Kárpáti Magyar Hírlap, 1940. július-december (21. évfolyam, 146-293. szám)
1940-07-01 / 146. szám
Az ősi föld éltető ereje Reformok útján — Egy új magyar élet felé —A magyar falu ősereje (r) Valamikor, a múlt év legelején, amikor lennt járt kerületében vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, az Orsz. Magy. Sajtókamara kiváló elnöke (akkor még miniszterelnökségi sajtófőnök) — Komoly értékű beszédében fejtegette hívei előtt: milyen utat kell követnie a magyarságnak, az új magyar élet megteremtése érdekében. ( A páratlanul szociális értékű és a szó nemes értelmében vett demokrata érzelmű politikus közvetlen modorban mutatott rá arra, hogy a magyar életnek föltétlenül szüksége vam, bizonyos irányú és fokú reformokra, azonban ezeknek a reformoknak a hagyományokban kell megtalálnuk életenergiáikat. S amikor gondolatait fejtegette —і bámulatos érzékkel előtérbe tolta a falut, amikor a magyar emberről beszélt az első sorokba helyezte a magyar „parasztot“. Mit látott meg Kolosváry-Borcsa Mihály a magyar faluban és a magyar falu emberében?... Meglátta az ősiséget, a hagyományt, azt az energiát, amely az országot ezeresztendeje táplálja, élteti és virágoztatja. A magyar falu népe nélkül nincs magyar (történelem. Igaza van a népszerű sajtóvezérnek: a magyar paraszt a magyar földből hajtott ki s felszökött mint sudár jegenye a szivárványövet A Kolosváry-Borcsa-program lassan, fokonkint életet kap: a szociális kérdésekből egyre több valósul meg, a reformok tömkelegéből egy új Magyarország sarjadozik kifelé. Az új Magyarország, új magyar élettel éli reneszánszát, de az alap, a háttér a magyar múlt, a tradíció! Testvérek, fogadjuk meg sajtóvezérünk szavait: szeressük nagyon ! és becsüljük meg a magyar parasztot, a magyar munkást és a FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ te magyar ég felé. Oda van tapadva ehhez az áldott anyaföldhöz, melytől elválni, megválni nem fog tudni soha- A földért és a földnek él, amely földből él azután az egész magyar nemzet. A dolgozó magyar parasztra, a dolgozó magyar munkásra és a dolgozó magyar középosztályra épít elsősorban Kolosváry-Borcsa Mihály! A magyar múltnak igen nagy ismerete tanította meg arra, hogy az ország eme rétegeiben még soha nem csalatkozott senki. Akadtak kisebb-nagyobb kilengések, éretlen megtévesztések nyomán, de ez a réteg bárminek mutatta magát, bárminek mondta magát ideigóráig a lelke mélyén mindig maradéktalanul igaz magyar volt. Kolosváry-Borcsa Mihály nem elméleti politikus, kezét és eszét rajta tartja a magyar gazdasági élet üterén. Gyakorlati politikus, aki a maga őszinte nyíltságával elgondolásait nem rejtegeti a véka alá, még abban az esetben sem, ha ez esetleg nem tetszene valakinek, vagy valakiknek. S ez a tisztán látás helyes útja. Álljunk szembe egymással, nyíltan beszéljünk, m*i közelebb kerülünk általa egymáshoz. A levitézlett Roosevelt Roosevelt kiélte önmagát — Politikája nem szolgál békecélokat — Cselekedetei nyomában Wilson szelleme kisért tyárba és gátat vetnek munkája elé. Nekünk az az érzésünk, hogy Amerika végre is félre áll a háborútól. Oly nagy anyagi, emberi és erkölcsi veszteséget jelenthet ez a számára, hogy a józanabb rész nem fogja merni vállalni a kockázatot. Egyik nap az a hír jön, hogy beleavatkozik a háborúba, a másik nap az jön, hogy, nem avatkozik bele. Komolyabban, véve a dolgokat szemügyre, lényegileg a helyzet már ma is az, hogy alapjában véve már akkor beleavatkozott, amikor a szövetségesek részére megkezdte a hadianyagszállítást. Ennél tovább nem ment és nem is fog menni. Saját érdeke kívánja ezt meg. Roosevelt külpolitikája nagyobb vonalaiban teljesen a wilsoni szerencsétlen külpolitika. Az a politika, amely nem lát az orra hegyénél tovább. Elve és célja nem az igazság szolgálása, hanem az anyagi érdekeknek minél nagyobb mértékben való biztosítása! A munkanélküliek 10—12 milliós tömegével bíró Amerika helyzetét részben meg lehet érteni: munkát kell adni 12 millió éhes, zajongó embernek. Azonban találja meg Amerika a munkához való utat a béke szolgálásával és nem a háború totálissá tételével. Roosewelt politikája az a va banque játék, amelyben a játékos egyetlen lapra teszi fel a lehetőségeket: nyer vagy veszít, győz vagy bukik! Roosewelt nem tesz jó szolgálatokat hazájának meggondolatlanságával, intranzigencájával. Politikája győrelme esetén olyan bajokéba sodorná, amelyet még az aranyakban dúskáló Amerika is csak igen hosszú évtizedeken keresztül heverhetne ki. Bizonyára sok minden eshetőséggel nem számolt Roosevelt, hogy ennyire elragadtatta magát.. De úgy látszik, hogy a nálánál jobban számít, figyel és következtet maga az amerikai nép, mert tiltakozik az európai háborúba való beavatkozás ellen, sőt magát Rooseveltet is meneszteni kívánja, hogy a wilsoni szellem ne kísértsen tovább! Wilson politikája megbukott, Roosevelt politikáját is megbuktatja a rohantó időt és az észszerűség! Új utak állanak a holnapok embere és emberisége előtt, vétkezik a népek sok-sok milliója ellen, aki ezeket a vasbeton utakatigyekszik aláaknázni, hogy a levegőbe röpítse a világbéke gondolatát! (—!) Kétségtelen, hogy Roosevelt nem jó szelleme a békeügynek. Amerikát, — ha csak rajta múlik, — már rég belesodorta volna az európai háborúba. Ez a munkája, nehezen megy, mert ennél a kérdésnél még Észak- és Délamerika is szemben találná egymást. De ezenfelül a Washingtoni Fehérháznak vannak nyugodt, hidegfejű, józan politikusai, akik belelátnak Rooseveltkár Betörőnek nézte a tanító a postást egy kárpátaljai községben és agyonlőtte Ugocsa megyei Felsőalmási községben Horváth Miklós tanító házába bekopogott Simon Bálint tiszaújlaki postai kézbesítő, mert egy expresslevelet kellett volna kikézbesítenie A sötétben atanító azt hitte, hogy valaki be akar törni lakásába és leventefegyverét felkapva, kisietett az ajtóhoz. A kézbesítő igazzolni akarta magát, táskájához nyúlt, mire a tanító leütötte a fegyvert. Simon Bálint holtan esett össze, a golyó a szívét érte. A tanítót előállították a csendőrőrsre, ahol azt vallotta, hogy betörőnek vélte Simont és azt hitte, hogy táskájából revolvert akar előrántani. Zeneiskolai vizsga Ungváron Az ,,Ungvár Város| Plotényi Nándor Zeneiskola“ június 27-én tatotta meg a Kaszinó termében az első nyilvános és egyben idei tanévzáró növendékhangversenyét. A szép számmal egybegyűlt hall-gatóság ünnepi áhítattal mondta el a magyar Hiszekegyet, majd dr Megay helyettes polgármester a zeneművészet iránt érzett szeretetből fakadó magasvonalú megnyitóját tartottameg, amelynek során a többi között a következőket mondta: „Ungvár város vezetősége megértette és magáévá tette a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium kulturális törekvéseit, amidőn a húsz éves rabság után mindent elölről kezdve, áldozatkészséggel hozzájárult, hogy falai között a komoly zenekultúra, de különösképpen a magyar zenekultúra gyökeret verhessen. Mi, akik egy Liszt, Erkély, Hubay, Vecsey, Bartók, Kodály, Dohnányi, Platényi és stb. névsort adtunk a zenevilágnak, ezzel méltán az elsők közzé verekedik magunkat az európai kulturállamokban. Ungvár városa azzal, hogy hajlékot adott a komolyzene, de különösen sajátos magyar muzsikánk fejlesztésének és ápolásának, helyet biztosított, magának abban a nemes magyar törekvésben, amelynek eredményére nálunk nagyobb államok felfigyelnek és a legnagyobb elismeréssel adóznak.“ A lelkes szavakat meleg taps követte. Úgy a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, mint Vinigvár város vezetősége joggal lehet büszke arra a meglepően szép eredményre, amit Drávai Lajos intézeti igazgató a hegedű tanszakon és Hajtó Ilona tanárnő a zongorás tanszakon az első év leforgása alatt elért. A műsoron szereplő növendékek a kellemes meglepetések sorozatát váltották ki a hallgatóságból. Nehéz feladat lenne akár a hegedűsök, akár a zongoristák közül a legjobbat kiválasztani. A műsor után Drávai Lajos igazgató tartott beszámolót az elvégzett munkáról és nagy vonalak iránt vázolta a jövő tanév programját. örömünkre lenne, ha a jövőbeni minél több hasonló jól sikerült hangversenyt hallhatnánk. Bercsényi Mozgó Ungvár Hétfőn—kedden, június 1—2-án. A francia filmgyártás remeke. Névaparti nász Tolstoj Leó grófn „Élő holttest“ c. regényének sikerült filmváltozata. Főszereplők: Grabi Morlay, Victor Francon. Szerdán-csütörtökön: SZERELMI RIPORT — (Az angol háborúval van tele a Drótkefe) új száma, amely a küszöbön lévő német-angol leszámolásból kínálkozó minden humort és szatírát olvasói elé tálal. Cikkei, rajzai elsőrendűek. Kiadóhivatal, Bpest, IV., Veress Pálné u. 35. KORONA Sörcsarnoka (Kis Korona) \JFCSORA ÉTLAP SZERINT FÉLLITER SZEREDNYEI BORRAL Pa- 1.30 A kerthelyiségben SPIRO ZENEKARA A DOBNÁL VORONIN DIMYTRIJ a rádióból ismert orosz énekes végtelen áldozatokat hozó magyar középosztályt. A városi hídmérleg mellett ЖЯ g g ят a Felszabadulás utca sarkán El g у Еі Щ Hon ’ж Потел П építkezési, tüzelőanyag kereskedése és Ildna LeZbU' LS. kályhásüzeme. Telefon 228. Mész, cement, szén, tűzifa, festék és ecsetáru. Eternit pala, kátránytermékek és olajok, gipsz és nád, szolyvai parketta és cserépkályha a legolcsóbb árban, állandóan raktáron.