Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

2 Megalakították az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodáját Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Köz­­ponti Bizottsága az OSZSZSZK köz­társasági szervei, területi, határterü­­­leti pártszervei, szovjet és gazdasági szervei munkájának konkrétebb ve­zetése és a köztársaság gazdasági és kulturális építésével összefüggő kér­dések operatívabb megoldása céljá­ból­­ megalakította az SZKP Központi Bizottságának OSZSZSZK irodáját. Az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK irodájának elnöke N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, az iroda elnök­­helyettese N. J. Beljajev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Lazaro Cardenasnak átnyújtották „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztálin-békedíjat Mexi­kó (TASZSZ). Mexikóban feb­ruár­­ 26-én az Idea­ filmszínház he­lyiségében ünnepélyesen átnyújtották »A népek közötti béke megszilárdí­tásáért« elnevezésű nemzetközi Sztá­­lin-békedíjat Lazaro Cardenas tá­bornokinak, Mexikó volt elnökének, kiváló társadalmi személyiségnek. A 2509 férőhelyes filmszínház zsúfolá­sig megtelt. Jelen volt sok kiváló­­ közéleti személyiség, több diplomá­ciai képviselet vezetője, köztük Ku­­lazsenkov, a Szovjetunió mexikói nagykövete. Sok száz ember az utcá­ról hangszórón hallgatta az ünnep­séget. Sok társadalmi szervezet és­ párt képviselői jöttek el, hogy üdvözöljék a kiváló békeharcost. Cardenas sok száz üdvözlő táviratot is kapott. Az ünnepi ülésen Herbert­o Jam, a mexikói békebizottság elnöke üd­vözölte a kitüntetettet, majd G. V. Alekszamdrov, a Szovjetunió népmű­vésze, a nemzetközi Sztálin-díj bi­zottság tagja átnyújtotta Cardenas­­-nak a nemzetközi Sztálin-békedíj ok­mányét és aranyérmét. Szovjet tengerészek segítsége egy görög hajónak Odessza (TASZSZ). A Karg­ nevű görög motoroshajó Odesszáiból a Boszporusz felé tartott, amikor a nyílt tengeren gépei üzemzavar miatt leálltak. A hajót nem lehetett többé kormányozni és a part felé sodródott. Mihelyt a fekete-tengeri hajózási vállalat igazgatósága megkapta a­­ segélykérő jeleket, haladéktalanul a görög motoroshajó segítségére küldte Janyifc kapitány parancsnok­sága alatt a Leninyec nevű mentő­hajót. Megfeszített­­ munka után sikerült a Hazát bevontatni az Odessza­ ki­kötőbe, ahol javítás alá vették. A görög hajó személyzete köszö­netet mondott a szovjet tengerár­szoknak a segítségért. MILITARISTA TÖRVÉNYEK ELLEN TÜNTETNEK A NYUGATNÉMET IFJAK Berlin (MTI). A bajorországi Fürthbemn a Dynamit A. G. központi gyárépülete előtt hétfőn több száz ifjúmunkás elszántan tüntetett a militarista törvények tervbe­­ vett megszavazása ellen. A tüntető me­netben vitt transzparenseken ilyen feliratok voltak: »Katonai törvények helyett ifjúságvédelmi törvényeket kívánunk!« »Le a háborúval­ és ■ militarizmussa­l!« »Ne kaszárnyákat, a hanem lakó,házaikat építsenek!« A tüntető ifjúmunkások hangszó­rókon felszólították a Dynamo A. G. dolgozóit, követeljék a bonni pártá­lm­ f képviselőitől, hogy március 6-án és­­ 8-án utasítsák el az újabb militarista törvényeket és keljenek a nyugatnémet ifjúság védelmére. A görög nép harcol a szabadságáért Az Eumanité tudósítója így szá­mol be az athéni eseményekről: A görög embereik éheznek, mi­képp az algíriak. Adjanak kenyeret az algíri­ak­nak és a görögöknek. Meg kell adni nekik, amit kérnek, elsősorban kenyeret, de feltétlenül és mindenekelőtt a szabadságot. Az amerikaiak támaszpontokat létesítenek a Fekete-tenger felé és szovjetellenes propagandát terjesz­tenek. Akadályozzák a görög nép szabad, békés életét, békés baráti kapcsolatait. Ma 5000 bebörtönzött vagy de­portált van Görögországban. Ezek az emberek a béke és igazság har­cosai, ima embertelen és életveszé­lyes körülmények­ között élnek a börtönökben és a büntetőtáborok­ban. A görög nép felemeli szavát ezen embertelenség ellen, életet és szabadságot követelve az 5000 fo­golynak. — Amnesztiát! Amnesztiát! — követelik az utcai tüntetők Athén­ben. 15 000 ember tüntetett a fővá­ros utcáin. Szónokaik a nép kíván­ságát mondták el: »Békés, egyenlő, baráti politikát akarunk folytatni a Szovjetunióval, és a nyugati ha­talmakkal!, egy igazi nemzeti poli­tikát!« »Le az atlanti paktummal! Ki az amerikaiakkal kikötőinkből! De­mokratikus szabadságjogokat a­­ népnek! — követelték a­­ tüntetők. SOMOGYI NÉPLAP Fehér Könyv a nyugatnémet politikai korrupcióról Berlin (MTI). Thomas Dehler, szabad demokrata párt elnöke egy a manheimi gyűlésen újabb heves tá­madást intézett Adenauer ellen. Szemére vetette a kancellárnak, hogy erkölcstelen eszközökkel igyekszik politikai célkitűzéseit elérni és sem­mibe veszi a demokrácia alapelveit. Dehler bejelentette, hogy a szabad demokrata párt Fehér Könyvet ad ki a Nyugat-Németországban elhara­pózott politikai korrupcióról. Ez a Fehér Könyv a terror és lélekvásár­­­lás megdöbbentő adatait tárja majd a közvélemény elé — hangoztatta Dehler. A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak Párizs (MTI). A francia nemzet­gyűlés keddi ülésén a fizetéses sza­badságok meghosszabbítására von­at­­kozó törvényjavaslattal kapcsolat­­ban bizalmat szavazott a kormány­nak. Hammarskjöld drámainak tartja a közel-keleti helyzetet New York (TASZSZ). Ham­marskjöld, az ENSZ főtitkára a na­pokban tért vissza New Yorkba 17 országban, köztük­­ a Közel- és Kö­zép-Kelet országokban tett utazásá­ról. A főtitkár útjának eredményei­ről sajtóértekezletet tartott. Ham­­marskjöld azt mondta, hogy a közel-­­keleti helyzet »rendkívül áramos« és ez nem segíti elő a rendezést. Nyil­vánvalóan a közel-keleti angol— amerikai fegyverszállításokra utal­va, hangsúlyozta, semmi ok sincs ar­ra, hogy ilyen fegyverszállítások tör­ténjenek. Csehszlovákiában rövidesen üzembehelyezik az első atomreaktort Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint a kö­zeljövőiben átadják rendeltetésének az első csehszlovákiai atomreaktort. Az atomreaktor üzembehelyezésével az országban jelentős mértékben meggyorsul az atomfizika fejlődése. A szovjet tudósok és technikusok segítségével épülő atomreaktor az összes szükségleteket teljesen kielé­gítő mennyiségben termel majd rádióaktív izotópokat. Az atomreak­tor hőfejlesztő kapacitása­­ kétezer kilowatt. Kitört az Etna Párizs (TASZSZ). Mint az AFP jelenti, február 28-án kitört az Etna. Európa egyik legnagyobb tűzhányó­ja. Csütörtök, 1956. március L ÉRDEKESSÉGEK innen —u­mJ összeomlott a német »gazdasági csoda« A Német Szövetségi Köztársaságban 4 mil­lió lakásra volna még szükség. Növekszik a munkanélküliség. De­cemberben, mint a szövetségi munkaköz­vetítő és munkanélkü­li biztosító hivatal kö­zölte, a munkanélküli­ek száma 450 ezerrel nőtt. Fokozódik­ a drá­gaság. A Rajna-West­­fália-i közgazdasági in­tézet 1955. évi szemlé­jében rámutat, hogy »Nyugat­­ Németország 1956-ban az érezhető áremelkedés újabb fá­zisába lép ...« Ujj­lenyomat és beutazás Eisenhower elnök február 8-i kongresszu­si üzenetében a be­vándorlással foglalkoz­va javasolta, hogy mó­dosítsák a jelenleg ha­tályos törvényt, mely­nek értelmében "Ujj­lenyomatot kell venni azoktól a külföldiektől, akik vízumot, vagy ideiglenes tartózkodási engedélyt kérnek az »eszmék, s a kultúra és a kereskedelem« cseréjének kiszélesítése céljából.­ ­ Tömeghalált okozott a gyarmati terrort a rendőrség A szudáni rendőrség egy összetűzés követ­keztében letartóztatott 285 farm­ munkást, a letartóztatottakat egy katonai bórokban he­lyezték el, egyetlen egy helyiségben. Ami­kor reggel a ie­ a hatolt ajtót kinyitották, meg­­­­döbbenéssel vették ész­re, hogy a teremben minden mozdulatlan. A 285 farm­munkás kö­zül 194 az éjszaka fo­lyamán meghalt.. A bi­zottság megál­­apította »mély sajnálkozás kö­zepette«, hogy a 191 halotton és a­ 1 súlyos állapotban lévő mun­káson kívül senkinek nem történt semmi baja. A hirtelen beál­lott tömeges halálozást a 'borzasztó hőség és zsúfoltság következté­ben 'keletkezett asphy­xia­­ (lélegzésfennaka­­dás) okozta. Jegyrendszert vezetnek be A Pakisztánban kelet-pakisztáni tartományi kormány elhatározta, hogy ha­ladéktalanul bevezeti az élelmiszer jegy­­rendszert Daikkába­n és N­araj­an­gandzsában. Tizennégy más város­ban is jegyre adják majd az élelmiszert. Amerikai hírszerzők szaglásznak az iráni tisztek után Iránban az amerikai felderítő szolgálat uta­sítást kapott, gyűjtsön adatokat hogy az iráni hadsereg pa­rancsnokairól. Az ame­rikai felderítőket töb­bek között a parancs­nokok egyéni tulaj­donságai­­ érdeklik, to­vábbá az után érdek­lődnek, hogy mely or­szágban nyertek kato­nai kiképzést az iráni hadsereg parancsnoki beosztású tisztjei. »Órásbetegség« A svájci óraiparban a munka intenzitását olyan mértékben fo­kozták, hogy valóság­gal elburjánzott az úgynevezett tegség«, amely­­ »órásbe­heves fejfájás formájában jelentkezik. 1946—1953. között megtízszerező­dött az ilyen betegség­ben szenvedők száma. Tiltakoznak a francia dolgozók Az osztrák hatósá­gok durva beavatkozá­sa a Szakszervezeti V­ilágszö­vetség ügyeibe a francia munkásság mélységes dásét, váltotta felháboro­di. CGT a francia dolgo­­­zók millióinak nevé­iben nyilatkozatot tett közzé, amelyben az­­sztrák hatóságok in­dokolatlan intézkedé­sét a dolgozók szabad­ságjogaira és szakszer­vezeti jogaira mért megengedhetetlen csa­pásnak­­ minősíti. A CGT energikusan til­takozott­­ az osztrák kormánynál és biztosí­totta a Szakszervezeti Világszövetséget vál­tozatlan odaadásáról és teljes támogatásáról. Televízió a tenger mélyén Az »Akademik Sir­­mov« kétárbócos vitor­lás, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája oceanalógiai nek kutatási intézete­szolgáló hajója. célokat Ezen a hajón a Fekete-ten­gerein vízalatti távolba­látó berendezéssel kí­sérleteznek. A fülkében kialszik a fény, egy fordítás a kapcsoló­gombon, s a készülék máris feltárul ernyőjén a víz alatti világ. Moszatok, halporontyok, zák, különféle medú­halaik jelennek meg­­ a képen. Itt a hajófül­kében ül­ve, kényelmesen meg­figyelhető mindaz, ami a mélyben történik. Régebben az elsül­­­lyedt hajó kiemelése előtt a búvároknak sok órát kellett­­ víz alatt tölteniük, amíg megállapították az el­süllyedt hajó fekvését, s megkeresték a sérü­­lés helyét. A vízalatti távolbalátó berendezés a munka jó részét le­­'­­eszi a búvárok vállá­ról. 400 felvételt tesz lehetővé a Praktina új filmkazettája Az NDK niedersed­­litzi gyárában fényképezőgép­­megkezdték egy filmkaze­tta gyár­tását. Praktina kiegészítésül a fényképező­géphez. A filmkazettá­ban 17 méteres film­tekercset lehet elhe­lyezni, amely az eddi­gi 36 helyett 400 felvé­telt­­ tesz lehetővé. Közvetlen rádiókapcsolat Moszkva és az Antarktisz között, vagyis a szovjet expe­díció »Mimy« állomá­sa között. A hallási viszonyok mindkét részb­ől nagyon jók — közölte a szovjet rá­­dió. A moszkvai rádió közlést adott a Déli­­sark éghajlatáról Amikor a moszkvaiak mínusz 20 fokos hideg­ben hallgatják a hite­ket az Antarktiszról, ott csak mínusz 1 fo­kos hideg van. D­ÓZSASZÍNŰ-SÁRGÁS KÖD ■**- ült San­ Francisco felett, ami­­kor kora reggel elutaztunk a város­ból. A csendesóceáni expresszel utaztunk. A vonat gyorsan vágtatott. A gyár­­k­émények elmaradtak, átadták he­lyüket a falusi tájaknak. Gyümölcsö­sök, faiskolák, kukoricatáblák, zöld­ségeskertek suhantak el mellettünk. Frank Clookhon, a kísérőnk, egy­szerre zavart xirckifejezéssel állt meg előttünk. — Uraim — szólalt meg — kelle­metlen hírt kell közölnöm­. önökkel. A helyzet úgy áll, hogy nem akarják Hollywoodba beengedni önöket. — Személyesen minket? — Hs ten. önöket. — De miért? — Nem tudom, uraim, de valószí­nűleg elrontották valamivel a jóhí­rüket Hollywwood előtt. Ez bizony érdekes felfedezés volt. Eddig szép csendesen éldegéltünk, tettük, amit tettünk, írtuk, amit ír­tunk, Hollywoodra nem is gondol­tunk és egyszerre kiderül, csak az­zal foglalkoztunk, hogy elrontsuk a jóhírünket Hollywood előtt. Miféle százszemű szörny lehet ez a Holly­wood, hogy ilyen szigorúan figyeli magatartásunkat ? A vonat dombokon és síkságokon keresztül száguldott. Szótlanul ül­tünk a kocsiban és töprengtünk: va­jon mit véthettünk Hollywood el­len ... míg végül megérkeztünk uta­zásunk céljához: Los­ Angelesbe. Nehéz lenne megmondani, hogy mi­­ történt, lehetséges, hogy Frank mű­ködött az »ügy« érdekében, a lényeg az, hogy reggel, amikor a kávéház­ban ültünk, berontott hozzánk a frissen borotvált Frank. — Uraim, még elkésünk, siessenek. !— Hová?! — Hogyhogy hová? Hollywoodba! — Hollywoodba?! — Hát persze. Hiszen meg akar­ták nézni, nem? Induljunk. L­OS­ ANGELES FELETT sűrű­n köd ült. Fojtó meleg volt, ki­nyitottuk a kocsi ablakait. Autónk végre megérkezett az Uni­versal stúdió vaskapuja elé. Az elénk siető tisztviselő bevezetett bennün­ket ... és bemutatott. — Éppen folyik a felvétel — mond­ta suttogva. — A »Kiált, ártatlan!« című filmet forgatják. — Miről szól ez a film? A tisztviselő, aki úgy látszik kísé­rőnknek szegődött, csodálkozva né­zett ránk: — Miről? Várjanak csak ... Aha, igen ... Egy asszony elgázol autójá­val egy embert. Másra behitja bűnt. Ezt a másikat letartóztatják ... a Azt hiszem, szerelmesek egymásba... — Kicsodák? — Nem tudom a fejemben tartani mind a 40 filmet, amit évente gyár­tunk. FELVEVŐGÉP halkan berre­gett. Két ember ült egy pa­don a fényszórók tüzében. Beszélget­tek. — Az egyik a rendőrségi nyomozó, a másik a vádlott — suttogta kísé­rőnk. A »vádlottra« néztem. Hosszú, fá­radt arc. Ismerősnek tűnik. Hol lát­tam én ezt az embert? Hirtelen eszembe jutott: — Tarzan?! — Egy a 14 közül — bólintott a tisztviselő. A felvételt megszakították. Biber­­m­ann rendező elénk sietett és hoz­zánk, hívta a színészt is. Bemutatkoz­tunk. — ön nagyon népszerű volt ná­lunk — mondtuk »Tarzannak«. — Köszönöm... De már nem ját­szom Tarzant... Remélem, hogy fel­öltözve is tetszenek az önök néző­­közönségének? Fotóriporterek vettek körül ben­nünket. Az orosz újságírókat Tarzan­­nal fényképezik le! Ez aztán a szen­záció! — Adja át üdvözletemet Oroszor­szágnak! — mondta a színész és bú­csút vett tőlünk. Most a rendőr lépett hozzánk. Tré­fásan felemeltem a kezem. — Ne féljenek, uraim, nem vagyok igazi rendőr. — Mi sem félünk igazán. — Én is ebben a filmben játszom. Cox a nevem. Negyvenötben az El­bánál találkoztam az orosz k­atonák­­kal. Nagyon szép emlékeim vannak erről a találkozásról. Engedjék meg, hogy kezet szorítsak önökkel, na­gyon jó, hogy itt vannak nálunk Hollywoodban. A felvételt tovább folytatták. — Be akarják járni 10 perc alatt az egész világot? — kérdezte veze­tőnk, amikor kimentünk a stúdióból. — Van erre lehetőség? — Nálunk mindenre van lehető­ség. Tessék, szánjanak be — és ki­tárta az autó ajtaját. A kocsi lassan gördült végig a stú­dió tágas területén. .— Jól figyeljenek kérem, menet közben fogok magyarázni. Gondol­hatják, tíz perc alatt nem könnyű bejárni ai világot. Nálunk, itt a stú­dió területén minden filmet el lehet készíteni. Ha valami fontos díszlet hiányzik, minimális költséggel meg­csináltatjuk. A felesleges díszleteket pedig más cégeknek adjuk bérbe. TJAZAK, PALOTÁK, mellett haladtunk el.bankok — Látják ezt a folyót? Egyébként nem is folyó. Közönséges pocsolya. De, ha vizet szivattyúznak bele, több­féle változatban is lefényképezhetik, így készült a Tarzan is. Itt fényké­pezték. Afrikából csak néhány tonna liánt hoztak. És ez a vízesés? Nem látják? Most én sem látom. De itt a közelben van egy gomb. Ha meg­nyomják, a Niagara, vagy bármilyen más vízesés zúdul lefelé. Ott vannak a »Nyugaton a helyzet változatlan« című film díszletei. Emléknek tarto­gatjuk. Egyébként az emlé­k mindig jó üzlet. Ezzel is foglalkozunk. Akar­ják látni Londont? Tessék. Ott van Párizs, ott a Louvre. Amott egy ré­gi, középkori vár, amit pár perc alatt perzsa palotává lehet változtat­ni... Nem dobbant meg a szívük? Érdekes. Azok ott orosz szánok. Ma­guknál i valahogy­­,másképpen neve­zik. Persze, tudjuk, hogy Oroszor­szágban más közlekedési eszközök is vannak. De az önökről alkotott el­képzeléseink még csak a fejlődésnek ezen a szintjén állanak. Ez itt egy banképület. Annyiszor kirabolták már, ahányszor egyetlen bankot sem raboltak ki a világon. Ott a régi New York, amott meg az új. De ha már egyszer New Yorkban vagyunk, nincs értelme továbbmennünk ... ... Az autó megállt. Kísérőnk reg­gelizni hívott bennünket. — Tetszett-e a mi birodalmunk? — Nagyon ésszerű birodalom. ■—• Nálunk nem is lehet másképpen. Itt a filmgyártás — ipar. Tíz holly­woodi cég évente mintegy 400 fil­met gyárt. —­ Stúdiónknak állandó forgató­könyvíró gárdája van. Mostanában kevesebben vannak, mint régen. Ugyanis most kevesebb filmet gyár­tunk­, fimv­ hatvan-hetven helyett csak negyvenet. A stúdió adja a meg­bízást­ az íróknak, melyik könyvet vagy színdarabot kell megfilmesíteni. Az írókat különbözőképpen fizetjük. Attól függ, ki — kicsoda. Hem­­mingwaynek például igen nagy ös­­­szeget fizettünk .Az öreg halász és a tenger« című könyve filmesítési jo­gáért. De meg kellett mutatnunk, hogy tudunk fizetni. Természetesen reklám céljából. Ezt nagydobra ver­jük a sajtóban is. mintegy 500 amerikai Hollywoodban és külföldi laptudósító él. Ezek írnak rólunk, reklámoznak bennünket. »Az öreg halász és a tenger« című nagyon nehéz megfilmesíteni. könyvet Nem tudom, hogyan birkózunk meg vele. De muszáj: Hemmingway most di­vatban van... Két film között az egyik holly­woodi étteremben vendéglátóink va­csorát adtak tiszteletünkre. TJOVOS KALIFORNIAI éjszaka borult Los­ Angeles fölé.­­ A szellő csendesen ringatta a magas pálmákat. Színes reklámok égtek az éjszakában. Az autók, mint torpedók száguldtak a fekete aszfalton. Elgondolkoztam. »Nos, lám, Holly­wood mégis kitárta előttünk kapuit. Érdekes emberekkel kötöttünk isme­retséget. Nem untattuk egymást. Sok mindent megtudtunk egymásról. Most kell életemben először Holly­­w­oodról írnom. De mi lesz most a jóhíremmel?« HOLLYWOODI KALAND RÉSZLET A. SZOFRONOV. AZ »OC­ONYOK« KÜLÖNTUDÓSÍTÓJÁ­NAK RIPORTJÁBÓL

Next