Somogyi Néplap, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

v Néplap A­Z MS­ZMP MEGYEI BI­ZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hasznos tanácskozás a közületi gépjárművek üzemeltetéséről Tegnap délelőtt Kaposváron, a megyei tanács székházának nagytermében a járási taná­csok, vállalatok, intézmények vezetői és gépkocsi-előadói ér­tekezleten beszélték meg a kö­zületi gépjárművek üzemelte­tésével kapcsolatos tapasztala­tokat, tennivalókat. Aczél József, a megyei ta­nács központi gépkocsi-előadó­ja ismertette az év közben le­zajlott 52 gépjármű-üzemelte­tési vizsgálat tapasztalatait. Néhány helyen — így a So­mogy megyei Finommechani­kai és Gépjavító Vállalatnál, a Somogy megyei Gyógyszertári Központnál, a Kaposvári Járá­si Tanácsnál, a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál, a Kaposvári Mér­tékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál stb. — a vizsgálat rendet talált, a kocsipark mű­szaki állapota megfelelő, s az üzemeltetés adminisztrációja is rendezett. Több vállalatnál azonban hiányos a nyilvántartó lapok, a törzskönyvek, a szer­számkönyvek, a menetlevelek vezetése; a gépkocsik igénybe­vétele nem a heti ütemterv szerint történik. A járművek tervszerű megelőző karbantar­tása általánosságban rossz, az X. és II. műszaki szemléket a közületek többnyire tolják. A vizsgálatok elhanya­különö­sen a Somogy megyei Temet­kezési és Kertészeti Vállalat, valamint a Somogy megyei Útépítő Vállalat gépkocsijai­nak használatánál fedtek föl sok hiányosságot. A megyei tanács központi gépkocsi-előadója tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a közületek, intézmények gépjár­mű-ellátottságában 1965-ben számottevő változás nem vár­ható, így a gépkocsi-állomány gondos karbantartásának, sza­bályszerű használatának a jö­vőben még nagyobb jelentősé­ge lesz. Bejelentette Aczél elvtárs, hogy a megyei tanács felügye­lete alá tartozó intézmények­nek, vállalatoknak az a kötele­zettsége, hogy a megye terüle­tén kívüli gépkocsiutakhoz ta­nácsi engedélyt kell kérni, 1965. január 1-től megszűnik. Négy és félévi szabadságvesztésre ítélték Járay József operaénekest A Központi Kerületi Bíróság péntek délután hirdetett ítéle­tet Járay József és társai bűn­ügyében. Járay József 1961-től 1964. júniusáig a devizarendelkezé­sek sorozatos megszegésével 400 000 forintot meghaladó összegben követett el a deviza­­gazdálkodás érdekeit sértő bűncselekményeket. Belföldön forint-kifizetéseket teljesített, s az ellenértéket külföldön otta­ni valutában vette föl. Ezenkí­vül zugforgalomban mintegy 14­0 000 forint értékű aranyér­mét vásárolt, s kicsempészte az országból. Mindezt azért tette, hogy külföldön személygépko­csikat vásároljon, s azokat az országba behozva busás ha­szonnal értékesítse. Kilenc autót hozott be ily módon, volt olyan »üzlete« is — a ko­­­csit megvette, eladta, majd visszavette és újból értékesí­tette — amelyen több mint 60 000 forintot keresett. Az érmék, amelyeket Járay kicsempészett egy numizmati­kai értékű gyűjteményhez tar­toztak, s Szerényi László mér­nök útján kerültek az opera­énekeshez. A mérnök ugyan­csak a vádlottak padjára ke­rült. Felelősségre vonta a bí­róság még Szabó Lajost, Nemzeti Bank volt főcsoport­a vezetőjét is, mert nem járt el kellő körültekintéssel, amikor Járay részére értékkiviteli en­gedélyt adott, s tőle pénzt ka­pott. A bíróság Járay Józsefet, négy évi és hathónapi szabad­ságvesztésre, 20 000 forint érté­kű vagyonelkobzásra, Szerényi Lászlót kétévi, Szabó Lajost egyévi szabadságvesztésre ítél­te. Más vádlottak három hó­naptól egy évig terjedő — nagyrészt felfüggesztett sza­badságvesztés — büntetést kaptak. A legtöbb elítélttel szemben pénzbüntetést is ki­mondott a bíróság, ezenkívül összesen mintegy 450 000 forin­tot kell megfizetniük mint el­kobzást pótló egyenértéket. (MTI) Megjelent a Természettudományi Lexikon első kötete Elhagyta a sajtót a Termé­szettudományi Lexikon első kötete. A lexikon célja tovább fejleszteni és elősegíteni a ter­mészettudományos szemléletet. A hatkötetes munka mintegy 40 000 címszót tartalmaz. Az olvasó megismerkedik az is­kolai tanulmányai óta létre­jött, illetőleg megváltozott tu­dományos fogalmakkal, és fel­frissítheti a gyors fejlődés kö­vetkeztében hamar elavuló is­mereteit A kötet mintegy 800 olda­lon számos szövegközi ábrá­val és hat színes képtáblával az A—C kezdőbetűs címszava­kat foglalja magában. (MTI) „Kisanyám, adjál tüzet...“ A DONNERI LIGET BORO­ZÓ ELŐTT álldogáló nő meg­lepődik, amikor egy dülöngé­lő, erősen ittas, vadidegen fiú hozzálép, s a címben idézett szavakkal, igen »közvetlen« hangon megszólítja. A rendre utasítja a részeget:nő — Ne szemtelenkedjen, és ne tegezzen... Hagyjon bé­kén, különben kihívom a ven­déglőből férjemet. A fiú ekkor már nincs egyedül. Három társa körül­fogja a nőt. Egyikük még to­vább tetézi az előző szemte­lenségét. — Szia, anyukám, nem jössz velem a parkba? A nő, hogy a további kelle­metlenségektől megmenekül­jön, a vendéglő felé indul. Mielőtt belépne, az egyik fiú utánakiabál: — Csak szólj, hívd a férje­det ... Mondd meg neki, hogy szétverem a fejét... * * * A NÉGY »ERŐS« FIÚ: Ma­jor István Kaposvár, Április 4. utca 27., Kovács György Ka­posvár, Ady Endre utca 6., Ko­vács Géza Kaposvár, Máté utca 19. szám alatti Zalka la­kos. A negyedik N. István, ő azonban nem vett részt a ga­rázdaságban. Az eset a múlt hónapban tör­tént. Vasárnap délután volt, s a négy fiú nagyon unatkozott, amikor a Latinka Művelődési Ház büféjénél összetalálkozott. — Tegyük össze pénzünket, és igyunk valahol egy kis jó bort — javasolta valamelyikük. Elfogadták, mert rendszerint ez volt a vasárnapi szórakozá­suk, így jutottak a Ligetbe. Egy óra alatt három és fél li­ter bort ittak meg. A szemtelenkedést, a garáz­dálkodást Major kezdte, Ko­vács Géza folytatta. Ő üzente a férjnek, hogy szétveri a fe­jét. S amikor K. János a fele­sége védelmében kijött a ven­déglőből, Kovács Géza már dobta is le a kabátját, és kö­vetelte, hogy menjen vele parkba, mert számolni akar ve­­­le. A tettlegességet a házaspár­nak a vendéglőben tartózkodó barátja, Dobrotka László köz­belépése meg a rendőrjárőr fel­bukkanása akadályozta meg. A rendőrök igazoltatták a garáz­da fiúkat, és utasították őket, hogy menjenek haza. Dalolva, hangoskodva el­indultak az állomásra. A váro­si teremben Major megismerte Dobrotkát és rárontott. — Tűi van, te rendőrspirli? Lökdösni kezdte, majd ököl­lel kétszer fejbe vágta. Társa, Kovács György sem maradt tétlen. Ő háromszor ütötte meg Dobrotkát. Az állomáson vára­kozó felháborodott­nek köszönhető, hogy emberek­véresre nem verték. Dobrotkát így is a kórházba kellett szállítani, garázdálkodókat előállították.A * * * MAJOR TIZENNYOLC ÉVES, a két Kovács huszon­egy. Miért részegedtek le, miért vertek meg egy ismeret­l­len embert? így vallottak ci­nikusan: — Gyakran berúgunk. Ilyen­­kor hangoskodunk, kötözkö­­dünk. Most is így tettünk. Ré­szegek voltunk. Láttuk, hogy­ az emberek felháborodnak, mi azonban nem ijedünk meg sen­kitől, inkább megverjük az illetőt. Persze csak akkor ilyen bát­rak, ha együtt vannak. Még megdöbbentőbb Kovács György vallomása. Arra a kér­désre, hogy miért ütötte az is­meretlen embert, a következő­ket mondta: — Láttam, hogy Major üti.­ Nem tudtam, hogy miért, de hát mivel a barátom ezt tette, én is ütni kezdtem... A három »bátor« fiú előze­tes letartóztatásban várja, hogy megkapja »h*si« tettének »ju­talmát«. Szalai László Hajszálon múlott, hogy nem történt vasúti szer­encsétl­enség Csaknem súlyos vasúti sze­rencsétlenség történt csütörtö­kön este a csoma-szabadi vas­útállomáson. A Kaposvárról Budapestre tartó gyorsvonat — minthogy a bejárati jelző sza­bad utat mutatott — át akart robogni az állomáson. A moz­dony vezetője észrevette, hogy valaki a szerelvény felé fut, és meg akarja állítani. A vonat lefékezett »­s­ megállt; ekkor derült ki, hogy a szabad jel­zés ellenére sem volt szabad az út: egy tehervontató gépkocsi állt a vágányon. A tegnapi vizsgálat a követ­kezőket állapította meg: az ál­lomáson bent állt a Dombóvár­ra tartó 4091-es teherszerel­­vény. A tolatás befejezése után egy tehervontató gépkocsi túl­haladt a biztonsági határon, és elfoglalta a szabad pályát. gépkocsi vezetője észrevette­­ a vonat közeledését, és elé ro­hant, így sikerült lyozni a katasztrófát,megakadá­A felelősség megállapítására még tart a vizsgálat. Irodalmi és történelmi pályázatot hirdet a Tabi Szakmaközi Bizottság A napokban tartotta meg utolsó negyedévi közgyűlését a Tabi Szakmaközi Bizottság ve­zetősége. Az idei év munkájé­nak elemzése után a bizottság jövő évi terveiről tanácskoztak. Legközelebb Papp László há­romszoros olimpiai ökölvívó­­bajnok élménybeszámolóját rendezik meg a járási művelő­dési házban. Hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére iro­dalmi és történelmi pályázatot hirdetnek meg. A közép- és ál­talános iskolások számára ki­írt pályázaton vers- és novella­­írással lehet részt venni, a történelmi pályázat részvevői meghatározott témakörből vá­laszthatnak. A pályaműveknek a felszabadulás óta elért ered­ményeket kell tükrözniük. beküldés határideje 1965. már­­­cius 1. Az eredményeket már­cius 15-én értékelik. Az első három helyezettet a szakmakö­zi bizottság 500, 300 és 200 fo­rintos pénzjutalomban része­síti. Félmillió forint segély (Tudósítónktól­) A Kaposvári Városi Tanács szo­ciálpolitikai csoportja irányítja a város egyedülálló, nyugdíjban nem részesülő betegeinek és munka­­képtelen öregeinek segélyezését. Az idén 522 000 forintot fordítot­tak erre a célra, 50 000 forinttal többet, mint a múlt évben. A vá­ros 128 közsegélyese havonta 26— 27 000 forintot kapott. Rendkívüli segélyt — mintegy 80 000 forintot — is kiosztottak ebben az évben 272 személynek. Szeptemberben va­lamennyi közsegélyes 400—400 fo­rintot kapott tüzelőre, november­ben ugyanilyen összeget ruhase­gély címén. Orvosnál (da Punch) Jön álmos délidőben ég fe­lé nyújtózó akácok Hűvöse alatt. Vállán átvetve a meg­­könnyebbedett postástáska. A hatalmas bőrerszényből ki­fogytak már az újságok, a le­velek és az egyéb küldemé­nyek. Dudorászva tapossa a pe­dált. Ő az egyetlen mozgó pont az ég alatt. Talán még árnyéka sincsen. Kerítések tövében orrukat lábukon nyugtatva vagy karikába teke­­redve álmos kutyák pislognak. Nem mozdul egyik sem, hi­szen csak Józsi bácsi, a postás kerekezik el mellettük. Miért ugatnának? _ Néma, néptelen a falu. A kocsmáros is társra vágyik. Már messziről invitálja a pos­tást: — Jegelt söröm van, öreg, de ha nem siet, felforr. — Attól ezért nem tartok, de ami azt illeti, melegebb van, mint télen. Ennyiben maradnak,­­ mi­közben falhoz koccan a »kincstári« bicikli szarva. Az átellenes ház lugasa alatt mintha csak erre a jel­adásra­ várt volna az öreg Tö­rök bácsi. Kampósbotját ma­rokra fogva áttotyog ő is. — Igaza lehet ennek a Vin­cének, hátha felforr a sör. A pult két oldalán már fo­lyik a szóharc: — Lehetetlen, hogy az ame­rikaiak érjenek először oda. Kismiskák ők az oroszokhoz képest. Mert nézd ... — Nono — ingatja fejét ké­telkedőn a kocsmáros. — Mit nono? —­­Én csak annyit mondok, Józsi, hogy nincs igazad. Le­het, hogy az amerikaiak már titokban meg is szállták Holdat — koppint botjával az a öreg Török. — Ez aztán a nagy marha­ság — robban ki a postás. — Megszállni egy égitestet anél­kül, hogy az oroszok... — Napjainkban minden le­hetséges. Egyszer csak zsupsz! — Nagy csacsi vagy te, Vin­ce. Nem lehet csak úgy — és mutatja, hogyan — felgyalo­golni a Holdba. Még hogy megszállták! Maflaság, amit mond, Török bátyám. Egy pillanatra csönd támad Vince végigsurrantja a ron­gyot a pult fénylő lapján, közben a nyugdíjas Török bá­csira kacsint, mintha csak azt mondaná, most aztán gyerünk, mérgesítsük a bőrtarisznyást a végtelenségig. — Nekik is van rakétájuk. Lehet, hogy egyenként lődöz­­ték fel katonáikat. Stratégiai­lag... Nem folytathatta tovább az öreg Török. A postás halán­tékán kidagadtak az erek, megremegett. — Mondja, hogyan lehet egy hetvenéves embernek, aki kalauz is volt, csak ennyi esze? Mondja, hát azt hiszi, hogy öt lépésre van a Hold? — Józsi bátyám, azért va­lami lehet a dologban. Ame­rika hallgat, csak egyszer aztán zsupsz!hallgat. — Én a te helyedben nem volnék annyira biztos a do­logban. Igenis megszállhatták az amerikaiak. Egy rakéta, egy ember, száz rakéta, száz ember. Képzeld el... A postás nem­ tudott sem­mit elképzelni. Sörét­­ a­ pulton hagyva kirohant a szikrázó napsütésbe. A szokottnál­ sza­porábban taposta a pedált, s arra gondolt, hogy nagy maf­la az öreg Török. S<*> v~'6­n­s-Aláh» Homlok" húzta tenyerét n»nd ’ "inak nyomatékaképpen . .. G. S. S­OOK Csak zseniket „ihletett“ 85 esztendős korában New York-i otthonában meghalt Alma Mahler-Werfel as­­­szony, aki arról volt neveze­tes, hogy a század elején, részben házassági, baráti kapcsolatokat részben tartott korának legzseniálisabb fér­­fiaival. Anélkül, hogy ő ma­ga alkotó tevékenységet foly­tatott volna, mint sok nagy ember ihlető társa, korának valóban kiemelkedő szemé­lyisége lett. Emlékirataiban elmondja házasságát Gustav Mahler zeneszerzővel, majd Walter Gropiusszal, korának egyik legkiválóbb építészé­vel, végül pedig Franz Wer­­fellel. A kitűnő asszony jó barátságot tartott többek kö­zött Osikar Kokoschka festő­művésszel, Gerhardt Haupt­mann íróval, dr. Paul Kam­merer biológussal és Ossip Gabrilowitsch zongoramű­vész-zeneszerzővel is. A szá­zadfordulón Bécs asszonyának tartották,legszebb Ezelőtt öt esztendővel az idős hölgy lesújtóan nyilat­kozott­ a mai kor »zseniállo­mányáról«. »Alig akad egy­néhány — mondatta. —• Leg­följebb Leonard Brenstein és Thornton Wilder. Bezzeg az én időmben!« Ez igen! Egy osztrák állatorvosi in­tézetben az alábbi kísérletet végezték: tíz különböző tá­nyért helyeztek el két k­­itya körül egy jókora körben. A tányérok rengeteg kézben megfordultak. Az egyik tá­nyért egy hónappal ezelőtt a kutya gazdája is megfogta. A tudósok legnagyobb megle­petésére a kutyák tévedés nélkül megállapították­, hogy melyik tányér volt gazdájuk kezében. Ezúttal is bebizo­nyosodott, hogy a kutyád­nak fejlett »szagemlékeze­tük« van. * * * Diplomáciai csillagjóslás Nehéz elhinni, He tény: ta­valy a franciák 650 millió dollárt költöttek jövendő­mondókra és csillagjósokra, vagyis többet a tudományra előirányzott összegeknél. Ma­gában Párizsban 10 000 jós­nő tevékenykedik. A jósok és jövendőmondók fokozatosan kibővítik ügyfe­leik körét. Nemrég az ország egyik magas rangú politikai személyisége kedvezőtlen ho­roszkóp miatt elhalasztotta hollandiai látogatását. * * * Walter Lippmann, a híres amerikai újságíró állapította meg a leáldozóban levő gyar­mati rendszerrel kapcsolat­ban: — Salazar gyarmati politi­kája éppen olyan veszélyes, mint annak idején Marie Antoinette ostobasága volt, amikor nem tudta felfogni, hogy miért nem esznek kalá­csot az éhező párizsiak, ha nincs kenyerük. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy melyei Bizottsága és a Somogy megye» Tanár* lapja. Főszerkesztő: WIRTE LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u­. 2. Telefon 15 10. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzü­n­k meg, és nem adunk vissza. Törlesztik: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. A Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, JLatinka Sándor utca &

Next