Sárospataki Református Lapok, 1925 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-04 / 1. szám

4. oldal. SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 1. szám. — Rövid hírek. Dr. Szoboszlay Gyula san­­franciskai orvos, főiskolánk volt növendéke, a Prot. Árvaháznak 1000 dollárt küldött karácsonyi ajándékul. Horthy Miklós kormányzóné . Főméltó­sága 35 mill. Kr-at küldött a budapesti ref. szegé­nyeknek és árvaházaknak’, 5 mill. h­ át pedig a prot. diákok karácsonyi ünnepélyére. — A Bethlen­­nyomda eddigi ügyvezető igazgatója, Gonda Béla ny. min. tanácsos lemondott e tisztéről; utódja dr. Kovács J. István theol. tanár lett. — A mis­kolci ref. főgimnázium növendékei, Balázs Győző tanár vezetésével, 8 mill. K-ot gyűjtöttek a Kreith­­féle szabadságharc-m­uzeum megvásárlására s az eszme pártolására az ország valamennyi közép­iskolájának ifjúságához felhívást intéztek. — Az alsódobszai gyülekezet az eltávozó Zitás István helyére nov. 23-án Diószeghy Mihály debreceni f. lelkészt választotta meg egyhangúlag lelkészévé.­­ A francia szocialista kormány, élén Herriot miniszterelnökkel , megkezdte antiklerikális és egyúttal vallásellenes programmjának végrehajtá­sát. Első lépése a Vatikánnal való diplomáciai vi­szony megszakítása. Sokkal súlyosabb következ­ményű dolog lesz ennél az egyház és állam szét­választásáról szóló törvénynek Elzászra való ki­­terjesztése, ami igazi nagy csapást jelent az elzászi protestantizmusra nézve. Az elzászi képviselők mindent elkövetnek ennek megakadályozására, de a kormánynál kemény ellenállással találkoznak, úgyhogy az elzászi protestánsok nagy aggodalom­mal néznek a jövő elé. Persze ezt a törvényt is különféleképen lehet életbe léptetni és az egyházi javak elvételénél táglelkűen vagy szűkkeblűen járni el. De bármint tesz is, az elzászi nép, mely századokon át más viszonyban állt az egyházzal, nem könnyen fog a dolgok új rendjébe belenyu­godni. Hiszen a háború alatt és a háború befeje­zése után, az annexio alkalmával ünnepélyes ígé­retet nyertek, hogy a meglevő elzász-lothringeni intézményeket a francia állam fenn fogja tartani, é­s ide 6 év is alig telik el, s már is fel akarja a kormány az egyházi és vallási viszonyokat for­gatni. Nemcsak ígéreteit nem tarja meg, de még annyi figyelemmel sincs új alattvalói iránt, hogy e lelki életükbe mélyen belevágó rendszabály életbe­léptetése előtt véleményüket, óhajtásukat megkér­dezze. Aki tudja, mily előzékenyen bánt a német császári kormány az elzászi kath. egyházzal, nem fog csodálkozni rajta, ha most Elzász Lotharingia lakói úgy érzik magukat, mintha az égből a földre hulltak volna alá. Hisz’ ez a kultúrpolitikai dek­rétum valóságos gúnyt jelent a lakosság vallásos érzületére, mely úgy érzi, hogy kímélet nélkül ki van a radikális szocialisták egyházellenes üzelmei­­nek szolgáltatva. Katholikusok és protestánsok közös csatarendben állnak az eddigi állítólagos „kínzóik­tól“ felszabadított országban a francia állam val­lásellenes intézkedéseivel szemben. A ref. és a luth. egyház a hírlapokban egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben utal arra a nagy izgalomra, ame­lyet a francia kormány idevágó kijelentései mind­két tartomány prot. lakossága körében fölkeltettek. A Nyilatkozat a legmélyebb sajnálkozását fejezi ki a felett, hogy az egyház és állam szétválasz­tásának kérdése „oly váratlan és jogellenes módon felszínre hozatott.“ Ami az iskolakérdést illeti, mely a prot. köröket nem kevésbbé aggasztja, a prot. egyházak okvetlenül szükségesnek tartják, hogy a vallásoktatás számára, bármilyen legyen is a jö­vendő iskolakormányzati rendszer, az órarendben helyet juttassanak. — írásbeli tételek az 1925. évi szeptemberi lelkészképesítő vizsgálatokra. A) Az első telkesz­­képesitő vizsgálatra: Egy szakértekezés a követ­kező három tétel valamelyikéről: a) Ószövetségi vallástörténetből: A kultusz centralizációjának története. b) Kér, hittanból: A szentírás és a dog­matika. e) Újszövetségi irásmagyarázatból: A Máté írása szerint való evangyélium­­XXIII. és XXIV. részének magyarázata. B) A második lelkész­­képesítő vizsgálatra: 1. Egy szakértekezés a kö­vetkező három tétel valamelyikéről: a) Magyar prot. egyháztörténetből: Protestáns unio-törekvé­­sek. b) Egyházjogból : Az egyházi vagyon jogi alapjai a magyar róm. kath. és a magyar refor­mátus egyházban. c) Gyakorlati theologiából: A lelkész és presbitérium feladata a vegyes házas­ságoknál. 2. Gyakorlati bibliamagyarázat Írandó János ev. I. 1—4. v. alapján, 3 Katémagyarázat­­ból: Magyarázandó a következő három összefüggő kérdés és felelet : 59., 60. és­­61­­4. Egyházi be­széd K­andó Jakab I.: 13—15. v. alapjai). A dol­gozatok egy-egy füzetbe tisztán, olvashatóan írva 1925 augusztus 1-ig adandók be (ez a határidő szigorúan betartandó); az első vizsgásoké a theol. igazgatói, a második vizsgásokét az egyház­kerületi főjegyzői hivatalhoz. Az egyházi beszédet és biblia­­magyarázatot jól meg kell tanulni és a vizsgálaton előadni. Sárospatak, 1924 dec. 15. Harsányi István theol. igazgató. — Hollandiából. Az amsterdami városi egye­tem theol. fakultásának ószövetségi tanszékére a város radikális vezetősége, mellőzve az egyházi hatóság és az egyetemi tanács jelölését, dr. Palacké izr. tanárt (aki a filos. és filoz. fakultáson a sémi nyelvtudományból volt habilitálva) nevezte ki, ami az egyházi körökben méltó felháborodást keltett. A város radikális vezetősége már 30 év óta olyan eljárást tanúsít az egyházzal szemben, hogy az egyház nem engedheti meg leendő lelkészeinek a theol. fakultás látogatását s igy azt csak néhány mennonita, remonstrans és full­, theologus látogatja. — A biblia. A legolvasottabb könyv a világon ma is a biblia. A múlt évben mintegy 30 millió bibliát adtak el a világ minden részében. Egy amerikai bibliatársaság egymaga 175 különböző nyelven nyomatta ki a szentírást; ama nyelvek és nyelvjárások száma, melyekre a bibliát lefordí­tották, jóval többre megy 1000 nél. Az előző év­vel szemben a biblia terjedése az Egyesült­ Álla­mokban csaknem megkétszereződött. Magyar bib­lia­társaság, hol kései az éji homályban? — Harangszentelés volt dec. 21-én Bodrog­­keresztúron, a­mikor is Éles István tarcali lelkész mondott szívből jövő imádságot, Kiss Ernő esperes tartott egyházi beszédet, Batta János helybeli lel­kész pedig a harang történetét adta elő. Este val­lásos estély volt, amelyen a helybeli lelkész imád­kozott, Marcsek János tokaji ev. lelkész tartott előadást, Kiss Ernő pedig bibliamagyarázatot és záró imádságot. Isten áldása legyen a buzgó gyü­lekezeten.

Next