Előre, 1973. május (27. évfolyam, 7924-7950. szám)
1973-05-29 / 7948. szám
XXVII. évfolyam 7948 szám 4 oldalára 30 iráni 1973. május 29., kedd Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti * Románia Szocialista Köztársaság NICOLAE CEAU?ESCU ELNÖK BEFEJEZTE LÁTOGATÁSÁT OLASZORSZÁGBAN ÉS SAN MARINÓBAN HAZAÉRKEZÉS BUKARESTBE Nicolae Ceau?escu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceau?escu elvtársnő szombaton visszaérkezett a fővárosba a köztársasági elnök meghívására Olaszországban és a régenskapitányok meghívására San Marino Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A román államfőt elkísérte Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Ioan Avram nehézgépipari miniszter, tanácsosok és szakértők. A nagy jelentőségű látogatás új távlatokat nyitott a román nép és az olasz és san marinói népek baráti kapcsolatainak további fejlődése előtt, s egyidejűleg országunk fokozott hozzájárulását jelentette az államok közötti új kapcsolatok meghonosításához, a megértés és az együttműködés légkörének megteremtéséhez az európai kontinensen. Népünk mindvégig nagy érdeklődéssel és megelégedéssel kísérte figyelemmel a látogatás lefolyását, amely nagy nemzetközi visszhangot keltett. A fővárosba való visszaérkezéskor a bukaresti lakosok ezrei és ezrei vonultak ki az államfő fogadására, hogy személyesen köszöntsék és kifejezésre juttassák maradéktalan megelégedésüket a Románia összes államokkal való baráti és együttműködési kapcsolatainak fejlesztését, a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés erősítését, országunk világtekintélyének növelését szolgáló nagyszerű tevékenysége fölött. A repülőtéren Nicolae Ceausjescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt rendkívül melegen fogadták a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaru?, Manea Manescu, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Florian Danalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Constantin Babäläu, Cornel Burtica, Mihai Dalea, Aurel Duca, Ion Ionitä, Vasile Patilinet, Stefan Andrei és feleségük. Jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tudományoskulturális és művészeti életünk személyiségei, tábornokok, újságírók. Úgyszintén jelen volt Maurizio Battaglini, Olaszország bukaresti ideiglenes ügyvivője, az országunkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A bukaresti lakosok ezrei meleg fogadtatásban részesítették és lelkesen köszöntötték népünk szeretett vezetőjét. Nicolae Ceaușescu elvtárs barátsággal válaszolt a fővárosi lakosok meleg szeretetének megnyilvánulására és szívélyesen elbeszélgetett a fogadására megjelent hivatalos személyekkel. Fővárosunk lakói nagy lelkesedéssel köszöntik Nicolae Ceontescu elvtársat NICOLAE CEAUȘESCU ELNÖK ÜNNEPÉLYES LÁTOGATÁSA A VATIKÁNBAN 1973 május 26-án, szombaton délelőtt Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke ünnepélyes látogatást tett VI. Pál pápánál. A román államfőt, Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt, elkísérte Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Ioan Avram nehézgépipari miniszter, Iacob Ionascu, Románia Szocialista Köztársaság római nagykövete, tanácsosok és szakértők. Ez alkalommal megbeszélésre került sor a nemzetközi helyzetről, a világközvéleményt jelenleg foglalkoztató problémákról. Különös hangsúlyt kapott ennek során, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az összes államok közötti együttműködésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatok meghonosításáért és fejlesztéséért, a béke és biztonság megszilárdításáért a világon. Ilyen vonatkozásban előtérbe került, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia mielőbbi összehívása fontos szerepet tölthet be, mert garantálhatja, hogy minden állam tiszteletben tartsa a nemzetközi jog és etika alapvető elveit és szabályait. Kiemelték, hogy igazságosan és békés úton kell megoldani a világon létező konfliktusokat, az érdekelt felek jogos érdekeinek tiszteletben tartása és minden nép ama joga alapján, hogy szabadon rendelkezzék sorsával. Egyben hangsúlyozták, hogy széles körű nemzetközi együttműködés alapján fokozottabb támogatásban kell részesíteni a fejlődésben lévő országokat. A véleménycsere során előtérbe került, milyen jelentősége van annak, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága. A megbeszélés egyben alkalmat adott a román nép és állam békét és társadalmi haladást szolgáló törekvéseinek, eredményeinek megismertetésére, ugyanakkor a Vatikánnak a béke nemes ügyéhez való hozzájárulása megismertetésére is. Ilyen vonatkozásban VI. Pál pápa érdeklődött a romániai egyházak tevékenységének különböző vonatkozásairól, különösképpen a katolikus egyházi életről. A több mint 50 perces szívélyes légkörben lezajlott találkozó végén VI. Pál pápának bemutatták Elena Ceaușescu elvtársnőt és a román hivatalos személyeket, akik Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökét a Vatikánban tett látogatásán elkísérték. ★ VI. Pál pápa Traianus császár márványmellszobrával ajándékozta meg Nicolae Ceaușescu elnököt. A szobor, amely i.u. a 120. év körül készült a Tirréni-tenger partján fekvő Ostia ókori római kikötőjének feltárása során került napvilágra. ÜNNEPÉLYES BÚCSÚZTATÁS SAN MARINÓBAN Szombaton délelőtt befejeződött Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének és Elena Ceaușescu elvtársnőnek Francesco Maria Franteini és Primo Bugli régenskapitányok meghívására San Marino Köztársaságban tett hivatalos látogatása. A san marinói közvélemény mindvégig nagy érdeklődéssel és megelégedéssel kísérte figyemmel a látogatás lefolyását, amely kiemelkedő esemény volt és történelmi jelentőségű új szakaszt nyit a két ország és nép együttműködési kapcsolatainak fejlődésében. A magas szintű megbeszélések feltárták a kétoldalú kapcsolatok terén az utóbbi években elért nagy jelentőségű előrehaladást, valamint a kapcsolatok általános kiterjesztésére és változatossá tételére irányuló közös elhatározást. (Folytatása a 3. oldalon) ELUTAZÁS OLASZORSZÁGBÓL 1973. május 26. szombat, helyi idő szerint 15 óra. Nyugat-Ciampino repülőterét Olaszország és Románia nemzeti zászlói díszítik. A repülőtéren Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceaușescu elvtársnő búcsúztatására megjelent Giulio Andreotti, a Minisztertanács elnöke, az Olasz Köztársaság elnökének több tanácsosa, képviselők, szenátorok, más olasz polgári és katonai hivatalos személyek. Jelen van Iacob Ionascu, Románia római nagykövete, a nagykövetség és a román kereskedelmi kirendeltség számos tagja, az olasz fővárosban működő Román Könyvtár vezetősége. A román államfő búcsúztatására megjelent még Antonino Restivo, Olaszország bukaresti nagykövete, valamint a diplomáciai testület más tagjai. Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársaság állami himnusza. Nicolae Ceausescu elnök és Giulio Andreotti miniszterelnök ellép a díszőrség előtt. A miniszterelnök ezután a repülőgéphez kíséri a ro(Folytatása a 3. oldalon) A 3. OLDALON KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének olaszországi hivatalos látogatásáról KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének hivatalos látogatásáról San Marino Köztársaságban NICOLAE CEAUSESCU, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE HIVATALOS LÁTOGATÁST TESZ NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN Dr. Gustav W. Heinemann-nal?, nak elnöke Elena Ceausescu elvű Németország Szövetségi Köztársa- társnővel együtt. 1973. június 26 és sag szövetségi elnökének és Heine- „ s - hill látogatást faszmann asszonynak a meghívására. KOZOU hivatalos látogatást tesz Nicolae Ceaușescu, Románia Szó- Németország Szövetségi Köztársadalista Köztársaság Államtanácsé- Ságban. HAZÁNK FEJSZALMi 29. ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTI DOLGOZ Acélmű. Nyolc kémény szökik a magasba. Fölöttük sötét vagy színes füstfelhők gomolyognak ; színükből, fényükből, sűrűségükből Stefan Tripla, az acélmű mestere, a Szocialista Munka Hőse lakása erkélyéről is megmondja, melyik kemencében, milyen olvadási fázisban van az acél. A nyolc kémény nyolc kemencéje — 450 tonnás mindegyik — éjjel-nappal megállás nélkül önti az acélt. És ez csak egyik üzeme a hatalmas hunyadi kombinátnak. Az acélműből is csak a 2-es számú, de gyakran élenjáró az üzemek között, s nagy szerepe van abban, hogy az ország kohászati kombinátjai közül ismét a hunyadiak lettek az elsők, hogy a Munkaérdemrend első fokozatával tüntették ki őket. Idefent, a kemence sorok előtt vonat közeledik. Anyagot hoz. Odalent, a kemencék mögött, az alsó platformon másik vonat mozdonya sípol, megérkezett a csapolóedényekkel. — Az edényeket meg kell nézni — javasolják az olvasztárok. — Vadonatújak, most érkeztek Resicáról, és már kétszázhúsz, ha nem kétszázharminc tonnás mindegyik. Az új edényeket Dan Constantin mérnök, az acélmű részlegvezetője is említette: térfogatukat azért kellett növelni, mert az olvasztárok minden kemencénél 5 tonnával emelték naponta a csapoltacél mennyiségét. A mozdony abbahagyja a sípolást. A vonat beáll — platformjára rögzített csapolóedényeivel — a lefolyócsatornák alá. Egy ilyen edény akkora, hogy lakni lehetne benne. Aztán füst, láng, porfelhő takar el mindent: vonatot, edényeket, embereket Később feltűnnek az acélfolyók, a füsttől fekete, fáradt arcok. Az olvasztárok az idén 15 000 tonna acélt ígértek terven felül, s ebből 8000 tonnát már előállítottak, ami azt jelenti, hogy vállalásukat jelentősen túlszárnyalják. De ez hagyomány is a 2-es acélműben, ahol tavaly 29 000, tavalyelőtt 28 000 tonna acélt csapoltak terven felül. Az idei nem kevesebb a tavalyinál, vagy a tavalyelőttinél, mert a vállalással megnövelt akkori teljesítmény az idén már terv volt. És ezen felül kellett megkeresni a tartalékokat... A hunyadi olvasztárok ilyesmiért nem szoktak a szomszédba menni, ők azok, akik az oxigénbefúvást először kísérletezték ki az országban. Az idén az acélfürdőbe juttatott oxigénmennyiséget 1000—1500 köbméterről 2000, sőt 2500 köbméterre emelték, ami gyorsabb olvadást, több acélt jelent. Ebben az acélműben dolgozta ki Cizma?loan mester nagy találmányát, a hu-A VÁLLALT ÉVI 15 000 TONNA ACÉLBÓL 8000 TONNÁT MÁR ELŐÁLLÍTOTTAK A HUNYADI 2-ES ACÉLMŰ OLVASZTÁRAI A GYŐZTESEK „MEGOSZTOZNAK“ nyadi lándzsát, amely tízszeresére emelte az oxigénbefúvó készülék élettartamát. Ezen a részlegen vezették be először Krizbay János mérnök előzetes karbantartási rendszerét, amely majdnem egészében megszüntette az acélmű gépeinek, berendezéseinek, szállító eszközeinek váratlan meghibásodását. És itt a 2-es acélműben van az „ifjúsági kemence“, az 1-es számú, amely az imént csapolt. Ez a kemence év elejétől több mint 1000 tonna acélt adott terven felül.A csoport tagjai jó félóra elteltével kerülnek elő a kemence mögül. Az acél kész, a vonat elindult értékes rakományával. Bancescu Ion, a csoportvezető egyenesein a laboratóriumba tart, hogy az acél minőségéről Kovács N. Erzsébet (Folytatása a 2. oldalon) A 2. oldalon KÖZELEBB A CSOPORTELSŐSÉGHEZ Románia — NDK 1:0 (0:0) TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÁTOGATÁS Olaszországban, San Marinóban és Vatikánvárosban tett látogatása után szombaton hazaérkeztek Nicolae Ceaușescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő és az Államtanács elnökének kíséretében volt hivatalos személyiségek. Az egyhetes látogatás lefolyása, a megbeszélések eredményei, a feltárult távlatok, az aláírt dokumentumok jelentősége mind történelmi fontosságúvá teszik az elmúlt hetet. A szembeötlően kimagasló ünnepi fogadtatás, amelyben Nicoale Ceaușescu elvtársnak Rómában, Észak-Olaszországban, San Marinóban része volt, tükrözte egyfelől a régi történelmi kapcsolatokat, amire a házigazdák és vendégek egyaránt sorozatosan utaltak, de tükrözte ugyanakkor és mindenekelőtt az elmúlt években kialakult gyümölcsöző együttműködést a legkülönfélébb területeken, s nem utolsó sorban az együttműködés kiszélesítésének távlatait, aminek a felek egyaránt nagy fontosságot tulajdonítottak. Tükre volt a fogadtatás ugyanakkor a szocialista Románia mai nemzetközi tekintélyének, a Nicolae Ceausescu elvtárs által világszerte kivívott személyes tekintélynek, megbecsülésnek, bizonyságaként a pártunk és államunk által követett politikai irányvonal helyességének, aminek kidolgozásában Nicolae Ceausescu elvtársnak közismerten felbecsülhetetlenek a személyes érdemei. Kíséreljük meg összefoglalni, ha nem is az összes, legalább a legkiemelkedőbb következtetéseket azok közül, amelyek az elmúlt hét eredményeiből fakadnak. Legelsősorban nyilván azt kell megállapítanunk, hogy a látogatás alkalmával erőteljesen megnyilatkozott a román, az olasz, meg a sanmarinói nép egybevágó törekvése a békére és az együttműködésre. E vonatkozásban az olasz félszigeten tett látogatást éppen azért kell határozottan munka jellegűnek tekintenünk, minthogy eredményei — mondhatni — abban csúcsosodtak ki, hogy világosan körvonalazták a béke és együttműködési törekvések gyümölcsöztetéséhez szükséges akciókeretet. Ennek a keretnek az egyik alapvető eleme a Rómában aláírt Ünnepélyes Közös Nyilatkozat, amelyből erőteljesen kiviláglik a román-olasz kölcsönös kapcsolatok új tartalma. Beszámoltunk már róla lapunkban, hogy az olasz sajtó milyen nagy jelentőséget tulajdonított a Rómában aláírt nyilatkozatnak. Fontosságát mindenki nyomban felismerte, nagyjelentőségű hozzájárulásként az enyhülés, a béke, a kölcsönös bizalom, a jószomszédság, a nemzetközi közeledés elveinek konkrét érvényesüléséhez. A román-olasz Ünnepélyes Közös Nyilatkozatban okmányszerűen és jogilag elkötelezően testet öltenek azok az elvek és követelmények, amelyek lényegükben meghatározzák magának az összeurópai biztonságnak a fogalmát. Meghirdeti a nyilatkozat a felek egyöntetű akaratát, hogy egymás közti kapcsolataikban, akárcsak más államokkal fennálló kapcsolataikban, érvényesítsék alapvető elvekként minden állam sérthetetlen jogát az önálló léthez, az állami függetlenség és nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásához, érvényesítsék továbbá az összes államok jogegyenlőségének elvét és ama joguk elvét, hogy részt vegyenek azoknak a nemzetközi kéréseknek a megvizsgálásában, amelyekben érdekeltek; hasonlóképp e közös alapelvként hirdeti meg Nyilatkozat azt a jogot, hogy a sorsukra vonatkozó kérdésekben a államok maguk döntsenek és szabadon fejlesszék politikai, gazdasági és társadalmi rendszerük és meghirdeti az erőszaktól és az erőszakkal való fenyegetőzéstől val tartózkodás követelményét; az öszszes államok kötelezettségét, hogy vitás kérdéseket kizárólag békeeszközökkel rendezzék az állam jogát és kötelezettségét, tekinte nélkül társadalmi rendszerük, hogy együttműködjenek a béke , a biztonság fenntartásában, az öszszes nemzetek gazdasági és társadalmi előrehaladásához szüksége feltételek létrehozásában; s meghirdeti nem utolsó sorban a belügyekbe való be nem avatkozás követelményét, tekintet nélkül a felhozható ürügyekre. Tovább bővítve a lényegükben hasonló tartalmú dokumentumok láncolatát, amelyeke Románia már korábban aláírt ma európai államokkal — Belgiummá! Luxemburggal, Hollandiával —, a román-olasz Ünnepélyes Közös Nyilatkozatot az európai biztonság építményéhez való újabb nagyfontosságú hazai hozzájárulásként kell értékelnünk, s nem utolsó sorban Nicolae Ceaușescu elvtárs újabb személyes hozzájárulásaként a békés együttlétezés, a barátság és a legszélesebb körű nemzetközi együttműködés világának létrehozásához. Gáli András (Folytatása a 4. oldalon)