Magyar Sakkélet, 1981 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-10 / 5. szám

Kísérletemet — még az értékelés megjelenése előtt — bemutattam 1979-ben, a jugoszláviai Medulinban rendezett feladványtalálkozón, s Ham­burgban, az ottani egyetemen, dr. Frie­der Schwenker professzornak, aki infor­mációelméletet oktat, s tanszékén a számítógépes sakkozásról is előadáso­kat tart, a Rochade c. NSZK-beli sakklapban pedig állandó rovatot ve­zet „Computerschach” címszó alatt. A kísérlet —, amely az első ilyen jellegű volt — természetesen érdeklő­dést keltett a professzor tanszékén. Annál is inkább, mert már mielőtt 1979 nyarán Hamburgban jártam, e város több számítógépes sakk-kísérlet színhelye volt. Frederik Friedel ham­burgi újságíró ezek fő mozgatója. A többi között szimultánt szervezett­­ a Der Spiegel székházában az akkor vi­lágelső, amerikai,,Chess 4,8” program számára, kilenc ellenféllel szemben, majd páros mérkőzést Korcsnojjal. 1980. augusztusában pedig sakkfeszti­vált rendeztek Hamburgban, ahol me­gint szerepeltek komputer-,,show”-k a műsoron. Mika Korhonen bemu­tatta sakkszerzeményfejtő programját (kezdeményezésemre hívta meg Frie­del), de ennél is szélesebb körű ér­deklődést keltett az a kísérlet, amelyet a fantáziadús újságíró dr. Helmut Pflegerrel, az NSZK egyik éljátéko­sával, annak tulajdonképpen a tudta nélkül végzett. A nagymester huszon­nyolc táblán szimultánt játszott, s elhallgatták előtte, hogy ellenfelei kö­zül három — számítógép. A megfe­lelő táblák mellett ülő játékos ügye­sen leplezte, hogy a kapott lépést számítógépnek továbbítja, s hogy an­nak válaszlépését húzza meg — ami­kor a nagymester ismét odaér — a táblán. (Pfleger két játszmát elvesz­tett, kettő döntetlenül végződött, a többit megnyerte.) A szimultán után Frederik Friedelnek és az észak-német rádiótársaság (Norddeutscher Rund­funk) egyik riporterének aláírásával — a fesztivál szervezésében az NDR is részt vett — körlevelet küldtek szét sakk-, illetve komputerszakértőknek, amelyhez Pflegernek négy nyert és egy vesztett játszmáját mellékelték, és kérték a címzetteket: közöljék, hogy véleményük szerint melyiket ve­zette számítógép. Megjelent a teszt a „Rochade” c. NSZK-beli lapban is. A körlevelet én is megkaptam, s mivel úgy véltem, valamelyest meg­ismertem a számítógép „gondolkodás­­módját”, elhatároztam, hogy megpró­bálok tippelni. Első lejátszás után még tanácstalan voltam. Sokat olvasok de­­tektívregényeket, s ezek módszere alapján „kizárásos” alapon próbálkoz­tam. Sorra vettem előbb Pfleger nyert játszmáit, s végül mindegyikről azt állapítottam meg, hogy számító­gép aligha vezette őket. Ilyen és ha­sonló okok miatt: sötét nem védte megtámadott gyalogját, pedig volt rá lehetősége; sablonmegnyitásban sötét két lehetséges sánc közül a hosszút választotta, pedig az elmélet a rövidet ajánlja; két gyalogja közül kifelé és nem — amint szokásos — befelé ütött vissza; az egyik játszmában sötét — uram bocsá’ — éppenséggel a vezérét nézte el. A II. látszólagos játékkal A V. iker: a 7-re sötét B helyezen­dő B II. iker: világos és sötét K fel­cserélhető B IV. látszólagos játékkal C I. világos huszár és bástya fel­cserélendő C IV. d6-ra világos­t helyezendő Ezek után elővettem Pfleger vesz­tett játszmáját. Érdemes megnézni! 1. d4, d5 2. c4, c6 3. cd­, cd­ 4. Hc3, Hc6 5. Hf3, Hf6 6. Ff4, Ff5 7. e3, e6 8. Fb5, Hd7 9. 0-0, Fe7 10. Ve2, Bc8 11. Bad, Fg4 12. h3, Fh5 13. g4, Fg6 14. He5, Hde5 : 15. Fe5 :,0-0 16. Fg3, f5 17. Fd3, Fd6 18. f4, Fb4 19. g5, Ve8 20. a3, Fh5 21. Vd2, Fa5 22. b4, Fb6 23. Kh2, Bf7 24. Hb5, Bd7 25. a4, a5­ 26. ba­, Fa5: 27. Vb2, Fb4 28. Fe1, Fe1: 29. Bfel:, Vd8 30. Va3, Ff3 31. Kg3, Fh5 32. Bc2, Va5 33. Bed, Ba8 34. Hd6, Va4: 35. Va4:, Ba4: 36. Hb7­­, Bb7: 37. Bc6­, Ba3 38. Bb­3, Bc3: 39. Bc3­, h6 40. h4, Kf8 41. Fa6, Bb6 42. Ff1, hg­ 43. fg:, g6 44. Kf4, Ke7 45. Ke5, Ff3 46. Bc7f, Kd8 47. Bg7, Fb­5 48. Ba7, Ff3 49. Fa6, Fg2? 50. Ba8f? (Kölcsönös súlyos hibák, itt h5! áttörés nyert.) 50.­­, Kc7 51. Fc8, Bb3 52. Kf4, e5f! (Fordul a kocka, Pfleger nemcsak kiengedte a nyerést, de erőteljes ellen­játékra adott lehetőséget.) 53. Ke5­, Be3 ,f 54. Kf6, f4 55. Fe6, Kb6 56. hó, gh: 57. g6, f3 58. Fdó:, Fhl! 59. Bal, f2 60. Bblf, Kc7 61. FhlBel 62. Fg2, Bbl: 63. g7, Bgl! (Nyert C V. d6-ra világos H helyezendő 1 D II. iker: a világos K és az e4 sötét Gy felcserélendő D III. három látszólagos játékkal Valamennyi: szabadmatt 2 lépés­ben, szabályos sakktáblán. (Több megfejtés nincs. Ikrekkel és látszó­lagos játékokkal együtt 46 megfej­tés.) fl Vf is, de a kombinatív út a tetsze­tősebb.) 64. g8V,flVf 65. Ffl., Bg8 , 66. Fh3, Kd6 67. d5, h4! (Nem esik bele az egyszerű csapdába: Kd5 ? ? 68. Fe6!) 68. Fe6, Bg3! és világos fel­adta (0:1). A játszma csillogó taktikai fordula­tain elmélkedve arra a megállapítás­ra jutottam, hogy az 52., 58. és a 63. lépés következményei gyorsan megmutatkoztak, ezeket egy jól prog­ramozott számítógép kielemezhette. Úgy gondoltam, hogy a bemutatott öt játszma közül ezt vezethette kom­puter. Véleményemet elemzések kí­séretében megküldtem az NDR címére. Igazam lett. Az újabb körlevélben — amely a „Rochade” 1980. nov. 15-i számában is megjelent — az áll, hogy a kaliforniai „Belle” program győzte le dr. Pflegert. Érdekes módon a komputerszakértők jelentős része he­lyesen tippelt, a sakkozók azonban nagyrészt nem az emberben, hanem a gépben keresték a hibás logikának ellentmondó lépéseket, s tévedtek. Különös örömet jelentett számomra, hogy a körlevél szerint, talán a legmé­lyebben átgondolt indokolást tőlem Gyorsabb vagy mint a komputer? VI. V. ív. III. ii. MAGYAR SAKKELET 111

Next