Előre, 1973. május (27. évfolyam, 7924-7950. szám)

1973-05-29 / 7948. szám

XXVII. évfolyam 7948 szám 4 oldal­ára 30 iráni 1973. május 29., kedd Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti * Románia Szocialista Köztársaság NICOLAE CEAU?ESCU ELNÖK BEFEJEZTE LÁTOGATÁSÁT OLASZORSZÁGBAN ÉS SAN MARINÓBAN HAZAÉRKEZÉS BUKARESTBE Nicolae Ceau­?escu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke és Elena Ceau?escu elvtársnő szombaton visszaérkezett a fővárosba a köz­­társasági elnök meghívására Olasz­országban és a régenskapitányok meghívására San Marino Köztársa­­ságban tett hivatalos látogatásáról. A román államfőt elkísérte Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Ioan Avram nehézgépipari miniszter, ta­nácsosok és szakértők. A nagy jelentőségű látogatás új távlatokat nyitott a román nép és az olasz és san marinói népek ba­ráti kapcsolatainak további fejlődé­se előtt, s egyidejűleg országunk fokozott hozzájárulását jelentette az államok közötti új kapcsolatok meg­honosításához, a megértés és az együttműködés légkörének megte­remtéséhez az európai kontinensen. Népünk mindvégig nagy érdeklő­déssel és megelégedéssel kísérte fi­gyelemmel a látogatás lefolyását, amely nagy nemzetközi visszhangot keltett. A fővárosba való visszaér­kezéskor a bukaresti lakosok ezrei és ezrei vonultak ki az államfő fo­gadására, hogy személyesen kö­szöntsék és kifejezésre juttassák maradéktalan megelégedésüket a Románia összes államokkal való baráti és együttműködési kapcsola­tainak fejlesztését, a béke, a biz­tonság és a nemzetközi együttmű­ködés erősítését, országunk világ­tekintélyének növelését szolgáló nagyszerű tevékenysége fölött. A repülőtéren Nicolae Ceausjescu elvtársat és Elena Ceausescu elv­­társnőt rendkívül melegen fogad­ták a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaru?, Manea Manescu, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Ver­det, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Florian Danalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Constantin Babäläu, Cornel Burtica, Mihai Dalea, Aurel Duca, Ion Ionitä, Va­sile Patilinet, Stefan Andrei és fe­leségük. Jelen volt az RKP KB, az Állam­tanács és a kormány számos tagja, központi intézmények és társadal­mi szervezetek vezetői, tudományos­kulturális és művészeti életünk sze­mélyiségei, tábornokok, újságírók. Úgyszintén jelen volt Maurizio Battaglini, Olaszország bukaresti ideiglenes ügyvivője, az országunk­ban akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői. A bukaresti lakosok ezrei meleg fogadtatásban részesítették és lel­kesen köszöntötték népünk szeretett vezetőjét. Nicolae Ceaușescu elvtárs barát­sággal válaszolt a fővárosi lakosok meleg szeretetének megnyilvánu­lására és szívélyesen elbeszélgetett a fogadására megjelent hivatalos személyekkel. Fővárosunk lakói nagy lelkesedéssel köszöntik Nicolae Ceontescu elvtársat NICOLAE CEAUȘESCU ELNÖK ÜNNEPÉLYES LÁTOGATÁSA A VATIKÁNBAN 1973 május 26-án, szombaton dél­előtt Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke ünnepélyes látogatást tett VI. Pál pápánál. A román államfőt, Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt, elkísérte Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Ioan Avram nehézgépipari miniszter, Ia­­cob Ionascu, Románia Szocialista Köztársaság római nagykövete, ta­nácsosok és szakértők. Ez alkalommal megbeszélésre ke­rült sor a nemzetközi helyzetről, a világközvéleményt jelenleg foglal­koztató problémákról. Különös hangsúlyt kapott ennek során, hogy fokozni kell az erőfe­szítéseket az összes államok közötti együttműködésen és kölcsönös bi­zalmon alapuló kapcsolatok megho­nosításáért és fejlesztéséért, a béke és biztonság megszilárdításáért a vi­­­­lágon. Ilyen vonatkozásban előtérbe ke­rült, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia mielőb­bi összehívása fontos szerepet tölt­het be, mert garantálhatja, hogy minden állam tiszteletben tartsa a nemzetközi jog és etika alap­vető elveit és szabályait. Ki­emelték, hogy igazságosan és békés úton kell megoldani a világon léte­ző konfliktusokat, az érdekelt felek jogos érdekeinek tiszteletben tartá­sa és minden nép ama joga alapján, hogy szabadon rendelkezzék sorsá­val. Egyben hangsúlyozták, hogy szé­les körű nemzetközi együttműködés alapján fokozottabb támogatásban kell részesíteni a fejlődésben lévő országokat. A véleménycsere során előtérbe került, milyen jelentősége van an­nak, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága. A megbeszélés egyben alkalmat adott a román nép és állam békét és társadalmi haladást szolgáló tö­rekvéseinek, eredményeinek megis­mertetésére, ugyanakkor a Vatikán­nak a béke nemes ügyéhez való hoz­zájárulása megismertetésére is. Ilyen vonatkozásban VI. Pál pápa érdeklődött a romániai egyházak tevékenységének különböző vonat­kozásairól, különösképpen a katolikus egyházi életről. A több mint 50 perces szívélyes légkörben lezajlott találkozó végén VI. Pál pápának bemutatták Elena Ceaușescu elvtársnőt és a román hi­vatalos személyeket, akik Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának elnökét a Vatikánban tett látogatásán elkísérték. ★ VI. Pál pápa Traianus császár márványmellszobrával ajándékozta meg Nicolae Ceaușescu elnököt. A szobor, amely i.u. a 120. év körül készült a Tirréni-tenger partján fekvő Ostia ókori római kikötőjének feltárása során került napvilágra. ÜNNEPÉLYES BÚCSÚZTATÁS SAN MARINÓBAN Szombaton délelőtt befejeződött Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének és Elena Ceaușescu elvtársnőnek Francesco Maria Fran­­teini és Primo Bugli régenskapitá­­nyok meghívására San Marino Köztársaságban tett hivatalos láto­gatása. A san marinói közvélemény mind­végig nagy érdeklődéssel és meg­elégedéssel kísérte figyemmel a lá­togatás lefolyását, amely kiemelke­dő esemény volt és történelmi je­lentőségű új szakaszt nyit a két or­szág és nép együttműködési kap­csolatainak fejlődésében. A magas szintű megbeszélések feltárták a kétoldalú kapcsolatok terén az utóbbi években elért nagy jelentőségű előrehaladást, va­lamint a kapcsolatok általános ki­­terjesztésére és változatossá tételé­re irányuló közös elhatározást. (Folytatása a 3. oldalon) ELUTAZÁS OLASZORSZÁGBÓL 1973. május 26. szombat, helyi idő szerint 15 óra. Nyugat-Ciampi­­no repülőterét Olaszország és Ro­mánia nemzeti zászlói díszítik. A repülőtéren Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Elena Ceaușescu elvtársnő búcsúztatására megjelent Giulio Andreotti, a Mi­nisztertanács elnöke, az Olasz Köz­társaság elnökének több tanácsosa, képviselők, szenátorok, más olasz polgári és katonai hivatalos szemé­lyek. Jelen van Iacob Ionascu, Románia római nagykövete, a nagykövetség és a román kereskedelmi kirendeltség számos tagja, az olasz fővárosban működő Román Könyvtár vezető­sége. A román államfő búcsúztatására megjelent még Antonino Restivo, Olaszország bukaresti nagykövete, valamint a diplomáciai testület más tagjai. Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság és az Olasz Köztársa­ság állami himnusza. Nicolae Ceausescu elnök és Giulio Andreotti miniszterelnök ellép a díszőrség előtt. A miniszterelnök ezután a repülőgéphez kíséri a ro­(Folytatása a 3. oldalon) A 3. OLDALON KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének olaszországi hivatalos látogatásáról KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceaușescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének hivatalos látogatásáról San Marino Köztársaságban NICOLAE CEAUSESCU, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE HIVATALOS LÁTOGATÁST TESZ NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN Dr. Gustav W. Heinemann-nal?, nak elnöke Elena Ceausescu elvű Németország Szövetségi Köztársa- társnővel együtt. 1973. június 26 és sag szövetségi elnökének és Heine- „ s - hi­ll látogatást fasz­mann asszonynak a meghívására. KOZOU hivatalos látogatást tesz Nicolae Ceaușescu, Románia Szó- Németország Szövetségi Köztársa­­d­alista Köztársaság Államtanácsé- Ságban. HAZÁNK FEJSZALMi 29. ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTI DOLGOZ A­célmű. Nyolc kémény szökik a magasba. Fö­löttük sötét vagy szí­nes füstfelhők gomolyognak ; színükből, fényükből, sűrűségük­ből Stefan Tripla, az acélmű mestere, a Szocialista Munka Hőse lakása erkélyéről is meg­mondja, melyik kemencében, mi­lyen olvadási fázisban van az acél. A nyolc kémény nyolc ke­mencéje — 450 tonnás mind­egyik — éjjel-nappal megállás nélkül önti az acélt. És ez csak egyik üzeme a ha­talmas hunyadi kombinátnak. Az acélműből is csak a 2-es szá­mú, de gyakran élenjáró az üze­mek között, s nagy szerepe van abban, hogy az ország kohászati kombinátjai közül ismét a hu­nyadiak lettek az elsők, hogy a Munkaérdemrend első fokozatá­val tüntették ki őket. Idefent, a kemence sorok előtt vonat közeledik. Anyagot hoz. Odalent, a kemencék mögött, az alsó platformon másik vonat mozdonya sípol, megérkezett a csapolóedényekkel. — Az edé­nyeket meg kell nézni — java­solják az olvasztárok. — Vado­natújak, most érkeztek Resicáról, és már kétszázhúsz, ha nem két­százharminc tonnás mindegyik. Az új edényeket Dan Constan­tin mérnök, az acélmű részleg­­vezetője is említette: térfogatu­kat azért kellett növelni, mert az olvasztárok minden kemencé­nél 5 tonnával emelték naponta a csapoltacél mennyiségét. A mozdony abbahagyja a sí­polást. A vonat beáll — plat­formjára rögzített csapolóedé­nyeivel — a lefolyócsatornák alá. Egy ilyen edény akkora, hogy lakni lehetne benne. Aztán füst, láng, porfelhő takar el mindent: vonatot, edényeket, embereket Később feltűnnek az acélfolyók, a füsttől fekete, fá­radt arcok. Az olvasztárok az idén 15 000 tonna acélt ígértek terven felül, s ebből 8000 tonnát már előállí­tottak, ami azt jelenti, hogy vál­lalásukat jelentősen túlszárnyal­ják. De ez hagyomány is a 2-es acélműben, ahol tavaly 29 000, tavalyelőtt 28 000 tonna acélt csapoltak terven felül. Az idei nem kevesebb a tavalyinál, vagy a tavalyelőttinél, mert a válla­lással megnövelt akkori teljesít­mény az idén már terv volt. És ezen felül kellett megkeresni a tartalékokat... A hunyadi olvasztárok ilyes­miért nem szoktak a szomszéd­ba menni, ők azok, akik az oxi­­génbefúvást először kísérletezték ki az országban. Az idén az acélfürdőbe juttatott oxigén­mennyiséget 1000—1500 köbmé­terről 2000, sőt 2500 köbméterre emelték, ami gyorsabb olvadást, több acélt jelent. Ebben az acél­műben dolgozta ki Cizma?­loan mester nagy találmányát, a hu-A VÁLLALT ÉVI 15 000 TONNA ACÉLBÓL 8000 TONNÁT MÁR ELŐÁLLÍTOTTAK A HUNYADI 2-ES ACÉLMŰ OLVASZTÁRAI A GYŐZTESEK „MEG­OSZTOZNAK“ nyadi lándzsát, amely tízszere­sére emelte az oxigénbefúvó ké­szülék élettartamát. Ezen a részlegen vezették be először Krizbay János mérnök előzetes karbantartási rendszerét, amely majdnem egészében megszüntet­te az acélmű gépeinek, berende­zéseinek, szállító eszközeinek vá­ratlan meghibásodását. És itt a 2-es acélműben van az „ifjúsági kemence“, az 1-es számú, a­­mely az imént csapolt. Ez a ke­mence év elejétől több mint 1000 tonna acélt adott terven felül.­­A csoport tagjai jó félóra el­teltével kerülnek elő a kemence mögül. Az acél kész, a vonat el­indult értékes rakományával. Bancescu Ion, a csoportvezető egyenesein a laboratóriumba tart, hogy az acél minőségéről Kovács N. Erzsébet (Folytatása a 2. oldalon) A 2. oldalon KÖZELEBB A CSOPORTELSŐSÉGHEZ Románia — NDK 1:0 (0:0) TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LÁTOGATÁS Olaszországban, San Marinóban és Vatikán­városban tett látogatá­sa után szombaton hazaérkeztek Nicolae Ceaușescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő és az Államta­nács elnökének kíséretében volt hi­vatalos személyiségek. Az egyhetes látogatás lefolyása, a megbeszélések eredményei, a feltárult távlatok, az aláírt dokumentumok jelentősége mind történelmi fontosságúvá teszik az elmúlt hetet. A szembeötlően kimagasló ünnepi fogadtatás, a­­melyben Nicoale Ceaușescu elvtárs­nak Rómában, Észak-Olaszország­­ban, San Marin­óban része volt, tükrözte egyfelől a régi történelmi kapcsolatokat, amire a házigazdák és vendégek egyaránt sorozatosan utaltak, de tükrözte ugyanakkor és mindenekelőtt az elmúlt években kialakult gyümölcsöző együttműkö­dést a legkülönfélébb területeken, s nem utolsó sorban az együttmű­ködés kiszélesítésének távlatait, a­­minek a felek egyaránt nagy fon­tosságot tulajdonítottak. Tükre volt a fogadtatás ugyanakkor a szocia­lista Románia mai nemzetközi te­kintélyének, a Nicolae Ceausescu elvtárs által világszerte kivívott személyes tekintélynek, megbecsü­lésnek, bizonyságaként a pártunk és államunk által követett politikai irányvonal helyességének, aminek kidolgozásában Nicolae Ceausescu elvtársnak közismerten felbecsülhe­tetlenek a személyes érdemei. Kíséreljük meg összefoglalni, ha nem is az összes, legalább a legki­emelkedőbb következtetéseket azok közül, amelyek az elmúlt hét ered­ményeiből fakadnak. Legelsősorban nyilván azt kell megállapítanunk, hogy a látogatás alkalmával erőtel­jesen megnyilatkozott a román, az olasz, meg a sanmarinói nép egy­bevágó törekvése a békére és az együttműködésre. E vonatkozásban az olasz félszigeten tett látogatást éppen azért kell határozottan mun­­ka­ jellegűnek tekintenünk, mint­hogy eredményei — mondhatni — abban csúcsosodtak ki, hogy vilá­gosan körvonalazták a béke és együttműködési törekvések gyümöl­­csöztetéséhez szükséges akciókere­tet. Ennek a keretnek az egyik alapvető eleme a Rómában aláírt Ünnepélyes Közös Nyilatkozat, a­­melyből erőteljesen kiviláglik a román-olasz kölcsönös kapcsolatok új tartalma. Beszámoltunk már róla lapunk­ban, hogy az olasz sajtó milyen nagy jelentőséget tulajdonított a Rómában aláírt nyilatkozatnak. Fontosságát mindenki nyomban fel­ismerte, nagyjelentőségű hozzájáru­lásként az enyhülés, a béke, a köl­csönös bizalom, a jószomszédság, a nemzetközi közeledés elveinek konkrét érvényesüléséhez. A ro­mán-olasz Ünnepélyes Közös Nyi­latkozatban okmányszerűen és jo­gilag elkötelezően testet öltenek azok az elvek és követelmények, amelyek lényegükben meghatároz­zák magának az összeurópai biz­tonságnak a fogalmát. Meghirdeti a nyilatkozat a felek egyöntetű aka­ratát, hogy egymás közti kapcsola­taikban, akárcsak más államokkal fennálló kapcsolataikban, érvénye­sítsék alapvető elvekként minden állam sérthetetlen jogát az önálló léthez, az állami függetlenség és nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásához, érvényesítsék továbbá az összes államok jogegyenlőségének el­vét és ama joguk elvét, hogy részt ve­g­yenek azoknak a nemzetközi kér­éseknek a megvizsgálásában, ame­lyekben érdekeltek; hasonlóképp e közös alapelvként hirdeti meg Nyilatkozat azt a jogot, hogy a sor­sukra vonatkozó kérdésekben a államok maguk döntsenek és sza­badon fejlesszék politikai, gazda­sági és társadalmi rendszerük és meghirdeti az erőszaktól és az erő­szakkal való fenyegetőzéstől val tartózkodás követelményét; az ösz­szes államok kötelezettségét, hog­y vitás kérdéseket kizárólag béke­eszközökkel rendezzék­ az állam­ jogát és kötelezettségét, tekinte nélkül társadalmi rendszerük, hogy együttműködjenek a béke , a biztonság fenntartásában, az ösz­szes nemzetek gazdasági és társa­dalmi előrehaladásához szüksége feltételek létrehozásában; s meghir­deti nem utolsó sorban a belügyek­be való be nem avatkozás követel­ményét, tekintet nélkül a felhozha­tó ürügyekre. Tovább bővítve a lé­nyegükben hasonló tartalmú doku­mentumok láncolatát, amelyeke Románia már korábban aláírt ma európai államokkal — Belgiummá! Luxemburggal, Hollandiával —, a román-olasz Ünnepélyes Közös Nyi­latkozatot az európai biztonság épít­ményéhez való újabb nagyfontossá­gú hazai hozzájárulásként kell ér­tékelnünk, s nem utolsó sorban Nicolae Ceaușescu elvtárs újabb személyes hozzájárulásaként a bé­kés együttlétezés, a barátság és a legszélesebb körű nemzetközi együtt­­működés világának létrehozásához. Gáli András (Folytatása a 4. oldalon)

Next