Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

ftlaG PROLETÁRJAi. EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 27. szám 1970. február 1., vasárnap Baráti küldetés »A szívélyes elvtársi meg­beszélések a nézetek azonossá­gát tanúsították valamennyi megtárgyalt kérdésben. A két testvérpárt, a két szocialista ország vezetőinek tanácskozá­sa pártjaik, kormányaik, né­peik barátságának és együtt­működésének erősödését, szocializmus és a béke ügyét a szolgálta.« A kiadott közle­ménynek ez a megállapítása summázza a legkifejezőbben, mennyire hasznosak voltak a berlini tár­gyalások. A megbeszéléseke­n megnyil­vánuló nézetazonosság a ga­rancia arra, hogy a jövőben még eredményesebben fejlődik tovább a két ország együttmű­ködése, s még kedvezőbb fel­tételek alakulnak ki a kapcso­latok szorosabbá tételére. Tanácskozásaik során a két ország vezetői méltán helyez­tek nagy súlyt a nemzetközi politika, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kérdéseire. Teljes volt az egyetértés, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közösség egységét a marxizmus,leni­­nizmus, a proletár internacio­nalizmus alapján. Különösen a Szovjetunióval való szilárd szövetséget, a Varsói Szerző­dés szervezetének tökéletesíté­sét és a KGST határozatainak valóra váltását szorgalmazta mindkét fél A nemzetközi politika elem­zésében az európai biztonság ügye foglalta el az első helyet, s ezen belül is a kulcsproblé­ma: a két német állam kap­csoltainak rendezése. Hazánk mindenkor azt az álláspontot vallotta — és a mostani tár­gyalásokon pártunk és álla­munk vezetői ezt újra meg­erősítették —, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szuverén állam, amely joggal követeli, hogy valamennyi or­szág ismerje el egyenjogúnak, ahogy ez független államok kapcsolatában a nemzetközi jog normái szerint szokás. Két német államm kapcsolatai­­­nak rendezésére kimunkált és átgondolt tervezetet készített­ az NDK kormánya. Pártunk és államunk vezetői ezt a ter­vezetet tekintik a rendezés alapjának. Intenzív kapcsolataink van­nak nemcsak az államvezetés felső szintjein, hanem az egy­másnak megfelelő termelési ágazatok, tudományos intéze­tek, társadalmi és rétegszerve­zetek között is. Vezetőink mos­tani látogatása megerősítette a kapcsolatok fejlődésének he­lyes irányát, bátorítást és ösz­tönzést adott a további kez­deményezéseknek, és kiinduló­pontja lesz az együttműködés új szakaszának kezdetén. Ismét bebizonyosodott, hogy a magas szintű találkozók ki­váló lehetőséget nyújtanak a legfontosabb kérdések alapos áttekintésére, a barátság és együttműködés továbbfejlesz­tésének, elmélyítésének kidol­gozására. Teljesen jogos és megalapozott az az optimiz­mus, amellyel Kádár elvtárs hazatérése után adott nyilat­kozatában a látogatásról be­szélt. Azzal a tudattal összegez­hetjük e baráti találkozó ered­ményeit, hogy tovább léptünk előre a Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek testvéri­sége, együttműködése és szö­vetsége útján — mindkét or­szág javára, a szocializmus egyetemes ügye, a nemzetközi b­éke és biztonság üdvére. Sí' «O/Vy % * . -----------­ Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő­ ­ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politi­kai Bizottság tagja, a fogra­­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke , akik a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának meg­hívására baráti látogatást tet­tek az NDK-ban — délelőtt visszaérkeztek tegnap Buda­pestre. Fogadásukra a Nyugati pá­lyaudvaron. megjelentekt: Ko­mócsin Zoltán és Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai, dr. Antal Miklós, a Po­étikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlek­edés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gye­­nes András és Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetői. Ugyancsak jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. „limit a látogatásból hasznosítani lehet, a gyakorlati munkában gyü­mölcsöztetjíik majd“ KÁDÁR JÁNOS NYILATKOZATA Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron így nyi­latkozott: — Látogatásunk eredmé­nyeit a nyilvánosságra hozott közös közlemény összegezi. A Berlinben folytatott eszmecse­re része a szocialista országok között az utóbbi években ki­alakult gyakorlatnak. Mind a belső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet igényli, hogy a szocialista országok képviselői — kétoldalú és sok­oldalú tanácskozások kereté­ben — rendszeresen lcserél­jék véleményüket, hogy mód­juk legyen a legidőszerűbb po­litikai kérdések megtárgyalá­sára, a szocialista építésben szerzett tapasztalatok megis­merésére, azok kölcsönös hasz­nosítására. Ezek a találkozók jó alkalmat nyújtanak arra is, hogy demonstráljuk politikai egységünket, egyetértésünket. A tárgyalásokról szólva Ká­dár János hangsúlyozta:­­• Arra törekedtünk, hogy sorra vegyük kétoldalú kap­csolataink legfontosabb kér­déseit. Kölcsönösen tájékozta­tást adtunk az országainkban folyó szocialista építőmunká­ról, és sok időt szenteltünk a kapcsolatok konkrét kérdései­nek. Kölcsönösen és ismételten nagy megelégedéssel állapítot­tuk meg, hogy bár egyes terü­leteken más-más módszerekkel dolgozunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspártot és a Német Szocialista Egységpártot a szo­cializmus építésének alapelveit illetően elvi közösség fűzi ös­­­­sze. Különösen sokat foglal­koztunk a gazdasági építés kérdéseivel, amelyek döntő szerepet játszanak­­ szocialista céljaink mielőbbi a dolgozó emberek elérésében, életénél, megjavításában. — Tanácskozásainkon az együttműködés úgyszólván minden területét érintettük. A Magyar Népköztársaság és Német Demokratikus Köztár­a­saság között egészséges, széles körű és évről évre fejlődő együttműködés alakult ki Örömmel nyugtáztuk, hogy az utóbbi időben évről évre 12 százalékkal növekedett a két ország közötti áruforgalom. Éppen öt esztendővel ezelőtt tárgyaltunk német elvtársaink­kal arról, hogy öt év alatt kö­rülbelül 60 százalékkal kell növelnünk a forgalmat. Akko­riban ez nagyon soknak tűnt. Most azonban — bár még nem értünk az ötödik esztendő vé­gére — megállapíthattuk, hogy az előirányzatot túl fogjuk szárnyalni. — Ismeretes azonban, hogy a szocialista országok gazda­sági együttműködésében ma már nem elégedhetünk meg az egyszerű áruforgalommal- Bi­zonyos értelemben tovább kell lépnünk. Ennek szellemében foglalkoztunk az együttműkö­dés sok konkrét kérdésével Érintettük a közösen végzen­dő tudományos, műszaki ku­tatómunkát is, különösen a modern híradástechnika és a vegyipar területére vonatkoz­tatva. Ezekben az ágazatokban kölcsönösen előnyösen fej­leszthetjük a kooperációt és kapcsolatokat, specializálást valósíthatunk meg a termelés­ben. Ez mindkét ország szá­mára nagyon előnyös, és gya­korlatilag segítheti elő a fej­lődést.­­ Bővíteni, fejleszteni akar­juk és tudjuk a két ország kul­turális kapcsolatait is. Az előbbi témával összefüggésben különösen nagy jelentőségű le­het az együttműködés a felső­oktatásban és a szakember­­képzésben. Felsőoktatási intéz­ményeink kapcsolatai egészség­­esen fejlődnek, s meg kell mondani, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban az oktatás és a képzés színvonala magas, úgyhogy igen sok, szá­munkra hasznos tapasztalatot szerezhettünk. — Meg akarom még emlí­teni, hogy formális szerződé­seket, megállapodásokat nem írtunk alá. Nem is ez volt a váL Arra törekedtünk, hogy áttekintsük azokat a kérdése­ket és feladatokat, amelyek a két párt és kormány rendjén szerepelnek, s napi­ame­lyekben előre kívánunk lépni. ■— Mind a hazai, mind a külföldi sajtó összefüggésbe hozta látogatásunkat kontinen­sünk egyik nagyon időszerű problémájával, az európai biz­tonság ügyével, és a két német állam kapcsolatával — Mély hangoztattuk: meggyőződéssel megalapozott­nak, jogosnak tartjuk azt az igényt, hogy az európai biz­tonság érdekében a Német Szövetségi Köztársaság veze­tői vegyék tudomásul a reali­tásokat, mert csak ezen az úton-módon tudnak hozzájá­rulni — ha szándékukban van — az európai népek biztonsá­gához, a kontinens országai­nak békés egymás mellett élé­séhez, kapcsolataik fejleszté­séhez, ide értve az NDK és az NSZK közötti viszonyt is. — Támogatjuk az NDK-nak azt a jogos igényét, hogy Német Demokratikus Köztár­a­saságot teljes mértékben nem­zetközileg hatályosan ismerjék el Ami a nyugatnémet kor­mány magatartását illeti, a magunk részéről szeretnénk hinni, hogy az általa hangoz­tatott ígéretes szavak valóban a helyzet megjavítására irá­nyuló őszinte törekvést takar­nak. A probléma megoldásá­ban azonban más kiindulópont és megoldás nem lehetséges, csak a két német állam telje­sen egyenjogú és nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön: Kádár elvtárs a megérkezést követően nyilat­kozik a riportereknek a pályaudvaron. (Képtáráén­érk, ~ MTI—KS) A DCM ÚJ FORGÓKEMEN­CÉJE A DCM 4-fls Klinker égető forgókemencéje az eredeti ter­vek szerint 1970. június 30-ra készült volna el. A 60 méter hosszú, 4 méter átmérőjű for­gókemence és az 56 méter magas hőkicserélő torony épí­tésével és szerelésével — te­kintettel a cementhiányra — hamarabb elkészültek. A hS*' cserélő torony és a Klinker égető forgókemence felfűtése után várható, hogy az orszá­gos cementhiányt­­­ enyhítő újabb forgókemence már feb­ruár elején bekapcsolódik a gyártásba. ' ' j* Képünkön: A rövidesen üzembe lépő Klinker égető forgó­kemence. ÖTVEN ORSZÁGBÓL 200 KÜLDÖTT Nemzetközi konferencia Kairóban A válság okait és következményeit vizsgálják ötven ország kétszáz par­lamenti képviselője vesz részt azon a konferencián, amely hétfőn kezdi meg munkáját az EAK fővárosában. A magyar parlamenti dele­gáció tegnap érkezett meg a­­ tanácskozás színhelyére. küldöttség vezetője Nagy Mik­­­lós, tagjai Pethő Tibor és Ná­dasát József. A kairói konferencia össze­hívásának gondolatát a napról napra súlyosbodó közel-keleti válság, a világ békéjét fenye­gető izraeli agresszió vetette fel. A tanácskozás napirendje felöleli a közel-keleti helyzet valamennyi fontos kérdését, s lehetővé teszi, hogy a meghí­vott képviselők behatóan meg­ismerkedjenek a válság való­ságos okaival és következmé­­nyeivel A kairói konferencia feb­ruár 5-én fejezi be munkáját (MTI) Jasszer Arafat elutasít minden egyezkedést Egy Szíriai katonai szóvivő közölte, hogy tegnap újabb tűzpárbaj zajlott le a szíriai és izraeli erők között. A szíriai páncélosok tüzet nyitottak az izraeli állásokra, majd meg­szólaltak az izraeli ütegek is. Jasszer Arafat, a Palesztinat felszabadulási szervezet végre­jelentette, hogy a palesztinaiak elutasítanak minden egyezke­dést a Palesztinai problémát illetően. Hozzáfűzte: — *A Paleszti­nai nép nem teszi le a fegy­vert, amíg nem szabadították fel teljesen országát« (MTI) Fel kell használni a szocialista országok tapasztalatait A CSKP KB gazdasági határozata A párt 1970-re szóló gazda­­i ságpolitikája azt célozza, hogy teljesítsék az évi terv elő­­­­irányzatait, kidolgozzák az 1971—75-ös ötéves népgazdasá­gi tervet, felszámolják a gaz­daságirányításban a jobboldal bomlasztó tevékenységének következményeit, s előkészít­sék az ötéves terv követelmé­nyeinek megfelelő hatékony irányítási rendszert — hang­súlyozza a­ CSKP KB ülésén elfogadott és tegnap nyilvá­nosságra hozott határozat a párt gazdaságpolitikájának fő kérdéseiről. A határozat tárgyilagosan elemzi a január előtti pártve­zetésnek a gazdasági élet terü­letén elkövetett súlyos hibáit A revizionista, jobboldali és szocialistaellenes erők 1968- ban és 1969 elején súlyosan megkárosították a csehszlovák­­ népgazdaságot, elmélyítették­ aránytalanságait és a tették hatékonyságát, csökken­t Aláás­ták a párt vezető szerepét, a szocialista gazdaságirányítás rendszerét és a terv szerepét — hangsúlyozza a határozat Mindezek következtében­ az 1969 áprilisi pl­énum­on a párt élére került új központi bi­zottság rendkívül súlyos örök­séget vett át Több stabilizá­ciós és szabályozó intézkedé­sével azonban már 1969 má­sodik felében sikerült gátat vetnie a gazdaság további ösz­tönös alakulásának. A határozat részletesen fog­lalkozik az 1970-es népgazda­sági terv biztosításának ténye­zőivel. A központi bizottság nagy súlyt helyez a szocialista társadalom sikeres konszoli­dációja és továbbfejlesztése szempontjából kivételes fon­tosságú ötéves népgazdasági terv megfelelő és szakszerű előkészítésére. A határozat megállapítja: a szocialista áru. és pénzviszo­nyok rendszerét arra kell fel­használni, hogy a tervvel össz­hangban az üzemek és vállala­tok kezdeményezését a társa­dalmi szükségletek kielégíté­sére irányítsák, s ebben fel kell használni a szocialista testvérországok tapasztalatait is. A határozat fontos fejezete a párt gazdasági irányító sze­repéről szóló rész. Ezzel össze­függésben a határozat részle­tesen megszabja a központi bi­zottság elnökségének, a gazda­ságirányítás területén dolgozó kommunistáknak, a CSKP KB cseh irodájának, az SZLKP KB-nak, valamint a szakszer­vezetekben és az ifjúsági moz­galomban dolgozó kommunis­táknak a feladatait CMTD

Next