Előre, 1982. május (36. évfolyam, 10709-10733. szám)

1982-05-23 / 10727. szám

ELŐRE — 1982. május 23. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA CONSTANTIN DASCALESCU — első miniszter ELENA CEAUSESCU — az első miniszter első helyettese GHEORGHE OPREA — az első miniszter első helyettese ION DINCA — az első miniszter első helyettese ALEXANDRINA GAINUSE — az első miniszter helyettese GHEORGHE PETRESCU — az első miniszter he­lyettese FAZEKAS LAJOS — az első miniszter helyettese GHEORGHE STOICA — az első miniszter helyet­tese Emilian Dobrescu — az Állami Tervbizottság elnöke Petre Gigea — pénzügyminiszter Nicolae Constantin — külkereskedelmi és nem­zetközi gazdasági kooperálási miniszter Ion Poton — műszaki-anyagi ellátásügyi és álló­­alapgazdálkodás-ellenőrzési miniszter Stefan Andrei — külügyminiszter Constantin Olteano — honvédelmi miniszter George Homo$tean — belügyminiszter Neculai Agachi — fémipari miniszter loan Avram — gépipari miniszter Alexandru Necula — szerszámgépipari, elektro­technikai és elektronikai miniszter Gheorghe Caranfil — vegyipari miniszter Trandafir Cocârla — villamosenergiaipari mi­niszter Ion Lazarescu — bányaipari miniszter Gheorghe Vlad — kőolajipari miniszter Ioan Folea — geológiai miniszter Dumitru Popa — iparépítkezési miniszter Vasile Bulucea — közlekedés- és távközlésügyi miniszter Ion Teju — mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter Ioan Florea — erdőgazdálkodási és építőanyag­­ipari miniszter Lina Ciobanu — könnyűipari miniszter Ana Muresan — belkereskedelmi miniszter Maxim Berghianu — munkaügyi miniszter Ion Teoreanu — nevelés- és oktatásügyi minisz­ter Ion Tudor — turisztikai és sportminiszter Eugen Proca — egészségügyminiszter Gheorghe Chivulescu — igazságügyminiszter Ion Stanescu — miniszter, a Külföldi Építkezési Főosztály vezetője Ioan Ursu — a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács első alelnöke Suzana Gâdea — a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke Iulian Plostinaru — a Néptanácsügyi Bizottság elnöke Ion Tulpan — az Állami Árbizottság elnöke Ion Iliescu — a Vízügyi Országos Tanács elnöke Cornel Mihulecea — a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke Richard Winter — a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisz­térium miniszteri vagy álllamtitkára Aurel Duma — a Külügyminisztérium miniszteri rangú államtitkára Tudor Postelnicu —­ a Belügyminisztérium mi­niszteri rangú államtitkára, az Állambiz­tonsági Főosztály vezetője Ion M. Nicolae — a Külkereskedelmi és Nemzet­közi Gazdasági Kooperálási Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, a Nemzet­közi Gazdasági Kooperálási Főosztály ve­zetője Dumitru Bejan — a Külkereskedelmi és Nemzet­közi Gazdasági Kooperálási Minisztérium miniszteri rangú államtitkára Petre Preoteasa — miniszteri rangú államtitkár, az Állami Tervbizottság első alelnöke Aneta Spornic — az Állami Tervbizottság minisz­teri rangú államtitkára Laurean Tulai — a Könnyűipari Minisztérium miniszteri rangú államtitkára Marin Capisiru — a Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Minisztérium miniszteri rangú ál­lamtitkára, az Élelmiszeripari Főosztály vezetője Mihail Florescu — a Tudomány- és Technológia­­ügyi Országos Tanács miniszteri rangú ál­lamtitkára Gheorghe Cioara — a Tudomány- és Technoló­giaügyi Országos Tanács miniszteri rangú államtitkára. ★ A törvény értelmében a kormányban részt vesz még a Szakszervezetek Általános Szövetsége Köz­ponti Tanácsának elnöke, a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Országos Szövetségének elnö­ke, az Országos Nőtanács elnöke, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára ifjúságügyi miniszterként, a Gazda­sági-Társadalmi Szervezési Tanács első alelnöke. GHEORGHE POP ELVTARS ÜNNEPÉLYES KITÜNTETÉSE (Folytatás az 1. oldalról) által rám bízott feladatokat. Le­hetséges, hogy esetenként nem tettem meg minden tőlem telhe­tőt. Kommunista és aktivista sza­vamat adom, hogy ezután is a párt, az állam, a nép és az ön hű katonája maradok, szeretett fő­titkár elvtárs, és minden erőt latba vetek a rám bízott felada­tok teljesítéséért, továbbra is hozzájárulva a párt politikájá­nak életbe ültetéséhez. Az ünnepség végén Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, a párt- és az állam vezetőség­ben dolgozó többi elvtárs szívélyesen elbe­szélgetett az ün­nepelttel, gratu­lált neki a magas kitüntetéshez. Constantin Dascalescu a kormány első miniszterének beszéde Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke! Tisztelt képviselő elvtársak! Mélységesen áthatva e pilla­nat jelentőségétől, szilárd kom­munista elkötelezettséggel és fe­lelősséggel fejezem ki egész há­lámat az ország elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Nagy Nemzetgyűlésnek és a Szocia­lista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának az irántam tanúsított bizalomért, Románia Szocialista Köztársa­ság kormánya első minisztere tisztségébe való megválasztá­somért. Engedje meg, hogy biztosít­sam önt, nagyra becsüli Nicolae Ceausescu elvtárs. Önöket, képviselő elvtársak, semmi erőt nem fogok kímélni annak érde­kében, hogy a kormány, s annak minden tagja teljes erejével, hűséggel és magas fokú hozzá­értéssel, a rendelkezésére álló valamennyi energia mozgósítá­sával hozzájáruljon a Román Kommunista Párt politikájának megvalósításához, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséhez és hazánknak a kommunizmus felé való haladá­sához. Engedjék meg ez alkalomból is kifejezésre juttatnom abbeli határtalan meggyőződésünket, hogy mai és holnapi sikereink forrása a párt politikai vonalá­nak, pártunk és államunk illuszt­ris vezetője — Nicolae Ceausescu elvtárs — orientációinak é­­ útmu­tatásainak határozott, töretlen teljesítésében rejlik minden te­vékenységi területen. Abban a boldogságban van részünk, hogy egy rendkívüli személyiség — Románia elnöke — közelében dolgozunk, s tán­­toríthatatlanul követni fogjuk odaadásának és hűségének, kez­deményező szellemének és kö­vetkezetességének, a nép jóléte és boldogsága, független és szu­verén szocialista hazánk hala­dása és felvirágzása ügye iránti megingathatatlan hűségének ra­gyogó példáját. Nem könnyű ez a küldetés, melyet önök révén a párt, a nép és az egész ország bízott ránk. Tisztában vagyunk vele, hogy szüntelenül növekednie kell a kormány és az egész központi államapparátus hozzájárulásá­nak a párt XII. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez, a­­zoknak az országfejlesztési prog­ramoknak az életbe ültetéséhez, amelyeket a párt legmagasabb fóruma fogadott el, valamint az ezt követően a Központi Bizott­ság által hozott határozatok, a Nagy Nemzetgyűjté­s által elfo­gadott törvényeik alkalmazásá­hoz. A jelenlegi ötéves tervből el­telt időszakban pozitív eredmé­nyek születtek a nemzetgazda­ság intenzív fejlesztésében, a termelés mennyiségi és minő­ségi növekedésében, az iparnak és a mezőgazdaságnak a műsza­ki haladás bevezetésén alapuló korszerűsítésében, a munkásön­igazgatás, valamint a gazdasági­pénzügyi öngazdálkodás kiter­jesztésében és elmélyítésében, a tömegeknek a termelés és az e­­gész társadalom vezetésében, a nemzeti vagyonnal való gazdál­kodásban való részvételi kereté­nek a tökéletesítésében. Figye­lemre méltó előrehaladást ér­tünk el a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztésében. Ja­vultak a dolgozók munka- és életkörülményei. Ezek az eredmények jó alapot kínálnak ahhoz, hogy hatéko­nyabban, erélyesebben, a magas fokú felelősségtudat és fegye­lem szellemében munkálkodjunk azoknak a hiányosságoknak az operatív felszámolásáért, ame­lyeket Nicolae Ceausescu elv­társ legutóbb a Központi Bi­zottságnál tartott munkatanács­kozáson bírált, és pontosan vég­rehajtsuk az idei esztendőre és az egész ötéves tervidőszakra szóló gazdasági-társadalmi fej­lesztési tervben megszabott fela­datokat. A kormány, amelyet követke­zetesen vezérelni fog, önnek, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az az útmutatása, hogy tegyünk meg mindent hazánk függetlenségé­nek biztosításáért és szüntelen erősítéséért a szükséges ener­giaforrások szavatolása terén, a legnagyobb figyelmet fordítja az energiaalap fejlesztésére vonat­kozó program végrehajtására, a következőkre vonatkozó intézke­dések, haladéktalan teljesítésére: a szén- és kőolajkitermelés nö­velése, a felső pártvezetőség ál­tal megszabott szénkészletek biztosítása, a nyersanyagalap bő­vítése és a nyersanyagokkal va­ló lehető leghatékonyabb gazdál­kodás. Tekintettel arra, hogy az egyik fontos nyersanyagforrás éppen a nyersanyagtakarékosság, min­den intézkedést megteszünk, hogy valóban az összes miniszté­riumok, iparközpontok és egysé­gek, a gazdasági és társadalmi é­­let valamennyi területe és szek­tora cselekvőbb, határozottabb álláspontra helyezkedjék, opera­tív, hatékony és tartós eredmé­nyekkel járó akciókat indítson az energia, a tüzelőanyagok, a nyersanyagok és az alapanyagok ésszerű, szigorú takarékossági rendszer alapján történő felhasz­nálásáért, a fogyasztási normák szigorú betartásáért és rendsze­res csökkentéséért, korszerű, nagy termelékenységű technoló­giák kidolgozásáért és alkalma­zásáért, a behozatalból származó hiánycikkeknek az országban előállítottakkal való helyettesí­téséért. A pártvezetőség útmutatásai­ból indulva ki, tekintetbe véve az ilyen vonatkozású bírálato­kat, jóval konkrétabb és energi­kusabb intézkedéseket kell ten­nünk az elhasználódott anyagok, alkatrészek és részegységek új­rafelhasználásáért, a másodlagos források hasznosításáért, megho­nosítva minden egyes állami és gazdasági vezetőkáder tevékeny­ségében, az összes vállalatok mindennapi munkájában az ál­landó törekvést, hogy a társada­lom, a nép anyagi javaiból sem­mi se menjen kárba, hogy min­den újrafelhasználható anyag visszakerüljön a termelési fo­lyamatba. A kormány, igyekezve biztosí­tani a beruházási program vég­rehajtásához, a tervezett létesít­mények határidőn belüli és op­timális mutatók melletti üzem­behelyezéséhez szükséges anyagi és szervezési feltételeket, foko­zottan fog törekedni a meglevő kapacitások maximális kihaszná­lására, jó üzemeltetésére és kar­bantartására. Erőteljes lendületet adva a tu­dományos kutatás és technoló­giafejlesztés terén, a világszin­ten elért eredményekkel lépést tartó műszaki haladás előmozdí­tása terén megszabott célkitűzé­sek valóra váltásának, egyre jobb feltételeket fogunk megteremte­ni a hazai műszaki-mérnöki tes­tület kezdeményező készségének és alkotó képességeinek, a ma­gas képzettségű munkások ta­pasztalatának széles körű érvé­nyesítésére és hasznosítására, e­­rőfeszítéseiket elsősorban a kö­vetkezőkre összpontosítva: a va­lutakiadások csökkentése, ma­gas hatékonyságú és minőségű berendezések és termékek öne­rőből történő biztosítása, a ro­mán árucikkek külpiaci verseny­­képességének növelése, egyide­jűleg pedig a behozatal rendsze­res, mind hangsúlyozottabb csök­kenése. A kormány, tökéletesen tisztá­ban lévén a kortárs világ bonyo­lult jelenségeivel, a világgazda­sági válság súlyos következmé­nyeivel, nagyobb felelősséget fog vállalni és még határozottabban fog munkálkodni a nemzetközi gazdasági cserék és kooperáció fokozásáért kölcsönösen előnyös alapokon, az államközi kapcso­latok közismert, Románia által, az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs által követke­zetesen szorgalmazott elvei tö­retlen tiszteletben tartásával. A kormány elsőrendű törekvé­se lesz a pártvezetőség által an­nak érdekében elfogadott intéz­kedések határozott végrehajtá­sa, hogy biztosítsuk az ország kereskedelmi és fizetési mérle­gének egyensúlyát, hatékony gazdasági cserék lebonyolítását, a magasabb feldolgozottságú ter­mékek részarányának növekedé­sét, az export­termékek hiányta­lan és megfelelő körülmények közötti előállítását, a tervelő­irányzatokkal összhangban. Nicolae Ceausescu elvtárs út­mutatásai szellemében a kor­mány jóval határozottabban, jó­val konkrétabban fog munkál­kodni a mezőgazdaság magas termelékenységű és szervezett­ségű fejlesztéséért az új agrár­forradalom követelményei fé­nyében, hogy mihamarabb fel­számolják a nemzetgazdaságunk e különleges fontosságú szek­torában fennálló hiányossá­gokat, teljes mértékben haszno­sítsák a megszabott gazdasági és pénzügyi feltételeket, fokozva a mezőgazdaság hozzájárulását a nemzeti vagyon gyarapításához, a lakosság élelmiszertermékek­kel való ellátásának javításához. Biztosítva az erők átfogó moz­gósítását az összes szektorok, el­sősorban az anyagi termelés fej­lesztése terén megszabott nagy fontosságú célkitűzések valóra váltására, a kormány mindig el­sődleges teendőjének fogja te­kinteni az egész nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen e­­melésére vonatkozó program végrehajtását, hiszen az anyagi és szellemi jólét állandó gyara­pítása a pártpolitika fő célja, pártunk összes intézkedéseinek alapvető célkitűzése. Tisztelt képviselő elvtársak! A teljesítendő igen bonyolult, nagy politikai, gazdasági és tár­sadalmi jelentőségű feladatok, a felső pártvezetőség által egyes minisztériumok és központi in­tézmények tevékenysége kapcsán bírált hiányosságok maradékta­lan felszámolása megköveteli a kormánytól, hogy erélyes intéz­kedésekkel minden úton erősít­se a felelősséget, a rendet és a fegyelmet az összes szinteken, a minisztériumok, iparközpontok,­­vállalatok, helyi államigazgatási szervek kollektív vezető szervei tevékenységében. A kormánynak haladéktalanul a leghatározottabban intézkednie kell, hogy az államapparátus va­lamennyi láncszemében, fentről egészen le, meghonosodjék a szilárd fegyelem, a példás rend, a magas fokú felelősségtudat minden egyes állami aktivista részéről, kezdve az első minisz­terrel és végezve az utolsó dol­gozóval, a rá bízott tisztséggel járó feladatok teljesítése terén. Különösképpen kell szorgal­maznunk, hogy mindenütt fárad­hatatlanul törekedjenek a törvé­nyek, a párt- és állami határo­zatok lehető legszigorúbb tiszte­letben tartására tudatosítva az ál­lamapparátus minden káderében, hogy egyik elsődleges kötelessé­ge lankadatlanul küzdeni a tö­kéletes törvényesség biztosításá­ért, határozottan állást foglalni bárkivel szemben, aki megpró­bálná megkerülni a törvényt. Minden intézkedést megteszünk, hogy mindennemű törvényszegést határozottan büntessünk, tekintet nélkül személyekre, arra, hogy az illető milyen helyet foglal el a társadalmi hierarchiában, milyen érdemei vannak. Értessük meg a minisztériumok, intézmények, iparközpontok, vállalatok appará­tusának összes dolgozóival, hogy a törvény előtt, jogrendünk előtt valamennyien egyenlők vagyunk, s hogy mindannyiunk kötelessé­ge egész munkánkban betartani a szocialista törvényeinknek a pártunk által következetesen szorgalmazott szocialista etikai és méltányossági elvekkel össz­hangban leszögezett szabályait. Annál inkább elvárjuk minden felelős munkát végző kádertől, hogy legyen minden tekintetben követendő példa a törvények szigorú tisztelete terén, hasson oda, hogy az irányítása alá tar­tozó munkaközösség határozot­tan alkalmazza a törvényt, fele­lősségteljesen viszonyuljon a párthoz, a néphez. Az új fejlődési szakasz köve­telményei jegyében biztosítanunk kell, hogy a központi államappa­rátusban, a minisztériumokban, minden funkcionális szektorban egyre erőteljesebben éreztessék jelenlétüket a munkásosztály so­raiból származó legrátermettebb, legbecsületesebb káderek, akik tettekkel bizonyítják, hogy képe­sek küzdeni a pártpolitika töret­len és hiánytalan megvalósításá­ért a maguk munkaterületén, a­­kik képesek fenntartani munka­­közösségükben az elvszerű mun­ka légkörét, feladataik teljesíté­sében a magas fokú felelősség szellemét. Mindent megteszünk, hogy a minisztériumok, iparközpontok és vállalatok vezető káderei, az e­­gész államapparátus körében ha­tározottan és minden körülmé­nyek között érvényesüljön pár­tunk forradalmi szelleme, a nemzeti vagyon, a nép összes ja­vai határozott megóvásának elv­szerű, harcos álláspontja, ami a kommunista vezető egyik lénye­ges vonása. Sokkal következetesebben és kitartóbban kell erősítenünk a kormány kapcsolatait a termelő­egységekkel, a tudományos és tervező, oktatási és művelődési intézményekkel, az anyagi javak termelőivel és a szellemi javak megalkotóival, ténylegesen támo­gatva elsősorban azokat a mun­kaközösségeket, amelyek hosz­­szabb ideje nehézségekkel küsz­ködnek és nem sikerül lépést tartaniuk az egyre növekvő je­lenlegi követelményekkel, hogy a jó eredményekkel rendelkezők színvonalára,­­emelkedjenek. Ha­tározottan intézkednünk kell és úgy kell megszerveznünk a kor­mány, a minisztériumok munká­ját, hogy tevékenységünket el­sősorban a termelési feladatok összes területeken történő követ­kezetes teljesítésére, az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervnek a magas fokú hatékonyság követelményei kö­zötti következetes megvalósításá­ra összpontosítsuk. Különösképpen a kormány el­lenőrző funkciójának gyakorlási módján kell javítanunk, hangsú­lyozva az ellenőrzés megelőző jellegét, fokozva hatékonyságát, h­­gy az a problémák reális meg­oldási eszközként jelentkezzék. A kormány egyik fő köteles­sége aktívabban, határozottabban és hatékonyabban munkálkodni a minisztériumi vezetőtanácsok, az iparközponti és vállalati dol­gozói tanácsok által felvetett problémák megoldásáért, köz­vetlenül részt vállalva abból az egész tevékenységből, amelynek célja leküzdeni a jelentkező ne­hézségeket, biztosítani a terme­lési folyamat normális kibonta­kozását, elkerülni mindennemű lemaradást, hiányosságot. A kormányban szigorúan ér­,­vényesítenünk kell a kollektív munka és vezetés elvét, biztosít­va a párt gazdasági és társadal­mi politikájának megvalósításá­val kapcsolatos összes kérdések mélyenszántó és felelősségteljes megvitatását, erősítve egyben minden kormánytag, minden mi­niszter személyes felelősségét a párt- és állami határozatok,­ a pártfőtitkári útmutatások végre­hajtási módja iránt. Ugyanakkor szükségesnek tar­tom, hogy a kormány, az állan­dó büró munkastílusává váljon a részvétel a minisztériumi, ipar­­vállalati és vállalati végrehajtó bürók ülésein, a közvetlen ak­ciók szervezése a termelőegysé­gekben, biztosítva a helyszíni ellenőrzést és irányítást annak révén, hogy tevékenységünk súlypontját az irodákból áthe­lyezzük a terepre, oda, ahol való­ra válnak mindazok a progra­mok, amelyeket pártunk az or­szág gazdasági és szellemi fel­virágzása érdekében dolgozott és dolgoz ki. Tisztelt elvtársak! Feladatom ez alkalommal is megerősíteni, hogy a szocialista Románia kormányának elhatáro­zása a jövőben is következete­sen és kitartóan harcolni pártunk és államunk külpolitikájának­­valóra váltásáért, amely nem­zetközi tekintélyét Nicolae Ceausescu elvtárs tisztánlátásá-­ nak, realizmusának és elvszerű­­ségének köszönheti. A nemzetközi közvélemény messzemenő nagyrabecsüléssel veszi körül Románia és elnöke erőfeszítéseit az államok együtt­működésének, a népek közötti megértésnek az előmozdításáért, az enyhülésnek kedvező megol­dások felkutatásáért, az általá­nos és elsősorban a nukleáris leszerelésért, a biztonság és a béke tartós légkörének megte­remtéséért szerte a világon. Or­szágunk megérdemelt tekintélyt vívott ki magának a földkerek­ség minden részében, mert kö­vetkezetesen harcol az államok egyenlősége, a belügyekbe­n való­­ be nem avatkozás, az erőszak használatának és az erőszakkal való fenyegetésnek a mellőzése elvei érvényesítéséért, minden egyes nép ama jogának érvénye­sítéséért, hogy szuverén módon maga határozzon sorsa felől, egy új gazdasági világrend, egy jobb és igazabb világ megteremtésé­ért.Tökéletes összhangban pártunk elvi orientációival, amelyek a ro­mán állam külpolitikájának sa­játos vonásai, minden eszközzel tovább fejlesztjük a baráti kap­csolatokat és a sokoldalú együtt­működést az összes szocialista országokkal, a KGST-tagálla­­mokkal, bővítjük és diverzifikál­juk a kapcsolatokat a fejlődő országokkal, a világ valamennyi államával, tekintet nélkül társa­dalmi berendezkedésükre. Biztosítjuk a Nagy Nemzet­­gyűlést, megteszünk minden in­tézkedést a vállalt gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kötelezettségeink teljesí­téséért, a magas szintű megálla­podások valóra váltásáért, hogy Románia mind eredményesebben vállaljon részt a világgazdasági körforgásból, érvényesüljön a nemzetközi küzdőtéren, az eny­hülésért, az együttműködésért és békéért vívott harcban. Tisztelt képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy a kor­mány nevében még egyszer biz­tosítsam Románia Szocialista Köztársaság elnökét, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságát, a Nagy Nemzetgyűlést, a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja Országos Tanácsát, minden munkabírásunkat, isme­retünket és szakavatottságunkat a ránk ruházott fontos hatáskör és feladatok teljesítésének, pár­tunk bel- és nemzetközi politi­kája töretlen megvalósításának szenteljük. A felső párt- és államvezető­­ség, a nép választottjai az or­szág legfelsőbb törvényhozó fó­rumában különleges felelősséggel tiszteltek meg bennünket. Nem kétséges, az egész kormány, va­lamennyi kormánytag minden erejét latba veti, hogy becsület­tel eleget tegyen a kapott meg­bízatásnak. Minden képességünket latba vetve, forradalmi odaadással és szenvedéllyel munkálkodunk az idei esztendőre, az egész ötéves tervidőszakra­ szóló állami terv valamennyi célkitűzéseinek hiánytalan valóra váltásáért, ami alapfeltétele annak, hogy szabad és független hazánk a civilizáció és fejlődés újabb fokaira emel­kedjék, töretlenül haladjon a szocializmus és kommunizmus útján, az egész nép jóléte és bol­dogsága útján." ÉLENJÁRÓK TISZTELETTÁBLÁJA 1982. január Folytatólagosan közöljük az élenjáró iparvállalati, építkezési, szállítási és mezőgazdasági, az áruforgalmazási és szolgáltatási egységek munkaközösségei által a szocialista versenyben elért 4 havi eredményeket. A terv teljesítésében elért eredmények és a szocialista verseny kritériumai szerint meghatározott mutatók alapján kiszámított általános pontszám szerint április végén*) az első helyezettek a következők voltak­ A SZÉNHIDROGÉNEN ALAPULÓ VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE TERÉN I. hely: A konstancai villamos­erőmű vállalat, 484,6 ponttal. A főbb tervmutatókat a kö­vetkezőképpen szárnyalták túl: 2,5 százalékkal a generátorok ki­meneténél mért villamosenergia­termelést, 2,7 százalékkal a tel­jesítménygrafikon szerint az or­szágos energetikai rendszer ren­delkezésére bocsátott villamos­­energia-termelést, 21,3 százalék­kal a munkatermelékenységet; az egység beilleszkedett a kiadá­­si költségvetésbe és a tervezett fűtőanyagfogyasztás kereteibe. II. hely: A borzesti-i villamos­­erőmű vállalat, Bacsu megye. III. hely: A bukaresti villa­moserőmű vállalat. •­ A nettó termelésre, a munkatermelékenységre, a termelési költségekre és a nyereségre vonatkozó muta­tókat három hónapra számí­tották. A KŐOLAJ ÉS A FÖLDGÁZ KITERMELÉSE TERÉN I. hely: A temesvári kiterme­­lőtelep, 595,2 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 19,2 százalékkal a nettó termelést, 2,1 százalékkal a fizikai terme­lést, 20,8 százalékkal a munka­termelékenységet; az 1000 lej árutermelési értékre tervezett összköltséget 8,3 százalékkal, az anyagköltséget pedig 0,3 száza­lékkal csökkentették. II. hely: A tirgovistei kiterme­lőtelep. III. hely: A videlei kitermelő­­telep, Teleorman megye. A FÉMFELDOLGOZÓ IPARBAN I. hely: A ploiesti-i Cablul ro­­mánesc vállalat, 629,2 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 13,8 százalékkal a nettó termelést, 4 százalékkal a fizikai termelést, 6,3 százalékkal az exportot, 6,9 százalékkal az eladott és bevéte­lezett árutermelést, 10,9 száza­lékkal a munkatermelékenység 1. — április 30. get, a normázott villamosener­­gia- és fűtőanyagfogyasztást 2,5 százalékkal, míg a nyers- és se­gédanyagfogyasztást 0,1 száza­lékkal csökkentették. II. hely: A romani csőgyár, Neamt megye. III. hely: A Cimpia Turzii-i fémipari kombinát, Kolozs me­gye. A GÉPIPARBAN — ENERGETIKAI, KŐOLAJIPARI BERENDEZÉSEKET ÉS KOHÁSZATI, VEGY­IPARI, ÉPÍTŐANYAGIPARI ÉS MÁS TECHNOLÓGIAI FELSZERELÉST GYÁRTÓ ALÁGAZAT I. hely: A cimpinai öntö­al­­katrészt gyártó vállalat, Prahova megye, 590,4 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 2,1 százalékkal a nettó termelést és a munkatermelékenységet, 12,1 százalékkal a fizikai termelést, úgyszintén túlszárnyalták a ter­vezett eladott és bevételezett árutermelést és a nyereséget; a normázott villamosenergia- és fűtőanyagfogyasztást 1,8 száza­lékkal, a nyers- és segédanyag­fogyasztást 0,8 százalékkal csök­kentették. II. hely: A kolozsvár-napocai Armatúra vállalat. III. hely: a bukaresti Grivița roșie vegyipari berendezéseket gyártó vállalat. AZ ELEKTROTECHNIKAI, ELEKTRONIKAI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI IPARBAN, A TÁVKÖZLÉSI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI FELSZERELÉSEK TERÉN I. hely: A bukaresti periferi­kus felszereléseket gyártó válla­lat, 792,3 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 4,5 százalékkal a nettó termelést, 10 százalékkal az exportot, 3,6 szá­zalékkal a fizikai termelést, 2,2 százalékkal az eladott és bevéte­lezett árutermelést, 12,6 száza­lékkal a munkatermelékenységet; a normázott villamosenergia- és fűtőanyagfogyasztást 17,4 száza­lékkal csökkentették; az egység beilleszkedett a normázott nyers- és segédanyagfogyasztás keretei­be. H. hely: A bukaresti képer­nyőgyártó vállalat. III. hely: A bukaresti Electro­­aparataj vállalat. A VEGYIPARBAN — KŐOLAJFINOMÍTÓ ÉS PETROLKÉMIAI ALÁGAZAT I. hely: A cimpinai kőolajfino­mító vállalat, Prahova megye, 703,8 ponttal. •­­ A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 8,7 százalékkal a nettó termelést, 5,4 százalékkal a fizikai terme­lést, 5 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 8,3 százalékkal a munkatermelé­kenységet, az 1000 lej áruterme­lési értékre tervezett összköltsé­get 1,1 százalékkal, az anyag­­költségeket pedig 0,8 százalékkal csökkentették. II. hely: A Vega kőolajfinomí­tó vállalat, Prahova megye. III. hely: A berettyószéplaki Crisana kőolajfinomító vállalat, Bihar megye. A FAFELDOLGOZÓ IPARBAN I. hely: A bukaresti Heliade bútor- és lakberendezést gyártó vállalat, 773 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 12,8 százalékkal a nettó termelést, 7,9 százalékkal a fizikai termelést, 14,9 százalékkal a munkaterme­lékenységet, 5,3 százalékkal a nyereséget, 7 százalékkal a piac­alapnak történő áruszállítást, a normázott nyers- és segédanyag­­fogyasztást 12,2 százalékkal, a villamosenergia- és fűtőanyagfo­­gyasztást pedig 17,1 százalékkal csökkentették. II. hely: A bukaresti fa- és bútoripari vállalat. III. hely: A nagyváradi fafel­dolgozó kombinát. BŐR-, GUMI- ÉS CIPŐIPAR I. hely: A bukaresti Pionierul bőr- és cipőipari vállalat, 963,8 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 15,5 százalékkal a nettó termelést, 5,7 százalékkal az exportot, 35,7 százalékkal az eladott és bevéte­lezett árutermelést, 16,1 százalék­kal a munkatermelékenységet,­ 43,1 százalékkal a piacalapnak történő áruszállítást, a normá­zott nyers- és segédanyagfo­gyasztást 1,1 százalékkal, a vil­lamosenergia- és fűtőanyagfo­­gyasztást pedig 3,2 százalékkal csökkentették. II. hely: A gyulafehérvári Ar­­deleana cipőgyár. III. hely: A bukaresti gomb-és műanyaggyártó vállalat. A NYOMDAIPARBAN I. hely: A bukaresti 13 Decem­­brie 1918 nyomdaipari vállalat, 728,4 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 1,9 százalékkal a nettó termelést, 12,4 százalékkal az eladott és be­vételezett árutermelést, 1,9 szá­zalékkal a munkatermelékeny­séget, 11,2 százalékkal a nyeresé­get, jelentősen túlszárnyalták az exportfeladatokat is; az 1000 lej értékű árutermelésre tervezett összköltséget 0,3 százalékkal, az anyagköltségeket pedig 1,4 száza­lékkal csökkentették. II. hely: A bukaresti Bucu­­restii Női nyomdaipari vállalat. III. hely: A bukaresti Casa Scinteii nyomdaipari kombinát. AZ ÉPÍTÉS-SZERELÉS TERÉN — MÁS MINISZTÉRIUMOK I. hely: A cimpinai Energo­­petrol vállalat, 774 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 37,8 százalékkal a nettó termelést, 33,5 százalékkal a munkaterme­lékenységet, 17,4 százalékkal a nyereséget; az 1000 lej értékű árutermelésre tervezett összkölt­séget 6,4 százalékkal, az anyag­­költségeket pedig 0,2 százalékkal csökkentették; jelentősen csök­kentették a normázott cement-, fém-, fűtő- és üzemanyagfo­­gyasztást. II. hely: A buzáui erdő- és építőanyagipari építkezéseket kivitelező tröszt. III. hely: A brassói vasútépítő vállalat. A KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS TERÉN I. hely: A Vrancea megyei gépkocsiszállítási vállalat, 758,7 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 17,5 százalékkal a nettó termelést, 8,8 százalékkal az áruszállítás vo­lumenét, 19,3 százalékkal a mun­katermelékenységet, 18,3 száza­lékkal a szállítási tevékenység­ből származó bruttó jövedelmet, a tervezett nyereséget lényege­sen túlszárnyalták, míg a terve­zett üzemanyagfogyasztást 2,5 százalékkal csökkentették. II. hely: A Górj megyei gép­­kocsiszállítási vállalat. III. hely: A Krassó-Szörény megyei gépkocsiszállítási válla­lat. A TERMELÉSI, FELVÁSÁRLÁSI ÉS ÁRUFORGALMAZÁSI SZÖVETKEZETEK KÖZÖTT A MEGYEI SZÖVETSÉGEK I. hely: A termelési, felvásár­lási, áruforgalmazási és hitelszö­vetkezetek Górj megyei szövet­sége, 1032,8 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 22,4 százalékkal az állami alap bevé­telét, 31,5 százalékkal a kister­melést, 4,4 százalékkal a lakos­­ságszolgáltatást, 6,7 százalékkal a kiskereskedelmi árueladást, 21,4 százalékkal a nyereséget, 35,3 százalékkal a piacalapnak törté­nő áruszállítást és 7,3 százalék­kal a közétkeztetési hálózat ter­melését; az 1000 lej áruforgal­mazásra tervezett forgalmi költ­ségeket 4,8 százalékkal csökken­tették. II. hely: A termelési, felvásár­lási, áruforgalmazási és hitelszö­vetkezetek Vilcea megyei szö­vetsége. III. hely: A termelési, felvá­sárlási, áruforgalmazási és hitel­­szövetkezetek Kovászna megyei szövetsége. A HELYI SZÁLLÍTÁS TERÉN I. hely: A Mehedinti megyei helyi szállítási vállalat, 1176,3 ponttal. A főbb tervmutatókat a követ­kezőképpen szárnyalták túl: 18,8 százalékkal a szállítási tevékeny­ségből származó bruttó jövedel­met, 4,6 százalékkal a személy­­szállítást, jelentős mértékben túlszárnyalták a nettó termelést, a munkatermelékenységet és a nyereséget. II. hely: A Vrancea megyei helyi szállítási vállalat. III. hely: A Britila megyei helyi szállítási vállalat. 3 (Folytatás az 1. oldalról) helyetteseinek és a Miniszterta­nács tagjainak megválasztására. A Nagy Nemzetgyűlés egyön­tetűen megválasztotta Románia Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsát az előterjesztett ösz­­szetételben. A továbbiakban felszólalt az első miniszter. Rátérve az Államtanács össze­tételében eszközlendő egyes vál­toztatásokkal kapcsolatos har­madik napirendi pontra, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsa Végrehajtó Barájának meghatalmazásából a­ Nagy Nemzetgyűlés elnöke ja­vasolta, hogy Ilie Verdet elvtár­sat válasszák meg az Államta­nács alelnöki tisztségébe. A ja­vaslatot egyhangúlag elfogad­ták. Ilie Verdet elvtárs ebben a minőségben letette az hűséges­­küt Románia Szocialista Köztár­saság iránt. A Nagy Nemzetgyűlés ezután jóváhagyta Alexandrina Gainu­se elvtársnő felmentését az Ál­lamtanács tagsági tisztségéből azzal kapcsolatosan, hogy meg­választották a kormány első mi­niszterének helyettesévé. Az ország legfelsőbb törvény­hozó fóruma elfogadta a Nagy Nemzetgyűlés Bürójához inté­zett képviselői lemondási kérést Nicolae Iosif elvtárs részéről, akit a köröskisjenői 5. számú (Arad megye)­­ választókerület­ben választottak meg. A következő napirendi pont keretében Stefan Andrei elvtárs, külügyminiszter felolvasta Ro­mánia Szocialista Köztársaság küldöttségének megbízatását az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének második leszere­lési különülésszakára. A megbízatás rámutat, hogy országunk küldöttségének fel­adata újból hangoztatni és követ­kezetesen előmozdítani Nicolae Ceausescu elnök humanista és mélységesen építő koncepcióját a leszerelés kérdéseiben, Romá­nia álláspontját és konkrét ja­vaslatait a következőkre vonat­kozóan: az államközi bizalom növelése, gyakorlati, hatékony intézkedések megkezdése a ka­tonai készültségcsökkentés, a fegyverkezési hajsza leállítása, a leszerelés és elsősorban a nuk­leáris leszerelés útján, az enyhü­lési politika felújítása, a nem­zetközi biztonság fokozása és a világbéke megszilárdítása. Egyebek között kitűnnek az alábbiakkal kapcsolatos javas­latok: a fegyverkezési hajsza meggátolása és konkrét lépések megkezdése a leszerelés, első­sorban a nukleáris leszerelés irányában; a nukleáris fegyve­rek gyártásának megszüntetése, rátérés a meglevő készletek fo­kozatos csökkentésére és a nuk­leáris fegyverek,­ az összes tö­megpusztító fegyverek eltiltá­sára; a középhatósugarú raké­ták Európába telepítésének és felfejlesztésének leállítása; az összes nukleáris fegyverek kire­kesztése a kontinensről; az eu­rópai bizalom növelésének és leszerelésnek szentelendő kon­ferencia összehívása; nukleáris­­fegyver-mentes övezetek kiala­kítása a világ különböző térsé­geiben; globális leszerelési prog­ram elfogadása; a népek, a vi­lágközvélemény, az egész világ tudósai, az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének és fele­lősségének növelése a béke, a leszerelés és az emberiség hala­dása összes problémáinak meg­oldásában. A Nagy Nemzetgyűlés egyön­tetűen jóváhagyta azokat a ja­vaslatokat, amelyeket országunk küldöttsége a XII. pártkongresz­­szuson megszabott orientációk szellemében az ülésszakon elő­terjeszt, s amelyek tükrözik, hogy Románia együtt akar mű­ködni a többi állammal, min­denben hozzá akar járulni a nép, pék ama elvárásainak és óhajá­nak megfelelő határozatok elfo­gadásához, hogy fegyverek és háborúk nélküli világban élje­nek. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke befejezésül rámutatott, hogy a napirenden szereplő­ törvény­­tervezeteket az állandó bizott­ságok tovább vizsgálják, és a jelenlegi ülésszak keretében tar­tandó egyik további, ülésen ter­jesztik megvitatás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé. A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI

Next