Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-145. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Vasárnap, 1993. január 1.HnшшіУі Uzshorod, Ungvárfi Lévi. sx UNGVÁR, TELEKI UTCA 5. Lapunk telefonszáma: 156. Munkácsi szerkesztőség. Rátóci utca SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS NAPILAPJA ZOMBORY DEZSŐ ár m :32е1кс*}?Лб RACZ pal ligesz évre 280 К Negyed évre !él évre Ї40 К Egy hóra Egyes szám ára 1 korona. Benes és az újév Ha az újévtől boldogságot várunk, akkor a magyarság boldog újévére nem a legjobb omen a Benes itt tartózkodása. Nem vagyunk babonásak, de úgy érezzük, hogyha ez az új esztendő is a miniszterelnök és külügyminiszter akarata szerint fog napról-napra ránk virradni, a ruszinszkói magyarságnak tavalyihoz mért rossz napjai lesznek. Nem akarjuk azonban a magyarságot , ezzel a rossz ómennel elkeseríteni, hiszen і minket ezeréves múltúnkban sok elnyomás ért de nemzeti imánk értelmében az Isten megáldotta e népet jó kedvvel és bizonyára segítséget nyújt kisebbségi jogainkért való küzdelmünkben ezen az újéven is, amelyet mindnyájan itt, jólelkű magyarok víg esztendőnek szeretnénk látni mindellenére annak, hogy Benes, mint egy elkedvetlenítő szózat az újév küszöbén megjelent előttünk, úgy látszik, hogy még nem eléggé bünhödte meg ez a sorsüldözött magyar nép a múltat és azt amit még rámér az Isten haragja a jövőben, mert különben nem volnánk hontalanok azon a földön ahol születtünk, a Kárpátok alatt, ahová egykor ezer év előtt Árpád felhozá őseinket. Régen volt. Azóta több, mint ezer újévet megért már a magyar Sok szomorút. Kevés boldogat. Mindig szálka volt a magyar nemzet az európai népek szemében. Nem azért, mert rokontalanok, magunkrahagyatottak voltunk és vagyunk, de azért, mert ott lakunk a Kánaán földű Duna— Tisza közén, amely földre minden idegen népnek fájt a foga és fáj a foga ma is Nem hozott semmi jót, semmi megnyugtatót a múlt év, amelyet tegnap temettünk el, de nem várunk semmi jót az újtól sem. De ez a gondolat azért mégse legyen deprimáló ránk Tekintsük úgy, mint azt a vihart, amely arcunkba csapja a csípős jégesőt. Fáj, de tudjuk, hogy elmúlik egyszer, mi azonban nem várhatunk rá kényelmes semmittevéssel míg elfújják a szelek a viharos felhők terhét felőlünk, hanem haladunk tovább, előre és mindig csak előre azon az úton, amelyen elindultunk, szembe a viharral. Ilyen lesz a mi új esztendőnk is, melynek kezdetén megjelent Benes, nyilván azzal a célzattal, hogy elvegye kedvünket minden hiú reménykedéstől. A politikai élet új esztendejében nem sok jót hozhat nekünk. A nyugati hatalmak fényében sütkérező feje ma is tele van nagyhatalmi gondolatokkal. A politikai horizont az ő szemében napkelettől napnyugatig cseh zászlóval van kiszegélyezve és abban a történelmi perspektívában, amelyben gyönyörködni szokott s ott vannak a föld színéről elsöpört ша gyáruk sirkantjai. Ilyen lelki berendezkedésű ember, aki önfeledett hatalmi álmodozásában leereszkedő keggyel fogadja az eléje rendelt küldötségeket, velünk, magyarokkal sohasem fog úgy tárgyalni, mint a cseh-szlovák köztársaság nemzetiségének egyik számba vehető részével. Mi tehát ezen az új évi téli napon, magunknak csak erőt, bátorságot és kitartást kívánunk a további életküzdelemre. Magunknak kívánjuk: magyaroknak. Benesnek pedig kívánjuk, hogy lásson tisztábban. Csak ennyit: lásson tisztábban. Mert minket, magyarokat csak akkor láthat meg igaz szíve szerint, ha tisztára lát és ha meglát, biztosan tudjuk, hogy a cseh-szlovák politika Ruszinszkó részére más alapokra fog helyezkedni, ez pedig a mainál rosszabb nem lehet. Boldog újévet Apponyi ismét nyilatkozott a detronizálásról „Szent ltván koronája a detronizálással csúffá van téve“. BUDAPEST, dec. 31. Apponyinak a köztársasági formára vonatkozó és nagy szenzációt keltő nyilatkozatát politikai körökben különbözőképen kommentálták. Ezért aztán Apponyi ma az újságírók előtt a következőket jelentette ki: A helyzetet, amint én azt ma látom, egy mondatban fejezhetem ki. Tudom, hogy ez is újabb elcsavarásokban fog részesülni. Kijelentem tehát, hogy a szent Korona tana és a Szent István Koronája csuffá van téve a Koronás király detronizálása által és egy uj királyválasztás által másodszor is csúffá tétetnék. E második csúffátételt azonban nehezebb volna jóvátenni, mint az elsőt, ezért hát jobban szeretem, ha az az elsőnél megállunk, mert a visszatérés így mégis csak könnyebb. BUDAPEST, dec. 31. A nemzetgyűlésen az idemnitási vita során Giiger Miklós szólalt fel és főleg a sajtókérdéssel foglalkozva örömmel üdvözli, hogy a kormány megszüntette a cenzúrát. Megadóztatják a proletárokat is 6000 korona évi keresményen felül mindenkit megadóztatnak. A munkaadók, mint „fiók adóhivatalok." Eddig boldog ország volt ugyan Csehszlovákia, mert a proletárok nem fizettek adót, most azonban az új adótörvény értelmében mindenki adóköteles, amennyiben 6000 koronánál több keresménye, vagy jövedelme van. Az 1921. évi szept. 12 én volt T. és r. gy. 294 számú törvény, mellyel a Szlovenszkón és Podkarpatska Rusban érvényes egyenes adóra vonatkozó előírások egyes rendelkezései változást szenvednek. II. cikkében a munkaadók kötelességévé teszi, hogy a szolgálati illetmények után fizetendő jövedelmadót az illetmények fizetése alkalmával alkalmazottaktól vonják le és az alkalmaztatásukra meg a keresetükre való tekintettel havi részletekben és időközökben az adóhivataloknál beszolgáltassék. Szolgálati illetménynek tekintendők az alkalmazott összes bevételei, melyek szolgálati visszonyából vagy hivatásából erednek. Ezek a bevételek pedig magukba foglalnak minden pénzbeli és természetbeli járandóságot legyen az hivatalnoké, nyugdíjasé, segédé, munkásé vagy cselédé. Még csak a tiszteletdíj és a jutalom is adó alá esik, úgyszintén a tantem, időleges bér, akord, darabszám, stb. A levonást a munkaadó tartozik elvégezni minden alkalmazottnál, akinek javadalmazása a 6000 korona létminimumot (?) meghaladja. Ha a munkaadó ezen felhívásnak nem tenne eleget, akkor minden összegért, melynek levonását és az adóhivatalhoz való beszolgáltatását elmulasztotta, személyesen szavatol. A beámjtásról természetesen az állam gondoskodik. Ezt a határozmányt azzal a figyelmeztetéssel adják köztudomásra, hogy az adó nagysága az idézett törvény 3 § ában benn foglaltatik és hogy ezirányú esetleges felvilágosítások a pénzügyigazgatóságtól és az adóhivataloktól kérhetők. Bár ki is van kötelezve az 1909. évi IX. t. c. 21. § ában megjelölt fizetéseket kifizetni, amelyek egy személyre az évi 60000-t felülhaladják, köteles a felvételre jogosult személyt nevének, lakásának és foglalkozásának, valamint az előző évben kifizetett fizetések nagyságának és nemeinek megjelölésével bejelenteni. Ha ilynemű fizetések az előző éven át nem teljesítettek, akkor az évi fizetés összege jelölendő meg azon napnak amelytől és azon napnak megjelölésével, ameddig ezen fizetések kifizettettek. Az elrendelt kimutatások hivatalos nyom látványokon nyújtandók be, melyek kívánatra az adóhivatalnál vagy pénzügyigazgatóságnál kaphatók. Érdekes, hogy ezeknek a kimutatásoknak, 1921. december 31-ig kellett elkészülniük, mert aki eddig be nem nyújtotta, 100 koronáig fogják megbüntetni, de az erről szóló plakátok december 12 . után jelentek meg. Nyilvánvaló tehát, hogy december 1- től kezdve, anyi tízezer ember kimutatását képtelenség elkészíteni és igy az uj esztendő e jelek szerint büntetésekkel fog kezdődni a szegény ruszinszkói polgárokra nézve! 1>' я mint sir а і аиігошж (Огщ/ае>мп ее finf áru*idMtéJ Meyjmenlft maidén. Гг-ло*! 8 бгчкиг.