Előre, 1978. szeptember (32. évfolyam, 9575-9600. szám)
1978-09-01 / 9575. szám
A AZ ÚJ MINŐSÉG JEGYÉBEN ALKOTÓ TOVÁBBKÉPZÉS, MAGASABB TERMELÉKENYSÉG dolgozók műszaki és szakmai tudásszintjének emelése, a szakmai továbbképzés, a sokoldalú gyakorlati készségek és ismeretek szüntelen gyarapítása egyenes arányban áll a gazdasági hatékonyság fokozásával, a termelékenység növelésével. Úgy is mondhatjuk, hogy a szakképzés kenyérprobléma. És nem az iskolarendszerű szakképzésre gondolunk most, hanem a munkahely emberformáló szerepére, ezen belül pedig az újabb és újabb műszaki ismeretek tapasztalati megszerzésére és elsajátítására. Ez a kenyérprobléma, amellyel nem esetleges napirendi pontként, de létkérdésként kell szüntelen és kitartóan foglalkoznia minden vállalatnak s vállalati dolgozói tanácsnak éppúgy, mint a minisztériumoknak, központi intézményeknek. A magyarázat kézenfekvő: gondoljuk csak el, hány új gazdasági egység, ipari létesítmény indul be évente országunkban, milyen drága és bonyolult gépek kezelését bízzuk az iskolák padjaiból kikerülő, vagy néhány hónapos szakképzésen részt vevő fiatalokra, akik szakmai tapasztalattal és jártassággal csupán alapfokon rendelkeznek, s íme, nyomban világossá válik a lépéstartás szükségessége, a műszakitudományos forradalom vívmányainak megismerése, ezen túlmenően pedig az elsajátított ismeretek és készségek gyakorlati alkalmazása, alkotó továbbfejlesztése. Amire, szinte kizárólagosan, a közvetlen munkahely szolgáltat alkalmat és lehetőséget, mégpedig menetközben, a napi termelési feladatok végzésével. Azt szoktuk mondani, hogy a munkahely amolyan második otthonunk. Hozzátehetjük: iskola is, a kommunista nevelés iskolája és színtere csakúgy, mint a műszaki és szakmai ismeretek állandó gyarapításáé. Hazánkban a szakmai továbbképzés intézményes keretei már rég kialakultak, mi több, törvények és törvényerejű rendeletek szabályozzák, ezzel is nyomatékosítva annak óriási jelentőségét és szerepét, közvetlen kihatását gazdasági életünkre és előrehaladásunkra. Az 1971-ben kiadott 2-es számú törvény jótékony hatását a munkásszemélyzet szakmai-műszaki tudásszintjének elmélyítésére azzal is felmérhetjük, ha megemlítjük, hogy évente átlagosan 2 091 300 dolgozó vesz részt valamilyen szakmai továbbképző tanfolyamon, mindenekelőtt munkahelyi kiképzésen. Ebben az évben például hozzávetőleg 1,55 millió dolgozó látogatja a különféle, jobbára a konkrét termelési igényeket kielégítő, azokra ráfelelő rövidlejáratú tanfolyamokat. Közülük 1,16 millió a munkás, 23 500 mester, 200 000 középfokú ismerettel rendelkező személy, 120 000 pedig főiskolát végzett. Központi továbbképző intézetekben ugyanakkor megközelítőleg 122 000 szakkádert készítenek fel. Ez a néhány statisztikai adat kétségtelenül sokatmondó az országunkban folyó szakmai továbbképzés méreteit illetően. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy akárcsak gazdasági-társadalmi életünk egészében, úgy ezen a téren is, ne lenne szükség javulásra, tökéletesítésre, minőségi igénytámasztásra. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának július 5-i plénumán mondott beszédében pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs joggal mutatott rá erre a gazdasági tevékenységünk minőségét alapvetően meghatározó kérdésre is, hangsúlyozván: ...nagyobb figyelmet kell fordítanunk kádereink — fentről egészen le —, az egész párt- és állami aktíva műszaki és szakmai ismeretei színvonalának emelésére. Őszintén be kell ismernünk, hogy sajnos, ilyen tekintetben még vannak hiányosságaink. Bár jó határozatokat fogadtunk el a káderek felkészültségének tökéletesítésére, a káderek továbbképzésére, végrehajtásukat nem kísérik kellő figyelemmel. Egyesek azt hiszik, túl sokat tudnak és már nem kell többet tanulniuk, de amikor egyik vagy másik konkrét problémát kell megoldaniuk, botladoznak. A káderek ismeretszintjének emelése, műszaki és szakmai felkészültségük tökéletesítése döntő jelentőségű probléma munkánk számára nemcsak a következő két esztendőben, hanem távlatilag is.“ Az útmutatás, a feladatmeghatározás egyértelmű, világos. Munkánk, termékeink minősége, kelendősége és versenyképessége függ attól a szellemi többlettől, nevezzük alkotókészségnek vagy műszaki intelligenciának, amivel közvetlen munkahelyén, a gép mellett vagy a tervezőasztal fölé hajolva ki-ki hozzájárul az értékteremtéshez. A szakképzés, a szakmai-műszaki továbbképzés tehát nem öncél: az egyént, az emberi személyiség kiteljesedését éppúgy szolgálja, mint szocialista társadalmunk előrehaladását, nemzetgazdaságunk rangosodását. Tennivalónk pedig — a pártfőtitkári útmutatás fényében — bőven van ezen a területen is, a dolgozók, különösen a munkásfiatalok műszaki-szakmai ismeretszintjének gyarapítása és elmélyítése frontják. A vállalati dolgozók tanácsainak kötelessége szüntelenül napirenden tartani a szakmai továbbképzés kérdését, a vállalat előtt álló termelési feladatoknak és követelményeknek megfelelően, mindazokra a tartalmi vonatkozásokra fektetve a fő hangsúlyt, amelyek közvetlen hozzájárulnak ahhoz, hogy az új ismeretek és gyakorlati készségek a termelékenység fokozásához vezessenek. Szép kötelesség ez, ugyanakkor érdek is: a vállalaté éppúgy, mint az egyéné, a dolgozóé. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL minta a cukorrépa BETAKARÍTÁSA Hazánk egyik legtöbb cukorrépát termesztő vidéke Temes megye, ahol mintegy 15 000 hektárról kell betakarítani e fontos ipari növényt az mtsztagoknak és mezőgépészeknek. A könnyebb és veszteség nélküli begyűjtés érdekében jelentősen gépesítették a cukorrépa-betakarítást. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az a tény, hogy a tavalyi hússzal szemben ezekben a napokbanhetekben már 32 nagykapacitású SK—6 típusú kombájn és közel 200 répakiemelő könynyíti meg a téesz-tagok munkáját. Pontosabban: meg kellene könnyíteniük, de több kombájn néhány napi munka után meghibásodott, felmondta a szolgálatot, mert a túlságosan száraz, kemény föld minimálisra csökkentette az üzembiztonsági fokot. Éppen ezért az ingá-k vezetőségeinek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a meghibásodott répabegyűjtő kombájnok gyors és jó minőségű kijavítására, mielőbbi munkába állítására. Augusztus 21-én kezdődött meg a megyében a cukorrépa begyűjtése; a bócsai, lenauheimi, nagykomlósi, zsombolyai, gottlobi és román sztamorai téeszekben fogtak hozzá elsőkként s azóta is elég ütemesen végzik ezt a munkát. Ezzel szemben egyes gazdaságokban halogatják a betakarítás megkezdését, mindamellett, hogy a grafikonterv szerint már napokkal ezelőtt hozzá kellett volna látniuk ahhoz. Arról van szó ugyanis, hogy a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság és a temesvári cukorgyár szakemberei a termésbecslések alapján jelölték ki azokat a gazdaságokat, melyekben korábban meg kell kezdeni a répaszedést. Elsősorban olyan mtsz-ekben, és vetéstáblákon jelölték ki ezt a munkát, ahol jobban kifejlődtek, nagyobb termést ígérnek a növények, s a répa cukortartalma is megközelíti a 13 százalékot . A probléma az — jegyzi meg Frajila Emil, a temesvári cukorgyár aligazgatója —, hogy a koraibb betakarításra kijelölt 87 gazdaság közül csak 45-ben láttak eddig munkához. Indokolatlanul halogatják ezt a dinnyést a nagy- és kisjécsai, a Dudesti Noi-i, a bogdai és néhány más olyan gazdaságokban, ahol nagy területen termesztettek cukorrépát. Csenén is inkább csak mutatóban láttak hozzá a betakarításhoz, mert vagonnyi répa kiszedése után félbehagyták a munkát. A ráérős, körülményes cukorrépa betakarítás problémákat vet fel, a répa feldolgozásához hozzálátó cukorgyár ugyanis aligha tud teljes kapacitással dolgozni az elkövetkező napokban, ha a termelőegységek nem tartják tiszteletben az átadási ütemtervet. A betakarítási és szállítási feladatokat egybehangoló intézkedési terv értelmében az mtsz-eknek naponta 3600 tonna répát kell átadniuk a gyárnak, illetve a vidéki átvevőközpontoknak. E mennyiségnek azonban még a felét sem igen szállították le eddig, noha szinte mindenütt a gyár és a gazdaságok közös megegyezése alapján állapították meg és ütemezték be a répaszedés időszakát, hogy biztosítani lehessen a folyamatos szállítást és átvételt. Gyorsítani kell tehát megyeszerte a cukorrépaszedés ütemét, hogy a napi betakarítást és átadási tervet maradéktalanul tiszteletben tarthassák. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy ezen az őszön nagy figyelmet kell fordítani minden olyan veszteség elkerülésére, illetve csökkentésére, amely a betakarítástól a feldolgozásig különböző formákban előfordulhat. Minden olyan esetben, amikor a kiszedett terményt nem tudják azonnal elszállítani, leveles répafejjel takarják azt be, hogy megvédhessé az erős napsütéstől, illetve esőtől, azaz a minőségi károsodástól. Legtöbb helyen tavaly is így jártak el, most pedig mindenütt jó gazdaszellemmel, gyors intézkedésekkel kell megakadályozni azt, hogy csökkenjen a cukorrépa értéke. Annál is inkább, mert több állomáson kedvezőbbé váltak az átvételi feltételek, aszfaltozott rakodótereken végezhetik a répa bevagonírozását. Deme János ÚJ ACÉLFAJTÁK Az acélfajták és ötvözetek termékskálájának bővülésére irányuló akciók keretében a Cimpia Turzii-i fémipari kombinátban hat új acélötvözetet vettek gyártásba az idén. A kiváló műszaki tulajdonsággal rendelkező acélokat mindenekelőtt az autógyártásban, a kőolajipari berendezéseknél és a szerszámgépgyártásban használják fel. Az itt dolgozó olvasztárok e hat új termék előállításával 70 százalék fölé emelték az acélötvözetek és magasan ötvözött acélok arányát a termelés egészében. Megjegyzendő, hogy az év elejétől egészen mostanig a fémipari kombinát acélolvasztárai hozzávetőleg 1000 tonna termelési többletet értek el az említett termékekből. A resicai gépgyártó vállalat munkaközössége a világszínvonal szintjén álló új termékek gyártásbavételét kezdte meg HATÉKONYABB NYERSANYAGGAZDÁLKODÁST ELŐTÉRBEN A KIS MANGÁNTARTALMÚ TELEPEK HASZNOSÍTÁSA Gazdaságfejlesztési politikánkban az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül a másodlagos nyersanyagok és a hulladékok feldolgozása, messzemenő értékesítése. Mint ismeretes, a párt Országos Konferenciájának dokumentumai szerint el kell érnünk, hogy a másodlagos "nyersanyagok és a hulladékok mintegy 30—40 százalékban fedezzék a nemzetgazdaság nyersanyagszükségletét. A bevezetés alatt lévő új gazdaságirányítási rendszer, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás — s ezen belül a nagy anyagi ösztönzést jelentő haszonrészesedés — el sem képzelhető az említett anyagok maximális értékesítése, magasfokú hasznosítása nélkül. Az új gazdasági mechanizmus kiváló keretet és lehetőséget biztosít ehhez; serkenti az ezzel kapcsolatos alkotó tevékenységet, a kutatásban csakúgy, mint a termelőmunkában. Ilyen hasznosításra váró másodlagos nyersanyagok és hulladékok minden iparágban, így természetesen a bányászatban is bőségesen akadnak. Akik jártak a bányák és az ércfeldolgozók környékén, azok láthatták a meddőhalmokat és a salakhegyeket, amelyek a környezetvédelem szempontjából is mind több gondot jelentenek. Máshol az érctartalomban szegény kőzetek előfordulása gyakori. A szakemberek, köztük is elsősorban a tudományos kutatók feladata, hogy mind az előbbieket, mind pedig ez utóbbit a nemzetgazdaság szolgálatába állítsuk, feldolgozásukkal növeljük az anyagi javak termelését, s adott esetben drága nyersanyagokat helyettesítsünk velük. A nagybányai bányaipari kutató- és tervezőintézet munkatársai máris figyelemre méltó eredményeket értek el ezen a területen. Nem egy nálunk született újdonságról, technológiai eljárásról, hatékony feldolgozási módszerről már az Előre is beszámolt. Ezúttal egy olyan újdonságról szeretnék hírt adni, amely az én kutatási területeimhez tartozik. A kismangántartalmú ércek hasznosításáról van szó. A már említett nemzetgazdasági feladatok a mi kutatócsoportunkat arra ösztönözte, hogy behatóan és elmélyülten foglalkozzon az ilyen telepek hasznosításának a módjaival. Mindenekelőtt két jelentősebb előfordulás került előtérbe, a Suceava megyében lévő iacobeni-i és a Lápos vidéki rázparei telep. Az előbbi kismangántartalmú érc oxidáló jellegével, a második pedig — a kétvegyértékű vastartalma miatt — redukáló tulajdonságával tűnik ki. A kutatók és a gyakorlati szakemberek szoros együttműködése nyomán sikerült előállítani egy olyan technológiát és berendezést, amellyel a iacobeni-i szegénymangántartalmú ércből mangánszulfátot nyerünk. Ugyancsak működik már az a félipari berendezés is, amely az itteni nyersanyagból elektrolikus mangándioxidot termel. A mangánszulfátot tartalmazó hulladékoldatok fel- Borduz Mária mérnök, a nagybányai ICPMMN tudományos kutatója (Folytatása a 3. oldalon) M ŐSZI-TÉLI ELLÁTÁS MAROS MEGYÉBEN 500 TONNÁVAL TÖBB ZÖLDSÉG ÉS 200 TONNÁVAL TÖBB GYÜMÖLCS KERÜL FORGALOMBA AZ IDÉN A Maros megyei városok napipiacai rendszeres jelentést tükröznek a mezőgazdasági termékek helyzetéről és egyben az időjárási viszonyokról. Megszokott jelenség, hogy e magasabb fekvésű vidéken minden zöldség, főzelék és gyümölcsfajta később jelenik meg, mint az ország déli fekvésű helységei környékén, az idén azonban ez az eltolódás még hangsúlyozottabbá vált. A hűvös, esős tavasz és nyár következtében később ért be minden, az eltolódás egy, másfél hónapot jelent. Ennek ellenére a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat erőfeszítéseinek következtében, mivel más, kedvezőbb fekvésű vidékek termelőivel kötött szerződések pótolták a saját termelésben szenvedett károkat, az üzletekben és elárusító egységekben kezdettől fogva bőségesebb volt az árumennyiség mint az előző években. Most a lakosság ellátása zöldség- és gyümölcsfélékkel zavartalan és jelentős mennyiségek állanak rendelkezésre, mivel a helyi termés betakarítása is teljes erővel folyik. A hagyma, nyári káposzta, mindenféle gyökeres, nyári burgonya, uborka, zöldpaszuly eddigi mennyiségeihez most már a paradicsom, paprika, kékparadicsom stb. is beérett a zöldségesekben. Augusztus derekáig több mint 5700 tonna mezei zöldségféle került a fogyasztókhoz, míg a melegházi termésből biztosított árumenynyiség meghaladja az 1800 tonnát. Ugyanakkor a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat több mint 1900 tonna gyümölcsöt értékesített egységeiben. Augusztus elején egyébként már több mint 30 000 kg csemegeszőlő is piacra került. A tavaszi-nyári kedvezőtlen időjárás ellenére Maros megye lakosságának zöldség- és gyümölcsellátásában úgy látszik a továbbiak folyamán sem lesz hiány. A vállalat — nem szólva az állami gazdasági vállalatok és fogyasztási szövetkezeti, valamint az mtsz-ek elárusító egységeiről — az őszi-téli ellátásra is megfelelő mennyiségű zöldségfélét és gyümölcsöt biztosít a lakosság számára. Ugyanakkor a fogarasi élelmiszer-tartósító vállalat immár közismert és nagyon keresett termékeiből, mint a burgonyapehely, szárazbab-liszt stb. nagy mennyiségekben lesz kapható, akár a vállalat erdőszentgyörgyi részlegén gyártott szárított hagyma, káposzta, burgonya, murok, petrezselyem stb. A megyeszékhely lakosságának kiszolgálását megkönnyíti a nemrég használatba adott piaci nagy emeletes árucsarnok, ahol az állami kereskedelmi egységekben — valamint a szövetkezeti elárusító helyeken — minden kapható. Az őszi beszerzés elősegítésére a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat valamennyi üzlete a megye minden városában és munkásközpontjában bőséges áruellátásban részesül. Tavaly a vállalat kitűnő szervezésről és bőséges áruellátásról tett bizonyságot, az idén pedig a tavalyihoz viszonyítva 500 tonnával biztosít többet, a gyümölcsfélék pedig 200 tonnával haladják meg az 1977 évi mennyiséget. Egyébként már a korai és nyári burgonya forgalomba hozott mennyiségei is 300 000 kilóval meghaladják az elmúlt évit. Gáspár Tibor XXXII. Redactia ELŐRE, Bucuresti (71341). Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteia tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9575. Szám -4 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1978. levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Szeptember 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BX—RSR. péntek Filiala Sector 1. cont 645 150 328. Pentru ELŐRE Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 4 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. ora 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÜZENETE a Belügyminisztérium dolgozóihoz az állambiztonsági szervek megalakulásának XXX. évfordulója alkalmából Tisztelt elvtársak! Az állambiztonsági szervek megalakulásának 30. évfordulója — a szocialista állam megteremtésének, a román társadalom forradalmi átalakításának e különlegesen fontos események alkalmából meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat intézem a Belügyminisztérium minden dolgozójához. Ebben a jubileumi pillanatban kellemes számomra felidézni a népi demokratikus rendszerünk által létrehozott állambiztonsági szervek jelentős, szerepét a nagy forradalmi harcokban, népünk átfogó tevékenységében a szocialista építés évei idején. A szocializmus építésére való áttéréssel egyidőben a munkás-paraszt hatalom által megteremtett állambiztonsági szervek jelentősen hozzájárultak a nép forradalmi vívmányainak megvédéséhez, a kizsákmányoló osztályok ellenállásának letöréséhez, a történelem előremenetelét megállítani akaró reakciós erők mesterkedéseinek meghiúsításához; különleges szerepük volt szocialista államunk további megszilárdításában, az új társadalmi rend egész nagyszerű művének építésében Románia földjén. Az állambiztonsági szervek az elmúlt három évtized alatt szüntelenül tökéletesítették tevékenységüket, felszámolták a munkájuk egy adott időszakában megnyilvánult hiányosságokat és hibákat, határozottan valóra váltották pártunk politikáját, amely alkotóan alkalmazza a szocializmus általános igazságait Románia konkrét körülményeire, becsülettel teljesítették magas rendű feladataikat a forradalom, a szocializmus ügye iránt, áldozatkészségről és odaadásról tettek tanúbizonyságot a munkásosztály, a haza és a nép iránt. A társadalmunk fejlődése szolgálatában kifejtett gyümölcsöző tevékenységért, az elért sikerekért, hozzájárulásukért a nép nagy győzelmeihez, meleg üdvözletemet intézem a Belügyminisztérium pártaktívájához és vezető kádereihez, a minisztérium összes dolgozójához. Kétségtelen, hogy az új történelmi időszakban, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének körülményei között az állambiztonsági szervek szerepe és hatásköre, a párt és a nép iránti kötelezettségei és felelőssége megváltozik. Ma társadalmi rendszerünk alapvető ereje a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozóknak a Román Kommunista Párt körüli sziklaszilárd egységében rejlik; abban az elhatározásban, amellyel egész népünk életbe ülteti a párt Programját, követi a pártnak a haza teljes érdekeinek és törekvéseinek megfelelő politikáját. Pártunk és államunk biztosítja a szocialista demokrácia szüntelen erősödését, azoknak a kereteknek a megteremtését és tökéletesítését, amelyekben a dolgozók, az egész nép tevékenyen és ténylegesen részt vesz a gazdasági-társadalmi élet, a társadalom vezetésében. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy nemzetközi téren még léteznek a szocializmussal szemben ellenséges, reakciós erők, s a szocialista országokban is még vannak deklasszálódott, romlott elemek, akik néhány ezüst tallérért készek hazájukat elárulni, biztosítanunk kell az államvédelmi szervek további megerősítését, a biztonsági dolgozók éberségének ébrentartását, hogy minden körülmények között becsülettel eleget tehessenek kötelezettségeiknek a’ forradalom,",a szocializmus és a nép ügye iránt. . Ezért erősíteni kell az állambiztonsági szervekben a felelősség szellemét, az igényességet, erősíteni kell a fegyelmet és a rendet egész tevékenységünkben. Az állambiztonsági szervek dolgozói tevékenységét a magas rendű forradalmi szellem, a kommunista odaadás kell hogy jellemezze a rájuk bízott kötelezettségek teljesítésében, példamutató becsületesség és korrektség, határozottság és kombattivitás bármilyen társadalomellenes tettel és társadalmunk elveivel, a szocialista etika és méltányosság elveivel ellentétes megnyilvánulásokkal szemben, az áldozatkészség és önfeláldozás szelleme kell hogy áthassa a haza érdekeinek szolgálatában. Az állambiztonsági szervekre fontos feladatok hárulnak a nép alkotómunkája, a közrend biztosításában, a szocialista tulajdon védelméért és fejlesztéséért, az egész társadalmi élet rendjének erősítéséért vívott harcban. Az állambiztonsági szervek egyik legfelelősségteljesebb kötelezettsége biztosítani az ország törvényeinek teljes tiszteletben tartását és alkalmazását, a szocialista törvényesség erősítését, oly módon, hogy senki ne sérthesse meg új társadalmi rendszerünk, a szocializmust építő román nép érdekeit. Teljes mértékben életbe kell ültetni a párt politikai irányvonalát, amely elvárja az állambiztonsági szervektől, hogy egész tevékenységükben a széles néptömegekre támaszkodjanak, szüntelenül erősítsék kapcsolataikat a dolgozókkal, akiknek soraiból formálódtak, minden tettükben nemzetünk létérdekeiből, a szocializmus és a kommunizmus ügyéből induljanak ki. Az állambiztonsági szerveknek legmagasabbrendű kötelességüknek kelltekinteniük, hogy az egész néppel együtt határozottan őrködjenek a szocializmus nagyszerűvívmányai, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és integritásának megvédésén. Az állambiztonsági szervek egész munkájukat a párt és az állam állandó és közvetlen vezetésével kell hogy végezzék; rendszeresen kell hogy jelentsék a pártszerveknek miként teljesítik a rájuk bízott feladatokat, hogyan tevékenykednek a párt politikájának alkalmazásáért munkaterületükön. A pártszervezeteknek szigorú és igényes ellenőrzést kell gyakorolniuk e szektor munkája felett, biztosítaniuk kell a párt és az állam törvényeinek és határozatainak teljes alkalmazását, a nép és szocialista társadalmunk által rájuk bízott nagy felelősség maradéktalan teljesítését. Tovább erősítve az állambiztonsági szervek pártvezetését, fokozva a politikai nevelőmunkát a Belügyminisztérium összes dolgozói szocialista öntudatának fejlesztéséért és politikai, szakmai felkészültsége tökéletesítéséért, emeljük ezek tevékenységét még magasabb színvonalra a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének ügye, egész népünk új, méltó, szabad és boldog élete megteremtésének szolgálatában. Az állambiztonsági szervek megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Belügyminisztérium öszszes dolgozóinak jövőbeni tevékenységükben új és mind nagyobb sikereket, jó egészséget és boldogságot kívánok! NICOLAE CEAUȘESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA a Portugáliai Forradalmi Tanács küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Szocialista Egységfront elnöke fogadta a Portugáliai Forradalmi Tanács Jose Lemos Ferreira tábornok, a Tanács tagja, a légierők vezérkari főnöke vezette küldöttségét, amely a SZÉF Országos Tanácsa meghívására látogatást tesz hazánkban. A fogadáson részt vett Iosif Banc, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, az RKP KB titkára, a SZÉF Országos Tanácsának titkára, Constantin Olteanu vezérőrnagy, a SZEF Országos Tanácsának tagja és GheorghePopescu vezérőrnagy. Jelen volt Antonio Novaes Machado, Portugália bukaresti nagykövete. Jose Lemos Ferreira átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak António Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke baráti üzenetét. A küldöttség vezetője ugyanakkor megköszönte a román állam vezetőjének, hogy fogadta őket, hogy lehetőségük volt meglátogatni Romániát és így megismerhették a román népnek a gazdasági-társadalmi haladás útján elért megvalósításait. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte az üzenetet és kérte, hogy adják át Portugália elnökének meleg üdvözletét és legjobb kívánságait. A román állam vezetője a Portugáliai Forradalmi Tanács küldöttségének látogatását értékelve megállapította, hogy hozzájárul a kölcsönös jobb megismeréshez, a román és a portugál nép hagyományos barátságának a fejlődéséhez. A megbeszélés során mindkét fél kifejezte a Románia és Portugália kapcsolatainak a jóirányú fejlődése fölötti megelégedését, s hangsúlyozta, hogy milyen rendkívüli jelentőségük volt e gyümölcsöző kapcsolatok fejlődésében azoknak a magas szintű román-portugál megbeszéléseknek, amelyekre alkalmat Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő portugáliai látogatása szolgáltatott. Ez alkalommal újra kifejezték azt az óhajt, hogy tovább munkálkodjanak a két ország közötti baráti kapcsolatok folyamatos kiterjesztésén, a gazdasági, műszaki-tudományos és , kulturális együttműködés kibővítésén, mivel ez mindkét nép hasznára van, a béke, a biztonság és megértés ügyét szolgálja Európában és az egész világon.A megbeszélés során megtárgyalták a nemzetközi politikai helyzet egyes kérdéseit. Ennek során kifejezték Románia és Portugália érdekét, hogy szorosan együttműködjék külpolitikai téren, hogy fokozottan hozzájáruljon a helsinki Záróokmány előirányzatainak a megvalósításához, egy valódi biztonsági és együttműködési rendszer kiépítése érdekében Európában, a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósításában, az új gazdasági világrend létrehozásában, amely biztosítaná minden nép háborítatlan, szabad és független fejlődését, hozzájárulását a jelenkori civilizáció vívmányaihoz. A megbeszélés meleg baráti légkörben folyt le. Fariborz Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Fariborz Atapour iráni újságírót. Atapour iráni A fogadáson részt vett Dumitru Popescu elvtárs, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, az RKP KB titkára. újságírót Ez alkalommal Nicolae Ceausescu elvtárs interjút adott az iráni országos rádió- és televíziótársaságnak (MRT) és az Ettela'at sajtócsoportnak. Michel P. Hamelet francia publicistát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Michel P. Hamelet francia publicistát. A fogadáson részt vett Dumitru Popescu elvtárs, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, az RKP KB titkára. Ez alkalommal Nicolae Ceausescu elvtárs interjút adott a Le Figaro című újságnak.