Előre, 1974. március (28. évfolyam, 8182-8208. szám)
1974-03-01 / 8182. szám
1974. MÁRCIUS 1. PÉNTEK ELŐRE 3. oldal NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 1. oldalról) Cégekből származó pénzjövedelme három évben 27,6 százalékkal gyarapodott. A múlt évben befejeződött a jelenlegi ötéves tervben az alkalmazottak minden kategóriája számára előirányzott általános fizetésjavítás első szakasza. Emeltük a társadalombiztosítási nyugdíjak szintjét, növeltük a családi pótlékot. Az RKP KB 1973 novemberi plénuma előirányozta a fizetések újabb emelésének megkezdését, valamint a kis fizetések javítását, hogy a szakképesített munkások legalacsonyabb bére 1040 lejről havi 1244 lejre emelkedjék. (Hatalmas taps.) A növényi és állati mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért sikerek, a falu gazdasági-társadalmi felemelésére irányuló egész pártpolitika közvetlen hatást gyakorolt a parasztság életkörülményeire, anyagi és kulturális életszínvonalának növekedésére. A mezőgazdaság szövetkezetesítésének útja a jólét és a bőség útjának, a szabad munka, a napfényes és boldog élet útjának bizonyult az egész parasztság számára. Évről évre emelkedtek az összes mezőgazdasági dolgozók reáljövedelmei. 1973-ban a parasztság mezőgazdasági munkából eredő reáljövedelmei 3,2-szeresen nagyobbak voltak, mint 1949- ben. Az 1951 és 1973 közötti időszakban a falvakon körülbelül 1 450 000 lakás épült állami alapokból és a szövetkezeti szervezetek, valamint a lakosság alapjaiból. Erőteljesen fejlődött az iskolák, az egészségügyi egységek, a művelődési házak hálózata. A falvakon napjainkban az iskola előtti oktatás 9600 egysége és 12 800 általános iskola működik, amelyekben 1 850 000 tanuló tanul. Jelenleg falun 141 általános, mezőgazdasági és más szakú líceum működik, míg a mezőgazdaság szövetkezetesítésének megkezdése előtti évben mindössze kettő volt. Az írástudatlanságot rég felszámoltuk; a parasztság gyermekei, akik a múltban még az elemi iskolába sem járhattak, most széles körben bejuthatnak az ország összes intézeteibe és egyetemeire. Sokan azok közül, akik szegényparasztokként születtek, ma egyetemi tanárok, tábornokok, vezető tisztséget töltenek be szocialista államunkban. Ez a szocializmus — a sorsuk urává vált munkások és parasztok reális hatalma. (Hatalmas taps.) A falvakon 7700 művelődési otthon működik az 1948. évi 4600- zal szemben, 5600 mozi, 3526 nyilvános könyvtár stb. A parasztoknak ma széles körű egészségügyi hálózat áll rendelkezésükre. Az ötéves terv első három évében 23,4 százalékkal növekedett a parasztságnak a szövetkezeti javadalmazásból és a termékeknek a szocialista egységek számára történt eladásából származó pénzjövedelme, amely 1973-ban 11,2 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Ez annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben alkalmazták a munka globális akkordban való megszervezésének és javadalmazásának megjavított rendszerét, hogy mind nagyobb mennyiségű mezőgazdasági terméket adtak el az államnak, hogy növekedtek a hús, a búza, a kukorica, a szőlő és más termékek felvásárlási és szerződéskötési árai. Amint önök is tudják, még 1968-ban számos intézkedés történt a parasztság életkörülményeinek lényeges javítására. Bevezettük az állam által szavatolt jövedelmet a szövetkezeti tagok számára, bevezettük és kiterjesztettük a nyugdíjrendszert a szövetkezeti tagoknak, családi pótlékot létesítettünk és nyújtottunk a szövetkezeti tagoknak, bevezettük az ingyenes orvosi ellátást a falvakon. A globális akkordnak a mezőgazdasági egységekben való bevezetésével egyidejűleg intézkedések történtek a mezőgazdasági szövetkezetekben működő olyan vezető káderek és szakemberek fizetésének megjavítására, akiket az állam javadalmaz. Javult a városi és falusi lakosság ellátása; a szocialista kereskedelemben eladott áruk volumene 1971—1973-ban csaknem 3 milliárd lejjel haladta meg az ötéves terv előirányzatait, a szolgáltatások volumene pedig 2,2 milliárd lejjel volt nagyobb. Ebben a három évben 312 000 lakást adtak át a városokban és mintegy 131 000 lakást a falvakon. Új iskolák, otthonok, bölcsődék, kórházak, kulturális létesítmények épültek, jelentős volumenű közművesítési-gazdasági munkálatokat hajtottak végre országunk városaiban és községeiben. Mindezek arról tanúskodnak, hogy pártunk következetesen biztosítja az egész nép jólétének növelésére irányuló program megvalósítását, hiszen a népjólét növelése politikájának legfőbb célja, a szocialista építés egész művének alapvető célkitűzése. A román népnek az összes tevékenységi szektorokban — az iparban és a mezőgazdaságban, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelésében — elért nagyszerű eredményei szorosan öszszefüggnek az egész gazdasági és társadalmi tevékenység szocialista alapokon történő egységes megszervezésével. Ezek a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók, a Román Kommunista Párt politikáját töretlenül megvalósító egész nép áldozatteljes munkájának gyümölcsei (Élénk taps.) Mindezeknek a történelmi sikereknek a kivívásában döntő szerepe volt és van annak, hogy a szocialista építés egész művét a párt irányította és irányítja, hogy növekedett és növekszik a párt politikai vezető szerepe minden tevékenységi területen. Pártunk ma óriási erő, sorai több mint 2 300 000 munkást, parasztot, értelmiségit, férfiakat és nőket foglalnak magukban népünk leghaladottabb és legöntudatosabb fiai közül, pártunknak erős szervezetei vannak minden tevékenységi területen, a párt dinamikus erő minden szektorban, minden munkaközösségben. Kommunista pártunk, annak köszönhetően, hogy össze tudta fogni a széles néptömegek erőfeszítéseit, helyes általános politikai irányvonalat tudott kidolgozni és sikerrel tudta irányítani annak gyakorlati megvalósítását, alkotó módon alkalmazva az új társadalom építésének általános törvényeit a romániai konkrét feltételekre, kivívta egész népünk tiszteletét, szeretetét és rendíthetetlen bizalmát. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Az elért eredmények kapcsolódnak ahhoz is, hogy megteremtettük a feltételeket a néptömegek egyre szélesebb körű és aktív részvételéhez az egész gazdaságitársadalmi tevékenység vezetésében. Pártunk megkülönböztetett figyelmet fordított és fordít arra, hogy szüntelenül tökéletesítsük a szocialista demokráciát, a szervezési kereteket és formákat ;az államhatalomnak maga a nép általi gyakorlásához, a tömegek kollektív tapasztalatának és bölcsességének ghasznosításához, a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel folytatott dialógus fejlesztéséhez, hogy a társadalmunk előrehaladásával kapcsolatos összes határozatok az egész nemzet akaratából, érdekeiből és törekvéseiből fakadjanak. Fejlődtek és javultak az összes tevékenységi területek kollektív vezetésének formái, s ennek nyomán a dolgozók képviselői hallathatják szavukat és ténylegesen részt vállalhatnak a szocialista egységek gazdálkodásából, a döntések kidolgozásából és végrehajtásából kettős minőségükben, vagyis mint termelők és a termelőeszközök tulajdonosai. Ezeknek az éveknek a tapasztalata megmutatta, hogy a szocialista demokrácia szüntetlen fejlesztése szervesen hozzátartozik a szocialista társadalom építéséhez, az ország sokoldalú haladásának egyik követelménye, és mint ilyen, biztosítja, hogy az országot a széles néptömegek vezessék, hogy a nép maga tudatosan alakítsa saját jövőjét — kommunista jövőjét. (Hatalmas taps.) Meg kell mondanunk, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése, a pártnak a néptömegekkel való kapcsolatai szüntelen bővítése a helyes politika kidolgozásának garanciáját képezi, egy olyan politikáét, amely teljesen megfelel nemzetünk létérdekeinek. Ez a biztosítéka annak, hogy eredményesen teljesíthetjük az összes határozatokat, hogy elkerülhetjük a visszaéléseket és törvénytelenségeket, biztosíthatjuk azt, hogy a szocializmus valóban a legigazságosabb, a legdemokratikusabb és a legfejlettebb társadalom legyen a világon. (Hatalmas taps.) Kedves elvtársak! Párt vezette népünk grandiózus eredményeket ért el a szocialista társadalmi rendszer építésében, de ezek nem feledtethetik velünk azt, hogy mindezekben az években egyáltalán nem könnyű utat jártunk meg. Útközben sok akadályt kellett legyűrnünk, komoly hibák is történtek, számos hiányosság is mutatkozott, néha pedig sajnos súlyos visszaéléseket követtek el, megsértették a szocialista törvényességet, torzították a szocialista viszonyok elveit. Mindezekről részletesen szóltam más alkalmakkor, ezúttal már nem kívánok kitérni rájuk. Szeretnék azonban emlékeztetni, hogy le kellett küzdenünk olyan nézeteket is, amelyek bizalmatlanságot fejeztek ki a szövetkezetesítési akció iránt, kétkedést azzal kapcsolatban, hogy a parasztság használni tudja a gépi munkaeszközöket, a vegyszereket, a modern agrotechnika vívmányait. Úgyszintén jelentkeztek a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége lebecsülésének tendenciái. Ennek következtében egy bizonyos időszakban gyakorlatilag elhanyagolták ezt a szektort, nem valósították meg az állami tervekben kijelölt ellátmányi feladatokat. Meg kell mondanunk, hogy ha nem mutatkoztak volna ilyen tendenciák, ha nem történtek volna ilyen hibák és ha kellő figyelmet szenteltek volna a mezőgazdaságra, a gépesítés és kemizálás bővítésére, az öntözési munkálatok megvalósítására és más intézkedésekre vonatkozó párthatározatok és ötéves tervelőirányzatok végrehajtásának, jóval nagyobb eredményeket érhettünk volna el. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a párt össze tudta fogni a széles néptömegek erőfeszítéseit az összes nehézségek és akadályok leküzdésére, határozottan fel tudta számolni a visszaéléseket, törvényszegéseket és hibákat, meg tudta szüntetni a hiányosságokat és biztosítani tudta az egyre határozottabb haladást mind a mezőgazdaságban, mind pedig a társadalmi élet összes többi területein. A parasztság lendületesen és önfeláldozóan megvalósította a párt politikáját, töretlenül követte a pártot, és szoros szövetségben a munkásosztállyal állandóan munkálkodott új rendszerünk — a szocialista rendszer — erősítésén és fejlesztésén. Ki kell domborítanunk ez alkalommal a falusi pártszervek és -szervezetek, a kommunisták intenzív tevékenységét, azokét, amelyek, illetve akik mindig az akciók élén haladtak, felelősségtudattal betöltötték kiemelkedő szerepüket a falu szocialista átalakításában. Ezért a legmelegebben köszöntöm mind a falvakon, mind a városokban működő pártszerveket ésszervezeteket, az összes kommunistákat a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésének, a szocialista társadalom Románia földjén való sikeres felépítésének, a román nép érdekei szolgálatának szentelt fáradhatatlan munkájukért. (Élénk taps.) Kedves elvtársak! Az ötéves terv három évében, a mezőgazdaság terén elért eredményeket kiemelve, most szeretnék kitérni az e szektorban az utóbbi időszakban végzett munkából származó néhány tanulságra, valamint a következő szakaszban ránk váró feladatokra. Amint már rámutattam, 1971-ben és 1972- ben a legnagyobb gabonatermést értük el az ország történetében. Bár a gabonatermés 1973-ban nem érte el az említett két év színvonalát, mégis megközelíti az 1970 és 1972 közötti évek átlagát és több mint 900 ezer tonnával nagyobb volt az 1966—1970-es évek átlagánál. Hasonlóképpen megemlítendő, hogy 1973- ban a legnagyobb termést értük el zöldségfélékből és szőlőből országunkban, vagyis zöldségfélékből mintegy 200 ezer tonnával, szőlőből pedig több mint 500 ezer tonnával többet, mint 1972-ben. A jó munkaszervezés eredményeként egyes megyékben bizonyos növények átlagos hektárhozama nagyobb volt, mint 1972- ben. Az 1973-ban nagy terméseket elért állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek száma a következőképpen alakult: BÚZÁBÓL A 3501—4000 kg/ha átlagos búzatermést elért egységek főként Constanta, Ialomita, Temes, Bihar és Braila megyék területén vannak. 4000 kg/ha-on felüli átlagtermést elsősorban Ialomita, Constanta és Temes megyék egységei érték el. A 4001—5000 kg/ha átlagos szemeskukorica termésű egységek főleg Constanta, Ialomita, Braila, Delj megyében, az 5000 Azért említettem meg újra a hiányosságokat és az elkövetett visszaéléseket, noha azok már a múlté, mert állandóan szem előtt kell tartanunk, oly módon kell cselekednünk, hogy az ilyen, a szocializmustól idegen jelenségek többé ne forduljanak elő a szocialista társadalmunkban, munkásosztályunk, népünk ne engedje meg azokat. Tegyünk meg mindent azért, hogy többé ne történjenek törvénytelenségek, visszaélések, hogy a nép úgy biztosíthassa sorsának megteremtését, ahogyan ő akarja! (Hatalmas taps.) Büszkén állíthatjuk ma, hogy az az általános mérleg, amelyet mind a mezőgazdaságban, mind az összes tevékenységi szektorokban készítettünk, ragyogó mérleg. Ez alapot szolgáltat ahhoz, hogy teljes bizalommal tekintsünk a jövőbe és kijelentsük, hogy példásan fogjuk teljesíteni a X. kongresszus és az Országos Konferencia összes határozatait. kg/ha-on felüli átlagtermésűek pedig Constanta, Ialomita, Temes, Braila megyében vannak. NAPRAFORGÓBÓL A 2001—2500 kg/ha átlagos napraforgó termésű egységek legtöbbje főleg Constanta, Ialomita, Braila megyében, a 2500 kg/ha-on felüli átlagtermésűek pedig Constanta, Ialomita megyében vannak. CUKORRÉPÁBÓL A 30 001—35 000 kg/ha átlagos cukorrépa termésű egységek főleg Ialomita, Braila, Constanta, Delj, Ilfov megyében, a 35 000 kg/ha-on felüli átlagtermésűek pedig főleg Dőlj, Bráila, Ialomita, Kolozs, Constanta megyében vannak. A burgonyából 20 001—30 000 kg/ha átlagos terméseredményt elérő egységek főként Szatmár, Suceava, Braila, Buzau megyében találhatók, a 30 000 kg/ha átlaghozamot meghaladók elsősorban Dimbovita, Bihar és Szatmár megyében terülnek el. Hangsúlyozni kívánom, hogy a növénytermesztésben nagy hozamokat ért el számos állami és szövetkezeti mezőgazdasági egység a dombvidéki megyékben is. Mindezekből világosan kitűnik, hogy ha megfelelően alkalmazzák az agrotechnikai szabályokat, ha jól és kellő időben hajtják végre a mezőgazdasági munkákat, nagy terméseket érhetnek el meg olyan területeken is, amelyeket rendszerint kevésbé termékenyeknek tekintenek A termelők érdekeltté-tételére irányuló intézkedések folytán jó eredmények születtek az állattenyésztésben is, a felvásárlási és szerződéskötési árak növelése, valamint a takarmányalap fejlesztése révén. Noha az előirányzott állomány nem valósult meg teljes egészében, ebben a szektorban jelentősen növekedett mind az állatok és a szárnyasok száma, mind pedig a termelés. 1973 végén a szarvasmarhaállomány elérte az 5 895 000 főt, a sertéseké a 8 985 000 főt, a juhoké a 14 324 000 főt, a szárnyasoké pedig a 66 565 000-et. Az 1973-ban elért állati eredetű termelés a főbb termékeknél túlhaladta az előző évi eredményeket, növekedett az állami alapnak leszállított hús, tej és tojás mennyisége. Az állati termelés növekedése folytán javult a lakosság ellátása mezőgazdasági élelmiszertermékekkel és az ipar nyersanyagellátása, sőt bizonyos exportlehetőségek is adódtak. Az állatállomány növelésére irányuló tervfeladatok nem teljesültek maradéktalanul, főleg azért, mert a szaporodási és elhullási mutatószámok nem megfelelő színvonalon maradtak és hiányosságok mutatkoztak az állatok takarmányozásában és gondozásában. Az 1973-ra előirányzott mezőgazdasági termelés meg nem valósulása természetesen bizonyos mértékben annak tulajdonítható, hogy 1972 őszén, valamint 1973 telén és tavaszán az időjárási viszonyok kedvezőtlenek voltak. De meg kell mondanunk nyíltan, hogy az előirányzatok nem teljesítése azoknak a hiányosságoknak is tulajdonítható, amelyek az állami vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a mezőgépészeti állomások tevékenységében megnyilvánultak, annak a módnak ahogyan a szövetkezeti tagok, valamint az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgépészeti állomások dolgozói munkálkodtak a feladatok teljesítésében, a szakemberek, a mezőgazdasági szervek, a pártszervezetek munkájában megnyilvánult egyes hiányosságoknak. Ha megvizsgáljuk a számos állami mezőgazdasági vállalatban és mezőgazdasági termelőszövetkezetben elért jó eredményeket és összehasonlítjuk azokat az ugyanabban az övezetben levő és ugyanolyan időjárási körülmények között működő más állami mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek gyenge terméseivel, megállapíthatjuk, hogy a hiányosságok fő oka a munka gyenge megszervezése, a munkában való lekiismeretesség és felelősség hiánya. Csupán így magyarázható az a tény, hogy egyes megyékben — például Délj és Temes megyében — a mezőgazdasági szövetkezetek általában nagyobb kukoricatermést értek el, mint az állami mezőgazdasági vállalatok, noha az időjárási körülmények ugyanazok voltak, az állami mezőgazdasági vállalatok felszerelése pedig jobb. Számos egységben a gyenge eredmények annak tulajdoníthatók, hogy nem végezték el idejében és kifogástalanul a szükséges mezőgazdasági munkálatokat. A mezőgépészeti állomások nem végezték el teljesen és idejében a szántást, nem használták ki a téli kedvező körülményeket a szántás és más munkálatok elvégzésére. Hiányosságok mutatkoztak az egységeknek nagy termelékenységű vetőmagvakkal való ellátásában, főleg ipari növényeknél, zöldségféléknél, répánál és burgonyánál, ami úgyszintén negatívan befolyásolta a termelést. Továbbra is hiányosságok mutatkoztak az állattenyésztési szektor szervezésében, az állatgondozás biztosításában, a legelők és kaszálók gondozásában — ami az állati termelés csökkenéséhez vezetett. Meg kell mondanunk nyíltan ezen a konferencián, ahol jelen vannak a mezőgazdasági egységek és szervek alapkáderei, hogy világossá váljon mindazok számára, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, az összes dolgozók számára, megengedhetetlen minden olyan kísérlet, hogy eltitkoljuk a hiányosságokat és hibákat, hogy a gyenge termést igazoljuk, s azokért kizárólag a múlt évi időjárási viszonyokat okoljuk. Kommunisták vagyunk és bíráló módon, főleg az önbírálat szellemében kell néznünk a dolgokat. Csupán így vonhatjuk le a tanulságokat és hozhatunk intézkedéseket a hiányosságok gyors felszámolására, a hibák kijavítására, a X. kongresszuson és az Országos Konferencián a mezőgazdaság fejlesztésére kijelölt összes célok elérésének a biztosítására. (Élénk taps.) Mezőgazdaságunk fejlődése a jelenlegi ötéves terv első három évében Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámvmtsz 2500—3000 kg/ha 56 520 3001—3500 kg/ha 55 352 3501—4000 kg/ha 43 178 4000 kg/ha-on felül 33 92 SZEMESKUKORICÁBÓL Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámv mtsz 3001—4000 kg/ha 62 535 4001—5000 kg/ha 41 267 5000 kg/ha-on felül 21 182 Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámv mtsz 1501—2000 kg/ha 68 474 2001—2500 kg/ha 58 164 2501—3000 kg/ha 8 26 3000 kg/ha-on felül 11 Hektáronkénti Az mtsz egységek átlagtermés száma 25 001—30 000 kg/ha 181 30 001—35 000 kg/ha 83 35 001—40 000 kg/ha 36 40 000 kg/ha-on felül 15 BURGONYÁBÓL Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámv mtsz 15 001—20 000 kg/ha 13 151 20 001—25 000 kg/ha 246 25 001—30 000 kg/ha 1 9 30 000 kg/ha-on felül 11 34 Bacau megye Faraoani-i mtsz 230 Beresti-Bistrita-i mtsz 455 Hemeiuiji-i mtsz — Suceava megye Moarai mtsz 285 Liteni-Moara-i mtsz — Vilcea megye Prundeni-i mtsz 170 Mihaiesti-i mtsz 125 Zlatarei-i mtsz 120 Mehedinti megye Bistritai mtsz 250 Bicsoreni-i mtsz — Szeben megye Szelindeki mtsz 160 Eceli mtsz — Racovitai mtsz — Maros megye Gorunesti-i mtsz 286 Kutyfalvi mtsz 185 Náznánfalvi mtsz 220 2887 2760 — 360 3183 3044 313 3268 — 216 3253 2605 2800 150 5667 3395 211 3972 1962 111 2694 — 161 3148 1617 — 170 3419 — 130 3293 3167 90 5743 3682 — — 3237 — — DOMBVIDÉKI MEGYÉKBEN ELTERÜLŐ MTSZEK HEKTÁRONKÉNTI ÁTLAGTERMÉSE BÚZÁBÓL ÉS KUKORICÁBÓL 1973-BAN Búza Kukorica Termő- Átlagtermés Termő- Átlagtermés terület kg terület kg DOMBVIDÉKI MEGYÉKBEN ELTERÜLŐ AMV-K 1973-BAN ELÉRT HEKTÁRONKÉNTI ÁTLAGTERMÉSE BÚZÁBÓL ÉS KUKORICÁBÓL Búzából Kukoricából Termő- Átlagtermés Termő- Átlagtermés terület kg ____terület______kg_____ Bacau megye Bacaui ámv 373 2890 448 3893 Traiani ámv 597 2448 947 3255 Vilcea megye Vilceai ámv 165 2576 71 3070 Mehedinti megye Rogovai ámv . 2940 2637 707 2560 Szeben megye Asszonyfalvi ámv 180 2226 60 3257 Dealul Ognei i ámv — — 137 3737 Medgyesi ámv 217 3166 488 3680 Maros megye Ákosfalvi ámv 207 2155 132 4003 Fehéregyházi ámv 74 3141 286 3519 Alapvető cselekvési irányvonalak az RKP X. kongresszusa és Országos Konferenciája által megállapított mezőgazdasági termelésnövelési feladatok megvalósítására Tisztelt elvtársak! A mezőgazdasági termelésnövelési programjának, a további ilyen irányú intézkedéseknek a kijelölésében abból kell kiindulnunk, hogy Romániában a mezőgazdaság az egész nemzetgazdaság fejlődése szempontjából alapvető, döntő ágazat. A növényi és állati termelés növelése elengedhetetlen gazdaságunk gyors ütemű és harmonikus fejlesztéséhez, a lakosság életszínvonala emelési programjának végrehajtásához. A növényi és állati termelés gyorsabb növelésétől függ a mezőgazdasági élelmiszertermékekben mutatkozó szükséglet teljes kielégítése, a nemzeti ipar, főként a könnyű- és élelmiszeripar fontos nyersanyagainak a biztosítása. A mezőgazdasági termelők, az állami szektorban, a szövetkezeti szektorban dolgozók és a magántermelők egyaránt értsék meg, hogy ők felelnek, a mezőgazdasági munkálatok példás végrehajtásáért, nagy terméshozamok eléréséért minden négyzetméternyi földön A mezőgazdaságnak az egész nemzetgazdasággal szoros összhangban kell fejlődnie; az e szektorban dolgozók tehát szüntelenül tartsák szem előtt az egész társadalom általános érdekeit. A mezőgazdasági termelőknek tudniuk kell, hogy jövedelmük, mindegyikük és az egész parasztság, az összes falusi dolgozók jóléte csak olyan arányban gyarapodhat, amilyen arányban növekszik a mezőgazdasági termelés, az egész nemzetgazdaság fejlődése keretében. Elemi dolog s ezt mindenkinek meg kell értenie, hogy a munka a mezőgazdaság az egész nemzetgazdaság további haladásának és fejlődésének döntő tényezője, a parasztság és az egész nép jóléte növelésének egyetlen forrása. A civilizáció önmagában a munka eredménye! A jövőbeli haladás a munkától függ! Nem szabad többé eltörnünk a lógosokat, azokat, akik úgy képzelik, hogy munka nélkül élhetnek Romániában! (Hatalmas taps.) De ez nem elég; csökkentenünk kell azok számát, akik a mezőgazdaságban nem dolgoznak — egyébként ez érvényes az iparban is —, a tisztviselőkét, azokét, akik — mint mondani szokás — oktatás(Folytatása a 4. oldalon)