt rossz útjairól. Az egyetlen Szatmárt kivéve az úthálózat még a városokban sem volt kiépítve. Szórványosan néhány köves út kötötte össze a kereskedelmi szempontból fontosabb központokat a közeli falvakkal, a községek útjai elhanyagoltak voltak. AZ ÚTHÁLÓZAT BŐVÜLÉSE Rendkívüli befektetéseket igényel Nagybánya tartomány útjainak kiépítése s a meglévők korszerűsítése, rövid idő alatt nehezen is oldható meg ez a feladat. A vidék történetében az első, valóban nagyszabású útépítési munkák 1955-ben kezdődtek meg. Akkor fogtak hozzá a több mint 100 km hosszúságú köztársasági műutak építéséhez. Az úthálózat fejlődésnek indult. Különösen jelentősek a bányamedencében és a tartomány —ilyen szempontból régen teljesen elhanyagolt területein — végzett munkák. Az iparvidék központjában, Nagybányán, évente közel 5 millió lejt fordítanak útépítésre és javításra. Egyetlen év alatt — 1058-ban — 18.600 négyzetméter utat korszerűsítettek a városban és 9000 négyzetméter utat aszfaltoztak. Példaként vehetjük a régen egészen jelentéktelen, zsák népi demokratikus rendszerünkben várossá növő Felsővisót is. Ugyanebben az évben itt 12.000 négyzetméter aszfaltút és járda épült, az utak korszerűsítésére pedig 10.000 köbméter kockakövet és 15.000 köbméter folyami követ használtak fel. Ebben az időszakban — a városok kivételével — Nagybánya tartományban 250 kilométer hosszúságú utat építettek, illetve korszerűsítettek . ÚTÉPÍTÉS gazdaságossága Az úthálózat bővítésének fontossága gazdasági szempontból átfoghatatlan egy rövid cikk keretében. Köztudomású, hogy a jó út a modern nagyipar, a gazdaságos termelés egyik előfeltétele. Beszédes példát nyerünk akkor is, ha egyetlen részletkérdést vizsgálunk meg s ezen próbáljuk lemérni az útépítés gazdaságosságát. Nem vesszük figyelembe csak a szállításnál előálló megtakarításokat. A járművek sebességének növelésével, a szállítási költségek csökkentésével és a balesetek ritkulásával a nagybánya— szinérváraljai útszakaszon 1 km-nél 115.000 lej évi megtakarítást értek el. A számítás helyességét egy esztendő gyakorlata bizonyította be. Természetes, hogy a gazdasági szempontból rohamosan fejlődő Nagybánya tartományban különös hangsúllyal tevődik fel az úthálózat további bővítése AZ IDEI TERVEKRŐL Nagybánya idei tervében 20.000 négyzetméter útburkolat és 11.700 négyzetméter aszfaltozott út szerepel. Ez 10,7, illetve 13 százalékkal több, mint a tavalyi előirányzat. Teljes egészében korszerűsítik és aszfaltos járdával szegélyezik a V. Alecsandri, Horea és Ipar utcát. Az utakat fásítják és virágos, zöld övezettel díszítik, 2500 facsemete és 15.000 négyzetméter zöldsáv ültetését vették tervbe. Felsővisón a központ korszerűsítése után sor kerül a Majakovszkij, D. Gherea és a fűrészgyártól az állomásig vivő út kövezésére, gyalogjárdát építenek a Gh Gheorghiu-Dej utcában, egészen a Turnul Maramuresului üzemig. A visói városrendészet munkájának előterébe került a peremvárosi utcák rendbehozatala. A tartomány községeinek úthálózata is jelentősen bővül. A feladatok jelentékenyen megnövekedtek. Sikeres teljesítésük érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a lakosok hozzájárulását és önkéntes munkáját sokkal nagyobb mértékben és szervezettebben vegyék igénybe a néptanácsok A városok és községek lakói eddig is kivették a részüket minden közérdekű munkából, így az útépítésekből is. Az, hogy Nagybánya városa tavaly útkorszerűsítési tervét 10 százalékkal, íűtaszfaltozási tervét pedig 12 százalékkal teljesítette túl, az újjávarázsolt utcák lakói önkéntes hozzájárulásának is köszönhető. 1958-ban a város lakói 35.000 önkéntes munkaórát végeztek. Számos munkában vettek részt, 6500 négyzetméter területen végezték el az útkarbantartást, 2160 méter hosszúságban ástak vízlevezető árkokat, 9750 m sáncot takarítottak ki — különösen kitűntek Borpatak és Fernezely lakói. Ezen kívül 45 méter hidat javítottak és 760 négyzetméter járda javításához járultak hozzá. Az utóbbi munkáknál meg kell említenünk a Puskin, Fónagy János Utcák és a Hatvan városnegyed lakóit. Ha a néptanácsnak gondja volna rá, hogy minden utcában olyan szervezetten folyjon a munka, mint például a Hatvanban, ahol Hausi Vasile és Kardos László képviselők példamutatóan mozgósították a lakosokat, akkor az önkéntes munkaórák száma jelentősen emelkedhetne. A tavaly Nagybányán végzett hozzájárulások és önkéntes munkák értéke 525.000 lej. Idei előirányzatában a város 100.000 lejjel nagyobb értékű munkát vett tervbe. De a lehetőségek ennél is többet engednének meg. A KÖZSÉGUTAK FEJLESZTÉSE Hasonló a helyzet a tartomány községi úthálózatának építésénél is. A tavaly az önkéntes munkával és hozzájárulással végzett munkaórák értéke 9.364.000 lej volt, összesen 296.425 köbméter földet hordtak ki, 246.503 köbméter kavicsot és homokot, 304.000 köbméter kőanyagot szállítottak és egyéb munkálatokat végeztek. Jóval többet, mint amennyi tervszerűen elő volt irányozva. Általában megjegyezhető, hogy a munkateljesítmények felülmúlják a terveket. A Szilágypataka mentén szervezett, országos hírű csatornázási munkaterep s más telepek tapasztalatai megmutatták, milyen óriási tartalékok rejlenek még ezen a téren. Egészen nagyszabású munkák végezhetők el csaknem teljesen a lakosság hozzájárulásával és önkéntes munkájával. Az idei tervek már figyelembe is veszik ezt a nagy, eddig csak részben kihasznált erőtartalékot. Az idén az útépítési munkák felét a lakosok hozzájárulásával végzik. Szükséges, hogy a hozzájárulásokkal párhuzamosan az önkéntes munkákra is nagyobb figyelmet fordítsanak a néptanácsok. Itt valóban minden a helyes szervezésen és hathatós mozgósításon múlik. Példamutató ebből a szempontból Felsővisó, ahol az önkéntes munkák értéke tavaly 90.000 lejt tett ki. Köszönhető ez az olyan képviselőknek, mint Covaci Vasile, Grad Vasile Buca, Schmidt Mária, Hopca Vasile és Cioban Vasile Ignat. A lakosság széles rétegeinek még nagyobb, arányú, tevékeny bevonása az útépítési munkákba teremti meg az úthálózat további gyors fejlesztésének lehetőségét. BANYAI JUDIT leg nem jelent leveleink nyomán A Tasnád rajoni néptanács intézkedett Többizben írt szerkesztőségünk, írek Szilágypír községből Csanálosi József levelezőnk arról, hogy az 5 kilométeres útszakasz, amely Szilágypirt összeköti Érendréd és Tasnád köves útjával, szinte járhatatlan. Érdeklődésünkre a Tasnád rajoni néptanács arról tájékoztatott bennünket, hogy az utóbbi években anyagi nehézségek gátolták az említett útszakasz megjavítását. Az idei tervükben viszont már szerepel az út rendbehozása és az anyagok beszerzésére szükséges összeget is előirányozták. A szállítási és útépítési munkálatokhoz Szilágypír és Tasnádszántó lakói önkéntes munkával járulnak hozzá. Helyreigazították a hibát Kristófeletti István vörösacéli lakos (Karánsebes rajon) nyugdíjügyének rendezésekor elírás történt s így későbbi időponttól folyósították a nyugdíjjáradékát. Kérésünkre az Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium a panaszt kivizsgáltatta és a hozzánk küldött válaszában arról értesít bennünket, hogy Kristófeletti István jogos kérelmét teljesítették, vagyis nyugdíjjárandóságát öt hónapra visszamenőleg kifizették. Fordító-másoló irodát létesítettek Nagyváradon Jávor Pál nagyváradi lakos arra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, hogy a városban nincs másoló fordító iroda. Egy-egy magyar nyelvű irat hiteles fordításáért minden esetben Nagyszalontára kell utazni. Különösen nagy nehézséget okoz ez most a munkakönyvek elkészítésénél. A nagyváradi néptanács érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy levelezőnk észrevétele jogos, mert valóban Nagyszalontára járnak a nagyváradiak irataik fordítása illetve hitelesítése végett. E helyzetet a városi néptanács végrehajtó bizottsága felszámolta és a Lenin út 1 szám alatt fordító-másoló irodát létesített. Nem hiányzik már a konyhasó Folyó év január 9-én az Udvarhely rajoni Pálfalváról írt szerkesztőségünknek Vajda B. Mihály olvasónk. Levelében feltárta, hogy a farkaslaki szövetkezeti boltból huzamosabb ideig hiányzott a konyhasó. E hiányosságról értesítettük az Udvarhely rajoni néptanácsot, amelynek kereskedelmi osztálya nyomban vizsgálatot indított. Megállapította, hogy a panasz helytálló és intézkedett hogy a boltban ne legyen zavar a konyhasó árusításában. Ezenkívül javasolta, hogy a rajoni Szövetkezeti Szövetség vezetősége vonja felelősségre a hanyag boltkezelőt. Hanyagság miatt felelősségre vonták... Lapunk több előfizetője arról értesített, hogy nem kapják rendszeresen az Előrét. Közbenjárásunkra a sajtóelosztó igazgatósága elintézte, hogy az előfizetők hiánytalanul megkaphassák az újságot. Több esetben a felelősségrevonás sem maradt el. Így a bákói 3-as számú postahivatal osztályvezetőnőjét figyelmeztetésben részesítették hanyagságáért és kötelezték, hogy Weisz József bákói olvasónknak térítse meg az előfizetési díját. Elintézést nyert Urbán József apateleki lakos (Borosjenő rajon) panasza is. Az apateleki postafiók egyik alkalmazottja hanyagságán múlott az Előre hiányos kézbesítése, amiért leváltották munkahelyéről. Gyakrabban ellátogat Homoródkeményfalvára a mozikaraván Az egész falu nevében intézett köszönő levelet szerkesztőségünkhöz Bencze Irén, homoródkeményfalvi lakos (Udvarhely rajon), amiért közbenjárásunkra egyre gyakrabban ellátogat falujukba a mozikaraván. Suceava tartomány legnagyobb és legkorszerűbb állattenyésztő és hizlaló vállalata a burdujeni, ahol évente nagymennyiségű sertést hizlalnak képünkön. A malacnevelde egyik részlege. (Agerpres felvétel) ELŐRE A lehetőségekhez képest keveset vállalt a régeni IFET Néhány múszt héttel ezelőtt György László igazgató, Lőrincz Imre párttitkár, meg a régeni fakitermelő és szállító vállalat néhány tapasztalt szakembere érdekes vitát folytatott. Mondjuk el röviden, miről volt szó. A vállalat vezetősége annak idején kissé elhamarkodottan fogalmazhatta meg az üzem takarékossági felajánlását, anélkül, hogy felmértek volna minden belső erőforrást. Az olyan jelentős vállalat, mint a régeni IFET nem elégedhet meg annyival, hogy a tavalyi tervhez képest mindössze 670.000 lejt takarít meg ebben az évben a faanyag jobb kihasználásával és a gazdaságosabb termeléssel. Az olyan fontos nagy vállalattól, mint a régeni IFET, többet vár el az ország. A szomszédos rokonvállalat, az ugyancsak régeni IFIL dolgozói bizony sokkal merészebbek voltak, mikor 2.339.000 lej terven felüli áru termelését vállalták. És még náluk is akad feltétlenül az év folyamán újabb belső erőforrás. Megelégedhet-e akkor az IFET ezzel az előrehaladással? Úgy véljük, semmiképpen sem. Először azonban részletezzük, miből adódik ez a 670.000 lej. A terv megköveteli, hogy a műfatermelés mutatószámát 1958-hoz viszonyítva 5 százalékkal növeljék, ez egymaga 400.000 lejt jelent. Elhatározták, hogy a termelési veszteséget 1 százalékkal csökkentik, teljesen gépesítik a talpfatermelést és gépállományukat néhány körfűrésszel egészítik ki, hogy a dongahulladékból gyümölcsládákat készíthessenek. Mindez együttvéve közel 80.000 lejt eredményez. Nagyobb összeget, kereken 160.000 lejt akarnak megtakarítani azzal, hogy a fűtőanyag ésszerűbb felhasználásával és a szállítás jobb megszervezésével 0,02 százalékkal csökkentik az erdei vasúton történő szállítás költségeit Íme, mindössze ennyit mertek írásban lefektetni a régeniek. Pedig az évi terv megvitatására száznál több szakemberük gyűlt össze a vállalat régeni központjában és kora reggeltől késő estig beszélték az erdőkitermelő mesterek, körzetvezetők, élmunkások és a szállítás vezetői a tennivalókat. A tanácskozáson nem egy olyan értékes felajánlás hangzott el, amely sokat lendíthet a terv végrehajtásán. Zsigmond Dezső részlegvezető vállalta, hogy a görgényi részlegen figyelmes osztályozással 300 köbméterre több bükk műfát termelnek, mint amennyit tervük előirányoz. Páll Albert erdőkitermelő mester felajánlotta, hogy a székelypataki 3-as vágtéren sordöntéssel 3 hónappal lerövidíti a megállapított termelési időt. A régeni IFET dolgozói megértették tehát, hogy milyen nagy hangsúlyt helyez a párt a faanyag jobb kihasználására, tisztában vannak azzal, hogy pártunk Központi Vezetősége novemberi plenáris ülésének dokumentumai számukra is sürgősen megoldásra váró feladatokat jelöltek ki. Joggal vetődik fel a kérdés: Ha a dolgozók zöme ismeri a tennivalókat, hol van akkor a hiba? Ott, hogy a gyár vezetősége s üzembizottsága nem igyekezett a már említett gyűlésen, sem pedig később kiszámítani, hogy az egyes felajánlások teljesítése mennyivel csökkentheti a vállalat költségeit. Tartózkodóan beszél György László igazgató a terv túlteljesítésének lehetőségeiről. A kedvezőtlen időjárásra hivatkozik. Azt is emlegette, hogy náluk sok a vegyes erdőállomány, ami megnehezíti a sorkitermelés megszervezését, aztán sok széldöntött fát is ki kell termelniük az idén — egyszóval több náluk a tárgyi nehézség, mint másutt. „Megteszünk mindent, ami rajtunk múlik... Megpróbáljuk ... Igyekszünk..." — mondotta. Véleményünk szerint kissé túlságosan óvatosan. Kétségtelen, hogy Szovátán sem lehetett más az időjárás, mint Régenben. Ha igaz is, hogy Szovátán a tiszta lomblevelű erdőállomány megkönnyíti a kitermelés egységes megszervezését, azért mégsem helyes, ha a régeniek túlságosan tárgyi nehézségeikre hivatkoznak. Szakképzett emberek dolgoznak a régeni IFET-nél s nagyobb teljesítményre képesek, mint amennyit vállalni mertek. Tavaly a régensek is részt vettek a szovátai tapasztalatcserén. Megismerhették ott a Magyar Autonóm Tartomány élenjáró erdőkitermelésében oly nagy sikerrel alkalmazott módszereket. Ha a szovátaiak a mátyusi végtéren tavaly a bükkfa 72 százalékából nyertek műfát, vajon a régeniek a tiszta bükkállományú vágtereken nem érhetnének el hasonló eredményt? Tavaly a régeniek terve 42 százalék műfa kitermelését írta elő a bükkből. Ennél 2 százalékkal többet sikerült megvalósítaniuk. A tartományi átlag viszont tavaly 50,1 százalék volt és a szakemberek megállapítása szerint ezidén könnyen elérhető az 53—55 százalék is. A régensek fokozottabb mértékben hozzájárulhatnak a tartományi átlag megjavításához, mint ahogyan ezt eddig tették. A napokban a szovátai IFET dolgozói rendkívül értékes felajánlást tettek. Vállalták, hogy 2.321.000 lej terven felüli jövedelmet valósítanak meg. A régensek sem maradhatnak mögöttük. Vajon náluk nem lehetne 55 százalék műfát nyerni a lomblevelűek kitermelésénél? S nem értékesíthetnék a rőzsekötegeket, nem fűthetnének condrakötegekkel, nem gyűjthetnék össze a fa- és ághulladékot, hogy belőle faszenet égessenek? És vajon a fűrészpor értékesítése nem hozhatna itt is több százezer lej hasznot? TV/Meggyőződésünk, hogy AvA falak vállalása valóra szóváltásak vállalása valamennyi fakitermelő vállalatnál, s természetesen Régenben is előmozdítja a belső erőforrások fokozottabb feltárását. A régeni IFET az elmúlt évben nem tartozott az élenjáró fakitermeléseink közé, de közepesnél jobbnak tartották az eredményeit. Méltó vállalással, jobb munkával, ebben az évben a közepesek sorából élenjáró vállalattá léphet elő. SÁNDOR ÁGNES Útra készen. A fővárosi Tudor Vladimirescu gyárban az utolsó ellenőrzést végzik a TV-2 típusú autóbuszokon (Agerpres felvétel) Érmihályfalván több cukorrépát és napraforgót termelnek Tavaly tavasszal Érmihályfalva nagy kiterjedésű határában az összszántóterülethez viszonyítva bizony kevés cukorrépát és napraforgót termeltek a gazdák. Annak idején a Székelyhid rajoni néptanács mezőgazdasági osztálya szóvá is tette ezt. A helybeli kollektív gazdaságnak azt tanácsolta, hogy jó volna a népgazdaság és a közösbeliek szempontjából is, ha legalább tíz hektáron termelnének cukorrépát. A vezetőtanács tagjai közül néhányan idegenkedtek az ajánlattól. Jóval kevesebb cukorrépát akartak a termelési tervben előirányozni. — Kényes növény a cukorrépa, sok munkát igényel, nevét kifizetődő — hajtogatták néhányan. Aszodrai József, a közös gazdaság megbecsült elnöke és a többség nem így vélekedett Elfogadták a szakemberek tanácsát. S az ősszel a betakarítás idején kiderült, hogy mennyire helyesen cselekedtek. A mostoha időjárás okozta aránylag gyenge cukorrépatermés is hozott 130.000 lejt és 30 mázsa cukrot a gazdaság konyhájára. A négy mezőgazdasági társulás csak kis részben követte a kollektív gazdaság példáját. Többszáz hektár szántóterületükből mindössze négy hektáron termeltek cukorrépát. Napraforgót ezen a vidéken még csak a kukorica szélbe vetettek. A tél folyamán az érmihályfalvi pártbizottság kezdeményezésére a néptanács végrehajtó bizottsága, élén Dérer Vilmos elnökkel, előbb a képviselőkkel, majd a kollektív gazdaságban és a mezőgazdasági társulásokban alaposan megvitatták Gh Gheorghiu- Dej elvtársnak a novemberi plenáris ülésén elhangzott beszámolóját. A viták során és az esti beszélgetéseken nem egy kollektivista meg társulási tag elmondta, hogy az érmihályfalviaknak is sokkal több cukorrépa és napraforgó termesztéssel kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy 1960-ban az ország már ne szoruljon cukor- és étolaj behozatalra. A szavak néhány nap múlva tettekké váltak. A kollektív gazdaság a termelési terv készítésekor a tavalyi 10 hektárról 15 hektárra növelte a cukorrépával bevetendő területet. Mikor az aradi cukorgyár megbízottjával megkötötték a szerződést, elhatározták, hogy még két hektárral növelik a cukorrépa termesztésre szánt területüket A mezőgazdasági társulások vezetői és tagjai is a kollektív gazdaság tavalyi eredményén okulva az idén hatszor akkora területen termelnek cukorrépát, mint az elmúlt esztendőben. A napokban a társultak is megkötötték a szerződést az aradi cukorgyárral Mikor ott jártunk, akkor érkezett meg a gyártól a cukorrépa vetőmag és a műtrágya a szövetkezeti gazdaságok részére. Míg a múltban Mihályfalván napraforgót csak mutatóban termeltek, a tavasszal a szövetkezeti gazdaságok és egyéni gazdák több mint 120 hektáron vetnek étolajnak való magot. A kezdet biztató. A községi néptanácson és a szakembereken a sor, hogy tavasszal segítsék, ösztönözzék a szövetkezeti gazdaságokat, és az egyéni gazdákat, hogy idejében és a legjobb körülmények között végezzék el a mezei munkákat, mert akkor biztosan nem bánják meg, hogy több cukorrépát és napraforgót termelnek. NAGY V. ISTVÁN Nehéz az eseményeket nyomon követni. Mint a tavaszi olvadás a szunynyadó mezőkön, falvak százaiban is új élet kezdetét jelzi a nagyüzemi szocialista mezőgazdálkodás eszméjének térhódítása. Erről beszélgettünk a Dicső rajoni néptanács székházában. Egy számot említ Kiss Ernő a végrehajtó bizottság alelnöke, a mezőgazdasági osztály vezetője. — 4109 hektár — mondja. — Ennyivel gyarapodott az idén a szocialista szektor területe — de mindjárt azt is hozzáteszi, hogy ez a számadat óráról-órára változik. Valóban nem lehet tudni, hogy mire e sorok megjelennek, hova alakulnak az események, a 13 teljesen szövetkezetesített község mellé még hány sorakozik fel. Inkább nézzük meg három Küsküllő-menli faluban, milyen ösztönző példák, milyen tényezők érlelték meg az emberekben az elhatározást. 63 új kolletivista család Nagy munkában találtam Márkos Györgyöt, a dombói kollektív gazdaság könyvelőjét. Az újonnan felvett 63 család leltárát készítette. Be kell illeszteni a termelési tervbe a behozott 140 hektár földet, módosítani kell a már elkészített terveket, meg kell szervezni a brigádokat. Mindezekből a szervező munkákból talán a könyvelőnek jut ki a legjobban, de Markos György ezt is épp oly lelkesedéssel végzi, mint az új tagok meggyőzéséért folyó felvilágosító munkát. S a lelkesedés benne van valahogy az egész emberben, minden munkájában. Nekem is olyan meggyőzően sorolja fel a kollektíva eredményeit, mint egy belépni akaró dolgozó parasztnak. A kollektivisták munkanap-értéke 34 lej volt. Búzából 3 kilót, kukoricából 2,70 kilót, szénából 5,5 kilót, borból 0,65 litert osztottak. Készpénz it 5 lej jutott munkaegységenként. Ragadjunk ki találomra három kollektivistát. Csíki Sándor ifjú családjával 930 munkanapot teljesített. Ez 10 kiló híján 28 mázsa búzát, több mint 25 mázsa kukoricát, több mint 51 mázsa szénát, több mint 600 liter bort és 4650 lej készpénzt jelent. Némethi József feleségével együtt 600 munkanapot teljesített. Idős Markos Jánosáé, 73 éves özvegyasszony 180 munkanappal szerepel a nyilvántartásban. A számok mögött tények rejlenek. Olyan tények, amelyek emberek, családok sorsit alakítják, amelyek a szocialista falu nagy perspektíváit mutatják. Dombón is ezt vették észre az emberek a kollektív gazdaság eddigi eredményei mögött. A közös gazdálkodás hat esztendeje olyan eredményeket tud felmutatni, amelyek az eddigi kételkedőket is gondolkodásra késztették- S nem csak a gazdag osztalék hatott meggyőző érvként, hanem a közös gyarapodás nagyszerű példája is. 1952-ben 97 család 127 ezer lej értékű közös alappal indult el, ma néhány ezer lej híján egymilliós közös vagyonnal rendelkeznek. A falu és a vasútállomás közötti térséget beépítették. Mint valami nagy üzem egységei sorakoznak egymás mellett a műhelyek, raktárak, istállók és más gazdasági épületek. Gyümölcsöst telepítettek, szőlőiskolát létesítettek. * A dombói kollektivisták, gazdaságuk sokoldalú fejlesztésével, gazdagodó életükkel a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét bizonyítják. Példájuk ösztönzőleg hatott a most belépőkre s hatni fog azokra is, akik ottjártunkkor még ingadoztak-húzódoztak. Csávás ma szövetkezetesített falu Annak idején hét család alakított kollektív gazdaságot. Ez a kicsi kovász erjesztgette az emberekben a közös gazdálkodás gondolatát. Döntő elhatározás azonban sokáig nem született. Február 4-én népgyűlést tartottak a faluban. Szabó Ferenc a rajoni pártbizottság kiküldötte a szocialista gazdálkodás térhódításának eredményeit ismertette; a rajon többi falvaiban elért győzelmekről beszélt. Székely Gáspár a rajoni pártbizottság másodtitkára a novemberi plenáris által megszabott feladatokat tudatosította. Az emberek gondolkozni kezdtek: Csávás sem maradhat a rajon élenjáró falvai mögött Most itt együtt van a falu népe, most az ideje, hogy mindezt megtanácskozzák. Meg is tanácskozták. Hosszú, éjfélbe nyúló gyűlésen röpködtek az érvek és ellenérvek. Osváth Sándor kollektivista saját életének példájával biztatta a kételkedőket. — Ti látjátok, ti tudjátok a legjobban mire vittem mióta kollektivista vagyok. Hattagú családommal mindig nyomorogtam, ma elégedett ember vagyok, nyugodt életet élek. S az érvek hatottak, az ellenérvek lassan kifogytak. Kialakult a falu egységes álláspontja, mezőgazdasági társulást alakítanak. Még akkor este megválasztották a 13 tagú kezdeményező bizottságot. Másnap hetven család, következő nap valamennyi magános beiratkozott a társulásba Héderfáján a 115. kérést iktatták Azóta ki tudja, hányadiknál tartanak. A kultúrházban székelő kezdeményező bizottságot egyre többen keresik fel. A többség vonzza a kisebbséget hiszen mindig összetartó volt a héderfáji szegény- és középparaszt s most együtt akar haladni a pártmulatta után. Dombó és Csávás még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsága elhatározásának kialakításában nagy szerepet játszott a meglévő szocialista egységek ösztönző példája. Héderfáján nem volt szocialista egység mostanáig. S akkor mi késztette a falu dolgozóit elhatározásra ? Itt okvetlenül beszélnünk kell a falvakon folyó politikai és kulturális nevelő munka tudatformáló erejéről Héderfáján is ez vitte előre a mezőgazdaság szocialista átalakításának ügyét. Különösen Tímár Sándor fiatal tanító, kultúrigazgató munkássága érdemel elismerést. A párttagok politikai oktatásától kezdve, a különböző szakkörökig minden nevelőmunkát szívügyének tart. A műkedvelő csoportok A szocialista átalakítás ügyét nagyban elősegítette a műkedvelő csoportok gondosan összeállított, az időszerű problémákhoz kapcsolódó programja. Hogy csak egy példát említsünk, a színjátszó csoport mindig olyan darabot tűzött műsorra, amely a mezőgazdaság szocialista átalakításának egy-egy olyan kérdését tükrözte, amely a falusi dolgozókat abban az időszakban foglalkoztatta. A szervezés teljében Solohov: „Új barázdát szánt az eke“ című regényének színpadi változatát tanulták be és hozták színre. Ez a mű amely közel negyven szereplőt igényel, már a betanulás ideje alatt nagyon sok emberben tudatosította a szocialista lain megteremtéséért folyó harc eszméjét. Az előadás pedig hatalmas mozgósító erejével sok dolgozó parasztban érlelte meg az elhatározást. Három falu a Kisküküllő völgyéből. E három falu példája híven tükrözi a szocialista mezőgazdaság eszméjének térhódítását. Falusi családok tömegesen, százával választják a párt által kijelölt utat. Dicső rajonban is. Az élet bebizonyította: ez a helyes, ez a jó. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaságé a jövő. BARABÁS SÁNDOR ★ 1959. március 1. vasárnap «a sa »s sass »is» sasa «sas ! Aki hivatásának tekinti l 5 a lapterjesztést ! ff Felettesei szerint Hajnal Jenő a 8 ff tartomány egyik legkiválóbb lapter- 8 ff jesztője. | ff Mostanában harmadmagával rá- # ff togatja Marosvásárhely üzemeit és * ff intézményeit. Keyén Lászlót és« ff Ruja Annát ismerteti meg a sajtó- 2 ff terjesztés kérdéseivel. 2 ff Az őszülő halántéka, középkorú * ff férfi hivatásának érzi a lypterjesz- 2 ff tést. Valóságos szenvedélye a sok 2 ff olvasni szerető ember közül lelkű,2 8 tatui azt a néhányat, aki csak hébe- ís 8 hóba vesz a kezébe újságot és 28 szinte minden esetben beszervezi 2 * őket az előfizetők népes táborába. 2 ' Hogyan csinálja? ^ 1 Ő maga először csak ennyit ff I mond, szeretem az embereket, sze ff Sí vetem a munkám. S azután is arra ff 1 tér rá, hogy mennyi támogatni ff ff kap az önkéntes lapterjesztőktől, ff ff Nemes Annát emlegeti, a Simó Géff ff za bútorgyár sajtófelelősét és ékes ff ff szólóan bizonygatja, hogy vele ff ff együtt feltétlenül meg kell említeni ff ff az egyes osztályok önkéntes saj■ ff ff tóterjesztőit, Ravasz Berta fényező ff ff munkást, László József asztalost ff ff meg a többieket is, ,mert nekik ff ff köszönhető, hogy az üzemben ősz- ff ff szesen 1230 előfizetőjük van a kü- ff fflönböző lapoknak és folyóiratok ff ff nak."‘ ff 8 Eügén Lászlótól tudom meg, 8 8 hogy őt is arra tanítja: töreked- e 8 lok minél szélesebbkörű önkéntes 8 sajtóterjesztő hálózat kiépítésére. ff Ha panasz van az újságterjesztésre, 8 ff kutassa fel, hol a hiba, a postán-e 8 ff vagy az üzemben és orvosolja kése- 8 ff delem nélkül. 8 — így beszél és így is cselek- ■ 8 szik — összegezi véleményét Kt- 8 8 Kjén László. — Ugyanakkor olyan 8 8 közvetlen az emberekkel, mintha 1j 8 mindenkihez régi barátság fűzné. 8 2 És őszinte meggyőződésből érvel 1? 2 az olvasás mellett. 2 2 Szoros kapcsolat az emberekkel 1 8 és őszinte meggyőződésből fakadó ú 8 érvek... ebben látja Kilyén László S 8 Hajnal Jenő sikereinek a forrását. 2 8 És igaza van. Ebből fakadtak a 8 szovjet lapok terjesztésében elért a 8 eredményei is. Az idei tervet Ma arosvásárhelyen 120 százalékban teljejesítették és ez jórészt a kommágenista Hajnal Jenő lapterjesztő érdék ff 8 me. ff Hajnal Jenő lakásán délután, ff 8 munkaidő után gyakran cseng a teffelefon. Előfizetők keresik ha nem ff 2 érkezett meg pontosan az újság, ff 2 önkéntes lapterjesztők fordulnak ff 2 hozzá bizalommal tanácsért. Ez a ff 2 bizalom a legszebb jutalma a tévé ffékenységének. ff ff ADRIÁN MIKLÓS | A sztálinvárosi Dezrobirea cukorkagyárban, Costescu Eugenia és Csedő Mária élmunkásnők az önműködő csomagoló gép mellett naponta túlteljesítik tervelő irányzatukat