Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
♦etéséről szólva Németh Károly rámutatott: “ A fővárosi kommunisták kongresszusra való felkészülését az eredmények józan, reális mérlegelése jellemezte, s az, hogy őszintén feltárták a munka gyengeségeit is. Külön kiemelem azt a felelősségteljes magatartást és nagyfokú aktivitást, amelyet a munkás párttagok tanúsítottak. A fővárosi munkásság zöme a tisztességgel, becsülettel végzett munka híve. Sürgetik a határozott fellépést a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség, a hanyagság, a népgazdaságnak kárt okozó munkaerővándorlás ellen. A becsületesen dolgozó többség elvárja tőlünk , és ebben támogat bennünket, hogy határozottan fellépjünk azokkal szemben, akik ügyeskedéssel, törvényeinket kijátszva, a közösség rovására akarnak boldogulni. Feltétlenül egyet kell érteni azzal a következtetéssel, amelyre a viták során a kommunisták jutottak: a szocializmus magasabb szinten történő építése megköveteli a dolgozók szélesebb körű bevonását, aktív részvételét a munkahelyi feladatok kidolgozásában és végrehajtásában. Feltételezi a rendszeres véleménycserét és (Folytatás az 1. oldalról.) az őszinte tájékoztatást. Erre kedvezőek a feltételek. Németh Károly a továbbiakban hangsúlyozta: — Vannak, akik nem hajlandók felismerni a jogok és a kötelességek egységét, a szocialista demokrácia lényegét. A józan munkásközvélemény ebben is helyesen foglalt állást. A demokrácia nem jog a jogtalan követelésekre, a rend és a fegyelem megbontására. A kommunistáknak a közösség érdekeit szolgálva, igazukba vetett hittel, kitartóan, fáradhatatlanul kell harcolniuk, hogy a szocialista demokrácia szellemében a jogok és a kötelességek együtt és egyszerre érvényesüljenek, hogy a jogok a kötelességek arányban legyenek.teljesítésével A továbbiakban a fővárosi pártmunka tapasztalatairól beszélt és egyebek közt, megállapította: a munkások felvétele a pártba abszolút számokban növekszik, de arányuk kis mértékben a fővárosban is csökken.Elsősorban a munkásosztály soraiban végzett munkánk gyengeségeiről van itt szó. — Úgy vélem, ez pártépítő munkánk alapkérdése marad a jövőben is. Ebben nekünk nagy a felelősségünk, mert a fővárosban dolgozik a magyar munkásság több mint egyharmada. A párt sorainak erősítése éppúgy, mint eddig, ezután sem lehet spontán folyamat. Németh Károly a Központi Bizottság beszámolójával, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével egyetértett, s elfogadását javasolta. Németh Károly beszédét nagy tapssal fogadták a kongresszus részvevői. LAZÁNYI JÓZSEFNÉ, Szolnok megyei Néplap főszerkesztő-helyettese, Szolnok megyei küldött felszólalásában a nők helyzetével, problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a nők számára a Központi Bizottság határozata egyet jelent az egyenjogúságukért folytatott következetes küzdelemmel, amely hatást gyakorol a felnövekvő nemzedék nevelésére, egész szocialista fejlődésünkre. A nők közéleti tevékenységével kapcsolatban szólt azokról a kedvező változásokról, amelyek a kongresszusi felkészülés és a pártvezetőség-választások során bekövetkeztek. Befejezésül kérte, hogy a párt illetékes szervei — a legfelsőbb vezetéstől az alapszervezetekig — rendszeresen ellenőrizzék a Központi Bizottság nőkre vonatkozó határozatának végrehajtását, gyakorlati megvalósítását. PACH ZSIGMOND PÁL akadémikus, budapesti küldött a többi között elmondotta, hogy a történelemtudományban — ugyanúgy, mint más társadalomtudományokban — a olyan viták zajlanak, amelyek marxizmus—leninizmus alapján keresik a tegnapinál alaposabb, jobb, teljesebb választ az élet és a tudomány által felvetett kérdésekre. Ezeket a vitákat mi, társadalomtudományokkal foglalkozó kommunisták, egészséges folyamat megnyilvánulásaként, a fejlődés jelenségeiként üdvözöljük, s garanciának tekintjük a marxista társadalomismeret fejlődéséhez. Ugyanakkor azt is tudjuk — s vállaljuk is —, hogy a vitákért, eredményeikért vagy meddőségükért miénk az ideológiai, a politikai és a szakmai felelősség. Pach Zsigmond Pál hozzászólása után szünet következett, majd a kongresszus Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. Nagy taps közepette jelentette be: a következő felszólaló Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, az MSZMP X. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője. LEONYID BREZSNYEV: Nagy és igazi alkotó munkát végez a Magyar Szocialista Munkáspárt Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége szívből jövő köszönetét fejezi ki azért a lehetőségért, hogy részt vehet kongresszusuk munkájában. A Szovjetunió kommunistáinak 14 milliós serege nevében, valamennyi szovjet dolgozó nevében tolmácsoljuk a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa küldötteinek, a magyar kommunistáknak és az egész magyar népnek forró testvéri üdvözletünket. Nagyra értékeljük azt a lehetőséget, hogy részt vehetünk az önök pártjának kongresszusán; ezt nemcsak mint nagy megtiszteltetést értékeljük, hanem mint a testvérpártok együttműködésének és tapasztalatokkal való kölcsönös gazdagodásának a fontos formáját is. A kongresszus munkájának légkörében érzékelhetjük a legteljesebben harcostársaink ügyeit és gondjait, itt kerülhetünk közvetlen kapcsolatba azzal az alkotó folyamattal, amely a szocializmus további építésének sarkalatos problémáira vonatkozó határozatokat kollektíven dolgozza ki. Nagy figyelemmel hallgattuk meg a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ismertetet az MSZMP Központi Bizottságának munkájáról A szocialista Magyarország négy év alatt elért fejlődése eredményeinek a beszámolóban nyújtott elemzése meggyőzően bizonyítja, hogy az, amit a magyar kommunisták IX. kongresszusukon terveztek, ma már valóság. A magyar kommunistáknak és a szocialista Magyarország egész dolgozó népének eredményei, az önök által megjelölt új távlatok és a többi testvéri ország sikerei újra és újra igazolják, milyen hatalmas alkotó lehetőségei vannak a szocializmusnak, ha a kommunisták pártja szilárdan és következetesen érvényre juttatja vezető szerepét a társadalomban. A párt fogja össze és kovácsolja eggyé a munkáseszt, a parasztság és az értelmiség erőfeszítéseit. A párt mutatja meg a kitűzött célok elérésének helyes útjait, tántoríthatatlanul követve szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit és figyelembe véve az ország nemzeti és történelmi sajátosságait. Nagy és igazi alkotó munkát végez a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága, amelynek élén magyar nép hű fia, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő és tiszteletben álló személyisége, Kádár János elvtárs áll. Mi, szovjet kommunisták, jól ismerjük magyar elvtársaink harcát az ország népgazdasága hatékonyságának fokozásáért, a szocialista tulajdon további szilárdításáért. Ismerjük pártjuknak azt a törekvését, hogy teljesebben kihasználja a szocialista termelési mód előnyeit, egybehangolva a központosított tervezést a gazdasági ösztönzők alkalmazásával. Tudjuk azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen folytatja a szocialista demokrácia fejlesztésének irányvonalát, szüntelenül nagy figyelmet szentel a dolgozók kommunista nevelésének, lankadatlanul harcol a burzsoá ideológia ellen, a marxista— leninista elmélet jobboldali és "balos" eltorzítása ellen. Ez az elvi magatartás a szocialista társadalom fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb problémák megoldásában teljes megértésre és nagyrabecsülésre talál a Szovjetunió kommunistái részéről. Mi a pártjainkat hagyományosan összekötő megbonthatatlan egység és harci forradalmi szolidaritás szálainak legfőbb igazolását látjuk ebben. Legnagyobb közös vívmányunk a szocialista világrendszer, amely évről évre biztosan fejlődik és erősödik. A szocialista közösségnek Európában ma hatalmas a gazdasági ereje. Kiválóan fejlett iparunk, szüntelenül előrehaladó mezőgazdaságunk és hatalmas nyersanyagkészleteink vannak. A Szovjetunióban, a népi Magyarországon és a többi szocialista nagyszerű munkások, ’ országban technikusok, mérnökök és tudósok, az új társadalom építésének meggyőződéses harcosai nőttek fel, akik a gazdasági és tudományos-műszaki fejlődés legnagyobb és legbonyolultabb feladatait is meg tudják oldani. Kitűnő eszközünk van, amely segít a szocialista államok fejlődésének meggyorsításában: kölcsönös támogatásunk, egymás kölcsönös segítése, a szocialista internacionalizmus gyakorlata az, hogy egyes szocialista ország minden sikere valamennyiünk vívmánya, és közös vívmányunk a szocialista államok minden egyes tagjáé.családjának Teljes joggal mondhatjuk, hogy a szocialista országok hatékonyabb együttműködésének kérdései az utóbbi években a testvérpártok figyelmének középpontjában álltak. Gazdasági, politikai, ideológiai téren és a honvédelem ügyeiben mind szorosabban összehangoljuk erőfeszítéseinket. Gazdasági területen az együttműködés színvonalának emelésében fontos szakasz volt a KGST-tagországok 1971—75-re szóló népgazdasági terveinek az utóbbi időben végrehajtott koordinálása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országoknak jó együttműködési tapasztalatuk van a nagyszabású gazdasági tervek megvalósításában. Most azonban valamennyien szükségesnek és lehetségesnek tartjuk, hogy újabb, minőségileg magasabb szintre emeljük a szocialista országok gazdasági együttműködését. A kulcskérdés, amelynek megoldására ma aktív, közös erőfeszítéseink irányulnak — a szocialista gazdasági integrácó fejlesztése. Az utóbbi évek folyamán az SZKP, a Magyar Munkáspárt, a többi Szocialista testvérpárt és országaink kormányai nem kis munkát végeztek annak érdekében, hogy még jobban megszilárdítsuk politikai együttműködésünket és erősítsük a Varsói Szerződés szervezetét. Úgy gondolom, joggal értékelhetjük zően a végzett munkát, kedveminden alapunk megvan,erre kialakult az a helyes gyakorlatunk, hogy az időszerű kérdésekben konzultálunk egymással. Ez lehetővé teszi, hogy összehangoljuk akcióinkat a nemzetközi küzdőtéren és egyszersmind erősíti a Varsói Szerződésben részt vevő valamennyi ország külpolitikai pozícióit. Közös vívmányunk a szövetséges fegyveres erők hatékonyságának jelentős szilárdítása is. Az utóbbi években megtartott nagyszabású hadgyakorlatok megmutatták a Varsói Szerződés baráti hadseregeinek magas fokú együtt Legnagyobb közös vívmányunk a szocialista világrendszer Elvtársak! Valamennyien jólnak és más szocialista orszá tudjuk, hogy a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc sok nehéz feladat megoldását követeli meg. A szocialista és kommunista építés fejlődésének minden újabb szakasza bonyolult problémákat vet föl pártjaink előtt. Ez természetes, dialektikus folyamat. A kommunisták nem vágyódnak kényelmes életre, mindig bátran haladnak tovább, előre. Ezt ismét meggyőzően bizonyítja Kádár elvtárs beszámolója és kongresszusuk egész légköre is. Ugyanezt mondhatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának testvérpártjainak tevékenységéről is. Ami pedig a legfőbb, elvtársak, a szocialista országok kommunistáinak minden szükséges feltételük megvan azoknak a feladatoknak az eredményes megoldásához, amelyeket a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza állít elénk. A Szovjetuniónak, a Magyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak jutott az a történelmi küldetés, hogy az új világ építőinek első soraiban haladjanak, mely új világnak a csírái napjainkban mindenütt kihajtanak. 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. november 25. működését és harci kiképzését, azt, hogy meg tudják oldani a legbonyolultabb katonai feladatokat, és ismételten bebizonyították, hogy fegyverbarátságunk megbízható eszköz bármely agresszor megzabolázására. A szocialista világrendszer általános perspektíváiról, holnapunkról szólva, optimizmus tölt el bennünket, kipróbált fegyverünk van a munkásosztály eszményeiért, a dolgozó tömegek eszményeiért vívott küzdelemben. Ez a fegyver marxista-leninista elmélet. A a történelmi fejlődés elemzésére és egyetemes érvényű törvényszerűségeinek figyelembevételére épülő, a minden sablontól, minden megmerevedett dogmától idegen marxista—leninista elmélet szüntelenül gazdagodik a szocialista államok forradalmi gyakorlatával, a világ kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalmának sokrétű tapasztalataival. A burzsoá ideológusoknak és mind jobboldali, mind »baloldali« revizionista cinkosaiknak azok a kísérletei, hogy letérítsék a helyes útról a szocializmus és a kommunizmus építőit, s provokatív koholmányokból, demagógiából és hamisításokból ködfüggönyt vonjanak útjukba, méltó ellenállásra találnak a kommunisták részéről. A kommunista és munkáspártok hűsége a marxizmus— leninizmushoz — további győzelmeink biztos záloga. A jelenkor forradalmi erői visszaszorítják az imperializmust Napjainkban továbbra is heves harcok színhelye Délkelet-Ázsia, ahol Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei a szocialista országoknak és az egész világ haladó erőinek támogatásával fegyverrel a kezükben védik szabadságukat és függetlenségüket az imperialistáktól és bérenceiktől. felszabadító harc világfrontjának része a Közel-Kelet, ahol az imperializmus az izraeli agresszorokat felhasználva szeretne véget vetni az arab államok függetlenségének, és visszafordítani azoknak az arab államoknak a társadalmi fejlődését, amelyek a haladás útját választották, szeretné visszavetni őket a függőség, a nemzetközi tőke és bérencei által kizsákmányolt országok helyzetébe. Mind nagyobb méreteket ölt az igazi függetlenségért és társadalmi fejlődésért vívott harc Latin-Amerika országaiban. Magukban az imperializmus fellegváraiban , az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Japánban és más kapitalista országokban fokozódnak a páratlan lendületű osztályösszecsapások. Ezeknek az országoknak a munkásosztálya mind határozottabban követeli jogait és védi érdekeit. A két ellentétes rendszer aktív harcának és együttműködésének színtere napjainkban az európai kontinens. A szocialista országok valamennyi európai nép békéje és biztonsága megszilárdításának aktív hívei és arra törekszenek, hogy a gyakorlatban érvényesüljenek a kontinens különböző társadalmi rendszerű államai békés egymás mellett élésének elvei. Ez a politika — közös véleményünk szerint — megfelel a szocializmusért és a demokráciáért küzdő forradalmi erők érdekeinek, valamennyi nép érdekeinek. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, milyen óriási pozitív szerepet tölt be a mai Európa nemzetközi életében a szocialista államok hatalmas közössége. A szocialista államok politikája volt a legfőbb ama tényezők között, amelyek az utóbbi években elősegítették az európai politikai légkör lényeges enyhülését. A szocialista országok politikájának, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elveire épül, jelentős vívmánya volt, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok gyümölcsözően fejlesztették kölcsönösen előnyös együttműködésüket Franciaországgal és más nyugat-európai államokkal. Ezek a kapcsolatok a béke ügyét és a feszültség enyhülését szolgálják mind Európában, mind világszerte. Közösségünk sokéves összehangolt elvi politikájának és az NSZK új kormánya realisztikus állásfoglalásának — amelyre nyilvánvalóan hatással van a nyugatnémet lakosság széles köreinek hangulata — eredménye volt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződés megkötése is, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződés parafálása. Ezek az okmányok az európai realitások, a népek a második világháborúban vívott felszabadító harcának eredményeként kialakult helyzet világos felismerésén alapszanak, és jó előfeltételeket teremtenek az európai államok békés együttműködésének elmélyítéséhez számos területen, s egyszersmind védik a Német Demokratikus Köztársaság és más szocialista országok jogos érdekeik A szocialista közösség országai vetették föl az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolatát is, amelyet kedvezően fogadott az európai államok többsége, és amely utat tör magának a gyakorlati megvalósulás felé. Elvtársak! Pártunk igen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját és a Magyar Szocialista Munkáspárt igazi internacionalista tevékenységét. Sok-sok ország kommunistái elismeréssel méltatják magyar barátaik aktív szerepét a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. Ez az 1969-ben megtartott tanácskozás, mint tudják, mozgalmunk egyik legnagyobb eseménye lett. Elősegítette kommunisták sorainak tömörülését és a dolgozó tömegek antiimperialista forradalmi harcának további fellendülését. E harc újabb és újabb győzelmeket arat a föld minden részén. A jelenkor forradalmi erői — a szocialista világrendszer, a munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — lépésről lépésre visszaszorítják az imperializmust. Továbbra is együtt erősítjük a szocialista országok tömörülését Kedves Elvtársak’ A kommunisták és mindenekelőtt a szocialista országok kommunistái, jelentős győzelmeket arattak az új társadalom felépítése és az új ember nevelése terén végzett alkotó munkájukban, az egész világ dolgozóinak legfőbb érdekeiért vívott nemes küzdelemben. De mi tudjuk, hogy még sok nehézség, sok erőfeszítés és sok küzdelem áll előttünk. Az országainkon belül és a nemzetközi küzdőtéren kifejtett tevékenységünkben továbbra is megbízható útmutatásként szolgálnak Vlagyimir Iljics Lenin halhatatlan szavai: »Az osztályharc tovább folyik, csak formáit változtatta meg. Ez a proletariátus osztályharca azért, hogy a régi kizsákmányolók vissza ne térhessenek. Az osztályharc folyik tovább, és a mi feladatunk — mindent alárendelni e harc érdekeinek, s mi a mi kommunista erkölcsünket ennek a feladatnak rendeljük alá. Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló rendszer elpusztítását és valamennyi dolgozó egyesülését a kommunisták új társadalmát megteremtő proletariátus körül.« Mi, a Szovjetunió Kommumunista Pártja küldöttségének tagjai, hálásak vagyunk azokért a meleg szavakért, amelyeket e kongresszus emelvényéről, Kádár János elvtárs mondott pártunkról. Szeretném biztosítani önöket, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, mint eddig, most is azt tartja legfőbb kötelességének, hogy továbbra is valamennyi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szocialista országok tömörülését a marxista—leninista eszményeinkért vívott közös harcban. (Folytatás a 3. oldalon.)