Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK IDŐSZERŰ FIGYELMEZTETÉS A szovjet kormány január 13-án jegyzéket intézett és a »Nyugateurópai Franciaországhoz Unió« többi tagállamához. Jegyzékében rámutatott, hogy a párizsi összeegyezhetettek.ek az egyezményeik ' 1925. évi genfi jegyzőkönyvvel, amely kiíltja a vegyi és bakteriológiai fegyverek háborús alkalmazását. A szovjet jegyzék világszerte hatalmas visszhangot keltett. A világközvélemény — helyesen — időszerű figyelmeztetésnek vette ezt. A szovjet kormány mintegy figyelmeztette Európa és az egész világ népeit, hogy bűncselekmény készül ellenük. Jegyzéke az atlanti politikusok körében kapkodást és zűrzavart keltett Érthetően, mert ez a jegyzék okmányszerűen leleplezi a »Nyugateurópai Unió« sugalmazóinak és szervezőinek bűnös szándékait. A falhoz szorított atlanti politikusok, meg sem próbálják tagadni, hogy nemcsak atom-, hanem vegyi és bakteriológiai fegyverkészleteket is akarnak felhalmnozni. Hisz a párizsi egyezményekhez csatolt III—IV. jegyzőkönyvek előírják, hogy »■ Nyugateurópai Unió« tagállamai fokozzák e fegyverek gyártását. Az említett jegyzőkönyvek részletesen felsorolják ezeket a fegyverfajtákat. »Speciálisan katonai célokból előállított maró, fojtó, mérgező, ingerlő, bénító, növekedést gátló, a bőrt összeromcsoló vegyi anyagok, továbbá rovar- és egyéb kártevők és más ilyen élő és honit szervezetek vagy toxinjaik katonai speciálisan előállított felhasználására műszerek és készülékek.« A nyugati propaganda, hogy lecsillapítsa a tömegpusztító eszközök borzalmas listája láttán felháborodott világközvéleményt, ezzel érvel: a párizsi egyezmények csupán a vegyi és baktériumfegyverkészletek és gyártás növelését írják elő, de szó sincs bennük e fegyverek háborús felhasználásának szándékáról. nyugati hatalmaik képviselői hivatalos nyilatkozataikban egyre ezt hangoztatják, s a nyugati sajtó számtalan kommentárban ugyanezt megismétli. Az angol külügyminisztérium képviselője például a szovjet jegyzékhez fűzött »előzetes kommentárként« azt állította, hogy »a párizsi egyezményben nincs szó arról, mintha baktérium- vagy vegyi fegyvert szándékoznának alkalmazni«. Ezt kórusban ismétlik a londoni, párizsi és ■ római polgári lapok. Ez átlátszó, sőt meglehetősen otromba mellébeszélés. Ugyan miért határozták el a párizsi egyezményeik részvevői, hogy növelik a «speciálisan katonai célokból előállított fojtó, mérgező, ingerlő« és egyéb fajta vegyi és baktériumfegyverek gyártását és készletét, hanem azért, hogy ezeket a készleteket háború esetén felhasználják? Ráadásul az amerikai miiUtamisíták nyíltan kijelentik, hogy szándékukban áll alkalmazni a vegyi és főetotériumfegyvereket. Az amerikai hadsereg vegyi hadtestének parancsnoka az Arany Information Digest című hivatalos havi folyóirat 1954. decemberi számában felhívást tett a baktériumfegyver alkalmazására. A Daily News című newyorki lap »Miért ne semmisítenék meg őket rovarokkal?« című cikkében állástfogMt a felhívás mellett és ezt írta: »Csodáljuk a vegyi hadtest parancsnokát bátorságáért és nyíltságáért. A vezérőrnagy szerint az amerikai csapatoknak engedélyt kell kapniok, hogy a jövőben bármiféle háború esetén teljes mértékben alkalmazhassák a baktériumfegyvert.« Kissé burkoltan, de ugyanezt mondta Martino olasz külügyminiszter január 14-i sajtófogadásán. Azt hangoztatta, hogy a párizsi egyezmények csak »kísérleti keretek között« írják elő a vegyi és baktériumfegyverek gyártását, de ugyanakkor kijelentette, hogy »háború kitörése esetén« senki sem tilthatja meg az államnak »minden rendelkezésére álló eszköz felhasználását a háború megnyerésére, az ellemség megverése érdekében.« Az olasz külügyminiszter ezzel beismerte, hogy a párizsi egyezmények részvevői a tömegpusztító eszközök háborús felhhasználására teszik fel a tétet. Kétségbevonhatatlan, hogy a párizsi egyezmények részvevői a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazására készülnek. Az is kétségtelen, hogy a párizsi egyezmények ellentétben vannak a genfi jegyzőkönyvvel és fokozzák Európában a háborús veszélyt. Márpedig a háború súlyos következményekkel és mérhetetlen áldozatokkal járna. A január 13-i szovjet jegyzék leszögezi ezt a tényt és figyelmeztető jog utal arra, hogy Európa népeire nézve végzetes következményeikkel járhat a párizsi egyezmények hatálybalépése. urániumlAz ALASZKÁBAN Ki ne olvasott volna Jack London regényeiben a Fehér Hallgatás Földjéről — Alaszkáról, s a fél század előtti nagy »aranylázról«. A Jack London regényeiből jól ismert idők ma feltámadtak Alaszkában. Csak ezúttal nem »arany«-, hanem »uránium«-láz tört ki a végtelen hómezők országában. A mai kutatókat azonban nem kutyafogat, hanem helikopter szállítja. Az aranyat annak idején a legprimitívebb eszközökkel mosták, az urániumlelőhelyeket meg most Geigerszámlálóval keresik ... Eddig az amerikai urániumérc kitermelése Colorado, Utah, Arizona, Új-Mexikó, Dakota és Wyoming államok területén folyt. A múlt év végén Alaszkában, a Shirley-tó közelében fedeztek fel urániumtelepeket. A lapok kikürtölték a felfedezést, s az emberek ezrével indultak Alaszkába urániumot keresni. A »Life« című folyóirat riportot közöl a Shirley-tó mellől: »Az uránlelőhelyek felfedezésének híre kutatók tömegeit vonzotta ide. Járhatatlan bozótokon átvergődve tűzik ki annak a néhány acre-nyi földterületnek határait, amelyre igényt jelentenek be, s amely talán óriási értéket fog képviselni. Az első fagyok a legkitartóbbak kivételével mindenkit elűztek innen. Az ottmaradottak makacsul folytatták a kutatást, de végül ők sem bírták tovább. A lelőhely első felfedezői azonban, noha a legkisebb biztosíték sincs arra, hogy munkájuk meghozza az üzleti hasznot, a hosszú alaszkai télen át sem hagyják abba kutatómunkájukat. Jack London azt írta, hogy Északon a kutatásban a gyorslábúaké, a földigénylésben az erőseké volt a siker. Lehetnek az alaszkai uránlelőhely első felfedezői a régi aranyásóknál háromszor gyorsabbak és négyszer erősebbek, mégsem az övék lesz munkájuk gyümölcse, hanem azoké, akik monopolizálták az atomüzletet az Egyesült Államokban — a dupontoké, a rockefellereké és a morganoké. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BRNO (ADN) A CTK jelentése szerint Brnoban négy kilogramm súlyú röntgenkészüléket gyártanak. Ez világ legkisebb röntgenkészüléke és a a fogorvoslásban használható fel. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a nyugati országok nagy érdeklődést tanúsítanak génkészülék iránt.az új törpe-röntPÁRIZS (MTI) A Magyar Állami Népi Együttes 120 tagú csoportja vasárnap este különvonattal Párizsba érkezett. A magyar művészek a Trianon Palace-ban szálltak meg és hétfőn reggel már próbát is tartottak a l’Empire színpadán, ahol egyébként vasárnap este fejezte be nagysikerű vendégjátékát a román népi együttes. WASHINGTON (MTI) Mint az AFP hírügynökség jelenti, hétfőre virradó éjszaka kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határán. San Joséból érkezett közlemény szerint egy costa ricai őrjáratot délre megtámadtak Penas Blancastól a nicaraguai nemzetőrség tagjai. A costa ricai vezérkar sürgősen összeült és a polgárőrség egy századát rendelte ki helyszínre. Ugyanakkor a kormány a az incidensről értesítette az amerikai államok szervezetét és kérte, küldjön a határra nemzetközi megfigyelőket. BERLIN (MTI) Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, a Német Egység Bizottságának legutóbbi ülésén beszédet Beszédében foglalkozott a mondott Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésével, hogy német újraegyesítésért küzdő népi mozgalmat hív létre. — Ha a munkásosztály és a béke valamennyi híve összefog, megakadályozhatja Nyugat-Németország újrafelfegyverzését és ezzel az európai háborút — mondotta Walter Ulbricht. Kedd, 1955. február 1. „A MI SZÁMUNKRA FÉLTVE ŐRZÖTT KINCS A BÉKE“ A Kaposvári Textilművek békeharcosai levélben keresték fel nyugatnémet békeharcosokat, hogy a megismertessék őket életükkel és elmondják, hogy a nyugatnémet textilmunkások és a Kaposvári Textilművek dolgozói egy célért, a békéért harcolnak. KEDVES NYUGAT-NÉMET BARÁTAINK! Napjainkban, amikor az egész világot bejárta a volt hitleri hadsereg utódának, az új Wehrmachtnak felfegyverzéséről szóló hír, mi magyar dolgozók is hallatjuk szavunkat a világbéke fenntartásáért. Magyarország egyik kis városában létesült a magyar könnyűipar legkorszerűbb pamutfonó üzeme, a Kaposvári Textilművek. Dolgozóink ezelőtt 3—4 évvel még legnagyobbrészt falusi földmunkások voltak, s ezek a fiatal — zömmel női dolgozók — ma hű segítőtársukat találták meg az üzem korszerű szovjet gépeiben. 1954. április 4 előtt, amikor Magyarországon még nem a felszabadult nép intézte sorsát, a különböző gyárakban dolgozó textilipari munkások ilyen korszerű üzemről álmodtak, mint amilyen korszerűvé a mi üzemünket építette meg dolgozó népünk, az első ötéves terv alatt. Az üzem építői gondoltak arra, hogy textilmunkásaink megtalálják a jó munkához szükséges feltételeket, ugyanakkor az üzem otthont is nyújtson számukra. Az üzem területén közel 400 személyes étkezdét hoztunk létre. A gyermekes anyák részére, a 25 holdas gyárterület mellett két 40 személyes bölcsödét építettünk, ahol a dolgozó atyák elhelyezhetik kicsinyeiket, amíg munkájukat végzik. A közeli hónapokban két épületben 35 kényelmes, minden igényt kielégítő 1—2—3 szobás lakást adunk át dolgozóinknak. A vidéken lakó fiatal nő dolgozóink részére 300 személyes leányotthont rendeztünk be, melyet valóban nevezhetünk annak, hiszen az otthonban lakó leányok szórakozási, művelődési igényeiket kielégíthetik itt. Minden hónapban többször rendezünk kultúrműsort gyönyörű kultúrotthonunkban, ahol dolgozóink sporttal, olvasással, tánccal és más hasznos szórakozással tölthetik el idejüket. A mi számunkra féltve őrzött kincs a béke, hiszen a második világháború utáni békés esztendők hozták létre gyönyörű üzemünket, ahol mi megtaláltuk jövőnket. Ezért a békéért harcolunk mi, ha más eszközökkel is, mint ti, kedves nyugatnémet barátaink. A mi számunkra sem közömbös, hogy az a hadsereg létrejöjjön, amelyik végigszántotta már Európát, Afrika északi részét és mindenütt, ahol megjelent, üszkös romok, embermilliók pusztulása jelezte a hitleri hadsereg útját. A második világháború hazánkat sem kímélte meg. Gyönyörű fővárosunk képe 1945-ben magán viselte a háború nyomát, de ezt a nyomot már eltüntettük. Újra állnak hídjaink, újra Duna gyöngye a mi szép Budapestünk. Sokkal szebbé építettük országunkat, mint a második világháború előtt volt. Amikor ti a magatok életéért, a békés jövőért harcoltok, ne felejtsétek el azt, hogy szerte a világon dolgozók milliói figyelik harcotokat, segítenek benneteket, hogy ti is kivívhassátok a magatok számára az igazi szabadságot. A Kaposvári Textilművek dolgozói forró üdvözletünket küldjük a nyugatnémet textilmunkásoknak és kérünk benneteket, hogy elszántan harcoljatok mindnyájunk közös ügyéért, a békéért. A KAPOSVÁRI TEXTILMŰVEK BÉKEHARCOSAI. Köszöntjük pártunk központi lapját, a Szabad Népet ! 1942. FEBRUÁR ELSEJÉN jelent meg első ízben szabadságunk, a nemzeti függetlenségünk és a népek békéjéért küzdő Szabad Nép, s a kommunista párt központi lapja. A Szabad Nép megjelenésének időszaka a kommunista sajtó sikerekben gazdag történetének ki■emelkedő fejezete. Ez volt az a pillanat, amikor az illegális kom ammunista párt a Szabad Nép megteremtésével magasra emelte a töiegek előtt a független, szabad, demokratikus Magyarország zászlaját. A Szabad Nép igyekezete és munkája elsősorban arra irányult, hogy a működő kommunista pártszervezetek magukkal tudják ragadni mindazokat a becsületes munkásokat és parasztokat, akik hajlandók a háború elleni küzdelemre. A párt, a helyzetnek megfelelően új jelszavakat adott ki: »Egy magyar katonát se Hitlernek«, »Hozzák haza honvédeinket«, »Azonnali különbékét«, s ezzel a tömegek közé vitte a fasisztaellenes összefogás egyedül helyes politikáját. A Horthy-banda felismerte azt a veszélyt, melyet a Szabad Nép jelentett számára. Megindult a hajsza a párt lapja, a Szabad Nép szerkesztői ellen. A Horthy-rendőrség, a Gestapo legállatibb, legdurvább módszereit alkalmazta azért, hogy megtalálja a lapot, leleplezze szerkesztőit és apparátusát. A lap szerkesztői szinte hihetetlen nehézségekkel küzdöttek. Külön problémát jelentett a kéziratok legépelése és továbbítása. A Horthy-rendőrségnek kialakult módszere volt arra nézve, hogy az írógép, a betűk alapján kutassa azokat, akik részt vesznek a kéziratok elkészítésében. S a gépelt oldalak hosszú, viszontagságos utat tettek meg, míg eljutottak a nyomdáig. A nyomdát csak egyetlen ember ismerhette, az úgynevezett szigetelő, aki közvetlen kapcsolatban állt a nyomdászokkal. Később még ez is soknak bizonyult, 1944-ben már maga nyomdász vette át a kéziratokat és a a kész lapot is maga továbbította a sajtóterjesztőknek, azok pedig a szervezeteknek. Az óvatos, pontos munka ellenére is előfordult, hogy különböző árulók révén elfogták a lap valamelyik szerkesztőjét. Ilyenkor elővették a rendőrség kezére került sajtóterméket és sorra kérdezték, hogy kik és hol írták a cikkeket. A rendőrkopók ilyen kihallgatások alkalmával igyekeztek megteremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy felszámolják a párt legjobb kádereit. Meg kell azonban mondani, hogy az illegális kommunista sajtó szerkesztői között sohasem akadt áruló, aki kiadta volna a lap szerkesztőségét. A párt mindennél jobban óvta, védte az illegális sajtót. A kommunista párt lapja volt az, mely állandó, rendszeres kapcsolatot jelentett a pártvezetés és a tagok között, a párt és a tömegek között, hiszen az érintkezés nehéz volt és veszedelmes. A kiürítési és nagyarányú országrablási parancsok megtagadása, a fegyveres ellenszegülés jelszavai és módszerei elsősorban az illegális Szabad Népen keresztül jutottak el a vezetésre váró, ellenállásra kész tömegekhez. S ezek a tömegek hallgattak a párt szavára. Igaz, hogy a Szabad Nép agitációs és propagandamunkája nem változtathatta meg a háború menetét, de emelte pártunk befolyását és tekintélyét, ezrével szerzett új híveket pártunk politikájának. AZ ILLEGÁLIS KOMMUNISTA SAJTÓ lerántotta a leplet a Szovjetunió elleni bűnös háború igazi céljairól. Felfedte azt, hogy a tőkések, földbirtokosok érdekeiért éheznek, nyomorognak, véreznek és pusztulnak a magyar dolgozók tömegei, s emellett a párt politikai céljait összekapcsolta nagy dolgozók napi problémáival. Hara colt a kenyérfejadag emeléséért, a szakszervezetek jogainak védelméért, a bérek, munkaviszonyok javításáért. Az illegális Szabad Nép útját egyik oldalon bitófa, sortűz és börtön kísérte, de a másik oldalon halálfélelmet nem ismerő, kommunista önfeláldozás, ezrek és tízezrek szeretete ragadta előre. Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán elvtársak ma már nincsenek közöttünk, életüket áldozták ezért a nagy ügyért. Hálával tartozunk a mártíroknak, népünk hű fiainak, akik kínhalált szenvedtek a Szabad Nép szerkesztéséért és terjesztéséért. A magyar sajtó 10 éve, hogy kilépett az illegális munka bizonytalanságából, sötétségéből. 10 év óta szabadon, nap mint nap hallatja szavát és közvetlen kapcsolatot teremt a párt, a munkásosztály és a dolgozó nép között. Az első szabad sajtótermékek a fasiszták elleni harcra serkentették dolgozó népünket, majd a felszabadult országban a szabad haza építésére mozgósítottak. Pártunk lapja meggyőző szóval harcolt hároméves terv sikeréért, az élet- a színvonal emeléséért, s iránymutató szava eljutott a városba, falura és tanyára egyaránt. Szabad sajtónk a magyar nép életének krónikásává vált: hozzáértéssel írt az ipar és mezőgazdaság eredményeiről és hibáiról, foglalkozott az ország és a nemzetközi politika fontosabb eseményeivel, s útmutató cikkein keresztül segíti dolgozó népünk munkáját, küzdelmét. A Szabad Nép ma már milliók kenyerévé vált, törődött és törődik a dolgozók hétköznapi ügyeivel, hasábjain olyan cikkek jelennek meg, melyek megváltozott szabad életünk nagyszerűségeit, szépségét, örömeit és nehézségeit tükrözik. A magyar sajtó 10 év alatt kollektív propagandistává, agitátorrá és szervezővé vált, s minden sorával a nép ügyét, a béke, az igazság és a szocializmus ügyét szolgálja. A kormányprogram megvalósítása során új hősök, nagyszerű eredmények, alkotások születnek. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásához ma is nagy segítséget nyújt a sajtó, és munkatársainak igyekezete arra irányul, hogy tudásuk fejlesztésével magasabb színvonalú, népszerű, olvasmányos újságot adjanak a dolgozók kezébe. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Minisztertanácsa a magyar sajtó napjává nyilvánította február elsejét, a Szabad Nép megjelenésének első napját. Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak megbecsülésnek, mellyel államunk a segíti, támogatja a szabad sajtó munkáját. A magyar sajtó napja erősítse pártunk és kormányunk eltéphetetlen kapcsolatát a dolgozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a magyar nép egységét a békeharcban és szocialista hazánk felépítésében. És e nagy nap növelje valóban szabaddá lett magyar sajtó megbecsülését és szeretetét dolgozóink körében. A magyar sajtó napján köszöntjük a Szabad Népet, pártunk központi lapját és munkatársait.