Siklós és Vidéke, 1899 (12. évfolyam, 2-52. szám)
1899-01-07 / 2. szám
dén az a kartárs más városba helyezteti azután át magát. Az állami és a többi iskolafajok korpótlékainak esetleges módosítási alkalmával a polgári iskolai tanárok korpótléka is egyöntetűleg és egyérvényűleg szabályoztassék. A polgáriskolai tanárok nem akarnak semmi újat, csak a törvény rideg parancsát — nem ígérettel — hanem készpénzzel el intéztetni. (Nemzeti Isk.) Györffy: Jó tanácsok a gazdáknak. Ha a magyar gazdákhoz azt a kérdést intéznék, hogy minő véleményt táplálnák a műtrágyák hatása s alkalmazhatósága iránt, a többség bizonyára adós maradna a felelettel, egyszerűen azon okból mert azok alkalmazását még mindig divatos kapkodásnak tartván, a műtrágyákat még csak arra sem érdemesítette, hogy azokkal kísérletet téve, hatásukról személyesen szerzett volna meggyőződést. Eléggé sajnos, hogy ez az állítás minden kétséget kizáróan való igazság. Cikkíró az elmúlt gazdasági év alatt azon szerencsés helyzetben volt, hogy az ország különböző vidékeit beutazgatva, földesurainkkal eszmecserét folytathatott gazdasági kérdésekben. Egy ily eszmecsere alkalmával szóba került a műtrágyázásnak sokat vitatott kérdése is és szinte szégyenletes bevallani, oly tájékozatlanság, annyira ferde felfogás hangzott el földesuraink ajkáról, hogy felette szükségesnek mutatkozik a műtrágyázásra vonatkozó egynémely tudnivalót nem annyira a szorosabb értelemben vett szaklapokban, hanem főkép társadalmi irányú lapokban szellőztetni azon véleményből kiindulva, hogy a gazdasági szaklapok közleményei többnyire a pusztában elhangzó szó gyanánt maradnak. íme, álljanak tanácsot a következők : Ne tekintsük a műtrágyát egy oly tápanyag - pótló szernek, mely az istállótrágyát teljesen nélkülözhetővé teszi; mert ha valaki az istátállótrágyát teljesen kiküszöböli és mindig cak műtrágyákat vásárol, az rövid idő alatt becsukhatja kapuját és hátat fordíthat portájának. Soha sem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az istállótrágya teljes trágya, a értrágya pedig egyoldalú ; de épen ezen egyoldalúságánál fogva alkalmas arra, hogy az istálótrágya hatását kiegészítse, fokozza. A műtrágyáknak tulajdonképeni rendeltetése tehát az, hogy az istállótrágya esteleges hiányait pótolja, s így a két trágya nem együttes alkalmazása oly eredményt produkáljon. Aki tisztában van a műtrágyának most vázolt szerepével, s aki ilyen értelemben vásárolt műtrágyákat, az bizonyára sohsem fogja elmulasztani az alkalmat, hogy időközönként kellő figyelemre ne méltatné a műtrágyákat. Nem ritkán hallani azt a kérdést is, hogy földem termőszete megapadt minő műtrágyát vásárolják. Ember legyen a talpán, aki erre a kérdésre határozott feleletet ad. A trágya megválasztását illetőleg ne intézzen tehát senki ily kérdéseket szakemberekhez, hanem intézze talajához. Igenis kérdezze meg talajától, hogy mire van szüksége, ez adja meg legbiztosabb választ. A megkérdezés kísérletek végrehajtásában nyilvánuljon, s ennek eredménye lesz a döntő válasz. Aki kísérletezés nélkül megy bele a műtrágyák vásárlásába, az előre is megjósolhatjuk — többé nem igen fog műtrágyát használni , ellenkezőleg, egy helyesen végrehajtott kísérletek eredménye csak buzdításul fog szolgálni még inkább arra, hogy a műtrágyák beszerzésére is áldozzunk néhány garast. Évek óta szerzett tapasztalataim vezettek azon meggyőződésre, hogy műtrágyák alkalmazása nélkül ma már egy gazda sem existálhat. Fő dolog azonban, hogy az, ki műtrágyát használ, ismerje is azt , ismerje ama szabályokat, melyek az elhintés módjára, idejére, mennyiségére vonatkoznak, amely ismeretekről majd egyik legközelebbi számban adunk részletesebb adatokat. Lovakkal paripákkal foglalkozott folyton az elmém. Ez a hajlandóságom korán keltkezett. Emlékszem, hogy alig egy éves koromban, repeső örömmel néztem a lovat és első szavam is ez volt: Gyi! Mindég aranyszőrű lovakról álmodtam. A ló mondotta : — Ülj fel kis pajtás, légy huszár. Az apám vett egy kis falovat. A faló kerekeken járt, ha az ember hátul belefújt, szinte megrendítő hangon fütyült az egész ló. Művelt ló volt és gyönyörű. Egész nap húzogattam föl alá a szobában, enni adtam neki a kávémból s mikor aludtam, magam mellé fektettem a puha meleg vánkosomra. Azt gondoltam igy alusznak a lovaikkal a huszárok is. Egyszer meg akartam tanítani arra, hogy táncoljon. A huszárok lova is táncol. De az én lovam nem akart. Akkor megharagudtam rá és oda vágtam a falhoz. A feje letörött. Megijedtem. Reszkedve szedtem össze. Jaj nekem, folyik e a vére ? Nem folyt. De már most mit csináljak én egy fejetlen lóval ! Az udvarunkon lakott egy doktor bácsi. Ahhoz vittem be, hogy gyógyítsa meg a lovamat. Azóta sok lovam volt. Hol az apám vásárolt egyet, hol a Jézuska ajándékozott, azok mindig szebb lovak voltak mint azok, miket az apám hozott. Egyszer olyat is kaptam, a melyiknek igazi szöc volt és amire rá is lehetett ülni. Milyen angyali érzés az, ha lovon ül az ember ! Egész nap vágtattam rajta, mígnem annak is letörött a feje s meggyógyítani többé nem lehetett Akkor az apám azt mondta: — Fiam, az iskola holnap megnyílik. A lovazásnatt vége. Vett könyveket. Iskolának nevezett kényszerintézetbe járatott, s minden áron ki akarta terelni a lovakat az eszemből. De hiába! Éreztem, hogy nem költőnek születtem, hanem kocsisnak. Mennyivel szebb is kocsisnak lenni, mint költőnek. Láttam egy költőt. Gyalog ment , szürke cilinder volt a fején és poropli a kezében. A kocsis kocsin jár , pörge kalap van a fejen és ostorral durrogott. A költő a földre néz. A kocsis a mindenségbe. A költő alázatos meg szomorú, a kocsis villogó szemű önérzetes és vidám. A kocsis hatalom. Parancsol a lovaknak , erre menjetek, állapodjatok meg. Vigyetek két embert, vigyetek húsz embert. Minden ló örömmel engedelmeskedik neki. Mindég repül , az emberek tisztelettel és csodálkozással néznek rá és azt mondják: íme, ez parancsol a lovaknak. Ha a kocsis nem parancsolná a lovaknak, mi is lenne az emberiségből ? Gyalog kellene járnia még a királynak is. A minap azt mondja az apám : Fiam ma nagy nap van, ma léptél a hetedik esztendőbe. Ma egész nap szaad rossznak lenned, mert tudom, hogy ez neked öröm. Ezen felül kivanj a mit akarsz, megveszem neked. A cipőmre pillantottam, hogyan léptema én a 7 ik esztendőbe, anélkül, hogy észrevettem volna. No, ez szerencsés lépés volt. Máskor is jó lesz meglepni. Apám mondottam megrebbenő szívvel végy nekem egy lovat. Szívesen felelte apám , menjünk a boltba. De nekem nem olyan fából faragottt csepűvel kitömött ló kell ám, szóltam határozottan nekem igazi ló kell. Jaj, barátom, — mondotta ő nyugtalanul, — az igazi ló nem neked való ám. Magad mondottad apám, hogy már nem vagyok kis gyerek. Az igaz, csakhogy az eleven ló rúg. Jól bánok vele, Harap is. Czukorral etetem. Annak szalma kell. Alája terítem az oroszlános süvegemet. Azonfelül az igazi ló drága is. Van pénzed ! Nincs ! De van. Mondom, hogy. Elálmélkodva néztem rá. Hát lehetséges az, hogy egy apa ilyen konokul tagadjon. A saját szemeimmel láttam reggel, hogy tele van az erszénye hatosokkal. HÍREK. * Választás Siklóson. Siklós közönsége előljáróit választotta meg 1. hó 7 én. Krasznay Mihály főszolgabiró nyitotta meg a választó közgyűlést. Két szavazó bizottság alakult meg. A választás eredménye a következő : id. Tormássy Sándor bíró, Mittler Ferenc helyettes, bíró pénztáros Solty Gyula, közgyám Kossa Gábor, esküdtek : Roger Ferenc, Mesztenyi József, Schvarc Lipót, Stokker Albert, Tachler Viktor, Békasy Dániel, Japardi János, Szügyi István, Gyenis Péter, Biricsics Alajos, ifj. Csányi József, Petrovits György. * Nincs korona számítás. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a hivatalokban az újévtől ismét csak titokban számoljanak el, pedig a korona számításnak volna már helye. * A jég. Volt is egy kicsi jég, van is, de hogy lesz e, azt nem lehet tudni. Csak azt az egyet tudjuk, hogy nagyon engedékeny a jég is meg a korcsolya egylet is. Elfelejtkeztünk jeget aszalni. * Az időjárás. Az elmúlt héten két napig oly szél vihar volt, hogy a kerítéseket kidöntötte, háztetőket pusztított. Szerencsénkre a téli északi vihartól megvéd a hegy, mely megtöri a szelet, s igy rombolást nem tehet. * Vadasztarsasag f. hó 6-án tartott évi közgyűlést Krasznay Mihály elnöklete alatt A pénztár állapota nem valami fényes, mert deficitttel záródott. Ugyanis a bevétel 1143 frt, a kiadás 1315 frt 70 kr. A hiányt az egyes tagok fedezték s így helyre állt a mérleg. A folyó évre a tagdíj 60 frt, pártoló tagdíj 6 frt A rendes tagok sorából kilépett Henfner Lajos, a pártoló tagokból Kovács István. Egyhangúlag elnökké megválasztották Krasznay Mihályt, intézővé Lingg Edét és pénztárossá Dr. Kregdy Ottót. * Az önkéntes tűzoltó egyesület Tarnócy Lajos főparancsnok elnöklete alatt f. hób an közgyűlést látott. A főparancsnok felolvasta évi jelentését,melyet jövő számunkban közleni fogunk Rédei Károly alapító tag a közönség nevében köszönetet mondott a működő tagoknak önfeláldozó emberszeretetükért. * A társaskör f. hó - án tartotta évi rendes közgyűlését dr. Kregey Ottó elnöklete alatt. A jelentésből kitűnt, hogy a körnek 86 tagja van. Beszerzés semmi sem volt. Pesztori állapot : bevétel 680 frt, kiadás: 580 frt, maradvány 179 frt 23 kt. Tagdíj hátralék csak 2 frt volt. Másod könyvtárnokul megválasztották Rosenstein Somát. Végül Pakuszy Gyula elismerést szavaz az elnöknek és a tisztviselőknek. * A „Mohácsi torna egylet’“ 1899. évi január hó 21 én a „mohácsi iparosok olvasóköre“ helyiségében zártkörű tréfás álarcos táncestélyt rendez, melyre a meghívókat szétküldötték. * Az anyakönyv. A vén matrikusat kiszoritotta az uj magyar „anyakönyv“. Hát bizony a régi szebbet jobbat mutatott mint a jelenlegi anyakönyv. Ugyanis az elmult esztendőben Kovács Sándor anyakönyvvezetőnk,ameny nélkül öt házasságkötést jegyzett fel, 1897 ben 52. Siklóson született 130, elhalt 125. A szaporodás csak az A Siklóshoz tartozó községekkel együtt az anyakönyv szerint 1898. évben született összesen 170 és 1897. évben 207. E számokból kitűnik, hogy a községekben valami sereg vagy boszorkány pusztítja a magzatokat. * Közigazgatási bizottsági ülés lesz Pécsett a vármegye székházában. hó 10 én. * Képviselőtestületünk alakuló közgyűlésén múlt kedden Krasznay Mihály jobbank elnökölt s megnyitotta a közgyűlést, melyet egyúttal még alakóknak jelentett ki. Ezután felolvasta a virula és választott képviselők névsorát. Az elnök ezután felhívta a jelenlevőket, hogy hat egyént jelöljenek a bírói állásra, akik közül törvényadta jogánál fogva ő hármat jelöl. Bírójelöltek lettek : id. Tormásy Sándor, Novák Sándor, Csányi József, Korom Mihály, id. Mittler Ferenc és Petrovics György. Helyette birójelötek a fentiek. Közgyámi allasra jelölték Kossa Gábort, panztárnoki atlasra Solty Gyulat. Esküdtnek 2- ot jelöltek. Ezen hivatalos aktus után szóért könyargott Szűcs Dániel (uj) képviselő és monda : Régi magyar szokás jot kívánni, en újev első napján hivatalosan el vol