Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

A barcsai Béke Tsz kiváló sertéstenyésztője Múlt év decemberében került a sertéstenyésztéshez Laufer Fe­renc a babócsai Béke Tsz-ben. Ő mondta nemrégiben: állat nél­kül semmit se ér egy nagyüzemi gazdaság. Laufer bácsi szorga­lommal, hozzáértéssel gondozza a közös sertésállományt, r­nagyi Néplap MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vasárnap, 1956. május 27. XIII. évfolyam, 124. szám. ARA 50 FILLÉR Őt ünnepeljük, a gyermeket A Nemzetközi Nőszövetség 1949-i moszkvai tanácskozá­sán határozták el a világ asszo­nyai, hogy minden évben egy na­pot nemzetközi gyermeknappá nyilvánítanak. A gyermek iránti szeretet vezette őket, a béke meg­védése volt a céljuk, amikor ezt elhatározták. Azóta a nemzetközi gyermeknapot mindenütt­­on megtartják, s ez a nap a vita­hívja fel az emberiség figyelmét arra a nagy felelősségre, amellyel a jövő nemzedék sorsáért tartozik. A gyermek jelene és jövője nem tesz azért, hogy minden ország közvéleményét a gyermekkel való törődésre irányítsa. A Szovjetunió­ban és a szocializmust építő or­szágokban a gyermek ügye az egész társadalom ügye. Születésük­től kezdve kíséri őket az állam gondoskodása és szeretete, amely arra irányul, hogy a gyermekek egészségesek, vidámak tanuljanak, művelődjenek,legyenek. Hazánkban eddig is kifejezésre jutott az anyákról és a gyermekek­ről való gondoskodás, de különösen második ötéves tervünk ad még többet a gyermekeknek. Az irány­elvekben szerepel, hogy az anyák és a gyermek egészsége védelmé­ben 12 hétről 14 hétre emelik szülési szabadság időtartamát. A a bölcsődei férőhelyek számát 27 százalékkal emelik, s más hason­lóan nagyjelentőségű intézkedés te­szi szebbé gyermekeink életét. A nemzetközi gyermeknapot ün­nepeljük, s ezen a napon még fo­kozottabban éreznünk kell a gyer­mek iránt való felelősséget, s fel­adatunkat, hogy még szebbé, boldo­gabbá tegyük gyermekeink jelenét és jövőjét. A közös gazdálkodás győzelmi ünnepe A termelőszövetkezetek napját ünnepli ezen a napon Somogyország népe. S ez a nap nem­csak termelőszövetkezeteinknek, ünnep. Jóleső és jogos büszkeség tsz-tagjainknak érzését keltő ünnep mindazoknak, akik érdeklődéssel, szeretet­tel figyelik a somogyi tsz-ek gyarapodását, fejlő­dését, akik maguk is fáradoztak, maguk is küzdöt­tek azért, hogy termelőszövetkezeteink erősebbek, gazdagabbak legyenek. Ünnepel Somogy népe, és szeretettel köszönti termelőszövetkezeteinket, tsz­­tagjainkat. Az egykori nagybirtokok helyén, a »grófi szé­rűn«, a kis nadrágszíjparcellák sok verejtéket szívott földje ölén végre új életre támadt, virágba­­szökkent s dúsan virágzik a gondolat, amit Somogy indított el még 1919-ben: az összefogásnak, a közös boldogulásnak gondolata. Akkor, 1919. rügybontó tavaszán, amikor késő időknek is példát adva So­mogyban megszületett a gondolat, erre járt Móricz Zsigmond, hogy az írott szó harcos hangján kró­nikása legyen a »valóságos csodának», az első somogyi termelőszövetkezetek, az új élet születésé­nek, virágbaszökésének. »Somogy indította meg a világ új rendjét« — kiáltotta akkor Móricz, s vi­rágnyíláshoz hasonlította a somogyi termelőszövet­kezetek születését. A 1919-es »virágnyílás» példájára az elmúlt esztendők során Somogyban ismét szárbaszökött, s dúsan, gazdagon virágzik, terjeszkedik a közös boldogulás gondolata. Somogy térképén, a dombok, mezők között egyre szaporodnak az új, a jobb pa­raszti életet, a gazdagságot jelentő jelek, a termelő­­szövetkezetek. Gyönyörű virágok, bimbók, amelyek csakhamar beborítják Somogyot, betakarnak min­den fehér foltot, hiszen egyre többen értik meg »az emberi élet virágzásának boldog korszakát­». B­üszkék vagyunk termelőszövetkezeteinkre. Büszkék vagyunk arra, hogy már 1919-ben­­ Móricz Zsigmond ujjongva adott számot a világ­nak Somogyról, az első somogyi tsz-ekről. De még büszkébbek vagyunk arra, hogy napjainkban So­mogyot emlegetik ismét úgy az országban, mint ahol legtöbben választják a közös boldogulás útját, ahol a legtöbb az olyan kis- és középparaszt, aki önszántából, hallgatva a párt szavára a maga ja­vára, a maga boldogulása, jobb élete érdekében ter­melőszövetkezetbe lép, vagy termelőszövetkezetet alakít. Van mi vonzza. Van példa, amit boldogan követhet: ma már olyan termelőszövetkezetekkel dicsekedhet Somogyország, amelyek vonzó példá­ját nyújtják a közös gazdálkodásnak. Látniuk kell, mennyivel könnyebben, jövedelmezőbben gazdál­kodnak tsz-eink. Látniuk s érezniük kell azt a se­gítséget, támogatást, amelyet államunk, amelyet pártunk ad az új útra lépőknek, a termelőszövet­kezeteknek. Persze, vannak még nehézségek. Vannak még termelőszövetkezetek, amelyek a rossz vezetés, a hanyag munka, a széthúzás miatt nem éppen vonzóak. De egyre kisebbedik a számuk , s nö­vekszik a száma az olyan tsz-eknek, amelyek pél­dát adnak arra, hogy az együttes munka milyen korlátlan lehetőségeket, milyen gazdagságot nyújt. És szaporodik, egyre nő azoknak a száma, akik ma még vonakodnak, akiknek nehéz megválniuk régitől, a megszokottól, s ma még csak meglátogat­­­ják a tsz-t, ma még csak elgyönyörködnek a ser­tésekben, megsimogatják irigy tekintettel a ha­talmas, gazdag földeket, a kertészetet. Ma még beleverejtékezik gondjukat kis tábláikba — de hol­nap, holnap nem tudnak ellent állni, mint a mág­nes húzza őket a jobb élet, a példa, melyet a kö­zös úton járók mutatnak. S ezen a napon, a somogyi termelőszövetkeze­tek napján elmélyül, erősödik a barátság a tsz­­paraszt és az egyénileg gazdálkodók között. Száz és száz gazda látogat el termelőszövetkezeteinkbe ezen a napon. Meghívott s szívesen látott vendé­gek. Gyümölcsöző lesz ez a látogatás, a beszélge­tés, amikor elmondják véleményüket mindenről, a jóról is, a rosszról is. S bizonyos, lesznek, akiket ez a nap, ez a látogatás vezet holnap vagy holnap­után vissza a tsz-be, de akkor már nemcsak látoga­tásra, hanem azért, hogy aláírja: belépek a ter­melőszövetkezetbe. "T­ermelőszövetkezeteink úgy készültek erre a­­ napra, mint egy nagy-nagy ünnepre. Meg­szépültek a­ tsz-porták, az istállók, a épületek , vendégvárón sütöttek-főztek gazdasági a tsz­­asszonyok, s úgy ülik meg ezt a napot, hogy az eddigi eredmények után most erőt kapjanak munkára. A jobb, a közös gazdálkodás diadalát, a győzelmét ünneplik termelőszövetkezeti tagjaink ezen a napon, s amikor összekoccan aranyló borral telt poharuk a vendégekével, a ma még egyéni gazdák poharával — köszöntik örömmel az új életet, köszöntik a termelőszövetkezeteket, s kö­szöntik a pártot, amely rávezette őket a helyes út­ra, s vezeti őket tovább is, hogy még gazdagabb, boldogabb legyen népünk, hogy még erősebbek. Virn.nT'nhhn.l­. lanvenak. Snmnmrhan. » p harn.hnn. 818i i $I­­­» I­I I Ä* KÉSZÜLŐDÉS A TSZ-NAPRA Magyar Adolfné, Vangyia Sán­­dorné még új tagoknak számíta­nak a babócsai Békében. Alig egy hónapja, hogy ebben az egy­re összeforrottabbá váló közös­ségbe tartoznak, de éppen olyan szorgosan, szívvel, igyekezettel dolgoznak, mint a régiek. Ké­pünkön: a tsz-napra tisztogatják, csinosítják a sertésólat, a tsz­­udvar környékét. HOGY MIA LETTÜNK ELSŐK? Losonczi Pál: ? EGY AKARATTAL DOLGOZUNK* A legjobb termelőszövetkezetet megillető vándor­zászló egyszer egy évet már Barcson töltött. 1954. ta­vaszán szintén első vo­lt a Vörös Csilláig Tsz. Miiként került most ismét oda a zászló? Hogyan lett a sok jó között az egyik legjobb a barcsi Vörös Csillag? Erről­­ nyilatkozik Losonczi Pál elv­társ, a szövetkezet Kos­­­­suth-díjas elnöke.­­ — Eredményeinket, elsősorban annak köszönhet­­­­jük, hogy idejében és jól elvégeztük az alapvető mező­ J ■gazdasági munkákat — mondotta. — Szántóterületünk­­ 27 százalékát istállótrágyáztuk. Ezenkívül alkalmaztuk a fejtett termelési módszereket is. 420 hold őszi árpát keresztsorosan vetettünk, és ez is hozzájárult, hogy 530 hold kenyérgabonáink 14,8 mázsás átlagtermést adott. A négyzetes művelésű kukoricából 38 mázsát takarí­tottunk be­­ holdanként. — A növénytermelésből vagy az állattenyésztésből származott-e több bevételük? — Tavaly az egész bevétel 54,8 százalékát az állat­tenyésztés adta. Jelenleg 3,3 kát, holdra jut nálunk egy számosállat, noha tavaly 1050 hízót, számos­­ tenyész­állatot — kanokat, növendék­ kocákat, bikákat — ad­tunk el. 1650 holdnyi szántóval rendelkező termelő­­szövetkezetünkben 1955-ban az egy hold szántóra jutó bevétel 5225 forint volt, és az egy hold szántóra eső szövetkezeti alap további 1044 forinttal növekedett egy év alatt. — Mennyire veszik igénybe a Vörös Csillag Tsz­­ben a gépeket? — Tavaly például a növényápolást 80 százalékban géppel végeztük. De gépesítettük a kaszálást is: ki­lenc kaszá­lógépünk van, és nálunk már két év óta nem kaszáltak kézzel a tagok. Gépesítettük a burgonyater­melést is — a vetéstől egészen a betakarításig. Végül hadd említsem még meg azt: nem töreked­tünk arra, hogy minél többet osszunk szét. Az előző években befektetett forintok tavaly már gazdagon ráyümölcsöztek a termelőszövetkezetben, és pénzre át­számítva 56 forint 10 fillért osztottunk munkaegysé­genként. Persze, tavaly is gondoltunk a közös gazda­ság további fejlesztésére. Az erre a célra fordított ös­­­szegen kívül a többi között még 1000 mázsa búzát meg 102 mázsa cukrot tartalékoltunk, és 2 millió 928 ezer forintunk van jelenleg is a bankiban. TISZTA FÖLDDEL VÁRJUK VENDÉGEINKET Kiegyeltünk 30 hold cukorrépát, 19 hold burgundi répát, 20 hold bur­gonyát pedig megdaraboltunk. A 260 hold kukorica első kapálása is na­gyobb részt kész, így várjuk vendé­geinket ma — jelenti Gulyás Gyula, az alsóhetényi Búzakalász Tsz elnö­ke. Tsz-eink a 100 mázsás burgonyatermelési mozgalom kiszélesítéséért •íj A barcsi Vörös Csillag Tsz-ben tópénteken burgonyatermesztési érte­­t­ekezletet tartottak. Mintegy 200-an •lj vettek részt a szakelőadással és gya­korlati bemutatóval egybekötött­­ megbeszélésen. •íj Az értekezleten felszólalt több ki­­taváló szakember. Többek között Nyé­­­ki Jenő, a Keszthelyi Akadémia ta­­jjnára. Fleischmann Vilmos, a Kis­­­­várdai Kutatóintézet vezető munka­­tótársa a következőket mondotta: íj) — A déldunántúli megyék talaja tó igen alkalmas a mi intézetünk által tókikísérletezett fajták termesztésére. |()Ez évben a kutatóintézet tovább kí­­­­sérletez, hogy a tájjellegnek megfe­­lelelően még jobb, még bővebben ter­­elmő fajtát alakítson ki. ,| Az értekezleten több tsz-elnök és tó.ÁG vezető­ agronómus is felszólalt. ^­»Javasolták a 100 mázsás burgonya­­•jítermelési mozgalom kiszélesítését. A tópaksi Vörös Sugár Tsz-ből Kresztia­ 1 i­t János 130 mázsás terméseredményt •is ígért. Fadgyas János, a csökölyi Bé­­­­­ke elnöke elmondta, hogy náluk az tóelmúlt napokban az egyéni gazdák­­­ termesztési szakcsoportot alakítottak. ^}Kísérleteiket a szakcsoporton belü­l ^valósítják meg, s ezt később majd *() nagyüzemben is alkalmazni fogják. í)j Végül a tanácskozás határozatot tehozott, miszerint a tó azon lesznek, hogy a továbbiakban négy ^minden állami gazdasága, tsz-e megye be­­kapcsolódjon a 100 mázsás burgo­nyatermesztési mozgalomba. Ugyan­akkor párosversenyt indítanak tsz-ek, állami gazdaságok, községek­­ és egyéni parasztok között. Példamutató dolgozó paraszt Szigeti József 7 holdas dolgozó paraszt, Ságvár egyik büszkesé­ge, állatból és állati termékekből egész évre rendezte beadási kö­telezettségét. Értékes jutalom a begyűjtésben győztes községeknek és tsz-eknek Köszöntjük az éves begyűjtési verseny első szaka­szában élenjáró dolgozó parasztokat és tsz-tagokat, ta­nács- és tsz-elnököket, begyűjtési dolgozókat, akik példás eredményeikkel becsületet, hírnevet szereztek községüknek, tsz-üknek, Somogy megyének. A begyűj­tésben győztes községek és termelőszövetkezetek közül a Megyei Tanács VB vándorzászlaját­ Balatonboglár község, a ráksi Új Élet Tsz és a fonyódi járás nyerte el. Jutalmazásképpen Balatollbolglár 6000, Lengyeltóti 5000, Látrány 4000 forintot kapott községfejlesztésre (tanácselnök: Kadilicskó István, Horváth János, Kál­mán Sándor). A raiksd Uj Élet 4000, a csurgói Zrínyi Tsz 3000 fo­rint begyűjtési jutalomban részesült (­tsz-elnök: Walten’ Imre, Bauer Brúnó). Lelkesítse ez újabb, még jobb eredmények elérésére megyénk dolgozó parasztjait, tsz-eit. Az ötszázadik termelőszövetkezeti családi ház építését kezdték meg Megyénkben a termelőszövetkezetek dolgozóinak évről évre nagyobb jövedelmet biztosít a közös gazda­ság. A gazdag részesedés lehetővé teszi, hogy egyre több tsz-tag építsen magának új családi házat. Az el­múlt három évben — 1953-tól — különösen sok ter­melőszövetkezeti dolgozó épített állami segéllyel vagy saját erőből két-háromszobás családi házat. A sávolyi Szabadság Tsz-ben ez idő alatt tíz új családi ház épült. Nágocson 40 tsz-tag költözött új otthonba. Szombaton Szíjártó János, az i­gali II. Pártkong­resszus Tsz sertésgondozója portáján rakták le az új lakás alapköveit. Szíjártó János kétszobás családi háza 1953. óta az 500. új termelőszövetkezeti családi ház Somogyban. A kaposfüredi December 21 Tsz versenyvállalása A kaposfüredi December 21 Tsz ma csatlakozik a répáspusztai Első ötéves Terv Tsz versenykihívásához. A következőket vállaljuk: 1. Adó- és beadási kötelezettségünket öt nappal a határidő előtt teljesítjük. 2. Kukoricásból a tervezett 19 mázsa helyett 22-t érünk el. Cukorrépából a tervezett 140 mázsa helyett 200-at, burgonyából 90 mázsa helyett 120-at érünk el holdanként. 3. A Minisztertanács által megszabott 3 százalé­kos termésemelkedést 1 százalékkal túlteljesítjük. A vállalás teljesítésére­­ biztosíték a tsz kommu­nistáinak példamutató munkája, de az egé­­z tagság szorgalma. Fábri József Tóth János Balázs József párttitkár elnök tanácselnök

Next