Előre, 1969. szeptember (23. évfolyam, 6790-6814. szám)
1969-09-11 / 6798. szám
A VETÉS IDEJE SÜRGET Meg kell gyorsítani az őszi betakarítást • Első a szerződéses kötelezettségek teljesítése • Szükség van minden termelőszövetkezeti tag munkájára • Tiszta tarlót mielőbb • Kifogástalan magágyat a búzának Termelőszövetkezeteink csaknem két millió hektár kukoricát takarítanak be az idén, cukorgyáraink százezer hektárok termését várják, csak a Hargita vidékén tízezer tonnákra rúg a betakarítandó burgonya, a piacok mindenütt készek elfogadni a kései áruzöldséget, gyümölcsöt. Annak idején minden termelőegység, egyetértésben a felvásárló szervekkel szerződést kötött terményei javarészének értékesítésére. Ám a kötelezettségek teljesítése nem felel meg mindenütt a követelményeknek. Ismeretes, hogy az állam garantálja az egész leszerződött termésmennyiség átvételét, megfelelő anyagi támogatásban részesíti a termelőket, most viszont rajtuk a sor, hogy a szerződésben feltüntetett feltételek alapján teljes egészében, határidőre leszállítsák áruikat, vonatkozik ez a zöldségre, gyümölcsre s ugyanígy a kukoricára, burgonyára, répára s a többi mezőgazdasági termékre. A sok őszi munka megköveteli, hogy a traktorok, gépek állandó igénybevétele mellett mozgósítsunk minden munkaerőt. A szilárd munkafegyelem a gyors betakarítás alapvető feltétele. Tiszta tarlót kell hagyni sürgősen mindenütt ahova búza kerül, hogy ott nyomban el lehessen végezni a vetőszántást. A megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a termelőegységek szakemberei kötelesek a legszigorúbban ellenőrizni és számon kérni a munka kifogástalan minőségét. A MULASZTÁS ÁRA Alcsíkban többszáz tona burgonya elszállításra vár 16 000 tonna burgonya az alcsíki zárt vetőmagtermesztő övezet ez évi hozzájárulása az országos vetőmagalaphoz. Nagyfontosságú s ugyanakkor nehéz feladat ez, főleg ha számításba vesszük, hogy mindössze nyolc termelőszövetkezet (Csíkszentkirály, Tusnád, Szentimre, Bánkfalva, Szentsimon, Kozmás, Szentmárton, Csatószeg) tagságának kell elvégeznie aránylag rövid idő alatt az említett menynyiség több mint kétszeresének betakarítását, átválogatását és a 16 000 tonna zsákolását. A szokásosnál jóval nehezebb körülmények között és a több hónapig kitartó esőzések következtében, ezekre a reggelente ködösen ébredő szeptemberi napokra torlódott öszsze az aratás, a behordás, a cséplés, a burgonyabetakarítás, a válogatás, a sarjúkészítés, a vetés. Minden erőt összpontosítottak az alcsíki falvakban, csakhogy minél előbb biztonságban legyen a nemzetgazdaság szempontjából értékes termés. Szeptember 9-én Kozmáson immár a betakarításon és a válogatáson kb. 230-an dolgoztak. A megyei mezőgazdasági igazgatóság szakemberei állandóan járják a zártövezet termelőszövetkezeteit, ellenőrizve, útbaigazításokat adnak, hogy jó minőségű, magas biológiai értékű gumók kerüljenek forgalomba, s a termelőszövetkezetek is megtalálják gazdasági számításaikat. Termelőszövetkezeti és megyei becslések igen kis eltérést mutatnak a végleges termést illetően. Az átlag hektáronként több mint 17 000 kilogrammot jelent Alcsíkban. Igaz, hogy ez kevesebb mint az elmúlt évi rekordtermés, de ebben igen fontos objektív tényezők is közrejátszottak. Feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy általánossá vált az augusztus eleji szárégetés, amely megfelelő nagyságban állítja meg a gumó fejlődését s ugyanakkor megvédi ezt a növényi betegségektől. Nos, nem minden termelőszövetkezet tartotta be a szárégetésre vonatkozó utasításokat, felütötte fejét a burgonyavész s ez most kedvezőtlenül hatott a burgonya hozamára, minőségére, így a szentimreiek 40 hektáros, a szentkirályiak 32 hektáros parcellájának termése kilogrammonként 25 bánival kevesebbet ér, ami pedig 170 000, illetve 130 000 lej veszteséget jelent. Ebben az esztendőben először alkalmazták a megyében a Prometrin nevű gyomirtó szert. A tavaszon az igazgatóság munkatársainak csak hosszas unszolására késve szállították el a termelőszövetkezetek a megállapított mennyiségeket. Az állami mezőgazdasági vállalatot készületlenül érte a napokban beérkező nagy gépigénylés, végülis a téeszek és a vállalat „jóvoltából“ 300 hektárnak elegendő vegyszer Kálmán Gyula folytatása a 3. oldalon) Hát proletárja?, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6798 sz. 16 oldal ára 30 báni 1969. szeptember 11. csütörtök Az idei tervek maradéktalan teljesítésének alapvető feltételeit, az 1970-es tervfeladatokat vitatják meg a vállalatok termelőrészlegeinek, műhelyeinek munkaközösségei Napok óta megkezdődtek már az iparvállalatokban a termelőszektorok, részlegek, műhelyek dolgozóinak megbeszélései a nyolc havi munkáról, az idei tervek valamennyi mutatójának hiánytalan teljesítéséről, az új esztendő tervfeladatainak hatékony előkészítéséről. Bár csupán részegységek tevékenységéről van szó, az alapos elemzés, a hozott intézkedések gyári szinten éreztetik hatásukat. De csak akkor, ha a kiértékelés eléggé elmélyült, ha_ ki-ki felmeri és vállalja a maga felelősségét az elkövetett hibákból, termelési és munkaszervezési _ elégtelenségekből, ha jól megfontolt, helyénvaló _ intézkedéssel igyekszik javítani a helyzeten. A gyűlés előkészítésétől függ, hogy milyen mértékben érvényesül ez a közhangulat, szellem, a munkaközösségek megbeszélései ne váljanak formálissá, hanem a maguk teljes fegyverzetével elősegítsék a vállalati termelés és gazdálkodás jobbá tételét ebben az esztendőben és az elkövetkező tervidőszakban. LÁTSZATEREDMÉNYEK ÉS A VALÓSÁG Nagybányán az elsők között az építkezési tröszthöz tartozó betonelem-telepen vitatták meg a nyolc havi terv teljesítését és az 1970-es feladatok előkészítését. A trösztnek ez a fontos részlege az 1-es számú vállalathoz tartozik, munkája döntően befolyásolja az építkezések minőségét és ütemességét. Az elhangzott tájékoztató valamennyi tervmutató teljesítéséről számolt be. A házgyár a nyolc hónap globális tervét 128,8 százalékban, árutermelési tervét 136 százalékban teljesítette. A tröszt szakbrigádjának elemzése és a munka tudományos szervezését célzó belső intézkedések során kedvezően alakult a termelékenységi mutató (108,5) és megoldódott az anyagellátás. Ha pusztán az adatokat nézzük arra a következtetésre juthatunk, hogy a telep hézatáján minden a legnagyobb rendben van és a jelenlévő munkaközösségnek nincs más feladata, mint tovább javítani a minőséget, csökkenteni a ráfordítási költséget és növelni c szakképzettséget (amint a tájékoztató hangsúlyozta), s rámutatni az együttműködő intézmények hibáira ,amint azt a felszólalók többsége tette.) Ez azonban korántsincs így. A gyűlésen igen sok részletkérdésről esett szó. Arról, hogy gyakranrongálódnak a gépek (felvetette Major András) arról, hogy a javításokat egyik váltás a másikra hárítja (szóvátette Berciu Róbert darukezelő), a berendezések tervszerű, grafikonszerű javítása még mindig perspektivikus kérdés (foglalkozott vele Racovita Gheorghe). Felvetődött a cserealkatrészek hiánya és a szállítás közben adódó anyagveszteség (Herz Tibor). De senki nem beszélt arról, hogyha ezeket a mutatószámokat nem a tervhez,hanem a telep kapacitásához viszonyítanák, kiderülne, hogy ez a részleg a tröszt legtöbb problémát okozó egysége. Természetes, hogy meg kell oldani azokat a kérdéseket is, melyeket a munkaközösség felvetett. Mind a nyolchavi teljesítés, mind a következő tervév előkészítése kapcsán. Megengedhetetlen, hogy legyenek selejtből eredő veszteségek (értékben kifejezve 41000 lejt tesz ki), véget kell vetni annak, hogy a szakképző tanfolyamokat formálisan megnyitják s egy esztendőn át nem törődnek vele, módosítani kell az öntőformákat, mert a kívánalmaknak már nem felelnek meg. Mint ahogyan a munkaidő jó kihasználásával össze- Bányai Judit (Folytatása a 3. oldalon) MIT JAVASOLNAK a Szeben megyei Bár a NAGYDISZNÓDI TEXTILÜZEM szőnyeggyártó részlegének dolgozói nem kevesebb, mint 4700 négyzetméterrel teljesítették túl nyolc havi termelési tervüket, számos termelési és munkaszervezési gyengeség akadályozza a részleg még jobb munkáját. Ezért kellett ugyancsak az említett időszakban 3900 négyzetméter szőnyeget alacsonyabb osztályba sorolni, s beletörődni sok értékes darabot ért kifogásba. Hogy ez a továbbiakban ne fordulhasson elő, a részleg megbeszélése alapján összeállított műszaki intézkedési terv előírja • a szálak minőségének megjavítását, • a műszálak nagyobb százalékban való felhasználását, • a technológiai előírások szigorú betartását, • a javításból kikerülő gépek és berendezések igényesebb átvételét és szakszerűbb karbantartásukat, • a munkahelyek műszaki-anyagi ellátásának megjavítását A szebeni LIBERTATEA posztógyárban különös jelentősége van a szövődében megtartott megbeszélésnek. Több mint száz szövőnő részvételével üzemek dolgozój zajlott le s az elhatározott műszaki-szervezési intézkedések egytől-egyig közvetlenül szolgálják az idei terv maradéktalan teljesítését, az új tervév feladatainak előkészítését. Idézünk néhányat: • a terveket idejében felbontják hónapokra és véglegesítik az egyes időszakok feladatait, hogy a programálás előírás szerint történhessen • a választékterv alapján mielőbb meghatározzák a szükséges készleteket a felvető és beverő szálból egyaránt és lehetőséget teremtenek az egyes cikkek szövőgépek szerinti csoportosítására • szakosítják a munkásokat egyes termékek előállítására és 4 szövőgépről 6-ra növelik a kiszolgálási zónát. A kivarró részleg dolgozói ugyanilyen radikális módszereket javasoltak a munka minőségének megjavítására. A finiszáló részlegeken pedig mindenki tisztában van a műveletek fontosságával a készáru minősége szempontjából. Ezt tartották szem előtt a javasolt intézkedések amellett, hogy szóvá tették a munkafeltételek megjavítását és különösen a keményítő osztály szellőztetését. Az élelmiszerkereskedelem is tudományos munkaszervezést igényel Az állami kereskedelem tudományos megszervezése jó eredményekre vezetett Brassóban is. Számos kereskedelmi egység hozzáértő szakemberek segítségével tanulmányokat készített, amelyek nyomán megjavult a kiszolgálás. Jó példa ebből a szempontból a közélelmezési tröszt, a helyi közélelmezési vállalat, a fém- és vegyipari, bútor- és építőipari termékeket árusító vállalat, amelyek a fogyasztók igényeinek tanulmányozása alapján szervezték meg munkájukat s így sokkal jobban, operatívabban tesznek eleget a követelményeknek. Nem mutatkozott meg azonban ez a törekvés a helyi élelmiszerkereskedelmi vállalat, Alimentara, részéről. Az igazgatótanács egyetlen emberre bízta a szervezést, más feladatok mellett, aki éppen ezért nem tud érdemben foglalkozni a kérdéssel. Nem alakítottak sem csoportot, sem hivatalt a munka tudományos megszervezésére, s a normatőr, akire ezt a feladatot bízták, még a különböző kollektívák segítségével sem tudja véglegesíteni az eddig készített részleges tanulmányokat, pedig ezek között számos értékes, hasznos javaslat van, amelyek alkalmazása megjavítaná a közellátást. A szocialista javadalmazási rendszer gyakorlati alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele a helyes munkanormák megállapítása. A munka megkönnyítésére műszakiszervezési intézkedéseket kellett volna bevezetni, azonban erre már kezdettől fogva nem fordított figyelmet az igazgatóság. Ahol a felméréseket végezték, nem gondoskodtak állandó személyzetről (26-os számú egység), nem látták el rendszeresen áruval ez idő alatt az egységeket (154-es számú hentesüzlet) ahova a normatörnek több ízben is el kellett mennie, amíg megfelelő körülményeket talált a munkaüzem lemérésére. Ha a munkahely megszervezését, az ergonómiai feltételek megteremtését elemezzük megállapíthatjuk, hogy erre sem fordított gondot az igazgatótanács. A következményt a dolgozók teljesítménye jelentősen csökkent, így például a November 7 utcában lévő 3-as számú egységben, bár külön rajont alakítottak a felvágottak árusítására, az áru kezelése nagy nehézségeket okoz az eladóknak. Az áru felfüggesztésére szolgáló kampókat ugyanis 2,20 méternél magasabbra tették. Legjobb helyen egyetlen jégszekrényben helyezik el az árut, így a belső szállítás jövést-menést követel az eladótól és a vevőnek sokat kell várakoznia. Hasonlóan rossz a szervezés a kenyérüzletekben is. A kenyér szállítását és átvételét nem végzik a megfelelő módon. Kézi kosarakban hordják be az üzletbe a kenyeret, ahelyett, hogy kiskocsikkal végeznék ezt a munkát. Azokban a városnegyedekben, ahol kevés a tej- és kenyérelosztóhely (például Vörös Zászló negyed), tanulmányozni kellene több elosztóközpont létesítésének lehetőségét. Joggal panaszkodnak különösen szombaton és vasárnap a lakosok, hogy a végeláthatatlan sorok elrontják a pihenőnapjukat,s nem is tudják beszerezni a szükséges élelmiszereket. A felvetett problémákat meg lehet oldani helyi erőforrások felhasználásával. Arra van mindössze szükség, hogy az igazgatótanács figyelme kiterjedjen a munka tudományos megszervezésével kapcsolatos eddigi és már tanulmányokba foglalt javaslatokra. Ugyancsak a fenti tanulmányok szerint az üzem keretében három személyből álló csoportot alakíthatnának, amely a munka tudományos megszervezésével s azokkal az új módszerekkel foglalkozzék, amelyek azonnali javulást hoznak a kereskedelmi tevékenységben. Áron Gheorghe mérnök, az RKP Brassó megyei bizottsága mellett működő TMTSZ kabinet igazgatója TÁVIRAT II. PODCORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének MOSZKVA Fogadja köszönetemet a Románia Szocialista Köztársaság területe feletti átrepülése alkalmából küldött jókívánságokért. A magam részéről a legjobb kívánságokat tolmácsolom önnek és a testvéri szovjet népnek a kommunizmus sikeres építésében. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Dánia nagykövete bemutatta megbízólevelét az Államtanács elnökének 1969. szeptember 9-én Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Torben Busch-Nielsent, az első dán nagykövetet, akinek állandó székhelye Bukarestben van, s aki bemutatta megbízólevelét. Torben Busch-Nielsen beszédében kifejezésre juttatta, megtisztelésnek tekinti, hogy átnyújthatja a megbízólevelét, amellyel Őfelsége Dánia királya rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté akkreditálja Románia Szocialista Köztársaságba, majd ezeket mondotta : „Őfelsége felhatalmazott, hogy (Folytatása a 6. oldalon) SPORT • A VII. ökölvívó Balkán-bajnokság. Ma az első gongütés • Az Előre tipp-versenye • Országos csúcs távolugrásban • Sakk a világbajnoki címért • Dumitrache felzárkózott • Telex (4. oldal) MAI SZÁMUNKBAN: • Művelődés • Új tanév küszöbén (2. oldal) • Arány, jövedelmezőség és határidő • „Egy szakma rangjáról" (3. oldal) • Krónika (4. oldal) Ma érkezik a fővárosba Ausztria szövetségi elnöke Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének a meghívására ma hivatalos látogatásra országunkba érkezik Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke. Franz Jonas 1899. október 4-én született Bécsben egy nyolcgyermekes munkáscsaládban. Nyomdásznak készülve, tanulmányait egy nyomdaipari szakiskolában végezte. 1917-ben az osztrákmagyar hadseregbe mozgósították, és az orosz és olasz fronton harcolt. A háború végén tagja volt a népi milíciának, s részt vett a karintiai Lavant-vöölgyében a védelmi harcokban. 1919 és 1932 között nyomdász és korrektor volt, s ugyanakkor aktiválni kezdett a szakszervezeti mozgalomban és a Szociáldemokrata Pártban. A bécsi munkás-főiskolán politikai tudományt, gazdaságtant, történelmet és gazdasági földrajzot tanult. 1932 és 1934 között Floridsdorfban, Bécs egyik ipari negyedében titkára volt a Szociáldemokrata Párt szervezetének. 1935-ben letartóztatták, mert részt vett a forradalmár szocialisták brünni illegális konferenciáján, s hazaárulással vádolták. Egy évig volt őrizetben, s a szocialisták ellen indított ismeretes per után bocsátották szabadon, bizonyítékok hiányában. Egy ideig nem talált munkát, majd 1938-ban újból mint szedő dolgozik nepi nyomdában,, később pedig tisztviselőként egy mozdonygyárban. 1945-ben, nyomban Bécs felszabadulása után, Franz Jonas az osztrák főváros egyik kerületének városházán dolgozik, egy évvel később kinevezik a floridsdorfi kerület polgármesterévé a bécsi városi tanács keretében. 1948 óta töltött be városi tanácsosi tisztségeket. 1951 júniusában Franz Jónást megválasztják az osztrák főváros polgármesterévé és kormányzójává. A bécsi városi tanács élén Franz Jonas jó szervezőnek, dinamikus, vezetőnek bizonyult. Franz Jonas kezdeményezte, majd vezette a nagyszabású lakás-, iskola-, kórház-, utca- és hídépítési programot, a város korszerűsítését. Ugyanakkor hangsúlyt fektetett Bécs kapcsolatainak fejlődésére a világ nagy városaival. Franz Jonas 14 évig volt Bécs polgármestere. 1282 óta a városnak 170 polgármestere volt, de közülük csak négy töltötte be ezt a tisztséget hosszabb ideig, mint Franz Jonas. Franz Jonas 1951 és 1953 között Ausztria Szövetségi Tanácsának tagja volt, majd pedig, Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének magas tisztségébe való megválasztásáig, az Osztrák Nemzeti Tanács képviselője volt. Elnöke volt az Osztrák Városok Szövetségének, tagja a Nemzetközi Városközigazgatási Szövetség Végrehajtó Bizottságának és elnöke e szervezet európai bizottságának. Franz Jonas Rés tiszteletben polgára. Franz Jónást 1965. május 23-án Ausztria Köztársaság szövetségi elnökévé választották. Az állam élén következetes béke- és semlegességi politikát folytat, szorgalmazza az aktív együttműködést és kooperációt a világ összes államaival, tekintet nélkül politikai vagy gazdasági rendszerükre, állást foglal az egyenlőségen és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok mellett. Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének ma kezdődő romániai látogatása a két ország közötti jó kapcsolatokat fejezi ki. A románosztrák kapcsolatok ma eredményesen fejlődnek a baráti, a mindkét nép érdekeinek kedvező együttműködés jegyében. Az utóbbi években a Románia és Ausztria közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok sikerrel fejlődnek, s mindkét állam kölcsönösen szorgalmazza e kapcsolatok sokoldalú fejlesztését. Az osztrák nép iránti tisztelet és barátság érzésétől áthatva, a román nép melegen üdvözli Franz Jonas szövetségi elnököt Románia földjén. Külföldről jelentik Befejeződött az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete Szerda reggel befejeződött az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete. Az éjszaka folyamán az értekezlet részvevői többek között határozatot fogadtak el a nigériai helyzetet illetően. Ebben felszólítják a feleket, hogy azonnal szüntessék meg a háborút és kezdjenek tárgyalásokat Nigéria egységének érdekében. GYÁSZGYŰLÉS A FŐVÁROSBAN HO SI MIN ELNÖK EMLÉKÉNEK TISZTELETÉRE 1969. szeptember 9-én Románia egész lakossága gyásznappal adózott a vietnami nép nagy és szeretett vezetője, Ho Si Min elnök emlékének. Az ország területén az intézmények, vállalatok, nagy épületek félárbócra eresztették Románia Szocialista Köztársaság állami zászlaját és a Román Kommunista Párt zászlaját. Ezen a napon az RKP Bukarest municípiumi bizottsága és a municípiumi néptanács gyászgyűlést rendezett a fővárosban a Szakszervezetek Általános Szövetsége Színházának termében. A gyűlésen részt vettek a következő elvtársak : Gheorghe Radulescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács alelnöke, Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Florian Dan Blache, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, Manea Manescu, az (Folytatása az 5. oldalon) AZ 5. OLDALON • Gheorghe Radulescu elvtárs beszéde • Hoang Tu nagykövet beszéde • Ünnepélyes gyászszertartás Hanoiban