Előre, 1985. október (39. évfolyam, 11769-11795. szám)
1985-10-01 / 11769. szám
ELŐRE — 1985. október 1.3 „Eltökélten, a forradalmi romantika szellemében tevékenykedünk a hazáért végzett munka csodálatos hagyományainak fejlesztéséért“ Timison CEAUSESCU A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRÁHOZ, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉHEZ a Dimbovita folyó komplex rendezésére alakult országos ifjúsági munkatelep ünnepélyes megnyitó gyűlésének részvevőitől Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Az Ön iránt, a román nép legszeretettebb fia, a szocialista Románia zseniális építője, az Ifjú nemzedék drága és közeli barátja iránt táplált szeretet és hála érzelmei jegyében, szilárd elhatározásban, hogy egész alkotó képességünkkel részt veszünk hazánk állandó felvirágoztatásában, Bukarest municípium urbanisztikai fejlesztése grandiózus terveinek megvalósításában, azoknak a merész programoknak az életbe ültetésében, amelyek az ön mélységesen alkotó forradalmi gondolkodásának jegyeit viselik, jelentjük önnek, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy ma megkezdi munkáját az ifjúság egy újabb országos építőtelepe, amely a Dimbovita folyó komplex rendezésénél alakult. Az ország egész ifjúsága számára mély jelentőségű ünnepi pillanatban az ifjú nemzedék, az egész nép erőteljes elkötelezettséggel, a párt körüli, ön körüli, szoros egységben tevékenykedik, hon szeretett és tisztelt főtitkár elvtárs, az idei feladatok sikeres teljesítéséért és a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán megszabott célkitűzések példás megvalósítása összes feltételeinek biztosításáért, az 1986—1990 közötti időszakra és távlatilag 2000-ig leszögezett feladatok teljesítéséért. Az Ifjúság újabb országos építőtelepén kifejtett egész tevékenységünkben — a munka és a kommunista odaadás valódi forradalmi iskolájában — erőteljesen lelkesít és ösztönöz minket az a tény, hogy tevékenységünket abban az évben kezdtük el, amikor az egész nép ünnepli a 20. évfordulóját a párt IX. kongresszusának, amely ragyogó és egyöntetű óhaj alapján önt választotta nemzetünk sorsának élére, megnyitotta ezzel hazánk sok ezer éves történetének legragyogóbb és leggyümölcsözőbb időszakát, amely a román nép tudatába aranybetűkkel íródott be Nicolae Ceausescu korszakként. Csatlakozva az országos ifjúsági munkatelepek összes brigádosaihoz, a metró, a közigazgatási központ építésén dolgozó ifjúsági közösségekhez, biztosítjuk, hőn szeretett és tisztelt főtitkár elvtárs, hogy eltökélten és a forradalmi romantika szellemében tevékenykedünk a hazáért végzett munka csodálatos hagyományainak fejlesztéséért, hogy új arculatot kapjon az ősi folyó, amely fővárosunk történelemben gazdag földjét szeli át. Az ön lelkesítő ösztönzéseitől mozgósítva, az ifjúság fórumán elhangzott feladatok és célkitűzések szellemében biztosítjuk, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy év végéig több mint 22 millió lej értékű munkálatot valósítunk meg, s ez teraszolásban, partvédelemben, technológiai utak készítésében, az építőszerelő tevékenység ipari jellegű termeléséhez szükséges felületek rendezésében ölt testet. Az ön útmutatásainak szellemében, hogy az ifjúsági munkatelepek váljanak a hazafias forradalmi nevelés valódi iskoláivá, széles körű politikai-nevelő tevékenységet fejtünk ki, amely hozzájárul az összes brigádosok formálásához, hogy a szocializmus és a kommunizmus valódi építőivé váljunk, akik a munka kultuszának szellemében, a Román Kommunista Párt által érvényesített magas erkölcsi értékek szellemében nevelkedtünk. Teljes mértékben tudatában annak, hogy építőképességeinket csak a béke és az enyhülés légkörében tudjuk kibontakoztatni, ez alkalomból is kifejezzük teljes csatlakozásunkat pártunk és államunk külpolitikájához, amelynek nagyszerű megalkotója és fáradhatatlan alkalmazója ön, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a béke, a leszerelés, egy jobb és igazabb világ megteremtésének következetes harcosa. A Nemzetközi Ifjúsági Év nagyszerű keretét kihasználva, amely a szocialista Románia, személyesen az ön világméretű visszhangot keltő kezdeményezése nyomán került megrendezésre, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, szilárdan vállaljuk, hogy lelkesen tevékenykedünk a Részvétel, Fejlesztés, Béke jelszó jegyében, és teljesítjük a ránk bízott felelősségteljes feladatokat, amelyek beszédesen igazolják hazánk ifjú nemzedéke sokoldalú érvényesülésének lehetőségeit. Büszkék vagyunk arra a küldetésre, amellyel felruházott, hogy odaadó munkánkkal bátran és a forradalmi romantika szellemében vegyünk részt a nagyszerű célkitűzés megvalósításában, amely beilleszkedik történelmi jelentőségű korszakunk építményei és megvalósításai sorába és szilárd elhatározásunk, hogy példás munkatettekkel válaszolunk az ön szeretetére és bizalmára, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az ifjú nemzedék közeli barátja és irányítója, amellyel állandóan körülvesz, figyelemmel követi formálásunkat és érvényesülésünket, hogy váljunk a szocializmus és a kommunizmus, a szocialista Románia jövője valódi építőivé. Teljes elégtétellel, az ország építőinek szorgalmas osztagai soraiban tevékenykedünk, biztosítjuk, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, forró elhatározásunkról, a Dimbovita folyó komplex rendezésénél tevékenykedő országos ifjúsági munkatelep összes brigádosai szilárd eltökéltségéről, hogy a legjobb feltételek között teljesítjük a vállalt feladatokat, pontosan betartjuk a megszabott határidőket, teljes lelkesedésünkkel és odaadásunkkal dolgozunk a párt XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, újabb tettekkel válaszolunk a számunkra teremtett nagyszerű munka-, tanulási és életfeltételekre. Szeptember 28-án, szombaton a fővárosban sor került a Dimbovita folyó komplex rendezésénél tevékenykedő országos ifjúsági munkatelep megnyitásának ünnepi gyűlésére. A gyűlésen részt vettek a következő elvtársak: Nicu Ceausescu, az RKP Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának elsőő titkára, Ion Popa, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának titkára, Ion Badea, a Vízügyi Országos Tanács elnöke, jelen voltak párt- és állami aktivisták, KISZ-káderek dolgozók, egykori és jelenlegi brigádosok. A Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke által a fiatal nemzedékre bízott nagy jelentőségű feladatra, hogy teljes alkotó képességével járuljon hozzá a haza állandó felvirágzásához, az ifjúság e nagy országos építőtelep létrehozásával, válaszolt. A fiatal brigádosok vállalták, hogy ennek a nagyszerű tervnek jelentős részét megvalósítják, hozzájárulnak a folyó új arculatának kialakításához, amelynek partjainál terül el Románia fővárosa. A ciureli gáttól délkeletre, a Malom-tónál 150 hektáros gyűjtőtavat létesítenek, amely vonzó pihenőhely lesz és biztosítja a folyó tisztavíz-tartalékát, védelmezve ugyanakkor a várost az árvíztől. Örömteli lelkesedésben, hogy a hazáért végzett munka nemes hagyományát folytatják, a brigádosjelvénnyel díszített kék egyenruhába öltözött fiatalok kifejezik elhatározásukat, hogy az év végéig több mint 22 millió lej értékű munkálatot végeznek, amely teraszolásban, technológiai utak építésében, az építő-szerelő tevékenységek ipari jellegű termeléséhez szükséges felületek elkészítésében, a következő időszak munkafrontjainak előkészítésében ölt testet, hogy a tevékenység ütemesen, a legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelően zajlódjék. Az erőteljes és lelkesítő hazafias, forradalmi elkötelezettség jegyében az ünnepi gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez. A DIMBOVITA FOLYÓ KOMPLEX RENDEZÉSÉNÉL TEVÉKENYKEDŐ ORSZÁGOS IFJÚSÁGI MUNKATELEP ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ GYŰLÉSÉNEK RÉSZVEVŐI ORSZÁGOS IGÉNYEK (Folytatás az 1. oldalról) zátt álmatlan éjszakákat. Igen, azt kezdettől tudták, hogy kettőzött elektrolízissel kell dolgozniuk, s magát az elektrolitot is fokozott tisztításnak kell előzőleg alávetniük, hogy a meglévő berendezés néhány celláját kell átalakítaniuk erre a célra, a lehető legkevesebb változtatással. Az első eredmények általában már kielégítőek is voltak, azok lettek volna, ha a lerakódott ólom nem keveredik parányi mennyiségben az elektródaként is használt acéllemez atomjaival... Számos kísérlet után a nátriumszulfát hozta meg a várt eredményt, ezzel vonták be az acéllemezeket. Az elektromos vezetőképesség mitsem csökkent, de a szigetelő réteg megtette a magáét, megszűnt az atomcsere, s az ólomrétegek is simán, szennyezettség nélkül váltak le az elektródáról. Apróság, mindössze rájönni volt nehéz, de még így is megérdemli, hogy bekerüljön akár a hazai atomerőművek mostanában kiteljesedő történetébe is! Három újdonságot részleteztünk csupán a kiskapusi Színesfémgyártó Kohászati Vállalatból, persze ugyanígy foglalkozhattunk volna az alaptermékeknek tekintett horgany és ólom mellett nyomokban előforduló számos, más színesfém hasznosításával, a salak- és hamuhegyeket még egyszer „átforgató“ berendezéseikkel is. Utóbbiak átadása a kitűzött határidőkhöz képest némileg késik, nem ártana, ha hátralékos szállítóik — a szatmári Unió nagykárolyi részlege vagy a fogarasi Vegyipari Berendezéseket Gyártó Vállalat — szigorúbban tartaná magát a megrendelt őrlőmalom, szállítószalag-elemek, szivattyúk stb. szerződésekben rögzített szállítási határideihez. Kiragadott mozzanatok egy vállalat „műszaki napirendjéből“, valahol a pillanatkép és a néhány hónapig is frissen üzemi aktualitás között. Miközben az élet, a termelés folyamatosan halad tovább. Czika mérnök mostanában azon töpreng Simion Trifan mesterrel, részlege párttitkárával, miként tehetnék még egyenletesebbé a horganypor finomságát, a granulációt. Miként csíphetnének még le valamit a nem jelentéktelen energiafelhasználásból?... Hogy az eddigi is dollármilliókat megtakarító, importhelyettesítő berendezés működését méginkább kifizetődővé tegyék. Schuster mérnök pedig, aki véletlenül megtudta, hogy a náluk körülményesen redukált, tisztított szíbiumot egyik vásárlójuk ismét csak oxiddá alakítja vissza, most azon töri a fejét, nem lehetne-e egyenesen innen oxidként továbbadni? Ahogy kivételes szakértelmét, s makacs következetességét ismerjük, a válaszra sem kell sokáig várnunk. Lesz itt még téma, készül még újdonság, érdemes lesz erre a „kormosfüstös“ Kiskapusra ezután is visszajárni. SZÁNTOTTAK... (Folytatás az 1. oldalról) név helyett szántott egy hoszszú éjszakán át. Látható eredményeként a mezőgépészek szorgalmának, öt géppel jókora területet vetettek be vasárnap, sűrű sorközzel, saját szaporítású Fundulea búzafajtából Sajnos, a vetéskor szükséges nitrogéntartalmú műtrágya hatodrészével, a foszfortartalmúnak felivel rendelkeztek a perecsenyi termelőszövetkezetben. Kár, mert ebben az egységben különben jobb terméseredményekhez adottak a feltételek. Hétvégi tapasztalataink szerint lehetőség van ahhoz, hogy Perecsenyben rövidesen befejezzék a vetést. Ez nagy nyereség a tavalyi munkához képest, s a betakarítás, valamint a terület felszabadításának üteme is biztosítja a vetéshez a folyamatos munkát, csak felerészben érvényes ez a megállapítás a tanács többi szövetkezetére. Dumitru Ghencean, az Agrit elnöke szerint naponta több mint 200 hektáros ütemmel kellene végezni a vetőszántást, ám a nem zökkenőmentes üzemanyagellátás miatt egyik-másik munkának kedvező napon a előirányzott ütem felét se teljesítették. Következésként ettől is függ a határidő betartása, s nem utolsósorban attól, amiről a helyszínen is intézkedhetünk. A varsoliakhoz hasonlóan a lemaradás pótlásáért több traktort kell munkára állítani, a továbbiakban is éjjel-nappal kell dolgozni, hogy optimális időben teljesítsék a vetési előirányzatot. ÜTEMES BEGYŰJTÉS A TERMÉNY JÓ MINŐSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT IS SZAVATOLJA A növénytermesztési farmokon az őszi betakarítás számtalan részfeladat teljesítésének eredménye. Az értékelést elsősorban hektárok és tonnák segítségével végezzük; a teljesítmény kiszámításakor az a fontos, hogy milyen gyorsan, mennyi terményt takarítottunk be, s ha a tervezett napi ütemet teljesítettük, illetve túlteljesítettük, akkor jól dolgoztunk. Az ilyenszerű munkaelemzés a szervezés eredményességét is jelzi, lehetőséget teremt a munkaerő célszerű kihasználásának felmérésére, a gépesítés hatékonyságának kimutatására. Az említett két mértékegység azért megfelelő teljesítménymutató, mert a betakarítás minden munkaszakaszában hasznosítható. Ez annyira közismert megállapítás, hogy megfogalmazásakor nyomban figyelmeztetjük a szakembert, célunk az általánosan elfogadott értékrendszer minőségi meghatározóit elemezni. Ebben az anyagban tehát nem arra összpontosítunk, hogy a Bihar megyei diószegi mezőgazdasági termelőszövetkezetben, vagy a szomszédos ro- Siori-i mtsz-ben adott időpontig mennyi hektárról takarították be a kukoricát, vagy a cukorrépát, hanem arra, ami a számok mögött van: a munkaminőségre. Az érmelléki gazdaságok aránylag jó talajúak, az átlagtermések is magasak, így a betakarításra fordított munka is sokkal több, mint az aránylag gyengébb hozamokat megvalósító egységekben. Ebből következik, hogy a hektáronként 6—8 tonna kukoricát, vagy 30 tonna cukorrépát betakarító esetében sokkal többet jelent a napi 50, illetve 5 hektáros napi ütem, mint a fele ennyi terményt begyűjtő esetében! A hektárban kifejezett teljesítmény tehát csupán viszonylagos értékelésre ad lehetőséget. Ezért azonnal feltesszük a másik kérdést: naponta mennyi terményt szállított a tárolóhelyekre? A felelet a rakodás és a fuvarozás terén kifejtett erőfeszítésre utal. Minél több a termés, annál nehezebb dolguk van a szállítóknak, de ezt a terhelést minden mezőgazda örömmel vállalja. Nyilvánvaló, hogy amikor összehasonlítunk, a hozamokra is figyelünk, hiszen a gépi betakarítást és a szállítást is ennek megfelelően kell terveznünk és szerveznünk. És amikor az ütemes begyűjtést szavatoljuk, a termény jó minőségének megőrzését is biztosítjuk. Diószegen esős délelőttön jártunk, s ezért a kukoricakombájnokat munkában nem láthattuk, de kihasználásukról a karbantartó műhelyben tájékozódtunk. A CARP—4 típusú gépek aránylag jó szerkesztésűek, s bár mezőgépiparunk ezeknél korszerűbbet is gyárt, megfelelnek a nagyüzemi követelményeknek. Az utánfutókba juttatott szemeskukorica tiszta, s annak ellenére, hogy nagy a nedvességtartalma, fizikai sérülést alig találtunk rajta. Ebből arra következtettünk, hogy a kombájnokat jól beállították, hiszen a nagy nedvességtartalmú kukoricát inkább csövesként kellett volna betakarítaniuk, s hogy mégis szemesként jutott ■ ki a gépből, ez "nagyon ügyes gépkihasználásra vall. A fenti jellemzésből két betakarítási tényezőre következtethettünk: begyűjtés kezdetén még eléggé magas a kukorica nedvességtartalma, a kombájnoknak jó a műszaki állapota. Előbbi tulajdonság negatív következményeit olyképpen védik ki, hogy a terményt közvetlenül a sertéshizlaló komplexumokhoz szállítják és veszteség nélkül hasznosítják, utóbbi pozitív hatását pedig olyképpen értékesítik, hogy minél fokozottabb teljesítmény elérését szorgalmazzák. A kukorícakombájnok tehát,, jól"“karbantartottak. Ezt a műszaki biztonságot elsősorban a főjavítás jó minőségével érték el. Annak ellenére, hogy télen késve kerültek a mezőgépek a műhelybe, a jó munkaszervezés, valamint a mezőgépészek odaadó munkája révén munkaképessé tették a kombájnokat, s most, betakarításkor, nagyobb üzemzavar nélkül dolgozhatnak. Legtöbb gond az indító villanymotorral a meghajtóláncokkal, az akkumulátorokkal volt, de az általános ellenőrzéskor a legkisebb meghibásodást is kijavították. A főjavításból a műhely szakembere mellett a kombájnos is kivette részét, s ez a szervezési megoldás fokozta a felelősséget, szavatolta a jó munkaminőséget. Persze az igyekezet néha szükségmegoldással is társult, a javítás egy-két alkatrész esetében kiegészítést jelentett, s így végül a műhelyben maradt egy gép, amelyet ottjártunkkor próbáltak munkaképessé tenni. Ez a helyzet ismét minőségi vonatkozásokra utal: jó lenne egyenletesebbé tenni az alkatrészelosztást. A betakarítás idején a javítóműhely dolgozói állandó ügyeletet tartanak, értesítésre a mezőn dolgozó kombájnokhoz, egyéb mezőgépekhez mennek és helyben javítanak. Többféle alkatrész felújításával is foglalkoznak, s a kombájnok számára oly fontos akkumulátorokat is karbantartják. Ehhez a műszaki segítséghez hozzáadhatjuk a mozgó műhelyek személyzetének állandó jelenlétét és gyors beavatkozását, amelynek következtében maximális gépkihasználásra számíthatnak. Erre a fokozottabb betakarítási ütemre nagy szükség is van, nemcsak azért, mert a kukorica egy része búzaelővetemény, hanem azért is, hogy a nagy területen termesztett gabonaféle terményét mielőbb biztonságba helyezzék. Persze a gépek mellett a kukoricabetakarításban a község minden dolgozója részt vesz, s ez a tevékenység, tehát a kézi- és a gépi betakarítás összehangolása, a cukorrépa begyűjtésére is jellemző. A diószegi termelőszövetkezetben nagy területen termesztenek cukorrépát, s a termésbecsléskor megállapított hozaik közel 30 tonna hektáronként. Az idei időjárási viszonyokat figyelembe véve, az említett átlagtermés elfogadható, mert se a tavasz, se az ősz nem kedvezett a növények fejlődésének és a szervesanyag-felhalmozásnak. Leginkább az őszi szárazság kedvezőtlen hatása látszik a répagyökereken: aránylag kis méretűek, több az elágazás, nagyobb a 150 grammnál könnyebb gyökerek részaránya, mint a jobb csapadékelosztású években. Ilyen körülmények között a korai betakarítás szükségmegoldás, amelyre a gyár folyamatos üzemeltetése, valamint a búzának szánt vetőágy idejében való elkészítése sarkall Az átvevő és a termelő szeptember hónapra a következő napi ütemben állapodott meg: 5,5 hektárt takarítanak be és 180 tonna cukorrépát szállítanak a rámpára. Tekintettel arra, hogy a begyűjtést géppel és kézzel is végzik, a kiszedés ütemes. A cukorrépaterület 25 százalékán teljes a gépesítés, tehát kombájn takarítja be a terményt. Az átvevőnél a cukorrépát szemlélve, nagyon tisztának találtuk a gépi betakarítású szállítmányt. Az okot keresve, megtudtuk, hogy a kombájn által begyűjtött terményt nem szállítják azonnal az átvevőhöz, hanem előbb a mezőn csomókba rakják, átválogatják, átadásra előkészítik. Ez a többletmunka a termelői igényességre utal, s ugyanakkor a gépi betakarítás tökéletesítésének szükségszerűségére is figyelmeztet. A rogiorii termelőszövetkezetben kézzel takarítják be a répát, s a szállítási grafikonban napi 150 tonna termény átadását irányozták elő. A teljesítmény igen változó, szeptember 11-én például 120 tonnát, 19-én 300 tonnát juttattak a rámpára. Az erőgép vontatta utánfutók mellett az igákkal is fuvaroznak, s ha majd több eszközt tudnak a cukorrépa-szállításhoz irányítani, az átadott mennyiség elérheti a napi 600 tonnát! A termelők azonban egyelőre a meghatározott átadási grafikonhoz igazodnak, egyrészt, mert a répát még nem tanácsos túl nagy csomókba összerakni, másrészt, mert a többi termesztett kultúrnövény betakarítása a legteljesebb mértékben igénybe veszi a szállítási kapacitást. A munkaszervezőknek tehát olyképpen kell a napi munkaprogramot összeállítaniuk, hogy a cukorgyárral szemben vállalt kötelezettségeiknek is eleget tegyenek, de ugyanakkor a többi betakarított terményt is mielőbb a tárolóhelyekre juttassák. A termelt cukorrépa minőségét az átadásra való előkészítés nagymértékben meghatározza. Az átvevőközpontban a mintaelemzés"" eredményeit vizsgálva, a mezőn dolgozók lelkiismeretes munkájára következtethettünk. Az említett két termelőszövetkezettől beszállított termény átlagosan csupán 10—12 százalék idegen anyagot tartalmaz. A mintavétel és az elemzés szakszerű, tehát az adatok is mérvadóak, s azt jelzik, hogy kézi betakarításkor, a répagyökerek átadásra való előkészítésekor hozzáértéssel tisztítják a terményt. A kombájnnal betakarított cukorrépában az idegen anyag 14—15 százalék, ami szintén jó munkaminőségre vall, s amit a már említett kézi átválogatás és tisztítás szavatol Az átvétel és az átadás módjával mindkét fél elégedett, a termelő csupán azért neheztel, hogy az idei száraz ősz miatti gyenge répafejlődés ellenére sem enyhítenek azon az előíráson, miszerint a 150 grammnál kisebb répagyökér idegen anyagnak számít! Idén szeptemberben még aránylag sok volt a fejletlen gyökér, s ez a hektáronként értékesített termény mennyiségét is befolyásolta. Nem lenne hasznos a cukortartalom szerinti átvételt általánosítani? Dr. Csapó I. József BIHAR MEGYEI TAPASZTALATOK EMBEREK AZ ÚTÉRT (Folytatás az 1. oldalról) község lakosai, hanem közelebbi és távolabbi tájakról érkező turisták. Most például Piatra Neamțról, Brassóból, Nagyváráradról, Szatmárról vannak vendégek. Gyergyószentmiklósról naponta jár a busz, gyógyulni vágyókat hoz és visz. Idén nyáron későn melegedett, de így is két hónap alatt több mint 3000 vendéget „fürdettek“. A kereslet már rég túlnőtte az elszállásolási lehetőségeket. A község vezetőségét élénken foglalkoztatja a fürdőfejlesztés gondolata. Jelenleg a 13 házikóban 26 személyt szállásolhatnak el, s ennél jóval többnek biztosíthatnának sátorhelyet. Csakhogy akik ismerik a gyergyói viszonyokat, a hűvös éjszakákat, nem szívesen ütnek tanyát lenge sátorral. A vendégvárás biztosabb módja a kempingházikók lennének, no meg a borvízfürdő adottságait az eddiginél jobban hasznosítható balneológiai felszereltség. Mert hiába az egészségügyi személyzet lelkes hozzáállása, ha eszközhiány miatt csak korlátozott számú kezelést végezhetnek el. Saját erőnkből, de kis támogatással ezt a felmérhetetlen értékű adottságunkat sokszorosan kamatoztathatnánk — mondotta a polgármester. A néptanácsok önálló gazdálkodásának és önálló pénzügyvitelének meggyökereztetése révén, a III. néptanácsi kongresszus határozatai folytán ezt a lehetőséget talán nem is oly sokára kiaknázhatjuk. Egy fejlesztési terv már elindult útjára. Tanácstalan a riporter. Oka pedig Asztalos László, az egészségügyi körzet főorvosa. Januárban elsősorban mint orvost ismertem meg — ez volt délelőtt —, majd mindjárt — délután — mint izzig-vérig sportembert, aki a jégkorong Előre Kupa tornán a palánk mögött úgy szurkolt a remetei hokisoknak, mint kevesen: taktikai-technikai tanácsokból kifogyhatatlanul buzdította győzelemre a gyermekeket, míg a lelátókon fújták a remeteiek. Eszenyőben megérett a sáté... Most pedig — délelőtt — a fürdőben látom viszont, konzultál, szervez, kezel, hogy délután a körzeti rendelőben folytassa ugyanezt, s közben még a másnapi véradó akciót is előkészítse. Eszébe hajló az idő, amikor végre lakásában nyugodtan beszélgethetnénk, de — ilyen a riporter „szerencséje"! — közbeszól a ház körüli munka. Míg kapálni kellene a kertben — példásan rendben tartott konyhákért —, még számba kell venni a tyúkokat, melyik tojt, melyik ette meg a tojását — erre nem sok jó vár a következő vasárnap, Etelka asszony konyhájában! —, aztán elkönyvelni a törzslapokon a hozamot. Öntözni is kellene, mert néhány napja nem esett, a virágok magját megszedni, szelektálni, a jövőre termesztendő alanyokat. S közben ismerős érkezik, megnézné, hogyan is működnek azok a tojatók, amiket csapóajtósan alakított ki Asztalos László, no meg egy füst alatt azt is: a nyúlketrecek lehetnek-e emeletesek? Mi fér még bele egy ember napjába? A zene! Amikor végre leülhetünk, előkerül a hegedű. Pihentetőként egy napi fáradtság után, de egyben gyakorlásként a sorra kerülő fellépéséhez a kultúrban. Nézem a község főorvosát és tanácstalan vagyok: a remetei nyári pillanatokban vajon mit is írok majd róla? Hiszen a községben, annak életében nem csupán orvosként cselekszik azért, hogy testben és lélekben egészséges legyen, maradjon ez a szép település. Ez a törékenynek tűnő ember tehát jól feladta a leckét — melyik is az igazi életeleme: a gyógyítás, a gazdálkodás, a sport, a közügyiség, a zene? Maradjunk abban, semmi se idegen tőle, ami emberi. NAGYÍTÓ ALATT „A munkatermelékenység emelkedése abban jut kifejezésre, hogy csökken az egy termékegység előállítására fordított munkamennyiség, vagy — ami ugyanaz — változatlan mennyiségű munkaráfordítás mellett növekszik az előállított termékek mennyisége. (Meghatározás egy tankönyvben.) Másfél évtizeddel ezeelőtt a nagybányai Zazar lakónegyedben elkészült az első betonelemes, négyemeletes, negyven lakosztályt magába foglaló épület. Ha emlékezetem nem csal, közel hat hónap után adták át az építőre. Úgy tűnt, csigalassúsággal dolgoznak. Hiányzott a megfelelő tapasztalat. Azóta az ilyen típusú lakások ezrei készültek el. Mert kellett a lakás. A munkatermelékenység pedig az építőipar egyik legfontosabb tervmutatója lett. Az évről évre növekvő tervfeladatoknak elsősorban a termelékenység fokozásával kellett és lehetett eleget tenni. Az első „betontömbháznál" még csak huszonöt előregyártott elemtípusból dolgoztak. Napjainkban kétszázötvenből. A termelőtevékenység NEMCSAK A / // AZ EPÍTO... komplexitásának növekedésével a munkatermelékenységet meghatározó tényezők száma is szaporodott. Egyre nehezebbé vált a lépéstartás. Gébei Tibor, a Máramaros megyei építő-szerelő fővállalkozás mérnöke, aki hosszú évek óta foglalkozik a kérdéssel, a fékező, nehézségeket okozó problémákról beszél. Magyarázatából kiderül, hogy az építőtelepeken dolgozók munkája nemcsak szorgalmuktól függ, hanem például a szükséges anyagok szállításától is. Attól, hogy a külső felületükön gyárilag finiszált nagymannákra szokszor várni kell, mert a speciálisan kiképzett utánfutós 12—20 tonnás kapacitású teherautók egyszerre csak két ilyen betonelemet tudnak szállítani. A dolgok eredőjét a munkatelepi szervezésben kell keresni. Az ideális az lenne, ha a munkát az utasó építésével kezdhetnék. Erre azonban sok helyen nincs mód, mert a víz-, a hő- és más vezetékeket megfelelő dokumentációk hiányában rendszerint a lakás elkészülte után fektetik le, így az anyagszállító járművek esős időjárás esetén tengelyig dagasztják a sarat, naponta háromszor-négyszer fordulhatnak, holott ennek duplájára lenne szükség. Sokkal kedvezőbb lenne a helyzet, ha a kellő rajzokat az építő idejében, még a munka megkezdése előtt kézhez kapná. Megoldására váró feladat a nem pannós szerkezeteknél az egyes munkafázisok és az anyagmozgatás gépesítése. Egy felmérés szerint lakosztályonként 110—120 tonna anyagot kell megmozgatni. Ennek 70 százalékát a szerkezeti szereléskor végzik, a többit a finiszálásnál A nagy kapacitású felszerelések — például a toronydaruk — a szerelésnél dolgoznak. Az építőanyag 30 százalékát tehát leginkább még mindig vederrel, targoncával szállítják... A szakemberek most tanulmányozzák olyan technológiák kidolgozását, amelyek lehetővé teszik, hogy a finiszálóknak ne kelljen belső falakat építeni, vakolni, padló alatti szigetelést végezni, fűtőtesteket stb. szerelni. Ily módon a szerkezeti szerelés komplexebbé, termelékenyebbé válik, s elejét lehet venni annak is, hogy a víz-, hő-, és villanyvezetékek beszerelésekor törni kelljen a falat. A munkatermelékenység növelésének egyik előfeltétele tehát az építkezések további iparosítása. Az 1985-re, valamint a következő tervidőszakra vonatkozó tervek megszabják az előregyártott és finiszált betonelemekből történő építkezések hathatós növekedését. 1990-ig ezek részaránya és az ebből származó munkatermelékenységnek a jelenleginél kétszer nagyobbnak kell lennie. Az építkezések iparosítása, egyre több munkafázis házgyári elvégzése ilyenformán teheti lehetővé a termelékenyebb munkát... Ez azonban nemcsak az építő termelő tevékenységétől függ, hanem valamennyi érdekelt tényező — tervező, megrendelő, szállító — szoros együttműködésétől is. Rácz Albert