STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. február (6. évfolyam, 24-46. szám)
1938-02-01 / 24. szám
SüPrkeSIt'SfJ és kiBdihiVata’: BFE3T II, KELETI KÁROLY U. 7. Г. Őfizet^9‘ llfj r OFtni szftfcu IOSP Ii.mví 2d’ l\ i»' >. jnuV.í1iofi,\O-dick, uiagáfw.soknak havi lo'~~ H. STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ K Ö NY (Hl AT О S NAPILAP FELELŐS SZERKESZTu КЗ 1'ШЩЬ KIADÓ : Dr. MÓRICZ MIKLÓS FüMUNKATÁRS : D Г. SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 00 — 20 Mindun jpg fenntartásával iézhatnak tuilulendu — K&a fcojpfczprofcitve. Heti kiadás előfizetési díja évi ШГ“ pengő. MILYEN LEHET A FEBRUÁR IDŐJÁRÁSA? Valószínűleg többet érne számunkra az, ha megtudnánk mondani, milyen lesz a következő hónap időjárása, mintha csak arra felelünk, hogy milyen lehet. Sajnos, a nagyobb időre való jóslás még közel sem érte el azt a stádiumot, hogy komolyan vehetnénk és egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy maximálisan negyvennyolc órára állapítsuk meg a várható időjárást. Mit is értünk tulajdonképen időjárás alatt? Lényegileg az időjárás szubjektív jelenség, mert van olyan,akinek 25 fokos hideg a jó időjárás, míg másnak a 10 fokos is nagyon hideget jelent, de magában az a tény, hogy 25 fokos hőmérséklet sem fejez ki sokat, mert ez nem jelent önmagában időjárást, miután abba belejátszanak a szélviszonyok, a levegő páratartalma, napsütés mértéke, a felhőzet fokozata és a csapadékosság. Addig amíg nem tudjuk ezeket az értékeket közös nevezőre hozni, addig sohasem tudjuk még azt sem pontosan megmondani, hogy milyen időjárás volt tegnap, vagy van ma, nemhogy ezt a jövőre meg lehetne állapítani. Az egyes értékek összejátszásából keletkezik az a szubjektív érzés, amelyből az időjárás jellegét meghatározzuk.. Az időjárással kapcsolatban még egy érdekes emberi tulajdonságot figyelhetünk meg. Az emberek hamar elfelejtik azt, hogy milyen idő volt egy bizonyos napon. A közlekedési baleseteknél az időjárásnak igen jelentős szerepe van és a bíróságok ezt tekintetbe is szokták venni. Ilyenkor derül azután ki, hogy a legtöbb ember nem emlékszik arra, hogy egy-két hónappal előbb, vagy különösképen egy esztendővel előbb milyen idő volt. Megtörtént, hogy a vádlott eskü alatt azt vallotta, hogy olyan időjárás volt, ami ellene szólhat a perben. És a bíróság megállapította, hogy saját kárára tévedett, mert a Meteorológiai Intézettől bekért időjárás-jelentés ellentmondott a vallomásnak. A következőkben az a célunk, hogy a jövő hónap időjárási átlagértékeinek, néhány esztendő ugyane hónapjának jellemző időjárási értékeit közöljük. Ezekből az adatokból állapítsuk meg azt, hogy körülbelül milyen is lehet az előttünk álló február időjárása, illetőleg majd akkor, ha esetleges szélső értékekkel állunk majd szemben, megállapítsuk azt, hogy a szélső értékek miként jelentkeztek legalább a hozzánk közelebb álló néhány esztendőnek azonos hónapjaiban. Február nálunk általában már nem a leghidegebb hónap. Decemberben és januárban a hideg ki szokta adni legnagyobb mérgét és februárban már csak egy-két napra lokalizálódik. Igaz ugyan, hogy hosszú évek legnagyobb hidegét 1929-ben éppen február 11-én mérték, amikor 23,4 -ra szállott alá a hőmérő.Ez egyébként is meglehetősen hideg hónap volt, mert 16%-át kivéve egészen 25-éig nem emelkedett a hőmérő a 0 fok fölé. A hónap első 15 napja közül 12-ben a hőmérő mínusz 10 alá süllyedt és csak egyetlen egy fagymentes nap volt. Februárban a fagymentes napok száma általában elég ritka, 1926-ban csak három nap volt olyan, amikor fagyott, de ez ritka esztendő volt. Ilyen kivételes esztendő volt egyébként 1916 is, amikor február 24-én volt az utolsó fagyos nap és зет márciusban, sem áprilisban több fagy nem fordult elő. 1935~Ъеп, amikor elég hideg folt- VI. évfolyam, 24 szám, 1930. február 1. kedd.