Előre, 1982. május (36. évfolyam, 10709-10733. szám)
1982-05-23 / 10727. szám
ELŐRE — 1982. május 23. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA CONSTANTIN DASCALESCU — első miniszter ELENA CEAUSESCU — az első miniszter első helyettese GHEORGHE OPREA — az első miniszter első helyettese ION DINCA — az első miniszter első helyettese ALEXANDRINA GAINUSE — az első miniszter helyettese GHEORGHE PETRESCU — az első miniszter helyettese FAZEKAS LAJOS — az első miniszter helyettese GHEORGHE STOICA — az első miniszter helyettese Emilian Dobrescu — az Állami Tervbizottság elnöke Petre Gigea — pénzügyminiszter Nicolae Constantin — külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási miniszter Ion Poton — műszaki-anyagi ellátásügyi és állóalapgazdálkodás-ellenőrzési miniszter Stefan Andrei — külügyminiszter Constantin Olteano — honvédelmi miniszter George Homo$tean — belügyminiszter Neculai Agachi — fémipari miniszter loan Avram — gépipari miniszter Alexandru Necula — szerszámgépipari, elektrotechnikai és elektronikai miniszter Gheorghe Caranfil — vegyipari miniszter Trandafir Cocârla — villamosenergiaipari miniszter Ion Lazarescu — bányaipari miniszter Gheorghe Vlad — kőolajipari miniszter Ioan Folea — geológiai miniszter Dumitru Popa — iparépítkezési miniszter Vasile Bulucea — közlekedés- és távközlésügyi miniszter Ion Teju — mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter Ioan Florea — erdőgazdálkodási és építőanyagipari miniszter Lina Ciobanu — könnyűipari miniszter Ana Muresan — belkereskedelmi miniszter Maxim Berghianu — munkaügyi miniszter Ion Teoreanu — nevelés- és oktatásügyi miniszter Ion Tudor — turisztikai és sportminiszter Eugen Proca — egészségügyminiszter Gheorghe Chivulescu — igazságügyminiszter Ion Stanescu — miniszter, a Külföldi Építkezési Főosztály vezetője Ioan Ursu — a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács első alelnöke Suzana Gâdea — a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke Iulian Plostinaru — a Néptanácsügyi Bizottság elnöke Ion Tulpan — az Állami Árbizottság elnöke Ion Iliescu — a Vízügyi Országos Tanács elnöke Cornel Mihulecea — a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke Richard Winter — a Műszaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium miniszteri vagy álllamtitkára Aurel Duma — a Külügyminisztérium miniszteri rangú államtitkára Tudor Postelnicu — a Belügyminisztérium miniszteri rangú államtitkára, az Állambiztonsági Főosztály vezetője Ion M. Nicolae — a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, a Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Főosztály vezetője Dumitru Bejan — a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium miniszteri rangú államtitkára Petre Preoteasa — miniszteri rangú államtitkár, az Állami Tervbizottság első alelnöke Aneta Spornic — az Állami Tervbizottság miniszteri rangú államtitkára Laurean Tulai — a Könnyűipari Minisztérium miniszteri rangú államtitkára Marin Capisiru — a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, az Élelmiszeripari Főosztály vezetője Mihail Florescu — a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács miniszteri rangú államtitkára Gheorghe Cioara — a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács miniszteri rangú államtitkára. ★ A törvény értelmében a kormányban részt vesz még a Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, az Országos Nőtanács elnöke, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára ifjúságügyi miniszterként, a Gazdasági-Társadalmi Szervezési Tanács első alelnöke. GHEORGHE POP ELVTARS ÜNNEPÉLYES KITÜNTETÉSE (Folytatás az 1. oldalról) által rám bízott feladatokat. Lehetséges, hogy esetenként nem tettem meg minden tőlem telhetőt. Kommunista és aktivista szavamat adom, hogy ezután is a párt, az állam, a nép és az ön hű katonája maradok, szeretett főtitkár elvtárs, és minden erőt latba vetek a rám bízott feladatok teljesítéséért, továbbra is hozzájárulva a párt politikájának életbe ültetéséhez. Az ünnepség végén Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő, a párt- és az állam vezetőségben dolgozó többi elvtárs szívélyesen elbeszélgetett az ünnepelttel, gratulált neki a magas kitüntetéshez. Constantin Dascalescu a kormány első miniszterének beszéde Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Tisztelt képviselő elvtársak! Mélységesen áthatva e pillanat jelentőségétől, szilárd kommunista elkötelezettséggel és felelősséggel fejezem ki egész hálámat az ország elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Nagy Nemzetgyűlésnek és a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának az irántam tanúsított bizalomért, Románia Szocialista Köztársaság kormánya első minisztere tisztségébe való megválasztásomért. Engedje meg, hogy biztosítsam önt, nagyra becsüli Nicolae Ceausescu elvtárs. Önöket, képviselő elvtársak, semmi erőt nem fogok kímélni annak érdekében, hogy a kormány, s annak minden tagja teljes erejével, hűséggel és magas fokú hozzáértéssel, a rendelkezésére álló valamennyi energia mozgósításával hozzájáruljon a Román Kommunista Párt politikájának megvalósításához, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséhez és hazánknak a kommunizmus felé való haladásához. Engedjék meg ez alkalomból is kifejezésre juttatnom abbeli határtalan meggyőződésünket, hogy mai és holnapi sikereink forrása a párt politikai vonalának, pártunk és államunk illusztris vezetője — Nicolae Ceausescu elvtárs — orientációinak é útmutatásainak határozott, töretlen teljesítésében rejlik minden tevékenységi területen. Abban a boldogságban van részünk, hogy egy rendkívüli személyiség — Románia elnöke — közelében dolgozunk, s tántoríthatatlanul követni fogjuk odaadásának és hűségének, kezdeményező szellemének és következetességének, a nép jóléte és boldogsága, független és szuverén szocialista hazánk haladása és felvirágzása ügye iránti megingathatatlan hűségének ragyogó példáját. Nem könnyű ez a küldetés, melyet önök révén a párt, a nép és az egész ország bízott ránk. Tisztában vagyunk vele, hogy szüntelenül növekednie kell a kormány és az egész központi államapparátus hozzájárulásának a párt XII. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez, azoknak az országfejlesztési programoknak az életbe ültetéséhez, amelyeket a párt legmagasabb fóruma fogadott el, valamint az ezt követően a Központi Bizottság által hozott határozatok, a Nagy Nemzetgyűjtés által elfogadott törvényeik alkalmazásához. A jelenlegi ötéves tervből eltelt időszakban pozitív eredmények születtek a nemzetgazdaság intenzív fejlesztésében, a termelés mennyiségi és minőségi növekedésében, az iparnak és a mezőgazdaságnak a műszaki haladás bevezetésén alapuló korszerűsítésében, a munkásönigazgatás, valamint a gazdaságipénzügyi öngazdálkodás kiterjesztésében és elmélyítésében, a tömegeknek a termelés és az egész társadalom vezetésében, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásban való részvételi keretének a tökéletesítésében. Figyelemre méltó előrehaladást értünk el a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztésében. Javultak a dolgozók munka- és életkörülményei. Ezek az eredmények jó alapot kínálnak ahhoz, hogy hatékonyabban, erélyesebben, a magas fokú felelősségtudat és fegyelem szellemében munkálkodjunk azoknak a hiányosságoknak az operatív felszámolásáért, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs legutóbb a Központi Bizottságnál tartott munkatanácskozáson bírált, és pontosan végrehajtsuk az idei esztendőre és az egész ötéves tervidőszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztési tervben megszabott feladatokat. A kormány, amelyet következetesen vezérelni fog, önnek, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az az útmutatása, hogy tegyünk meg mindent hazánk függetlenségének biztosításáért és szüntelen erősítéséért a szükséges energiaforrások szavatolása terén, a legnagyobb figyelmet fordítja az energiaalap fejlesztésére vonatkozó program végrehajtására, a következőkre vonatkozó intézkedések, haladéktalan teljesítésére: a szén- és kőolajkitermelés növelése, a felső pártvezetőség által megszabott szénkészletek biztosítása, a nyersanyagalap bővítése és a nyersanyagokkal való lehető leghatékonyabb gazdálkodás. Tekintettel arra, hogy az egyik fontos nyersanyagforrás éppen a nyersanyagtakarékosság, minden intézkedést megteszünk, hogy valóban az összes minisztériumok, iparközpontok és egységek, a gazdasági és társadalmi élet valamennyi területe és szektora cselekvőbb, határozottabb álláspontra helyezkedjék, operatív, hatékony és tartós eredményekkel járó akciókat indítson az energia, a tüzelőanyagok, a nyersanyagok és az alapanyagok ésszerű, szigorú takarékossági rendszer alapján történő felhasználásáért, a fogyasztási normák szigorú betartásáért és rendszeres csökkentéséért, korszerű, nagy termelékenységű technológiák kidolgozásáért és alkalmazásáért, a behozatalból származó hiánycikkeknek az országban előállítottakkal való helyettesítéséért. A pártvezetőség útmutatásaiból indulva ki, tekintetbe véve az ilyen vonatkozású bírálatokat, jóval konkrétabb és energikusabb intézkedéseket kell tennünk az elhasználódott anyagok, alkatrészek és részegységek újrafelhasználásáért, a másodlagos források hasznosításáért, meghonosítva minden egyes állami és gazdasági vezetőkáder tevékenységében, az összes vállalatok mindennapi munkájában az állandó törekvést, hogy a társadalom, a nép anyagi javaiból semmi se menjen kárba, hogy minden újrafelhasználható anyag visszakerüljön a termelési folyamatba. A kormány, igyekezve biztosítani a beruházási program végrehajtásához, a tervezett létesítmények határidőn belüli és optimális mutatók melletti üzembehelyezéséhez szükséges anyagi és szervezési feltételeket, fokozottan fog törekedni a meglevő kapacitások maximális kihasználására, jó üzemeltetésére és karbantartására. Erőteljes lendületet adva a tudományos kutatás és technológiafejlesztés terén, a világszinten elért eredményekkel lépést tartó műszaki haladás előmozdítása terén megszabott célkitűzések valóra váltásának, egyre jobb feltételeket fogunk megteremteni a hazai műszaki-mérnöki testület kezdeményező készségének és alkotó képességeinek, a magas képzettségű munkások tapasztalatának széles körű érvényesítésére és hasznosítására, erőfeszítéseiket elsősorban a következőkre összpontosítva: a valutakiadások csökkentése, magas hatékonyságú és minőségű berendezések és termékek önerőből történő biztosítása, a román árucikkek külpiaci versenyképességének növelése, egyidejűleg pedig a behozatal rendszeres, mind hangsúlyozottabb csökkenése. A kormány, tökéletesen tisztában lévén a kortárs világ bonyolult jelenségeivel, a világgazdasági válság súlyos következményeivel, nagyobb felelősséget fog vállalni és még határozottabban fog munkálkodni a nemzetközi gazdasági cserék és kooperáció fokozásáért kölcsönösen előnyös alapokon, az államközi kapcsolatok közismert, Románia által, az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs által következetesen szorgalmazott elvei töretlen tiszteletben tartásával. A kormány elsőrendű törekvése lesz a pártvezetőség által annak érdekében elfogadott intézkedések határozott végrehajtása, hogy biztosítsuk az ország kereskedelmi és fizetési mérlegének egyensúlyát, hatékony gazdasági cserék lebonyolítását, a magasabb feldolgozottságú termékek részarányának növekedését, az exporttermékek hiánytalan és megfelelő körülmények közötti előállítását, a tervelőirányzatokkal összhangban. Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai szellemében a kormány jóval határozottabban, jóval konkrétabban fog munkálkodni a mezőgazdaság magas termelékenységű és szervezettségű fejlesztéséért az új agrárforradalom követelményei fényében, hogy mihamarabb felszámolják a nemzetgazdaságunk e különleges fontosságú szektorában fennálló hiányosságokat, teljes mértékben hasznosítsák a megszabott gazdasági és pénzügyi feltételeket, fokozva a mezőgazdaság hozzájárulását a nemzeti vagyon gyarapításához, a lakosság élelmiszertermékekkel való ellátásának javításához. Biztosítva az erők átfogó mozgósítását az összes szektorok, elsősorban az anyagi termelés fejlesztése terén megszabott nagy fontosságú célkitűzések valóra váltására, a kormány mindig elsődleges teendőjének fogja tekinteni az egész nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen emelésére vonatkozó program végrehajtását, hiszen az anyagi és szellemi jólét állandó gyarapítása a pártpolitika fő célja, pártunk összes intézkedéseinek alapvető célkitűzése. Tisztelt képviselő elvtársak! A teljesítendő igen bonyolult, nagy politikai, gazdasági és társadalmi jelentőségű feladatok, a felső pártvezetőség által egyes minisztériumok és központi intézmények tevékenysége kapcsán bírált hiányosságok maradéktalan felszámolása megköveteli a kormánytól, hogy erélyes intézkedésekkel minden úton erősítse a felelősséget, a rendet és a fegyelmet az összes szinteken, a minisztériumok, iparközpontok,vállalatok, helyi államigazgatási szervek kollektív vezető szervei tevékenységében. A kormánynak haladéktalanul a leghatározottabban intézkednie kell, hogy az államapparátus valamennyi láncszemében, fentről egészen le, meghonosodjék a szilárd fegyelem, a példás rend, a magas fokú felelősségtudat minden egyes állami aktivista részéről, kezdve az első miniszterrel és végezve az utolsó dolgozóval, a rá bízott tisztséggel járó feladatok teljesítése terén. Különösképpen kell szorgalmaznunk, hogy mindenütt fáradhatatlanul törekedjenek a törvények, a párt- és állami határozatok lehető legszigorúbb tiszteletben tartására tudatosítva az államapparátus minden káderében, hogy egyik elsődleges kötelessége lankadatlanul küzdeni a tökéletes törvényesség biztosításáért, határozottan állást foglalni bárkivel szemben, aki megpróbálná megkerülni a törvényt. Minden intézkedést megteszünk, hogy mindennemű törvényszegést határozottan büntessünk, tekintet nélkül személyekre, arra, hogy az illető milyen helyet foglal el a társadalmi hierarchiában, milyen érdemei vannak. Értessük meg a minisztériumok, intézmények, iparközpontok, vállalatok apparátusának összes dolgozóival, hogy a törvény előtt, jogrendünk előtt valamennyien egyenlők vagyunk, s hogy mindannyiunk kötelessége egész munkánkban betartani a szocialista törvényeinknek a pártunk által következetesen szorgalmazott szocialista etikai és méltányossági elvekkel összhangban leszögezett szabályait. Annál inkább elvárjuk minden felelős munkát végző kádertől, hogy legyen minden tekintetben követendő példa a törvények szigorú tisztelete terén, hasson oda, hogy az irányítása alá tartozó munkaközösség határozottan alkalmazza a törvényt, felelősségteljesen viszonyuljon a párthoz, a néphez. Az új fejlődési szakasz követelményei jegyében biztosítanunk kell, hogy a központi államapparátusban, a minisztériumokban, minden funkcionális szektorban egyre erőteljesebben éreztessék jelenlétüket a munkásosztály soraiból származó legrátermettebb, legbecsületesebb káderek, akik tettekkel bizonyítják, hogy képesek küzdeni a pártpolitika töretlen és hiánytalan megvalósításáért a maguk munkaterületén, akik képesek fenntartani munkaközösségükben az elvszerű munka légkörét, feladataik teljesítésében a magas fokú felelősség szellemét. Mindent megteszünk, hogy a minisztériumok, iparközpontok és vállalatok vezető káderei, az egész államapparátus körében határozottan és minden körülmények között érvényesüljön pártunk forradalmi szelleme, a nemzeti vagyon, a nép összes javai határozott megóvásának elvszerű, harcos álláspontja, ami a kommunista vezető egyik lényeges vonása. Sokkal következetesebben és kitartóbban kell erősítenünk a kormány kapcsolatait a termelőegységekkel, a tudományos és tervező, oktatási és művelődési intézményekkel, az anyagi javak termelőivel és a szellemi javak megalkotóival, ténylegesen támogatva elsősorban azokat a munkaközösségeket, amelyek hoszszabb ideje nehézségekkel küszködnek és nem sikerül lépést tartaniuk az egyre növekvő jelenlegi követelményekkel, hogy a jó eredményekkel rendelkezők színvonalára,emelkedjenek. Határozottan intézkednünk kell és úgy kell megszerveznünk a kormány, a minisztériumok munkáját, hogy tevékenységünket elsősorban a termelési feladatok összes területeken történő következetes teljesítésére, az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervnek a magas fokú hatékonyság követelményei közötti következetes megvalósítására összpontosítsuk. Különösképpen a kormány ellenőrző funkciójának gyakorlási módján kell javítanunk, hangsúlyozva az ellenőrzés megelőző jellegét, fokozva hatékonyságát, hgy az a problémák reális megoldási eszközként jelentkezzék. A kormány egyik fő kötelessége aktívabban, határozottabban és hatékonyabban munkálkodni a minisztériumi vezetőtanácsok, az iparközponti és vállalati dolgozói tanácsok által felvetett problémák megoldásáért, közvetlenül részt vállalva abból az egész tevékenységből, amelynek célja leküzdeni a jelentkező nehézségeket, biztosítani a termelési folyamat normális kibontakozását, elkerülni mindennemű lemaradást, hiányosságot. A kormányban szigorúan ér,vényesítenünk kell a kollektív munka és vezetés elvét, biztosítva a párt gazdasági és társadalmi politikájának megvalósításával kapcsolatos összes kérdések mélyenszántó és felelősségteljes megvitatását, erősítve egyben minden kormánytag, minden miniszter személyes felelősségét a párt- és állami határozatok, a pártfőtitkári útmutatások végrehajtási módja iránt. Ugyanakkor szükségesnek tartom, hogy a kormány, az állandó büró munkastílusává váljon a részvétel a minisztériumi, iparvállalati és vállalati végrehajtó bürók ülésein, a közvetlen akciók szervezése a termelőegységekben, biztosítva a helyszíni ellenőrzést és irányítást annak révén, hogy tevékenységünk súlypontját az irodákból áthelyezzük a terepre, oda, ahol valóra válnak mindazok a programok, amelyeket pártunk az ország gazdasági és szellemi felvirágzása érdekében dolgozott és dolgoz ki. Tisztelt elvtársak! Feladatom ez alkalommal is megerősíteni, hogy a szocialista Románia kormányának elhatározása a jövőben is következetesen és kitartóan harcolni pártunk és államunk külpolitikájánakvalóra váltásáért, amely nemzetközi tekintélyét Nicolae Ceausescu elvtárs tisztánlátásá- nak, realizmusának és elvszerűségének köszönheti. A nemzetközi közvélemény messzemenő nagyrabecsüléssel veszi körül Románia és elnöke erőfeszítéseit az államok együttműködésének, a népek közötti megértésnek az előmozdításáért, az enyhülésnek kedvező megoldások felkutatásáért, az általános és elsősorban a nukleáris leszerelésért, a biztonság és a béke tartós légkörének megteremtéséért szerte a világon. Országunk megérdemelt tekintélyt vívott ki magának a földkerekség minden részében, mert következetesen harcol az államok egyenlősége, a belügyekben való be nem avatkozás, az erőszak használatának és az erőszakkal való fenyegetésnek a mellőzése elvei érvényesítéséért, minden egyes nép ama jogának érvényesítéséért, hogy szuverén módon maga határozzon sorsa felől, egy új gazdasági világrend, egy jobb és igazabb világ megteremtéséért.Tökéletes összhangban pártunk elvi orientációival, amelyek a román állam külpolitikájának sajátos vonásai, minden eszközzel tovább fejlesztjük a baráti kapcsolatokat és a sokoldalú együttműködést az összes szocialista országokkal, a KGST-tagállamokkal, bővítjük és diverzifikáljuk a kapcsolatokat a fejlődő országokkal, a világ valamennyi államával, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésükre. Biztosítjuk a Nagy Nemzetgyűlést, megteszünk minden intézkedést a vállalt gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kötelezettségeink teljesítéséért, a magas szintű megállapodások valóra váltásáért, hogy Románia mind eredményesebben vállaljon részt a világgazdasági körforgásból, érvényesüljön a nemzetközi küzdőtéren, az enyhülésért, az együttműködésért és békéért vívott harcban. Tisztelt képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy a kormány nevében még egyszer biztosítsam Románia Szocialista Köztársaság elnökét, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságát, a Nagy Nemzetgyűlést, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsát, minden munkabírásunkat, ismeretünket és szakavatottságunkat a ránk ruházott fontos hatáskör és feladatok teljesítésének, pártunk bel- és nemzetközi politikája töretlen megvalósításának szenteljük. A felső párt- és államvezetőség, a nép választottjai az ország legfelsőbb törvényhozó fórumában különleges felelősséggel tiszteltek meg bennünket. Nem kétséges, az egész kormány, valamennyi kormánytag minden erejét latba veti, hogy becsülettel eleget tegyen a kapott megbízatásnak. Minden képességünket latba vetve, forradalmi odaadással és szenvedéllyel munkálkodunk az idei esztendőre, az egész ötéves tervidőszakra szóló állami terv valamennyi célkitűzéseinek hiánytalan valóra váltásáért, ami alapfeltétele annak, hogy szabad és független hazánk a civilizáció és fejlődés újabb fokaira emelkedjék, töretlenül haladjon a szocializmus és kommunizmus útján, az egész nép jóléte és boldogsága útján." ÉLENJÁRÓK TISZTELETTÁBLÁJA 1982. január Folytatólagosan közöljük az élenjáró iparvállalati, építkezési, szállítási és mezőgazdasági, az áruforgalmazási és szolgáltatási egységek munkaközösségei által a szocialista versenyben elért 4 havi eredményeket. A terv teljesítésében elért eredmények és a szocialista verseny kritériumai szerint meghatározott mutatók alapján kiszámított általános pontszám szerint április végén*) az első helyezettek a következők voltak A SZÉNHIDROGÉNEN ALAPULÓ VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE TERÉN I. hely: A konstancai villamoserőmű vállalat, 484,6 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 2,5 százalékkal a generátorok kimeneténél mért villamosenergiatermelést, 2,7 százalékkal a teljesítménygrafikon szerint az országos energetikai rendszer rendelkezésére bocsátott villamosenergia-termelést, 21,3 százalékkal a munkatermelékenységet; az egység beilleszkedett a kiadási költségvetésbe és a tervezett fűtőanyagfogyasztás kereteibe. II. hely: A borzesti-i villamoserőmű vállalat, Bacsu megye. III. hely: A bukaresti villamoserőmű vállalat. • A nettó termelésre, a munkatermelékenységre, a termelési költségekre és a nyereségre vonatkozó mutatókat három hónapra számították. A KŐOLAJ ÉS A FÖLDGÁZ KITERMELÉSE TERÉN I. hely: A temesvári kitermelőtelep, 595,2 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 19,2 százalékkal a nettó termelést, 2,1 százalékkal a fizikai termelést, 20,8 százalékkal a munkatermelékenységet; az 1000 lej árutermelési értékre tervezett összköltséget 8,3 százalékkal, az anyagköltséget pedig 0,3 százalékkal csökkentették. II. hely: A tirgovistei kitermelőtelep. III. hely: A videlei kitermelőtelep, Teleorman megye. A FÉMFELDOLGOZÓ IPARBAN I. hely: A ploiesti-i Cablul románesc vállalat, 629,2 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 13,8 százalékkal a nettó termelést, 4 százalékkal a fizikai termelést, 6,3 százalékkal az exportot, 6,9 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 10,9 százalékkal a munkatermelékenység 1. — április 30. get, a normázott villamosenergia- és fűtőanyagfogyasztást 2,5 százalékkal, míg a nyers- és segédanyagfogyasztást 0,1 százalékkal csökkentették. II. hely: A romani csőgyár, Neamt megye. III. hely: A Cimpia Turzii-i fémipari kombinát, Kolozs megye. A GÉPIPARBAN — ENERGETIKAI, KŐOLAJIPARI BERENDEZÉSEKET ÉS KOHÁSZATI, VEGYIPARI, ÉPÍTŐANYAGIPARI ÉS MÁS TECHNOLÓGIAI FELSZERELÉST GYÁRTÓ ALÁGAZAT I. hely: A cimpinai öntöalkatrészt gyártó vállalat, Prahova megye, 590,4 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 2,1 százalékkal a nettó termelést és a munkatermelékenységet, 12,1 százalékkal a fizikai termelést, úgyszintén túlszárnyalták a tervezett eladott és bevételezett árutermelést és a nyereséget; a normázott villamosenergia- és fűtőanyagfogyasztást 1,8 százalékkal, a nyers- és segédanyagfogyasztást 0,8 százalékkal csökkentették. II. hely: A kolozsvár-napocai Armatúra vállalat. III. hely: a bukaresti Grivița roșie vegyipari berendezéseket gyártó vállalat. AZ ELEKTROTECHNIKAI, ELEKTRONIKAI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI IPARBAN, A TÁVKÖZLÉSI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI FELSZERELÉSEK TERÉN I. hely: A bukaresti periferikus felszereléseket gyártó vállalat, 792,3 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 4,5 százalékkal a nettó termelést, 10 százalékkal az exportot, 3,6 százalékkal a fizikai termelést, 2,2 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 12,6 százalékkal a munkatermelékenységet; a normázott villamosenergia- és fűtőanyagfogyasztást 17,4 százalékkal csökkentették; az egység beilleszkedett a normázott nyers- és segédanyagfogyasztás kereteibe. H. hely: A bukaresti képernyőgyártó vállalat. III. hely: A bukaresti Electroaparataj vállalat. A VEGYIPARBAN — KŐOLAJFINOMÍTÓ ÉS PETROLKÉMIAI ALÁGAZAT I. hely: A cimpinai kőolajfinomító vállalat, Prahova megye, 703,8 ponttal. • A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 8,7 százalékkal a nettó termelést, 5,4 százalékkal a fizikai termelést, 5 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 8,3 százalékkal a munkatermelékenységet, az 1000 lej árutermelési értékre tervezett összköltséget 1,1 százalékkal, az anyagköltségeket pedig 0,8 százalékkal csökkentették. II. hely: A Vega kőolajfinomító vállalat, Prahova megye. III. hely: A berettyószéplaki Crisana kőolajfinomító vállalat, Bihar megye. A FAFELDOLGOZÓ IPARBAN I. hely: A bukaresti Heliade bútor- és lakberendezést gyártó vállalat, 773 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 12,8 százalékkal a nettó termelést, 7,9 százalékkal a fizikai termelést, 14,9 százalékkal a munkatermelékenységet, 5,3 százalékkal a nyereséget, 7 százalékkal a piacalapnak történő áruszállítást, a normázott nyers- és segédanyagfogyasztást 12,2 százalékkal, a villamosenergia- és fűtőanyagfogyasztást pedig 17,1 százalékkal csökkentették. II. hely: A bukaresti fa- és bútoripari vállalat. III. hely: A nagyváradi fafeldolgozó kombinát. BŐR-, GUMI- ÉS CIPŐIPAR I. hely: A bukaresti Pionierul bőr- és cipőipari vállalat, 963,8 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 15,5 százalékkal a nettó termelést, 5,7 százalékkal az exportot, 35,7 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 16,1 százalékkal a munkatermelékenységet, 43,1 százalékkal a piacalapnak történő áruszállítást, a normázott nyers- és segédanyagfogyasztást 1,1 százalékkal, a villamosenergia- és fűtőanyagfogyasztást pedig 3,2 százalékkal csökkentették. II. hely: A gyulafehérvári Ardeleana cipőgyár. III. hely: A bukaresti gomb-és műanyaggyártó vállalat. A NYOMDAIPARBAN I. hely: A bukaresti 13 Decembrie 1918 nyomdaipari vállalat, 728,4 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 1,9 százalékkal a nettó termelést, 12,4 százalékkal az eladott és bevételezett árutermelést, 1,9 százalékkal a munkatermelékenységet, 11,2 százalékkal a nyereséget, jelentősen túlszárnyalták az exportfeladatokat is; az 1000 lej értékű árutermelésre tervezett összköltséget 0,3 százalékkal, az anyagköltségeket pedig 1,4 százalékkal csökkentették. II. hely: A bukaresti Bucurestii Női nyomdaipari vállalat. III. hely: A bukaresti Casa Scinteii nyomdaipari kombinát. AZ ÉPÍTÉS-SZERELÉS TERÉN — MÁS MINISZTÉRIUMOK I. hely: A cimpinai Energopetrol vállalat, 774 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 37,8 százalékkal a nettó termelést, 33,5 százalékkal a munkatermelékenységet, 17,4 százalékkal a nyereséget; az 1000 lej értékű árutermelésre tervezett összköltséget 6,4 százalékkal, az anyagköltségeket pedig 0,2 százalékkal csökkentették; jelentősen csökkentették a normázott cement-, fém-, fűtő- és üzemanyagfogyasztást. II. hely: A buzáui erdő- és építőanyagipari építkezéseket kivitelező tröszt. III. hely: A brassói vasútépítő vállalat. A KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS TERÉN I. hely: A Vrancea megyei gépkocsiszállítási vállalat, 758,7 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 17,5 százalékkal a nettó termelést, 8,8 százalékkal az áruszállítás volumenét, 19,3 százalékkal a munkatermelékenységet, 18,3 százalékkal a szállítási tevékenységből származó bruttó jövedelmet, a tervezett nyereséget lényegesen túlszárnyalták, míg a tervezett üzemanyagfogyasztást 2,5 százalékkal csökkentették. II. hely: A Górj megyei gépkocsiszállítási vállalat. III. hely: A Krassó-Szörény megyei gépkocsiszállítási vállalat. A TERMELÉSI, FELVÁSÁRLÁSI ÉS ÁRUFORGALMAZÁSI SZÖVETKEZETEK KÖZÖTT A MEGYEI SZÖVETSÉGEK I. hely: A termelési, felvásárlási, áruforgalmazási és hitelszövetkezetek Górj megyei szövetsége, 1032,8 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 22,4 százalékkal az állami alap bevételét, 31,5 százalékkal a kistermelést, 4,4 százalékkal a lakosságszolgáltatást, 6,7 százalékkal a kiskereskedelmi árueladást, 21,4 százalékkal a nyereséget, 35,3 százalékkal a piacalapnak történő áruszállítást és 7,3 százalékkal a közétkeztetési hálózat termelését; az 1000 lej áruforgalmazásra tervezett forgalmi költségeket 4,8 százalékkal csökkentették. II. hely: A termelési, felvásárlási, áruforgalmazási és hitelszövetkezetek Vilcea megyei szövetsége. III. hely: A termelési, felvásárlási, áruforgalmazási és hitelszövetkezetek Kovászna megyei szövetsége. A HELYI SZÁLLÍTÁS TERÉN I. hely: A Mehedinti megyei helyi szállítási vállalat, 1176,3 ponttal. A főbb tervmutatókat a következőképpen szárnyalták túl: 18,8 százalékkal a szállítási tevékenységből származó bruttó jövedelmet, 4,6 százalékkal a személyszállítást, jelentős mértékben túlszárnyalták a nettó termelést, a munkatermelékenységet és a nyereséget. II. hely: A Vrancea megyei helyi szállítási vállalat. III. hely: A Britila megyei helyi szállítási vállalat. 3 (Folytatás az 1. oldalról) helyetteseinek és a Minisztertanács tagjainak megválasztására. A Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen megválasztotta Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsát az előterjesztett öszszetételben. A továbbiakban felszólalt az első miniszter. Rátérve az Államtanács összetételében eszközlendő egyes változtatásokkal kapcsolatos harmadik napirendi pontra, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsa Végrehajtó Barájának meghatalmazásából a Nagy Nemzetgyűlés elnöke javasolta, hogy Ilie Verdet elvtársat válasszák meg az Államtanács alelnöki tisztségébe. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ilie Verdet elvtárs ebben a minőségben letette az hűségesküt Románia Szocialista Köztársaság iránt. A Nagy Nemzetgyűlés ezután jóváhagyta Alexandrina Gainuse elvtársnő felmentését az Államtanács tagsági tisztségéből azzal kapcsolatosan, hogy megválasztották a kormány első miniszterének helyettesévé. Az ország legfelsőbb törvényhozó fóruma elfogadta a Nagy Nemzetgyűlés Bürójához intézett képviselői lemondási kérést Nicolae Iosif elvtárs részéről, akit a köröskisjenői 5. számú (Arad megye) választókerületben választottak meg. A következő napirendi pont keretében Stefan Andrei elvtárs, külügyminiszter felolvasta Románia Szocialista Köztársaság küldöttségének megbízatását az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének második leszerelési különülésszakára. A megbízatás rámutat, hogy országunk küldöttségének feladata újból hangoztatni és következetesen előmozdítani Nicolae Ceausescu elnök humanista és mélységesen építő koncepcióját a leszerelés kérdéseiben, Románia álláspontját és konkrét javaslatait a következőkre vonatkozóan: az államközi bizalom növelése, gyakorlati, hatékony intézkedések megkezdése a katonai készültségcsökkentés, a fegyverkezési hajsza leállítása, a leszerelés és elsősorban a nukleáris leszerelés útján, az enyhülési politika felújítása, a nemzetközi biztonság fokozása és a világbéke megszilárdítása. Egyebek között kitűnnek az alábbiakkal kapcsolatos javaslatok: a fegyverkezési hajsza meggátolása és konkrét lépések megkezdése a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés irányában; a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetése, rátérés a meglevő készletek fokozatos csökkentésére és a nukleáris fegyverek, az összes tömegpusztító fegyverek eltiltására; a középhatósugarú rakéták Európába telepítésének és felfejlesztésének leállítása; az összes nukleáris fegyverek kirekesztése a kontinensről; az európai bizalom növelésének és leszerelésnek szentelendő konferencia összehívása; nukleárisfegyver-mentes övezetek kialakítása a világ különböző térségeiben; globális leszerelési program elfogadása; a népek, a világközvélemény, az egész világ tudósai, az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének és felelősségének növelése a béke, a leszerelés és az emberiség haladása összes problémáinak megoldásában. A Nagy Nemzetgyűlés egyöntetűen jóváhagyta azokat a javaslatokat, amelyeket országunk küldöttsége a XII. pártkongreszszuson megszabott orientációk szellemében az ülésszakon előterjeszt, s amelyek tükrözik, hogy Románia együtt akar működni a többi állammal, mindenben hozzá akar járulni a nép, pék ama elvárásainak és óhajának megfelelő határozatok elfogadásához, hogy fegyverek és háborúk nélküli világban éljenek. A Nagy Nemzetgyűlés elnöke befejezésül rámutatott, hogy a napirenden szereplő törvénytervezeteket az állandó bizottságok tovább vizsgálják, és a jelenlegi ülésszak keretében tartandó egyik további, ülésen terjesztik megvitatás végett a Nagy Nemzetgyűlés elé. A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI