Előre, 1984. március (38. évfolyam, 11278-11304. szám)
1984-03-01 / 11278. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA A SZÉKELYUDVARHELYI MATRICAGYÁRBAN SZILÁRDABB MUNKAFEGYELEM -JOBB TERMÉKMINŐSÉG Éveleji közgyűlések idején nemcsak a megtermelt többletek tonnáit, a jelentős sikereket összegezik az iparvállalatok, de mindegyik tanácskozáson szó esik a termelésből kiesett munkaórák számáról, a munkafegyelemről is. Az előterjesztett jelentések néhol szűkszavúak e kérdés boncolgatásában, a többnyire megbetegedéssel, orvosi lappal igazolt, valamint az igazolatlan órák, elvesztett napok részadataira bontják fel csupán az összegező számadatokat, s az okok feltárása is megtorpan egy-egy általánosságban megfogalmazott megállapításnál. És inkább a jövőbe tekintő tanulságokat vonják le. Mint amilyen az is, hogy az igazolatlan hiányzások viszszaszorításával fokozható a termelés, a munkafegyelem írott és íratlan szabályainak betartásával nemcsak a megtermelt mennyiség növelhető, de a minőség is nagyban javítható. A hozzászólók aztán majd minden esetben kitérnek a részlegeiken, munkacsoportjaikban előforduló fegyelmi esetekre, általánosabb tünetekre, s azzal az okok tisztázása, a mulasztások megelőzését lehetővé tevő javaslatok kézzelfoghatóvá teszik a tennivalókat. Másrészt az is világossá válik mindegyik munkaközösség előtt, hogy a fegyelmi vétségek mögött meghúzódó okok sokrétűek, bonyolultan összetettek. Nemhiába veti föl, elemzi az utóbbi időben minden adandó alkalommal a székelyudvarhelyi matricagyár munkaközössége általában a munka-, konkrétan a technológiai fegyelem kérdését. A gyár figyelme utóbb e téren az öntöde felé fordult. Azért erre a részlegre, mert az elmúlt évben más részlegen nem, csak „itt merültek fel kritikus esetek". A megállapítás, Kuti Dénestől, a dolgozók tanácsa elnökétől ered. Ennyiben öszszegezte első kérdésemre azt az állandó foglalatosságot, gondoskodást, amely a munkafegyelem vonatkozásában a dolgozók tanácsának összejöveteleit jellemzik. KUTI DÉNES: — A fegyelem alapvető kérdés a gyárban, és a tanács minden egyes megbeszélésén más és más szemszögből vizsgáljuk. A múlt év végén például a minőség oldaláról közelítettük meg. Az üzem minőségellenőreitől összeállított jelentés ebben az összefüggésben mindegyik részlegünk munkájára kitért, a főbb termékekben jelentkező kifogások szintjéig szállva le, tehát egészen konkrétan vetette fel minőség és munkafegyelem, minőség és technológiai fegyelem problémáját. Az öntödei bajoknak ugyanis két forrása van. Az egyik az emberi hanyagság, a másik a nyers- és alapanyagok olykori gyenge minősége, és az alkalmazott technológiák hiányosságai. BARTHA GYULA mérnök, az öntöde részlegvezetője: — A minőség javítása s egyben a selejt állandó csökkentése a fő gondunk. Utóbbit a munka- és technológiai fegyelem erősítésével igyekszünk elérni. Véleményem szerint a fegyelmezett magatartás lényeges összetevője a szakmaszeretet és ami ezzel szorosan összefügg, a szakma minél alaposabb ismerete. A szakma megszerettetését már a gyermeknél tudatosan kell kialakítanunk. Ezt tesszük mi azoknál a fiataloknál, akik a 2-es sz. ipari líceum öntőosztályából hozzánk járnak szakmai gyakorlatra. Másként nagy eredménynek tartom, s örvendünk mindannyian, hogy az említett iskolában végre be tudtunk indítani egy öntőket, formázókat képző szakosztályt. De amíg azok végeznek, időbe telik. Mit tesznek a részleg munkásai körében? DÁNÉ FERENC, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke: — A továbbképző tanfolyamokat a szakszervezeti csoportok keretében üzemszerte és rendszeresen tartjuk. Az öntöde esetében azonban ez nem lett volna elég. Ezért számukra egy külön szakképző tanfolyamot szerveztünk, indítottunk be, amelyen az öntöde 23 munkása vesz részt. Itt az üzem, a részleg mesterei, mérnökei oktatják őket. Az éves munkahelyi szakképzésben részt vett munkások épp a napokban fognak levizsgázni. Véleményem szerint a tanfolyam már eddig is megtette hatását, más hatékony intézkedésekkel együtt az öntödei termelés javulását eredményezte az utóbbi hónapokban. FÜLÖP LÁSZLÓ, az öntöde főmestere: — A szaktudás gyarapodása valóban a technológiai fegyelem erősödését hozza magával. Azonban az első az általános munkahelyi fegyelem szigorú megkövetelése. Legelsőben a munkában való pontos megjelenés a fontos. Roppant haragszom az igazolatlan hiányzásért. Ha valakivel ez megesik, tövérőlhegyére kikérdezem. Ha meggyőződtem, hogy valami váratlan családi vagy közszállítási probléma akadályozta meg, csak figyelmeztetésben részesítem, hogy többé ilyen ne forduljon elő. Ha törik, ha szakad, a munkahelyen pontosan meg kell jelennie mindenkinek. A krónikus hiányzóknál öt vagy tíz százalékos javadalmazás-levonást rendelünk, m1, többnapos kimaradás esetett a munkaszerződés felbontását javasoljuk a gyár vezetőségének. TÖRÖK JÓZSEF öntödei munkás, csoportvezető: — Fontosnak tartom, hogy akár a legcsekélyebb fegyelmi ügy- ■ ben is egységesen lépjünk fel a szabályokat megszegő egyénnel szemben. E téren minden támogatást megkapok a főmestertől. A csoportomban előforduló esetekben a főmester előbb engem hallgat meg, s együtt alakítunk ki véleményt, hozunk döntést az ügyben. FÜLÖP LÁSZLÓ: — A fegyelem annál is fontosabb a mi részlegünkön, mivel veszélyes munkahelyen dolgozunk. Itt nemcsak a megjelenés fontos, a munka ütemes végzése, a munkahelyek tisztántartása és megfelelő állapotban történő átadása, hanem a munkavédelmi szabályok betartása is. A magam részéről nem tágítok egy tapodtat sem, ha a szemüveg, a sisak használatáról van szó ... BARTHA GYULA:—A legsürgősebb munkavédelmi tennivalónk az öntödében a ventillátorok és légcserélő berendezés felszerelése a szállítószalagoknál. Szándékunkban van az öntöde korszerűsítése is, a közeljövőben félautomata öntővonalat fogunk felállítani. Ez a munkavédelem, a fizikai erőkifejtés és az öntödei ártalmak tekintetében is sokkal kedvezőbb munkahelyi körülményeket fog teremteni. A technológiai fegyelmet erősítette utóbb az, hogy a csőöntés meg a színesfém-öntés technológiájában megejtettük a szükséges javításokat. Komoly eredmény, hogy a múlt év szeptemberétől az öntödében és a kovácsműhelyben a 2. és 3. váltásra is kiterjesztettük, állandósítottuk a műszaki segédletet. A technológiai előírások betartását, irányítását azóta frissen végzett mérnökeink végzik. Azóta javult a vas és a formázókeverékek előállítása, kifogástalan a töltetek előkészítése. Öntőink pontosan betartják az alumínium olvadási és öntési hőmérsékleti értékeit. — S ez milyen javulást hozott a termékek minőségében? FÜLÖP LÁSZLÓ: — Jóval kevesebbet a selejt, a matricák körszeleteinél. Kiváló minőségűek a vegyipar számára öntött, eddig kizárólag im- portból beszerzett ötvözött és nem ötvözött csöveink. Ezekből a múlt évben egyetlen visszautasításunk sem volt. Lejegyezte: Szabó Barna MÁRCIUS 1-TŐL: is AZ ÉLELMISZERIPARBAN IKt A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK JAVADALMAZÁSA Az Államtanács Dekrétumának megfelelően, mától, folyó év március 1-től újabb dolgozói kategóriáknak emelkedik a javadalmazása. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumnak alárendelt egységekben tevékenykedő mintegy 850 000, és a néptanácsoknak alárendelt mezőgazdasági egységekben dolgozó mintegy 120 000 személy javadalmazásának emeléséről van szó. Ezzel a felemelt javadalmazású személyek száma a több mint 3 750 000-ről 4 750 000- re növekszik. Gyakorlatilag tehát ebben a hónapban többet vihetnek haza a munkájukért a mezőgépészeti állomásokon, a zöldség- és gyümölcstermelő, -feldolgozó és értékesítő vállalatok, állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkaszerződés alapján foglalkoztatott dolgozói, az agráripari tanácsok, a mezőgazdasági profilú laboratóriumok, a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságok, az élelmiszeripari egységek és más vállalatok személyzete. Nem kell különösen bizonygatni azt, hogy milyen szoros az összefüggés a mezőgazdaságban elért eredmények és az életszínvonal folyamatos növelése között. Talán e nemzetgazdasági ágazatban látszik a legtisztábban, a legjobban ez a kölcsönhatás. Annyi bizonyos, hogy a ■javadalmazás jelenlegi emelése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók, tevékenykedőn, jó munkájának az eredményét is tükrözi. De az is tudott, hogy az elkövetkezendőkben éppen e nemzetgazdasági ágazat előtt különleges feladatok állnak. A tavaly decemberben az RKP Központi Bizottságánál, valamint az idén januárban Sinaián megtartott munkatanácskozások, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési terve egész sor probléma megoldását követelik meg az előzetesen felsorolt vállalatok, termelő- és kutatóegységek dolgozóitól. Pártunk főtitkárának, Nicolae Geausescu elvtársnak személyes vezetésével, a XII. Kongresszus, valamint a párt Országos Konferenciája által elfogadott irányelveknek és feladatoknak megfelelően kidolgozott Románia 1984. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének részeként, a mezőgazdaságunk fejlesztési terve mutatóinak teljesítése, sőt túlszárnyalása fontos alapköve nemzetgazdaságunk további terebélyesedésének, országépítő célkitűzéseink megvalósításának, népünk jobb és szebb élete megteremtésének. S amikor azt mondjuk, hogy jelentős feladatok hárulnak a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozókra, elsősorban arra gondolunk, hogy véghez kell vinnünk az új mezőgazdasági forradalmat. Sokrétű, sokoldalú problémákat vet ez fel , mindenekelőtt azt, hogy az embereknek a munkához való viszonyulásától a termelés korszerűsítéséig, az intenzív fejlesztéstől a tudomány vívmányainak szélesebb körű alkalmazásáig mindenütt keresni, kutatni, alkalmazni kell az újat, a jónál is jobbat, hiszen csak így valósíthatók meg a nemzetgazdaságunk számára oly szükséges hozamtöbbletek, s nem mellékesként, a hatékonyabb termelés. Mint tudott, az idén a tavalyhoz viszonyítva 5,4 — 6 százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági össztermelést, és 8,9 százalékkal a mezőgazdasági nettó termelést. Nem kis célok elérése áll tehát a növénytermesztők előtt ez évben. Az elmúlt esztendőhöz képest mintegy 9 millió tonnával több gabonát kell betakarítaniuk, elérve ezzel a 29 millió tonnás gabonatermést, melyből 10 millió tonna lesz a búza és 15,5 millió tonna a kukorica. Persze mindez nem kis befektetést követel. A mezőgazdaság gépparkja ebben az évben nem kevesebb mint 15 700 traktorral, kombájnnal, burgonyaásó-géppel, s más felszereléssel növekszik. Ugyanakkor 35,5 millió tonna istállótrágyát, 1,8 millió tonna műtrágyát és 55 000 tonna peszticídet szórunk ki a földekre. Újabb 385 000 hektárt rendezünk be öntözésre, úgyhogy esztendő végéig 3,3 millió hektáron nem jelent majd veszélyt az aszály. De nemcsak a növénytermesztők, hanem az állattenyésztők előtt is nagy feladatok állnak. Év végéig a szarvasmarhaállomány el kell érje a 8,3 milliót, sertésből 14,9 millióval, juhból 21,9 milióval, tojótyúkból pedig 62,1 millió darabbal kell majd rendelkeznünk. S mint tudott, az állami mezőgazdasági vállalatok, a termelőszövetkezetek mellett az mtsztagok személyi gazdaságaiból, valamint a magángazdaságokból is jelentős mennyiségű termék kell kerüljön a piacokra, az állami központosított alapba. Földműveseink, állattenyésztőink, mezőgépészeink, élelmiszeripari dolgozóink mondhatni sorsdöntő esztendő előtt állanak. Olyan esz- Román Győző (Folytatása a 3. oldalon) A szolgálati pótlék növekedése az eddigi 7 százalékról 12 százalékra, vagyis 174 lejről 315 lejre — egyazon egységnél eltöltött 17 esztendő után —, valamint az akkordpótléknak 124 lejről 131 lejre való emelése a tervteljesítésnek 5 százalékkal való túlszárnyalásakor a havi jövedelmet 2787 lejről 3075 lejre emeli, vagyis 288 lejjel növeli MEZŐGÉPÉSZ 5. KATEGÓRIA, II. FOKOZAT Tarifális javadalmazás március 1-ig március 1-től Javadalmazásgyarapodás 2 489 lej 2 629 lej + 140 lej A moreni-i (Dimbovita megye) kőolajkitermelő telep dolgozói, akik az idén szocialista versenyre hívták ki az ország összes kőolajkiterrelő telepeit, jelentős munkasikert arattak. Az Üzemeltessünk minden szondát maximális kapacitással! jelszó jegyében munkálkodva, az év eleje óta túlteljesítették a kőolajkitermelési tervet, s előirányzaton felül több mint 100 tonna gazolint és csaknem 5 millió köbméter gázt termeltek ki. Ez az első sikerük annak a szocialista versenyvállalásnak a teljesítése útján, hogy a tervezett termelést 5000 tonna kőolajjal, 10 millió köbméter hasznosítható gázzal és 500 tonna gazolinnal szárnyalják túl. Célkitűzéseik elérése céljából egyébként intézkedési programot állítottak össze, s megvalósításához hozzáláttak. Megkezdték az első szondák mélyítését az előirányzott 70- ból, szélesebb körben alkalmazzák a víz-, gőz- és gázvisszanyomás, , a,valamint a föld alatti égetés módszerét A kitermelés fokozása és a szondák hozamának növelése érdekében összesen körülbelül 2500 geológiai-technológiai intézkedést alkalmaznak. 1944 négy évtizedes ÉPÍTŐMUNKÁNK GAZDAG SZÁMVETÉSE ZSOMBOLYA - A MILLIÁRDOS ÁRUTERMELÉS MEGVALÓSÍTÁSA CÉLKITŰZÉSÉNEK KÜSZÖBÉN Beszélgetés RÁKÓCZI FERENC elvtárssal, Zsombolya város polgármesterével — 1984, mint a XIII. pártkongresszus esztendeje fog bevonulni a köztudatba, történelemkönyveink lapjaira. Társadalmi-politikai horderején túl, ez az esemény emberi-erkölcsi szabályzóként is beépül életünk, mindennapjaink valóságába: ösztönöz a többre, a jobbra, a hatékonyabb munkára! Hogyan fogalmazódik meg ez az igény Zsombolya város idei gazdasági-társadalmi fejlesztési tervében? — Elsősorban a magas növekedési ütemek révén. Hadd kezdjük mindjárt nettó ipari termelési tervünkkel, ami az elmúlt évi szintet 33 százalékkal haladja meg, és minden bizonnyal eléri majd a 364,3 millió lejt. Ipari árutermelésünk 27 százalékos volumennövekedése egyúttal 950 milliós termelést feltételez. Másként szólva: ez a számszerű előirányzatunk. Csakhogy a városi néptanács januári ülésszakának résztvevői egy olyan „szóbeli határozatot“ is megszavaztak, ami a munkaközösségek tartalékainak mozgósításával legalább egy milliárd lejre kerekíti fel az idei esztendőre esedékes árutermelés értékét. Az első milliárdos megvalósítás tulajdonképpen mérföldkövet jelent majd városunk felszabadulás utáni történetében, a negyven évvel ezelőtt megkezdett szocialista építőmunkánk egyik jelentős állomásává avatja e teljesítményt. Előirányzataink lajstromában a 158 millió lej értékű export-, továbbá a 144,3 millió lejben meghatározott kisipari szolgáltatási tervünk is jelentős helyet foglal el. Persze igazán szemléletes képet csakis a termékekre, termékcsoportokra lebontott feladataink nyújtanak. Ezek szerint 3650 tonna műanyagipari terméket, 15 millió darab téglát és kerámiaterméket, 11,6 milió lej értékű bútort, 74,5 millió lej értékű készruhát, 1,9 millió pár lábbelit, 1400 tonna kenderrostot, 82 ezer tonna keveréktakarmányt kell előállítanunk. Élelmiszeripari egységeink számára 2100 tonna kenyér, illetve 400 tonna húskészítmény jelenti az idei tervfeladatokat. Külön hangsúlyt helyeztük — mint ahogy azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs kérte tőlünk — a nem hagyományos energiaforrások felkutatására, illetve a meglevők sokrétű hasznosítására. Gondolok itt mindenekelőtt a hévízre és a napenergiára. És ami a legfontosabb: e téren ma már számottevő eredményekről, beszélhetünk, jelenleg 800 tömbházi lakás, a 270 ágyas kórházunk, az elemi iskola, az ipari líceum, a művelődési ház, a pionírok és a haza sólymas háza, számos kereskedelmi egység és a néptanács épületének fűtését, valamint melegvízszükségletét biztosítja az itt feltárt és munkára fogott termálvíz. Ugyanakkor technológiai célokra a téglagyárban használjuk, ahol a szárítók egy részét is napenergia „fűti“. Úgy tartják, hogy a tavalyi aszály legjobban Zsombolya környékét sújtotta a megyében. Ennek ellenére mezőgazdasága bizonyítani tudott: az állami mezőgazdasági vállalat földjein 5114 kilogramm búza, az mtszben pedig 7000 kilogramm árpa termett hektáronként. Tehát az áldozatos munkáért jó termésátlagokkal, bő terméssel fizetett a föld. Kérdés: mire számítanak az idén? —■ 1984., ahogy azt a pártdokumentumainkban is előirányoztuk, a rekordok esz- Barabás Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) 1984 ÚJABB NAGY HOZAMOKNAK ALAPOZNAK A SEINI-I GYÜMÖLCSTERMESZTŐK Máramaros gyümölcstermesztő egységeinek többségében az esztendő első napjaitól kezdődően élénk munka zajlott és zajlik. Ez jellemző a seini-i állami farmra is, ahol Gheorghe Tudoran farmvezetőmérnök irányításával a tavalyinál is bőségesebb szüret elkészítésén fáradoznak. A seini-i állami farmon a tavaly sem volt szűkmarkú az ősz, még pontosabban a fák jól meghálálták a korábbi gondozást, melynek köszönhetően a tervezett 2700 tonna helyett 3050 tonna almát szüreteltek, értékesítettek é s tegyük hozzá, a gyümölcs kitűnő minőségének köszönhetően az előirányzott nyereséget is egy millió lejjel szárnyalták túl. Joggal beszélhetünk példamutató tapasztalatról a seimi-i gyümölcstermesztő farm esetében, s most, a következő termés előkészítésének időszakában hasznos visszapillantani az elmúlt esztendőben végzettekre, már csak azért is, mert mind Máramaros, mind más övezetek egységeiben alkalmazható a semm-iek módszere. Legelőbb arra hivatkozhatnánk, hogy az említett gyümölcstermesztő farmon nem jellemző a hullámzóan váltakozó terméshozam, azaz nem időszakonként érnek el jó eredményeket, hanem évről évre biztos terméseket takarítanak be. Nos, ennek a biztos hozamnak nincsenek különös vagy féltve őrzött titkai, mindössze annyiról van szó, hogy betartják a termesztési technológiát. S már itt helyesbítenünk szükséges, nem most, nem az idén, nem az előző két hónapban alapozták az őszi szüret hozamát, nem, ezt a munkát jóval előbb, még az elmúlt nyár végén, a szüret után elkezdték. Következésképpen a tavalyi eredmények is arra vezethetők vissza, hogy az 1983 évi termés alapozását már egy évvel korábban elvégezték. Az egyik termésalapozó tevékenység a gyümölcsfák trágyázása volt. A seini-i farm vezetője már évekkel ezelőtt azt mondotta egyik beszélgetésünk során, hogy a gyümölcsfák trágyázása csak akkor hatásos, ha egy bizonyos rendszer, forgó alapján történik. Lényegében arra törekszenek, hogy a gyümölcsfák számára a könnyen felvehető tápanyagokat rendszeresen felújítsák, illetve kiegészítsék az előirányzott hozam színvonalán. Cél az is, hogy a talaj szervesanyag-tartalmát fenntartsák, s ezt főleg az istállótrágya alkalmazásával érik el. Ezért például, a tavalyi almatermés eléréséért még tavalyelőtt, 40 hektár gyümölcsösben, hektáronként 30 tonna szervestrágyát használtak fel a tápanyagtartalom felújítására, illetve kiegészítésére, s ugyanezt a munkát végezték el még 40 hektáron, ugyanolyan mennyiségű trágyával, télen. A tápanyagutánpótlást tehát még 1982 nyarán kezdték el, ebből pedig következik, hogy a termelékenységi potenciál és az évenkénti rendszeres termés úgy valósítható meg, ha az ésszerű trágyázásnak eredménye van, azaz a talajban a legkedvezőbb mennyiségben és jól asszimilálható állapotban állandóan megtalálják a fák a szükséges tápanyagot. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a vidék több termelőegységében, a tavalyelőtti rekord gyümölcstermés után a tavaly gyengébb hozamokat értek el, s nem egy helyen a kertészek magától értetődőnek tartották, hogy csökkent a hozamszint; arról viszont megfeledkeztek, vagy elhallgatták, hogy elmulasztották a nagy termés után szükséges tápanyagutánpótlást. A seimi-i gyakorlat azért is figyelmet érdemel, mert az említett hektáronkénti 30 tonna istálló- Fejér László (Folytatása a 3. oldalon) „A téli permetezés időben lezajlott, a termőremetszés pedig immár a végéhez közelednek" munkálatai 4 Oldal Departamentul Export-Import presa P. O. Box 136-137 — Telex: 11226. ára 50 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. XXXVIII. Redact!» ELŐRE. 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteiii, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11278. Szám. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 1803 01 1984. Előfizetéseket elfogadnak az összes , postahivatalok, március 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Csütörtök Lapunkat költőidre a következő címen _____________ lehet megrendelni: ILEXIM - Kapésan kérdik a férfiak február végén, amikor a martikor* vásárlására indulnak: miért nem bennünket ajándékoznak meg velük a nők? Persze az idők elporzott távolából eredő hagyomány oly törvényerejű szokás lett, hogy a kérdésre senki sem vár választ, se tréfásat, se komolyat. Csak szaladgálunk február végén, hogy azután március elsején átnyújtsuk a családban, a munkahelyen és baráti körünkben azt a piros és fehér szálból sodort zsinórt a ráfűzött emblémával: fölösleges minden magyarázat, hiszen itt a tavasz, fényesedik az idő, örvendje MÁRCIUSI AJÁNDÉK nek az új tavaszban anyák, asszonyok, lányok, ne hagyja el őket a jó szerencse... örvendjenek — s hadd legyünk őszinték: — készülődjenek a tavaszi nagytakarításra. Nem a cinizmus okán buggyant ki belőlem ez a kaján férfi-önbírálat, hiszen tény, hogy a nők napi több műszakban állnak helyt, s akad a második műszakban nem egy olyan feladatuk, melyet a legbuzgóbb férfi sem tud átvállalni. Igazán semmiség, ha a tavasz érkeztekor mintegy kollektíven vagyunk figyelmesek, a télutó első napján s egy hét múlva, azon a március nyolcadikán, amelyet nemzetközileg nekik szentelünk, figyelmeztetve önmagunkat, hogy egyenjogúságukért még bőven akad tennivalónk. Figyelmességünk jelképes gesztusait ugyancsak indokolja a messzi múltból máig már csak előítéletként lappangó képzettorzulat, mely a nők egyenjogúságát kérdésessé teszi. A középkortól messze el az újkorig, egy bonyolult és sokféleképpen rétegződő ékmezőből táplálkozó nézetrendszer a nőt egyszerűen a rossz sátáni megtestesítőjének vélte, tébolygó diverzióként a bajok orvoslására, boszorkányokként máglyára küldte. Néha arra gondolok, hogy a márciuska piros szála a tűz és a vér szimbóluma. De az ősiségben a piros mindig a veszélyt jelképezte, a veszély elhárításának szimbólumává vált. A nőt fenyegető régi veszélyek elvonultak, senki sem gondol már velük, de botor és buta előítéletek még ugyancsak megzavarják a férfiak és nők közötti viszony harmóniáját, még garázdálkodik a parlagi férfifölény és az alaptalan férfi előjog. A hőzöngő gőg és hepciás kivagyiság ugyan mindinkább visszaszorul a magánszférába, de alighanem ott, a család meghittségében forr ki az előítéletek mérge, s ami magánügynek tetszik, valójában közügy. E tavaszi ünnepen talán nem illik e kényes kérdésről szót ejteni, ám elhallgatni sincs miért, hiszen ennek a szokásból fakadó márciusi ünnepnek tartalmaiban egyaránt megszólal egy társadalmiasság megbecsülése a nők iránt, valamint elhatárolódása a lebecsülés rossz hagyományától. Túl komolyra fogtuk volna a szót? Csak rr megpróbáltunk a szokás közvetlensége és nyilvánvalósága mögé pillantani. Az ember meghatározott létének egyik sajátsága, hogy nincs mód minden cselekvésrezdülésünk állandó és folytonos tudatosítására. De a szokássá változó cselekvések tartalmainak fölfejtése egyszer-másszor fölöttébb szükséges, hogy fölfrissítse bennünk a dolgok értelmét. Ezeket a piros és fehér, az érzelem és az eszmélet fonalaira felfűzött szavakat úgy olvassák tehát minden lányok és asszonyok, akiknek írom őket, hogy tudva tudják: a tisztelet, a megbecsülés, a figyelmesség és a tapintat, a gyöngédség és a szolidaritás nem csak ezen a napon illeti meg őket, hanem életre szólóan. Ez a kis zsinór valóban csak jelképe annak, hogy e játékos ünnepi szokás egy teljes szokásrendből fakad, és az ünnepi gesztus mögött a hétköznapok erkölcsi fedezete a leglényegesebb. A zsinór pirosfehér száli a szerelem és a hűség vivőereiként szótlanul hirdetik, amit szavakkal csak halkan és ritkán mondhatunk el, de egész életvitelünk szavatol azért, hogy gesztusunk hiteles, igaz és őszinte. Piros öröm és fehér béke ragyogjon a nők tavaszi mosolyában... Szász János