Romániai Magyar Szó, 1994. október (6. évfolyam, 1454-1479. szám)
1994-10-01 / 1454-1455. szám
Déryné vágya volt egy szép közös ház, ahol a színészek együtt lehetnek, amikor nincsenek a színpadon. Ez a gondolat hozta létre később - Gobbi Hilda áldozatos munkájával - a Bajor Gizi Színészmúzeumot, az elhalt művésznő villájában. Képletesen bár, de egy lexikon is amolyan közös „ház”, ezúttal „Színház”, ahol együtt vannak a régi és új pályatársak, a tegnapi és mái játszók békességben, minden rivalizálás nélkül. Együtt a sok Rómeó és Júlia, az Ádámok és Évák; Lear királyok, Bánkok, Cyranók és Hamletek; Gertrudisok, Medeák, Szent Johannák és Csárdáskirálynők; Botcsinálta doktorok meg Képzelt betegek; Kaméliás hölgyek és Néma leventék; Kamnyónék, Warrennék, Amerikai Elektrák vagy Stuart Máriák; Csongorok és Tündék; János vitézek és Háry Jánosok; Nyilas Misik, Ludas Matyik... apródok és ajtónállók... a pálya minden rendű-rangú beosztottjai, a Nagyérdemű okítói és szórakoztatói, egyszóval a Színészek. IMDM Az idei Színházi Világnapon (március 27) látott napvilágot és azóta már minden színházhoz eljutott - határokon belül és kívül - az új Magyar Színművészeti Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994). A régiók színházai a kisvárdai találkozón kapták meg ajándékba, de szabadárus forgalmazásban is kapható volt néhány könyvesboltban. mint säassz A szemnek és szívnek egyaránt szép kiadvány néhány hibájáról, elírásáról itt ne beszéljünk. Ünneprontás lenne. Végül is nem csekély munkába került összehozni két évszázad anyagából, korábbi lexikonokból, évkönyvekből és egyebekből a szerteágazó, összekuszált pályaképeket, hiszen nemcsak az Anyanemzet, de - ezúttal, első ízben - a határokon túli magyar színházak művészei, rendezői, színházvezetői is helyet kaptak a lexikonban. Ami megint csak változás az előbbi lexikonokhoz képest, ezúttal az operaénekesek, balett-táncosok, pódiumművészek is képviselve vannak a kötetben. A legtávolabbi időből visszatekintő arc, a legrégebbi pályakép Kelemen László (sz. 1762) színész, színházszervező és színigazgatóé, akinek nevéhez fűződik az első hivatásos magyar nyelvű színielőadás 1790. október 25-én a budai Várszínházból (Igazházi vagyis a polgármester). Mellé lép a múltból - de nem a feledés homályából - az erdélyi színjátszás közismert alakja, a színész-rendező-igazgató Kótsi Patkó János (sz. 1763), aki az első kolozsvári színielőadás résztvevője volt a Rhédey házban, 1792. december 17-én (Titkos ellenkezés vagy Köleséri). Körülöttük rajzanak a többiek, A-tól Z-ig, élők és holtak, kivéve azok, akik már el- vagy kifelejtődtek. A lexikont 24 oldalnyi színes képanyag díszíti. Szép olajportrékat látni neves régi színészekről, mint pl. Moór Anna az első várszínházi előadás szereplője, id. Lendvay Márton Nagybánya híres szülötte, Odry Árpád, a kiváló Shakespeare színész, Gombaszögi Frida, a modern játékstílus egyik első képviselője stb. Néhány különleges kosztüm, majd hagyományos és modern díszlettervek színezik az oldalakat, legrégebbi közülük egy nagyon kifejező Bolygó hollandi (Wagner) háttér 1888-ból (Spahnraft Ágoston terve), legfrissebb egy jól bejárható tágas színpadtér Csehov Platonovjához 1990-ből (Antal Csaba terve). Két Csongor és Tünde díszlet között választhatunk, előbbit Upor Tibor tervezte (1932), utóbbit Varga Mátyás(1946). Végül három oldalon tizenkét színházi plakát kínálja a változatos mondandót Blaha Lujza felléptétől, Spíró György Csirkefej c. drámájáig. A lexikon legfiatalabb „lakója” egy felvidéki színész, Boldoghy Olivér, a komáromi Jókai Színház tagja (sz. 1970, dimplomázott 1992). A többiek, a hasonkorúak, vagy fiatalabbak már csak a XXI. században kaphatnak helyet egy majdani új, közös „házban”. KUDELASZ ILDIKÓ DANCS ARTUR Juliska néni mégis a metmybe megy... Nem jön, hogy elhiggyem, hogy Juliska néni boszorkány volt. Ezt nagyanyám állította sziklaszilárd meggyőződéssel, valahányszor nyelvére jött. Pedig nem volt fekete mágusmacskája sem, csak Saffranek látogatta olykor, de ő is csak foltokban volt fekete, és különben meg az állatorvosok macskája volt, csak olyasféle megfontolásból keveredett Juliska néni portájára, hogy a halni tett töltött káposztát elköltse, meg hogy valamelyest visszafogja a roppant egérszaporulatot, mely az egész udvar jogos aggodalmát vívta ki. Nagyanyám is csak onnan tudta, hogy boszorkány Juliska néni, hogy asszonyok jártak hozzá kuruzsoltatni meg ilyesmi. Mi utána is jártunk. Az állatorvosoknál nagy lexikonok sorakoztak a polcon, és Emesével kistudéroztuk hogy kedd és péntek az igazi boszorkánynapok. Egy péntek este, mikor hazafelé ballagott, meg is kérdeztük, hogy miért nem ment seprűvel a boszorkabálba, de szerencsére nagyothallott, bár nagyanyám szerint nem volt siker, csak borzasztóan huncut és minden hájjal megkent hétemeletes vén kanca. Mert azt is megtudtuk, hogy hét férjet is elnyűtt - akkoriban tartott a nyolcadiknál, de ebből, alkalomtól függően, mindig letagadott kettőt-hármat. A hatvanas évei derekát taposta, mikor András bácsi elkezdett hozzá járogatni, majd egy idő után ott is aludt. Pedig András bácsi vagyonos ember hírében állt, mégse sokat habozott odaköltözni Juliska néni orrfacsaróan büdös sufnijába. Nagyanyám szerint őt is megvarázsolta a vénasszony, hogy a pénzt kijátssza tőle. Értett is Juliska néni a pénzügyekhez, hamarosan saját nevére írt betétszámlája volt, és cserébe naponta főzte a lucskost András bácsinak, aki rendesen eljárt Decebalba dolgozni. Eleget mondta is nagyanyám, hogy igyeljék András bácsi, emet is szidta, és sopánkodott elégszer, hogy „szedres" Julinak Visszás a lánykori neve, márpedig ilyen még az ő a famíliájában nem is hallatott. Mégis haláláig tartott ki mellette. Minden csatározás ellenére, Juliska néni szívesen és szorgalmasan bejárt hozzánk nézni a tévét, meg hogy mit főz nagyanyám. Igazán csak a bűnügyi filmeket szerette, főleg Derricket, de mindig átaludta őket, csak az adás végén ébredt fel, és olyankor nagyanyám elmesélte neki a filmet, mert azt nagyon szerette. De ha netán unta, azt mondta, hogy menjen maga a nehézségbe, ha olyan béka, és csak azért se mondta el a filmet. Egyszer állítólag rontást küldött ránk, akkor nagyanyám egy kést és egy villát tűzött az ajtóra, hogy az ördögöt keresztanyám kedvéért elűzze a háztól, de Juliska néninek nem szólt, így továbbra is bejárt hozzánk. Személy szerint rám sohasem haragudott, meg a többi gyerekre sem igazán, csak azt nem szerette, ha az ajtaja előtt visítunk, és főleg morgott, hogy az állatorvosoknak nemcsak a macs(Folytatása a b. oldalon) Negyvenezer török áll Graz alatt• Ismeretlen Zrínyi-leveleket találtak A grazi Landesarchiv Militaria levéltári részlegében eddig föltáratlan magyar iratanyagra bukkant dr. Kovács József László, a miskolci egyetem tanára. A talált Zrínyi-levelek és más érdekes 17. századi dokumentumok földolgozása még sok időt vesz igénybe, s az eredmény tudományos lapokban lát majd napvilágot. Ezúttal inkább csak a „fölfedezés" körülményeiről beszélgettünk a miskolci irodalomtörténésszel. - Milyen tudományos értékkel bír az eddig ismeretlen Zrínyi-levelek felfedezése? - Ezekben a levelekben nincs szenzációs újdonság, inkább a lelőhely megtalálása érdemel figyelmet, azt ugyanis eddig senki sem tudta, hogy ilyen óriási magyar anyag van Grazban. Eddig minden magyar filosz Bécsbe járt kutatni, mintha elfelejtették volna, hogy a Habsburg-birodalom tartományi rendszerű volt, ami azt jelenti, hogy például Alsó-Ausztriának éppúgy volt titkos tanácsa és haditanácsa, mint Bécsnek. - Eléggé kézenfekvő, hogyhogy erre senki sem gondolt? - Engem is a véletlen vezetett nyomra. A mindentudó Takács Sándor írt egy cikket 1922-ben a magyar huszárok grazi tartózkodásáról. Ebben a cikkben van egy mondat arról, hogy kiadatlan főúri levelek vannak Grazban a hatalmas Militaria-iratkötegekben. Ez a mondat piszkált föl, elmentem Grazba, hogy megszondázzam az anyagot. - Ez mit jelent? Találomra belenéz pár poros iratkötegbe? Egy laboratóriumi trükkel kezdtem. Vegyünk egy magyar főurat, akinek arrafelé vannak a birtokai, hívják az illetőt Zrínyi Miklósnak, akiről tudjuk, hogy 1637-ben keletkeznek az A levél kelt 1661. július 4-én, amelyben Leslie tábornok, Warassdin parancsnoka följelenti Zrínyit az udvarnál, hogy várépítésbe kezdett Zrínyiújváros első iratai, mert 17 éves korától benne van a közéletben. Találtam is mindjárt egy levelet 1641-ből, melyben Lethenbergh városának hadimentességet ad 150 aranyforintért. A feladat innen már egyszerű: 1641-től 1664-ig módszeresen át kell nézni a titkos tanácsi és haditanácsi jelentéseket. - Ez hány kiló? - Több száz folyóméter iratanyagról van szó. Megkönnyíti azonban a kutatást, hogy ezek az iratok a haditanács „titkosszolgálatának" jelentései és levélmásolatai arról, mit ír Zrínyi, és mit írnak Zrínyinek. Ráadásul aláhúzzák benne a fontos neveket és szavakat, hogy megkönnyítsék a felhasználók dolgát. Ez segíti a kutatókat is. - Ön milyen leveleket, dokumentumokat talált? - Kifénymásoltam öt-hat Zrínyi-levelet, ezekben Zrínyi többnyire kér valamit az udvartól - fegyvert, katonát, hadifölszereléseket -, kezdetben Csáktornyának, később Zrínyiújvárnak, aztán a „rákháton" érkező segítséget állandóan sürgeti. A neki szóló levelekben pedig olyasmik vannak, hogy például a megijedt grazi polgárok írnak neki: mit csináljunk, bán úr, úgy hírlik, 40 ezer török áll Graz alatt. Vagy: X. Y. hadiszállító kéri, katonai posztószállítmányát a bán engedje át. Egyébként megtaláltam azokat a leltárakat, melyekben föl van sorolva, mivel ostromolják Kanizsát ’64 tavaszán. Ez a hadtörténet számára fontos adalék lehet, eddig ugyanis ilyen teljes jegyzékeket nem ismertünk. Most már tudjuk, hány 25 fontos, hány 80 fontos ágyúgolyót adott az ostromhoz a grazi haditanács, hány csatakígyót, mennyi ágyút stb. Egyszóval Grazban talált egy magyar szempontból lényegében feltáratlan levéltári irattömeget. Jelenlegi ismeretei szerint mi derülhet ki ebből? A grazi levéltár nemcsak abban különbözik a bécsitől, hogy itt magyar szem nem látta hatalmas anyag van, hanem abban is, hogy a bécsi haditanács iratanyagában selejteztek, s többnyire csak az iktatókönyvek vannak meg, míg itt nem selejteztek, itt maguk az iratok is megtalálhatók. Különös fontosságú, hogy itt Zrínyi-anyag van, ami sokkal ritkább, mint más főúri családoké. A Zrínyi-levéltár nagy része ugyanis 1670-ben, Zrínyi Péter elfogatása után megsemmisült. Itt vannak Batthyány Ferencnek, Zrínyi Miklós nevelőapjának iratai 1605-től, itt vannak Batthyány Boldizsárnak, a híres németújvári humanistának, alkimistának az iratai, továbbá fiának, Ádámnak, akinek érdekes a rangja: ő volt a Kanizsával szembevetett hadak főkapitánya... Szóval kimeríthetetlen kincsesbánya. - Megváltoztathatja ez az ismert Zrínyi-képet? - Nem hiszem, de egy-egy új vonással árnyalhatja a portrét. Zrínyi Miklós életének sok ismeretlen mozzanata van, ezek közül jó néhányra fény derülhet. Van például egy titokzatos hadmérnök, akit Zrínyi 1657-ben emleget egy hadtudományi eszmefuttatásában. Kovács Sándor Iván, a jeles Zrínyi-kutató Wassenhoven holland hadmérnököt gyanítja mögötte, akitől negyven-ötven iratom is van. Vagy van például egy Trautmanstorff nevű főnemes. Följelenti Zrínyit, aki akkor légrádi főkapitány, hogy nincs otthon, mert valahol Olaszországban tekereg. Ebből a följelentésből máris tudomást szerzünk egy olyan itáliai útjáról, amelyről eddig senki sem tudott. - Megvan a kincsesbánya, mi a következő lépés? - Miskolcon az egyetemen van egy kis hallgatói csoportom, melynek tagjai már tudnak 16-17. századi német kéziratot olvasni. Velük szeretnék jövő nyáron kimenni Grazba: dolgozni és tanulni. De ez még mindig kevés. Ide kutatócsoportok kellenének. Rengeteg munkát adna ez az anyag életrajztörténészeknek és különösen a hadtörténészeknek. Rekonstruálni lehetne - ha részlegesen is - a Zrínyi-levéltárat, elkészülhetne egy Zrínyi-levelezés-kötet, és előbb-utóbb a még mindig hiányzó omniázium, a Zrínyiösszkiadás. SZÁLE LÁSZLÓ (Magyar Hírlap) BÁLINT TIBOR MESÉL Az erdélyi magyar irodalom élő klasszikusa nem csak a papír előtt, hanem társaságban is lenyűgöző előadó. SZÉKELY SÁNDOR képriportja (amit a b. és c. oldalakon folytatunk) hivatalos rendezvény szünetében örökítette meg prózaírónkat Szonátán, 1991-ben. ■ ''I -• -Jr- .v N’M ■ jSurly.« ÍlACZKÓ VASS RÓBERT Bíró Gábornak bizonytalanságaidból ingyen hogyha osztanál ronthatatlanságaidbá olcsón hogyha osztanál gondozatlanságaidra árnyékot ha öntenél boldogtalanságaidra ólomként ha ömlenél rejthetetlenségeidre függönyt hogyha festenél engedetlenségeidből sírva ha kifestenél tehetetlenségeidnek ösztönét ha irtanád ha osztanál ha osztanál ha öntenél ha ömlenél ha festenél ha festenél ha írtánál én azt a házat ■ sohase hittem nem meséit eddig senki sem róla betömném száját anyám ha volna felőle bármit ha szól előttem én azt a házat sohase hittem fehér falának varázsa dermeszt lelkemben jégből virágot termeszt fehér falának ablaka sincsen K én azt a házat sohase hittem padlója csillog nyirkos a könnytől megvakulsz benne a gyertyafénytől s a félelemtől elolvad minden én azt a házat sohase hittem nem hitte senki kezdettől fogva benne az élet régóta fogyva csattan egy ajtó tompán mögöttem Jövő heti szabad szombat mellékletünkben olvashatják: Botár Backn Vas* Róbert, Nag* tmmm- A vargy; mmm Mintha valaki csoszogna, szöszmötölne (mi történt egy fufókongresszuson?)