Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1921-04-20 / 90. szám

E lap a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok sajtóbizottságának tagja. Szerda, 1931. ápr. 30. Szerkesztőség és kiadóhivatal UNOVÁR, TELEKI­ UTCA 5. Lapunk telefon­száma: 156. Munkácsi szerkesztőség, Rákóc utca 6. A RUSZINSZKÓI MAGYAR JOGPÁRT POLITIKAI NAPILAPJA Megjelenik (hétfő kivételével) minden reggel 8 órakor. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : ZOMBORY DEZSŐ dr. RÁCZ PÁL.­­ ELŐFIZETÉSI ÁRAK:­ Egész évre . . 280 K. Negyed évre . . 70 K. Félévre ... 140 K. Egy hóra . . . 24 K. Postatakarékpénztári csekk-számla szám : 56.356.­­'ЖИНЯНМИНЯМЯ A pártok vezetőit Prágába hívták Csütörtökön reggel indulnak. S­ngvár, ápr. 19. Kedden délután Ehrenfeld alkormányzó magához hivatta a ruszinszkói pártok ve­zetőit és tudomásukra hozta, hogy a prá­gai kormánytól meghívás érkezett, melyben a miniszterelnök a pártok vezetőit arra kéri, hogy a kormányzóválsággal kapcso­latban a köztársasági elnöknél tartandó kihallgatásra küldjék ki megbízottaikat. E meghívásnál a magyar pártokat ismét sérelem érte, mivel azon a címen, hogy a magyar pártok szövetségben vannak, csu­pán egy kiküldött kihallgatását óhajtják, holott ebben a kérdésben minden magyar pártot külön-külön is meg kell hallgatni Nem igazságos az, hogy míg az egy­­kétszáz tagból álló nagyorosz pártnak két képviselőjét is felhívják, addig a több tízezerből álló magyar pártok nevében csupán egy ember mondhasson véleményt. Tiltakozunk az ellen is, hogy Gagatkót meghallgassák, aki mint nem Cseh-szlovák állampolgár nem politizálhat. Meg vagyunk győződve róla, hogy Gagatkó ellen a ru­szin pártok is tiltakozni fognak. A pártok vezetői különben csütörtökön, reggel indulnak Prágába. Karoling nem vállalja az új német javaslatok közvetítését. Bethlen miniszterelnök bemutatkozott a pártoknak. Lenin amnesztia rendeletet A „Ruszinszkói Magyar Hírlap“ Bécs, április 19. Hír szerint az antant új jegyzéket inté­zett Ausztriához a Németországhoz való csatlakozás szándékának ügyében, amely már ultimátum jellegű. Bécsben és Berlinben nagy tüntetéseket rendeztek a Németországhoz való csatla­kozás em­ellett. Bécsben a tömeg behatolt Mayr kancellár hivatalába és úgy köve­telte a csatlakozást. Berlin, ápr. 19. A külügyi bizottság ülését elhalasztották, mert nem érkezett közlés arról, hogy Ame­rika vállalja-e Németország új jóvátételi javaslatainak közvetítését. Az antanthoz olyan hírek érkeztek, hogy Harding nem vállalkozik közvetítésre s így Németország valószínűleg közvetlenül fog javaslataival az antanthoz fordulni Budapest, ápr. 19. Bethlen miniszterelnök tegnap bemutat­kozott a­ Keresztény- és Kisgazda­ Pártban. A földreform igazságos és alapos végre­hajtását fő feladatának tekinti. Ennek végre­hajtását a kormány összekapcsolja a va­­gyonváltsággal. A pénzügyminiszter hozzá­járulását adta a szabadforgalom visszaállí­tásához, aminek fejében ellenértékül egy forgalmi adóra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását kéri. Programmjában van az általános válasz­tói jog megszűkítése. Nincs Európában adott ki a menekülteknek, budapesti tudósítója táviratozza: egyetlen állam, ahol ilyen szélsőséges, kor­látlan általános választójog volna érvény­ben. Legelőbb a parlamentáris választójog kidolgozása fog megtörténni. Azután a fő­rendiház reformja s végül a vármegyei reform. Párizs, ápr. 16. A „Chicago Tribune“ közlése szerint Lenin külön futárral amnesztia üzenetet kül­dött mindazoknak, akik a­ Wrangel hadse­reggel együtt menekültek és felhívta eze­­­­ket, hogy térjenek vissza az országba, ahol amnesztia várja őket. Budapest, április 19. í Bettu­én minisztereinek ma mutatkozott be a nemzetgyűlésen. Uj politikát kell kezdeni, mon­dotta. Nem lehet folytatni, ahol Tisza István el­hagyta, mert a világ képe megváltozott és az új politikát össze kell kapcsolni a régi múlttal. Az ország elérte függetlenségét és ehhez ragaszko­dik. A nemzet romlását a történelmi helyzet, faji hibák és az intelligencia leromlása okozta. Céltudatos politikával ki kell küszöbölni a nem­zetből a múlt hibáit, növelni kell a nemzet ellen­állását a demagógiával szemben és meg kell teremteni a nemzet külpolitikai horizonját. A for­radalomnak vége, tehát helyre kell állítani a köz­szabadságot. Sajtószabadságot, gyülekezési sza­badságot helyreállítja, munkásokkal felveszi a tárgyalásokat. A választójog, főrendiház, köz­­igazgatás és földreformot megvalósítja, jogren­det fentartatja, jogegyenlőségét megvédi, a zsidó­kérdés megoldását abban látja, hogy mi is azokká lehessünk gazdasági téren úgy nélkülök,­­ mint velük együtt. Lapunk zártakor Bethlen még , beszél. Saját tudósítónktól Prága, február 17. A prágai nemzetgyűlésen a német és magyar képviselők régóta harcot folytatnak a többséggel szemben, hogy a nemzetgyű­lési indítványok, határozatok a kisebbség nyelvén is tolmácsoltassanak. Ez irányú in­dítványaik mindig a legridegebb visszauta-­­­­ításra találtak és csak a múlt héten egyet­len bizottságban sikerült keresztülvinni azt, hogy a bizottság német tolmács alkalma­zását rendelte el. E miatt a nacionalista cseh sajtó nagy lármát csapott és haza- j árulással vádolja azokat a cseh képviselő­ket, akiknek távolléte okozta ezt az ered­­­­ményt. Erről a témáról az „Österreichische Rundsch­au"-ban Dr. Medinger képviselő hosszabb tanulmányban foglalkozik a bel-­­ politikai­­helyzettel. Igen érdekes cikkének azon része, amely a prágai parlamentben A parlamentben 81 magyar­ és német képviselő ül, tehát az összes tagok 28 szá­zaléka. A zavar a fő oka annak, hogy a parlament nem tud érdemleges munkát végezni. A német polgári képviselőknek körülbelül a fele nem tud csehül, egyne­gyedrész egy kevéssé megérti a cseh nyel­vet, egynegyed részük teljesen megérti, de perfektül csak egynyolcad beszéli. A német szociáldemokraták közül csak ketten-hár­­man tudnak csehül. A magyarok közül a legkevesebben értik az államnyelvet, néme­tül azonban annál inkább tudnak. Vala­mennyi hivatalos kijelentés csehül történik, a bizottságokban a referátumokat kizárólag cseh nyelven tartják, úgy hogy a képvise­lők legnagyobb része nem tudja mi törté­nik körülötte. Az ajtón érthetetlen napiren­det lát kifüggesztve, egy elsőró interpellá­ció és törvényjavaslat fekszik előtte, amit meg nem ért, tartalmuk talán kitűnő lehet, talán veszélyes. Látják, hogy élénken be­szélnek és szavazásokat rendelnek el, de csak később tudják meg, hogy mire sza­vaztak. A képviselő úgy érzi magát, mint a próféta a pusztában. Evvel szemben pél­dául a finn parlamentben minden jelentő­sebb beszédet svédül is megtolmácsolnak, dacára annak, hogy a képviselőknek csak egynyolcada svéd. Ugyancsak helyesen ol­dották meg a problémát a kétnyelvű Bel­giumban és a háromnyelvű Svájczban. No de azért Benes mindig nagy hangon azt hirdeti, hogy a demokratikus berende­zések terén a köztársaság mintaszerű. Egyes szám ára 1 korona. (Drágábban sehol sem árusítható.)

Next