Előre, 1978. július (32. évfolyam, 9523-9548. szám)
1978-07-01 / 9523. szám
JELENTŐS HOZZÁJÁRULÁS SZOCIALISTA KERESKEDELMÜNK TÖKÉLETESÍTÉSÉHEZ „A kereskedelmi tevékenység a termelő munka közvetlen folytatása; a kereskedelemnek, a kereskedelmi dolgozóknak megfelelőképpen teljesíteniük kell feladataikat, eleget kell tenniük felelősségüknek, hogy a termékek idejében és jó körülmények között eljussanak a fogyasztókhoz.” NICOLAE CEAUSESCU A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének legfőbb célja szüntelenül emelni az egész nép anyagi és szellemi jólétét, az egész társadalom civilizációs fokát. Pártunk és államunk e célkitűzés jegyében a nemzetgazdaság fejlesztésével, a nemzeti vagyon gyarapításával biztosítja, hogy mindaz, ami országunkban megvalósul, a dolgozók szükségleteinek kielégítését, az embert szolgálja. Ilyen gondolati összefüggésben — emberközpontú párt- és állampolitikánk valóra váltása folyamatában —, közéletünk jelentős eseményeként került sor a Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára kezdeményezte országos tanácskozásra, melyen szocialista kereskedelmünk több mint 400 000 dolgozójának képviseletében 2500 küldött az igényesség és a felelősségérzet jegyében megvitatta, hogyan válnak valóra a párt XI. kongresszusán és Országos Konferenciáján a lakosságellátás szüntelen javítására, a kereskedelmi tevékenység tökéletesítésére kijelölt feladatok, melyek a továbblépés útjai és lehetőségei. Pártunk főtitkárának, köztársaságunk elnökének jelenléte a kereskedelmi dolgozók országos tanácskozásán, kiemelkedő fontosságú beszéde — melyben a tények meggyőző erejével, tudományos alapossággal és valóságismerettel mérlegelte e különleges politikai, gazdasági és társadalmi jelentőségű munkaterület eredményeit, értékes útmutatások és orientációk kíséretében vázolta azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezőkben szocialista kereskedelmünk tökéletesítéséhez vezetnek —, újabb bizonyítéka annak a megkülönböztetett gondoskodásnak, amellyel a párt- és államvezetőség, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs a lakosságellátás szüntelen javítását, a dolgozók életszínvonala emelkedését övezi. A kereskedelmi dolgozók országos tanácskozásának munkálatai, újabb ékesszóló és konkrét megnyilatkozását jelentették szocialista demokráciánk mélyülésének, annak, hogy pártvezetőségünk, a dolgozók tömegeinek bevonásával, következetesen és szüntelenül tökéletesíti a gazdaságitársadalmi élet valamennyi területének tevékenységét. A plénumon és a szakosztályokban kibontakozott vitában az állami- és szövetkezeti kereskedelem, a szállodaipar számos dolgozója tette közkinccsé tapasztalatait, javaslatait és (Folytatása a 2. oldalon) A rr • • ÚJABB LÉPÉSEK A KORSZERŰSÖDÉS ÚTJÁN zilahi,fafeldolgozó vállalat “ tulajdonképpen az esztendő fordulón jött létre, alig fél éve tehát. Márpedig ezzel a körülménnyel ugyancsak számolni kell e tevékenységi időszak gazdasági eredményeinek a számbavételekor, hiszen a helyi iparból való kiválás nem egyszerűen a cégtábla kicserélését jelentette, hanem mondhatni egy egészet új gazdálkodási mód kialakítását is a vezetés és szervezés vonatkozásában egyaránt. Az új vállalat előtt álló feladatok végiggondolása egybeesett ugyanakkor az RKP KB márciusi plenáris ülésének útmutatásaival, s ezért meghatározó körülménynek kell tekintenünk azt a tényt is, hogy az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás feltételeinek a megteremtését eleve a vállalatszerkezet kialakításával összefüggő teendőkkel kapcsolhatták össze, és már kezdettől megkülönböztetett figyelmet fordíthattak a fizikai tervmutatók megvalósítására és túlteljesítésére. A vállalat tervirodájának helyettes vezetője, Csornai István által rendelkezésünkre bocsátott előzetes adatok szerint a zilahi bútorgyár munkaközössége — eredmény összegező felmérésünkben csak erre az egységre alapozunk — a termelékenység tervelőirányzatát az első félévben megközelítőleg 106 százalékban, a tisztatermelését pedig 104,8 százalékban teljesíti, s versenyvállalásukat is túlhaladják: a vállalt 1,2 millió lej értékű árutermelési többlet helyett kb. 5,3 millió lejt valósítanak meg. Egészen kiugró eredményeket felmutató területek nem voltak, de például a Mese?-77 elnevezésű kombinált szobabútorból az első félévre előirányzott 1020 helyett 1350 darabot gyártottak le, amit a jelentős termeléstöbblet — mindenekelőtt a vállalat nagy erőtartalékaira hívja fel a figyelmet, a munkaközösség abbeli lehetőségeire, hogy az eddigieknél sokkal erőteljesebben fokozzák a termelést, és jelentősen túlszárnyalják a fizikai tervmutatókat. Ebben az összefüggésben nem tekinthető véletlennek, hogy mind a vállalat igazgatója, Marinca Casian, mind pedig lánca Vasile mester, a pártbizottság titkára, valamint a zilahi bútorgyár főtechnikusa, Csáki Gyula jobbára csak kielégítőnek tekinti a félévi eredményeket, holott azok — a tervadatok tanúsága szerint is — jónak ítélhetők meg. Mint mondották, a pártszervezet, a dolgozók tanácsa, a szakszervezeti bizottság arra törekedett, hogy céltudatosan előkészítse a feltételeket az RKP KB márciusi plénumán az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, a munkásönigazgatás és öngazdálkodás megszilárdítására kijelölt feladatok teljesítéséhez, s éppen ezért a félévi eredményeket a vállalatszervezés további teendőinek szemszögéből ítélik meg. Habár a dolgozók év eleji közgyűlésén elfogadott egységes műszaki-gazdasági intézkedési program* alapvetően a munkatermelékenység tetemes növelésére alapoz, a célkitűzés megvalósítását szolgáló három igen lényeges összetevő — a gépek jobb kihasználása, a szaktudás gyarapítása és a munkaszervezés ésszerűsítése — tekintetében még igen sok tennivalójuk van. Beszélgetésünk alkalmával, a félévi eredmények számbavételekor éppen ezért főleg azokról a kezdeményezésekről esett szó, melyek a megkezdett vállalatfejlesztést és korszerűsítést hivatottak továbbvinni, gyorsítani. Mégpedig az igényességnek és a pártos elvárásnak abban a szellemében — utaltak rá —, amit a zilahi népgyűlésen mondott beszédében pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs követelményként állított elébük: ,,Önöknek valóban sokat kell dolgozniuk, hogy 1980-ra elérjék a 10 milliárd lej értékű termelést, korszerű vállalataik legyenek, s ugyanakkor megvalósítsák a lakás- és szociális-kulturális építési programot. Ismerem a Szilágy megyei pártszervezetet, és nagy örömmel állapítottam meg hogy a munkások, az összes dolgozók, az egész lakosság lelkesen munkálkodik a megye programjának valóra váltásán. Éppen ezért meggyőződésem, hogy sikeresen megvalósítják az összes célkitűzéseket.“ Mire alapoznak tehát a zilahi bútorgyártók az elkövetkező fél évben —, ami egyben azt is jelzi, hogy az ötéves terv felezőidején túl vagyunk, s a fizikai tervmutatókat — a mennyiségi követelményeket — a lehető legmagasabb minőségi szinten kell megvalósítani? Csáki Gyula a dolgozók fokozódó kezdeményező szellemét említi, többek között, mint igen lényeges tényezőjét a fizikai tervmutatók túlszárnyalásának: „Régi, jó kollektívánk van. A javadalmazásemelés hatása a nagyobb munkakedvben nyilvánul meg, s könnyen beilleszkedünk az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus kereteibe: érdekünk, hasznunkra van. Itt Zilahon két különálló egységben gyártunk bútort, s most arra törekszünk, hogy bizonyos párhuzamos munkafázisokat öszszekössünk, így az egyik egységben megszüntetjük a szabászatot, s az intarziás furnír előkészítését is egy helyre összpontosítjuk. Az intarziával egyébként csak tavaly kezdtünk foglalkozni, s most ott tartunk, hogy 1979-re már teljesen le vagyunk fedezve. Egyszóval minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az ötéves terv idei előirányzatait, versenyvállalásainkat példásan teljesítsük és túlszárnyaljuk.“ Marinca” Casian igazgató ugyancsak az emberi tényező szerepét hangsúlyozta, amikor a vállalatfejlesztés és korszerűsítés, illetve a munkatermelékenység erőteljes fokozása közötti összefüggésről szólva a szakképzés és a szakmai továbbképzés átfogó kérdéskörét boncolgatta — már csak azért is, mert elég sok hiányosság mutatkozik ezen a téren, viszont a vállalat előtt álló új feladatokat csak jól felkészült szakembergárdával valósíthatják meg. „A múlt hónapban a dolgozók tanácsa megvitatta ezt a kérdést, s nagyon remélem, hogy sikerül végre rendet teremtenünk ezen a területen is. Egyébként úgy vélem, hogy a márciusi plenáris óta eltelt hónapok jó alkalmat nyújtottak a Központi Bizottság határozatába foglalt intézkedések gyakorlatba ültetésére való felkészüléshez, s meggyőződésem, hogy a szilágysági bútorgyártók mindent el- Miklós László (Folytatása a 2. oldalon) HAT HÓNAP TAPASZTALATAI A ZILAHI FAFELDOLGOZÓ VÁLLALATBAN Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A KGST ÜLÉSSZAKÁNAK XXXII. ÜLÉSE Befejezte munkáját Bukarestben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszakának XXXII. ülése. Az utolsó napon elfogadták a napirendi kérdésekben előirányzott dokumentumokat. A KGST-tagállamok küldöttségeinek vezetői aláírták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszaka XXXII. ülésének jegyzőkönyvét, valamint a KGST-tagállamok küldöttségvezetőinek nyilatkozatát arról, hogy az ülésszak elfogadta a hosszú lejáratú együttműködési különprogramokat. Alekszej Nyikolajevics Koszigin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki átvette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ülésszaka XXXIII. ülésének elnökletét, a bukaresti ülésszakon részt vett küldöttségek nevében megköszönte a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, országunk kormányának és küldöttségének a KGST-ülésszak ülése munkájához biztosított jó feltételeket. A felszólaló hangsúlyozta, a KGST következő ülésszakát Moszkvában szervezik meg, s egyben rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége és a szovjet kormány mindent megtesz a KGST megalakulásának 30. évfordulójával egybeeső XXXIII. ülésszak jó menetéért. Le Thanh Nghi elvtárs, Vietnam Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, országa küldöttségének vezetője kormánya nevében köszönetet mondott, hogy hazáját felvették a KGST tagállamai közé. Záróbeszédet mondott Manea Manescu elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ülésszak a gyümölcsöző együttműködés, a barátság, a kölcsönös tisztelet és egyetértés légkörében különlegesen fontos kérdéseket vitatott meg az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés és kooperáció elmélyítésére. Az elfogadott intézkedések — hangsúlyozta — együttes erőfeszítéseinkből fakadnak, s egyben tanúsítják a KGST-tagállamoknak azt a természetszerű és állandó törekvését, hogy a kölcsönös előnyök jegyében sokrétűen elmélyítsék az együttműködést országaink nemzetgazdasági fejlesztésének létfontosságú kérdéseiben, bővítsék a gazdasági cseréket és meggyorsítsák az 1981—1985-ös ötéves tervidőszak terveinek egyeztetési munkálatait. Úgy hiszem, valamennyiünk nevében megelégedéssel nyugtázhatom a jelenlegi ülésszak határozatát Vietnam Szocialista Köztársaság tagfelvételéről, melegen üdvözölhetem a vietnami népet és sok sikert kívánhatok neki hazája helyreállításához és szocialista építéséhez. Remélem, hogy a szocialista hazánk fővárosában töltött napokra és munkára szívesen fognak emlékezni, és tolmácsolják meleg baráti üzenetünket és együttműködési óhajunkat a román nép részéről, amely lendületesen munkálkodik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére és Románia kommunizmus felé haladására vonatkozó program valóra váltásán. FÉLÉVI MÉRLEGKÉSZÍTÉS A NÖVEKVŐ MINŐSÉGI IGÉNYEK JEGYÉBEN JÚLIUS 1-TŐL A TERMELŐ TEVÉKENYSÉG FŐ FOKMÉRŐJE A NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK ÉS A FIZIKAI TERMELÉS Hát, tapasztalatban, eredményekben gazdag hónap pergett le az 1978-as esztendővől, további jó munkánk érdekében viszsza kell pillantanunk, számbea k kell vennünk sikereinket és további tennivalóinkat. Érkeznek a hírek az országból, hogy a városok és megyék ipari egységei határidő előtt teljesítették félévi tervüket, hogy ennek eredményeként nagy mennyiségű terven felüli termelést valósítottak meg. A félévi feladatok teljesítésének figyelembevételénél azonban egyetlen termelőegység munkaközösségének sem szabad figyelmen kívül hagynia azt a tényt, hogy e tervszakasz lezárásával a műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének a közepéhez értünk. Egy olyan ötéves időszak közepéhez, amikor a termelőmunka magas fokú korszerűsítésére a termelés hatékonyságának ugrásszerű emelésére, tevékenységünk új, minőségi színbe való emlésére esik a hangsúly. S éppen ilyen irányú erőfeszítéseinknek köszönhetjük, elsősorban azt, hogy sikerrel teljesítettük az ötéves terv első felének programját — mint azt Nicolae Ceausescu elvtárs a szocialista kereskedelem dolgozóinak országos tanácskozásán hangsúlyozta — s terven felül több mint 40 milliárd lej értékű termelést értünk el. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy teljesítsük a XI. kongresszus célkitűzéseit, az Országos Pártkonferencián elfogadott kiegészítő program előírásait, s a jelenlegi ötéves tervben több mint 100 milliárd lej értékű többlettermelést valósítsunk meg. Mindez újabb erőfeszítéseket követel mindannyiunktól, azt, hogy a továbbiakban még magasabb fokon értékesítsük a termelés belső tartalékait, növeljük a termelékenységet, ésszerűsítsük a nyersanyag, segédanyag és energia-felhasználást, csökkentsük a gyártási költségeket, javítsuk a termékek minőségét. Nemsokára megkezdődnek a félévi közgyűlések, ahol minden termelőegység, minden munkaközösség számbaveszi elért eredményeit, ellemzi további lehetőségeit és tartalékait, annál is inkább, mert július 1 -től a termelőtevékenység fő fokmérője a nettó termelési érték és a fizikai termelés lesz, s az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás még inkább lehetőséget teremt arra, hogy a vállalati dolgozók képességeiknek, tudásuknak, hozzáállásuknak megfelelő eredményeket érjenek el. Szocialista vállalataink dolgozói tehát a maguk termelői és tulajdonosi minőségükben hatványozott felelősséggel kell hogy számbavegyék eljövendő feladataikat, hogy munkájuk minőségi javításával biztosítsák termelőegységük hatékonyságának ugrásszerű növekedését, a haszon gyarapodását a maguk és az egész lakosság érdekében. A nemzeti jövedelem és így az életszínvonal növekedésének forrása: a korszerű, hatékony, nagy jövedelmet biztosító termelőmunka. Tíz éve annak, hogy a galati-i kohászati kombinátban — a román kohászat legkorszerűbb és leghatalmasabb egységében — beindultak az első termelőberendezések. A születésnapon, a mérlegkészítés pillanatában el kell mondanunk, hogy a dunai tűzerőd jelenleg az ország vastermelésének 60 százalékát, acéltermelésének a 47 százalékát, hengereltlemez- és acélszalagtermelésének a 92 százalékát adja. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA (2. oldal) XXXII. I Rodnetia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71311) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9523. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a 1978. levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: július 1.. Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. SZombat Filiala Sector 1. cont 645130144. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 4 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ora 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA EMILIO EDUARDO MASSERA TENGERNAGYOT, Argentína Köztársaság haditengerészetének főparancsnokát, a kormányzó katonai junta tagját Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Emilio Eduardo Masserát, Argentina Köztársaság haditengerészetének főparancsnokát, a kormányzó katonai junta tagját, aki hivatalos látogatást tesz országunkban. A találkozó során véleménycserét folytattak a román—argentin kapcsolatokról és azok bővítési lehetőségeiről különböző területeken, hangsúlyozták, hogy a két ország el akarja mélyíteni a kétoldalú együttműködést és kooperációt, munkálkodni kíván a kétoldalú megállapodások és egyezmények végrehajtásáért. Ilyen összefüggésben kidomborították a román államfő argentínai látogatásának szerepét és jelentőségét, rámutattak, hogy a látogatás lehetővé tette a sokoldalú akciót a kölcsönösen előnyös együttműködés kiépítéséért, a román—argentin kapcsolatok fellendítéséért. Mint megállapították, az argentínai haditengerészet főparancsnokának, a kormányzó katonai junta tagjának romániai látogatása előmozdítja a két ország közötti jobb megismerést és együttműködést. Mindkét részről hangsúlyozták, hogy Románia és Argentína szoros baráti kapcsolatai és együttműködése a két nép érdekeit, a béke, a haladás és az egyetértés egyetemes ügyét szolgálja. A találkozó szívélyes, baráti légkörben zajlott le. TAKEO MIKI VOLT JAPÁN MINISZTERELNÖKÖT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Szocialista Egységfront elnöke fogadta Takeo Mikit, a japán Diéta Képviselőházának tagját, a Liberális Demokrata Párt vezetőségének tagját, Japán volt miniszterelnökét, aki látogatást tesz hazánkban. Ott voltak Masao Onishi és Toshiki Kaifu képviselők. A vendég kifejezte rendkívüli megelégedését, hogy ismét találkozhat a román államfővel, melegen megköszönte a meghívást és a látogatása során tapasztalt vendégszeretetet. Egyben minden jót, prosperitást, további sok sikert kívánt a román népnek a gazdasági és társadalmi haladás útján. A megbeszélés során örömmel emlékeztek a román államfő látogatására Japánban, megállapították, hogy az akkor aláírt dokumentumok, megkötött megállapodások meghatározó szerepet kaptak a két ország és nép közötti baráti kapcsolatok és együttműködés alakulásában. Mint hangsúlyozták, Románia és együttműködésének fejlődése a két nép érdekeit szolgálja, s ugyanakkor jelentősen előmozdítja új típusú államközi kapcsolatok kialakulását a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök jegyében. A véleménycsere során hangsúlyozták: az emberiség nagy problémáinak megoldása érdekében szorosan együtt kell működniük az összes államoknak, függetlenül kiterjedésüktől és társadalmi berendezkedésüktől, meg kell teremteni a méltányos gazdasági kapcsolatok rendszerét, a biztonság és az együtműködés tartós légkörét, végre kell hajtani az általános és elsősorban a nukleáris leszerelést. Egyben kiemelték, hogy a politikai és társadalmi erők, a parlamentek jelentősen hozzájárulhatnak a népek közötti jobb megismeréshez és közeledéshez a nemzetközi együttműködés és kooperáció bővítéséhez, egy jobb és igazabb világ megteremtéséhez a földkerekségen. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke a szívélyes, baráti megbeszélés után ebéden látta vendégül Takeo Mikit. A RÓMAI VÁROSVEZETŐSÉG KÜLDÖTTSÉGÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta a római városvezetőség küldöttségét, amely élén Giulio Carlo Argan polgármesterrel baráti látogatást tesz országunkban. Ott volt Ion Dinca, a főváros főpolgármestere, Constantin Dumitrescu, a Bukarest municípiumi néptanács első alelnöke, valamint Ernesto Mario Bolasco, Olaszország bukaresti nagykövete. A római polgármester a maga és küldöttsége nevében hálás köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fogadta őket, hálásan megköszönte a meghívást és a látogatás során tapasztalt vendégszeretetet. A vendég a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a román nép gazdasági és társadalmi eredményeiről, a román államfő lankadatlan munkásságáról Románia haladása, az egyetemes béke, egyetértés és együttműködés világának megteremtése szolgálatában. A találkozó során különleges nagyrabecsüléssel nyilatkoztak a hagyományos, szüntelenül fejlődő román—olasz kapcsolatokról, hangsúlyozták a politikai, gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatok elmélyítésének közös óhaját, rámutattak, hogy ez a két állam és nép érdekeit, a nemzetek közötti béke, biztonság és együttműködés ügyét szolgálja. Ilyen összefüggésben kiemelték: a római városvezetőség küldöttségének látogatása, a megbeszélések számottevően előmozdítják a kölcsönös jobb megismerést, a barátság és az együttműködés fejlődését a két főváros, a román és az olasz nép között. Nicolae Ceausescu elvtárs befejezésül sok sikert és jólétet kívánt Róma lakosságának és az egész baráti olasz népnek. A találkozó a meleg szívélyesség légkörében zajlott le. MUNKATÁRSUNK JELENTI FEHÉR MEGYÉBŐL RAJTRA KÉSZEN A KOMBÁJNOK Az ország déli síkságain már aratnak — tájékoztatnak mindegyre a tudósítások. Az őszi árpát vágják a kombájnok, s rövidesen beállnak a Glóriák a búzatáblákba is. E hírek természetesen mozgósító hatással vannak az északi megyék mezőgazdasági dolgozóira, akik ezekben a napokban az előkészítési munkálatok befejezésén fáradoznak, hiszen egy hét, tíz nap múlva e vidékeken szintén megkezdődik a nagy nyári próbatétel. Fehér megyében körülbelül egy hét múlva látnak hozzá az árpa aratásához, Sebes körzetében általában egy-két nappal korábban, Balázsfalva, Enyed vidékén valamivel később. A gépek átvétele megtörtént, bár egyes helyeken nem minden izgalom nélkül Rodulescu Ovidiu, a balázsfalvi gépállomás főmérnöke például elmondotta, hogy cserealkatrész hiánya miatt megkéstek három C—12-es kombájn és néhány szalmaprés javításával az átadási határidőhöz viszonyítva, de sikerült ezeket is munkaképessé tenni, s így 19 Glória kombájn áll rajtra készen a körzetükhöz tartozó tíz falu gépesítési részlegein. A próbajáratásra s az utolsó apró javítások elvégzésére szintén sor került az elmúlt héten. Munkacsoportokat alakítottak, s ily módon a szomszédos részlegek egymást kisegítve, a gépek teljes kihasználásával először a korábban beérő síkvidéki búzaföldeken végzik el a betakarítást, majd a kombájnokat a dombosabb fekvésű övezetekbe irányítják. Ezt a szervezési módot a tavalyi tapasztalatok után körültekintően alkalmazzák az enyedi szövetkezetközi tanács gépesítési részlegein is. A hat részleg kombájnjait, szállítóeszközeit, s a rajtuk dolgozó mezőgépészeket három csoportba vonták össze. Először a Maros mentén, Enyed, Tompaháza, Csombord határában kell összegyűjteniök a gabonát. A magasabb fekvésű Torockó és Orbó gabonája jónéhány nappal később érik be. A gépállomás kilenc magánjáró kombájnnal rendelkezik, s ebből hármat az idén kaptak, de egy sem a dombvidéki övezetek Jakab Márta (Folytatása a 2. oldalon) Teleorman megye állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységei immár az utolsó hektárokról is learatták az árpát. A felszabadult területek egy részén hozzáláttak a másodvetéshez U———— ■ ........T