Előre, 1975. december (29. évfolyam, 8724-8749. szám)
1975-12-02 / 8724. szám
ELŐRE — 1975. december 2. Elena Geausescu elvtársnő beszéde (Folytatás az 1. oldalról) jól döntő fontosságú korszerű termelési ágak fejlesztésére, így az 1965—1975-ös időszakban körülbelül hétszeresére nőtt a vegyipar termelése — amelynek ar életén tág fejlesztési lehetőségeink vannak —, főként a kővajvegyészetben és más alapágazatokban. A szintetikus rostos szintetikus fonaltermelés ebben az időszakban körülbeül 9-szeresére, a műanyag- és nagyanta-termelés körülbelül 9-szorosára, a műtrágyatermelés 8-szeresére emelkedett. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez elentős hozzájárulást nyújtott a vegyészet területén kifejtett adományos kutatómunka is. A adományos kutatási eredményeknek a termelésben való alkalmazása alapján a román vegyipar sikereket ért el a nyersanyagtartalékok magas szintű hasznosítása, a válaszok bővítése, a vegyipari termékek minőségének javítása te■én. Tekintve, hogy Irán is gyors ütemben fejleszti a vegyészetet és a kőolajvegyészeet, amelyhez gazdag nyersanyagalapja van — a kőolaj —, így vélem, széles körű lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a román és iráni szakemberek jó együttműködést alakítsanak ki ezen a téren, különösen a kőolajvegyészetben. Úgy vélem, hogy a mai körülmények között, amikor a műszaki-tudományos forradalom széleskörűen és erőteljesen bontakozik ki, sokkal inkább szükség van mint bármikor az egyre szorosabb együttműködésre az összes országok tudósai és kultúrájának művelői között, hogy minden nép minél szélesebb körben élvezhesse az emberi elme vívmányait. A tudósok együttműködése fontos szerepet tölthet be és kell hogy betöltsön azoknak az összetett problémáknak a megoldásában, amelyek az emberiséget foglalkoztatják, az enyhülés és a béke erősítésében, hogy a jelenkori tudomány és technika nagyszerű vívmányait, a világ tudósai és kutatói munkájának gyümölcsét állítsák az ember szolgálatába, jóléte és boldogsága megteremtésének, nem pedig a civilizáció megsemmisítésének szolgálatába. A kutatók és a tudósok a nemzetközi együttműködésben, a tájékoztatás-, technológiai- és tapasztalatcserében való aktív részvételükkel jelentősen hozzájárulhatnak a termelőerők fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez minden országban és főként a fejlődő országokban, erőteljesen támogathatják az illető országok természeti kincseinek feltárását és hasznosítását saját népeik javára, biztosíthatják ily módon az összes államok gyorsabb fejlődését a haladás és a civilizáció útján. Valóra váltva a román állam politikáját, országunk tudósainak, kutatóinak eltökélt szándékuk következetesen munkálkodni a jövőben is a nemzetközi együttműködés erősítéséért, a tudományos és kulturális javak széles körű államközi cseréjéért, az enyhülés, a haladás és a világbéke általános ügye javára. Azzal a meggyőződéssel, hogy a romániai és iráni tudomány és kultúra művelői a jövőben egyre gyümölcsözőbben együttműködnek, hogy ehhez az együttműködéshez teljes mértékben hozzájárul a Teherán Egyetem is, sok sikert és sok elégtételt kívánok önöknek és az egyetem egész közösségének az iráni oktatás, tudomány és kultúra felvirágoztatása szolgálatába állított tevékenységükben. Köszönöm! (Taps.) ELUTAZÁS TEHERÁNBÓL (Folytatás az 1. oldalról) elúzik a teheráni román nagykövetség tagjaitól. Gyermekek csoportja virágot nyújt át Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek. A repülőgépnél ö császári Felségeik, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsah és Farah Pahlavi császárnő jó utat kíván a vendégeknek. Újabb sikereket kívánok önöknek — mondotta Aryamehr sahinsah Nicolae Ceausescu elnökhöz intézve szavait — valamennyi tervük megvalósításához. Nicolae Ceausescu elnök szívélyes köszönetet mondott a meleg vendégszeretetért, amelyben iráni látogatása során mindenütt részesítették. Sikert kívánok az ön egész tevékenységéhez — mondotta Nicolae Ceausescu elnök, s egyben hangsúlyozta, hogy nagy örömmel várja újabb találkozását Irán sahinsahjával Romániában. Nicolae Ceausescu elnök és Aryamehr sahinsah, Elena Ceausescu elvtársnő és Farah császárnő melegen kezet szorít. Ezután Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő beszáll az elnöki repülőgépbe. A gép iráni idő szerint 10.45 órakor a levegőbe emelkedik és hazafele indul. (Folytatás az 1. oldalról) tudomány- és felsőoktatásügyi miniszter, aki az illusztris vendégeket a Golestan Palotából elkísérte az egyetemre, az egyetem rektora, a fakultások dékánjai, az egész tanári kar, számos diák. Jelen voltak a következő elvtársak: Ion Patan, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Nicolae Doicaru és Constantin Mitea. Románia Szocialista Köztársaság elnökének tanácsosai, Alexandru Boabu, hazánk teheráni nagykövete. Az érkező Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt megkülönböztetett nagyrabecsüléssel és szívélyességgel fogadja Hushang Nahavandi, az egyetem rektora, prorektorok, a fakultások dékánjai, valamenynyien egyetemi jogában. A vendéglátók üdvözlik a jeles vendégeket. Ezután diákok és diáklányok virágcsokrot nyújtanak át Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek jeléül annak, hogy az egyetemi ifjúság megkülönböztetett nagyrabecsüléssel viseltetik a román nép küldöttei iránt, a legnagyobb örömmel látja körében díszvendégeit. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő néhány perces szívélyes beszélgetést folytat Hushang Nahavandi rektorral. A rektor hangot ad annak a hő óhajának, hogy az egyetemi díszkönyv egyik lapja az illusztris vendégek aláírását viselje. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő örömmel tesz eleget a kérésnek, beírja nevét a Teheráni Egyetem díszkönyvébe. Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt ezután a díszterembe invitálják, ahol a jelen levő professzorok és diákok meleg barátsággal fogadják őket. A jelen levők hosszas tapsa és ünneplése közepette Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő helyet foglal az elnökségben fenntartott díszhelyen. Elhangzik Románia és Irán állami himnusza. A magas rangú vendégek tiszteletére elhangzik az egyetem himnusza is. A Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő élete és munkássága iránti hódolatot kifejező ünnepség a legnagyobb tisztelet és nagyrabecsülés jegyében zajlott le. Az egyetem rektora Nicolae Ceausescu elnökhöz és Elena Ceausescu elvtársnőhöz intézve szavait, a következőket mondotta: Elnök úr! Elena Ceausescu asszony! A Teheráni Egyetem számára kitüntetés az önök jelenléte, nekem pedig nagy megtiszteltetés, hogy az egyetem nevében üdvözölhetem önöket. Miközben a nemzetközi közösségben sajnos feszültség uralkodik, Románia kinyilvánítja, akárcsak mindig, hogy töretlen elhatározása nemcsak áthidalni, hanem meg is előzni az olyan feszültségek fellépését vagy kiújulását, amelyek viszállyá vagy fegyveres konfliktussá fejlődhetnek. Csak hódolattal szólhatunk Romániának korunk nagy problémái megoldásához való hozzájárulásáról, és önről, elnök úr, aki e hozzájárulás fő kezdeményezője. De nemzetközi munkásságának jellemzéséhez ez kevés, hiszen tevékenysége természetszerűleg és elválaszthatatlanul kapcsolódik egy általános magatartási irányvonalhoz, az államférfiú saját filozófiájához, amely cselekvésének fundamentuma mindazokon a területeken, ahol tisztségénél fogva döntenie kell. Véleményünk szerint a tények és körülmények objektív felmérése módt nyújt annak a kidomborítására, hogy a Felséges Császárom, Aryamehr sahinsah és az ön nemzetközi munkásságának, elnök úr, közös nevezője van, nevezetesen az egyetemes béke és együttműködés következetes előmozdítása, egyben pedig egy határozott nemzeti függetlenségi politika folytatása, amely nélkül érdemleges kooperációt el sem lehet képzelni. A feladat néha nehéz, hiszen mindenekelőtt arról van szó, hogy érvényt kell szerezni az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett nagyszerű elveknek, a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak, az államok szuverenitása és területi épsége tiszteletben tartásának, ugyanakkor pedig a nemzeti határok sérthetetlenségének. E cél elérése érdekében önök is, akárcsak mi, inkább az aktív együttműködést választották, mint a passzív békés egymás mellett élést. Éspedig azért, mert az összes államok szuverén egyenlőségének az elvére, az egyetemes kölcsönhatásokra épülő világban ez hovatovább érvényesül. Tovább menve, a szolidaritásnak és az államközi kapcsolatok egybehangolásának a koncepciója — a nagy ideológiai opciókon túl — végérvényesen fel kell hogy váltsa a függőségi viszonyok elavult szemléletét. Románia és Irán következésképpen arra törekszik, hogy bővítse, sőt a konstruktív diplomácia útján egyetemessé tegye kapcsolatait minél több állammal, függetlenül attól, hogy milyen fejlettségi szinten áll az illető ország vagy milyen ideológiát követ. Az instabilitást eredményező nézeteltéréseket csak ilyen politikával, csak a kölcsönös jobb megismeréssel lehet elkerülni. A nemzetközi kapcsolatoknak ez az egyetemessé tétele természetesen nem zárja ki a regionális csoportosulásokat, amelyeknek az a céljuk, hogy még jobban megoldják a fő feladatot , a béke megőrzését. Ön, elnök úr, ilyen értelemben tesz erőfeszítéseket a balkáni övezet atommentesítéséért, ugyanúgy, ahogy Irán is mindent megtesz a közép-keleti térség hasonló státusának a megteremtéséért és azért, hogy az Indiai-óceán a béke övezete legyen. Teljes meggyőződésünk, hogy az ilyen kezdeményezések vezetnek el a legrövidebb úton a világ fokozatos atommentesítéséhez. Természetesen ehhez okvetlenül szükség van a nemzetközileg támogatott nukleáris leszerelési szerződésre és az atomsorompó-szerződésre ; véleményünk szerint e két szerződés elválaszthatatlan. Magától értetődik, hogy a békéért tett lépéseket nem lehet csupán erre korlátozni. Az államok közötti túlságosan nagy gazdasági egyenlőtlenség egész sor antagonizmushoz és feszültséghez vezető igazságtalanságot eredményez. A világbéke konszolidálása tehát okvetlenül szükségessé teszi a nemzetközi kapcsolatok gazdasági alapjának gyökeres megváltoztatását. Sürgősen összehangolt akciókat kell kezdeményezni az új, kiegyensúlyozottabb, mindenki fejlődésének kedvezőbb gazdasági világrend kiépítéséért. Mindenekelőtt a világkereskedelmet kell a haladás, mindenki haladása eszközévé tenni, mert szoros összefüggés van egyesek jóléte és mások fejlődése között. Íme, még egy terület, ahol szintén nemzetközi koordinálásra van szükség. Az államközi együttműködés legcélszerűbb egyetemes keretét elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete kínálja, hiszen ebben mindegyik államra, függetlenül attól, hogy milyen súlya van a nemzetközi életben, szerep hárul. Az utóbbi esztendők tapasztalata bebizonyította, hogy fellépésünk mennyire befolyásolhatja az ilyen szinten elfogadott döntéseket, és kidomborította, milyen szerepet tölthetünk be a béke fenntartásában. El kell ítélni mindennemű passzivitást vagy közömbösséget a jelenkor nagy nemzetközi problémáival szemben. Érdeklődést kell tanúsítanunk a békét veszélyeztető bármely helyzet kialakulása iránt, s aktívan támogatnunk kell az Egyesült Nemzeteket azok rendezésében. Ilyen összefüggésben pedig nehéz lenne azt állítani Romániáról, akárcsak Iránról, hogy nem aktív. Befejezésül a mai ünnepnapon hangsúlyoznom kell: őszintén kívánom, hogy országaink kulturális cseréi fokozódjanak, lehetővé tegyék népeinknek, hogy jobban megismerjék, megértsék és megbecsüljék egymást. Szeretném remélni tehát, elnök úr, hogy az ön jelenléte az iráni tudomány e magas fórumán, korszakot nyit a népeink közötti gyümölcsöző kulturális együttműködésben. Elnök úr ! Elena Ceausescu asszony ! Végül Louis Pasteurt idézve hangsúlyozni szeretném : „A tudomány és a béke diadalmaskodni fog a sötétség és a háború felett, a világ népei megegyeznek egymással, de nem a pusztítás, hanem az építés céljából, a jövő pedig azoké lesz, akik a legtöbbet teszik a szenvedő emberiségért.“ (Taps.) Ezután dr. Mohammad Meshkat, a gazdaságtani fakultás dékánja felolvassa az oklevelet, amelynek alapján Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke a politikai gazdaságtan díszdoktora lett a Teheráni Egyetemen a világbéke konszolidálásához, a népek közötti kooperációhoz, a nemzetközi kapcsolatok javulásához és fejlődéséhez való hozzájárulásáért. A jelenlevők melegen tapsolnak, hosszasan éljeneznek, miközben az egyetem rektora átnyújtja Nicolae Ceausescu elnöknek a díszdoktori címet és vállára teszi az egyetemi jogot. Ugyanilyen ünnepélyes külsőségek között adják át a díszdoktori címet Elena Ceausescu elvtársnőnek. Az oklevelet, amelynek alapján Elena Ceausescu elvtársnő a szerves kémia terén végzett tudományos kutatásokhoz való hozzájárulásáért, valamint a tudományos tevékenység fejlesztéséért és bővítéséért végzett széles körű munkásságáért megkapta a Teheráni Egyetem tudományos díszdoktori címét, dr. Abdollah Sheibani, a természettudományi fakultás dékánja olvasta fel. A tanári kar, az ünnepség összes részvevői élénk, hosszan tartó tapssal juttatják kifejezésre hódolatukat, miközben a rektor átnyújtja Elena Ceausescu elvtársnőnek a Doctor Honoris Causa oklevelet és vállára helyezi az egyetemi tógát. A házigazdák kérésére szólásra emelkedik Elena Ceausescu elvtársnő. Elena Ceausescu elvtársnő az egyetemi tógával a vállán nagy érdeklődést keltő beszédet mond. A beszédet a jelenlevők élénken megtapsolják. Az egyetem rektorának kérésére ezután Nicolae Ceausescu elvtárs emelkedik szólásra. A román államfő a hagyományoknak megfelelően — egyetemi jogában — beszédet mond. A jelenlevők ünnepi légkörben, megkülönböztetett figyelemmel hallgatják végig Románia Szocialista Köztársaság elnökének beszédét. A román államfő beszédének hatalmas visszhangjáról tanúskodik a hosszas és lelkes taps is. Az ünnepség végén Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő fogadja a Teheráni Egyetem rektorának gratulációit. Hushang Nahavandi rektor, kifejezve mély nagyrabecsülését Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő iránt, biztosítja a távozni készülő illusztris vendégeket, a Teheráni Egyetem rendkívüli megtiszteltetésnek tekinti, hogy elfogadták az iráni tudomány és kultúra e rangos központja által adományozott díszdoktori címet. A teheráni Nukleáris Kutatóközpontban Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő vasárnap délután látogatást tett a teheráni Nukleáris Kutatóközpontban. A magas rangú román vendégeket elkísérte Abdol Hossein Samir tudományos és felsőoktatási miniszter. Jelen volt George Macovescu, Nicolae Doicaru, Alexandru Boaba, Constantin Mitea. A monumentális épület bejáratánál, ahol Irán és Románia állami zászlói lengenek, a magas rangú vendégeket Muchtaba Taherzade igazgató fogadja. Az igazgató a nukleáris energiaügyi országos bizottság nevében, a rangos kutatóközpont munkatársai nevében meleg üdvözlő szavakat mond, megköszöni Nicolae Ceausescu elnöknek, Elena Ceausescu elvtársnőnek a megtiszteltetést, hogy felkeresték a kutatóközpontot, majd hangsúlyozza: az itt működő tudományos munkatársak a reaktor segítségével tanulmányozzák a nukleáris fizika számos problémáját, az atomenergia békés felhasználásának lehetőségeit. A házigazdák elmondják illusztris vendégeiknek, hogy a modern tudományos fellegvárat azért építették, mert a szénhidrogén, Irán nagy természeti kincse, bármilyen bőségben van is, nem kiapadhatatlan. Az iráni kormány nukleáris energiaügyi országos bizottság révén nagy érdeklődést tanúsít az energiaforrások kérdésének, az egész emberiséget foglalkoztató kérdésnek a megoldása, az atomenergia békés célú, az embert szolgáló felhasználása iránt. Az itteni kutatási programok célja a lendületesen fejlődő iráni gazdaság különböző területei számára hatékony technológiai eljárásokat kidolgozni. Nicolae Ceausescu, Románia elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő ezután megtekinti a kémiai, a spektrofotometriai és a radióizotópokat előállító osztályt, illetve laboratóriumot. A vendéglátók ismertetik a központban folyó kutatómunkát. A továbbiakban a reaktor vezérlőtermében Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődik a fontos objektum fő jellegzetességei felől, az építésénél alkalmazott műszaki megoldásokról, a kivitelezési időről. A házigazdák Románia elnökének és Elena Ceausescu elvtársnőnek a kérdéseire válaszolva, többek közt elmondják, hogy a reaktor egész személyzete kiváló műszaki képzettségű iráni szakemberekből áll. Az alkalmazott kutatásokat végző tudósok sok tudóssal együttműködnek a világon, köztük romániaiakkal is. Nicolae Ceausescu elvtárs, megismerkedve a teheráni atomkutatók munkájával, rámutatott, hogy hasonló természetű kutatómunka folyik Romániában is, s mint mondotta, szeretné, ha gyümölcsöző együttműködés épülne ki a két ország atomfizikusai között. A magas rangú vendégek ezután felkeresik a részecskegyorsítót, és megismerkednek műszaki teljesítménymutatóival. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő a látogatás végén beírja nevét a rangos tudományos intézmény díszkönyvébe. Muchtaba Taherzade, a Nukleáris Kutatóközpont igazgatója ismét hangsúlyozza, az iráni atomkutatók a legnagyobb megelégedéssel és örömmel fogadták a nagy megtiszteltetést — az illusztris vendégek látogatását. A román államfő, a köszönő szavakra válaszolva, még egyszer gratulál a kutatóközpont munkaközösségének. További sok sikert és eredményes együttműködést kívánok ezen a területen is — mondja búcsúzóul Nicolae Ceausescu elvtárs. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖKNEK ÉS ÁTNYÚJTOTTÁK A TEHERÁNIcolae Ceausescu elnök beszéde ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐNEK EGYETEM DÍSZDOKTORI CÍMÉT (Folytatás az 2. oldalról) Vesztéséért, iparosításáért, a mezőgazdaság korszerűsítéséért, az egész gazdasági tevékenységet a tudomány és technika legújabb vívmányaira alapozza minden tevékenységi területen. A szocialista társadalom, amelyet Romániában felépítettünk, s amelyet új, magasabb szintekre emelünk, arra épül, ami legjobbat alkotott országunk, s a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeire támaszkodik. Ugyanakkor következetesen Románia nemzeti és történelmi realitásaiból indulunk ki, tekintve, hogy csak ezek szem előtt tartásával lehetséges a nép érdekét, a nép jólétét és boldogságát szolgáló fejlesztés megvalósítása. Nem kívánok most hosszasabban időzni Románia megvalósításai fölött. Remélem azonban, hogy önök közül egyre többen fognak ellátogatni Romániába — ugyanúgy ahogyan mind több román látogat majd el Iránba — és közvetlenül megismerhetik eredményeinket, a román nép által megtett utat, a haladást, amelyet a régi állapotok megszüntetése, az új, szabad élet megteremtése útján elértünk, amelyben a nép teljes mértékben ura sorsának, megalkotója az összes anyagi és szellemi javaknak és ugyanakkor legfőbb — voltaképpen egyedüli — haszonélvezője mindennek. Iráni látogatásaim során volt alkalmam megismerni a baráti iráni nép egyes megvalósításait és terveit a gazdasági és társadalmi fejlődés útján. Miután néhányszor jártam már országukban, elmondhatom, hogy minden egyes alkalommal jelentősebb és egyre nagyobb megvalósításokat láttam. Kivételes öröm számomra megállapítani azt, hogy az önök népe szintén szilárdan halad előre saját sorsa, jóléte és boldogsága alakításának útján. Népeink kétoldalú együttműködése olyan nemzetközi körülmények között megy végbe, amikor minden nép azon munkálkodik, hogy vége szakadjon a régi imperialista, kolonialista, neokolonialista politikának, hogy új, igazi egyenlőségi kapcsolatok jöjjenek létre a függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, minden nemzet, minden nép azon joga alapján, hogy teljes mértékben ura legyen sorsának, úgy alakítsa életét, ahogyan óhajtja. Elmondhatjuk, hogy olyan történelmi korszakban élünk, amikor forradalmi átalakulások mennek végbe minden területen, beleértve a tudomány és technika területét is. De lehet, hogy a legfontosabb átalakulás az, amely az emberi tudat fejlődésében végbement, az, hogy a népek határozottan harcra keltek a béke és az együttműködés világának, egy igazságosabb és jobb világnak a megteremtéséért. Ma, a földkerekség bármely részére tekintünk, megállapíthatjuk, hogy a régi gyarmattartó birodalmak összeomlottak: romjaikon a szabad államok tucatjai jöttek létre, amelyekben a népek saját óhajuknak megfelelően alakítják sorsukat. Erőteljesen megnyilvánul a népek akarata, hogy új nemzetközi gazdasági rendet hozzanak létre, amelynek az alapja az igazság, az elmaradott államok gyors fejlődésének lehetősége, annak biztosítása, hogy a világ minden nemzete hozzáférhessen a tudomány és a technika csodálatos vívmányaihoz. Mindez bizonyos fokú enyhülést eredményezett a nemzetközi életben, derűlátásra jogosító enyhülést, de ugyanakkor valamennyi nép elé azt a feladatot állítja, hogy egységesen, teljes határozottsággal lépjen fel e folyamat megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért. Egyes kontinenseken lezárult egész sor konfliktus. Európában megtartottuk a biztonsági értekezletet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete számos fontos, minden egyes nemzet élete szempontjából létérdekű problémát vitatott meg. De nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a világon továbbra is fennállnak konfliktusok, feszültséghelyzetek, amelyek állandóan veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot. Éppen ezért, a népeknek azon kell munkálkodniuk, hogy véget vessenek mindezeknek a feszültségi és konfliktushelyzeteknek. Ilyen súlyos helyzet áll fenn a Közép-Keleten. Fokozott erőfeszítésekre van szükség e konfliktus politikai megoldásáért, azért, hogy Izrael kivonuljon a megszállt arab területekről, hogy megoldódjék a palesztin nép problémája — beleértve a független Palesztinai állam létrehozását is —, létrejöjjön az övezetben az igazságos és tartós béke, amelynek rendeltetése minden egyes nemzet számára biztosítani a szabadságot, függetlenséget és jólétet. Hasonló helyzet áll fenn abban az övezetben is, ahol országom van, a Balkánon — Ciprusra gondolok —, itt hasonlóképpen politikai megoldásra van szükség, amely biztosíthatja a ciprusi állam függetlenségét és szuverenitását. Ugyanakkor megoldásra vár számos létfontosságú kérdés — közte a leszerelés kérdése, amelytől végső soron az egész emberiség jövője függ. Nem feledhetjük, hogy jelenleg a katonai kiadások elérték az évi 300 milliárd dollárt és évről évre növekszenek. Egyre modernebb fegyverek halmozódnak fel, elsősorban nukleáris fegyverek és más tömegpusztító fegyverek. Mindez nagy erővel tűzi napirendre a leszerelés kérdését, elsősorban a nukleáris leszerelést, megköveteli, hogy a népek teljes szolidaritásban cselekedjenek, hogy biztosítani tudják a rendelkezésükre álló tartalékok — mind anyagiak, mind szellemiek — gazdaságitársadalmi fejlődésük érdekében, minden egyes nemzet, az egész világ jóléte és boldogsága érdekében történő felhasználását. Korunk egy másik rendkívül súlyos problémája, hogy még mindig fennáll a gyengén fejlettség állapota, amelyben az emberiség nagy része sínylődik, továbbra is fennáll, sőt elmélyült az államok fejlődési szintjében mutatkozó különbség. Ma mindinkább nyilvánvaló, hogy nem létezhet enyhülés, együttműködés és reális béke mindaddig, míg az emberiség szegény vagy gyengén fejlett, és gazdag vagy fejlett országokra oszlik. A nemzetközi életből végérvényesen fel kell számolni a régi kapcsolatokat, amelyek ilyen helyzeteket teremtettek, és új, méltányos, teljes egyenlőségi kapcsolatokat kell teremteni, amelyek kedvezzenek minden egyes ország — főként az elmaradottak — termelő erői gyorsabb fejlődésének, elvezessenek a gyengén fejlettség felszámolásához, lehetőséget nyújtsanak az összes népeknek arra, hogy széles körűen hasznosítsák nemzeti kincseiket, szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessenek a fejlett tudomány és technika, a korszerű civilizáció összes vívmányaihoz. A jelenkori világ valamennyi bonyolult, nagy problémájának megoldásában teljes és egyenlő jogokkal részt kell venniük az összes nemzeteknek függetlenül nagyságuktól és társadalmi rendszerüktől. Természetesen nagyobb figyelmet kell szentelni a kis és közepes országok, a fejlődő országok, az el nem kötelezett országok részvételének, amelyek összességükben érdekeltek a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásában, egy új nemzetközi gazdasági és politikai rend megteremtésében. Inte ezért száll síkra Románia az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének növeléséért, tevékenysége demokratizálásáért, e szervezet legmegfelelőbb tevékenységi formáinak megtalálásáért, összhangban a világon végbement változásokkal oly módon, hogy azok biztosítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetének nagyobb hatékonyságát, megnövekedett akcióakaratát és akcióképességét. Nagy megelégedéssel kívánom megemlíteni Románia és Irán gyümölcsöző, cselekvő együttműködését nemzetközi síkon. Őfelségével, Irán Sahin sahjával folytatott megbeszéléseink során ez alkalommal — mint ■gyébként más alkalmakkor is — arra a közös konklúzióra jutottunk, hogy fokozni fogjuk együttműködésünket, főként növeljük népeink és államaink hozzájárulását ezeknek a célkitűzéseknek a valóra váltásához nemzetközi síkon is. Befejezésül még egyszer szeretném kiemelni a népeink közötti együttműködés nagy távlatait. Rendelkezünk minden szükségessel ahhoz, hogy népeink, amelyeket fejlődésük foglalkoztat, egyre szorosabban együttműködjenek egymással. Szeretném megismételni, hogy rendkívül kellemes benyomásaink vannak az önök népének vívmányairól, és ismerjük azt a fontos szerepet, amelyet ennek a fejlődésnek a megvalósításában Őfelsége betölt. Ismerem és tudom azt is, hogy mindaz, ami megvalósul egy országban — tehát Iránban is —annak alapján történik, ami a legmodernebb minden területen. Éppen ezért értékelem azt a fontos szerepet, amelyet az iráni tudomány, oktatás és kultúra, az iráni tudósok, kulturális személyiségek és tanerők betöltenek. Mind Romániában, amelynek átfogó fejlesztési programja van, mind pedig Iránban a döntő szerepet mindenkor az emberek játsszák. Ezért a magas képesítésű káderek, szakmunkások felkészítése valamennyi munkaterület számára döntő tényezője a fejlesztési programok megvalósításának. Éppen ezért felhasználom az alkalmat és szoros együttműködést kívánok a romániai és iráni oktatási intézményeknek a káderképzésben, azoknak az embereknek a felkészítésében, akik biztosítani fogják népeink haladását, jólétét és szabadságát. Ebben a szellemben óhajtok még egyszer jó együttműködést kívánni a román és iráni nép között. Kívánom, hogy a romániai és iráni tudósok és kulturális dolgozók egyre szorosabb együttműködést alakítsanak ki és érjék el azt, hogy az emberi géniusz csodálatos vívmányait állítsák népeink szolgálatába, s egyúttal járuljanak hozzá az egyetemes civilizációhoz. Kívánok egyre nagyobb sikereket önöknek — az oktatás és a tudomány embereinek, az iráni diákságnak — a tudomány és a kultúra által felhalmozott öszszes ismeretek elsajátításában. Mindnyájuknak jó egészséget és boldogságot kívánok. (Taps.) NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA IRÁNBAN A Bandar Shahpour-i építőtelepen Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő, akik öcsászári Felségeik, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsah és Farah császárnő meghívására hivatalos baráti látogatást tettek Iránban, vasárnap délelőtt folytatták körútjukat Khuzistanban. Az illusztris román vendégek megismerkedtek újabb fontos gazdasági objektumokkal, a helyi hatóságok eredményeivel és terveivel, amelyek igen fontosak és szervesen hozzátartoznak Irán gazdaságitársadalmi fejlesztési tervéhez, behatóan érdeklődtek a romániráni gazdasági és műszaki kooperáció menetéről. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő Abadanból különhelikopteren a Perzsa-öböl partján levő Shahpour kikötőbe utazott. A magas rangú vendégeket elkísérte Homayoun Ansari lakásépítési és várostervezési miniszter és M. Rafii, az iráni nemzeti kőolaj társaság vezérigazgatóságának tagja. Úgyszintén jelen volt George Macovescu külügyminiszter, Nicolae Doicaru és Constantin Mitea, Románia Szocialista Köztársaság elnökének tanácsosai, Alexandru Boaba, Románia teheráni nagykövete, a többi román hivatalos személy. Elsőnek az iráni nemzeti kőolajtársaság vegyipari komplexumát tekintették meg. A 32 hektáron elterülő nagy shahpouri kombinátnak, Irán egyik legmodernebb kombinátjának hét termelőegysége van, ezek nyerik ki a szondagázból a ként, a kénsavat, az ammóniákat, a karbamidot, a foszfáttrágyákat. A kombinát vegyestársaság formájában 1965-ben kezdett épülni, az első termelést 1969-ben adta. 1973- ban teljes egészében az iráni állam tulajdonába ment át és azóta szüntelenül fejlődik. Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a Bandar Shahpour vegyipari komplexumban meleg szeretettel fogadja M. Sepehrar vezérigazgató és a vezető tanács többi tagja. A magasrangú vendégeket üdvözölve, M. Sepehrar kijelentette : Nagyon örvendünk, hogy Excellenciáitokat, a baráti Románia követeit fogadhatjuk. Kombinátunk még épül, ezért talán nem nagyon látványos. Éppen most kezdtünk hozzá egy kétszakaszos fejlesztési programhoz, hogy bővítsük kapacitását. Az első szakaszt az idén befejezzük, a másodikat 1977-ben és akkorra a kombinát termelése a két-háromszorosára növekszik. Tudjuk, hogy Excellenciádnak kiváló műszaki hajlamai vannak, reméljük tehát, hogy elnézi a külsőségeket, hiszen ez még csak építőtelep. A vezetőtanács képviselője ismerteti a jeles vendégekkel a kombinát elrendezését, működését és eredményeit. Körülbelül 1400 tonna ként állítanak itt elő naponta szondagázból ; a mennyiséget részben a termelési folyamatban használják fel, részben exportálják. A kombinát egységei évente mintegy 450 000 tonna kénsavat, 350 000 tonna ammóniákot, 150 ezer tonna foszforsavat, 165 000 tonna karbamidot stb. gyártanak. Nicolae Ceausescu elnök érdeklődik a termelési folyamat fontosabb részletei, a munkaszervezés felől. A vendéglátók elmondják a román államfőnek, tudomásuk van arról, hogy Romániában vannak hasonló vegyikombinátok világviszonylatban is igen magas műszaki színvonallal, tudomásuk van továbbá a román ipar ilyen irányú nagy hagyományairól és kapacitásáról. Úgyszintén hangsúlyozzák, hogy a román-iráni együttműködés keretében tapasztalatcsere céljából romániai szakemberek keresték fel a Bandar Shahpour-i kombinátot, s igen jó benyomást keltettek szakmai ismereteikkel és képességeikkel, személyes baráti viszonyt építettek ki az iráni szakemberekkel. A látogatás következő állomása az úgynevezett román kikötő — a helybeli halászkikötő építőtelepe. Azért nevezik így, mert a Contrasimex román vállalat és a SET iráni cég kooperációjának a gyümölcse. A csaknem 1000 méter hosszú rakpart rövidesen elkészül. Az építésterveket, a szükséges anyagokat és műszaki felszerelést teljes egészében Románia szállította. Az iráni munkásokkal és technikusokkal együtt 130 román munkás, technikus és mérnök fejti ki itt tevékenységét szoros együttműködésben. A közös munka jelképes erővel tanúsítja a román-iráni barátságot, kölcsönös tiszteletet és gyümölcsöző együttműködést. Nicolae Ceausescu , elnök és Elena Ceausescu elvtársnő látogatása az építőtelepen igazi ünnep volt a kis román munkaközösség számára. A hazánkat képviselő dolgozók meghatottan várták és fogadták Nicolae Ceausescu elvtárs látogatását, jogos büszkeséggel és mély megelégedéssel látták vendégül a román államfőt. A közeledő Nicolae Ceausescu elnököt és Elena Ceausescu elvtársnőt szívből jövő éljenzés, ünneplés köszöntötte. A magas rangú vendégek virágcsokrot kapnak, a hagyományos Bine a venit üdvözlő szavakkal fogadják őket. Lelkes taps hangzik fel, tucatnyi nemzeti színű zászlócska leng mindenütt. Az építőtelep iráni igazgatója honfitársai nevében tájékoztatja Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a munkálatok menetéről, az iráni és a román munkások, szakemberek eredményes együttműködéséről, a shahpouri kikötő távlati fejlesztési terveiről. A régi Bandar Shahpour-i halászkikötőt korszerűsítik, bővítik. A román rakpart, a fő kikötő felépítése után azonnal hozzálátnak négy új, összesen 800 méter hosszú rakodóhely építéséhez, majd további tízet építenek, összesen 2000 méter hosszúságban. Az egész kikötőnek négy konténer-rakodóhelye lesz iparvasúttal köztük. A rendezőpályaudvarral, a különböző lerakatokkal a kikötő tároló kapacitása hozzávetőleg 400 000 tonna lesz. Marin Moroiu helyettes közlekedés- és távközlésügyi miniszter jelentést tesz Nicolae Ceausescu elnöknek a Bandar Shahpour-i kooperációs akció stádiumáról, az intézkedésekről, amelyekkel az átadási határidő pontos betartását biztosítják. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő elbeszélget a munkásokkal, válaszol nekik a kérdésre : „Mi újság odahaza“, érdeklődik munkafeltételeikről, sikert kíván nekik és kéri őket, tartsák be az átadási határidőt. A munkások lelkesen vállalják, hogy határidőre átadják a kikötőt és hangsúlyozzák, hogy készek részt venni más kooperációs akciókban is a baráti Iránnal. A munkások nagy örömmel és szeretettel ünneplik a párt főtitkárát. A búcsúzás, még meghatóbb, mint a viszontlátás e távoli tájakon. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő beszáll a különhelikopterbe, a gép mezdulni készül, közben szűnni nem akaró jókívánságok hallatszanak : „Jó utat és jó egészséget!, Éljen, főtitkár elvtárs !“ Mielőtt az Ócsászári Felségeik, Aryamehr sahinsah és Farah császárnő által a vendégek rendelkezésére bocsátott különrepülőgép felszállt volna az abadani repülőtérről, hivatalos búcsúztatási ünnepségre került sor. A katonazenekar előadásában elhangzott Románia és Irán állami himnusza. A repülőtéren díszőrség sorakozott fel. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő elbúcsúzott vendéglátóitól. A repülőgépnél dr. Naszratollah Mostabai, Khuzistan tartomány főkormányzója ismét hangsúlyozta, a legnagyobb örömmel látták vendégül Románia illusztris képviselőit, majd jó utat kívánt Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek.