Magyar Sakkélet, 1966 (16. évfolyam 1-12. szám)

1966. június / 6. szám

MAGYAR SAKKÉLET Petroszjan—Szpasszkij 12,5: 1­1,5 Petroszjan és Szpasszkij 24 játsz­­más világbajnoki mérkőzése lapunk mostani számának lezárása után, június 9-én fejeződött be. A mérkő­zés méltatására és értékelésére legközelebb visszatérünk. Ezúttal a 7—12. játszmát közöljük. A viadalnak ebben a szakaszában a világbajnok 2 pont előnyre tett szert, s így a „félidőt*’ 1:5-ös veze­téssel zárta. VEZÍ­RGYALOG megnyitás Szpasszkij Petroszjan (7. játszima) Miután az 1. 3.­­é­s 5. játszmában Pet­roszjan Caro-Kann védelme ellen nem tudott sikert elérni, a párosmérkőzés második negyedét új megnyitással kezdi Szpasszkij. A Caro-Kann elleni siker esetén bizonyára nem tért volna el az 1. e4 lépéstől: 1. d4, Hf6 2. Hf3, e6 3. Fg5, d5 4. Hbd2, Fe7 5. e3, Hbd7 6. Fdl Különös, hogy egy olyan aktív sak­kozó, mint Szpasszkij ilyen „visszatar­tott” megnyitást választ, de nyilván nem sokat remél a világbajnok ellen az úgy­nevezett szabályos elméleti megnyitások­tól. A jelenleg választott megnyitási rendszer egyébként nem először fordul elő Szpasszkij gyakorlatában. Reshevsky ellen az 1964. évi amszterdami zónaközi versenyen már találkoztunk vele. 6. —, c5 7. c3, be 8. 0—0, Fb7 9. He5 Sáncolás nélkül talán többet adt ez a huszárlépés. Itt még az a hátrány is megvan, hogy sötét még nem sáncolt, s így a világos által választott folytatás­nál királyszárnyi támadást indíthat. 9. —, He5­ 10. de­, Hd7 11. Ff4 Az előbb említett körülményeket figye­lembe véve a futócserét kellett volna választania világosnak, hogy az e5-gya­­lognak gya­logvédelmet tudjon adni. 11. —, Vc7 12. H£3, h6! 13. b4 Világosi korai sáncolásának hátránya, hogy nem húzhat h4-et g5- akadályozá­sára. Mivel most már határozottan lát­szik, hogy sötét a hosszú oldalra akar sáncolni, s gyalogrohamot tervez a má­sik oldalon, Szpasszkij gyalogáldozattal igyekszik más irányt adni a játszmának. Petroszjan azonban következetes! 13. —, g5 14. Fg3, h5 15. h4, gh: 16. Ff4 16. H 1 h4,-et valószínűleg 16. —, c4 17. Fc2, Fh4, 18. Fh4:, Ve5: miatt nem ját­szotta világos. 16. —, 0—0—0 17. a4? Válaszképp sötét lezárja a vezérszár­nyat, s elejét veheti a királya elleni minden támadásnak. Ezzel szabad kezet kap a másik oldalon. Ezt figyelembe véve mégis csak a nem tetszetős 17. bc.,-t kellett volna választania világos­nak. 17. —, c4 18. Fe2? Véleményem szerint a korábbi pontat­lanságok legalábbis részben még jóvá­­tehetők voltak. Ez a futólépés viszont teljes passzivitásra kárhoztatja világost. A futó visszavonulása helyett 18. Ff5!, alkalmat adott volna világosnak arra (rá. —, ef: 19. e6! folytatást aligha vá­lasztotta volna Petroszjan^, hogy futó­ját h3-ra vigye, s elejét vegye a h4—h3 lehetőségnek. 18. —, a6! 19. Khl, Bdg8 20. Bgl, Bg4 21. Vd2, Bhg8 22. a5 Ez nemcsak azért rossz elgondolás, mert lezárja a vezérszárnyat, ha­nem azért is, mert a játszmában vá­lasztott további folytatás mellett a sötét c4­-gyalogot is védetté teszi. 22. —, b5 23. Badl, Ff8! 24. Hh2 24. —, He5:! Döntő minőségáldozat, amely még job­ban kihangsúlyozza a megmaradó vilá­gos tisztek tehetetlenségét. 25. Hg4., hg­ 26. e4, Fd6 27. Vei, Hd7 Egyesek itt erőszakosabb utakat aján­lottak pl. 27. —, g3!?-at. A világbajnok azonban nem bocsájtkozik felesleges bo­nyodalmakba, ha biztosabb út is ígér­kezik. 28. Fd6­, Vd6, 29. Bd4 Nem változtat sokat a lényegen, ha azonnal Bd,2-t játszik világos. 29. —, e5 30. Bd2 30. Bd5:, Fd5­ 31. Bdl, Hf6 esetén is nyilvánvaló világos hátránya. 30. f5! 31. ed, SI. ef:, HfB S2. f3, Hh5! 33. fg:, Hg3f, 34. Kh2, dV: is gyors döntésre visz. 31. —, f4 32. Ve4, Hf6 33. Vfif, Kbá 34. f3 34. Ve6-ra csere és He4 jött volna. 34. —, Fc8 35. Vbl, g3 36. Bel, hf 37. Ffl, Bh8 38. gh:, Fh3: 19. Kgl, Ffl: 40. Kffl:, e4! 41. Vdl, Hg4! 42. fg:, f3 43. Bg2, fg:f, s világos fel­adta (0:1). ANGOL MEGNYITÁS Petroszjan Szpasszkij (8. játszma) 1. c4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Hc3, Hf6 4. d4, cd: 5. Hd4­, e6 6. e3. (Az elő­ző játszma megnyerése után Pet­­roszjannak semmi oka nincs, hogy a bonyolult változatokra vezető 6. e4- gyel esélyeket adjon ellenfelének.) 6. —, Fe7 7. Fe2, 0—0 8. 0—0, d6 (8. —, d5 valamelyik sötét gyalog el­­szakítására vezetne, s e pozíciós szí­vességet nem óhajtja adni Szpasszkij a világbajnoknak.) 9. b3, a6 10. Fb2, Fd7 11. Vd2, Vc7 12. Bad, Bac8 13. Bfd1, Vb8 (Szicíliai jellegű állás jött létre az­zal a különbséggel, hogy a világos királygyalog nem e4en, hanem e3-n áll. Ez megkönnyíti sötét kiegyen­lítési törekvését.) 14. Hf3, Bfd8 15. Fd3, Fe3 16. Ve2, d5! 17. cd., Hd5: 18. Hd5­, Bd5: 19. a3. (Nyilvánvaló hogy a 19. Vc2!? utáni bonyodalmait nincsenek ínyére Petroszjannak, mert a helyes 19. —, Bh5! esetén az esélyeket átszámí­tani aligha lehet.) 19. —, Bcd8 20. Fe4, Bdl.f 21. Bdl:, Bdl.f 22. Vdl:, Vd8 23. Vd8:, Fd8., s Petroszjan javaslatára dön­tetlenre adták (0,5:0,5). CARO-KAM­—VÉDELEM Szpasszkij Petroszjan (9. játszma) 1. e4, c6 (Tehát negyedszer ugyan­az a védelem!) 2. d4, d5 3. ed., cd: 4. c4, Hf6 5. Hc3, e6 (Az 5. játszmában 5.­­, g6-ot játszott Petroszjan, de nehéz­ségei támadtak. Érthető tehát a visszatérés a 3. játszmában válasz­tott kielégítő folytatáshoz.) 6. Hf3, Fe7 7. cd., Hd6, (Cserékkel az utólagos Tarrasch-védelem jött létre.) 8. Fd3, (A 3. játszmában 8. Fc4-et játszott Szpasszkij, de úgy látszik nem elégedett az ott elért ered­ménnyel, s az újabban gyakrabban játszott futólépést választja.) 8. —, Hc6 9. 0—0, 0—0 10. Bél, (Egyesek teljesen elvetik 10. Ve2-t azzal, hogy 10. —, Hdb4 után sötét­nek kevesebb problémával kell meg­küzdenie, mint más változatokban. Ez persze erősen vitatható. Példaként említem a Szabó—Korcsnoj játsz­mát az 1960 évi Santa Fé-i verseny­ről, amelyben 11. Fe4, f5 12. Fb1, Hd4: 13. Hd4­, Vd4: 14. Bd1, VfH 15. a3, Hc6 16. Fa2, után egyáltalán nem egyszerű állás jött létre. De tanulmányozására érdemes a Sza­bó—Portisch játszma is — 1960. ja­nuár — a XV. magyar bajnokságért folytatott mérkőzésből.) 10. —, Ff6 11. Fe4, Hce7 12. Vc2 (A tapasztalat azt mutatja, hogy fe­lesleges g6 kikényszerítése, mert azt sötét előbb-utóbb magától meghúzza. Talán következetesebb 12. He5, amely például egy Gligorics—Elis­­kases játszmában — Mar del Plata 1960 — világos halvány előnyére vezetett.) 12. F­g6 13. Fh6, Fg7 14. Fg5, (14. Fg7: csere majd Vb3 jobbnak lát­szik.) 14. .. f6! (E kitűnő lépés után sötét hozzájut vezérszárnya fejlesz­téséhez, s közben világosnak nincs alkalma kihasználni az f6 okozta e6 gyengeségét.) 15. Fd2, Fd7 16. Vb3 Fc6 17. Fd5:, ed: 18. He4, Bf7! 19. Hc5, Hf5 20. h3, Ff8 21. He6, Vd7 22. Hf8:, Bff8: 23. Fb4, Bfe8 24. Be8:1, Be8: 25. Be1, Bel:f 26. Fel­, s Petroszjan ajánlatára döntetlen (0,5:0,5). KIRÁLY INDIAI VÉDELEM Petroszjan Szpasszkij (19. játszma) 1. H£3, Hf6 2. g3, g6 3. c4, Fg7 4. Fg2, 0—0 5. 0—0, Hc6 6. Hc3, d6 7. dl Pontosan tíz évvel ezelőtt az amszter­dami világbajnokjelöltek versenyén Pet­roszjan Szpasszkij ellen 7. d3-mal foly­tatta, s talán erre számított most a vi­lágbajnokjelölt. Ezzel is magyarázható, hogy Szpasszkij nem elég „otthonosan viselkedik” a lét­rejövő bonyolult közép­játék problémái között. 7. 5, a6 8. d5, Ha5 9. Hd2, c5 10. Vc2, e5 Világos felállása ellen e változatban inkább BbS majd­ b5-öt játszanak, a királygyalog lépését későbbre halaszt­ják. 11. b3 85

Next