Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE­S4J LM­T­E«K­I AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXX. évfolyam 26. szám I­ holnap gyakorlata Felgyorsult az életünk, a rakéták, az űrhajózás korát éljük, a csillagokat ostromol­juk. És megállás nincs, a mai álom holnap már valóság, és holnapután ismét kopogtat az új. Mezőgazdaságunk is olyan eredményeket ér el, amelyek még néhány évtizede szinte elképzelhetetlenek voltak. Ma legendának hat, hogy a fal­vakban egykor fogadták a nagy ellenségként testű óriásokat, a kombájnokat, gép­­hogy »vérre menő« viták vol­­­tak és agitálni kellett amel­lett, hogy jó az a kukorica­gyomirtó szer. Pedig hát alig több mint tíz év telt csak el! És hol tartunk ma? Annyi búza terem az országban, mint még soha: olyan ter­melési rendszerek, technoló­giák honosodnak meg, ami­lyenek minden képzeletet fe­lülmúló értéket elő a termőföldből­ teremtenek .Tavaly hazánkban az egyik alföldi szövetkezetben zárt rendszer­ben volt olyan ötven hektá­ros kukoricatábla, amely több mint 108 mázsás terméssel fizetett!) Az állattenyésztés — a szó igaz értelmében — hovatovább iparrá változik, a kis számokat a tartásban, értékesítésben az ezres nagy­ságrendű, nagy számok vál­tották föl. És nincs megállás. Keressük az újat, a jobbat, a gazdaságosabbat. A magyar mezőgazdaság történetében példa nélkül ál­ló fejlődésre, eredményre csak az ész, az alkotó tudo­mány felhasználásával volt képes az ember. Jól nyomon követhető, ahogy a tudomá­nyos eredmények folyamato­san és egyre növekvő sebes­séggel helyet kértek és kap­tak a gyakorlatban, úgy gyor­sult föl a fejlődés, úgy szü­lettek meg a kimagasló ered­mények. Az elmélet, a kísér­letek és a köznapi munka között rohamosa­n csökkent a távolság, és ez a közelítés egyre fokozódik napjainkban. Igen, hovatovább ott tar­tunk, hogy ami ma tudomá­nyos, elméleti tétel, az hol­nap gyakorlati, kézzel fogha­tó szép valóság. És hogy így van — így lehet —, az szakirodalomnak és az elmé­­­letet elfogadni, hasznosítani tudó, kellően felkészült em­bernek köszönhető. A gondolatban — mint csí­ra a magban — benne van a sziklaszilárd tény: a fejlődés­sel együtt, sőt még annál is gyorsabban nő a szakiroda­­lom jelentősége. Ma délelőtt, a kétszáz éves fennállását ünneplő város­ban, Kiskunfélegyházán dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ün­nepélyesen megnyitja a feb­ruári mezőgazdasági könyv­hónapot. A mezőgazdaságban tevékenykedő emberek ér­deklődése, figyelme ebben a hónapban évek óta fokozott mértékben fordul az »írott munkaeszköz«, a szakkönyv, a szakfolyóirat felé. Kutatók, szakírók, gyakorlati szakem­­em­berek és kétkezi dolgozók találkoznak egymással szerte az országban: véleményt cse­rélnek, tanácsot kérnek, és gondokról vitatkoznak. Mind­ez már hagyomány, s jól be­vált szokás. Az 1974. évi mezőgazdasá­gi könyvhónap azonban még­se más, mint a korábbiak. Mert fölgyorsult az életünk, és eddig nem tapasztalható mértékben fejlődik mezőgaz­daságunk. A ma tudománya és a holnap gyakorlata között az összekötő kapocs a szak­­irodalom. Ez ad új jelentő­séget az­ idei mezőgazdasági könyvh­ónapnak, Ára: 80­0 tér 1974. február 1., péntek T­l I Horst Sindermann látogatása Magyarországon Budapestre érkezett az NDK miniszterelnöke Megkezdődtek a magyar — NDK kormányfői tárgyalások Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti lá­togatásra hazánkba érkezett Horst Sindem­ann, a Német De­mokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Horst Sindermann kíséretében van Wolgang Rauchucs minisz­terelnök-helyettes és Herbert Krolikowski külügyminiszter- helyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kor­mány elnöke üdvözölte. Jelen volt Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Karakas László munkaügyi miniszter, Baczoni Jenő külke­reskedelemügyi minisztériumi államtitkár, Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Vízügyi­­ Hivatal elnöke, Marjai József­­ külügyminisztérumi államtit­­­­kár, dr. Orbán László művelő­­­­désügyi minisztériumi állam­­­­titkár, dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, dr. Perjész László, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégek érkezésénél je­len volt Günter Kohrt, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti, valamint Ko­vács Imre, a Magyar Népköz­­társaság berlini nagykövete is. Horst Sindermann és kísére­te csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi ta­nács elnöke, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársa­ság berlini nagykövete és Bér­ces Emil vezérőrnagy. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön az Ország­ház vadásztermében ebédet adott Horst Sindermann tiszte­letére. Az ebéden részt vettek­­ az NDK kormányfője kíséreté­nek tagjai is. Részt vett az ebéden Aczél­­ György, Fehér Lajos, Nyers Rezső, az MSZMP Bizottságának tagjai, Politikai dr. Ti­t­már Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre, Karakas László, Pója Frigyes, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, s a politikai élet több más vezető szemé­lyisége. A szívélyes, baráti hangula­tú ebéden Fock Jenő és Horst Sindermann pohárköszöntőt mondott. Délután Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke és Horst Sindermann, a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke tárgyalást folytatott az Országház mi­nisztertanácsi termében. A két kormányfő tárgyalá­sán részt vett dr. Timár Má­tyás, a Minisztertanács elnök­helyettese, Roska István kül­­­­ügy­miniszter-helyettes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársa­­­­ság berlini nagykövete, illetve­­ Wolfgang Rauc­fuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Herbert Krolikowski külügyminiszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK buda­pesti nagykövete. A Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a kormány elnöke fo­gadja a vendéget. (MTI Fotó:KS) Ülést tartott a Minisztertanács Nagyobb összhangra van szükség a természe­ttudományi kutatásban Szabályozták a helyi címerek és zászlók használatát A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács tegnap, csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Magyar Tudományos Akadé­­­mia főtitkárának a természet­­tudományi kutatások helyzeté­ről szóló jelentését. Hazánk­ban ma már 20 kutatóintézet, 197 egyetemi tanszék és 2 to­vábbi kutatóhely természettudományi foglalkozik kutatá­sokkal. A kutatók mindinkább részt vállalnak a gyakorlati kérdések megoldásában, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi években meg­növekedett a hasznosított sza­badalmak, valamint a szerző­déses munkák száma. A termé­szettudományi kutatások to­vábbi fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szét­aprózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek mun­kává kozott ni ncs megfelelő­ összhang és együttműködés. A­­ természettudományi kutatá­sok eredményeit így elsősor­­­­ban az egyes ágazatokon belül­­ használják föl, s csak kisebb­­ mértékben az orvos-, az ag­­­­rár- és a műszaki tudományok­­­­ban. A kormány a jelentést el­­­­fogadta, és úgy döntött, hogy­­ arról tájékoztatni kell az érde­­­­kelt kutatóintézetek dolgozóit és a tanszékeken működő tu­dományos kutatókat. A Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi cí­merek, zászlók alkotásának és használatának, valamint a díszpolgári cím adományozá­­­­sának szabályozására. A kor­mány a javaslatot elfogadta a helyi kezdeményezések alapján kibontakozó gyakorlatot sza­bályozva a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyományai és mas arculatiak. krieseneeere-a jövő­ben jelképként címert alkot­hatnak és használhatnak, s azt zászlón is alkalmazhatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használatát, s az ál­lami eljárások során még az­zal együtt sem használható. A kormány hozzájárult továbbá ahhoz, hogy a városi tanácsok a megörökítésre méltó tettekért és tevékenységért díszpolgári címet adományozhassanak. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, mi­után a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az Orvos­továbbképző Intézetet a múlt év végén egyetemi jellegű fel­sőoktatási intézménnyé nyilvá­nította, s dr. Farádi Lászlót, az intézet főigazgatóját a rektori teendők ellátásával bízta meg. A kormány ezután egyéb eszteket t­árgyalt. (40T) „Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy biztosítsuk a tartós békét” Leonyid Brezsnyev kubai kitüntetése Gromiko és Katusev megbeszélései Leonyid Brezsnyevnek­, az SZKP KB főtitkárának Havan­nában átadták a José Marti Érdemrendet. A szovjet vendé­get a nemzetközi megszilárdításához, szolidaritás az impe­rializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harc­hoz, a kubai forradalomhoz fű­ződő barátság megszilárdításá­hoz történt kiemelkedő hozzá­járulásáért tüntették ki. A kitüntetés mondott beszédében alkalmából Brezsnyev kijelentette:Leonyid »A Szovjetuniót és Kubát egyesítő barátság fejlődését és­­ elmélyülését a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, a szovjet ál­lam mindig lankadatlan figye­lemmel fogja kísérni. A ma­­j­gam részéről mindent megte­­­­szék, hogy hozzájáruljak ehhez­­ a nemes ügyhöz. A kitüntetést a Szovjetunió és a szocialista Kuba közt­ létesült szilárd őszinte barátság és megbont­­­­hatatlan testvériség jelképe­ként fogadom­. Az SZKP KB főtitkára meg­állapította, hogy általában a kommunistáknak, köztük szocialista országok vezetőinek a jellemző vonása, hogy minden felmerülő kérdést a dolgozó ember szempontjából közelíte­nek meg. — Amikor — mondotta — mi a politikai bizottságban és a kormányban számos fontos kérdést tekintünk át, döntése­ket hozunk velük kapcsolat­ban, mindenekelőtt abból in­dulunk ki: milyen jelentőségű­ek lesznek ezek a döntések a dolgozók széles tömegeire. — Ennek a célnak van­­ ki­rendelve egész pártunk és kor­mányunk külpolitikai tevé­kenysége is — folytatta. — A tartós béke, a nyugodt alkotó­munka, a holnapi napba vetett hit — ez az, amit mindennel (Folytatás a 2. oldalom) Osvaldo Dorticos kubai köztársasági elnök (bajról) a Finm Marti érdemrenddel tüntette ki Leonyid Brezsnyevet, SZKP KB főtitkárát. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Hamburgba látogatott külkereskedelmi miniszterünk Magyar—nyugatnémet gazdasági tárgyalások Az NSZK-ban hivatalos lá­­­togatáson tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter Bonnban a két ország közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsere ak­tuális kérdéseiről megbeszé­lést folytatott Josef Ertl szö­vetségi élelmezés-, földműve­lés- és erdőgazdaságügyi mi­niszterrel. A megbeszélés so­rán megállapították, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ságba irányuló magyar export különösen a magasabb feldol­gozottsági fokú hústermékek számára a gyorsabb ütemű fejlesztési lehetőségek adottak. Külkereskedelmi miniszte­rünk találkozott és eszmecse­rét­ folytatott a német gazda­ság keleti bizottsága magyar tagozatának képviselőivel. Dr. Bíró Józsefet bonni tar­tózkodása során fogadta Willy Brandt szövetségi kancellár. A látogatásnál jelen volt dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter, valamint Hamburger László, hazánk bonni nagykövete. Külkereskedelmi miniszte­rünk Udvardi Sándor külke­reskedelmi miniszterhelyet és Hamburger László nagykö­vet kíséretében látogatást tett dr. Hans-Georg Sachs külügyi államtitkárnál is. Bonni hivatalos tárgyalásai­­­­nak befejeztével dr. Bíró Jó­zsef meglátogatta a Krupp A . G. bochumi gyáregységét, aho­­l találkozott a Krupp A. G. ve­­­­zetőivel. Megvizsgálták annak lehetőségét, hogy az eddigie­­­­ken túl milyen területeken volt további lehetőség Krupp és a magyar iparvál­­a­­­lalatok közötti kapcsolatok­­ bővítésére.­­ Dr. Bíró József csütörtökön Hamburg város vezetőinek meghívására Hamburgba lá­­­­togatott. aláírták az 1974. évi magyar-szovjet belkereskedelmi és együttműködési megállapodást A magyar—szovjet belkeres­kedelmi munkacsoport ered­ményes tárgyalásainak befe­jezéseként dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Sz. M. Szemicsev, a­ Szovjetunió belkereskedelmi össz-szövetségi miniszterhe­lyettese csütörtökön ünnepé­lyesen aláírta az 1974. évi vá­lasztékcsere és műszaki-tu­dományos együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét. Az aláíráson jelen volt Szurdi István belkereskedelmi mi- A­MHtflC. | . A magyar—szovjet belke­reskedelmi választékcsere nyolcéves múltra tekinthet vissza. A múlt évben már több mint 11 millió rubel ér­tékű fogyasztási cikket cserélt a két állam kereskedelme. A tárgyalások eredményekép­pen 1974-ben ez az összeg ift 1 millió rubelre emelkedik, te­ It hát körülbelül 45 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. A magyar import értéke mint­­­egy 509 millió tortát.

Next