Sakkélet, 1985 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1985-05-20 / 5. szám

SAKKÉLET # 173 LEVELEZÉSI VERSENYEK S3 BENONI VÉDELEM R 76/c Heldner Pacsay (Svájc) (Magyarország) ICCE-témaverseny, T/21 —F csoport, 1982-84. 1. (14 Sffi 2. c,4 e6 3. ac3 c5 4. d5 ex(15 5. cxd5 dB 3. e4 Ezek voltak a kö­telező lépések: f1. — gff 7. 013 Kg7 8. Kg5 hB 9. gh4 ap 10. 0d2 b5 11. ge2 0-0 12. 0-0 £ll)d7 13. N­c2 1b­7 Kapengut megnyitáselm­életi cikke (Sahmatnyij bjulletyeny 1984/1) szerint itt 13. — c4! a helyes, míg a játszmalépésre 14. a4!-et ajánlja. 14.­­g3 Be8 15. Bad Egy dr. Lakó—Pacsay csapatbajnoki játszmában 15. a4 b4 16. Sdl b3 történt, és a főváltozattól való eltérés (g5 helyett fjfc7) világos számára bizonyult előnyösnek. Most még min­dig lehetett volna c4-et lépni, ehelyett a következő lépéssel szinte kihívja maga ellen a tisztáldozatot. 15. — KI­7 lp. gxb5 axb5 17. axb5 Ifbp 18. a4 Világos úgy akarja lenyerni a harma­dik gyalogot, hogy semmi ellenesélyt ne adjon ellenfelének. 18. — Q­'5 19. 14 L(‘g4 20. Vc4 Sd8 És most világos óriási térelőnyével hullik le a d6 gya­log. 21. SlbxdO amelyet természetesen előre látni kel­lett, különben sötét el volna veszve. Most viszont két ütésben álló tisztje mellé egy harmadikat is felkínál, hogy a centrum szétzúzásával egyidejűleg a kissé meglazult világos királyállás­hoz hozzáférjen. Pl: 22. Sxe8 gd4f 23. &hl­­­xg3f 24. hxg3 hxd5! vagy 22. f­xb7 Sxdo, mindkét esetben erős támadással. 22. flxe4 HfxdS 23. Sédé gd4f 24. *hl Se3! 25. f5 25. flxb7?-re Bxg3! Most is jó lett volna 25. — Hxg3 26. hxg3 Se3! 27. 21xe3 Sxd6 erős kezdeményezéssel a minő­ségért. Én azonban jobbnak ítéltem megtartani az erős vezérfutót, és vezéráldozatra szántam el magam. 25.­­ ScB?! 26. Vb6 Sxg3 27. g­xd5 Sh3 28. gxh­3 fxdef 29. Sell A vezér­­áldozat meghozatalakor a 29. Se4 Fh­3 30. Fd3 axfl 31. Sxf1 Be8 32. Sf4 g5 33. Hg4 h5 34. Bxgef *f8 főváltozatot és sok bonyolult elágazását számol­tam. Most azonban megdöbbenve vettem észre, hogy 30. — axfl után világos nem köteles a bástyát vissza­ütni, hanem 31. Bxc5a újabb bástya­áldozattal megfoszthatja támaszpont­juktól a sötét futópárt, ami után könnyen nyer. Ezért kénytelen lettem volna 30. — gxf5-öt játszani, gyenge döntetlen esélyekkel. Tehát mégis 25. — Sxg3 lett volna a helyes folytatás! Szerencsémre azonban a 31. Bxc5! megdöntés ellenfelem figyelmét is elkerülte, és inkább két gyalog előnyös végjátékra egyszerűsített le. Ezt azon­ban sikerült döntetlenre mentenem. 30.­­ fxe4f 31. 2fxe4 Ve3 32. fxgp &xff 33. gxf7t *xf7 34. Sxflj­ &e6 35. b3 ca! 36. bxc4 Bxa4 37. Bel Ba2! 38. c5 Se5 és a játszmát döntetlenre adtuk (1:1). Pacsay László VEZÉRINDIAI VÉDELEM I­ 32/a dr. Tamnái Penakov (Magyarország) (Bulgária) Eu/M —605 csoport: 1983 —84: 1. (14 offi 2. c4 ep 3. Vf3 b6 4. a3 fb7 5.­­­c3 d5 f1. cxd5 6xd5 7. Sc2 Fe7 A Kaszparov — Murev játszmában az 1982. évi zónaközi döntőn sötét 7. — c5-tel folytatta, de 8. e4 Vxc3 9. bxc3 Cc6 16l fb2 Sc8 11. Bd1 cxd4 12. cxd4 a6 13. Sd2 £fa5 14. d5! után hamarosan hát­rányba került. 8. e4 Vxc3 9. bxc3 c5 10. fb5f fc7 11. fd3 ad7 12. 0-0 £c7 13. Be1 Bc8 14. Fe2 e5 Jobb volt 14. - 0f6, amire 15. e5 0d5 16. fd2 következett volna. 15. dxe5 Sxe5 16. Vxe5 1­xe5 17. 14 b­c7 18. e5 0 — 0 19. c4 19. Kxh7 f-ra nem láttam nye­rést világos számára, pl. 19. — &xh7 20. Hh5f *g8 21. f5 (21. Be3-ra g6) 21.­­ c4 22. f6 fc5f 23. *hl (23. fe3-ra 23. - fe4) 23. - gxg2f 24. &xg2 1061 25. Ag3 Bfd8 26. Sg5 ff8 stb. 19. - f5 20. fb2 fa4 21. Hl­ Scd8 22. g4 Bfd7 Sötét itt 22. — g6-tal is folytathatta volna. 23. Kxf5 fxf5! 1 24. gxf5 ®xf5 25. Kg2 g6 26. Bad fc2 27. h3 fd3 28. Bd1! Kxf1 29. Bxd8f fxd8 30. £d5+ fh1!~ ! Sötét menthette volna a játsz­mát a különös 30. — &f8 lépéssel. Bár világos sakkal ütheti a sötét futót, ennek ellenére nincs nyerés. Pl. 31. ®xd8f *f­7 32. Kc7f &e8 33. Ib8f £f7 34. Ixa7f *e8 35. Ib8f £f7 36. ®xb6 fxc4 stb. 31. efif *hff 32. ffxd8 fxc4 32.­­ gxh3-ra is 33. ®h4f stb. következnék, 32. — Ke2-re pedig 33. ®h4f fh5 34. Sg5f ®xg5 35. f­xg6f Axg5 36. e7 nyer. 33. Mi4f! ®h5 34. fg7f! Axg7 35. Se7f Sötét feladta (1:0): dr. Tarnai Károly Új kön A sakkjáték a maga immár másfél évezredes fejlődésével olyan fához hason­lítható, amelynek törzséből újabb és újabb friss hajtások kelnek életre. A sakk ősi fájának egyik ilyen fiatal hajtása a távsakk (levelezési sakk) — így kez­di a Medicina Sport gondozásában a közelmúltban magyar nyelven meg­jelent „Levelezési sakk” könyvét Szer­­gej Grodzenszkij és Iszaak Romanov. A két szovjet sakkíró érdekes fel­adatra vállalkozott: az orosz-szovjet levelezési sakk fejlődésének leírására, emellett a nemzetközi levelezés elter­jedésének bemutatására. (Egy kira­gadott példa: az első levelezési játsz­mát, amelyről írásos dokumentum van, Hága és Breda holland városok vívták 1804-ben.) A levelezési sakkban a Szovjetunió szintén a világ élén halad. 1958 óta, amikor először indultak a (III.) csa­patolimpián, csak egy alkalommal vé­geztek a második helyen, a többin biz­tosan diadalmaskodtak. Az egyéni vi­lágbajnokságok eddigi mérlege pedig öt arany, három ezüst és négy bronz­érem. Csigorintól Aljechinen, Botvin­­niken, Kérészén, Talon át, a korábbi világbajnok Ojmig, megismerkedhe­tünk az orosz-szovjet levelezési sakk kiválóságaival, kitűnő tanulságos játszmáival Bakcsi György fordításá­ban. A könyv második részében Bottlik Iván gondos szerkesztésében olvasha­tunk a magyar levelezési sakkozás tör­ténetéről. A nagy szenzációt kiváltó Pest — Párizs mérkőzésről (1842 — 1845 között), amelyet 2:0 arányban nyer­tünk meg, az 1939. évi első Európa­­bajnoki győzelmünkről, az I. olimpián (1949—1952) elért aranyérmünkről, vagy napjaink eredményeiről, sike­reiről. A könyv szép kivitelű, kevés a hiba benne. Egy sajnálatos tévedésre azon­ban fel kell hívnunk a figyelmet: a 244 - 245. oldalon közölt játszmákban a játékosok nevei fordítva szerepelnek. Helyesen: Brilla-Bánfalvi a világos, Un­gr a sötét bábok vezetője! így a játszmát Brilla-Bánfalvi nyerte. Erre egyébként a figyelmes olvasó bizonyá­ra magától is rájött, mivel két oldallal előbb éppen az ő kiemelkedő teljesít­ményét nevezik — jogosan — rendkí­vülinek. A közel 300 oldalas mű ára 97, — Ft. (M. Cs.) Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Né­­gyesy mester — mint ezt a fentiekben is megírtuk — versenyvezetőként és szervezőként változatlanul ellátja eddi­gi feladatait. Tehát mindazokra a bél­és külföldi versenyekre, amelyeknek ő a felelőse, ezután is nála kell jelent­kezni.

Next