Somogyi Néplap, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
grifcAG PROLETÁRJA«. EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS .LAPJA XV. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1958. február 1. Mai számunk tartalmából: A Magyar Sajtó Napján Tudomány — technika EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR A háborús készülődések ellen tiltakoznak a magyar dolgozók Az Országos Béketanács nap nap után levelek és táviratok özönét kapja az ország minden részéből. Ezekben a városok és falvak dolgozói, békegyűlések részvevői fejezik ki egyetértésüket a moszkvai békekiáltvánnyal és tiltakoznak az imperialisták háborús készülődései, elsősorban a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek ellen. Szelevény község tanácsa így ír: »Az emberiség életének védelme, a munkával termelt javak és a természeti kincsek védelme érdekében tiltakozunk a háborús készülődések ellen«. A mélyfúró berendezések gyárának dolgozói a Béke Világtanácshoz intézett levelükben kérik, hogy a világtanács követelje az ENSZ-től a legmagasabb színtű értekezlet mielőbbi megtartását a Szovjetunió békejavaslata alapján. Hammarskjöld ENSZ főtitkárhoz intézett levelükben megismétlik ezt a kívánságukat és követelik, hogy az ENSZ, hivatásához híven azon dolgozzék, hogy a világon rend és béke legyen. »Elég volt a háború borzalmaiból és az atomhisztériából« — írják. A leszerelés mellett az atomtámaszpontok és a nukleáris kísérletek ellen foglaltak állást Szolnok város asszonyai, a mátravidéki erőmű dolgozói. Sümeg, Felsőpetény, Diósjenő, Jászkisér községek lakosai, a fonyódi nőtanács, a szőkehalmi szülői munkaközösség. Különösen élesen tiltakoznak a dolgozók a nyugatnémet atomrakéta kilövőhelyek létesítésének terve ellen, amint azt a bicskei járási népfront nagygyűlése, a tiszafüredi erdészet dolgozói, a mezőtri és karancskeszi békegyűlés részvevői hangoztatták táviratukban. Vidám élet a jeges Balatonon A tartós hideg meghozta a Balaton téli örömeit. A jég vastagsága eléri a negyven centimétert, amelyen már biztonságosabban lehet korcsolyázni, fakutyázni, avagy jégvitorlázni. A SZOT balatonlellei üdülőjében 120 vendég tölti szabadságát sok kellemes téli szórakozási lehetőséggel ,jobb sikere ilyenkor a Legnakaagyott Balatonnak van, amelyen sokan korcsolyáznak ,kutyáznak. A vendégek köszött többen most látják életükben először a Balatont, Vlár Rudolf művezető Debrecenből jött el két heti üdülésre és most vidáman fakutyázik Csülök László vásárosnaményi könyvtárossal, aki ugyancsak most élvezi először életében a magyar tenger szépségeit. A jeges szórakozáson kívül az üdülő kultúrfelelőse gondoskodik a keszthelyi kirám dudásról, farsangi jelmezes bálról, de a jól könyvtár is kellemes felszerelt szórakozást nyújt. Februárban már működik a népi ellenőrzés területi bizottsága A közeljövőben sorra kerülő megyei tanácsülésen első napirendi pontként szerepel majd a népi ellenőrzési megyei bizottság felállítása. Ez alkalommal az ügyészség beszámolót tart a törvényességről, a társadalmi tulajdon védelméről és a népi ellenőrzés jelentőségéről. Ezután aztán sor a kilenc tagú kerül népi ellenőrzési bizottság megválasztására. Február közepén Somogyban már megkezdi működését a megyei népi ellenőrzési bizottság. 300 vagon jég az állami gazdaságok jégvermében Megyénk 13 állami gazdaságában igyekeznek kihasználni a jelenlegi fagyos időt. Teljes erővel hozzáláttak a jégtermeléshez. A gazdaságokban lévő halastavakon és nagyobb folyókban található jég is a vermekbe kerül, hogy nyáron tejhűtéshez és egyéb célra fel tudják majd használni. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság saját szükségletén felül a balatonmenti üdülők részére 8—10 vagonnyi jeget termel. A somogy megyei állami gazdaságokban 300 vagon jeget vágnak és raknak az előkészített vermekbe. A Kaposvári Baromfikeltető Állomás befejezte a vérvizsgálatot A Kaposvári Baromfikeltető Állomás dolgozói szorigalmasan készülődnek az idei naposcsibe keltetésre. Január 28-án fejezték be a körzetükhöz tartozó hét község: Osztopán, Büssü, Kazsok és a többi falu baromfiállományai között a vérvizsgálatot. 37 ezer tífuszmentes vér-és fajtiszta baromfi tojását gyűjtik majd össze, hogy február 12-én induló keltetéshez 80 000 tojást berakhassanak a gépekbe. Farsangi „PÖTTYÖS BÁLOK“ Somogyban A répáspusztai Első ötéves kívül még Alsóbogoton, Tervész jól sikerült farsangi bált rendezett. A jelmezes estre meghívták a falu valamennyi egyéni parasztcsaládját, akik szívesen tettek eleget a kedves meghívásnak és reggelig együtt táncoltak, szórakoztak a termelőszövetkezeti tagokkal. Vasárnap ugyancsak Répáspusztán rendezik a hagyományos »pöttyös bált«, melyre ismét meghívják az egyénieket. A farsangi est érdekessége, hogy minden asszonynak és leánynak kötelező a pöttyös labbak kendő-viselet. A fiatapiros-fehér pettyeset, míg az öregebbek kék-fehér pettyes kendőt kötnek ezen az estén a fejükre. Somogyban nagy divat a »pöttyös-bál«. Az idei farsangvasárnapon Répáspusztán Osztopánban, Göllében és még mintegy 59 helyen tartanak ilyen mulatságot. 5020 nyúl került tavaly puskavégre A nyúlvadászati idény befejeztével a vadászok is számot vetnek: mit végeztek tavaly, eredményes volt-e az esztendő. A vadász számára kétségkívül a gazdag zsákmány a fontos, de ezenkívül arra is kíváncsi, szaporodott-e az állomány, nem pusztították-e mértéken felül. A vadásztársaságok elkészítették statisztikájukat s megállapítható, hogy 1957-ben 5020 nyúl került puskavégre. A zsákmányból 1600 darabot állami piacon értékesítettek, a többit saját maguk felélték. A vadásztársaságok csupán a múlt esztendő második felében 3823 ragadozót lőttek ki. Ebben a legjobb teljesítményt a barcsi vadásztársaság nyújtotta, több mint 1180 duvadot pusztítottak el. TeV*vr»VTWTVVTTTTTVVTTTVTTVT?WrTYTrr?V'rrrVVTTTYWVTWTVVVVTVTTTTTTVYTVTTTVTTV»TVVTM'TTTTrrVTTTTTTTTTVT( Fáradhatatlanul harcolunk a békéért Mintegy hatszáz részvevője volt csütörtökön este a Béke Szálló nagytermében megtartott nagygyűlésnek, melyet a Magyar Szovjet Baráti Társaság és a Béketanács rendezett. A megjelenítők érdeklődéssel hallgatták Szakasits Árpád elvtársnak, az MSZBT országos elnöksége tagjának előadását, aki a Szovjetunióban tett utazásainak élményeiről számolt be. — Először 1946-ban jártam a szovjetországban, akkor soktízezer négyzetkilométeren keresztül rombadőlt falvak, városok jelezték a második világháború pusztító útját. Mennyire más képek fogadtak legutóbb, amikor 1957. november 7-én részt vehettem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein. Nehéz volt Moszkvára ráismernem. Hatalmas felhőkarcolók, új városrészek bizonyították, a Szovjetunió az elmúlt hogy tíz esztendő alatt mily hatalmasat lépett előre a fejlődés útján. Bennünket magyarokat különös szeretettel fogadtak a szovjet elvtársak, mint az olyan testvéri szokásai, aki nemrég gyógyult fogadfel súlyos betegségéből Hisztte nagyon beteg volt az ország 1958 októberének pusztításaitól. Ismételten azt kellett látnom, hogy hatalmas, erős nófi szovjet nép. Küldöttségünkre jártam Moszkva üzemedben, könyvtárakban, kultúr* házakban, színházakban. I»S* tam dolgozni a szovjet embereket és láttam kultúrszirtpjukat. Jártam Leningrád utcáin, ahol ma is él az orosz művészet nagyjainak szerteléne. Sokfelé jártam és sokféle: láthattam, meggyőződhettem a szovjet nép fejlődéséről, technikájának előrehaladottságáról, mégis mindenütt, egyszerűséggel, szerénységgel találkoztam. Volt alkalmam szélgetni a szovjet emberekkel Ezek a beszélgetések ismételten meggyőztek arról, hogy a szovjet nép békében akar élni, erősödni. Hozzájuk hasonlóan békét akarnak a szocifelista tábor országainak népei is, sőt egyre hangosabbakés egyre többször adnak hangot békevágyuknak az imperopalista államok elnyomott dolgozói is. Ezért kell nekünk is harcolni a béke ügye asselfét, fáradhatatlanul, mert az emberiséget fenyegető szörnyűséges harmadik világháborút csak így háríthatjuk el — mondatta többek között Szaka sírelvtára. Az előadást báród megbeszélés követte, ahol Szakasits Árpád elvtárs vezetésével Magyar Szovjet Baráti Társaság Somogy megyei elnöksége és a Béketanács néhány tagjai kicserélték tapasztalataikat és megbeszélték az MSZBT előtt illő feladatokat. ... Kovács Lőrincz balatonboglári gazdálkodó udvarán emberek szoronganak. Az MTH üdülőből idesereglett gazdasági felügyelők — akik a téli program tanfolyamán vesznek részt — kíváncsian hallgatják dr. Bíró Gyula professzor »bírálatát«. Az idős professzor nagy szakértelemmel vizsgálja a kocsi végéhez kötött tehenet. — Na, hány pontos lehet a Bimbó? — teszi fel a kérdést. A vélemények megoszlanak. — A fajta jelleg nem hagy kívánnivalót, megérdemli az öt pontot — mondja ki a végső szót alapos vizsgálódás után dr. Bíró Gyula. — Ellenben a szervezeti szilárdsággal már baj van. — Majd odalép a tehén fejéhez, s kezét végigfuttatja a Bimbó szarván. — Egy, kettő, három, egyet kihagyott, de miért nem lett borjú — töpreng, majd sorolja tovább —, négy, öt... — Valóban nem nevelt utódot évről évre a tehén, de azt nem tudják megállapítani, miért? — szól közbe titokzatosan a gazda. — Csak eltaláljuk — vélekednek többen, bízva a professzor ismereteiben. — Ne is próbálkozzanak megmondom én — nevet föl Kovács Lőrinc. — Egyszeriben nem akartam, hogy borjazzon a Bimbó, mert abban az időben nem érte meg felnevelni az utódokat. Ez az igazság! — Mindenki derül Kovács Lőrinc mondásán. — Nem tudhattuk, hogy »gazdabajról« van szó — ereszti el a mondatot valaki... Folyik tovább a bírálat. — öreg a tehén — mondja a professzor —, van már éves is. Szervezeti szilárdsággára adhatunk 8 pontot... A küllemét, termelési és tenyésztési értékét mérlegelve 76 pontot kapott a Bimbó. Lukács István Szegfűje, melyet később kötöttek a szekérhez, csak 67 pontosnak bizonyult ... Visszafelé menet csoportokba verődve vitatkoznak a mezőgazdasági felügyelők, közrefogva a neves professzort is. — Hasznos volt ez a mintabírálat, akárcsak a professzor délelőtti előadása — így lehetne egy mondatban kifejezni az egybegyűltek véleményét. * « * Hogy miről hallottak és hallanak előadást a mezőgazdasági felügyelők a tanfolyamon, azt megtudjuk Csapó Sándor tanfolyamvezetőtől. — Itt van, tessék! — s máris az érdeklődő előtt fekszik az előadások ütemterve. Csak néhányat közülük. Az MSZMP agrártézisei, irányelvek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a tsz-mozgalom időszerű problémái, állattenyésztés, állategészségügy, a községi gazdasági felügyelők hatásköre, növénytermelési feladatok végrehajtása és még jó néhány téma. Mind-mind hasznos és jó segítség a munkához, ha a tanfolyamon hallottakat gyümölcsöztetik is a felügyelők. * * « Adjuk át a szót a részvevőknek: — A szétfolyó munka nem vezethet eredményre. Szükség volt erre a tanfolyamra már csak arért is, hogy összehangoljuk a községi felügyelők munkáját — nyilatkozik Laki Béla. — Vannak köztünk egészen fiatal szakmabeliek, akik nemrég hagyták el az iskolát — érthetően —, nem annyira tapasztaltak, mint az idősebb gazdasági felügyelők... Itt mód van a törvények, rendelkezések tanulmányozására, felvetheti bárki problémáit és választ is kap rá, legyen az talajjavítással, állattenyésztéssel, vagy akármi mással kapcsolatos kérdés. Többen panaszkodnak amiatt — folytatja Laki Béla —, hogy egyes tanácsok nem rendelik meg a Mezőgazdasági Értesítőt, pedig ez szinte nélkülözhetetlen a mindennapi munkában. — Azt is meg lehetne írni — szól közbe az egyik felügyelő —, hogy az FM Növénytermelési Főigazgatóság vezetője, dr. Soós Gábor elvtárs is ellátogat hozzánk. Ugyanis véglegesítik a mezőgazdasági felügyelők szabályzatát, meghallgatva a mi véleményünket is. A kaposvári járás küldöttei tesznek majd javaslatot... — Többek között... ? — Kérjük, hogy azokban a községekben, ahol van termelőszövetkezet és ,a birtok meghaladja a 400 holdat, ott alkalmazzanak agronómust. — A másik? — Miért nem kaphatnak a gazdasági felügyelők a pedagógusokhoz és tanácselnökökhöz hasonlóan egy-egy hold illetményföldet? Mi is megérdemeljük — hangzik jobbról is, balról is a méltatlankodás. — Az egy hold bizonyos értelemben »mintaparcella« is lehetne — szól egy hang. — Példát szolgáltathatnánk a parasztoknak, hogyan kell jó kukoricát termelni. A felügyelők hálótermében egyre élénkebbé válik a hangulat. Szinte egy ágy köré csoportosul a 15—20 ember. Néhányan panaszolják, hogy a tanácselnök vagy titkár csupán az »akta-munka« alapján értékeli a felügyelőket. — Mi nem mehetünk be pontosan nyolcra az irodába, nem hagyhatjuk magára a parasztot, ha éppen az utcán szólít meg bennünket — érvel egyikük. — Előfordul, hogy egész délután, sőt van olyan nap, hogy egyáltalán nem tartózkodunk falak között. Azonban ez nem a ok arra, hogy azt mondják: »ma nem csináltak semmit«. * * * A megye egyik legnagyobb községének, Nagybajomnak a felügyelője Tarr György. Hogy vélekedik ő a tanulásról? — Saját tapasztalatomból beszélek. Ott voltam Pesten az egyik mezőgazdasági kiállításon. Sok szemléltető filmet láttam a talajjavításról... Hazaérve munkához fogtam. Két és fél hold (savanyú) homokos talajt lemeszeztem ... Gabonából — bár még nem volt tökéletes a kísérlet — 150—160 kilóval termett több holdanként a javított talajon... Az eredmény révén a gazdákat — kezdetben még apám is makacskodott — sikerült rávenni hasznosra. Mintegy 2800 mázsa mészkőport használt fel 22 termelő. — Van elég ebből a javítószerből? — Amennyi kell, méghozzá ingyen — válaszol Laki Béla. — Sőt, ha 10 km-nél messzebb szállítja a gazda, akikor még némi térítést is kap a szállításért. — És mégse? ... — Sokan még nem hisznek, meg kell győzni az embereket — folytatja Tarr György. — És ez nem könnyű ... De a fáradozásnak van eredménye is. Tavasszal már 120 gazda javítja mész- és tőzegtartalmú műtrágyával a földjét Nagybajomban. No meg a legelőn is klsabb lesz a fő, mert mintegy 300 holdat javítunk ebben az évben. A Pesten látottakat így hasznosítottam, de ez a tanfolyam még többet jelent az igazán jobbra törekvőknek. Még a tapasztaltabb gazdasági felügyelők is találtak megszívlelni valót. Főleg az itt bemutatott filmeknek tulajdonítunk nagy jelentőséget s jó lenne, ha minél gyakrabban láthatnának otthon a parasztok is ilyen témájú filmeket —- fejezi nyilatkozatát Tarr György,de * * * — Úttörő jellege is van ennek a tanfolyamnak — mondja Mátrai József so*iogyszobi felügyelő. — Főleg a fiatalokon* hasznos, szakmai és igazgató* sí értelemben egyaránt. — így van ez — bizonyítja, a görgetegi Bútor Ferenc, ata nemrég hagyta ott az iskolája — Lehet és kell is tanulni A párt agrártéziseinek gyakorla*« ti megvalósítása, az emberek* kel való helyes bánásmód és egy sor szakmai kérdés vitatása nagy segítség a feladó»«tok eredményes megoldásához* Hallottunk a tanfolyamom vegyszeres gyomirtásról, bor.ján nevelésről, takarmányozásról. stb. Ha a tanultakat napi munkánk során átadjuk a párásé* toknak, akkor nem vedt hiába** való ez a fejtágítás. » * * Már előbb szóltunk arról hogy dr. Bíró Gyula profesz* szót is tartott előadást a hall_ gatóknak. Vendégként érke* zett megyénkbe, sok helyen, megfordult, s egyre osztogatta hallgatóinak a tudomány ki»* cseit. Mit tapasztalt, mit látott körútján, s mi a vélemény a megyénk állattenyésztéséről'. Erre a kérdésre a következőket mondta a professzor: — Mindig szívesen jöttem és jövök Somogyba, ez szinte üdülésnek számít. Barátságosak, őszinték és okosak itt az emberek. És még egy: együtt dolgozik a vezetőség a vezetőitekkel. Állattenyésztéséről híresek a somogyiak. És nem vita nélkül. Számos és jó szakéra« berrel dicsekedhetik a megyei Nem idegenkedik az újtól sem, 3 megragad minden lehetősé» get az értékes hasznosítására. Érdeklődnek az emberek. Ezt tapasztaltam és ez csak orvé»» hetes — mondja dr. Biró Gyuula professzor. QCbeUia Strnm Megindósialó téli prognoti^^j MOZAIKOK EGY TANFOLYAMRÓL