Előre, 1971. június (25. évfolyam, 7328-7353. szám)

1971-06-01 / 7328. szám

ELŐRE Június 1. kedd II. évnegyed — VI. hónap 30 nap Az évből eltelt: 152 nap Hátra van még : 213 nap Napkelte: 4.34 Napnyugta : 19.53 Holdkelte : 12.22 Holdnyugta : 0.47­­... A KÖZPONTI METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Várható időjárás a következő három napra: Továbbra is bizonytalan idő vár­ható, különösképpen az időszak el­ső felében. Átmenetileg borús, esős idő, főként az ország déli és keleti övezetében, ahol a záporok, helyen­ként zivatarok gyakrabban előfor­dulnak. Rövid tartamú szélfúvás : a léghőmérséklet némi csökkenést mutat. Az éjszakai értékek 8 és 18 fok, a nappaliak 15 és 25 fok kö­zött váltakoznak. HŐMÉRSÉKLETI HATÁRÉRTÉKEK MÁJUS 31-ÉN METEOROLÓGIAI NAPPAL­­ICSI ÁLLOMÁS NAPPAL ÉJJEL Bukarest 23 17 Kolozsvár 20 13 Torda 19 12 Bánffyhunyad 21 10 Nagyvárad 24 13 Székelyhíd 23 13 Dr. Petru Groza város 22 12 Temesvár 23 13 Arad 25 12 Nagyszentmiklós 25 10 Lugos 25 11 Karánsebes 25 9 Szatmár 25 14 Máramarossziget 25 12 Nagybánya 26 13 Zilah 23 15 Dés 24 14 Beszterce 23 14 Déva 22 12 Balázsfalva 21 12 Petrozsény 17 10 Topánfalva 20 11 Erzsébetváros 23 13 Marosvásárhely 24 11 Maroshévíz 22 11 Gyergyóalfalu 20 10 Csíkszereda 20 10 Sepsiszentgyörgy 19 13 Barát 21 12 Kézdivásárhely 19 11 Székelyudvarhely 21 14 Brassó 21 12 Fogaras 23 12 Szeben 22 9 Paltini­ 13 8 Predeál 17 10 Omul-csúcs 5 2 Szinaja (C. 1500 m.) 11 7 Cimpina 17 14 Ploiesti 21 15 Suceava 17 13 Botosani 12 15 Iasi 23 16 Birlad 21 15 Bákó 21 14 Vaslui 21 14 Piatra Neamt 19 13 Csalhó (Toaca) 7 5 Konstanca 21 15 Mongólia 20 14 Sulina 20 18 Tulcea 21 16 Galac 21 15 Crai­ova 23 12 Turnu Severin 22 13 Turnu Magurele 22 12 Giurgiu 24 13 T­elevízióműsor KEDD 10.00—11.00 Tévé­iskola. — 18.00 A Televízió irodalmi folyóirata — 18.30 Gyermeknapi adás... gyermekeknek. Közreműködnek : Nicolae Georgescu Iurie Darie, Florin Piersic, Margareta Pislaru, Ion Lucian, Dem Radulescu, Daniela és Anchiuta. — 19.20 Ezeregy este — adás kisgyermekeknek. — 19.30 Esti híradó • Sport. — 20.10 Ro­mánia ’75. Egymillió új munkahely. — 20.30 Tévé­színház. Stefan Berciu : Az utolsó kérdés. Silvia Popovici, Tudo­rel Popa, Septimiu Sever felléptével. — 21.45 Jogi kalauz. — 22.00 A Dave Brubeck trió bukaresti vendégszerep­lése. — 22.50 Éjszakai híradó. SZERDA 18.00 Ex­terra ’71. — 18.25 Nyelvészeti adás. Műsorszerkesztő : Sorin Stati. — 18.40 Gazdasági adás. — 19.10 A Pro­­noexpress-húzás közvetítése. — 19.20 Ezeregy este — adás kisgyermekek­nek. — 19.30 Esti híradó . Sport. — 20.10 Reflektor. — 20.30 A labdarúgó bajnokcsapatok Európa Kupa torna döntője : Ajax Amsterdam — Athéni Panathinaikosz (helyszíni közvetítés a londoni Wembley stadionból). — 22.15 Kalandok a kőkorszakban — rajzfilm. — 22.40 Olaszországi képes­lap. — 22.50 Éjszakai híradó. A FŐVÁROSI HERASTRAU PARK­BAN megnyílt az Expo-Flora '71 vi­rágkiállítás, 14 hektáron. FORTYOGÓ a neve Kovászna me­gye legújabb gyógyfürdőjének. A Kézdivásárhely melletti üdülőtelepen meleg- és szénsavas fürdő áll a vendégek rendelkezésére. A BRASSÓ MEGYEI KACAN 10 000 férőhelyes szövetkezetközi bárány­­hizlaldát létesítettek. A VALENII DE MUNTE-I művelő­dési házban vasárnap ünnepelték meg Nicolae Iorga születésének 100. évfordulóját. Egyetemi tanerők, a helyi Nicolae Iorga líceum tanárai és tanulói idézték fel és méltatták a kiváló kulturális személyiség, iro­dalomkritikus, publicista és tanár életét és tudományos munkásságát. A BUKARESTI ORVOSI ÉS GYÓGY­SZERÉSZETI KUTATÓINTÉZETBEN o­lyan készítményt állítottak elő, a­­mely kimutatja a máj működési rendellenességeit. A vegyi reagens és annak használati módját, amelyet Ion Nijelea mérnök, tudományos ku­tató dolgozott ki, találmányként je­gyezték be. Az új reagens rendkí­vül jelentős az egyetemes orvosi gyakorlatban, minthogy hatékony eszköz a májelégtelenség megelő­zésében. A találmány révén a vi­lágon első ízben állítható elő olyan készítmény, amellyel gyorsan ellen­őrizhető a máj működése és meg­határozható a szükséges gyógy­kezelés. A rovatot szerkesztette: Barabás Béla Henkel Tibor LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK ! SZILÁGYSÁGI MOZAIK • A hagyományos helységren­dezési és szépítési versenyben a Szilágy megyei városok és közsé­gek dolgozói a májusban lezárult szakaszig 24 millió lej értékű ha­zafias munkát végeztek. • Új falusi szolgáltatási egysé­gek létesültek: Szilágynagyfalu­ban rádió- és tévéjavító részleg, Hídalmáson lakatosműhely, Zsi­­bón pedig szűcsműhely. • A tavaly ősszel alakult Mesé­sül folklóregyüttes egy hónapos országos turnéra indult. Többek között Brassóban, Aradon, Déván, Temesvárt, Kolozsvárott, Gyula­­fehérváron, Szatmáron, Nagybá­nyán és Bukarestben lépnek szín­re a szilágysági műkedvelők. • A megyeszékhelyen két köz­épület alapozásán dolgoznak. Az új negyedben ipari líceum, a vá­rosközpontban pedig az első tíz­emeletes toronyház (szálloda, ven­déglő és bár) építése folyik. (Munkatársunktól) AZ ARADI VAGONGYÁRBAN be­indult a 15 tonnás trópusizált teher­vagonok sorozatgyártása. Az új ko­csitípus, akárcsak a konténerszállí­tásra szolgáló platform-vagonok elsősorban exportra készülnek. A NEVES PÁRIZSI THEATRE DE LA CITE nyolc év után ismét hazánkba látogat. A párizsi társulat június 8 és 18 közt Bukarestben, Temesváron és Iași-ban fog vendégszerepelni a Tartuffe és a Piros, fehér, kék című darabokkal. A VAJDAHUNYADI fémkohászati kombinátban mintegy 2 400 munkás vesz részt jelenleg az üzemi szak­mai továbbképző tanfolyamokon. Ugyanakkor a kombinát 540 mes­tere ismerkedik meg a legkorsze­rűbb technológiai eljárásokkal, az üzemi vasút 100 alkalmazottja pedig a Diesel-mozdonytípusokat tanul­mányozza. 280 mérnök számára elő­adássorozatot indítottak be, amelye­ket bukaresti, kolozsvári és temes­vári professzorok tartanak. A FEHÉR MEGYEI méhészek ed­dig 4 000 méhcsaládot költöztettek ki az akácosokba. Az akácok elvirág­zása után 6 000 méhkaptárt költöz­tetnek fel a havasok nektárdús méhlegelőire. ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTAR­SASÁG Képzőművészeti Szövetségé­nek marosvásárhelyi fiókja június 2-án nyitja meg Segesváron Zsig­­mond Attila festőművész egyéni ki­állítását. FENYVESEK ALJÁN című műsorá­val Máramaros, Szatmár és Szilágy megyébe indul vendégszereplésre a gyergyószentmiklósi művelődési ház folklóregyüttese. Június 15-én Szat­már megyében kezdik 15 napos tur­néjukat. MEGKEZDŐDIK A FÜRDŐIDÉNY a tengerparti Costinegti ifjúsági üdülőtáborban. Az első (június 4—15) szériára még lehet beutaló­kat igényelni az Ifjúsági Turisztikai Iroda megyei kirendeltségeinél, il­letve a megyei KISZ-bizottságok sportszektorainál. Helyárak 318—342 lej személyenként. A SZATMÁRI TEXTILKOMBINÁT­BAN ipari-lélektani laboratórium működik. CIMPULUNG MUSCEL egyik park­jában műjégpálya építését kezdték meg. KÉTNAPOS ERDÉSZETI TANÁCS­KOZÁS színhelye volt a Suceava megyei Cimpulung Moldovenesc. A kollokvium munkálatainak homlok­terében a lucfenyő termesztése és az erdőalappal való gazdálkodás kérdései szerepeltek. SZAMOSÚJVÁR BENZIN NÉLKÜL IX Mivel nem felelt meg a tűz- 4­4 rendészeti előírásoknak, tavaly márciusban megvonták a szamosújvári lerakattól a ben­zinforgalmazás engedélyét. Ez helyes intézkedés volt. Csakhogy azóta nemcsak autóbenzin nincs, de a takarításhoz szükséges fi­nom benzin se kapható. Több mint egy esztendeje! A háziasz­­szonyok nevében, no meg a tu­risztikai idényre való tekintettel, a néptanácsnak sürgősen intéz­kednie kellene. (Gergelyfy Nán­dor) KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRATOK Joszip Broz Tito táviratban mondott köszönetet Nicolae Ceau$escu­­nak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének a szüle­tésnapja alkalmából hozzá intézett jókívánságokért. Nicolae Ceau$escu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Gustav W. Heinemann­­nak, Németország Szövetségi Köztársasága szövetségi elnökének a wup­­pertali vasúti szerencsétlenséggel kapcsolatban. Fogadás a Gazdasági Tanácsnál Manea Manescu elvtárs, a Gazda­sági Tanács elnöke fogadta Pierre Dreyfust, a Renault-üzemek elnö­két és vezérigazgatóját, aki látoga­tást tesz országunkban. A fogadáson részt vett Ioan Av­­ram gépipari miniszter, Ion St. Ion, a Gazdasági Tanács alelnöke és Gheorghe Opre, tanácsos az RKP KB- nál. A felek megbeszélést folytattak a román gépkocsiipar és a Renault­­üzemek tudományos és műszaki kooperációjának kérdéseiről. A megbeszélés őszinte, szívélyes légkörben folyt le. Árucsere és fizetési egyezményt írtak alá Románia és Albánia között A barátság és a kölcsönös meg­értés jegyében lefolyt megbeszélé­sek eredményeként Bukarestben árucsere és fizetési egyezményt ír­tak alá Románia Szocialista Köz­társaság és Albánia Népköztársa­ság között. Az új szerződés alapján a két or­szág közötti árucsere volumene két­szeresére növekszik 1966—1970-hez viszonyítva. Országunk gépipari, vegyipari, kőolajipari termékeket, építőanya­gokat stb. szállít Albániának. Albá­nia ásványokat, textilipari és élel­miszeripari termékeket, dohányt és közszükségleti termékeket szállít Romániának. Az egyezményt román részről Pretor Popa helyettes külkereske­delmi miniszter írta alá, albán részről pedig Spiro Pano helyettes kereskedelmi miniszter. Visszaérkezett Afrikából a román kormányküldöttség Visszaérkezett a fővárosba a ro­mán kormány­küldöttség, amely Ion Pafannak, a Minisztertanács al­­elnökének vezetésével hivatalos lá­togatást tett Kongó Népköztársa­ságban, Kongó Demokratikus Köz­társaságban, Nigéria Szövetségi Köztársaságban és Mauritánia Isz­lám Köztársaságban. Az Otopeni repülőtéren Mihai Marinescu, a Minisztertanács alel­nöke, Cornel Burtica külkereske­delmi miniszter, Nicolae Ecobescu külügyminiszter-helyettes és gazda­sági minisztériumok képviselői fo­gadták a küldöttséget. Ott volt Georges­ Bangeoth Band­­zouzy, Kongó Népköztársaság ideig­lenes ügyvivője és Jaques Benkut­­su, Kongó Demokratikus Köztársa­ság ideiglenes ügyvivője. Az érkezéskor, Ion Pafan, a Mi­nisztertanács alelnöke a következő­ket mondotta Mircea Bumbacunak, az Agerpres szerkesztőjének. Mind a négy afrikai országban szívélye­sen fogadtak bennünket. Vendég­látóink kezdettől fogva hangsúlyoz­ták : rokonszenvvel viseltetnek Románia, országunk vezetői, sze­­mély szerint Nicolae Ceaușescu elv­társ iránt. A magunk részéről tol­mácsoltuk a román nép üzenetét, amelyben barátságáról, megértésé­ről és támogatásáról biztosítja az illető országok népeit. Kongó DK-ban megállapodtunk, hogy tovább bővítjük együttműkö­désünket az erdőgazdálkodás, fa- és vasércfeldolgozás, a kereskedelem te­rén. Kongó DK-ban megállapodást írtunk alá a Népjóléti Miniszté­riummal az ottani országos lakás­hivatal megszervezéséről a román­kongói vegyestársaság formájában - amely gondoskodni fog az építő­anyagok beszerzéséről és az építke­zések iparosításáról. Ugyanakkor több ipari vonatkozású megállapo­dást is kötöttünk. Nigéria Szövetségi Köztársaság­ban Nigéria gazdasági fejlesztésé­vel összefüggő együttműködési ak­ciókat vitattunk meg. Szó volt ce­mentgyárak, készelemgyárak, tábla­üveggyárak, gyapotfeldolgozó üzem, szövöde, kötöttárugyár stb. építésé­ről, valamint két faipari kombinát létrehozásáról is. Aláírtunk egy szerződést, amelynek értelmében felszerelünk egy teherautó szerelő­szalagot, körülbelül 2000 autó évi kapacitással. Mauritánia Iszlám Köztársaság­ban a kétoldalú kereskedelmi cse­rék fejlesztésén kívül együttműkö­dési megállapodást kötöttünk hús- és hústermékek gyártásáról, érté­kesítéséről és forgalmazásáról, va­lamint a bányaipari tevékenység megszervezéséről. A Balkáni Orvosi Szövetség Román Országos Tagozatának közgyűlése A fővárosban közgyűlést tartott a Balkáni Orvosi Szövetség Román Országos Tagozata. A részvevők megvitatták és jóvá­hagyták az 1968—1970. évi munka­beszámolót, az 1971. évi munkater­vet és az 1974-ig terjedő távlati tervet. A közgyűlés ugyanakkor megvá­lasztotta a szervezet új vezető szer­veit. A Román Országos Tagozat elnö­kévé Stefan Milcu akadémikust, fő­titkárává dr. Constantin Dimitriu professzort választották meg. A munkálatok végén a köz­gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz. A fővárosba érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt aktivista kül­döttsége, hogy élen Wieslaw Beck­­kel, a LEMP KB Sajtóhivatalának vezetőjével, az RKP KB meghívá­sára tapasztalatcsere látogatást te­gyen országunkban. A vendégeket az Otopeni repülő­téren Ion Cumpanaru, az RKP KB sajtóosztályának első helyettes ve­zetője, Petre Constantin, az RKP Bukarest municípiumi bizottságá­nak titkára és számos pártaktivista köszöntötte. Ott volt Jaromir Ocheduszko, a Lengyel NK bukaresti nagykövete. Dan Enachescu egészségügyi mi­niszter fogadta dr. Alfred Quenti­­mot, az Egészségügyi Világszervezet afrikai regionális hivatalának igaz­gatóját, aki látogatást tesz hazánk­ban. A fogadás alkalmából a felek időszerű egészségvédelmi kérdések­ről folytattak eszmecserét. Az Országos FAO-bizottság meg­hívására látogatást tesz hazánkban Peter Terver, a FAO helyettes ve­zérigazgatója, a fejlesztési ügyosz­tály vezetője. A vendég országunk­nak a FAO-val folytatott együtt­működéséről tárgyal román hivata­los személyekkel. Látogatást tesz hazánkban R. G. Fontaine, az erdészeti FAO-ügyosz­­tály erdőgazdálkodási osztályának igazgatója is. Hazautazott a fővárosból Heinz Westphal, az NSZK Család-, Ifjú­ság- és Egészségügyi Minisztériu­mának parlamenti államtitkára, aki látogatást tett hazánkban. Hazaérkezett Moszkvából a Bel­kereskedelmi Minisztérium küldött­sége, amely Nicolae Bozdog mi­niszter vezetésével részt vett­ az INTORGMAS '71 kiállítás megnyi­tóján. APRÓHIRDETÉSEK A SEPSISZENTGYÖRGYI építő­szerelő vállalat alkalmaz : ácso­kat, s ütő- és vízvezeték szerelőket, szakképzetlen munkásokat föld­munkára. Ingyenes szállást, 40 ki­lométer körzeten belül vasúti, il­letve autóbusz-bérletet, étkezést pedig fizetés ellenében a vállalat biztosít. Bővebb felvilágosítást a vállalat munkaszervezési osztálya nyújt. Sepsiszentgyörgy, Strand utca 5 szám, telefon: 12­46. (1987) A NAGYVÁRADI TRICOTEXTIL szövetkezet megrendelésre készít különböző méretű, különböző mintájú paplant a szövetkezet vagy a megrendelő anyagából. Forduljon bizalommal szövetkeze­tünk alábbi, nagyváradi egysé­geihez: Republicii körút 21 szám, Avram láncú utca 3 szám. _________________________(1991) ELADÓ Trebant-kombl. Csíksze­reda, Fatm­oarului A/2, telefon: 1282. A NAGYVÁRADI INTERINDUS­­TRIAL olajgyár felvásárol az ál­lami és szövetkezeti vállalatoktól kukoricacsutkát vagon tételben. Az ajánlatok a gyár címére kül­dendők : Fabrica de uleiuri Inter­­industrial Oradea, str. Lotrului nr. 2—6, telefon: 1­26 01, (1983) VASKERÍTÉS és vaskapu (beton­lappal) készítését vállalja magá­nosok részére a marosvásárhelyi CONSTRUCTORUL kisipari szö­vetkezet. Kedvező árak előnyös fizetési feltételek (részletfizetés). Az érdeklődők rendeléseikkel for­duljanak a szövetkezet központ­jához: Marosvásárhely, Lapulna utca 6 szám, telefon 30 046 vagy 14 542, ahol részletes felvilágosí­tást is nyújtanak. (1989) ELADÓ jó karban levő Indepen­­denta 6—8 lóerős favágómotor, érdek­lődni lehet Imreh József, Uzon 162, Kovászna megye. (353) A HAVASOK új köntösbe öltöznek. A Nagykő ormairól is vedlik a kucsma, pedig hófeslegek igazítják minduntalan vissza sziklás homlokára. De télies mes­terkedésük meddő próbálkozás, a sűrű ostorpattogások éles fiangja alighanem hozzájuk is felcsattog, mintha kerget­nék őket, a felhők szaporán tovafod­roznak. Csak foszladozzék a fehér ta­karó s zöldüljön a gyepszőnyeg. Tize­des Mihályék útra készülnek fel a ház­tetőkre, táborokba, nyaralásra. Előttünk a fenyvesektől tarkított, tisz­tások borította béres világ, mögöttünk a mezők tenyerébe ültetett új tanya. Hívogat a hegy, attól a sürgés-forgás a szálláshelyek körül. Csattog, pattog az ostor... - Hosszú az út Baba Runkáig a Csuklyán-tetőig, a hajtáshoz hozzávaló jó szerszám kell, hát azt próbálgatják most a legények — magyarázza moso­hogyne gazdálkodnánk mint kinccsel a havasok ajándékával. Meg aztán nem jó bezárni az állatokat, fent szabadon legelhetnek éjjel-nappal, ahol megpi­hennek, ott ihatnak is, mert a zöld fű sem ér sokat, ha nincs jó víz vagy érte s utána kilométereket bandukol a jó­szág, oktalanul tiporva, tapodva a drága gyepet... Bence, Baba Runka, Csuklyán, Gar­­csin-völgye... Tele kaszálókkal, sely­mes pázsitokkal, Nagykőhavas, Kiskő­­havas, Bolnok kirándulók paradicsoma, posztógyárak, sajtgyárak nyersanya­gának lelőhelye. Ajándék mindez? Az, de nem kiapadhatatlan bőségszarú. Tizedes Mihály a Bolnok felé mutat... - Azt is meg kellett gondolni, hogy a pótlás ne legyen drága. Ott van az a hegy. Sokáig lentről szénát hord­­tunk, aljában legeltettünk, aztán meg­fordítottuk a sort. Az állatokat felhar­vastam, hogy ott bizony még 2500 mé­ter magasságban is táboroznak a te­henek. A tejet pedig, a fejek, csöveken keresztül eresztik le egyenesen a gyá­rakba. Valami hasonlót bizony mi is megtehetnénk. Csak azt nem tudom, hogyan fertőtleníthető a vezeték. Ha­vonta felszedni s takarítani a csöveket drága dolog lenne. De majd utána­érdeklődünk. Nálunk Bencén csupán három kilométeres vezeték kellene, a további szállításban aztán jó szolgá­latot tenne a galvanizált tartálykocsi is. - Miért éppen a Rencén? - Van ott vagy hat-hét olyan forrás, hogy... Megint a víz, többször emlegeti mint a pázsitokat vagy a gyeptakaró felja­vítását. Vajha minden legelőn úgy váj­nák medrét vályúkkal, mint a barcasági Csángóföldön, ha forrásokból nem is, hát kutakból vagy patakokból... Az a sokat emlegetett sajtár bizonyára job­ban telne. - Azért nálunk sem sarjad magától a vadhere, segítünk neki, valahányszor látjuk, hogy létéért keservesen küszkö­dik. S ha a borsika, a csipke özönnel fenyegeti a gyepeket, irtás a sorsa. SZÁZ HEKTÁROK kaptak az idén is fűhúzó nitrogént, külön gyepápoló cso­port immár évek óta vigyázza a pázsit épségét, a kaszálók szakaszos legelők­ké válnak, a legelők havasi kinccsé. Minderre csak azt lehet mondani, hogy itt szakszerű a gyepgazdálkodás. S Tis­zedes Mihály mégis elégedetlen. Egy hét alatt a hozam megcsappant, igaz, csak öt decivel napi átlagban. De ahol hat-hétszáz tehenet fejnek, az öt deci nem kevés. Kicsapásig nem futotta kosiból, szűkös volt a múlt év. „Tizen­hat vagon tejet adtunk át tavaly terven felül, cserébe de jól fogott volna va­lami kis ablak, de nem kaptunk. Két fél köti a szerződést, ha az egyik kö­telességének eleget tesz, a másik fél miért marad adós vele?" A HEGYEK HÍVJÁK a táborotokat. Ők majd pótolják azt, ami a jászolból elmarad. Fogyogatnak Tizedesék gond­­jai. De csak akkor tűnnek k­, ha a nyári hozambőség télen, tavaszután sem apadozik. A havasi gyepes tisztás, s rajtuk az em­berek, megteszik most a magukét, de kell aztán a síkvidék aranyat érő jászolbavalója is. Nyaral­­tatás idején, jó ha gondol erre az is, aki ad, az is aki kap. Kilép Ernő BERCI TETŐK HÍVÁSA lyogva a szecselei gazda. Csak Medve nyugodt, a névrokonához hasonló ter­metű feketeszőrű kuvasz, jól tudja, nél­küle úgy se történik semmi ott, kint a havasokon. Hasmánt fekve, de büszke fejtartással, elégedetten szemléli a szedelőzködők műveleteit. Tavaly három medvét szalasztott meg, el nem maradna a csordától - meséli gazdája kedvenc ebe hőstetteit. Mert van ott fent farkas is, medve is elég, a hűséges bundások nagy szolgálatot tesznek a hegyi pásztoroknak. Arról nem beszélve, hogy a fejek családos­tól nyáron át ott élnek a havasokban, kell hát a védelem embernek, állat­nak egyaránt. Nyáron át, míg a bércek ellenállnak a tél ostromának. BÁCSFALU, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu szövetkezetében immár esz­tendők óta felhajtják a tejelőjószágot a hegyekbe, kövér­­ legelőkön, dúsan sarjadó pázsitokon élhet a tejesállo­­mány, eledele a nekivaló legjobb ele­­ség, minek mérleg nem szab határt, itala friss forrásvíz, mitől úgy hálálko­dik, hogy... - Tavaly 16 vagonnal több tejet kapott a gyár, mint amennyit várt tő­lünk - emlékezik a brigádos - hát tottuk, hogy kosarazással a gyepet rendbehozzák. A kövérebb legelőn több fű termett, tehát több szénához jutottunk s könnyebb volt azt hazaszál­lítani, jobb volt az út odáig. Egy Bu­­csággal a hegy aljából - így becéz­zük mi a Bucegi teherautót - naponta másfél vagon szénát is elhozhattunk. Hát igen, a szállítással sokszor meg­gyűlt a bajunk a havasi legelőkön, ez bizony nem egyszerű dolog. De ha a legelő megéri, akkor valamit csak ki kell okoskodni. A Csuklyán-tetőn olyan a gyep, s annyi a forrás, hogy oda az állatokat még jó utak hiányában is ér­demes nyárára kihajtani. Lépcsős vá­lyúkat helyeztünk a legelőkre, bennük szabad eséssel állandóan csordogál a friss víz, az itatok mindig a legelésző állatok útjába esnek, energiájukat, sok felesleges járás helyett, tejtermelésre fordíthatják. De hogy s mint hozzuk le a tejet onnan, hogy visszük fel a mű­trágyát? Kiszámítottam, hogy a sod­ronypálya megépítése nem is lenne o­­lyan drága mulatság. Megépítettük. Egy szekérrel nagy keservesen naponta 900 kiló műtrágyát tudtunk a tetőre kihordani, most a sodronykötélen a terv öt perc alatt felmegy s másfél perc alatt lejön. NA ÉS A BENCE... Egyszer kezembe akadt egy svájci képeslap. Abban él­ 3. oldal ZOÓ A MAROS MENTÉN MAROSVÁSÁRHELYEN, ahol városrendezéssel foglalkozó szak­emberek láthatóan beletörődnek abba, hogy a százezer lakosú nagyvárosnak nincsenek parkjai, a sétára, pihenésre vágyók egyet­len lehetősége a Somos-tető ma­rad. A város szélétől sok kilo­méteres távolságban húzódó er­dő maradt hát a majálisok, fél­napos családi kirándulások szín­helye, az egyetlen, ahol a város lakosa igazi „természethez" jut­hat anélkül, hogy elhagyná a ci­vilizáció kényelmét, és egyben minden hátrányát jelentő kő­­rengeteget. A hatvanas évek elején szüle­tett a gondolat, hogy — egyéb lehetőség hiányában — a Somos­tetőt kell pihenőparkká alakíta­ni. Itt lehet megteremteni mind­azt, ami pihenést és szórakozást nyújt forró nyári hónapokban a marosvásárhelyieknek. 1964 kora tavaszán aztán meg is kezdődtek a hallatlan méretű — és értékű — hazafias munkák. A város ki­­csinyje-nagyja itt dolgozott, hogy megvalósítsa a nagy tervet, amely az ország nagyvárosai kö­zött folyó versengésben Maros­­vásárhelynek juttatta akkor a pálmát. 1964 augusztus 23-ra elkészült az amfiteátrumszerűen kiképezett nyári színpdal — igaz, azóta kissé felverte a gyom —, a pionírvasút és — mindenki legnagyobb örömére — az állat­kert. Ez utóbbinak azóta is renge­teg látogatója van. Az elmúlt esztendőben 127 000 ember for­dult meg a zoóban, ahol ma már az ország faunájában léte­ző valamennyi emlős megtalál­ható. AZ ÁLLATKERT vezetőjének, Rend Lászlónak bizony gondok­ban „fő“ a feje. Az állandóan gyarapodó állatsereglet ellátása, gondozása, a szaporulat védelme és biztosítása nem kevés problé­mát vet fel. Csak a jelentősebb állatfajtákból ötvenkettőt tarta­nak nyilván, a hiúz, vaddisznó, dám- és gímszarvas, róka, holló, uhu stb. ugyanúgy megtalálható itt, mint a forró égövi állatvilág jónéhány képviselője, így pél­dául kanadai pumapár, nandu, antilop és más egzotikus állat­fajta egészíti ki a gazdag, több száz példányból álló állományt. A legnagyobb érdeklődés azon­ban az oroszlánok felé irányul. A hatalmas hím és négy nőstény mellett nemrég újabb példányok­kal gazdagodott a zoó: az egyik ketrecben élő nőstény négy kö­ltőknek adott életet. Sajnos, ket­tőt még az első percekben agyon­nyomott a figyelmetlen mama, a másik kettőt azonnal biztonság­ba kellett helyezni mellőle. Az állatkert „anyakönyvében" a két oroszlánbébi a Csita és Szayda nevet kapta... A kérdés, persze, nem volt éppen egyszerű. A kölykök táp­lálását nem bízhatták az any­jukra, így először sok „huza­vona" után egyik megkölykezett kutya „vállalta", ma is kedves játszótársa a két bébinek. Ké­sőbb aztán újabb dajkát kellett találni, így egyik kötejű kecs­kére esett a választás. Csita és Szajda ma már három hónapo­sak, a kecsketej csak afféle cse­mege, koszt­pótlék, az őrölt hús és csukamájolaj mellett. A játé­kos két kis állat — kitűnően fejlődnek — rövidesen „kamasz­­korba" lép, s ha most olykor még szabadon futkároznak a pázsiton, játszogatnak a gondo­zókkal, nemsokára simogatásuk veszélyessé válik. A napokban az egyik hiúz­­mama is megkölykezett. Idege­sen kezdte ketrecében hordoz­­gatni,­­dugdosni parányi bébijét, ezt is okosabb volt biztonságba helyezni. így került az éppen anyává lett házi macskához, amelynek kölykét a hiúzhoz csempészték. És csodák csodája: mindkét anya — talán ráébred­ve a távoli rokonságra — vál­lalta a cserét. Lám, lám, vannak még cso­dák ... A HOZZÁÉRTÉS, kísérletezés, odaadó gondozás szolgál itt né­hány meglepetéssel. A parányi mesterséges tavon, négy hattyú és egy itt maradt, hűséges gólya szomszédságában nyolc csibét költött egy tökésréce tojó. A nyolc sárgapelyhes öklömnyi jó­szág azonnal anyja után vetette magát a vízbe, ahol — úgy lát­szik — kitűnően érzi magát. Ugyancsak a kísérletezés, hozzá­értő gondozás eredménye a nerc­telep is. Hófehér, szürke, drapp és koromfekete példányok futká­roznak itt drótketreceikben, tizenhat ivarérett állat, számuk rövidesen megháromszorozódhat, ha minden rétijeiben folyik le. A fogság, a zaj, veszélyektől való félelem ugyanis arra indíthatja az anyákat, hogy kölykeiket el­pusztítsák. Rend László és mun­katársai ezt akarják megakadá­lyozni azzal, hogy az újszülött állatkákat biztonságba helyezik. A tágas és mind nagyobb te­rületet­­ igénylő állatkert azon­ban az oroszlánház kivételével csak ideiglenes „szállásokkal" rendelkezik. Most már célszerű­vé vált a korszerű elrendezés, s bízva a városi néptanács, a köz­üzemek további messzemenő tá­mogatásában, a Somos-tetői szép zoó az ország egyik legszebb és legértékesebb ilyen intézményé­vé válik. Már lerakták a nagy madárház alapjait, az acélvázú, üvegfalú épület képes lesz gazdag hazai madárvilágunk képviselői­nek befogadására. Új otthonra várnak a medvék, amelyek nem­csak hatalmas példányokká ser­dültek, de három bocsot is vi­lágra hoztak itt. A tibeti medve­pár is megszokta új környezetét, farkasok, rókák, varsuisznók ugyancsak új tagokkal szaporít­ják az állományt, megteremtve ezzel a más állatkertekkel lebo­nyolítható cseréket. A szabadon járkáló szelíd őzek, szarvastehe­nek és borjak ugyancsak „ott­hon" érzik magukat s úgy lát­szik, a hét esztendővel ezelőtt „kicsiben" indult törzsállomány, amelyet az erdészeti szervek és a sportvadászok egyesülete ado­mányozott a városnak, réges-rég meghaladta a kezdeti keretet. A ZOO közkedvelt hely lett. Jellemző az érdeklődésre, hogy az első szép, napfényes áprilisi napon, amikor az állatkertet megnyitották, több mint három­ezer látogató jelent meg. S ha sikerül a marosvásárhelyiek ön­feláldozó, hazafias munkájából születő szép létesítményt — amely most már szükségessé te­szi a körültekintő rendezést — fejlődésének megfelelően kor­szerűsíteni, az nemcsak a Ma­ros menti város, de az egész vi­dék legszebb, legérdekesebb és legtöbb látogatót vonzó gyöngy­szemévé válik. T. Sándor Attila Ahogy mentem, egyszercsak szembe jött velem egy hatalmas hím oroszlán ... Szerencsére rács volt köztünk. A Kárpátok barna bundás ura bocsként került a marosvásárhelyi állat­kertbe. (A SZERZŐ FELVÉTELEI)

Next