Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-08 / 287. szám

SOMOGYI NÉPLAP Készül a hóember. Franciaországban megdrágult a cukor Párizs (TASZSZ). A francia kormány csütörtökön öt centimével emelte a cukor kilogrammonkénti árát. A L'Humanité hangsúlyozza, az áremelést a cukorgyár-tulajdonosok érdekében hajtották végre. (MTI) Négyszáznyolcvannal emelkedett az idén a gázfogyasztók száma Kaposváron Egyre több a tiszta, kényelmes és gazdaságos gáztűzhely Kaposvár lakóházaiban. Noha az igényeket — főként mert nincs elég gázpalack — nem tudják kielégíteni, azért minden évben sikerül emelni a gázpalack-tulajdonosok számát. Tavaly a városi tanács kereskedelmi osztálya 240 családnak juttatott gázpalackot. Az idén két ízben is osztottak: először 400-at, másodszor pedig 80-at utaltak ki. Ezzel az akkori 750 igénylőnek több mint felét kielégítették, s míg tavaly csak kétgyermekes, az idén már sok egygyemekes (10—11 éves korig család is kapott gázt számítva) Az utolsó osztás óta azonban ismét nagymértékben, mintegy 350-nel emelkedett a gázpalackigénylők száma. Újabb lakbéremelés Nyugat-Berlinben Berlin (MTI). Kereken 650 000 nyugat berlini családnak — tehát csaknem mindenkinek — jövő év augustusa elsejétől tíz-tizenöt százalékkal nagyobb lakbért kell majd fizetnie. A JELZŐTÁBLA IGYELMEZTET! ZSÁKUTCÁBA KERÜLHET, ha gépkocsiját baleset éri, és NINCS ÁLTALÁNOS GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁSA! Állami Biztosító. (3187) 6 Elesett emberek vámszedői Szomorú statisztika: Megyénkben jelenleg kétszázhúszan kérik szociális otthonban történő elhelyezésüket Megtört, idős emberek. A legtöbben egyedül, magányosan élnek. Megöregedtek, és nem kellenek már senkinek. A kérelmek nyolcvan százaléka jogos, valóban égetően szükséges lenne a magatehetetlen emberek otthonba helyezése. Azonban a lad—gyöngyöspusztai szociális otthon építését még csak jövőre kezdik el Ha elkészül, százötven öreg találhat itt meleg fészekre. De addig mi lesz velük? Ki vigyáz rájuk, ki viseli gondjukat? Sajnos, egyáltalán nem megnyugtató a helyzet. Még ott is komoly bajok vannak, ahol eltartásra kötelezhető személy található. A kérelmezők jelentős része közömbösség kényelemszeretet, vagy a szülő megbecsülésének hiánya, nem pedig a rossz anyagi körülmények miatt akarja otthonba juttatni apját, anyját. A megyei tanács szociálpolitikai előadóiéinak asztalfiókjából megdöbbentő adatok kerülnek elő. Egy vállalati igazgató — feltételezhetőem nem pénzgondok miatt — édesapját és édesanyját szeretné szociális otthonba küldeni, mert »betegek, öregek«. Egy nevelt fiú — katonatiszt jelenleg —, amióta megnősült, meg se látogatta idős, beteg anyját, nem is írt neki, hanem egyszerűen beadta a kérelmet, hogy az öregasszonyt helyezzék otthonba. Tafpon él egy 82 éves nénike. Se nevelt lánya, se édes lánya nem törődik vele. A legkülönbözőbb kifogásokat mondják, csak támogatni ne kelljen. Lehetne tovább sorolni a példákat, hiszen van belőlük jócskán. Nagyon sok helyen az állam nyakába igyekeznek varrni az idős, elesett embereket; sokszor olyan tűrhetetlen helyzetet teremtenek számukra, hogy valóban nincs más megoldás, csak a szociális otthon. A gyermeki hála ismeretlen fogalom némely ember számára; szívtelen, gonosz módon akarnak megszabadulni szüleiktől. Van ennek a dolognak egy másik oldala is. Ez a vagyon kérdése. Faluhelyen még ma is szokás, hogy a házat tartási szerződés fejében átadják az egyik gyereknek. Egy ideig van is helyük az öregeknek, de aztán kiszorulnak a szobából, és nemegyszer az istállóba fejeződik be útjuk. Sajnos, elég gyakran találkozunk ilyen esettel. A fiatalok és öregek problémája ebben a vonatkozásban is élesen összecsap. Mint hivatalos adatok bizonyítják, a szülők és a gyermekek közötti szakítás az anyós és a feleség miatt a leggyakoribb civódása Természetes az, hogy más világban él a két korosztály, de egy meleg leves, egy kis emberség még akkor is megjár, ha nem párosul ölelgetéssel, támogatással. Nem messzire menni a példák kell keresésében, hiszen sok olyan nagymamát és nagypapát ismerünk, akik unokáik gondozását tekintik legszebb feladatuknak. Súlyosabb formában jelentkezik az öreg emberek kijátszása, amikor életjáradékra ingatlant, házat, villát vásárolnak tőlük. így volt ez egy dombóvári asszony esetében is. Eladta házát, majd kisvártatva megbetegedett, és kórházba került. A gondos orvosi kezelés rövid idő alatt meggyógyította, írtak ház eltartójának, a ház új tulajdonosának, hogy jöhet a néniért. Erre az a válasz érkezett, hogy maradjon csak bent a kórházban, mert eladták a házat, és nem tudják hova tenni. Ecsenyben Sz. Zs. házába lakik Sz. Gy. A 82 éves Sz. Zs-t beküldték lakói a kórház idegosztályára azzal, idős kora miatt már nem hogy beszámítható. Az öreg azonban meggyógyult. Ekkor a községi tanácstól levél érkezett. »Sz. Gy. nem vállalja a további gondozást, mert eddig is csak az embert nézte a betegben, s nem tudta megállni, hogy — mivel a házában lakott — ne adjon neki enni, és ne nyissa rá az ajtót.« A községi tanács levele arról nem szól, hogy mi lesz Sz. Zs. 250 forint nyugdíjával és földjáradékával. Vajon nem kerül illetéktelen kezekbe a pénz? A kórház orvosai a megmondhatói, mennyi szomorú emberi sorssal találkoznak. Kezeltek az idegosztályon egy Balaton-parti nénit. Villáját életjáradékba eladta pesti embereiknek. Az új tulajdonosok kórházba küldték, mert »mi csak nyáron vagyunk a Balatonon, addig ki gondozza...« Határtalan az a tömbösség, amely ezekből köz ügyekből árad. Az elesett emberek vámszedői nem tétlenkednek napjainkban sem. Hol durva, erőszakos módon, hol fondorlattal igyekeznek hasznot húzni az öregekből. Sajnos, hatóságaink nemegyszer tehetetlenek. Egyrészt nem találják a módját a célszerű intézkedésnek, másrészt pedig vonakodnak beavatkozni a családi viszálykodásokba. Tanácsainknak, gyámügyi állandó bizottságainknak lenne a feladatuk az idős emberek életének figyelemmel kísérése. Hogy hátralevő napjaikat ne keseríthesse meg senki. Polesz György ITát most már én is makk ■TI ásszá változtam; délutánonként, amikor hazaérkezem, t tzet rakok, befutok. Az eszemben: így guggolt le jár az ősember is az első tűzhöz; farakás, szikra, láng, lobogó hasábok, ejnye, hát nem változik ez meg az atomkorszakban? A különbség csak annyi: az ősember megvárta, míg a vilám felgyújt egy fát, a parazsat őrizte aztán időről időre, vagy önmaga csiholt tüzet két száraz fa dörzsölgetésével; én pedig arra várok, hogy nedves gyufám fellobbanjon, azután arra, hogy az összegyűrt papiros lángoljon, aztán arra, hogy a nedves fába beleharapjon a Láng, aztán arra... Uramisten, hogyan gondolta ezt Prométheusz, amikor — állítólag — lelopta az Olümposzról nekünk a tüzet? Mert nálam például kokszról van szó. A koksz ugrál a faparázson, roppanrobban, olyan lármát csap a kályhában, mintha gépfegyver volna és nem koksz, égni azonban magának az istennek, illetve a félisten Prométheusznak sem ég. Én magam, szakálltalan makk ász pedig piromániás leszek a tél végéig. Nézem a tüzet, közben fújom. Akácfa voltál, úgy látszik, az is akarsz maradni, hideg hasáb az aprófa tetején, legföljebb elkomorulsz, megfeketedsz a füsttől, de égni nem égsz. Nyers vagy és rideg, a vizet könnyezed, mely beléd szorult, s én leshetem, mikor lesz meleg a szobám. Már harmadszor nyalábozok fel papirosokat, lám, még egy kéziratot is feláldozok. A kéziratban arról van szó, milyen szerelmes vagyok, csupa tűz és láng, lobog a novellában a Makk ász szerelem, ég a szívem, de az életébe melegséget vinni. De irodalom se segít, a novella el- szép, de szép, hamvad, a fa nem gyullad Nézem a tüzet, a pirosló szemeg, soha ilyen csődjét az iro mehet az alkonyatban, nézem dalomnak! Az aprófa pedig ki az ugráló lángot, micsoda ködfogyott. Milyen háztartási eszvés manótánc, őszi-téli kedves közt kellene most latba, illetve Hetére a faropogás melódiájatűzbe vetni, esetleg a fakana ra. Már nem kell fújni, oldalakat vagy a fűszerespolcot adatlanul ég, mint a szerelem, konyhából; kár, hogy a tégla föl lehetne gyújtani vele a vinem ég, szétszedném a házat, lágat, hogy a csillagok mele- Molnár Ferenc ezt írta: a has gedjenek tüzénél, egyelőre azonban megelégszem, ha a faparázsnál meggyullad koksz, ez a rideg matéria, ez a a szénszármazékú ármány — tessék, elfeketítette a parazsat. Hát ennyit érne a lángolás, a lobogás, hát ennyit a hű szerelem? Gyerünk, fűz. Vár az íróasztalom, várnak könyveim, fogy az időm. Gyerünk, koksz, válj az izzástól lilává, tüzes fehérré, legyen tavasz a szobában, nyár. El kell olvasnom még ezt és ezt és ezt, olyan sok könyv van és olyan kevés nap. Gyerünk, meleg, áradj. Hideg azt szobában mindenki öregebb, mint ahogy a kora mondja, megtavaszodunk a langy meleg koromat, koksztűz! Hadd higgyem a melegben, hogy barna még a hajam, hogy a tüdő kérdése. Én meg mondom: a tűz a tüdő kérdése. Fújjad, ki tudja, meddig fújhatod. Amíg halálosan beleme9Óen, csald nem vörösödsz, zihálsz, pulzu " sód megbolydul, verejtékezel immár. No lám, nem is kell befűteni, csak fújni az átko- megfiatalodtam, hadd álmodozzon tüzet, máris meleged lesz, zam. Gyerünk, tűz, úgyis az a kutyafáját. A kutyafáját én a sorsod, hogy égsz, milyen jó nek a fának, azt hiszi, az er é&ni másért, másokért. Engem dobén van és nem a kályha- Pedig ments föl makk ász volbantóm alól, eleget guggoltam itt Aztán, végre! A láng megvárakozva. Pattogj, hogy ön fogta a hasábokat, úgy látszik, beszüntethessem magánpattonem ereszti. Nézni kell. Nézni gúsomat, lássam, mennyit ér ez a csodát, a piros színű csodát, a rábeszélésem, ég, és pirossá sorvad a fa. Aztán: végre. Pattog. Ég a Ilyen a lobogás, izzó és sor koksz. Előveszem a könyvevasztó, milyen szép jelkép és met. Ez történik a könyv lapfeladás. Lobogni, égni, elsorjani, az történik, vadni a szenvedélyes lángolás A tűz ■—■ hiába — érdekesebb bűn, és melegíteni vele, mások Bods Béla Gyermekszépségversenyt g S ä és Fényképész Kisz nek a Latinka Sándor Művelődési Házban. Bejelentette az elnök, hogy korszerűsítik a Május 1. utcai fényképészüzletet. Új színes és fekete-fehér laboratóriumot építenek, bővítik a műtermet. Két dolgozójuk Budapesten volt tapasztalatcserén, s így december 1-től színes műtermi felvételek készítését és színes amatőr felvételek másolását is vállalják. Sokat áldoz a szövetkezet arra, hogy a kaposvári járásban tovább fejlődön a fodrászszolgálttárs. Január 1-től Magyaratádon női, Somogvszilban és Mennyért női-férfi Kaposmérőben férfifodrászat kezdi meg működtét A fodrászokkal együtt fénykénézeket is küldenek ezekbe a községekbe. A ktsz vezetői Kaposvárin ’s bővíteni szeretnék a szolgáltatást. Nincs ugyanis fodrászüzletük a Cserben, a textilművek, a Pázmány Péter utca, a Kamjanich utca, a Hársfa utca és a Marx Kámlv utca terüetében. A Cserben elfoglalhatnák e*zv mnaffáo M siloams megü resedett üzletét, ám működőken«e',elv iránti kere r«ük«0 a Belkereskedelmi M’niotérium még nem válaszolt. Ért- Veterlin. hnzv miért nem. h ° lvsek döntenek az ilyen irtvgVben, hiszen a mérvet és a vá*wci tapées in Khan („meri Imre)rrári íövez»veket és lehetőségeket, mint a minisztérium. Sz. L. A Kaposvári Fodrász- és Fényképész Ktsz legutóbbi termelési tanácskozásán Pásztori Sándor elnök arról számolhatott be, hogy eredményesen zárult a kongresszus tiszteletére indított verseny, s hogy — a kisz életében először — hat dolgozó kapta meg a kiváló oklevelet. Közölte, hogy december 1-én gyermekszépség ver- Szombat, 1962. december & Törvényhozók a vidám párizsi éjszakában A Montrealban megjelenő francia nyelvű La Presse nevű lap munkatársa, Jean Charpentier azzal vádolt négy kanadai szenátort és tizenegy parlamenti képviselőt, hogy legutóbb, mikor kiküldték őket a NATO párizsi értekezletére, gondosan kerülték az üléstermet, ellenben éjszakáikat a Place Pigalle mulatóiban töltötték bárhölgyek társaságában, nappal pedig aludtak. Az újságíró cikke hatamas vihart robbantott ki a kanadai parlamentben. A politikusok, akiket otthon a feleségük is alaposan kérdőre vont, az újságíró skalpját követelik, és azt állítják róla, hogy »meg sem ítélhette párizsi magatartásukat, mert ő maga folyton be volt rúgva, és hazajövet a repülőgépen aludta ki mámorát«. A kanadai adófizetők most azon tanakodnak, vajon a honatyák joggal költik-e az állampolgárok adóját párizsi kéjutazásra. * • * Molejföldon tilos a filmcsók A maláj film történetének tíz esztendejében most csattant volna el a vásznon az első csók, ha a női főszereplő édesapja, valamint politikai és vallási csoportok közbe nem lépnek. Che Noorashaht, a film hősnőjét már kellőképpen előkészítették az égbekiáltó eseményre — és ő bele is nyugodott —, de az erkölcsi hagyományok alapján mégsem vitás, hogy a rendező és az lenyt indítottak. Festőműve- atya közötti vitából ki készekből, óvónőkből álló zsűri rüt ki győztesen. A film dönti majd el, hogy kik legye r edzője a »Közeledik a nők a nyertesek. A négy elsőt | hajnal» című filmmel jel megfutamazzák. A szépségvers akarta rázni az álszentes kesenyen részt vevő gyermekek? nő közvéleményt, hiszen a fényképeiből kiállítást rendező közönség előszeretettel tódul olyan nyugati filmekhez, amelyekben éppenséggel nem fukarkodnak a csókkal. * * * UfagSPripftalon leírnitrifft. börtönbe kerültek Athén (AP). Athénben tizenöt hónapi börtönbüntetésre ítéltek két újságírót, akik az Athinaiki című lapban sértő kijelentéseket tettek Frederika királynő ellen. A tudás barackjai Dr. Tatham Whithead angol botanikus furcsa megállapítással állt elő: véleménye szerint a bibliában tévedésen alapulnak azok a sorok, amelyek szerint Éva a paradicsomban a »tudás fájáról« almával kínálta Ádámot. Az angol botanikus azzal érvel hogy a bibliában szereplő édenkert Mezopotámia területén feküdt, ahol egyáltalán nem ismerték az almafákat. A bibliai időkben Whi+head Sz>int ezen a vidéken csak két ehető gyümölcs létezett: a birs és a sárgabarack. Márpedig, mondta a tudós doktor, aligha tételezhető fel, hogy Éva a savanyú, szinte ehetetlen birsalmával kísértésbe tudta volna hozni Ádámot. Marad tehát egyedüli lehetőségként »a tudás — barackja«. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-IL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Somogyi Néplap Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. C.