Előre, 1969. november (23. évfolyam, 6842-6867. szám)
1969-11-19 / 6857. szám
ELŐRE 2. oldal A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI A minisztériumoknak és az államigazgatás többi központi szervének a kollektív vezetés elve alapján történő vezetéséről szóló törvénytervezet ismertetése ELŐTERJESZTETTE ILIE VERDER ELVTÁRS, A MINISZTERTANÁCS ELSŐ ALELNÖKE Tisztelt képviselő elvtársak és elvtársnők ! A Minisztertanács megbízásából megvizsgálásra a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztem A minisztériumoknak és az állami közigazgatás többi központi szervének vezetéséről a kollektív vezetés elve alapján című törvénytervezetet. Egész tevékenységünket, minden szinten, a kollektív munka és vezetés elvére kell helyeznünk ; egyike ez azoknak az alapelveknek, amelyekre a nemzetgazdaság megszervezésének, vezetésének és tervezésének javítását, az egész társadalmi élet tökéletesítését célzó intézkedéseket építjük, a Román Kommunista Párt 1967 decemberi Országos Konferenciáján kidolgozott programnak és a X. kongresszus határozatainak megfelelően. A kollektív munka és vezetés szükségessége a szocialista társadalom alapvető tulajdonságaiból, gazdaságunk és társadalmunk haladásának jelenlegi követelményeiből fakad. A szocialista demokrácia általános fejlődési tendenciájához hozzátartozó elv következetes alkalmazása hivatott hozzájárulni azok számának növeléséhez, akik ténylegesen részt vesznek az ország legfontosabb problémáinak megoldásában, biztosítani az országunkban rendelkezésre álló értékes káderek energiájának és alkotó kezdeményezésének minél szélesebb körű kibontakozását. Ugyanakkor ennek az elvnek az érvényre juttatása elválaszthatatlanul összefügg a korszerű termelés követelményeivel. Nyilvánvalóbb, mint bármikor eddig, hogy az előttünk álló feladatokat többé nem lehet jó feltételek között teljesíteni olyan határozatok alapján, amelyeket egyik vagy másik szektorban, ilyen vagy olyan szinten, egyetlen személy hozott. Bármilyen felkészültséggel rendelkezzék is az illető. A korszerű berendezésekkel és felszerelésekkel ellátott nagy és komplex vállalatok, amelyek egyre inkább jellemzők gazdaságunkra, az ország termelőapparátusát alkotó számos egység egyre szorosabb kapcsolatai, egyszóval a jelenlegi termelőerők alaposan átgondolt döntéseket, olyan vezetési formákat feltételeznek, amelyek a legnagyobb pontosságot és hatékonyságot biztosítják. Ezekből a követelményekből kiindulva és az egyszemélyi vezetésre utalva, Nicolae Ceaușescu elvtárs a párt X. kongresszusán előterjesztett jelentésében hangsúlyozta, hogy az már nem felel meg szocialista rendszerünk jelenlegi szakaszának, s hogy „a termelőeszközök közös tulajdonának körülményei között objektív szükségesség a kollektív vezetés létrehozása, a dolgozók közvetlen részvétele a gazdasági élet vezetésében“. A párt Országos Konferenciája óta eltelt rövid idő alatt jelentős lépéseket tettünk a kollektív vezetés elvének gyakorlati alkalmazásában. A vállalatokban igazgató bizottságok, a központoknál igazgató tanácsok, a kutatóintézetekben pedig tudományos tanácsok alakultak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a vezetési formák életképesek, valóban megteremtik a feltételeket a munka tartalmának lényeges javítására. Az igazgató bizottságoknak sikerült tevékenységüket az illető egységek kulcskérdéseire összpontosítaniuk, minden tagjuk felelősségérzetet tanúsított a határozatok elfogadásában és jó eredményeket értek el; bízvást állíthatjuk tehát, hogy a legtöbb igazgató bizottság messzemenően eleget tesz hivatásának. A jelen törvénytervezet előírásai összhangban állnak pártunknak azzal a törekvésével, hogy tökéletesítse a minisztériumok, a többi központi szerv, a Minisztertanács tevékenységét az államapparátus egyszerűsítéséért, operativitásának és hatékonyságának növeléséért az alárendelt egységek problémáinak megoldásában, a munkastílus és -módszerek javításáért. A most előterjesztett törvénytervezet elfogadása kiteljesíti — a nemzetgazdaság egész rendszerében, az egész társadalmi-gazdasági tevékenységben — a kollektív munka és vezetés elvének alkalmazását. A törvénytervezet meghatározza a kollégium feladatkörét. A kollégium vezető szerv, amely a párt és az állam általános irányvonalának megfelelően kidolgozza az illető ágazat fejlesztési programját. Feladata biztosítani az összes műszaki-anyagi és szervezeti adottságokat ahhoz, hogy a minisztériumhoz tartozó fővállalatok vagy gazdasági egységek együttvéve és külön is teljesítsék a tervfeladatokat, hogy a legésszerűbben használják fel a beruházási alapokat és példásan teljesítsék a belföldi és külföldi szerződéses kötelezettségeket. Mindez, akárcsak a műszaki haladás irányvonalainak a kijelölése, a vállalatok közötti minél hatékonyabb és ésszerűbb kooperáció megszervezése, a berendezések és a munkaerő minél jobb foglalkoztatásának biztosítása, a szükséges káderek képzése a minisztérium tevékenységének olyan általános problémái, amelyekre a törvénytervezet utal és amelyeknek megoldásában a kollégium döntésre jogosult szervként működik. • A minisztériumok kollégiumaiban olyan emberek vesznek részt — miniszterek és helyetteseik, főtitkárok, minisztériumi és a minisztériumokhoz tartozó egységekben dolgozó vezérigazgatók, igazgatók és más vezetők, az illető minisztériumon belüli és azon kívüli, hosszas tapasztalati és kiváló képzettségű szakemberek — ,akik felkészültségüknél és felelős tisztségüknél fogva a legilletékesebbek véleményt mondani az ágazat fejlődésének alapvető kérdéseiben. Ennek az összetételnek a célja mindenekelőtt biztosítani e vezető szervek hatáskörébe tartozó összes problémák sokoldalú és elmélyült felvetését, a legjobb határozatokat hozni, hogy azok gyakorlati alkalmazása a tárgyiasult és élőmunkamegtakarításhoz, a gazdasági tevékenység legnagyobb hatékonyságához vezessen. Képviselő elvtársak éselvtársnők ! Az önök elé terjesztett törvénytervezet tükrözi pártunknak azt a felfogását, hogy az új vezető szervek működésének biztosítania kell a kollektív munka és felelősség összefonódását e szervek tagjainak egyéni felelősségével. A minisztériumok vezetésének átállítása a kollektív vezetés elvére semmivel sem csökkenti a miniszterek és helyetteseik, a többi minisztériumi felelős káder felelősségét a feladatok maradéktalan és határidőre való teljesítésében a termelés növelése, a termékek minőségének javítása, a beruházások, az export fejlesztése, a magas jövedelmezőség biztosítása terén. Nemcsak a határozatok kidolgozásában, hanem a teljesítésükhöz szükséges feltételek biztosításában is részt kell venniük. A vita alatt álló törvénytervezet mélyebb értelme biztosítani a felelősségérzet növekedését a feladatok teljesítésében, a magas igényesség és önigényesség szellemének meghonosítását minden egyes ágazat, tevékenységi terület minden fokának és minden egységének tevékenységében. Engedjék meg, elvtársak, kifejez, nem azt a véleményemet, hogy a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyja az előterjesztett szöveget. Ez lehetővé teszi olyan szervezeti keret biztosítását, amely a jelenlegi szakaszban, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének szakaszában megfelelő nemzetgazdasági ágaink korszerű és hatékony vezetése követelményeinek. A jogügyi bizottság és a néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottság jelentése ELŐTERJESZTETTE TRAIAN IONASCU KÉPVISELŐ A Nagy Nemzetgyűlés jogügyi bizottsága és néptanácsügyi és állami közigazgatási bizottsága 1969. május 7-i és november 13-i ülésén megvizsgálta és megvitatta a minisztériumoknak és a többi központi állami közigazgatási szervnek a kollektív vezetés elve alapján való vezetéséről szóló törvénytervezetet. A bizottságok megállapították, hogy a törvénytervezet célja megvalósítani az állami közigazgatás központi szerveinek vezetése terén az Országos Konferencia által kijelölt és a X. pártkongresszuson erőteljesen kihangsúlyozott feladatokat államunk tevékenységének szüntelen tökéletesítésére vonatkozóan. Az állami szervek tevékenysége színvonalának emelésében a leghatékonyabb módszerek egyike természetesen a kollektív vezetés elvének következetes alkalmazása. Amint azt Nicolae Ceaușescu elvtárs hangsúlyozta, „a realitás azt mutatja, hogy bármilyen tehetséges lenne is a társadalmi tevékenység akármelyik területén működő vezető, csak olyan mértékben ismerheti és oldhatja meg helyesen a tevékenységi körébe tartozó kérdéseket, amilyen mértékben munkaközösségének tapasztalatára támaszkodik“. A kollektív vezetés elvének mélyreható tudományos elemzése alapján a párt Országos Konferenciája és X. kongresszusa kijelölte, hogy milyen fő irányvonalakat kell szem előtt tartani a kollektív vezetés elvének alkalmazásában. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a minisztériumok vezető szerveinek — a minisztériumi kollégiumoknak — döntési joguk legyen, nem pedig csupán tanácskozó jellegűek legyenek, amint az a múltban volt. Másodsorban a minisztériumi kollégiumok által gyakorolt kollektív vezetés magával hozza a kollektíva minden egyes tagjának felelősségét, mind a saját, mind pedig az egész kollektíva tevékenységéért. Harmadsorban e szervek terve keretében megvalósított vezetési tevékenységnek egybe kell fonódnia más kollektív munkaformákkal is, mint amilyen főként egyes fontos társadalmi szervezetek képviselőinek, tudósoknak és más szakembereknek a bevonása a döntésekbe. A törvénytervezet nagy érdeme, hogy egységesíti a minisztériumok és a többi központi állami közigazgatási szervek megszervezési rendszerét, az egész állami közigazgatás számára érvényes általános elv rangjára emelve a kollektív vezetést. A bizottságok azt is megállapították, hogy a törvénytervezet fontos politikai-jogügyi eszköz az államapparátus tökéletesítésének útján annnak révén is,hogy általánosítja az eddigi tapasztalatban leghatékonyabbnak bizonyult módszereket az állami közigazgatás összes központi szakszerveiben. Különösképpen értékelve a törvénytervezet alapján álló elveket és a kitűzött célokat, a bizottságok javaslatokat tettek a törvénytervezet egyes szövegeinek jobb megszerkesztésére. Javaslatainkat elfogadta a kezdeményező szerv és a megvitatásra és elfogadásra önök elé terjesztett formájában a törvénytervezet tartalmazza azokat. Tekintettel arra, hogy a törvénytervezet az államunk jelenlegi fejlődési szakaszának szükségleteit szolgálja, a bizottságok felkérik önöket, hogy a javasolt formában fogadják el annak szövegét. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt.1. szakasz — A minisztériumokat és az állami közigazgatás többi központi szervét a kollektív vezetés elve alapján vezetik. 2. szakasz — A minisztériumot kollégium vezeti, amely döntésre jogosult szerv és határoz a minisztérium tevékenységével kapcsolatos általános kérdésekben. 3. szakasz — A minisztérium kollégiumának összetétele: a miniszter, a miniszter helyettesei, a főtitkárok , a minisztérium szervezeti osztályainak, valamint a minisztérium egyes alárendelt egységeinek vezérigazgatói,, igazgatói és más vezetői , a minisztériumon belüli vagy kívüli, hosszas tapasztalattal és magas fokú szakképzettséggel rendelkező szakemberek. A minisztérium kollégiumában részt vesz a szakszervezeteknek a Szakszervezetek Általános Szövetsége által kijelölt küldötte is. Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a Fegyveres Erők Minisztériumának, a Belügyminisztériumnak és az Állambiztonsági Tanácsnak az esetében. Úgyszintén a kollégiumban részt vehetnek más olyan társadalmi szervezeteknek a küldöttei is, amelyek a minisztérium tevékenységi ágában vagy területén tevékenykednek. A kollégium összetételét a Minisztertanács hagyja jóvá a miniszter javaslatára. A kollégium elnöke a miniszter ; a miniszter távollétében az elnöki feladatkört a miniszter első helyettese látja el, ha pedig a miniszternek nincs első helyettese, a miniszter által kijelölt egyik miniszterhelyettes. 4. szakasz — A kollégium üléseire meghívhatók azoknak az állami vagy társadalmi szerveknek és szervezeteknek a küldöttei, amelyek érdekeltek a megvitatásra kerülő problémákban. Úgyszintén a kollégium üléseire meghívhatók a minisztériumon belüli vagy kívüli szakemberek is. 5. szakasz — A rendkívül komplex vagy a minisztérium egész tevékenységét érintő kérdések megvizsgálására a kollégium munkakollektívákat alakíthat a minisztériumon belüli vagy kívüli szakemberekből ; a minisztériumon kívüli szakemberek kijelölése az illető miniszternek vagy az illető központi szerv vezetőjének beleegyezésével történik. 6. szakasz — A kollégium tagjai legalább kétharmadának jelenlétében folytatja tevékenységét, és határozatait tagjainak többségével hozza. A miniszter és a kollégium tagjai többségének véleménykülönbsége esetén a kérdést, amelyben nem jött létre megegyezés, esetenként a Minisztertanács elnöke, első alelnöke vagy azon alelnöke elé terjesztik, aki a minisztérium tevékenységét összehangolja, ha valamelyik fél nem ért egyet a megoldással, a kérdést eldöntésre a Minisztertanács Állandó Bürója elé terjesztik. 7. szakasz — A kollégium üléseit negyedévenként legalább egyszer tartják meg és a miniszter hívja össze kellő időben. A kollégium tagjai legalább egyharmadának kérésére is összehívható. 8. szakasz — A minisztérium kollégiuma egészében és a kollégium minden egyes tagja külön felelős a Minisztertanács előtt a minisztérium egész tevékenységéért, a kollégium minden egyes tagja felelős a kollégium és annak elnöke előtt a rábízott feladatok teljesítéséért. 9. szakasz — A kollégium ülései között a miniszter a miniszterhelyettesekkel és a főtitkárokkal együtt megvitatja és megoldja a minisztérium tevékenységének soron levő problémáit és kijelöli a kollégium határozatainak operatív teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. 10. szakasz — A miniszter tájékoztatja a minisztérium kollégiumát az ülések közötti időszakbanmegoldott fő problémákról. 11. szakasz — A kollégium határozatainak végrehajtásában és saját feladatkörének gyakorlásában a miniszter, a törvénynek megfelelően, rendeleteket, utasításokat és a törvényben előírt más okmányokat bocsát ki. 12. szakasz — A minisztériumot a többi hazai szervvel és szervezettel való kapcsolataiban, valamint a külkapcsolatokban a miniszter képviseli. 13. szakasz — A jelen törvény 2—10. szakaszainak rendelkezéseit megfelelően alkalmazzák az állami közigazgatás központi szerveire is, amelyek nem minisztériumok. 14. szakasz — A minisztériumoknak és a többi központi államigazgatási szervnek a vezetését, amelyeknek szervezési törvényei előírják a döntésre jogosult szervek általi kollektív vezetést, továbbra is az említett törvények előírásainak megfelelően gyakorolják , kivételt képeznek a végrehajtó büró vagy a végrehajtó bizottság megszervezésére és működésére vonatkozó rendelkezések, amelyek hatályukat vesztik. E vezető szervek feladatkörét a jelen törvény rendelkezései értelmében a szervezési törvényükben előírt többi szerv fogja megfelelő módon gyakorolni. 15. szakasz — A jelen törvény rendelkezései alkalmazhatók a kollektív vezető szerv tagjai kijelölésének, valamint e szerv elnöke helyettesítőjének kijelölésére az elnök távolléte esetében, valamint az elnök és a tagok többsége között felmerülő esetleges véleménykülönbségek megoldására. TÖRVÉNY a minisztériumoknak és az államigazgatás többi központi szervének vezetéséről a kollektív vezetés elve alapján MIHAI TELESCU KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A törvény előírásai ismételten ki- domborítják a pártvezetőségnek azt a kiváló képességét, hogy minden szakaszban megtalálja a legmegfelelőbb formákat és eszközöket a szocialista építés kiteljesítése sikerének biztosításához. A nemzetgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének tökéletesítésére kijelölt pártintézkedések megvalósítása a vállalatok és a gazdasági központok hatáskörének bővítése révén, új feladatokat állít a minisztériumok és a többi központi szerv elé, különösen a vezetésük alatt álló terület problémakörének elmélyült tanulmányozása, a pozitív tapasztalat elterjesztése, olyan megoldások felkutatása terén, amelyek lehetővé teszik az egész gazdasági tevékenység egyre gyorsabb fejlesztésével kapcsolatos nagy fontosságú objektumok szakavatott megoldását. Az utóbbi évek gyakorlata rendkívül pregnánsan bizonyítja, hogy a szocialista demokrácia elmélyülése a társadalmi élet minden területén — beleértve a gazdaságot is — az igazgató bizottságok létesítésével a vállalatokban és az igazgató tanácsok létesítésével az ipari fővállalatokban és kombinátokban, az alkalmazotti közgyűlések szerepének növelésével, lehetővé teszi a tömegek kezdeményezésének növekedését, a termelési folyamatban felmerülő sokrétű problémák még hozzáértőbb és még hatékonyabb megoldását. Következésképpen Temes megye már eddig teljesítette tervfeladatait és minden feltétel megvan ahhoz, hogy év végéig mintegy 200 millió lej értékű termelést érjen el előirányzaton felül. A Temes megyei pártbizottság támogatta az igazgató bizottságokat, hogy tökéletesítsék munkastílusukat ésmódszereiket. Ennek érdekében tanácskozásra ültek össze az igazgató bizottságok elnökei, a pártszervezetek titkárai és a szakszervezeti bizottságok elnökei, és hasznos véleménycserét folytattak, amely előmozdította a pozitív tapasztalatok elterjedését és a fogyatékosságok felszámolását. Azt is megállapíthattuk azonban, hogy nem minden minisztérium fordít kellő figyelmet az igazgató bizottságok tevékenységére, a minisztériumok képviselői ritkán vesznek részt az igazgató bizottságok munkaüléseinek előkészítésében és lebonyolításában. Úgy véljük, hogy a ma megvitatott törvény alkalmazása nyomán a minisztériumok erősíteni fogják ellenőrzésüket és nagyobb segítséget fognak nyújtani az igazgató bizottságoknak azzal, hogy vezető kádereik" eleven, közvetlen és állandó kapcsolatot tartanak fenn e bizottságokkal. Ez hozzájárul majd a termelési problémák operatívabb megoldásához, a még túl sok körlevél, átirat és utasítás számának csökkenéséhez, a gazdasági egységek kollektív vezető szervei munkastílusának ésmódszereinek javulásához. Úgy véljük, hogy az eddigi tapasztalat alapján tökéletesíteni lehetne a vállalati kollektív vezető szervek működéséről szóló jelenlegi törvényeket, mégpedig olyan szabályozó jellegű rendelkezések felülvizsgálásával, amelyeket az évek folyamán a minisztériumok adtak ki és amelyek — számos felelősséget a központi szervekre hárítva — csökkentik azt a feladatkört, amely az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és a Minisztertanácsnak a határozata értelmében az igazgató bizottságokra hárulna. Az igazgató bizottságokat ma is kötelezik, hogy mindenféle apró, a vállalat folyó tevékenységére vonatkozó kérdésben a felettes szervek jóváhagyását kérjék. Nagyobb hatáskört kellene biztosítani az igazgató bizottságoknak a párt és a kormány határozatában előirányzott olyan problémákban, mint például a tervben névlegesen nem szereplő beruházások végrehajtása saját alapokból, vagy a minisztérium által erre a célra kijelölt alapból, produktív jellegű munkák végrehajtása, amelyek megszüntetik a termelési folyamat bizonyos , szűk keresztmetszeteit. A Minisztertanács határozatai alapján Temes megyében hat ipari kombinát létesült. Megalakításukkal létrejöttek a feltételek a termelőegységek vezetésének a javítására. Ennek ellenére még vannak problémák, mint például az igazgató tanácsok megalakítása, a szervezeti és működési szabályzatok kidolgozása, s ezek nagyobb operativitást követelnek a minisztériumoktól. A kombinátok tevékenységének ebben a kezdeti szakaszában érezni lehet a minisztériumi vezetőségek aktívabb jelenlétének hiányát. Amint a meglevő kollektív vezető szervek gyakorlata bizonyítja, tevékenységük hatékonyságának lényeges feltétele a problémák felvetésében való bíráló magatartás ösztönzése, a hiányosságoknak és okaiknak merész feltárása, a felelősségek kijelölése, a tevékenység szüntelen tökéletesítését szolgáló határozatok és intézkedések hozatala. Ez kétségtelenül lehetővé teszi a szubjektivizmus tendenciáinak, az olyan értékes,nagy tapasztalatú káderek véleménye figyelmen kívül hagyásának felszámolását, akik előmozdíthatják a gazdaság haladását a berendezések egyre magasabb technikai színvonala tekintetében, s ezért bármennyire tehetséges egyénekről legyen is szó, egymagukban nem hozhatnak szakszerű döntéseket semmiféle szinten. Ilyen körülmények között a kollektív munka parancsoló követelménffivé válik, amit a törvénytervezet első szakasza is tükröz, amikor kimondja, hogy a minisztériumokat és a többi központi államigazgatási szerveket a kollektív vezetés elve alapján kell irányítani. , A kollektív munka elvének alkalmazása érvényesül a Villamosenergiaügyi Minisztérium új megszervezésében minden láncszemnél, kezdve a minisztériumi kollégiumtól. A kollégium összetétele tág teret nyújt az energetikusok alkotó képességének alkalmazásához, lehetővé teszi a legképzettebb szakemberek tapasztalatainak és tudásának felhasználását, valamint operatív és szakszerű döntések meghozatalát. E szervezési formák életképessége gyakorlatilag is bebizonyosodott néhány fontos döntés meghozatalánál, mint például a feltételek előkészítésénél a nukleáris energiának villamosenergia termelésre történő felhasználása terén, különleges megoldások alkalmazásában a vaskapui vízierőmű létrehozásánál vagy a dévai hőerőmű építésénél. Ahhoz, hogy a minisztériumi kollégiumban megvitatott problémákat kollektív megvitatás alá bocsáthassuk és hogy ezek hatékony döntéseket eredményezzenek, a kérdéseket előzetesen előkészítjük a szakemberek kollektív közreműködésével, mint például az első 600 megawattos atomerőmű központ létrehozásának előkészítésénél. Akollektív munka nemcsak a minisztériumi kollégiumra terjed ki. Ez az elv tükröződik a műszaki-turtományos tanács megszervezésében, a szakemberi kollektívák megalakításában, mint amilyen például az a tudományos tanács is, amelyet a vaskapus hidroenergetikai létesítmények építésénél felmerülő bonyolult problémák megoldására szerveztünk. A kollektív munka elve egyaránt érvényesül a minisztériumi kollégium az ipari fővállalatok és trösztök igazgató tanácsainak megalakításában, valamint a vállalatok igazgató bizottságainak létrehozásában. AzoQáltal, hogy ezt az elvet alkalmaztuk minisztériumunk új szervezési formájában, megvalósult az az óhaj, hogy a minisztérium többé ne foglalkozzék apró gyámkodási ügyekkel, s így lehetővé véli, hogy figyelmét az iparág nagyfontosságú kérdéseire, további fejlesztésére összpontosítsa. A kollektív munka elve feltételezi a személyi felelősség erősödését, s így biztosítja, hogy a vezető kollektíva minden egyes tagja — miniszter, miniszter-helyettesek, főigazgatók, igazgatók — megoldja feladatait a reá bízott területen a tevékenység megszervezésében és a kollégiumi határozatok alkalmazásának ellenőrzésében. Küzdenünk kell azonban a még tapasztalható bürokratikus módszerek kiküszöböléséért. Ez minden szinten érvényes, kezdve a vállalatok igazgató bizottságaitól a minisztériumi vezetőségig. Nélkülözhetetlen feltétele ez az operatív, hatékony tevékenységnek. OCTAVIAN GROZA ELVTÁRS, villamosenergiaügyi miniszter felszólalása A Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztett törvénytervezet ismét kifejezésre juttatja, hogy pártunk és államunk állandó gondot fordít hazánk gazdasági és társadalmi tevékenységének szüntelen tökéletesítésére. A törvénytervezetben leszögezett elvek megalapozottsága erőteljesen megmutatkozik a Villamosenergiaügyi Minisztérium megszervezésének terén is. Az RKP 1967 decemberi országos konferenciáján kijelölt irányelvek valóra váltása, a Villamosenergiaügyi Minisztérium megszervezésére hozott nemrégi intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a jelenlegi műszaki-tudományos forradalom kapcsán a villamosenergia ipar jelenlegi sokrétű és rendkívül dinamikus fejlődési szakaszának megfelelő szervezeti felépítést jelöljenek ki. A szocialista iparosításra és az energetikai alap erőteljes fejlesztésére irányuló politika eredményeként számottevő sikereket értünk el ebben az ágban. A villamosenergia iparágának dinamizmusa erőteljesen megmutatkozik országunkban abban is, hogy ötévenként megkétszereződött a villamosenergia termelés, ami megfelel a legmagasabb világgazdasági fejlődési ütem színvonalának. Ezt a fejlődést azonban nemcsak mennyiségileg kell értelmezni , számos minőségi tényezőt is felölel a 1969. NOVEMBER 19., SZERDA] COSTACHE SAVA KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztett törvénytervezet abból a szükségletből indul ki, hogy be kell vezetni a kollektív vezetés elvét minden minisztériumban és államigazgatási szervnél, meg kell határozni a legmegfelelőbbszervezési formákat és a legmegfelelőbb munkamódszereket az illető állami szerv tevékenységének megfelelően. Amint azt a törvénytervezet előirányozza, a határozatokat meghozó kollégium tagjai ténylegesen részt vesznek a minisztériumi tevékenység fontos kérdéseire vonatkozó megoldások és döntések kidolgozásában, megszervezik a határozatok ellenőrzését és alkalmazását. A kollégiumok a szocialista demokrácia elve alapján működnek, határozataikat szavazattöbbséggel hozzák. Nagy jelentősége van annak az előírásnak is, amely szerint a kollégiumban részt vesz a szakszervezetek egyik küldötte is, valamint az ugyanazon ágban tevékenykedő más társadalmi szervezetek megbízottjai. Az államigazgatás kollektív'' munkája és vezetése olyan feltételek között, amikor a minisztériumi vezető szerveket mentesítik az alárendelt egységek hatáskörébe átutalt folyamatos teendőktől, lehetőségeket nyújt arra, hogy elmélyülten foglalkozzanak a szervezési kérdésekkel és a vezetésük alatt álló egész ágazat további fejlesztésével. A kollektív munka elvének alkalmazása a vállalati tevékenység vezetésében — ami az 1968-ban létesített igazgatóbizottságokban öltött testet — lehetővé tette, hogy értékes eredményeket érjünk el a vállalati tevékenység megszervezésében és vezetésében. A termelőegységekben kollektív vezetési szervek megalakulásának eredményeként növekedett ezek hatásköre a legmegfelelőbb megoldások kidolgozásában, fokozódott operativitásuk a folyó ügyek intézésében, jobban át tudták fogni a vállalat összes részlegeit. A Pitesti-i Petrokémiai Kombinátban például a kollektív munka nagy segítségünkre volt a kombinát üzembehelyezésének szakaszában, amikor is számos problémával találtuk magunkat szemben, amelyeknek megoldásához olyan műszaki és szervezési intézkedésekre volt szükség, amelyekkel egyetlen személy nem birkózhatott meg. A pirolíziskomplexum üzembehelyezésénél például a megyei pártbizottság segítségével igénybe vettünk bukaresti, temesvári és iasi-i egyetemi tanárokat és kutatókat, valamint az Energo-javítási Vállalat szakembereit. A kombinát keretében és azon kívül működő szakemberek kollektív munkája és gondolkodása reális segítséget nyújtott az egyes osztályok üzembehelyezésével kapcsolatos műszaki problémák megoldásához, s megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy e hónap folyamán a kombinát összes berendezései megkezdhessék a termelést. Az igazgató bizottság tevékenysége arra irányult, hogy teljesítse az alkalmazottak közgyűlésének határozatait — kifejezésre juttatva szocialista rendszerünk demokratizmusát —, amelynek révén a dolgozók kollektívái behatóan közreműködhetnek a gazdasági tevékenység irányításában. Az igazgató bizottságokra fokozott felelősséget hárít a tervfeladatok példás teljesítésében az, hogy kötelesek rendszeresen beszámolni a közgyűlések előtt. A kollektív vezetésben szerzett tapasztalataink alapján bízvást állíthatjuk, hogy a kollektív vezetés elvének kiterjesztése a minisztériumok szintjére is, amit az általunk megvitatott törvénytervezet irányoz elő, lehetővé teszi a központi állami intézmények vezetési stílusának és módszereinek javítását, alaposan megfontolt döntések meghozatalát, az alárendelt egységek szakszerűbb irányítását, valamint, a felelősség fokozódását minden vezetőségi szinten.