Somogyi Néplap, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-16 / 167. szám
SOMOGYI NÉPLAP Óvjuk meg terményeinket a tűzkároktól Dolgozó parasztságunk egy évi munkájának eredményét és egész népünk egy évi kenyerét kell a következő hetekben a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani. Ennek egyik feltétele a megelőző tűzrendészeti szabályok pontos betartása az aratás, behordás és cséplés idején. •Melyek ezek a szabályok? A 4/1957. (XI. 19.) BM. számú rendelet kimondja: Az aratást a vasutak mentén kell megkezdeni, a tarlót az aratás után azonnal fel kell gereblyézni és a hulladéktól megtisztítani. A vasútvonaltól kereszteket csak 60 m, asztagokat pedig 100 m távolságon kívül szabad összerakni. Annak érdekében, hogy mozdonyszikráktól keletkezhető tarlótűz ne tudjon a keresztekig, illetve asztagokig hatolni, a vasúti töltéstől számított 45—50 m távolságra legalább 4 barázda szélességű védőszántást kell alkalmazni, melynek, a szomszédos terület védőszántásához kell csatlakoznia. Nagy gondot, kell fordítani arra is, hogy az aratási munkálatokban a résztvevő kombájnok és vontatók kipuffogói megfelelő szikrafogóval legyenek ellátva, azok rendszeresen ki legyenek tisztítva. Tilos tarlón, vagy közvetlen közelében tüzet rakni. A termények behordásánál a kocsikon, valamint a kazlak közelében tilos a dohányzás, mert az égő gyufa és cigarettavég eldobása, a lehulló parázs könnyen tűz keletkezésének lehet az okozója. Vontatóval történő behordásnál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a vontató a tűzrendészeti hatóság által elfogadott és engedélyezett szikrafogóval fel legyen szerelve. Számtalan példa van arra, hogy nem megfelelő, vagy szikrafogó nélküli vontató meggyújtotta a tarlót, a gabonával megrakott vontatót vagy a gabonás kazlakat. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére közös szerv kijelölésénél figyelembe kell venni, hogy 300 m-en belül elegendő oltóvíz álljon rendelkezésre. Keményfedésű épülettől, erősáramú szabad vezetéktől legalább 25 m, közúttól, puhafedésű tűzveszélyes épülettől 60 m, vasúti sínektől, erdőségtől 100 m, állomástól 200 m távolságon kívül legyen. A szérűn a kazlakat előre elkészített kazalozási terv szerint kell elhelyezni úgy, hogy az egyes kazlak között minden irányban 4 m, minden második kazalsor között 8 m széles térköz maradjon. A szérűt a cséplés befejezéséig őriztetni kell (idegenek nem tartózkodhatnak, gyermekek nem játszhatnak ott). Minden kazalnál el kell helyezni 200 liter vízzel teli hordót, 1 lapátot és 1 vasvillát. A cséplés ideje alatt a csépeltető még biztosítani köteles a fentieken kívül 500 liter vizet, 3 vedret és 3 szákra csapót. • A tűzrendészeti követelményeket rendeletek szabályozzák, hogy megakadályozhassuk, hogy anyagi javaink, ezen belül kalászos mezőgazdasági terményeink tűzmartalékává váljanak. Ezért tegyünk meg mindent a tűzkármentes betakarítás biztosítása érdekében! A tűzrendészeti szabályok betartása felett a tűzrendészeti hatóságok őrködnek, és azokkal szemben, akik a rendeleteket megszegik vagy kijátszák, szigorú felelősségrevojtást alkalmaznak. n. fokú Tűzrendészeti Hatóság, Kaposvár Halászlé, sült rák, fürdés (Tudósítóinktól) Kiránduláson vett részt a nagyatádi járási TIT 70 tagja. A Lábod melletti Petes malmot keresték fel, majd a környékkel ismerkedtek. Megtekintették az erdőgazdaság csemetéskertjét is, ahol András József mérnök, csoport vezetője a lábodi TXT tartott előadást. A látogatás után ízletes halászlét ebédelt a hetven kiránduló. Az ínyencek még sült rákot is ehettek. Az ebédet rövid pihenő követte, ezután pedig a halastó hűs vizében fürödtek a kirándulók. Kifecsegte az „államtitkot“ Tíznapi elzárással büntették azt a fiatal amerikai katonát, aki Eisenhower elnök hazai tartózkodása alatt »államtitkot« fecsegett ki. A katona ugyanis — anélkül, hogy a szigorú tilalomról tudott volna — riportereknek elárulta, hogy Eisenhower milyen arányban veszíttett a golfpályán. 6 Szombat, 1960. július 18. NYÁR A GYÉKÉNYESI „STRANDON” A gyékényesiek »Kis Balatonja« — a kavicskotrás helyén keletkezett tó vize — kékeszöld színben játszik. Nap mint nap sokan keresik fel a tó hűs vizét, hogy felfrissülést találjanak benne. Hazavárták őket.... Rendőrségi hír: Április 2-án Szöllősgyörök községben este 23.55-kor Piros József és Kocsis István motorkerékpárral az úttest szélén haladó Mayerházaspár közé rohant. Piros és utasa, Kocsis, súlyos sérülést szenvedett... Irtották őket...Kórházba szál Pedig hazavárták mindkettőjüket, Pirost is és Kocsist is. Hiába...! Piros 10 napig feküdt eszméletlenül kórházban, s bár gondos ápolást kapott, szív- és légzésbénulásban meghalt. Kocsis életét megmentették, de egészséges gondolkodású ember sohasem lesz belőle. * * * Ott ülök a boglári kis ház szobájában Piros Józsefnével szemben, s hiába keresek szavakat, hogy vigasztaljam a síró asszonyt. Mit is mondhatnék neki? Hogy nyugodjon bele, ennek így kellett történnie? Hiszen nem igaz ... ! — Huszonöt éves házasok voltunk — zokogja. — Férjem 51 éves kora ellenére sohasem volt beteg ... A motor az oka... Kölcsönkérte egy ismerősétől, nem szokta meg ezt a gyorsjáratú gépet, az övé sokkal lassúbb volt... És még beszélni sem tudtam vele, eszméletlen maradt, úgy halt meg... Szomorú a Piros-család tragédiája. Meghalt az életerős, egészséges családfő, magára hagyta 25 évi házasság után feleségét, 16 éves nevelt fiát. Még tetézi szomorúságukat, hogy 16 éves lányukat korábban a vonat gázolta halálra ... De Piros József halálát nem a gyors, szokatlanul sebes motorkerékpár, hanem az alkohol okozta... Lengyeltótiban már nagyobb mennyiségű italt fogyasztott, ivott ráadásul még Szöllősgyörökben is, és úgy ült a méter kormánya mögé ... A világítást is elfelejtette bekapcsolni, így rohant az út szélén haladó házaspár közé, s a feldőlt motor 18 métert hurcolta őt is, utasát is. Mindketten súlyos fejsérüléseket szenvedtek, mely neki, az azonnali műtét ellenére is, halálát okozta... * * * Megriadok, mikor a kaposvári kórház idegosztályán elém áll Kocsis István.. Ez maradt hát a 49 éves, erős emberből? Bal karja lehetetlenül lóg, bal lábát minden lépésnél mereven húzza. Arcán a szellemileg gyenge emberek jellegzetes, bárgyú vonása. Pedig nemcsak fizikailag, szellemileg is egészséges ember volt, amíg azon az estén, fel nem ült a motorra, hogy Boglárra menjen. A beleset következtében súlyos koponyaalapi törést, agyrázkódást szenvedett. .. Két koponyaműtétet hajtottak végre rajta, a fején lévő jókora hegy jelzi, hogy fűrészelték is koponyacsontját. Az életnek megmemtették, családja nem vesztette el... De tehetetlen, gondolkodásra képtelen emberi roncs maradt belőle... Amikor családja után érdeklődöm, sírva fakad, zokog, nem tudja az arcán végigfolyó könnyeket visszatartani... * * * Két családnak okozott tragédiát a vezetés közben fogyasztott alkohol, mert a motorvezető megszegte a KRESZ utasításait. E két család tragédiája figyelmeztessen minden gépjárművezetőt: a közlekedési szabályok életüket és családjuk érdekeit is védik ... Sz. L. ULTI PARTI Már jó néhányszor írtam a szenvedélyes kártyásokról, de engedtessék meg, hogy egy-két sorban ismét beszámoljak szerzett tapasztalataimról. Hiába, ezek a kártyázok, kiváltképpen az ultizok mindig szolgálnak valami új, érdekes témával, amiből igazán tanulhat e nemes szórakozást jól vagy rosszul ismerő földi halandó. A kártya oly kifogyhatatlanul ontja a szebbnél szebb, izgalmas élményeket, mint a legnemesebb sportágak. Teszem azt a horgászás, sakkozás, vagy éppenséggel a tekézés. (Nem kuglizás!) A minap például szemtanúja voltam egy 12 órás »műszaknak«, ami déután 5 órakor kezdődött, és másnap reggel 5 óráig tartott. Hárman görnyedtek gondterhelt arccal egy kerek asztal körül. Egy lélegzetvételnyi szünet nem sok, de annyit sem tartottak. »Harc az időért«, ez egy alapvető kérdés a kártyánál. Az egyik kopaszodó öregúr például az egész »műszakot« úgyszólván felállás, nyújtózkodás nélkül gubbasztotta végig. "Ügy ült — mozdulatlanul — mintha odanőtt volna a székhez. Végül már attól tartottunk, annyira belemerül az ördögbibliába, hogy elfeledkezik magáról, és akkor sem megy ki, amikor feltétlenül ki kell mennie. Éjfél után aztán már se láttak, se hallottak. Az egyik köpcös legény vérágas szemekkel olyan bambán bámulta a lapokat, mintha legalábbis akkor látott volna életében először kártyát. Gondolatai valahol messze jártak, ki tudja hol, lehet, hogy éppen egy puha paplanos ágyon, ahol most szeretett volna végignyújtózkodni. Hej, istenem, hol vannak azok a szép idők, amik kor idejében le lehetett feküdni. Amióta ez a Piatnik feltalálta a kártyát, vége a nyugságnak, a békés, csendes éjszakáknak. No, kérj ki már valamit — biztatták nyugtalanul társai a legényt. — Igen ám, ha az olyan egyszerű lenne — válaszolta, ö únott képpel. Egyébként is nem nekem kell indulnom. Végül aztán, mivel megegyezni nem tudtak, összedobták a lapot és újra osztottak, ebben a műszakban legalább most nyolcadszor. Elérkezett a hazamenés ideje. A felkelő nap már vígan szórta, sugarait a városra, amikor útnak indultak. — Eddig még csak rs voltunk valahogy, de mi lesz most? Hogyan megyünk haza? Mit mondunk otthon? — vetette fel a központi kérdést egy kopaszodó, dús bajuszú, ragyás képű »tag« a társaságból. A többiek is hasonló gondolatokkal foglalkoztak, azzal a különbséggel, hogy ők nem vágtak hozzá ilyen ijedt képet. Végül aztán megszületett a terv. Elvégre is egy igazi tultista minden helyzetben fel-l találja magát. Valamennyien x teljes gyorsasággal kirohantak a vasútállomásra. A restiben felöntöttek egy-egy féldecit és tervszerűen megszálltak minden kijáratot. Árgus szemekkel figyelték, hogy a vonatokat érkező utasok reggelig hol szórják el a lejárt menetjegyeiket. Még tíz perc sem telt el, máris mindhárman bőséges zsákmánnyal tértek vissza a megbeszélt találkahelyre. Rövid tanácskozás, jegyszortiro lzás, utána elszéledtek a szél? rózsa minden irányába. Gyors ütemben elindultak haza, a kis szeretett családi fészekbe, hogy a hosszú, fárasztó éjszakai »kiküldetés« után pár órára pihenőre térjenek. Mert ki is merné kétségbe vonni hivatalos kiszállásukat, amikor g az ir**-—*kban ott a ♦ kiküldetést igazoló vasúti szegmélyszállító bárcák. g Wirth Lajos! NYÚJTOTT MŰSZAKBAN INNEN — ONNAN pengét, amikor a görög és germán nők még szalagokkal fogták össze öltözéküket. A XIV. századig az európai nők nem gombolták a ruhájukat, amint azt a régi képekből is láthatjuk. Még Leonardo da Vinci Mona Lisája sem ismerte a gombot, ez megállapítható a képről. A középkor asszonyai reggel összevarrták, este ismét felfestették ruhájukat, ha a divat testhezálló öltözéket írt elő. Egyes feltételezések szerint Európában Barbarossa császár vezette be a gombot. A keresztesvitézek a lovagvárakban várakozó hölgyeiknek távoli országok furcsa ajándékaként nyújtották át ezt a kis tárgyat, s imádottaik eleinte nem is tudtak mit kezdeni vele. Egy szép napon az egyik hölgynek ragyogó ötlete támadt: feltalálta a gomblyukakat! DON QUIJOTE TÚLBUZGÓSÁGA Portugália tengerpartján, Carcavelos város közelében áll a régi St. Julián erőd. A katonai erőd őrét a portugál hadügyminisztérium nemrégiben »túlbuzgóság miatt« elbocsátotta állásából. Az őr ugyanis az erőd környékén randevúzó fiatal párokat és ártatlan fürdőzőket »ellenséges rohamcsapatoknak« nézte és az erőd törésein át tűz alá vette őket. Miután ismételten előfordult, hogy rendkívüli ébersége következtében embereket megsebesített, a minisztérium most úgy döntött, hogy »tevékenységének elismerése mellett« felmentik állásábóL BARBAROSSA ÉS A GOMB Ki találta ki a gombot? Ki más, mint a régi kínaiak! A kínai parasztasszony már régen gombbal csukta munkakö- V. b.-ülésen először: Egy orvosi körzet munkájának megvitatása Érdekes és hosszan tartó vitában foglalkozott csütörtökön délelőtt a Kaposvári Városi Tanács VB ülése a 4-es számú körzeti orvos, dr. Kárpáti Kálmán, s általában a körzeti orvosok gyógyító munkájával. A v. b. három szempontból tűzte napirendre a 4-es orvosi körzetet: 1. a körzeti orvosok érezzék, hogy a városi tanácshoz tartoznak; 2. a v. b.tagság is alaposabban megismerje az orvosok munkáját, s hogy lássák: a gyógyító, megelőző munkán túl még mennyi feladat hárul egy orvosra, hogy mennyire szétágazó, de egymással szorosan összekapcsolódó feladatok összessége a közegészségügy, és 3 olyan körzetet vizsgáltak, melynek általános tapasztalatai a többi körzetben is felhasználhatók. Kárpáti Kálmán doktor gyógyító munkáját az előterjesztett jelentés és lefolytatott vizsgálat, valamint a v. b.-n elhangzott vita alapján a v. b. megdicsérte. Megállapítást nyert, hogy Kárpáti doktor lelkiismeretesen, anyagi érdekeket mellőzve, odaadóan kezeli körzete lakosságát. Széles skálájú recepturája mutatja, hogy nagy gonddal szabja meg a betegek gyógyulásának útját. Kárpáti dr. beszámolója ez év első félévi munkájával foglalkozik. A rendeléseken általában 50—60-an jelennek meg naponként (ez a szám a téli és őszi, sokszor a tavaszi hónapokban is emelkedik). A statisztikák tükrözik, hogy ez évben a körzet munkája megnőtt. Ellátása csak az előírt rendelési órák lényeges meghosszabbításával oldható meg. A körzet a régi Szentjakabot és a cigánytetet 0+ ja magában. Általában régi házak vannak erre, s különösen a Vöröshadsereg u. 52. és a Schönherz Zoltán u. 1. szám alatti, úgynevezett városi lakásokban rendkívül nagy zsúfoltság. A Húsipari Vállaalatot, Barnevált és a Hűtőipari Vállalatot minden negyedévben meglátogatja a körzeti orvos. A vállalatok miatt egyszer sem kellett kérnie a városi főorvos külön intézkedését. A 4-es körzet rendelőjében évek óta minden hét csütörtökén kétórás to~áést tartanak az egészséges csecsemők szülei részére. A 4-es — és más körzetek — munkájában is probléma: 1. az indokolatlan »jószívűség« (iskolásoknak utólagos orvosi igazolást adnak a hiányzásról); 2. a helyettesítő orvos engedékenysége x—’’’ebben ír ki táppénzesnek egy mint saját körzetében).beteget. A v. b. rossznak tartja város területén a gyógyszertárak nyitvatartási idejének tipizálását Jelenleg a Kossuth téri gyógyszertár kivételével mindegyik 8—2, és 3—6 óra között tart nyitva. Ez nem igazodik sem az orvosi körzetek rendelési idejéhez, sem az üzemek műszakváltásához. Kérték a városszéli gyógyszertárak kétműszakossá tételét. Kifogásolta a v. b., hogy egyes gyógyszertárakban személyi túlzsúfoltság van, részben átalakítás, részben a gyakorlóévesek miatt, s ugyanakkor a Berzsenyi utcai gyógyszertárat két hétre lezárták a gyógyszerész szabadságolása miatt. Kérte a v. b., hogy ezt a helyzetet azonnal szüntessék meg. Kárpáti dr. munkájában hiba — másokéban is —, hogy megállapítja a hibákat, de sokszor csak az olyan objektív nehézségeket konstatálja, amelyek pillanatnyilag megváltoztathatatlanok. (Pl.: Az oriszfűszerbolt zsúfolt, nincs raktára. Ez igaz, de ettől tiszták lehetnének a falak, s nem kellene porosnak lenni a felszerelésnek, árunak.) A vállalatok ellenőrzése nem mindig következetes, néha nem a lényeget igyekeznek megkeresni. Kárpáti dr. sem kísérte figyelemmel a dolgozók egészségügyi könyveit, a húsbolt súlyos hiányosságait sem vette elég szigorúan. Javaslat született, hogy az egészségügyi állandó bizottság a Vöröskereszt’ közösen, minden orvosi körzetben szervezzen húsz egészségügyi aktívát, akik segítik az orvos munkáját. Meg kell oldani vállalatok üzemorvosi problémáját. A körzeti orvosok vegyenek részt szervezett politikai r’Uban. A gyógyító munka területén a v. b. hibának látta, hogy bizonyos gyógyszerek csak a központi gyógyszertárakban kaphatók, s kérte az elosztás rendjét szabályozó jogszabály felülvizsgálatát V. P. Somogyi A Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDIÁK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon: 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 15-16, Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. —* 2665 Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél