Romániai Magyar Szó, 1995. május (7. évfolyam, 1647-1676. szám)
1995-05-02 / 1647. szám
ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP BUKAREST • ÚJ SOROZAT 1647. szám • 1995. május 2., kedd •Ára: 250 lej . Egy bejelentett konfliktus erőszakos társadalmi konfliktusokat, természetüktől függetlenül, épp oly nehéz előre jelezni, akár a földrengéseket. Valószínű azért is, mert a feszültségek nem egyszerre keletkeznek, hanem időben gyűlnek fel, hogy a kritikus szint elérésének pillanatában robbanáshoz vezessenek. A két jelenség között azonban csak hasonlóság létezik, azonosság nem, hiszen míg a földkéregben működő erők az ember számára ellenőrizhetetlenek, addig a társadalmiak, legalábbis részben, irányíthatóak, fékezhetőek, felgyorsíthatóak, hogy ne mondjam, manipulálhatóak. Mi több, mesterségesen kiprovokálhatóak is. Főleg egy olyan társadalomban, ahol a hatalom egész létét éppen a különböző természetű konfliktusok fenntartására, apróbb és nagyobb diverziókra építi. Ilyen esetben pedig az, aki figyelemmel követi a kisebb „rengéseket”, majdhogynem heti, napi pontossággal meg tudja jósolni a „főrengés” bekövetkezésének pillanatát. Ne tekintse tehát senki okoskodásnak, amolyan háború után sok a vitéznek, ha le merem írni azt, hogy lényegében napok óta aggódó tekintettel követek minden olyan hírt, ami a Csángóföldről érkezik, illetve, ami a csángómagyarokkal kapcsolatos. Különösen csütörtökön kerített igazán hatalmába a rossz érzés, amikor a fővárosi lapokat forgatva, kettőben is igen furcsa hangvételű, provokatívan hangzó című, fenyegető kijelentéseket tartalmazó cikkekre bukkantam. Amolyan Marosvásárhely előtti hangulatot árasztott mindkettő, kardcsörtetéssel, hazafiaskodó harsonaszóval és minden egyébbel, amivel tájékozatlan embereket szítani lehet. „Az RMDSZ terjeszke A horvát hadsereg megtá madta Nyugat-Szlavóniát (Belgrád/MTI) • A horvát hadsereg hétfőn hajnalban támadást indított a krajinai szerbek ellenőrzése alatt lévő Nyugat- Szlavónia ellen. A Tanjug jelentése szerint a horvát erők reggel hat órakor aknatámadást indítottak az Omanovactól Jasenovacig tartó frontszakaszon, majd gyalogsággal is támadták a szerb erőket. A hadműveletben részt vevő egységek létszámáról egyelőre nem érkezett jelentés. A szerb közlemények szerint a krajinai hadsereg felvette a harcot a horvát erők ellen. Knini értesülések szerint a krajinai szerbek már több napja észlelték, hogy a horvát hadsereg jelentős erőket von össze a térségben, s erről beszámolt a térségben állomásozó ENSZ-erők illetékeseinek is. Román diplomata a románmagyar viszonyról (Zilah/fejér) • Románia svájci nagykövete, Iosif Boda szülőföldjére hazalátogatva hosszabb interjút adott a Zilahon megjelenő Graiul Salajului c. napilapnak. A diplomata szerint a világnak azon a részén, ahol Románia is elhelyezkedik, a demokrácia, az egyén gazdasági függetlensége és a méltó élet feliratú vonat évszázadonként két-három alkalomnál többször nem jár. Ha nem sikerül rá felülnünk,, harminc-ötven esztendőt várakozhatunk még, egymást hibáztatva. Hangsúlyozva, hogy nem az intézmény nevében beszél, hanem saját véleményét mondja, jelentette ki: „Románia egyetlen esélye az európai struktúrákba integráló intelligens politika kidolgozása’’, amihez nem elegendő a politikai akarat kinyilvánítása, „konkrét, pontos törvényhozási, gazdasági és más intézkedések szükségesek az európai közösségek paraméterei eléréséhez". Ezért is tartja fontosnak az Európa Tanács törvényeinek gyors ratifikálását, Romániát ugyanis az idő és saját érdekei kötelezik, hogy szomszédaival és nemcsak velük kétoldalú szerződésekről tárgyaljon, a NATO- hoz és az EU-hoz csatlakozni szándékozók számára ez a nyugati partnerektől megszabott feltétel, s ilyen értelemben fontos Románia és Magyarország viszonyának normalizálása, a kétoldalú szerződés megkötése, ugyanakkor „a két országnak a drámaiságot sem nélkülöző történelmi kapcsolatában, a romániai román-magyar kapcsolatokban erős elhatározás kell az érzelmek, szenvedélyek megfékezéséhez, zárójelbe tevéséhez”, s az államközi kapcsolatok normalizálását, az interetnikus kapcsolatokban az enyhülést feltételek nélkül kell megoldani, ugyanakkor a kétoldalú szerződés megkötésére nem azért van szükség, mert ezt mások kényszerítik ki, hanem erre mindkét népnek szüksége van. A nagykövet saját véleménye kifejtésekor utalt az európai közösségnek gondot okozó török-görög viszonyra, s felhívta a figyelmet arra a realitásra, miszerint a románmagyar viszony nem volt súlyosabb, komplexebb, mint a francia-német viszony, kiegyezésük napjainkban az állami és emberi kapcsolatokban példaértékű. dik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban” címezi az egységpárt sajtóértekezletéről beszámoló cikkét Silviu Achim, az Adevarul „RMDSZ-szakértője”. „Az RMDSZ szemet vetett a moldovai csángókra” - szól a replika a Cronica románc hasábjairól, amely teljes terjedelmében közzé teszi Emil Gopea tanár, a Dr. Iosif P.M. Pál Keresztény-erkölcsi Liga elnökének levelét Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető alelnökéhez. Az ürügyet mindekettőre egy március végi esemény szolgáltatta, mégpedig a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének megbeszélése, amikor Bákóban Erőss Péter Nem ~s hagy tat «ottjnuútak ........................................................................ elnökletével és Kötő József jelenlétében 15 részpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsényi, bogdánfalvi és forrófalvi magyarcsángó eldöntötte, hogy a szövetséget (MCSMSZ) a közösség legitim képviselőjének ismerik el, és kérik felvételét az RMDSZ társult szervezeteinek sorába, illetve kiterjesztik az addig csak Kovászna és Hargita megyében aktív szervezet tevékenységét Moldovára is. A hír láthatóan nem nyerte el a román szélsőséges pártok tetszését, s ha azon nyomban nem is indult meg a támadás, az nem is késett sokat. Az említett cikkeket újra olvasva, a napnál is világosabb volt, hogy bizonyos szélsőséges román körök készek ismét feleleveníteni azt az egyoldalú „vitát”, amelynek N.C., illetve Adrian Paunescu főszerkesztősége idején, a hírhedt Flacára adott helyet, s amelynek során „tudományos" érvekkel azt próbálták bizonyítani: a csángóságnak semmi köze a magyarsághoz, illetve azok egy része elmagyarosított román. Sajnos, az „érvek" jelentős részét a moldvai katolikus egyház szállította akkor és szállítja azóta is, hiszen készakarva keltett és kelt zűrzavart azzal, hogy egyenlőségi jelet tesz minden moldvai katolikus és a katolikus csángó közé. Azt ugyanis senki sem állította, hogy minden moldvai katolikus csángó, de azt igen és joggal, hogy a katolikus csángók kimutathatóan székelymagyar eredetűek, és a környezet erőteljes és mesterséges asszimilációjának voltak és vannak kitéve. Az „elvi" vitán és síkon túl, a két cikkben volt valami „plusz” is. Mégpedig jó adag fenyegetés, egy „várható" konfliktus bejelentése. Mint a következő például: „Úgy vélvén, hogy ezekkel az akciókkal feszültségeket gerjesztenek egy olyan övezet lakosai között, melyet eddig elkerültek az etnikai vagy vallási vajúdások, az RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez fordult néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) káborkodó budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" Erre tesz rá egy lapáttal Emil Gopa, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, és levelében ajánlja: április 29-e és ahelyett, hogy a „hátsó ajtón” érkezzenek, jöjjön el az RMDSZ május 7-én, a második világháború befejeztének 50. évfordulójára rendezendő ünnepségekre, ahol meggyőződhetnek arról: „mi, moldvai csángók románokként élünk.” Erre már aligha kerül sor. Hiszen szombaton felbőszített tömeg várta a MCSMSZ küldöttségét Klézsa határában „Románok vagyunk” felirattal és ...bottal. Az akciót a Denise nevezetű polgármester vezette, a háttérben pedig ott állt Marcel Moldoveanu nagyromániás képviselő. GYARMATH JÁNOS Az Országos Audiovizuális Tanács alapvető jogokba tenyerel (AMSZ • p.i.) Az Audiovizuális Országos Tanács (CNA) március 28-án keltezett 33-as számú, 15 paragrafusos határozata több olyan kitételt tartalmaz, melyek sértik a piacgazdaság szabályait, a polgárok szabad tájékozódáshoz való jogát és a sugárzási engedéllyel rendelkező kábeltelevíziós társaságok törvényes érdekeit. A kolozsvári székhelyű hivatásos kábelközvetítők egyesülete (Asociatia Profesionala Române de Comunicatii prin Cablu) nevében Mircea Suciu ügyvezető elnök április 18-i keltezéssel memóriumot intézett a Titus Raveica professzor által vezetett tanácshoz, amelyben elsősorban a 33-as újkeletű határozat 1,3 és 11-es paragrafusaival kapcsolatban fogalmazzák meg kifogásaikat. Az 1-es paragrafus értelmében, a 48/1992-es audiovizuális törvény 21-es paragrafusa szellemében „a sugárzási engedéllyel rendelkező kábeltelevíziós társaságok kötelesek a Román Televíziós Társaság (Societatea Romana de Televiziune) programjait átvenni, sőt minden olyan engedélyezett helyi adó műsorát is, amely naponta minimum hat órát sugároz egyvégtében, azok kivételével, amelyek pénzt kérnének e szolgáltatásért. A hivatásos kábelközvetítők egyesülete szerint ez ellentmond az Alkotmány 31. paragrafusa 1 -es bekezdésének, amely garantálja a polgárok szabad tájékozódási jogát, s amelyet senkinek sem áll jogában „megszorítani”, feltételekhez kötni. Az audiovizuális törvény 22-es paragrafusának 91 -es szakasza értelmében a CNA-nak figyelembe kell vennie a vélemények különbözőségét, de ezt semmi esetre sem teheti egyes programok sugárzásának kötelezővé tételével. Ami nem egyéb, mint közvetett cenzúra. A 33-as határozat olyan protekcionizmust gerjeszt, amely súlyos ellentmondásban van a szabadverseny szabályaival. Különben is a CNA alapszabályzatában pontosan rögzítve van, hogy annak csak ajánlási szerepe lehet a pluralizmus megvalósításában, és semmiképp sem hozhat korlátozó intézkedéseket a sugárzási engedéllyel rendelkező kábeltelevíziós társaságokkal kapcsolatban. A 3-as szakasz szerint pedig az átvett programok filmekből, szórakoztató, tudományos és kulturális műsorokból, valamint rajzfilmekből válogathatók, és az egy társaságtól átvett program nem haladhatja meg a heti sugárzási idő 20%-át. Meghatározván, hogy mit lehet átvenni, a CNA tulajdonképpen egyféle cenzúrát gyakorol, amellyel semmi esetre sem biztosítható a kínálat változatossága, a monopolhelyzetre törekvés megakadályozása. A monopolt különben éppen a határozathozatal központosítása teremti meg. A 11-es szakasz értelmében a havi bérletek és szolgáltatások összege nem módosítható saját programok vagy beruházások megvalósítása céljából. Ha Románia gazdasága valóban piacgazdaság, ahogyan azt Alkotmányunk 134. szakaszának 1-es bekezdése is szentesíti, akkor az árakat és a díjszabásokat a piac alakítja és nem bizonyos szervezetek adminisztratív intézkedései - szögezi le végezetül a hivatásos kábelközvetítők egyesülete memóriuma. A március 28-án keltezett határozat az elfogadásától számított 60 napon belül fog életbe lépni, amely pillanattól a CNA 78/20.05 1993-as, illetve a 116/27. 12. 1994-es határozatai hatályukat veszítik. Kérdés: figyelembe veszi-e valaki az érintettek kifogásait, jogos sérelmeit? Bért®néni Az édesanya, aki annak idején így szólt fiához: „írhatnál rólunk is valami könyvet (...) tanúskodásképpen egyről és másról, ami megesett velünk” - nincs többé az élők sorában. Akkor és ott, a pusztakamarási családi ház udvarán, a cöveklábú asztalnál, mely télben-nyárban, esőben-hóban mindig az otthoniasság kedves ajándékaival várta haza a hozzátartozókat, idősb. Sütő Andrásné született Székely Berta - egy felejthetetlen erdélyi magyar könyv ihletője és „főszereplője” - mintegy megelőlegezett házi honoráriumként könnyű álmot ígért nagyra nőtt gyermekének, ha az tolla erejével teljesíti a szívbéli óhajt. Azóta jócskán megszaporodtak a rólunk tanúskodó, gondjainkban fogant művek, melyeknek lapjain heródesi napjaink és éveink fölzaklató való megpihent ságéról vallott folyamatosan, konok igazságkereséssel az édesanyai kérelem nyomjelzéséhez igazodó szerző, Sütő András , Berta néni pedig örökre megpihent. Életének kilencvenegyedik esztendejében ereszkedett alá férje mellé a kamarási domboldalon a temető agyagos földjébe, hogy többé soha el ne szakadjanak egymástól. Áprilisi zápor kerekedett hirtelen, aztán vigasztalásunkra kisütött a nap, amikor a kamarási Magyar ucában immáron elárvult Sütő-portán körülálltuk Berta néni koporsóját. A népes család egybegyűlt tagjai - fiúk, menyek, unokák, sógorok, sógornők - némán vigyázták nyugodalmát. Végtisztességet tenni eljöttek ide, őhozzá, búcsút venni tőle a megfogyatkozott mezőségi kisközösségből mindazok, akik ismerték és szerették: meglett korú asszonyok és férfiak, sorstársak, szomszédok - nem kevesen. Közéjük vegyülve ott voltak s imádkoztak a helybeli románok is többen - békességes lélekkel. És a távolabbi helységekből érkezett ismerősök, jó barátok, tisztelők. Négy református lelkész szolgált. Az utcától két egyenruhás fiatalember figyelte,ami megy végbe (ismét) e ház táján... Holott csak annyit történt, hogy bevégeztetett egy nehéz, példás asszonyi élet. A kamarási temetőben, épp a Sütőcsalád sírja tőszomszédságában található az egykori tatárdúlás emlékoszlopa. Midőn véget ért a szertartás és az utolsó rögök is rágurultak a sírhalomra, megközelítettem s próbáltam kibetűzni a rajta lévő, elmosódott feliratot. De enélkül is tudom: múltbeli szörnyű vérengzés színhelyén emelték a kései utódok. Templom állt valaha ezen a helyen; falai közé menekült s benne veszett oda a falu magyar népének színe-java. Egyfajta korabeli „etnikai tisztogatás" ment végbe itt is. Amikor András bácsi élete alkonyán író fiával felballagott a hegyre, s körültapogatta a zömök oszlopot, az olvasható emlékezés szerint csak ennyit szólott: „Alattunk a lemészárolt gyülekezet". Lemészárolt, megtizedelt, szétszórt gyülekezetek fölött tapossuk az anyaföldet sokfelé a Mezőség kopár domboldalain. (és nem csak errefelé.) De a megmaradottak kicsiny serege élni kíván, s hittel énekli a zsoltárt: „Te benned bíztunk eleitől fogva". Ide, a tántoríthatatlan bizakodók és álommelengetők rendjébe tartozott Berta néni is, aki most már a pusztakamarási Tatárkő közelében pihen a közös sír mélyén idők végezetéig. Nyugodjék csendesen! NAGYPÁL A Karikás szeműek - utolsó rész □ Divatba jött a helyhatósági problémakör □ Fenyőcsemeték és bronzos az elnöknek Q 90 gépelt sorban az RMDSZ elnökjelöltjeivel (Természetesen névsor szerint.) Ma: BORBÉLY IMRE Cl Elhunyt, aki nemrég még könnyű álmot ígért Cl (Kolozsvár • RMSZ/csomafáy ferenc) A Moldvában élő csángók kétfelé szakadtak, a nagyobbik rész románnak vallja magát s igyekszik minden ezzel járó előnyre szert tenni. A kisebbik, de származásához hűségesebb rész magyarnak vallja magát. • Április 29-én, szombaton ez utóbbiak gyűltek össze a környező falvakból Klézsén, szándékukat kinyilvánítani, hogy anyanyelvű kultúrájukat ápolni akarják, gyermekeik anyanyelvű iskolába járjanak, ugyanakkor az RMDSZ-hez szándékoznak csatlakozni. • Bizonyos erők már jó előre megpróbálták felbujtani a csángókat, mondván: az RMDSZ mindenkit református vallásra kényszerít, s az oktatási, illetve a hivatalos nyelv is a magyar lesz. A többséghez tartozó csángók erre felbolydultak s a Klézse faluszélén lévő pékség épülete elé vonultak, ahol a szombati gyűlésnek lennie kellett volna. Az eseményre hivatalos volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kötő József kulturális és vallásügyi alelnök, Márton Árpád RMDSZ-képviselő. Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és fia valósággal bemenekültek a pékségbe, a falusiak haragja elől. A bákói rendőrségnek tudomása volt arról, mi történik a faluban és nagy erőkkel ( 50 rendőr és 80 csendőr) vonult ki. • Takács Csabát vasárnap éjszaka értük el vajdahunyadi lakásán. A kései telefonbeszélgetés során a következőket tudtuk meg tőle: Kötő József és Katona Miklós társaságában háromnegyed tízkor érkeztünk a klézsei bekötőútra. Ekkor szaladt elém Erőss János, aki elmondta, hogy a falu fel van hergelve, s az öccse, Péter és annak fia beszorult a (Folytatása a 3. oldalon) négy jelölt már van (Kolozsvár) • Az Ügyvezető Elnökség 1995. április 27-én tartott tanácskozásán a Szövetségi Egyeztető Tanács április 28-ra összehívott ülésének és a Szövetségi Képviselők Tanácsa május 5-6- án tartandó ülésének előkészítésével, valamint a Kongresszus előkészítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az Ügyvezető Elnökség tudomásul vette az RMDSZ IV. Kongresszusán sorra kerülő elnökválasztásra beérkezett jelöléseket: Markó Bélát a Maros megyei szervezet és a Nagybánya területi szervezet, Borbély Imrét a Gyergyó területi szervezet, Kónya Hamar Sándort a Reform Tömörülés platform, Tőkés Lászlót pedig a Temes megyei szervezet javasolta. A tanácskozás részvevői áttekintették a Kongresszus tervezett forgatókönyvét, ajánlást fogadtak el a kongresszusi gyűlésvezető elnökség kijelölésének módozatáról, és folytatták a kongresszusi dokumentumok előkészítésének munkáját. A tanácskozás napirendjén szerepelt a szerdán, május 3-án Bukarestben sorra kerülő RMDSZ-SZDRP (PDSR) megbeszélés is. Az ügyvezető elnök beszámolt a Kovács László magyar külügyminiszterrel április 24-én Budapesten folytatott megbeszélésről, amelyen Markó Béla szövetségi elnökkel együtt vett részt, valamint az április 25-i székelyudvarhelyi tanácskozásról a székhez tartozó helyi vezetőkkel. Ezen a tanácskozáson döntés született arról, hogy május 14-ig megtörténik a tisztújítás azokban a körzeti szervezetekben, ahol ez még nem zajlott le, május 14-én pedig az Udvarhelyszéki szervezetben lesz tisztújító közgyűlés, amelyen véglegesítik a kongresszusi küldöttek listáját is. (RMDSZ- tájékoztató) Q. C. KELLER EMESE: Párbaj Bemutatkoznak az elnökjelöltek „ „AZ RMDSZ-EN BELÜL „ NINCSENEK RADIKÁLIS ERŐK A román sajtó BORBÉLY IMRE Hargita megyei RMDSZ-képviselőt az RMDSZ „radikális” tábora egyik vezéralakjának tartja. A rövid húsvéti vakáció idején Temesváron beszélgettem az időközben a Magyarok Világszövetsége Választmánya elnökévé választott Borbély Imrével radikalizmusról, az RMDSZ-szekértáborokról, autonómiáról, IV. Kongresszusról, belső választásokról. - Kívüllárók az RMDSZ-t immár hagyományosan radikálisokra és mérsékeltekre osztják. Ön nyilvánvalóan az előbbi tábor tagja. Mennyire érzi magát radikálisnak? - Az erdélyi magyarság sorsát radikálisan megoldani csak egy határmódosítás lenne képes. Ilyen célkitűzés, ilyen program sem Romániában, sem Magyarországon nincs. Az emigrációban létezhetnek ilyen célkitűzéssé kikeményedett nosztalgiák, a Kárpátmedencén belül azonban tudomásom szerint nincsenek. A radikalizmus megjelenhet továbbá a militáns metódusokban (a palesztinok, észak-írek, kurdok által alkalmazott fegyveres harc) és a retorikában, amelynek tartalmaznia kell a célkitűzést, a radikális metódusokra való utalást és felbújtást. Ezek az erők teljességgel hiányoznak az RMDSZ-ből! - A megosztottság, a két tábor azonban létezik az RMDSZ-en belül. - Valóban így van. Szerintem ezek léte a mindenkori román hatalomhoz való viszonyulásból ered. Negyven évig úgy tűnt, a romániai magyarság érdekeit csak úgy lehet szolgálni, ha a hatalommal együtt halad az illető, aki ezt meg akarja tenni, belülről kiügyeskedve engedményeket a közösség számára. Sikeres példája ennek a vonalnak Domokos Géza, a maga idején nagyon pozitív szerepet töltött be. A 89-es változások - annak ellenére, hogy a hatalom ugyanazokban a kezekben maradt - teljesen új lehetőségeket nyitottak. Akik kellő hosszú ideig egy bizonyos módon viszonyultak a hatalomhoz, nehezen tudják ezt az attitűdöt kivetkőzni, továbbra is a hatalmon belül próbálnak intézni valamit. Akik belsőleg teljesen szembenálltak a hatalommal, ezt a mai napig megőrizték, és egy hatalomfüggetlen megoldást keresnek az erdélyi magyarság számára, a szabadságot. A szabadság egyenlő az autonómiával. E (rendkívül lassú) folyamat végcélja a társnemzeti státus elérése. Aki megmaradást szavatoló, alapvető változást akar kieszközölni a romániai magyarság számára, annak az autonómia útján kell haladnia. Vannak olyanok, akik úgy érzékelik, ez ma lehetetlen, és holnap is nagyon kevéssé valószínű, nem tartják az autonómiát sem időszerűnek, sem ésszerűnek, a régebbi ügyeskedő politizálást próbálják keresztülvinni. - Megférhet-e ön szerint e két irányzat az RMDSZ-en belül? - Én úgy hiszem, a két stratégia nagyon jól megférne egymás mellett, abban a pillanatban, amikor az ügyeskedés, a hátsó ajtókon való elintézés kie-kérdezett: PATAKI ZOLTÁN (Folytatása a 3. oldalon) Felvidéki emléknapok (Műholdon) - Rimaszombatban, Tompa Mihály szülővárosában vasárnap a költő szobrának és a közeli Hanván található sírjának megkoszorúzásával véget ért a Tompa Mihály Napok háromnapos eseménysorozata, melynek műsorában egyebek mellett 130 szlovákiai magyar vers-és prózamondó mérte össze a tehetségét. • A szlovákiai Szepsiben viszont péntektől május 7-ig folytatódik a 400 éve született Szepsi Csombor Márton Napok műsora. Vasárnap leplezték le a városban született világutazó és pedagógus emléktábláját. Az eseménysorozat Europica varietas - Változatos Európa - jelenünk, múltunk, jövőnk című konferenciával zárul, melynek meghívott előadói között szerepel Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is. (MTI) KIÁLLÍTÁS-ÉPÍTŐKNEK, ÉPÍTKEZŐKNEK (Helyben) - A ROMEXPO szervezésében a fővárosi vásártéren (a Sajtóház szomszédságában) ma nyitja meg kapuit a CONSTRUCT EXPO’95, az a nemzetközi szakkiállítás, mely elsősorban építkezésipari technológiákat, felszereléseket, berendezéseket, szerszámokat s nyilván anyagokat mutat be immár másodízben. A tavalyi rendezvényhez képest idén nemcsak a kiállítási felület kettőződött meg, hanem a hazai és külföldi kiállítók száma is. A ROMEXPO több pavilonjában berendezett kiállításon - mely május 6-ig tartja nyitva kapuit - 154 hazai cég és 30 külföldi gyártó mutatja be termékeit, s ugyanakkor szerdán és csütörtökön több szakmai tanácskozásra, szimpóziumra is sor kerül. Ugyancsak a ROMEXPO égisze alatt, május 3 és 5 között a Nemzetközi Vásárok Szervezete (UFI) A nemzetközi vásárok és kiállítások új szerepe a piacgazdaságban címmel első szemináriumát szervezi a volt szocialista országokban, s nyilván az elsőt Romániában. (Ferencz L Imre) Kriterion-ajándékok (Helyben) - H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója a május elsejei ünnep előtt közvetlenül két új Kriterion-kiadvánnyal kedveskedett, hogy legyen mit olvasnunk a szünnapokon. • Az Aranyos pillangó reprezentatív gyermekvers-gyűjtemény irodalmunk legjobb költőitől (válogatta Csetriné Lingvai Klára), míg a kisvárosi krémtörténetek a régióban élő mai magyar prózaírók - erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak antológiája. Ismertetésükre visszatérünk. (Cseke Gábor) MÁJUSI CSÜTÖRTÖKÖK (Helyben) - Lőrinczi Gyula, a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság örökmozgó elnöke lapzárta előtt kopogtatott be a társaság májusi, csütörtök esti programjainak tervezetével. „Ha még nem késő, tegyétek be a lapba" - tette le a szöveget és elviharzott. • Kéréséhez híven tudatjuk: május 4-én dr. Molnár Szabolcs tart előadást a magyar jakobinusokról (Memória), 11-én Nagy E. József az eszperantó kialakulásáról és fejlődéséről, majd egy hét múlva, 18-án Katona László értekezik a természet melegház-hatásáról (Természettudomány). Az utolsó találkozó 25-én lesz, Bartók Béla emlékhangverseny formájában, amelyen Bács Lajos és Csendes László működnek közre. (Cseke Gábor) Megtalálták a Kis herceg bolygóját? (Műholdon) A Galileio űrszonda készítette el az eddig lencsevégre kapott legkisebb, a naprendszerünkben lévő természetes égitest fényképét, egy kisbolygó holdjáról, amely mintha a Kis herceg című regény illusztrációi közül került volna ki. A brit Nature című tudományos szaklap szerint a csillagászok ezzel végre bizonyosságot szereztek az ilyen égitestek eleddig csak feltételezett létezéséről. A felvételek egyben azt is bizonyíthatják, hogy ilyen kis égitestek sokkal gyakoribbak, mint gondolták volna. Először sikerült lefényképeznünk egy kisbolygó holdját. Ez a naprendszerünkben valaha is lefényképezett legkisebb, alig 1,6 kilométer átmérőjű égitest - idézi a UPI a tudományos cikk társszerzőjét, Clark Chapmant, a tucsoni (Arizona) űrkutatási intézet munkatársát. Chapman szerint a kis szatellit úgy néz ki mint a kis herceg kicsiny világának apró bolygója. A Dactyl nevű, gömb alakú kis holdacska az Ida nevű, 30 kilométer átmérőjű, hosszúkás, szabálytalan aszteroida körül kering. A „páros” a kisbolygók övezetében, a Mars és a Jupiter között majdnem félúton található. A Kis herceg bolygóját felfedezése óta (1993-ban készültek a felvételek) nem látták, a Földről nem is észlelhető. - Addig, ameddig a Galileo legújabb adása, fényképei nem érkeznek meg a Jupiter közeléből, feltehetően a Dactyl is rejtve marad előlünk - nyilatkozta Chapman. (MTI)