Előre, 1966. december (20. évfolyam, 5934-5960. szám)

1966-12-10 / 5942. szám

1966. december 10., szombat CHIVU STON­ÍML a Államtanács elékélt lAtocatAsa etiópimn (Folytatása az 1. oldalról) Jasszié, Etiópia császára, a császári család tagjai, Aklilu Habte Wold miniszterelnök, Abby Abeba altá­bornagy, a szenátus elnöke, a kor­mány több tagja. Részt vettek a román államfő kí­séretében levő hivatalos személyek. Chivu Stoica elnök és felesége csütörtök este bankettet adott a Ghion császári szálló termeiben őfelsége, I. Halle Szelasszié tisz­teletére Ott voltak a császári család tag­jai, etióp államvezetők és román hivatalos személyek. A meleg barátság légkörében le­folyt banketten a két államfő po­hárköszöntőt mondott CHIVU STOICA, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke pohárköszöntőjében köszönetet mondott a látogatás ide­jén mindvégig kinyilvánított figye­lemért és barátságért, azért, hogy lehetővé tették számára a szorgal­mas etiópiai nép lendületes építő­munkájának megismerését, majd ezeket mondotta : Megtekintettük szép fővárosukat, felkerestünk Ad­­disz Abeba-i és vidéki gazdasági és ipari objektumokat, kulturális és művészeti létesítményeket. A látogatás során eleven képet alkottunk az etiópiai nép éle­téről és törekvéseiről, erőfeszí­téseiről, amelyeket Császári Fel­séged vezetésével tesz Etiópia előrehaladásáért és virágzásáért. Chivu Stoica elnök megelégedés­sel állapította meg, hogy Etiópiá­ban nagy érdeklődéssel kísérik és értékelik a román nép tevékenysé­gét és eredményeit az ország gazdasági, szociális és kulturális építésében, csakúgy, mint a béka megszilárdítására irányuló törek­véseit, majd rámutatott, hogy Ro­mániában is ugyanilyen értékelés­nek és rokonszenvnek örvendenek Etiópia sikeres, sokoldalú fejlődé­sének útján, azoknak az ipari és gazdasági létesítményeknek a lét­rehozása, amelyek rendeltetése hasznosítani az ország nyersanyag­­forrásait és hozzájárulni az etió­piai nép anyagi és kulturális élet­­színvonalának emeléséhez. A szó­nok egyben kiemelte, hogy ő csá­­szári Felsége nagy figyelmet for­dít arra, hogy a nemzetközi kap­csolatokban érvényre jussanak a békés egymás mellett élés elvei és az összes vitás kérdések tárgyalá­sos megoldásának elve, hogy az államok között meghonosodjék a bizalom és az együttműködés lég­köre. Az etiópiai látogatás fő célja természetesen az volt — mondotta a román Vendég —, hogy véle­ménycserét folytassunk az orszá­gainkat egyaránt érdeklő kérdé­sekről. Ez a véleménycsere gyü­mölcsöző volt, és így jogosan bí­zunk a Románia Szocialista Köz­társaság és Etiópia közti baráti kapcsolatok sokoldalú fejlődésében. A megbeszélések kidomborították nézőpontjaink azonosságát egész sor nemzetközi kérdésben. A meg­beszélések ugyanakkor megmutat­ták, hogy mindkét ország szívén viseli a világbéke sorsot, és azt a meggyőződésüket tanúsították, hogy e létfontosságú óhaj megvalósítá­sában az emberiség követelményei­nek megfelelő egyetlen megoldás az, hogy az államok közötti kap­csolatokat a nemzeti szuverenitás és függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatko­zás egészséges elveire, valamint minden nép azon szent jogának tiszteletben tartására alapozzák, hogy szabadon, külső beavatkozás nélkül döntsön sorsáról, s fejlődé­sének azt az útját kövesse, amely leginkább megfelel akaratának és alapvető érdekeinek. Ily módon — mutatott rá a to­vábbiakban az Államtanács elnöke — megbeszéléseink ismét bebizo­nyították, hogy az eltérő társadal­mi rendszer nem akadályozhatja a béke megvédésére és a népek kö­zötti egyetértésre irányuló együtt­működést. Mély benyomásokkal, azzal a meggyőződéssel távozunk Etiópiából, hogy a román-etiópiai kapcsolatok gyümölcsözően fognak fejlődni, hogy tovább fog mélyülni országaink együttműködése az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek kere­tében a gyarmati rendszer végle­ges felszámolásáért, a népek kö­zötti bizalom és egyetértés légkö­rének megteremtéséért. Kifejezzük azt a meggyőződésünket is, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Etiópia kapcsolatainak fejlesz­tése, népeink érdekeit szolgálva, jelentős mértékben elősegíti a béke és nemzetközi együttműködés ne­mes ügyét. Befejezésül Chivu Stoica elnök a hagyományos román-etiópiai ba­rátság további felvirágzására, ő­­felsége és a császári család egész­ségére és boldogságára, az etiópiai kormány tagjainak és a jelenlevő többi kiváló személyiségnek az egészségére, a békére és az etiópiai nép jólétére ürítette poharát. Ócsászári Felsége I. HAILÉ SZELASSZIÉ, válaszában kifejezte köszönetét a Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke pohárköszöntőjében foglalt baráti szavakért. Meg vagyunk győződve arról — mondotta a szónok —, hogy Excel­­lenciád etiópiai látogatása nyomán az országainkat jellemző baráti kapcsolatok tovább erősödnek né­peink érdekében. Noha Románia és Etiópia különböző földrészeken terül el, egyesíti őket az az elha­tározás, hogy küzdenek a béke és biztonság fenntartásáért. Mi nagy­­rabecsüljük Románia kezdeménye­zéseit az államok közötti bizalom­nak és együttműködésnek kedvező légkör megteremtésére és mind­azoknak az elemeknek a kiküszö­bölésére, amelyek az államok kap­csolataiban a feszültséget szülik. Etiópia mindig e­észen állott és­ a jövőben is készen áll arra, hogy a többi nemzetekkel együtt hozzájá­ruljon a nemzetközi együttműkö­dés és megértés előmozdításához, ön, elnök úr, ma este és jelenlegi látogatása során számos olyan kér­dést vetett fel, amely napjainkban világszerte foglalkoztatja az embe­reket. Legfontosabbak ezek közül a vietnami háború, a leszerelés, a kolonializmus, a faji megkülönböz­tetés kérdése, valamint a rendkí­vüli égető rhodesiai kérdés. Az államférfiak kötelesek min­denütt hozzájárulni e problémák reális megoldásához, rendszeres kiküszöbölésükhöz. Ezért ebben az irányban kell működnünk, hogy felszabadítsuk az energiákat és anyagi erőforrásokat a világ összes térségeinek fejlesztésére, hogy az embereknek mindenütt jobb életük legyen. Meggyőződésünk, hogy a megoldhatatlannak tűnő összes kérdések rendezhetők, de ez kitar­tást és odaadást követel. A kolonializmus összes problé­mái szintén kiküszöbölhetők vala­mennyi érdekelt állam együttmű­ködésével, s ez lenne az az elfo­gadható alap, amelyhez az összes emberek egyenlő mértékben hozzá­járulhatnának. Ami a rhodesiai kér­dést illeti, teljesen világos előt­tünk, hogy az egyedüli reális poli­tika, amelyet alkalmazni kell, az erőszak határozott felhasználása, hogy eltávolítsák a hatalomról Ian Smith törvénytelen kormányát, amely mindeddig rabigában tartot­ta az afrikai többséget. A gazda­sági félintézkedések csak növelni fogják az elnyomók merészségét. Egyes afrikai országok helyze­tére utalva a szónok­ ezeket mon­dotta: Az Afrikai Egységszervezet létét többek között az a feladat indokolja, hogy biztosítsa a békét és a stabilitást a tagállamok között­­ és befolyást gyakoroljon a nemzet-­­­közi közvéleményre a világbéke és­­ az emberek közötti egyetértés ne­mes ügyének érvényesítésében. Az­­ államok csak akkor járulhatnak­­ hozzá számottevően a béke és az egyetemes igazság állandó kérésé- i séhez, ha az összes államok nagy­ ,­ságukra való tekintet nélkül, való­ra válthatják az AESZ és az ENSZ­­ alapokmányában foglalt elveket, , nevezetesen a más államok bel­­ügyeibe való be nem avatkozást, a­­ független nemzetek területi integ­­­ ritásának és szuverenitásának tisz­teletben tartását, a még leigázott­­ államok önrendelkezését.­­ őszintén reméljük, hogy az Önök Itteni látogatása lehetővé tette, hogy megismerjék Etiópia életének­­ különböző vonatkozásait. Egyben kifejezzük azt a reményünket,­­ hogy Excellenciád látogatásának , és az utóbbi néhány nap során folytatott őszinte, baráti megbe­széléseinknek az lesz az eredmé­­­ nye, hogy Románia és Etiópia még szorosabban működhetnek majd együtt a két ország és a nemzet­közi egyetértés javára. Befejezésül I. Hailé Szelasszié a román nép állandó haladására és jólétére, a vendégek egészségére és a világbékére ürítette poharát. ★ A bankett után Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és felesége fogadást adott. Részt vett Etiópia császára és a császári csa­lád tagjai, miniszterek és más politikai személyiségek, Ad­­disz Abeba-i központi intézmények vezetői. Részt vettek a román hivatalos személyek, valamint az etióp fő­városban akkreditált diplomáciai kirendeltségek vezetői. A fogadás a meleg szívélyesség légkörében folyt le. ★ Csütörtök délelőtt a román ven­dégek ellátogattak egy munkaké­pességhelyreállító különleges isko­lába, valamint egy kórházba az etióp főváros közelében. A vendéglátók tájékoztatták ven­dégeiket közegészségügyi és társa­dalombiztosítási problémáikról. Minőségellenőrző automaták Különböző típusú minőségellen­őrző automatákat szerkesztett a Gépgyártóipari Technológiai Kuta­tóintézet és a Bukaresti Finom­mechanikai Üzem. A pneumatikus, pneumatikus-villamos, illetve elek­tromos kontaktusokkal működő készülékek felvehetik a versenyt a legjobb külföldi gyártmányok­kal. Az országban első ízben ké­szültek rendkívüli precizitású mé­retellenőrző automaták. A LENGYEL NK bukaresti ke­reskedelmi képviseletének székhá­zában csütörtök délben megnyílt a Varimex lengyel külkereskedel­mi társaság kiállítása. A megnyitón jelen voltak egyes minisztériumok, Románia Szocia­lista Köztársaság Kereskedelmi Kamarája képviselői, román kül­kereskedelmi vállalatok vezetői, bukaresti üzemek és vállalatok szakemberei, román újságírók és külföldi tudósítók. Ott voltak a Lengyel NK buka­resti nagykövetségének egyes tag­jai. A kiállításon különféle ipari be­rendezések, orvosi készülékek és sebészeti műszerek, ipari szerelé­kek, közétkeztetési berendezések láthatók. A kiállítás december 15-ig lesz nyitva. CSÜTÖRTÖK este a fővárosból Varsóba utazott a kubai nemzeti balett, amely csaknem három hé­ten át vendégszerepelt hazánkban. A kubai művészeket az eluta­záskor a Művelődés- és Művészet­ügyi Állami Bizottság képviselői, az Opera- és Balettszínház művé­szei üdvözölték. Jelen volt Manu­el Yepe Menendez, a Kubai Köz­társaság bukaresti nagykövete, CRAIOVA. Az UNESCO által ajánlott nagy kulturális évfordu­lók keretében csütörtökön a Cra­­iovai Egyetemen ünnepélyes kül­sőségek között megemlékeztek Ni­colae Tecluról, a világhírű román tudósról. Ez alkalomból Constantin Maca­­rovici, az Akadémia levelező tag­ja, a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem szervetlen kémia tan­székének vezetője méltatta a nagy román tudós személyiségét, akinek gazdag tudományos munkássága felölelte a kémia legfontosabb ágait. A TIRANAI Opera- és Balett­színház szólistái, akik romániai vendégszereplésük során számos hangversenyt adnak, csütörtökön a színházi és zenei intézmények művészegyesületének székházában találkoztak a fővárosi Opera- és Balettszínház művészeivel. A vendégeket érkezésükkor Dan Negreanu, az egyesület igazgatója üdvözölte. A találkozón az albán művészek beszámoltak romániai turnéjukon szerzett benyomásaik­ról, s köszönetet mondtak a fi­gyelmes fogadtatásért, amelyben részesültek. Ugyanakkor elisme­réssel nyilatkoztak a megtekintett román előadások magas művészi színvonaláról. MAMAIA új épületekkel gyara­podik. A tengerparti sétány és a Siutghiol között az Istria szálló közelében új szállodacsoport épül. Az összesen 1080 személyt kiszol­gáló szállodakomplexum három, egyenként 9, 10, illetve 13 emele­tes toronyépületből és egy ugyan­olyan befogadóképességű étterem­ből áll majd. A Siutghiol tó part­­­ján két otthon épül az üdülőhely kiszolgáló személyzete részére 600 férőhellyel. Az új épületeket a nyári idény megnyitásával adják használatba. A most épü­lő létesít­mények harmonikusan beillesz­kednek a szép tengerparti üdülő­hely építészeti stílusába. ELŐRE SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT KOLOZS TARTOMÁNYI JEGYZETEK BEFEJEZŐDTEK A HE­LYI LABDARÚGÓ-BAJ­­NOKSÁGOK Több mint három hó­napos mérkőzés-sorozat után, befejeződtek a Kolozs tartományi he­lyi labdarúgó-bajnoksá­gok. Végetért a kétcso­portos tartományi küzde­lem, s ugyancsak első félidőt zártak a Kolozs­vár város bajnoka címért folyó versengésben rész­vevő csapatok is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az 1966—1967- es bajnokság első része mind színvonal-emelke­dés, mind fegyelem szem­pontjából felülmúlja a tavalyit — mondta az őszi idény befejeztével Jurca Petru, a TSU tar­tományi labdarúgó-bizott­ságának elnöke. Különö­sen a tartományi bajnok­ság Maros-csoportjában vívtak érdekes, kemény küzdelmet a csapatok, s az őszi évad második fe­lében sokat javult a játék a Szamos-csoportban is. Kevesebb volt a fegyel­mezetlenség is, mint egy évvel korábban, s remél­jük, tavasszal még to­vább javul a helyzet ezen a téren. Hogyan alakult a sor­rend a csoportok élén ? A Maros-csoportban — amelyben, mint már megírtuk, tudásban egy­máshoz közelebb álló csa­patok szerepelnek — végig fej-fej melletti küzdelemben a Kolozs­vári Metalul Unirea ke­rült ki győztesként 17 ponttal, a 15­ pontos Ko­lozsvári CFR előtt. De szorosan nyomukban, alig 1—2 pontkülönbségnyire ott sorakozik az Enyedi Olimpia, az Aranyosgyé­­resi Ariesul, a Topénfal­­vi Ariesul és az Aranyos­bányai Minerul. A Szamos-csoportban a Besztercei Gloria mindössze két pont vesz­teséggel, 29 ponttal lett őszi első, második a ko­lozsvári Tehnofrig 18 ponttal. Mögöttük már kissé leszakadtak a többi­ek, de azért a tavasszal még sok minden változ­hat a jelenlegi sorrend­ben. Végül pedig hadd em­lítsük meg, hogy a Ko­lozsvár városi bajnokság őszi idényében — sor­rendben — a Készruha­gyár, a Carbochim, a Motor-IRA és a Porce­lángyár együttesei nyúj­tották a legjobb teljesít­ményt, de olykor-olykor meglepően jó játékkal rukkoltak ki a Poligra­­fia, a Libertatea-bútor­­gyár és a Bácsi Partizán játékosai is. évadzáró közgyű­lés Határozott fejlődésről, ugrásszerű javulásról számolhattak be a TSU tartományi atlétikai­ bi­zottságának közgyűlésén résztvevő edzők, szak­vezetők. Különösen a Kolozsvári CSM férfi és női atlétái kaptak sok dicséretet és tegyük mindjárt hozzá : nem ér­demtelenül. A kék-piros munkásklub — javarészt fiatal, még ifjúsági — at­létái egyik, eddigi leg­sikeresebb évadjukat zár­ták és ennek, a tartomá­nyi és városi csúcsokkal fémjelzett sikeres hajrá­nak két kiemelkedő állo­mása volt : a pitesti or­szágos mezei futó baj­nokság döntője (ahonnan 4 bajnoki címmel érkez­tek haza Kiss György és Bíró György edzők tanít­ványai), továbbá a cseh­szlovákiai Ostravában nemrégiben lebonyolított Ostrava-Kolozsvár nem­zetközi viadal, amelyen szintén sikeresen szere­peltek a CSM atlétái. Nagy részük volt abban, hogy végül is a férfi via­dalon 103:64, a női talál­kozón pedig 70:47 ará­nyú volt a kolozsvá­riak győzelme. Az orszá­gos bajnokságokon Sokol Kurt (Universitatea) és Silay Ilona (CSM), a Bal­kán-Játékokon meg Si­lay Hana képviselte si­kerrel a kolozsvári atlé­tákat. Örvendetes azonban, hogy a szakvezetők — az elért eredmények ellené­re — nem elégedettek a fejlődés ütemével és a téli átmeneti, majd az azt követő alapozó időszak­ban az eddiginél még sok­rétűbb, még sokoldalúb­ban felépített munkával igyekeznek tovább segí­teni az eredmények ja­vulását. László Ferenc I­­­ I APRÓHIRDETÉSEK Vaskapu és drótháló kerítés készí­tését vállaljuk magánosok részére: „Progresul“ szövetkezet Régen, Mihai Viteazul utca 15. (3873 A) Ingatlanok közvetítését vállalja a „Maros“ rokkantak szövetkezete, Marosvásárhely, Creanga utca 1 szám alatt, tel. 3643. (3534 A) Apróhirdetéseket vidéken az alábbi helyen és cím alatt vesznek fel: MAROSVÁSÁRHELY Veres Viktor, George Enescu utca 1 szám , ipari termékeket árusító 115 A számú helyi kereskedel­mi (OCL) egység. LUDAS, Kerekes Sándor, a fo­gyasztási szövetkezetek könyves­boltja. DICSŐ, Friedman Mór, a De­­servirea szövetkezet megrendelő központja, November 7 utca 2 szám. UDVARHELY, Bodrogi Erzsé­bet 2. számú könyvesbolt, Teilor utca 2 szám. RÉGEN, Veres Margit, Lenin tér 36 szám (a helyi vegyeskeres­­kedelmi szervezet (OCL) 144 A egysége) CSÍKSZEREDA, Lenk Ilona, Petőfi Sándor utca 9 szám (Loto- Pronosport üzlet) KERELŐSZENTPÁL, Ignat Ale­xandra (a kerelőszentpáli (Ludas rajon) néptanácstól,) az alábbi falvakból is felvesz hirdetéseket : Magyardellő, Valea Izvngrelor, Vidraszeg, Récse, Szentmargita, Kerelő, Sóspatak, Marosugra, Marosújfalu és Romándellő. RADNÓT, Cundier Tamara (radnóti néptanács, Ludas rajon) az alábbi falvakból is vesz fel ap­róhirdetéseket : Maroslekence, Maroscsapó, Radnót, Szent­­györgy, Marosorbó. Közvetlenül a bukaresti hirde­tő irodához is fordulhatnak. Ez esetben az apróhirdetés ellenér­tékét pénzes utalványon küldjék el az alábbi címre : Editura de stat pentru imprimate si publi­­catii — ESIP, Bucuresti, raionul Lenin, Str. Eforiei nr. 6.­­_________ IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Inté­zet közli december 9-én. Az időszak első felében lassú fel­­melegedés. Változó égbolt, több­nyire borús idő, helyenként havas­eső és havazás, eső és ködszitálás az ország többi részén. Mérsékelt dél­nyugati szél. Hőmérsékleti ér­tékek nappal mínusz 1 és 9 fo­k, éjjel mínusz négy és plusz 5 fok. Helyi ködképződés. A következő huszonnégy órára : Lassú felmelegedés, borús égbolt, mérsékelt szél. Helyi esők és hava­zás, különösen az ország dél­nyu­gati részében. Helyenként jégké­­regképződés, különösen Moldvá­ban. Hőmérsékleti, értékek nappal mínusz 1 és plusz 9, éjjel mínusz 8 és plusz 2 fok között. HÜLÉS, GRIPPE esetén, valamint az arcfesték letörlésére HASZNÁLJON fertőtlenítő és szagtalanító anyagokkal impregnált HIGEIA ZSEBKENDŐT A 20 zsebkendőt tartalmazó csomag ára 1.50 lej. Kapható a gyógyszertárakban, drogériákban és illatszertárakban. HÁZIASSZONYOK! BÚTORAIKAT MOBILUX PASZTÁVAL TISZTÍTSÁK, TARTSÁK KARBAN ÉS FÉNYEZZÉK ! Egy 200 gr-os doboz ára 4,50 lej. Kapható a fém­vegyészeti szaküzletekben. A Az Állami Biztosítási Intézmény (ADAS) ez úton is tájékoztatja az érdekelteket, hogy feltételes bizto­sítást köthetnek: bútorukra, ruhaneműjükre vagy más háztartási tárgyaikra kár esetén az ADAS kártérítést fizet ezekért. Ugyancsak ebbe a szerződésbe foglalják a fél biztosítását bal­eset, valamint az olyan esetre szóló biztosításokat, amikor a szerződő fél polgári kártérítéssel tartozik az ingat­lan­tulajdonosnak a házat ért kárért, amelyben a biztosított javak voltak. A biztosítást az ADAS-ügynökségek, üzemi, intézményi biz­tosítási felelősök, valamint közvetlenül az ADAS-felügyelő­­ség útján kötik meg. n­ t (Folytatás az 1. oldalról) többet jelent ennél; hozzá kapcso­lódik ugyanis a reáltudományok összes lényeges korproblémáinak a felmérése is. A műveltségnek van még szélesebb értelmezése is : az általános műveltség fogalma, ami viszont már a reál és humán mű­veltség szerves kapcsolatát felté­telezi. A reálműveltség és humánmű­veltség közötti szakadék abszoluti­­zálói hangsúlyozni szokták a két műveltségmodell hatékonysága kö­zötti különbségeket, azt, hogy a reál­műveltség tényleges hozzájá­rulása az embernek mint ember­nek, speciesnek a fejlődéséhez je­lentékenyen meghaladja a humán­­műveltség társadalmi szerepét. No­ha ez esetben tulajdonképpen a ter­mészettudományi műveltség és a humánműveltség eléggé burkolt és szerencsétlen szembeállítását ta­pasztaljuk, mégis érdemes meg­vizsgálni az ilyenfajta ellenponto­zás értelmét. Valóban, a szakműveltség éppen mert alapjaiban nem osztályjelle­­gű, viszonylag egyenletesebben ter­jedhet még az antagonisztikus osz­tálytársadalmakban is, hatékony­ságát pedig könnyebb általánosan elfogadott mutatókon lemérni. Mégis, a humánműveltség jelentő­ségét nem lehet a reálműveltség bizonyos specifikus „előnyein“ szemléltetni, s annál kevésbé jo­gos egy ilyen eljárás, mert a két­fajta műveltségnek nemcsak a te­rülete más, de mozgási tenden­ciáikban is lényeges eltérések van­nak. Ez a különbség kissé kiélezve : a reálműveltség a valóság, a már meghódított világ ismeretét jelen­ti, a humánműveltség pedig a le­hetőségek, az emberi-társadalmi értékekben mutatkozó haladási-ki­bontakozási tendenciák felméré­sét-tudatosítását. S ha így nézzük a kétfajta műveltséget, akkor a szokványszempontokat némileg mó­dosító, egyeseket talán meghökken­tő következtetésekhez jutunk: a történelemtudomány sokkal in­kább a reáliák közé utalható, mint a humánműveltség elemei közé, a mai fizikai világkép pedig a hu­maniórákban nyeri el méltó jelen­tőségét. Persze az elsajátítás nehézsé­geit illetően azért ne legyenek il­lúzióink : a reálműveltség talajá­ról a humánműveltséghez vezető út manapság járhatóbbnak tetszik, éppen azért, mert az egzaktság és a fogalmi apparátus következe­tesebb és gyakran elvontabb volta a fordított utat nem kevéssé nehe­zíti. A második előítélet éppen a fen­tiekhez kapcsolódik : a reálművelt­ség szószólói szerint csak ez a forma igényel egzakt apparátust, míg a humaniórák kénytelenek beérni jószínt meghatározatlan tartalmú fogalmakkal. S az ellenvád : az egzaktság utáni hajsza eltakarja az érvekben rejlő humánumot. S a vád felfokozása : a matematika minden műveltség lényege­ alapja, ami azon kívül esik, az nem eg­zakt. S az ellenvád felfokozva : a matematika az emberi világ eltech­­nicizálódásához vezet, elpusztítja a művészeteket, a társadalomtudo­mányokat pedig puszta statisztiká­vá zülleszti. Nem kívánunk a kölcsönös vá­daskodások között igazságot tenni, mert a vádaskodásokban nem is lehet igazságot tenni. Az igazság­ nem igent vagy nemet, még csak az arany középutat sem jelenti, ha­nem sokkal inkább kiútkeresést egy olyan szintézis felé, amely po­zitív módon megoldja a kételyeket, megoldja a vitában rejlő reális I . Vagyis: integrálódhat-e egyál­talán korunkban a reál- és humán-s műveltség, s ha igen, akkor mi­lyen úton-módon. Napjainkban a műveltség integ­rálódásának három tendenciája is megfigyelhető. Az első a kiberne­tika — a reálműveltség oldaláról közelíti meg a problémát. Hiányos­sága ennek a törekvésnek, hogy egyrészt a művészeteket csak logi-i­kájukban képes megközelíteni és árnyékba borítja az érzelmi tartal­makat , másrészt a társadalomtu­­­­dományokat a statisztikai prognó­zis felé tolja, vagyis a mennyiségi mutatókat hangsúlyozza túl­­ ér­demtelenül. A második integrálási törekvés a művészetek oldaláról indul ki és főképp esztétikai (művészetfilozó­fiai) megoldásokat fejleszt az álta­lános műveltség kritériumává. E szerint az értékalkotás a mítoszte­­remtés, a modellek kialakítása, a jövő valóságos teremtése-létrehozá­­sa a jelenben. A műveltség szerepe egy ilyen felfogásban már szinte meghaladja az alapvető társadalmi törvényszerűségekét, de ha nem is ölt ennyire túlzó formákat, mégis lebecsüli a reálműveltség, ezen be­lül a tudományos ismeretek je­lentőségét. A harmadik — és véleményünk szerint helyes — integrálási ten­denciát a filozófia, a dialektikus és történelmi materializmus mutatja fel. Ez a filozófia egyrészt képes a tudományok alapvető eredményeit olyan általánosság felé emelni, ahol a szakismeret már elveszti közvetlen jelentőségét, másrészt a művészetek modelljei közül kivá­lasztja a reális tendenciákat hordo­zó mítoszokat, így kerüli el az egy­­értékűnek mutatkozó reális és lát­szatlehetőségek azonosításában rej­lő buktatókat, kimutatja a jövőt valóban munkáló és a jelent moz­dulatlanságra kárhoztató modellek alapvető különbségeit. De filozófiánk, a dialektikus és történelmi materializmus azért is rendkívül előnyösnek mutatkozik arra, hogy elvégezze a reál- és hu­mánműveltség integrálását, mert a világot és az embert tekinti két fő koordinátájának. Az embert elhe­lyezi a világban, de azután a vilá­got viszonyítja az emberhez, a végtelen objektivitás a véges em­beri szubjektivitást kölcsönhatása­ként is értékeli. Persze nem óhajt­juk a filozófiát és az általános mű­veltséget azonosítani, de hangsú­lyozzuk, hogy a filozófia valóság­gal alapja az általános műveltség­nek. A filozófiai megalapozottságú általános műveltség nem csak tu­datosítja a kultúra értékeit, nem­csak beiktatja őket a létezés és a következmények rendjébe, hanem pozitív módon hajtóerővé is szer­veződik azzal, hogy felhívja a fi­gyelmet a problematikus kérdé­sekre, az értékek továbbfejleszté­sének mindig aktuális feladataira. Az általános műveltség így maga is elkerüli az értékek visszakérőd­­zésében, heroizálásában rejlő szno­bizmust és kritikája segítségével valóságos értékké szerveződik. Mert az általános műveltség érték, egyike azoknak a kincseknek, a­­melyekben felvillan az emberi in­tegritás, az emberi teljesség , min­den tudatosan élő ember egyéni vágya. S így jobban érvényesülhetnek a műveltségből fakadó erkölcsi köve­telmények is, hiszen ha a nagy tu­dás még nem tesz feltétlenül okos­sá is, de megértőbbé, türelmesebbé igen, s a műveltség állandó gyara­pítása — ez hozzá tartozik, belső logikájából fakad — alkalmasabbá teszi a rációt arra, hogy dinamiku­sabban elemezze az emberi maga­tartást is. Másik vonatkozása e problémá­nak a műveltségből fakadó erköl­csi felelősség kérdése, az a szüksé­ges felismerés, hogy az alapvető társadalmi mozgalmak kedvező ta­lajt teremtenek-e vagy nem az ér­tékek megőrzéséhez, illetve tovább­viteléhez. Az erkölcsi felelősség, mint a műveltség egyik jellemzője nem bontakozhat ki, ha a reálmű­veltség technicista túlburjánzása eltakarja az emberi jelenre és jö­vőre vonatkozó humán kérdésfel­vetést, ha a humaniórákban rejlő értékvilágot kiszorítja egy olyan szemlélet, amely nem óhajtja fi­gyelembe venni az értékek-alkotá­­sok társadalmi-emberi következ­­ményeit-vonatkozásait. A felelős­ség problémája ugyanis mindig a következmények felmérésének a kérdése, a kulturáltságból fakadó felelősségé: védelmezni az értéke­ket mindenfajta sötétséggel szem­ben, gátat vetni a pusztító szándék­nak, torzító törekvésnek, gyarapí­tani az értékeket a szocialista hu­mánum és az emberiség szolgála­tában. I­ s problémákat. Műveltség és filozófia A NAGYBÁNYAI „1 MÁS“ VEGYÉSZETI FÉMIPARI ÜZEM GUTINULUS U. 9 SZÁM NORMÁN FELÜLI KÉSZLETÉBŐL AZ ALÁBBI ANYAGOKAT AJÁNLJA ELADÁSRA: — 100 mm átmérőjű szelepeket­­ — félcollos szelepes-csapokat; — egyco­los szelepes-csapokat; •— 20 mm. átmérőjű száraz azbeszt garnitúrákat (pakolás) — Ipari kénsavat — különféle csapágyakat A TEVES ANYAGKÉSZLET LISTA MEGTE­KINTHETŐ A BESZERZÉSI OSZTÁLYON. TELEFON: 38­61, BELSŐ SZÁM 181

Next