Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-05 / 103. szám
mi AC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Semmi Néplap AZ MSZHP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJAi XXVII. évfolyam, 103. szám 1971. május 5., szerda ' \ A széles körű demokrácia jegyében megkezdődött a szakszervezetek XXII. kogresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozóik Szakszervezetének székházában tegnap reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A tanácskozáson részt vesznek a termelő munkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudomámyos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet, köztük Szakszervezeti Világszövetség,a A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután a kongresszus megválasztotta az elnökséget. Helyet foglalt az elnökségben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fodé Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsgának titkára, továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A részvevők egyperces néma felállással megemlékeztek szakszervezeti mozgalomnak a a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszéde után a kongresszus a napirendről döntött. Az elnök ügyrendi módosítást terjesztett elő, amelyben utalt arra, hogy az alapszabály módosításáról szóló indoklást a küldöttek megkapták, s ehhez a napirendi ponthoz nem fűznek szóbeli kiegészítést. A kongresszus a napirendi javaslatot elfogadta. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladataira. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus titkárságát és munkabizottságait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölő bizottságot Kimmel Emil, a mandátumvizsgáló bizottságot Besenyei Miklós, a szavazatszedő bizottságot Fabók Zoltán, a határozatszövegező bizottságot Virszlay Gyula, az alapszabály-szövegező bizottságot pedig Gál László vezeti. Az elnök ezután utalt arra, hogy az elmúlt kongresszus óta mintegy félmillióval növekedett a szervezett munkások száma. Indítványozta, hogy ez fejeződjék ki a megválasztandó vezető testület létszámában is, s az eddigi 173 helyett a SZOT-nak 195 tagja legyen, a számvizsgáló bizottságba pedig 19 tagot jelöljenek. Kérte a jelölő bizottságot: javaslatának elkészítésekor vegye figyelembe, hogy az egyes szakszervezeteik megfelelő képviseletet kapjanak, a fizikai munkások is, a termelő és alkotó munkában kitűnt dolgozók is, valamint a nődolgozók és a fiatalok is. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a javaslatot. A kongresszus egyhaftúlag egyetértett azzal a javaslattal is, hogy a vitát az írásos és szóbeli beszámolókról, határozati javaslat tervezetéről és az alapszabály módosításáról együttesen tartsák meg. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezeteik Országos munkáról és a magyar szaktanácsámak beszámolóját a szervezetek soron következő XXI. kongresszus óta végzett feladatairól. Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagjai a SZOT főtitkára a szónoki emelvényen. í Gáspár Sándor beszámolója A magyar alapszabályának szakszervezetek megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek kenységét, támasztottak tévéigényeket a munkája iránt.szakszervezetek A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében Politikiai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. Különösen larsán tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munkaszervezési, anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának szinte valamennyi ellenőrzését. taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan, foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisam értékelve, de ugyanakkor kritizálva, is munkánkat, amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásai«» fáradozni, zajlott le. A szervezett dolgozók véleménynyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és tanácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben láthatók, érezhetők voltak az elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához Hatékonyan képviselték ■ védték a dolgozók érdekeit,és A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés •— és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, cselekvően részt vegyenek hogy a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők számára, olyan jövedelemelosztást és árrendszert segítsünk kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kiakalicitásához, és a lehető legjobban előmozdítja a gazadságos előrehaladást is. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. Mivel üzemeink adottságai nem egyformák, eltérőek a lehetőségeik, arra kell törekedni, hogy ez sehol se vezessen reálbérek, a szociális és kulaturális ellátás rosszabbodására, a vállalatok közötti indokolatlan, hátrányos megkülönböztetések kialakulására. Úgy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön (Folytatót a 2. hdtOonji A szakszervezetek hatékonyan képviselték a dolgozók érdekeit Kádár János távirata Erich Honeckerhez NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, ERICH HONECKER ELSŐ TITKÁR ELVTÁRSNAK, Berlin Tisztelt Honecker elvtárs! A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárává történt megválasztása alkalmából fogadja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam jókívánságait, elvtársi üdvözletünket. Erőt, egészséget és sikereket kívánunk a német munkásosztály, a német munkás-paraszt állam dolgozó népe, a szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a német—magyar internacionalista kapcsolatok javára végzendő tevékenységéhez. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Dr. Ajtai Miklós Oxfordba Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, az Országos Műszaki-fejlesztési Bizottság elnöke és hétfőn este és kedden kísérete délelőtt Oxfordban Frederick Dainton, a brit tudománypolitikai tanács elnökének vendégeként az angliai tudós- és mérnökképzés kérdéseit tanulmányozta. Ajtai Miklós meglátogatta a város néhány oktatási és több tudóssal, intézményét köztük a magyar származású Kürti Miklós professzorral, a világhírű fizikussal is találkozott. Kedden délben D. W. Houlder professzor és Michael MacGlagan, Oxford a főpolgármestere ebédet adott magyar vendég tiszteletére. Délután Rondomban a brit kormány részéről John Davies kereskedelem- és iparügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott Ajtai Miklós tiszteletére. A miniszterelnök-helyettes ma kétnapos észak-angliai körútra indul. látogatott Schumann látogatása a „premier44 Sokat remélnek Schumann francia külügyminiszter tegnap reggel háromnapos látogatásra Moszkvába utazott, hogy az ősszel létrejött szovjet—francia konzultációs megállapodás keretében megbeszélést tartson Gromiko szovjet külügyminiszterrel- A francia külügyminiszter Moszkvába indulása előtt a francia sajtónak hangsúlyozta, hogy — bár alacsonyabb szinten már volt konzultációs eszmecsere a két külügyminisztériumi képviselői között — tulajdonképpen Schumann mostani látogatása lesz az igazi »pre a tárgyalásoktól miért a két ország diplomáciai konzultációjában, s a francia fővárosban nagy várakozással tekintenek a látogatás elé. A megbeszélések napirendjén a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint a világpolitika nagy problémái szerepelnek. Ami a politikai kérdéseket illeti, előreláthatólag elsősorban az európai biztonsági értekezlet, és a Közel-Kelet problémája szerepel a konzultációs megbeszélések napirendjén. Rogers Kairóba érkezett Nyilvánosságra hozták az EAK feltételeit Tegnap néhány órával Rogers amerikai külügyminiszter Kairóba érkezése előtt Szadat elnök fontos poltikai és katonai megbeszélést tartott az EAK állami és politikai vezetőivel. Az egyiptomi—amerikai tárgyalásokon az EAK küldöttségét Riad külügyminiszter vezeti. Az A Gumhurija szerint az EAK az alábbiakban összefoglalt álláspontot tárja Rogers elé, mint a közel-keleti rendezés minimális feltételeit: 1 Izraelnek köteleznie kell magát a megszállt arab területek teljes kiürítésére. Ez a béke alapvető feltétele. 2. A Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó egyiptomi kezdeményezés nem jelent részleges vagy elkülönített megoldást, hanem szerves része, első szakasza a Biztonsági Tanács határozatán alapuló általános rendezésnek. 3. Kicset dolgozni a BT- határozat menetrendjéi, , végrehajtásának .rögzíteni kedd az izraeli csapatkivonás második szakaszának határidejét. 4. Az első szakaszban, a részleges kiürítés keretében az El-Arish vonaláig kell visszavonni az izraeli csapatokat- A második szakaszban az EAK nemzetközi határáig kell terjednie a teljes kiürítésnek. Az EAK Sarm Es-sejk fölötti szuverenitása vitathatatlan. 5. Az EAK tervezete meghatározott időtartamú tűzszünet életbe léptetését irányozza elő a részleges kezdetétől a csatorna kiürítés megnyitásáig. A csapatkivonás második szakasza ezután kezdődik. Rogers amerikai külügyminiszter és kísérete tegnap magyar idő szerint 16 óra 10 perckor megérkezett Kairóba. Az amerikai külügyminisztert a repülőtéren egyiptomi kollégája, Mahmud Riad és Donald Bergus, az Egyesült Államok kairói diplomáciai képviseletének vezetője fogadta, mm