Sakkélet, 1994. március-december (44. évfolyam, 1-12. szám)
1994-09-10 / 7-8. szám
m SAKKTÖRTÉNELEM— — 228 * SAKKÉLET Koronghy Gyula: A magyar sakkozás hajdani fellegvárai Kalandozások a magyar sakk világában Az általános sakkműveltséghez hozzátartozik, hogy sakktörténetünket ismerjük, illetve ismereteinket időnként felelevenítsük. A XIX. századi magyar sakk-fellegvárak közül különösen három emelkedik ki jelentőségével. A Wurm-udvar kávéház, az Európa Szálló Kávéház és a Velence Kávéház. Megérdemli a téma a részletesebb ismertetést, hiszen manapság már a sakktörénészek sincsenek mindig tisztában a helyszínekkel. Nem szólva a versenyzőkről, akik az információáradat korában nem érnek rá sakktörténelemmel foglalkozni. A múlt század negyvenes éveiben Pest sakkozói: Szén, Löwenthal, Grimm, Czéner, Erkel és mások a Dorottya utcában, a „Wurm-udvar" kávéházában jöttek össze. A ház a pesti Fel-Duna soron a hajóhíd, illetve a dunai kikötő közvetlen közelében állt. Egy Wurm nevű gazdag vaskereskedő építette 1821-1822- ben. Az épület - dacolva az idő múlásával - jelenleg is áll a Szende Pál utca 4., a Dorottya utca 6. és az Apáczai Csere utca 15. szám által határolt területen. E házban lakott egy időben Kossuth Lajos is, s feltehetőleg találkozott az itteni sakkozókkal. Grimm Vincét biztosan ismerte, hiszen ő nyomattatta a szabadságharc alatt a Kossuth-bankókat. Az első magyar sakk-kör hihetőnek tartott források szerint a Wurmudvar kávéházban alakult 1839-ben. A körnek még nem voltak írott szabályai. A kávéházban találkoztak rendszeresen azok a sakkozók, akik 1842-45-ben két levélüzeneti játszmát játszottak Párizzsal. Mindkét játszma Szénék fényes győzelmével végződött. A görög származású Dudumi Demeter írta 1856-ban a „Pesti levelek"-ben: „A Wurm-udvar kávéházának egész Európában híres egykori sakk-klubja feloszlott." A Párizs-Pest híres sakkverseny hőseiről: Szén Józsefről, Löwenthal Jakabról és a törökhonba emigrált Grimm Vincéről csak annyit mondhat a cenzúra miatt, hogy „Szén állítólag Pesten van, Löwenthal jelenleg Londonban él, és Grimm a Szíriai Aleppóig vetődött el." Azt nem írhatta meg, hogy mindez a szabadságharcban való részvételük miatt történt, csak annyit, hogy „Grimm, mint halálraítélt emigrált a bitó elől." A Wurm-ház udvari része később beépült. A kávéház elhelyezkedéséről (az épületen kívül) a mai napig nincs pontos adatunk. Európa Szálló Kávéház A mai Zrínyi utca, a Roosevelt tér és a Vigyázó Ferenc utca által határolt telken állt az egykori Európa Szálló. (Tehát nem a Gresham helyén, mint sok helyütt leírták.) Az 1850-ben megnyílt szálló nemes vonalú homlokzatával, előkelő lépcsőházával, pazar dísztermével a korabeli Pest egyik kiemelkedően szép épülete volt. Kitűnő konyhájáról egy Duchange nevű francia bérlő gondoskodott. Kávéháza ugyanakkor külön életet élt. A kávéházban helyiséget béreltek a sakkozók. Szén József, Erkel Ferenc, Récsi Emil, Capdebo István, Spitzer Lipót, Vész János, Cseresnyés István, Zaáry Zsigmond, Vidor Zsigmond voltak ott a legismertebb sakkozók. 1859 máciusában Erkel Ferenc elnökletével 23 sakkozó megalakította a Pesti Sakk-kört. A sakk-kör sajnos csak ugyanazon év nyaráig tevékenykedett, mivel a Bach-korszak hivatalnokai betiltották működését. Az 1860-as évektől fellendült a főváros sakkélete. 1860 elején a Vasárnapi Újság sakkrovatot indított. Vezetője Cseresnyés István 23 éves fiatal író és kiváló sakkjátékos volt, aki főleg feladványokat és sakkhíreket közölt. A megfejtők között Jókai Mór neve is megtalálható. 1863 végén egy lelkes ifjú, Széchenyi Ödön (gróf Széchenyi István legkisebb fia) kérvényt nyújtott be sakk-kör működésének engedélyezése érdekében. 1864. június 5-én érkezett meg az engedély. Közben megalakult az ideiglenes választmány. Tagjai: Erkel Ferenc elnök, Csersznyés István titkár, Vész János Ármin, Zaáry Zsigmond, Ginter Károly, Vidor Zsigmond, Spitzer Lipót és Capdebó István tagok. A Pesti Sakk-kör ideiglenes választmánya alkalmas helyiséget keresett tagjai számára. Erről így írt Cseresnyés István a Vasárnapi Újságban: „Egyébiránt sokan tettek már szép ajánlatokat, melyek közül, mint a legvalószínűbbet Pest legszebb részén, az Akadémia palotája közelében, a Nádor utcai «Velence Kávéház» mellett lévő különtermet említik, mely a klubot szépségre és fényre Európa legszebb sakk-klubjai sorába állítja, s hová a pesti főbb sakkjátszók már ideiglenesen át is helyezték főhadiszállásukat." Velence Kávéház A Velence Kávéház épülete ma is fennáll a Nádor utca és a Vigyázó Ferenc utca sarkán. A Pesti Sakk-kör története szorosan összefonódik a Velence kávéházzal. 1864. október 16-án délutánra tűzték ki a Pesti Sakk-kör helyiségének ünnepélyes megnyitását. A kor sakk-krónikása, Cseresnyés István így írt a kávéházról és a Pesti Sakkkör megalakulásáról a Vasárnapi Újságban: „A kör új helyisége - mint látni alkalmunk volt -, igen díszes, berendezése célszerű s külcsínyre Európa legszebb klubjai sorában áll. Óhajtjuk, hogy belerőben is ily polcra emelkedjék fel. Örülünk, hogy a magyar sakk, melynek eddig egyedül szerény rovatunk volt nyilvános