STUD - Statisztikai Tudósító, 1936. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
2.oldal. STUD 1936. március 1. Vasárnap. MENNYI LESZ A MOTIMÁLIS MUNKABÉR A KÁRPITOS IPARBAN? Az iparügyi minisztérium 1936. januárjában kelt leiratában Budapestre és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területére vonatkozóan elrendelte a kárpitosiparban a legkisebb munkabérek megállapítását . Ennek alapján a munkaadók részéről a Budapesti Kárpitosok, Gombkötők, Paszományosok és Paplanosok Ipartestületéből, valamint a Kárpitosmesterek Országos Szövetségéből és a munkavállalók részéről a Kárpitosmunkások Országos Szövetségéből alakult bizottság" 1936. február hó 28-én megállapította a kárpitosiparban a legkisebb munkabérek tervezetét. A megállapodás szerint ezek a bérek azonosak az asztalosiparra általában megállapított órabérekkel, vagyis Budapesten és környékén egy évnél fiatalabb gyakorlattal',, rendelkező segédnél 16 fillér, egy éves segédnél 46 fillér,, '"gyakorlott segéd esetén 56 fillér, önállóan dolgozó munkásnál pedig 70 fillér. A Budapesti Iparkamara, területén a kárpitosipar legkisebb bérei ugyancsak megegyeznek az asztalosiparra megállapított minimális bérekkel.Ezek szerint Balassagyarmat, Budakeszi, Cegléd, Fót , Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Monor, Nagykőrös, Salgótarján, Sashalom, Soroksár, Székesfehérvár, Szentendre, Üllő és Vác városokban, illetve községekben a kárpitosiparban a legkisebb bérek egy évnél kisebb gyakorlat esetén 30 fillér, egy éven túl 40 fillér begyakorolt segédnél 50 fillér, önálló munkásnál pedig 60 fillér. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területén levő többi nagyközségre és egyéb helységekre kiterjedő hatállyal a legkisebb munkabér az egyes bércsoportok szerint 26, 35, 42, és 52 fillér. A bérminimumot megállapító bizottság döntése az iparügyi miniszter megerősítése után lép életbe. A*/ AZ ÉRTÉKTŐZSDE HETE A februári utolsó tőzsdei héten a budapesti értékpiac áralakulása ellenétben állott a várakozással. A tőzsde arra számított, hogy a kötöttkamatozású értékek árfolyama javulni, a részvényeké pedig csökkenni fog. A fixpapírok emelkedésének lehetősége azért volt valószínű, mert a külföldi kínálat most már teljesen megszült, a részvénypiacon ellenben olcsóbbodást vártak, mert az ultiméval kapcsolatban realizációktól lehetett tartani. Ehelyett az történt, hogy bár a kisebb mérésekben dolgozó spekuláció csakugyan iparkodott kötelezettségeitől szabadulni, a részvénypiac árfolyamainak nagy többsége a hét folyamán alig változott,néhány kedvelt papír /Rima, Kőszén, Salgó/ és egypér úgynevezett outsider-érték /Beocsini, Bauxit, Urikányi/ pedig elég tekintélyes heti árnyereséget ért el. A kötvénypiacon viszont semmiféle javulás nem volt sőt a fontosabb értékek árfolyama 1-3 %-kal csökkent. A részvénypiac áralakulásának az a magyarázata, hogy a hét elején tapasztalt általános olcsóbbodás után úttól élénk volt az érdeklődés, de csak nagypapírokat vásároltak és a vevők csaknem kizárólag az erősebb kezek (főként az egyes vállalatoküzleti eredményeiről jól informált körök közül kerültek ki. A forgalom jelentősebb része 34 papírpiacán zajlott le. A fixpiacon a hétvégi rendezés, továbbá az ultiméval kapcsolatos premia-, határidős- és lombardüzletek lebonyolítása volt kedvezőtlen hatással az árfolyamokra. Vannak azonban annak lélektani okai is, hogy a kötvényhossz miért állott meg. Egyes csoportok ugyanis, amelyek nagymennyiségű fixpapírt tartanak kezükben, azokat eddig nem nagyon kínáltak, mert magasabb árakat reméltek. Úgylátszik azonban, hogy ezek a felhalmozott mennyiségek az utóbbi időben /nosztrifikálás előtt/ az országba beszivárogott címletekkel együtt, sokkal nagyobbak,mint az eladók gondolták s igy a jó vevők már könnyebben vásárolhatnak. A fixpapirokat