STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. április (6. évfolyam, 72-94. szám)
1938-04-01 / 72. szám
Péntek STUD/1938. április 13.olda lán betegekre, 2 / a vakokra, 4 / a gyengeelméjűekre, 0,9 % a süketnémákra és 5 % a nyomorékokra. Tehát körülbelül egyötödrész esik ezenfelül azokra, akik nem személyes fogyatékosságaik folytán... hanem külső körülmények miatt kerültek be az segédre szorulók közé. A cikk számításai szerint összesen mintegy kilenc millió pengőre volna szükség az segélyre szorulók ellátásának céljaira, hogyha azt az ideális megoldást akarnánk elérni, amely szegényenként és évente 180 pengőt juttat. A 120 pengős átlaghoz mindössze másfélmillió pengőnyi hiány mutatkozik, aminek előteremtésére a községi pótadót 3,8 %-kal és a megyei pótadót 2, 5 %-kal kellene felemelni AZ ÖREBEK SZÁMA A CSOMAORSZÁGBAN NEMSOKÁRA ELÉRI AZ EGYMILLIÓ FŐT. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb számában Szél Tivadar dr. megállapítja, hogy 1937 közepén hazánkban azoknak az időskorúaknak a száma, akik már meghaladták hatvanadik életévüket, 924.151 volt. Azóta az öregek száma tovább növekedett és 1938 elején már 942.099 főnyi népesség, tehát nyersen számítva, több, mint minden tizedik lakosunk tartozott ebbe a csoportba. Az öregek száma egy félévszázad óta minden egyes népszámlálási időszak alatt erőteljesebben növekedett, mint a lakosság többi része. Az 1869. évi népszámlálás idején népességünknek 5*1 /-a esett ebbe a korcsoportba, tehát csak körülbelül minden huszadik lélek, ma ellenben 10.4 Az öregek arányszámának ez a növekedése erőteljes, de a nemzetközi viszonylatban a maximumtól még mindig meszsze van. Franciaországban a hasonló korúaknak az arányszáma 14, Svédországban ЗЗ Az öregek számának emelkedése természetesen összefügg a valószínű élettartam meghosszabbodásával. Ennek az évszázadnak az elején az újszülöttek valószínű élettartama nálunk 40,5 év volt, 1920-ban már 49,5 év, ehhez tíz esztendőre pedig az újszülöttek már 62,8 évi átlagos korra számíthattak,vagyis az újszülöttek felerészének lehetett kilátása, arra, hogy az akkori halandósági viszonyok szerint eléri a 62,8 éves életkort. Maguknak az öregeknek országos halandósága a múlt század viszonyaihoz képest sokkal kevésbbé javult, mint a fiatal korcsoportoké, vagyis a valószínű élettartam megnövekedését főleg annak köszönhetjük, hogy a csecsemőkornak és a gyermekkornak halandósága csökkent. Szél Tivadar dr. tanulmányában rámutat arra is, hogy a háború előtti évtizedek nagyarányú kivándorlása lényegesen befolyásolja az öregek számának hazai alakulását, mert hiszen a kivándorlottak legnagyobb része idegenben öregszik meg.. Miután pedig a háború után a kivándorlási mozgalom csaknem teljesen megszűnt, azokban az évtizedekben, amelyekben a mostani fiatalok válnak majd öregekké, az időskorúak számának erőteljes gyarapodásával számolhatunk. Viszont ennek a jelenségnek a fordítottja fog elátszódni azokon a területeken, amelyekre a kivándorlás irányul, így pl. az Észak- Amerikai Egyesült Államokban a mostani évszázad 60-as, 70-es éveitől kezdve az öregei számának apadnia kell, mert attól kezdve már csak az ország területén születettekből fog az ottani öregek korcsoportja kikerülni. A gyermekkorban levők arányszáma nálunk 1910-ben még a népesség 35,6 /-át tette, aЗОЧэап arányuk már 27,5 /-ra zsugorodott és aza még jobban csökkent. A termelő életkorban levőknek a száma ezalatt a húsz esztendő alatt /1910-1930 között/ 14 /-kal,az öregeké viszont 18 /-kal emelkedet . Az öregkorúak soraiban a nők aránya nem mindenütt egyforma,TM Ahol a nőket nehéz testi munkára fogják, ott megapad a nők száma és miután