STUD - Statisztikai Tudósító, 1941. március (9. évfolyam, 50-74. szám)
1941-03-01 / 50. szám
20 oldal, KISEBBSÉGI STB D/19.+ - '..március 1 Szombat a tervező hivatal, a központi talajhivatal, a városi és falusi telepítéseket összekötő hivatalba pénzügyi kérdés és a káresetek ügyosztálya.Új parasztgaz- daságuk- te'tesi'tésénél a binc-daurd—f-öldmivelésügyi -miniszter is közreműködik. Az áttelepítési hatóságok mellett 11 kulturhivatal és b parseszó-telepítési közösség is működik. Az áttelepítettek végleges számát még nem állapították meg; az az eredeti terv,hogy a számukra kijelölt területekre származási csoportok szerint telepítsék le őket, nagy akadályokba ütközött,, így a balti népcsoport,nagyobb városokból származván, "szabály ellen" megint a nagyobb városokba törekedett: Posenba /29 000/, Ludzba /8900/, Odingenbe /2300/, Ralisba /26oo/,Brombergbe /1800/ stb. Az újonnan létesített két keleti tartomány: Danzig -Nyugatporoszország és Warthevidék közül főleg az utóbbiba irányul a bevándorlás. Eddig csak az első 220.,000 áttelepítettről készült statisztikai kimutatás./1,Wirtschaft und Statistik,1991/ A balti csoport elöregedése miatt okoz gondot.Az észtországi németek 10.1 %-a és a lettországiak 10.3 %-a 65 évnél idősebb,míg a birodalmi átlag 7.9 %. A 14 éven aluli gyermekek arányszáma a két előbbi csoportnál 15.2 % és 18.4 %, a birodalmi átlag 21.5 %.A baltiak között 3000 önálló vállalkozót, 1100 önálló kézművest, 2000 postai alkalmazottat, 896 tanítót, 100 építészt, 300 mérnököt, 365 orvost, 358 gyógyszerészt, 120 ügyvédet, stb. számláltak. Ezek nagyobbára már elhelyezkedhettek.Az öregeket pedig nemzetiszocialista népjóléti intézményekbe osztották be.A nyugdíjterhet a birodalom magára vállalta. A balti maradékbirtokosok lengyel középbirtokba ültek. A többi telepest, gazdasági erejükhöz és képességükhöz képest a Warthevidéknek előre meghatározott birtokkategóriáiba helyezik el. Magától értetődik,, hogy a kis -és a középbirtok túlteng. Törpe -és nagybirtok együttvéve sem haladják meg az 5 %-ot. /H.J.Seraphim: Volkliche Wirtschaftsgestaltung im deutschen Osten. Jb.1Nat.u.Stat.1990.,/ A mostani birtokviszonyok nem véglegesek,mert valamennyi gazdaságot Erchhof -fá fogják átalakítani,ennél pedig nemcsak a gazdasági, de a faji és szellemi tulajdonságokat is külön figyelembe veszik.Ha tekintetbe vesszük,hogy a távolabbi cél eléréséhez, egy keleti iparvidék felépítéséhez még évek hosszú sora lesz szükséges, akkor a keletnémetországi telepítést a német belpolitika rak konstituens elemeként kell meghatároznunk. // I L / 000000 A ROMÁNIAI MAGYARSÁG ELEJÉNEK NÉHÁNY SZÁMADATA. /PEKI/ Romániai tudósítónktól/ A II.bécsi döntés után a Romániában maradt magyarság összes számát az első számítások kb. 500,000 -re tették, a mai körülmények között azonban még lehetetlen az ottani magyarság végleges és pontos számát megállapítani. Lehetetlenné teszi ezt egyrészt az óromániai magyarság nagy szétszórtsága és számának állandó hullámzása, továbbá a Székelyföldre és a magyarországi részekre való nagyméretű visszavándorlás. A legújabb román becslés szerint az ottmaradt magyarság lélekszáma 535.000 fő..A bécsi döntés után Temesvárról, a Zsil völgyi bányavidékről,továbbá Brassóból és a szász ipari városokból a magyarság jelentős része elmenekült,illetve hazaköltözött a Székelyföldre. A bánya és ipari városokban lakó magyarság jelentős része ugyanis az utóbbi 20 év alatt költözött oda, különösen a Székelyföldről, ahol nem talált munkát és megélhetést; a bécsi döntés után viszont visszament családja, rokona körébe. Ezen kívül a városi magyarság soraiban történt nagyobb mérvű változó , az utolsó hónapok elköltözései,optálásai által. Az Erdélyi Református Egyházkerület Romániában maradt részében ugyanis kb. 200 anyaegyházközség, 80 társfiók,ill.leányegyházközség, tehát mintegy 280 szervezett egyházközség van és 58] szórvány egyház.Közelebbi vizsgálat után azonban az is kitt' 'tő,hogy a fiúk és leány egyházközségek egy része is, kicsiny lélekszámuk folytán,szórványszámba megy és az anyaegyházközségek sin-